Belépés
pacsakute.blog.xfree.hu
A szeretet ellen nincs fegyver. Czeizel Ilona
1954.01.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/20 oldal   Bejegyzések száma: 196 
Link : KORONAVÍRUS KISOKOS
  2021-04-28 19:12:51, szerda
 
  Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok Szerző: WEBBeteg.hu

Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
  2021-04-28 19:05:46, szerda
 
  A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat, követni a fejlesztések meglepően gyors ütemét, vagy eldönteni, minek higgyünk. Összefoglaló a vakcinákkal kapcsolatos legfontosabb aktuális tudnivalókról.

Magyarországon jelenleg 8 különböző cég COVID-19 elleni oltóanyaga rendelkezik valamilyen (alkalmazási vagy ideiglenes) engedéllyel a felhasználásra, amelyből 5 készítmény van használatban, és valószínűleg a Johnson&Johnson vakcinájával is elkezdődhet az oltás.

1. Hogyan működnek?
mRNS típusú vakcinák - A Pfizer/BioNTech és a Moderna által fejlesztett vakcinák egy teljesen új technológia alapján készültek: a vírus tüskefehérjéjének genetikai kódját egy lipidburokban található mRNS molekulával juttatják be a sejtbe, ennek segítségével a sejt elő tudja állítani a tüskefehérjét, amely a sejt falára kerülve immunválaszt vált ki a szervezetből. Tehát maga a vírus semmilyen formában nem kerül szervezetünkbe ezzel az oltóanyaggal.

Vektor alapú vakcinák - A vektor alapú vakcinák közé tartozik az Oxford-AstraZeneca által fejlesztett vakcina (Vaxzevria), az orosz Gamaleja Intézet által készített Szputnyik V, illetve a hazánkban már engedélyezett, de jelenleg nem alkalmazott vakcinák: a Johnson&Johnson vakcinája, a kínai CanSino vállalat által gyártott Convidecia és az indiai gyártású CoviShield.

Ezek fejlesztésénél szintén egy új technológiát alkalmaztak, bár ez a technológia már évek óta ismert és kutatott. Lényege, hogy a tüskefehérje génjét egy olyan DNS-szakasszal juttatják be a szervezetbe, amelyet egy adenovírushoz kapcsolnak. Az alkalmazott adenovírussal az emberi szervezet nagyon ritkán vagy még nem találkozott korábban, így kiváltható az immunválasz (az adenovírusok egyébként megfázásszerű megbetegedést okoznak). Az AstraZeneca és az indiai CoviShield esetében csimpánz adenovírust használnak vektorként a DNS bejuttatásához, míg az orosz vakcina két különböző humán eredetű adenovírust tartalmaz. Ennek oka, hogy mivel az adenovírus humán eredetű, ha a szervezet esetlegesen immunválaszt generálna az egyik ellen, a másik miatt a vakcina hatásossága nem csökken. Az indiai Covishield egyébként gyakorlatilag az AstraZeneca által fejlesztett vakcina indiai változata, így annak adatai az AstraZeneca oltásával megegyeznek.

Elölt vírust tartalmazó vakcina - A kínai Sinopharm vállalat által fejlesztett oltóanyag, egy évtizedek óta létező és számos ma használatos oltásnál is alkalmazott technológiával készült: a vakcina elölt koronavírust tartalmaz, így a szervezetbe jutva megbetegedést nem tud okozni, a fehérjéi azonban immunválaszt váltanak ki.

Mind a három technológia esetén a lényeg az, hogy élő koronavírus (SARS-CoV-2) nem kerül a szervezetbe, így megbetegedést egyik sem vált ki. A vírus fehérjéivel való találkozás azonban képessé teszi szervezetünket arra, hogy védekezni tudjon egy esetleges fertőzéssel szemben.
Védőoltások működési elve

mRNS - Pfizer/BioNTech, Moderna
Vektorvakcina - AstraZeneca, Szputnyik V, Johnson&Johnson, Covishield, Convidecia (CanSino)
Elölt vírus - Sinopharm

2. Hatásosság: mi, mennyi?
Egy vakcina hatásossága azt jelenti, hogy az adott készítmény hány százalékos eredménnyel tudja megelőzni az adott betegséget. Ezt több tényező is befolyásolhatja, pl.: életkor, meglévő betegségek, az oltás beadásának módja és a beadás óta eltelt idő, korábban történt fertőzés, maga az oltóanyag stb. Egy vakcina akkor fogadható el hatásosnak, ha annak hatásossága legalább 50%.

Jelen esetben elmondható, hogy mindegyik szóban forgó készítmény hatásossága megfelel a követelményeknek. A kétdózisú vakcinák hatásfoka már az első dózis beadása után is meghaladja az 50%-ot, majd fokozatosan emelkedik. A második dózis után a következő értékeket tapasztalták a klinikai vizsgálatok során: a Pfizer/BioNTech vakcinája (Comirnaty) 95%-os, a Moderna készítménye 94,5%-os, az Oxford/AstraZeneca készítménye (a 12 hetes oltási séma alkalmazásával) 82%-os, az orosz Gamaleja készítménye (Szputnyik V) a legutóbbi vizsgálatok alapján 97.6%-os, a kínai Sinopharm vállalat oltása pedig átlagosan 79,4%-os hatásossággal rendelkezik a vakcinák mindkét dózisának beadása után. Az elérhető maximális védettség átlagosan a vakcinák mindkét dózisának beadását követő két-három hétben alakul ki. Az egydózisú vakcinák közül a Johnson&Johnson vakcinája (Janssen) a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint átlagosan 67%-os hatásosságú, míg a kínai Convidecia nevű oltóanyag hatásossága 65,28%.

