Pecznyík Pál : Győzelem!,A történelem legnagyobb személyisége Jézus Krisztus volt,Somogy J.: Az én világom,Gondolatok Salkaházi Sára naplójából,Néhány gondolat az életről ,Élet - Idézetek,Szép Ernő: Imádság ,Az ellenzék végig a vírusnak szurkolt,Minden magyarnak fáj Trianon,Trianon100:a magyar fájdalom és remény emlékművei Budapesten, - menusgabor Blogja - Ábrányi Emil,Adamis Anna,Ady Endre,Ágai Ágnes ,Agytorna,Alföldi Géza ,Alhana,Ambrus Magdolna,Andók Veronika ,Andróczky Lászlóné ,Antoine de Saint-Exupery,Anyák napja - gyermeknap,Áprily Lajos,Arany János,Arany Viktor,Arany-Tóth Katalin ,Aranyosi Ervin,Artai Zsuzsanna,Árvai Attila & Emil,Átyim Lászlóné ,B. B. Nala,B. Huszta Irén,B. Radó Lili,Babits Mihály,Bagi Tibor,Bajza József ,Baktai Faragó Aranka ,Balassi Bálint,Balázs Béla,Balázs Sándor Turza /B.A.S.A./,Bálintffy Etelka,Balla Zsuzsanna,Balogh József,B,

Továbbiak »

Belépés

			menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac /			Menus Gábor 1940.08.11 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

2/3 oldal

Bejegyzések száma: 24

Pecznyík Pál : Győzelem!

2020-06-12 21:15:40, péntek

	Pecznyík Pál : GYŐZELEM! Győzelem: ha már nem, világ szerint járok, büszkeségből, gőgből, alázatra váltok. Győzelem: ha ütnek, már nem ütök vissza, megváltott szívemben, nincs már dühös szikra. Győzelem: ha testi vágyak, nem kísértnek, bár szépnek látszanak, múló semmiségek. Győzelem: ha Jézus lábnyomában járok, keskeny úton nyílnak, a legszebb virágok. Győzelem: ha győzök ó emberem felett, ha új életemben, bŰn, nem kaphat helyet. Győzelem: ha térdet hajtok Isten előtt, akitől naponta kapok lelki erőt. Győzelem: ha világ, már nincs rám hatással, boldogan járhatok, hívő lelki társsal. Győzelem: ha földön, végig hitben élek, bŰnöket legyőzve, menny honába érek! Ám a győzelmes Úr mindig, Jézus bennem, ezért, amíg élek, dicsőségét zengem! SlidePlayer Link

0 komment , kategória: Pecznyík Pál

A történelem legnagyobb személyisége Jézus Krisztus volt

2020-06-11 20:30:04, csütörtök

	A TÖRTÉNELEM LEGNAGYOBB SZEMÉLYISÉGE JÉZUS KRISZTUS VOLT A történelem legnagyobb személyisége Jézus Krisztus volt. A Biblia legelső mondata ez: Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. Mózes első könyve 1:1 NEM voltak szolgái, mégis Úrnak szólították. NEM volt egyetemi végzettsége, mégis Mesternek szólították. NEM volt orvosi végzettsége, és mégis az orvosok orvosának mondják. NEM volt hadserege, és mégis féltek tőle. NEM nyert meg egyetlen háborút sem, mégis meghódította a világot. NEM követett el semmiféle bűncselekményt, mégis keresztre feszítették. Meghalt, és egy kölcsön adott sírba temették el. Jézus feltámadt, és most is köztünk él! Szent Biblia Máté evangéliuma 10:32-33 Jézus mondja: ,,Aki vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt." Szent Biblia Máté evangéliuma Link

0 komment , kategória: Vallás

Somogy J.: Az én világom

2020-06-11 20:00:14, csütörtök

	Somogy J.: AZ ÉN VILÁGOM Ez a világ: nem az én világom. Az én világom gyönyörű, csodás. Lelkem nem mereng színes délibábon, - Betölti azt az örök látomás... Az én világom Isten művének Legcsodásabb, legszebb alkotása. Más az élete itt a virágnak, fűnek, S nincs a világon neki hasonmása. Az én világom tele van örömmel, Ott a boldogság viszi a szerepet. Csodás világát sugárözönnel Ragyogja be az örök szeretet. Az én világom: végtelenbe nyúlik. Nincs vége, nincs neki határa. E földi világ megégve elmúl Az élő Isten egyetlen szavára... Az én világom nem múlik el soha, Csak szebbé lehet, ragyogóbbá válhat, Az én világom még nem volt mostoha S nem nyújtott csalódást senki fiának. Az én világom magasságba ível, Oda eljutni keskeny úton lehet. Csak az juthat el, aki kitart híven, És kit az élet Fejedelme vezet. Az én világom a lélek világa, A hit világának ragyogó szépsége. E csodás világnak egyetlen virága Az örök élet boldog reménysége. Az én világom, az Ő világa! Hol pálma leng és zölden hajt a cédrus, E szép világnak vezére s királya. Megváltóm: a názáreti Jézus. SlidePlayer Link

0 komment , kategória: Vallás

Gondolatok Salkaházi Sára naplójából

2020-06-09 19:30:53, kedd

	GONDOLATOK SALKAHÁZI SÁRA NAPLÓJÁBÓL Boldog Salkaházi Sára (eredeti nevén: Schalkház Sarolta Klotild, Kassa, 1899. május 11. - Budapest, 1944. december 27.). Tanitói diplomát szerzett, amikor az első világháború után Kassa az újonnan létrejött Csehszlovákiához került, és a csehszlovák kormány hűségesküt követelt a pedagógusoktól is, Sára ezt megtagadta, amiért el kellett hagynia a pályát. a Szociális Testvérek Társasága apácanővére, közel száz magyarországi zsidó megmentője a nyilas rémuralom idején, vértanú. Boldoggá avatási eljárását a Szociális Testvérek Társasága 1996 végén kezdeményezte, lefolytatását a Szentszék 1997 januárjában engedélyezte. Boldoggá avatási dekrétumát XVI. Benedek pápa 2006. április 28-án írta alá, ünnepélyes kihirdetésére pedig szeptember 17-én került sor a budapesti Szent István-bazilika előtti téren. Kevésben hűnek lenni nagyon nehéz. A hősies nagy dolgokra mindig hajlamosabbak vagyunk... Míg a kis dolgok mellett elmegyünk, észre sem vesszük, nem tartjuk fontosnak. Mennyit pazarolunk el így! A szeretetben egészen Krisztusnak adott akarok lenni. Akiket nem tudok érzelmileg szeretni, azokat megpróbálom Krisztusért nagyon szeretni... Mindent szeretettel kell kezdeni! Azért állunk meg félúton, mert nem ezzel kezdjük a dolgokat. A napot is és minden napot szeretettel kell kezdeni... Nem igyekszem letagadni, ha rábukkanok a rosszra, hanem üstökön ragadni - csak ez segít. És ilyenkor egy pillanatra, csak pillanatra, Krisztus elé állni lélekben és azt mondani: ,,látod ez van bennem, de észrevettem, megfogtam, ki akarom dobni. Segíts Jézus!“ Te látod Jézus, hogy szívemnek minden vágya, hogy egészen Tiéd legyek... Jézusom, áldd meg ezt az elhatározásomat, és segíts, segíts! Gondolnom kell, többet kell gondolnom arra, hogy tudok jó is lenni, hogy van bennem jó tulajdonság is. Dédelgetni kell magamban a jót, hadd növekedjék, hadd terjeszkedjék. Édes Jézusom, szeretném, ha napközben sokat tudnék Rád gondolni... Nemcsak Neked élni és Neked dolgozni, hanem egy-egy gondolattal, egy-egy röpimával felröppenni Hozzád. Ments meg engem, Uram a kevélységtől... Ó, szeretnék mindent, mindent, amivel Jézusnak örömet szerezhetek! A kísértésben csak a tabernákulum előtt kapok erőt. A nyugtalanságot csak az tudja megnyugtatni... Gyengeségem csak itt lesz erőssé, minden negatívumot csak ő tesz pozitívummá... Ne engedd, hogy egy pillanatra is, csak porszemnyire hűtlen legyek. Vállalni akarok minden megpróbáltatást, kísértést, amit csak adsz, csak azt kérem, hogy ugyanakkor erősséget, kitartást is adj. Különféleképpen zörget az Úr. Mindig és mindenben meglátni és észrevenni a zörgetést. És azonnal megnyitni... Zörget a szívemen, akarja tudni, hogyan szeretek másokat. Mindenkit egyformán akarok szeretni. Nehéz nekem szeretni? Mi nehéz benne? Talán neki is nehéz engem? Neki is teher az, és nekem is viselnem kell az Ő terhét. Segíteni neki. Krisztusom, Téged akarlak, Téged kereslek. Először úgy próbáltam, hogy emberszíveken át Isten felé, most azt akarom, hogy Krisztus szívén keresztül jussak el az emberekhez. Ó ha tudnám egész értékében megérteni, megbecsülni, értékelni a szenvedést. Akkor örömmel fogadnék mindent... Milyen jó az Úristen, hogy mindig és újra és újra megpróbál... Minden rosszul vagy sehogy végzett lelkiismeret vizsgálat egy egy elhajított kincs... Akarom, hogy Jézus lássa minden cselekedetemben és tevékenységemben a hálát. Krisztusnak adott akarok lenni. Minden akaratommal Bele kapcsolódni, nem mondani, nem érezni, de élni, élni, csinálni, munkálni a cselekvő hitet. Úgy legyen! Krisztus, fürössz meg Szent szívedben, hogy úgy térdeljek a Lelkiatya elé, mint a Te lábadhoz, hogy úgy tárjam fel nyomorúságomat mint Neked. Egészen nyíltan akarok alázatos és őszinte lenni, hogy egészen jó lehessek. Látod én olyan tehetetlen, gyenge, esendő vagyok. Légy türelemmel, s én lassan olyan leszek amilyennek Te akarod. Szeretni akarom a halált. Már most készülök a halálra. Készülök, hogy mindennap keressek alkalmat önmagamnak a meghalásra. Lehet, hogy néha egészen kicsi, csekély és egészen prózai dolog az, ami lelkemet leköti... Ne mondjam, hogy ezek olyan semmiségek, melyek szóra sem érdemesek a lelki életben... Legyek szabad mindentől... legfőképp legyek szabad az apróságoktól. Mi akkor nem tévedünk a szeretetben, ha azt akarjuk és tesszük amit Isten. Nem elég szeretni, rendezetten kell szeretni... Semmi sem fontos, csak az, hogyan szeretem az Úristent, az Úr Jézust. Egész lelkemmel Bele kell kapcsolódnom ... Legnagyobb könyörgésem, mindig visszatérő kérésem: Add, hogy mindig jobban szeresselek! Minden úgy történjen, amint akarod. Én mindent készséges lélekkel akarok elfogadni, még ha minden csepp véremet oda is kell adnom ... SlidePlayer Link

0 komment , kategória: Vallás

Néhány gondolat az életről

2020-06-08 20:30:35, hétfő

	NÉHÁNY GONDOLAT AZ ÉLETRŐL Sokszor meg vagyunk arról győződve, hogy az életünk jobb lesz,ha megházasodunk, ha megszületik az első gyerekünk, vagy ha megszületik a második. Aztán meg azért vagyunk frusztráltak, mert a gyerekek túl kicsik még ehhez vagy ahhoz és azt gondoljuk, hogy a dolgok jobban mennek majd, ha felnőnek. Folytatásként kamaszkori viselkedésük miatt vagyunk elkeseredettek. Meg vagyunk győződve arról, hogy boldogabbak leszünk, mikor ezen a korszakon túljut. Azt gondoljuk, az életünk jobb lesz, ha partnerünk megoldja a problémáit, ha végre kocsit cserélünk, ha csodálatos nyaralásaink lesznek, ha nem kell dolgozni. De ha most nem kezdünk el boldog és teljes életet élni, akkor mikor? Mindig lesznek különböző nehézségeink. Legjobb ezt elfogadni és elhatározni, hogy boldogok leszünk, akármi történjék. Alfred Souza mondta: ,,Sokáig abban a hitben éltem, hogy a valódi, igazi életem még csak most fog elkezdődni és az ehhez vezető úton mindig voltak megoldásra váró akadályok: gúnyos megnemértettség, időigényes tennivalók, még nem törlesztett kölcsönök. Aztán kezdődik a valódi élet! Végül megértettem,hogy ezek az "akadályok " a Valódi élet." Ha íly módon elfogadjuk a dolgokat, az segít megérteni, hogy nincs egy olyan módszer, ami a boldogsághoz elvezet, mert a módszer maga a boldogság. Következésképpen élvezzük ki az élet minden pillanatát és élvezzük még annál is jobban, ha megoszthatjuk egy számunkra kedves emberrel a ritka pillanatokat és emlékezzünk rá, hogy az idő nem vár senkire. És akkor biztosan nem fogunk arra várni, hogy majd ha vége lesz az iskolának, majd ha elkezdődik az iskola, majd ha lefogyok 5 kg-ot, majd ha sikerül felszedni 5 kg-ot, majd ha gyerekem lesz, majd ha végre kirepülnek a gyerekek, majd ha dolgozni fogok, majd ha végre nyugdíjba megyek, majd ha férjhez megyek, ha végre elválok... Nem várjuk a péntek estét, a vasárnap reggelt, az autócserét, a házvásárlást. Sem a tavaszt, a nyarat, az őszt, a telet, sem az élet végét és egy újjászületést, hanem eldöntjük magunkban, hogy nincs az életben jobb pillanat a boldogságot "elkezdeni", mint ez a pillanat. Az életöröm és a boldogság nem úticélok, hanem maga az utazás. Néhány ötlet mára: - dolgozz úgy, mintha nem lenne szükséged pénzre - szeress úgy, mintha nem fájna a csalódás -t áncolj úgy, mintha senki se látna Most próbálj meg válaszolni ezekre a kérdésekre: - sorold fel a világ 5 leggazdagabb emberét! - sorold fel a világ 5 legutóbbi szépségkirálynőjét! - sorolj fel 10 Nobel-díjast! - sorold fel 5 Oscar díjas színészt! Hogy megy? Rosszul? Ne aggódj! Senki sem emlékszik így a tegnap legjobbjaira. A tapsviharok elmúlnak, a trófeák beporosodnak, a győzteseket elfelejtjük. Most ezekre a kérdésekre próbálj válaszolni: - sorolj fel 3 jó tanárt, aki segített neked azzá válni, aki lettél - sorolj fel 3 barátot, aki a nehéz időkben melletted állt - mondj olyan embert, aki azt éreztette veled, hogy különleges vagy - sorolj fel 5 embert, akikkel szívesen töltöd az idődet Hogy megy? Jobban? Azok az emberek, akik az életünket Különlegessé teszik, nem feltétlenül a leggazdagabbak, vagy a legnagyobb díjak nyertesei. Viszont aggódnak értünk, törődnek velünk és mellettünk állnak minden helyzetben. Töprengj el rajta egy pillanatra, milyen rövid az élet! Te mit akarsz tőle? Ki vagy te? Ha megengeded, segítek válaszolni erre a kérdésre. Valószínûleg nem vagy a nagy- és közismert hírességek egyike, de olyan ember vagy, aki miatt ezt az t körbeküldtem. Jónéhány évvel ezelőtt a Seattle-i paraolimpiai játékokon 9 atléta(akik mind mentálisan, vagy fizikailag sérültek) felálltak a 100 méteres futás startvonalához. A pisztolylövés felhangzásakor elkezdődött a verseny, ahol (bár nem mindenki a lábain futva), de a cél felé törekedett a beérkezés és a győzelem reményében.A nagy igyekezetben egyszer csak az egyik fiú elesett az aszfalton és jónéhányat bukfencezett, majd elkezdett sírni. A többi 8 versenyző hallotta a sírást, lelassított és hátranézett. Majd mindenki megállt és visszfordult...mindegyikük. Az egyik Down-kóros lány leült mellé, megpuszilta és megkérdezte, hogy jobban érzi-e magát. Aztán mind a 9-en összekapaszkodtak és együtt sétáltak be a célvonalon. A stadionban pedig a nézők felálltak és percekig tapsoltak. Azok, akik ott voltak, a mai napig emlegetik ezt a történetet. Hogy miért? Mert valahol legbelül tudjuk: a legfontosabb dolog nem az egymás felett aratott győzelem . Az életben sokkal fontosabb másokat győzelemhez segíteni, akkor is, ha ez azzal jár, hogy nekünk le kell lassítani. EGY GYERTYA NEM VESZÍT SEMMIT, HA MEGGYÚJT EGY MÁSIKAT. Ezek a mondatok egyszerûek, maguktól értetődőek és nincs nagy jelentőségük, de néha-néha nem árt elolvasni őket, ha egyébként tisztában is vagyunk mindezzel. Gyakran túlságosan elmerülünk abba, amit csinálunk... és közben elfelejtjük, miért is csináljuk... Néhány gondolat az életről Link

0 komment , kategória: Idézetek birodalma

Élet - Idézetek

2020-06-07 20:15:43, vasárnap

	ÉLET - Idézetek Az életben vannak olyan pillanatok, amikor annyira hiányolunk valakit, hogy csak úgy tudsz eleget tenni álmaidnak, ha azt az illetőt szorosan a karodba zárod. Amikor a boldogság ajtaja zárva, egy másik nyílik ki, de mi, továbbra is a zárt ajtót figyeljük, s nem fordítunk figyelmet arra, amit éppen most nyitottunk ki. Ne bízz a külsőségekben: gyakran hamisak. Ne gondolj a gazdagságra; el fog tűnni. Keress valakit, aki mosolyogva kommunikál veled, mert a mosolygó arc képes egy szomorú napot örömtelivé varázsolni Álmodj bármire is vágyj Menj, ahová menni kívánsz Kutasd mindazt, mire vágysz. Mert az élet egyedülálló abban, ahogy megformálod. A szerencsések elkerülhetetlenül nem a legjobbal rendelkeznek, egyszerűen, a legjobbat keresik abban, amit látnak útjuk során. A leggyönyörűbb jövő mindig annak függvénye, hogy mennyire felejtjük el a múltat. Nem leszel képes elszakadni a múlttól az életben, amíg nem léptél túl a múlt hibáin, s azok többé nem bántanak. Teljes egészében éld az életet, s mindig mosolyogj, Bármilyen nehézségek is merülnének fel. Soha nem engedd el a lehetőséget, hogy napsugarat hoz annak a személynek a napjába, akinek néhány bátorító szóra van szüksége Az életet nem lehet lélegzetben mérni, hanem annak függvényében, hogy mennyi alkalommal fogy el a lélegzeted... Az élet gyönyörű... Különösen egy olyan baráttal, mint te... Életed minden perce örömmel legyen teljes. SlidePlayer Link MI AZ ÉLET?! Az Élet egyetlen esély - vedd komolyan, az Élet szépség - csodáld meg, az Élet boldogság - ízleld meg, az Élet álom - tedd valósággá, az Élet kihívás - fogadd el, az Élet kötelesség - teljesítsd, az Élet játék - játszd, az Élet érték - vigyázz rá, az Élet vagyon - használd fel, az Élet szeretet - add át magad, az Élet titok - fejtsd meg, az Élet ígéret - teljesítsd, az Élet szomorúság - győzd le, az Élet dal - énekeld, az Élet küzdelem - harcold meg, az Élet kaland - vállald, az Élet jutalom - érdemeld ki, az Élet élet - éljed! (Kalkuttai Teréz Anya) Himnusz az élethez Link

0 komment , kategória: Idézetek birodalma

Szép Ernő: Imádság

2020-06-06 21:30:34, szombat

	Szép Ernő: IMÁDSÁG Ki ülsz az égben a vihar felett, Én Istenem hallgass meg engemet. Hozzád megy szívem, itt szavam dadog, Hazámért reszketek, magyar vagyok. A népekkel ha haragod vagyon, A magyarra ne haragudj nagyon. Ne haragudj rá, bűnét ne keresd, Bocsáss meg néki, sajnáljad, szeresd. Szeresd, vigyázz rá Istenem Atyám, El ne vesszen veszejtő éjszakán. Mert itt a népek nem tudják, mit ér, Hogy olyan jó, mint egy falat kenyér, Hogy nem szokott senkit se bántani, Lassú dallal szeretne szántani. Édes Istenem te tudod magad, A bárány nála nem ártatlanabb. Te tudod ezt a fajtát, mily becses, Milyen takaros, milyen kellemetes. Te látod életét minden tanyán, Te hallod hogy beszél: édes anyám. Te tudod a barna kenyér ízét, Te tudod a Tisza sárga vizét. Te tudod hogy itt milyen szívesen Hempereg a csikó a füvesen. Tudod a nyáj kolompját ha megyen, Édes szőlőnket tudod a hegyen S keserű könnyeink tudod Uram, Hogy mennyit is szenvedtünk csakugyan, S hogy víg esztendőt várunk mindenér Hisszük hogy lesz még szőlő lágy kenyér. Óh keljetek a magyart védeni Ti Istennek fényes cselédei: Uradnak mondd el arany arcú Nap, Mondd el szerelmes délibábodat Dicsérjed a Balatont tiszta Hold, Hogy szebb tükröd a földön sohse volt. Csillagok, értünk könyörögjetek: Kis házak ablakába reszketeg Szerteszét este mennyi mécs ragyog... Könyörögjetek értünk csillagok. Szép Ernő: Imádság /Zene: Susan Boyle - Hallelujah/ Link Szép Ernő: Imádság - Nemcsák Károly Link SlidePlayer Link

0 komment , kategória: Szép Ernő

Az ellenzék végig a vírusnak szurkolt

2020-06-04 19:30:37, csütörtök

	AZ ELLENZÉK VÉGIG A VÍRUSNAK SZURKOLT Lokál, 2020. 06. 04. 00:01 Június 20-án megszűnhet a különleges jogrend és a veszélyhelyzet. Ennek kapcsán érdemes visszatekinteni, ki mit tett le az asztalra a járvány idején. Az ellenzéknek például csak hisztériázásra, hazudozásra, rémhírterjesztésre futotta, miközben a szakemberek azon dolgoztak, hogy a lehető legkevesebb ember betegedjen meg, és sikerüljön újraindítani a gazdaságot. A Lokálnak Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője segített megérteni a folyamatokat. Folyamatos diktatúrázás A különleges jogrend március 30-i elfogadása után például Jakab Péter, a Jobbik elnöke azt mondta, hogy Orbán Viktor megkoronázta a tízéves rezsimet, valamint átvitt értelemben önmagát. Szabó Tímea a ,,teljhatalom" miatt alkotmánybírósághoz akart fordulni. - A koronavírus-törvény kapcsán számtalan álhír jelent meg a járvány során. Ezekkel ellentétben a legtöbb európai országhoz hasonlóan csak a járvány kapcsán alkothatott rendeleteket a kormány, ráadásul a járvány csillapodásával azonnal meg is szűnik a rendkívüli jogrend. Állításukkal ellentétben tehát a rendkívüli jogrend sem korlátlan, sem határidő nélküli felhatalmazást nem adott a kormányfőnek. Az ellenzék a koronavírus-törvény támadásával nagyban hátráltatta a járvány elleni védekezést - mondta a politológus. Kritizálták a gazdaságmentő csomagot A kormányfő április 6-án meghirdette a gazdaságvédelmi akcióterv második ütemét, amely egy kilencezer milliárdos intézkedéscsomag, és tartalmazza többek közt a bértámogatást, a turizmus és a mezőgazdaság fejlesztését, a beruházások támogatását, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítését. Erre reagált úgy Tordai Bence, a Párbeszéd szóvivője, hogy Orbán Viktor diktátorosat játszik. - A járvány gazdasági hatásai rendkívül súlyosak, számos európai ország már az év első három hónapjában recesszióba süllyedt. Magyarország ezzel szemben még növekedni tudott, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság stabil állapotban néz szembe a mostani válsággal. A gazdaságvédelmi akcióterv is egy nagyszabású gazdaságélénkítő program, amelynek köszönhetően rövid időn belül visszatérhet a magyar gazdaság arra az útra, amelyen a járvány előtt is járt. Tordai Bencének és a hozzá hasonlóan gondolkodó politikusoknak vélhetően nem tetszik a sikeres gazdaságpolitika, hiszen többek között ennek is köszönhetően nő a kormánypártok támogatottsága - magyarázta Deák Dániel az érthetetlen kritika okát. A lélegeztetőgépeknek sem örültek Orbán Viktor a Műegyetemen a hazai lélegeztetőgép-gyártás megkezdéséről tájékozódott. Aznap az Európai Parlament egy hazánkat kritizáló állásfoglalást adott ki, amelynek kapcsán a DK-s Dobrev Klára és a momentumos Donáth Anna az egészségügyi dolgozók helyett inkább Brüsszelnek tapsolt. - Magyarország időben reagált a járványra, az egészségügyi rendszert is gyorsan elkezdte felkészíteni egy esetleges tömeges megbetegedés kezelésére. Hatalmas siker, hogy hazánk önellátó is lehet védőfelszerelések és lélegeztetőgépek gyártásában, érthetetlen, hogy ez miért nem tetszik az ellenzéknek. Sokszor úgy tűnt a járvány idején, mintha ők inkább Magyarország sikertelenségének örülnének - fogalmazott Deák. Gyurcsány fantazmagóriái A járvány alatt Gyurcsány Ferenc újra aktivizálta magát, zavarosan előadott ,,karanténvideóival" hívta fel magára a figyelmet, többször a parlamentben is megjelent, ahol hasonló performance-t adott elő. - Gyurcsány Ferenc akar lenni az ellenzék vezetője, ezért mond mindig olyan képtelenségeket, amelyekkel felhívja magára a figyelmet. A valóság rendre rácáfol ezekre a fantazmagóriákra, nem véletlen, hogy ő az ország egyik legelutasítottabb politikusa. Van egy szűk balliberális szavazótábor, amelyet meg tud szólítani az üzeneteivel, azonban a társadalom nagy része átlát a szitán, és nem hisz Gyurcsány Ferencnek - magyarázta lapunknak Deák Dániel. A napokban volt a 14. évfordulója az őszödi beszédnek, amelyben Gyurcsány kormányfőként elismerte: ,,hazudtunk reggel, éjjel meg este". Link

0 komment , kategória: Tragédiák - katasztrófák

Minden magyarnak fáj Trianon

2020-06-04 19:00:50, csütörtök

	MINDEN MAGYARNAK FÁJ TRIANON Száz éve írták alá az országot megcsonkító és feldaraboló diktátumot, a trianoni békeszerződést. Ma nemcsak az ország, de az egész világ magyarsága erre emlékezik. A trianoni országvesztés egyértelműen a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiáját jelenti. Ugyanakkor Trianonban sem így szabták volna meg a határainkat, ha 1918-1919-ben a magyar baloldal nem árulja el a nemzetet. Ezt mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában a Házelnök. Kövér László szerint bár a magyar baloldal több, mint száz éve újra és újra rátámad hazánkra, de a száz éve a Nagy Trianon-palotában halálra itélt Magyarország és magyar nemzet nemcsak él, hanem olyan teljesítményt tett le a világ asztalára ez idő alatt, ami jogos büszkeséggel tölthet el bennünket. Hozzátette: a jövőt illetően hinni kell az egy isteni örök igazságban. Kronológia 1914. július 28.: kitör az első világháború. 1918. október-november: véget ér az első világháború, az Osztrák-Magyar Monarchia és szövetségesei veszítenek. Kitör Budapesten az őszirózsás forradalom, a miniszterelnököt, Tisza Istvánt megölik, az antantbarát, Baloldali Kárilyi Mihály lesz az uj kormányfő. A Károlyi kormány leszereli a hadsereget, a szerb, a román, a csehszlovák haderő elkezdi a később elcsatolt területek megszállását. 1920. június 4.: aláírják a trianoni békeszerződést. Néhány tény, amit mindenkinek tudnia kell Trianonról 1. A békeszerződést 1920. június 4-én, 16.32-kor írták alá, versailles-i Nagy Trianon-kastélyban. 2. Mivel egyetlen rangos és ismert politikus nem akarta aláírni, ezért végül a munkaügyi miniszter és egy államtitkár látta el kézjegyével - tiltakozásul ők is állva. 3. A történelmi Magyarország területének kétharmadát csatolták el, több millió magyar lett más ország állampolgára. 4. Az elcsatolt országrészekből több százezer magyar menekült a megmaradt országrészbe, ők sokáig vasúti kocsikban laktak. 5. Az 1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban aláírt, Magyarország új határait rögzítő békeszerződésről az a legenda járja, hogy száz év múlva, azaz 2020-ban hatályát veszti. Sajnálatos módon a szerződésben nincs szó semmiféle időkorlátról, ráadásul a trianoni határokat az 1947-es párizsi békeszerződésben három falu kivételével, amelyeket Magyarországtól vettek el, újra rögzítették. 6. A Trianoni békeszerződés 124. cikke értelmében Magyarországon tilos volt (még kereskedelmi célra is!) tengeralattjárót építeni. 7. Ha a győztes államok összes területi követelését jóváhagyták volna, akkor nagyjából a Duna-Tisza köze, Budapest és a Dunántúl egy kis része maradt volna meg Magyarországnak. 8. A magyar békedelegáció egy kézinyomdát is vitt magával Párizsba, amelyet biciklivel tudtak hajtani. Apponyi Albert idős kora miatt nem pattant nyeregbe, de Teleki Pál serényen nyomta a pedált, hogy ki tudják nyomtatni a memorandumokat. 9. A trianoni békeszerződéshez mellékelt térkép méretaránya 1:1000000 volt, ami annyit tett, hogy a térkép felbontása kb. a fele volt a mai autóstérképeknek, azaz nagyon pontatlan volt. Az elnagyolt térkép miatt egyes határszakaszokon határkijelölő bizottságok állapították meg a pontos, végleges határvonalat. 10 ,,A magyaroknak sok okos grófjuk van, de pont a legbutábbat kellett elnökké választaniuk" - mondta a híres osztrák pszichiáter Sigmund Freud Károlyi Mihály magyar miniszterelnökről. 11. 1918. december 1-jén a gyulafehérvári román gyűlésen mondták ki Erdély és Románia egyesülését. A MÁV a magyar kormány utasítására ingyenesen különvonatokat indított a küldöttek részére. 12. Az 1918. december 1-jén megtartott, Erdély Romániával való egyesülését kimondó gyulafehérvári román nagygyűlést követően néhány román többségű erdélyi település lakossága tiltakozott az egyoldalú egyesítés ellen. Az Arad vármegyei Mácsa község lakói kijelentették, hogy nem akarnak a román király igája alá kerülni, és inkább Békés megyéhez csatlakoznak. 13. A gyulafehérvári román nagygyűlés - amelyet a román politikusok ,,nemzetgyűlésnek" neveztek - egyesülést kimondó határozata azért volt fontos Románia számára, mert ezzel elkerülhették a vitatott területek hovatartozását eldöntő népszavazás kiírását. 14. A Magyarországtól elszakított Erdély, Bánság, Partium és Máramaros városaiban az 1910-es adatok szerint csupán 17,6 százalékot tett ki a románság, ez húsz évvel később sem lépett 35 százalék fölé. 15. Volt olyan település, amit ,,kettévágott" az új határ, például Komáromot, Nagylakot vagy Somoskőt. 16. Több helyen fegyveres ellenállás szerveződött magyar részről a megszálló csapatok ellen, emiatt például Sopron és környéke vagy Balassagyarmat Magyarország része maradt. 17. A porcelángyáráról elhíresült Hollóháza a szerződés után két hétig Csehszlovákiához tartozott, végül sikerült elérni, hogy ne csak a gyár, hanem a település is visszakerüljön Magyarországhoz. 18. A Csehszlovákiához csatolt felvidéki Léván 1919 januárjában felmerült a Palóc Magyar Köztársaság életre hívásának ötlete. A teljes magyar Felvidéket magába foglaló államnak szoros együttműködést kellett volna kialakítania déli szomszédjával, Magyarországgal. A végső cél az anyaországgal való összeolvadás lett volna. 19. Az Egyesült Államok kongresszusa nem ratifikálta az USA párizsi nagykövete által aláírt trianoni szerződést. A számunkra hízelgő gesztus azonban nemcsak a magyaroknak szólt. Az amerikai törvényhozás ugyanis egyetlen első világháborús békeszerződést sem hagyta jóvá, mert azok a Nemzetek Szövetsége alapokmányának első bekezdésének részét képezték, az USA viszont nem akart belépni a szervezetbe. 20. Több legenda is kapcsolódik Trianonhoz. Például, hogy a francia miniszterelnök magyar menye miatt utálta a magyarokat, ezért kedvezett a románoknak, vagy hogy 100 után érvényét veszíti a szerződés. Egyik sem igaz. A Lokál több, határon túli magyart keresett meg, hogy meséljenek arról, milyen az élet Trianon után száz évvel. ,,A börtönt kockáztatta, aki a Himnuszt elénekelte" - Minden magyarnak fáj Trianon, nekem is - kezdi Sipos-Vizaknai Balázs. A színmagyar Kibéd (Erdély, Románia) község református lelkésze négy gyermeket nevel. - Ha belegondolok abba, hogy sok erdélyi faluban már a 20-as években veréssel torolták meg a magyar beszédet, hogy évtizedekig a börtönt kockáztatta vagy szenvedte az, aki a Himnuszt elénekelte, akkor csoda az, hogy mi még magyarul beszélünk, gyermekeink magyar iskolába járnak, magyar egyetemet végeznek - tette hozzá. Szerinte a vallás olyan megtartó erő, ami hozzásegítette az erdélyi magyarságot ahhoz, hogy megőrizhessék a nyelvüket és az identitásukat az elmúlt 100 év alatt. - Ha nem lenne a keresztyénség, akkor teljesen lemorzsolódtunk, beolvadtunk volna. Attól, hogy áthúzták az országhatárokat, egy nemzet nyelve, hovatartozása nem változik meg. Az, hogy másfél millió erdélyi magyar - és ugyanúgy felvidéki, kárpátaljai, délvidéki stb. magyar - 100 év után is megmaradt magyarnak, az egy csoda, ami elsősorban nem a mi érdemünk, ez Isten kegyelme. Nem csak mi akarunk megmaradni, Isten is akarja, hogy megmaradjunk. Ha csak mi akarnánk, az semmire sem lenne elég - mondja a lelkész, akitől azt is megtudtuk, hogy Kibéden ma, a trianoni szerződés aláírásának időpontjában, 16.32-kor megszólalnak majd a templom harangjai, ők így emlékeznek a szomorú évfordulóra. Mivel a nagyszülei is magyarok voltak és az akkori Magyarország területén születtek, így mindig furcsa számára, ha valaki románnak nézi. Ugyanakkor feleslegesnek tartja azt a vitát, ami Erdély hovatartozásáról szól, hiszen az nem a magyaroké vagy a románoké, hanem mindenkié, akik - szászok, svábok, cigányok, örmények, ukránok, ruszinok, szerbek, szlovákok, bolgárok, csehek - ott élnek évszázadok óta. - Azt kellene biztosítani, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa a nyelvét, vallását, nemzetiségi jogait. Régebben bizonyos régiókban mindenki beszélt magyarul, románul és németül. Ez volt a természetes, magától értetődő, és mindenki igyekezett a másik nyelvén beszélni, tiszteletből - árulta el. ,,Az erdélyi magyarok értéket őriztek és értéket teremtettek" Körtesi Sándor, a Marosvásárhelyi 7-es számú Általános Iskola (Erdély, Románia) igazgatója a gyerekek szemszögéből is ismeri a helyzetet. - Az elmúlt 100 évben az erdélyi magyarok értéket őriztek és értéket teremtettek. Magam is igyekszem őrizni és továbbadni az értékeket, úgy az oktatásban, mint a gyerekeim nevelésében. Az erdélyi magyar oktatásban helyt kap a kisebbségi magyar történelem, mint kötelező tanóra 6. és 7. osztályban. Ennek keretében május végétől kezdve ,,terítékre kerül" Trianon és az azt körülölelő események, és ezek hatásai. A gyerekek mindig nagy érdeklődéssel hallgatják ezeket, és szívesen végeznek kutatómunkákat a témában, főleg, ami az elszakított területek nagyságát, a ,,kívül rekedt" magyar lakosok számát illeti - magyarázta az igazgató. A legnagyobb hiányt a magyar nyelvű szakiskolákban és a magyar nyelvű egyetemi oktatásban látja, de a legnagyobb feladata a szülőknek, nagyszülőknek van. Rajtuk múlik, hogy a gyerek továbbviszi vagy sem a magyar kultúrát. ,,Nagyapámtól tanultam meg mindent a magyarságról" Tisoczkiné Nagy Noémi, bár már két évtizede elhagyta szülővárosát, Ungvárt (Kárpátalja, Ukrajna), a mai napig elérzékenyül a Himnusz hallatán. - Mindent a nagypapámtól tudtam, amit a magyarságról és Trianonról érdemes volt tudni, neki nagyon fontos volt, hogy erősítse a magyarságtudatomat. Talán ennek is köszönhető, de általában is igaz, hogy mi, határon túliak sokkal erősebb nemzeti érzésekkel viseltetünk, akár egy nemzeti ünnep kapcsán is, hiszen úgy nőttünk föl, hogy nem volt természetes számunkra ezeknek a gyakorlása. Az akkori Szovjetunióban nem tanultunk magyar történelmet, nem ünnepeltük a nagy magyar nemzeti ünnepeket, sőt a nagyszüleim négy ország polgárai voltak az évtizedek alatt, anélkül, hogy költöztek volna. Trianon fájdalmas, de az élet megy tovább, ma pedig már sokat tehetünk a kisebbségek fennmaradásáért. Amikor széthullik egy ország "Sajnos életem meghatározó élmény egy ország szétesése. Általános iskolás voltam, amikor kitört a délszláv háború és Jugoszlávia rövidesen darabjaira hullott. A Gyermekéveimet tehát ez a bizonytalanság hatotta át, csak évekkel később vált világossá számomra ez a másik szakadás, ami Trianonban történt. Gimnazista korom óta ingázom Vajdaság és Magyarország között, mindkét országban otthon érzem magam. Ugy bérzem, kulturálisan nyitottabbá tett, hogy a sok színű Vajdaságban nőttem fel. A gyerekeim most még nagyon kicsik, de idővel biztos, hogy el fogom nekik magyarázni, mert fontos, hogy a maguk szintjén tisztában legyenek a történelmi múltunkkal" - mondta Csillik Blanka, zentai (Vajdaság, Szerbia) magyar újságíró. Link A Kárpátia zenekar Wass Albert máig ható szavaival emlékezik meg a trianoni gyalázatról, mellyel hazánkat sújtották 1920-ban. Zene: Kárpátia Szöveg: Wass Albert "A Trianoni békekötés ostoba, és igazságtalan, és felelőtlen pontjai, honfitársaim, nem csak bennünket sújtottak, bár bennünket sújtottak legjobban. És ha valakinek van jussa erről beszélni, az én vagyok, mert én ennek a súlya alatt nőttem emberré. Ugyanaz az ostoba, félrevezető és hamis politikai irányzat, amely bennünket tönkretett, ugyanúgy tönkretette ma az egész világot. A külön vélemény szabad egyéniség joga. Az egység megtalálása pedig az egyén fegyelmezettségének a törvénye. Legyünk tehát olyan magyarok, akik méltók vagyunk a magyar történelmi múltra. Nem csak szellemben erősek, de lélekben is. Nem csak sportokban kiválóak, de szellemi és lelki fegyelemben is legyünk egy akarat és egy cél. És biztos vagyok abban, mint ahogy önök is biztosak abban, ha mélyen a lelkiismeretükbe néznek, hogyha mi magyarok egyszer összefogunk itt a szabad világon, nincsen a pokolnak az a hatalma, amelyik megbirkózhatik velünk. Ha ezt meg tudjuk érteni, s ezen az úton el tudunk indulni, máris egy nagy lépéssel előbbre vagyunk mindenkinél." Kárpátia: Vasakarat - Videó Link Árva magyar Link FILMELŐZETES - 100 ÉVVEL TRIANON UTÁN I. Rész Link Tvrtko: Túl minden határon - TRIANON a 100 éves fájdalom Link ÖSSZETARTOZUNK - TRIANON 100 Link

0 komment , kategória: Történelem

Trianon100:a magyar fájdalom és remény emlékművei Budapesten

2020-06-02 22:15:09, kedd

	TRIANON 100: A MAGYAR FÁJDALOM ÉS REMÉNY EMLÉKMŰVEI AZ EGYKORI BUDAPESTEN Százéves Trianon - Döntsük meg? Törődjünk bele? Kik Trianon igazi felelősei? A trianoni békediktátum bizonyíthatóan hamis tényeken és adatokon alapul. Ezt a szerződést a győztes antanthatalmak a kisantant-szövetségeseikkel kötötték a magyarokról, de nem a magyarokkal. A versailles-i Trianon-palotában a magyar küldöttséggel nem tárgyaltak, csak közölték velük a korábban már - nélkülük - meghozott döntéseket. A győztesek a trianoni békeparancsban csak a magyar nemzettel szemben tagadták meg az érvényes nemzetközi jogelvek alkalmazását. Egyedül a magyar néppel és államával szemben nem alkalmazták sem a történelmi, sem a nyelvi-etnikai, sem az önrendelkezési elvet. A történelmi magyar állam kétharmad részének elcsatolásával a területszerző államok kisajátították maguknak az így megszerzett országrészek történelmét is. Nem ismerhették el, hogy azok magyar területek, magyar történelemmel. Ezért egy hamis - mítoszokon, legendákon és történelemhamisításon alapuló - cseh és szlovák, román és délszláv történelmet kreáltak. Az elcsatolt területekkel együtt a magyar anyanyelvű lakosságból is több mint hárommillió a megkérdezésük nélkül az uralmuk alá került. Az új elit sajnálatos módon a mai napig despotaként elnyomja a magyar nemzet hatalmuk alá került részét. A trianoni békediktátum idei 100. évfordulójára való megemlékezések feltehetően végigkísérik az egész esztendőt. Ezért annak jártunk utána, hogy Budapest közterületein milyen formában jelent meg az 1920-as tragikus döntésre való emlékezés. Az 1945 után berendezkedő hatalom ugyan átírta a nemzeti emlékezetet, és ennek részeként leromboltatta a történelmi Magyarországra és az országvesztésre utaló szobrokat, de régi képeken és újságokból fel tudjuk idézni, hogyan gyászolt Budapest. ,,A háború fegyveri elhallgattak, szólaljanak meg a múzsák. Lelkesítsenek, acélozzák meg a lelkeket, az elszakított magyar földekre vigyenek reményt és kitartást, a megmaradt magyar földeken élesszék a hazaszeretet tüzét" - olvassuk Horthy Miklós kormányzó bevezető szavait a Kosztolányi Dezső szerkesztette Vérző Magyarország című, 1921-ben megjelent antológiában. E kötet megjelenésével egyidőben a Trianon utáni döbbent, dermedt és megrendült országban a képzőművészet múzsái is megmozdultak és megszülettek szobrászaink keze alatt a nemzet fájdalmának első emlékművei. ,,Ez a hely a nemzet búcsújáró helye" - A Szabadság téri Irredenta szoborcsoport Műkő volt az anyaga annak a négy szobornak, melyet 1921. január 16-án lepleztek le a Szabadság téren. A négy szobor a négy égtájat, a négy elszakított országrészt szimbolizálta, és anyaguk, mely nem értékes és legfőképp nem maradandó anyag volt, a háború utáni évek szegénysége, anyagbeszerzési nehézségei mellett bizonyosan azt a hitet is tükrözi, hogy a trianoni igazságtalanságot nem fogadhatta el az ország hosszan tartó állapotnak. A Szabadság tér korabeli képeslapon, az 1921-ben felállított irredenta szobrokkal (Forrás: Szecessziós Magazin) A szobrok ötlete - mely a trianoni döntéssel szinte egy időben megfogant - Kertész K. Róbert neves építésztől, miniszteri tanácsostól származott. Kertész K. Róbert, aki később a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban a művészeti osztály államtitkári rangú vezetője volt, jó érzékkel szemelte ki azokat a szobrászművészeket is, akikkel a terv megvalósítását elgondolta. Az ő javaslatára bízta meg a Védőligák Szövetsége, a revíziós propaganda szervezésére alakult társadalmi szervezet Kisfaludi Strobl Zsigmondot, Pásztor Jánost, Sidló Ferencet és Szentgyörgyi Istvánt a szobrok megformálásával. Sidló Ferenc szobrászművész a műtermében, a Nyugat című szoborral (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum) Szentgyörgyi István szobrászművész a műtermében, a Dél című szoborral (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum) A négy szobor nagyon rövid idő alatt elkészült, és 1921. január 16-án sor kerülhetett leleplezésükre a Szabadság téren tolongó körülbelül hetvenezer ember részvételével. A nagyszabású ünnepségen Zadravecz István tábori püspök megszentelte azt az irredenta zászlót, melyet ezt követően a Szent István-bazilika szentélyében helyeztek el, és ezután minden évben körbehordozták a húsvéti feltámadási körmeneten. A szoboravató beszédet Urmánczy Nándor, az irredenta mozgalom emblematikus alakja tartotta. Elképzelhetjük, milyen hatással voltak súlyos mondatai a hetvenezer egybegyűltre: ,,Ez a hely a nemzet búcsújáró helye, de egyúttal a gyűlölet és bosszú kohója legyen. Ez a hely mostantól fogva bekapcsolódik Európa véres történetébe." Ezután a főváros nevében Sipőcz Jenő polgármester beszélt és vette át megőrzésre a szobrokat. Milyenek voltak ezek a szobrok, melyeknek leleplezését hetvenezer ember várta a helyszínen? A négy szobor a Szabadság tér északi, félköríves részén állt, ívükkel kissé megidézve a Kárpátok hegylánca által övezett történelmi Magyarországot. Méretüket tekintve körülbelül háromméteres főalakok álltak a valamivel alacsonyabb posztamenseken. Nyugat, Kelet és Dél szobra kétalakos, míg Észak szobra háromalakos kompozíció volt. Nyugat szobrán, Sidló Ferenc alkotásán, a Szent Koronára boruló ifjú fölött a Hadúr erőteljes, dacos alakja áll, védelmezően tartva pallosát az ifjú fölé. Nyugat. Sidló Ferenc szobrászművész alkotása a Szabadság téren (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum) Észak szobrának alkotója Kisfaludi Strobl Zsigmond volt. Ő volt az egyetlen a négy szobrász közül, aki három alakot mintázott meg, Hungária keresztre feszített nőalakját kuruc vitéz védi, de velük szoros egységet alkot egy harmadik szereplő: a tót - szlovák nemzetet megtestesítő kisfiú, aki maga is védelmezve-ragaszkodva szorítja Hungária szenvedő alakját. A vitéz és a kisfiú egy irányba néznek. Kisfaludi Strobl Zsigmond Észak című szobra a Szabadság téren (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum) Kelet szobra Pásztor János műve, a másik három közül a Nyugattal mutat rokonságot: itt Csaba vezér sisakos, erős férfialakja emelkedik védőn az elalélt, szenvedő ifjú fölé, aki itt is az elszakított országrészt szimbolizáló jelképes alak. Kelet. Pásztor János szobrászművész alkotása a Szabadság téren (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum) A négy szobor közül Dél az egyetlen, mely nem harcias kompozíció. Szentgyörgyi István békét, az összetartozás meghittségét és a jól végzett munka elégedettségét sugárzó alkotása kicsit visszarepít minket a Trianon előtti időkbe, az érett búzakalász jelképezte jobb korba. A védelmezés motívuma itt is meghatározó, a magyar férfialak pajzsával óvja a vele egy irányba néző lányalakot. Szentgyörgyi István Dél című alkotása a Szabadság téren (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum) Az Irredenta szoborcsoporton a harci szellem, a trianoni ítélettel szembeni dac és bosszúvágy kétségtelen hangsúlyossága mellett azt is megfigyelhetjük, hogy a szomszéd népek megjelenítésében a szobrok a magyarság szempontjából pozitív elemeket igyekeznek kiemelni vagy pedig inkább hallgatnak egy-egy szomszéd nemzetről. Így a szobroknak a magyar történelmi tudatból táplálkozó mély szimbolikájában fontos elem a négy allegória közül Észak szobrán megjelenő motívum: a szlovákságot jelképező kisfiúnak a Kárpát-medencét egységes állammá alkotó magyarsághoz való gyermeki ragaszkodása. Az Észak című szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása korabeli plakáton (Forrás: Ritkán látható történelem blog) Ezzel tulajdonképpen a történelmi Magyarország valamennyi nemzetiségét képviseli, még ha azok nem is jelennek meg figurálisan, leszámítva Dél szobrának alakját, a Délvidék németségét megtestesítő bácskai lányt. A négy égtáj szobrainak félköríve által kijelölt középpontban volt a tér egyik dísze, a virágágyás, mely a történelmi Magyarországot mintázta, körülötte a Magyar Hiszekegy soraival. A Szabadság téri virágágyás egy 1938-ban készül amerikai turisztikai film színes képkockáján A szoborcsoport túlélte a második világháborút, 1945 augusztusáig a helyükön álltak a szobrok, ekkor azonban eltávolították őket. ,,Fennmarad a világ végezetéig" - Az Ereklyés országzászló Több mint hét évnek kellett eltelnie, míg az elszakított részek szobraihoz felépülhetett az az emlékmű, mely a Szabadság téri szoboregyüttest teljessé tette. Miután ugyanis Magyarországot arra kényszerítették, hogy törvénybe iktassa az elkészítői által Trianoni békeszerződésnek nevezett békediktátumot, hivatalosan be kellett szüntetni minden irredenta propagandatevékenységet. Ezen a helyzeten az 1927-es év enyhített, mely során több pozitív esemény történt. Az ország külpolitikai helyzetében döntő fontosságú olasz-magyar barátsági szerződés mellett a magyar irredenta törekvések nagy erkölcsi és anyagi támogatójának, Rothermere lordnak a magyar ügy melletti elköteleződése is ehhez az évhez köthető. Rothermere (Sidney Harold Harmsworth) angol sajtómágnás, aki az 1920-as években Anglia harmadik leggazdagabb emberének számított, ekkor járt először Magyarországon, majd megírta ,,Magyarország helye a Nap alatt: Biztonságot Közép-Európának!" című híres cikkét lapjában, a Daily Mailben, 1927. június 21-én. Ezután a magyar revízió lelkes pártolója és támogatója lett. A Szabadság téren 1928-ban felállított Ereklyés országzászló fényképe Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái című könyvében Ebben az évben a Népszövetség ellenőrző bizottságai is távoztak az országból. Magyarország elszigeteltsége és az országra helyezkedő nyomás tehát enyhült, ezzel ismét lehetővé vált a Trianon elleni tiltakozás köztéri kifejeződése is. A Szabadság téri országzászló felállítására a már említett Urmánczy Nándor indított mozgalmat a Pesti Hírlapban még 1925-ben, majd az időközben jobbra fordult helyzetben 1928 februárjában terjesztették be a fővároshoz a terveket. Az emlékmű építészeti tervét Kismarty-Lechner Jenő, míg a szobrászati terveket Füredi Richárd készítette. A leleplezésre 1928. augusztus 20-án, Szent István napján került sor. Ezen ugyancsak Urmánczy Nándor mondott nagy hatású beszédet, majd az ekkor már nyolcvanhatodik évében járó Rákosi Jenő író, az irredenta mozgalom egyik élharcosa is felszólalt. Beszédében Rothermere-t is méltatta: ,,Az Úristen támasztotta nekünk ezt a férfiút, aki akkor nyújtotta jobbját, amikor latrok között, a pokol tornácában voltunk és Isten segítségével ki is fog minket onnan vezetni." Az Ereklyés országzászlónak a húsz méteres zászlórudat tartó építménye haraszti mészkőből készült. Erre a késői szecessziós, magyaros stílusú ,,szószékre" több lépcső vezetett fel. Az építmény talapzatában helyezték el azt az ereklyetartót, mely a csonka ország összes községének, valamint az elszakított országrészek valamennyi törvényhatóságának, ezen kívül nevezetes történelmi helyeknek földjét tartalmazta. Az építmény csúcsán, a zászlórúd tövében turulmadár bronzalakja, mögötte gyermekalak, fején sisakkal, kezében buzogánnyal szintén bronzból. A turul két oldalán egy-egy márványtábla volt két idézettel: Lord Rothermere és Benito Mussolini szavaival. A húszméteres zászlórúd csúcsán esküre emelt kéz volt, melyet Horthy Miklós kormányzó kezéről mintáztak. A zászlórúdon a zászló állandóan félárbocra engedve lengett. Ez az országzászló volt a központja az országzászló-mozgalomnak, melynek keretében országszerte igen sok település állított országzászlót. Urmánczy Nándor egy küldöttség élén bemutatja Rothermere lordnak az Ereklyés országzászló makettjét (Fotó: Pesti Napló képes melléklete, 1928. szeptember 2.) Az Ereklyés országzászló homlokzatát később némileg átalakították, rákerült a Magyar Hiszekegy szövege, a ,,Jövő nagyságunk alapját múltunk nagyjai rakták le" idézet, és ekkor vésték rá Urmánczy Nándor szavait: ,,A mi országunk a Kárpátok országa, Nagy-Magyarország. 896-ban alapította Árpád fejedelem, fennmarad a világ végezetéig." Rothermere lord beszél egy ünnepségen az Ereklyés országzászló emelvényén, tőle jobbra Herczeg Ferenc író (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum) Az Ereklyés országzászló helyén ma az 1945 május 1-jén felavatott Szovjet hősi emlékmű áll. ,,Az ő betűje megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot" - Magyar Igazság kútja A magyar horizonton 1927-ben tűnt fel Rothermere lord, és pillanatok alatt annyira népszerű lett, hogy hálából 1929-ben már emlékművet állítottak neki. Budapest egyik legmeghittebb terén, a VIII. kerületi Wenckheim-palota előtt máig áll az a szép kútszobor, melyet Budapest első villanymotorral működtetett kútjaként a lord tiszteletére állítottak. (Ekkor a Fővárosi Könyvtár még nem itt működött, az intézmény, a mai Szabó Ervin Könyvtár csak 1931-ben kapta meg a Wenckheim-palotát.) Az 1929-ben felállított Magyar Igazság kútja napjainkban, háttérben a Wenckheim-palota (Fotó: pestbuda.hu) A szoboravatásra 1929. június 8-án került sor, az avató beszédet pedig Pogány Frigyes, statisztikus, országgyűlési képviselő, a magyar filmes közélet meghatározó alakja mondta. A kútszobrot ugyanis a Népnevelő Filmipari Rt. állíttatta, hiszen Rothermere támogatásából a film, a ,,népnevelésnek", a propagandának ez a modern eszköze is részesült. Pogány Frigyes beszéde után Liber Endre tanácsnok (később Budapest alpolgármestere) vette át a főváros nevében a kutat és mondott beszédet. Őt követően Eckhard Tibor beszélt, majd Morvay Zsigmond képviselő olvasta fel Rothermere sürgönyét. A Magyar Igazság kútja Szentgyörgyi István alkotása. Nagyszerű kettős medencéjét kecses bronz szoborcsoport koronázza: A főalak Justitia, az Igazság istenasszonya, kezében attribútumaival, a mérleggel és a karddal. A hozzá oltalmat keresve simuló nőalak a magyar nemzet szimbóluma. A szoborcsoport kocka alakú talapzatának három oldalán a kút csobogói, középütt Rothermere arcképét ábrázoló bronz dombormű. A kút felső medencéjén körbefutó felirat: ,,E kutat hálás magyarok emelték Nagy-Britannia méltó fia, Viscount Rothermere tiszteletére. Az ő betűje megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot." A kútszobor máig áll, a szocializmus éveiben megfosztották irredenta jellegétől, de ma ismét eredeti fomájában látható. Rothermere budapesti emlékezetéhez tartozik még, hogy később, 1936-ban az V. kerületi Balaton utca megkapta Rothermere nevét, és emléktáblát állítottak a Lord tiszteletére a 2. szám alatti ház falán. ,,Elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország" - A Magyar Fájdalom szobra Szakadó esőben avatták fel 1932. október 6-án a Magyar Fájdalom szobrát. A szobor Lord Rothermere ajándéka volt a magyar főváros számára. Az Irredenta szobortcsoporthoz és az Ereklyés országzászlóhoz hasonlóan szintén a Szabadság téren állították fel, azonban tőlük távolabb, a tér déli oldalán. Herczeg Ferenc író beszél a Magyar Fájdalom szobrának avatásán a Szabadság téren 1932. október 6-án (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum) A szobor fejét felfelé tartó női aktot ábrázol, talapzatán a következő felirat állt magyar és angol nyelven: ,,Ez a szobor a trianoni szerződés által elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi. Alkotója francia szobrász, Emile Guilleaume. Ezen emlékművet a szenvedő magyar nemzetnek ajánlotta fel Magyarország angol barátja, Viscount Rothermere." Azon nagyon kevés fővárosi szobrok egyike volt tehát, melyeket nem magyar szobrász alkotott. Emile Guilleaume francia szobrászművész jó kapcsolatot ápolt Rothermere-rel, ily módon gyarapodott Magyarország ezzel a szoborral, mely csodával határos módon azóta is hazánk földjén áll. A szobor esztétikuma, úgy tűnik, feledtetni tudta történelmi ,,bűnét", az irredentizmust. Ettől a jelentésétől természetesen megfosztva, 1945 után többször áthelyezték, de túlélte az elmúlt évtizedeket. Ma Sopronban áll, restaurálva, és újra eredeti feliratával ellátott posztamensre helyezve. ,,A Haza szabadságáért és feltámadásáért" - A magyar feltámadás szobra A Szabadság tér ezzel egyfajta irredenta szoborpanteonná vált. Itt helyeztek el 1936-ban egy újabb szobrot is, A magyar feltámadás szobrát, a Magyar Fájdalom szobra párjaként. A magyar feltámadás szobra a Szabadság téren (Forrás: Wick Béla: Kassa története és műemlékei) A szobor azonban - egyetemes jelentésétől eltekintve - nem tartozott a szoros értelemben vett irredenta szobrok közé, hiszen az 1848-49-es szabadságharcnak itt, a Szabadság téri Újépületben mártírhalált halt vértanúinak állított emléket. Posztamensén a következő szöveg állt: ,,Az egykor itt állott Újépületben áldozták életüket az 1848/49 évi Szabadságharc vértanúi a Haza szabadságáért és feltámadásáért". A magyar feltámadás szobra Kassán, korabeli képeslapon A magyar feltámadás szobra, mely Dózsa-Farkas András alkotása volt, robusztus, erőteljes férfialakot ábrázolt, melynek sorsa végül mégis összefonódott Trianon revíziójának ügyével. A főváros Kassa városának ajándékozta, amikor 1940-ben, az I. bécsi döntés értelmében Kassa visszatért Magyarországhoz. 1945 utáni sorsa nem ismert. ,,A szenvedő magyar" - Trianon-emlékű a Pillangó utcában A korabeli lapok tudósításai szerint Budapest más helyszínein is állítottak Trianon-emlékműveket. ,,A Pillangó-utcai hajléktalanok menhelyén a »szenvedő magyart« ábrázoló trianoni emlékművet állítanak fel. Az emlékmű alkotója Székelykeresztúri Horváth Árpád neves székely szobrászművész. Az emlékművet június végén állítják fel ünnepélyes keretek között" - számolt be a Pesti Hírlap 1937. június 5-i száma. Az emlékműről sajnos keveset tudunk. A helyválasztást talán az indokolhatta, hogy a Pillangó utca 13/a. alatt akkoriban létrehozott központi, több kisebb menhelyet kiváltó, korabeli adatok alapján 870 fős férfimenhely lakói között sok lehetett a határon túli, főleg erdélyi menekült. Az 1898-ban született Székelykeresztúri Horváth Árpádnak ez volt az egyetlen köztéri alkotása Budapesten. Székelykeresztúri Horváth Árpád: Trianon (Forrás: Képes Pesti Hírlap, 1937. augusztus 22.) Az egyes források szerint hét méter magas szobor kettős keresztre kötözött, máglya lángjai által mardosott, megcsonkított férfialakot ábrázolt, akinek letépett végtagjaiból keselyűk esznek. A szinte fokozhatatlan borzalmak bizonyosan a legtragikusabb Trianon-szoborrá teszik az alkotást, még ha művészi színvonala el is marad a főváros többi irredenta emlékművétől és drasztikus szimbolikája nem mérhető a többi emlékmű finomabb hangolású motívumaival. Az emlékmű eltávolításának időpontjáról, körülményeiről és a szobor további sorsáról nem tudunk pontosabbat. A Pillangó utcai hajléktalanszálló 1945 után is működött, közintézmény lévén, a Trianonra utaló szobrot nyilván igen gyorsan eltávolították előle. Székelykeresztúri Horváth Árpád szobrából látjuk, Budapest akkori területének periférikusabb részeire is jutott irredenta szoboremlékmű. A főváros mai területén még több ilyet találunk, hiszen az akkor önálló települések, például Nagytétény vagy Csillaghegy - szintén emeltek országzászlókat. Fontos megemlíteni még az 1937-ben leleplezett Magyar fájdalom című szobrot, Kocsis András alkotását az újpesti István téren, valamint a Pestszentlőrincen 1935-ben felállított Fadrusz János-féle Hargita-keresztet, és a közadakozásból épült csepeli revíziós emlékművet. Urmánczy emlékpad Urmánczy Nándort cikkünkben többször említettük. Urmánczy Maroshévízen született 1868-ban, és még megérte, hogy szülővárosa 1940-ben visszatért Magyarországhoz. Itt halt meg 1940. október 31-én. Az ő személyéhez fűződik összeállításunk utolsó darabja: tiszteletére 1942 decemberében az Erdélyi Férfiak Egyesülete emlékpadot állított a Margitszigeten a Szent Mihály-templom előtti sétányon, ahol egy platánfa alatt volt egykor Urmánczy kedvenc pihenőhelye. Az Urmánczy emlékpad fényképe (Forrás: Szent Margit és szigete. Budapest, Vörösváry Kiadóvállalat 1944.) A mészkőből készült Urmánczy emlékpad Siklódy Lőrinc alkotása volt, a pad egyik oldalán csorgókút, a másik oldalán egy kis oszlop volt, három domborművel, ezeken Urmánczy profiljával, az Ereklyés országzászló előtt szónokoló Urmánczy képével, és az Erdélyi Férfiak Egyesületének címerével. A bronz domborműveket Füredi Richárd készítette. Az alkotás Budapest ostroma során elpusztult, azonban a közelmúltban, 2013-ban újra felállították. Nyitókép: Korabeli újévi képeslap a Szabadság téri Irredenta szobrok ábrázolásával. Link Ki, mit tud Trianonról? - ECHO TV - Szégyen! Link

0 komment , kategória: Történelem