A hatásosság, mint a számokból is látható, egyik oltás esetében sem 100%, így a megfertőződés sajnos nem zárható ki teljesen az oltások beadása után sem. Az eddigi klinikai vizsgálatok alapján azonban mindenképp jó hír, hogy ha valaki az oltás beadása ellenére is elkapta a koronavírus-fertőzést, az sokkal enyhébb tünetekkel vészelte át a betegséget, mint a nem beoltott betegek, így a kórházi ellátást igénylő súlyos megbetegedés nagyobb valószínűséggel elkerülhető az oltás segítségével.

COVID-19-vakcinák hatásossága

Szputnyik V - 97,6%
Pfizer/BioNTech - 95%
Moderna - 94,5%
AstraZeneca/Oxford, Covishield - 82%
Sinopharm - 79,4%
Johnson & Johnson - 67%
Convidecia (CanSino) - 65,3%

Emellett megfigyelések alapján a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vakcinája a fertőzés továbbadását is megakadályozhatja. Az eddig elvégzett kutatások szerint a beoltottak nem - vagy lényegesen kevésbé - terjesztik a koronavírust, náluk a megbetegedés és tünetmentes fertőzés is ritkábban alakul ki. Ezeknek a vizsgálati eredményeknek a megerősítéséhez azonban még további vizsgálatok szükségesek.

Azt egyelőre nem lehet tudni pontosan, hogy milyen tartós a vakcinák által nyújtott védettség. Az AstraZeneca a kutatásai során azt találta, hogy vakcinájuk még 3 hónappal a beadás után is erős immunválaszt vált ki, a Sinopharm és a Moderna oltása pedig a vakcina beadása után 6 hónappal is erős védettséget mutatott ki az oltott egyéneknél, de a COVID-19 megbetegedés elleni védettség teljes időtartama még nem tisztázott. Ennek megállapítására a gyártók további 2 évig követik az önkéntesek állapotát és a vakcináik hatásait.

3. Hatásosság a mutációk ellen
A jelenlegi járvány során a koronavírusnak már számos mutációját felfedezték, némelyek csak a vírus terjedését gyorsítják fel, némelyek azonban nemcsak könnyebben fertőznek, hanem súlyosabb megbetegedést is okoznak, mint a többi variáns. Ezek közül jelenleg négy olyan variánsról tudunk, amelyek aggodalomra adhatnak okot.

A brit variáns (hivatalos nevén B.1.1.7) Nagy-Britanniában jelent meg 2020. decemberében, és az eddigi tapasztalatok alapján kb. 30-50%-kal fertőzőbb a többi variánsnál, illetve kb. 35%-kal nagyobb eséllyel okoz elhalálozást. Ennek a fokozott fertőzőképességnek az oka, hogy a vírus tüskefehérjéjében több mutáció is található. Jelenleg hazánkban is ez a variáns okozza a legtöbb megbetegedést. Eddigi tapasztalatok alapján a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinája védelmet nyújthat a variánssal szemben, habár a hatásosságuk valamivel gyengébb lehet, az AstraZeneca oltása pedig 74%-os védettséget nyújt a brit variánssal szemben.
A dél-afrikai variáns (B.1.351) 2020. decemberében jelent meg Dél-Afrikában. Jelenleg közel 50 országban megtalálható, köztük már hazánkban is. A kutatások szerint a Pfizer, a Moderna, a Johnson&Johnson és az AstraZeneca oltása ezzel a variánssal szemben kevésbé hatásosak, mint a többi variáns esetében, azonban a súlyos, kórházi ellátást igénylő megbetegedés kockázatát ebben az esetben is csökkentik. Az Oxford-AstraZeneca kutatói már dolgoznak egy, a variáns ellen optimalizált vakcina kidolgozásán, a Pfizer pedig jelenleg azt kutatja, hogy esetleg egy harmadik oltásdózis segíthetne-e ezzel a variánssal szemben.
Utóbbihoz nagyon hasonló a Brazíliából induló P.1 variáns, amely jelenleg legalább 20 országban található meg, hazánkban eddig még nem mutatták ki. A nálunk jelenleg alkalmazott vakcinák közül a klinikai vizsgálatok alapján egyelőre a Pfizer vakcinája mutatkozik hatásosnak a variánssal szemben, habár hatásfoka jóval alacsonyabb, mint az eredeti vírussal szemben. A Johnson&Johnson vakcinája, valamivel alacsonyabb értéket mutat az átlagos 67%-nál (Dél-Afrika: 64%, Dél-Amerika: 61%), hatásosnak tűnik a dél-afrikai és a brazil variánsokkal szemben, és nagy hatásfokkal csökkenti a súlyos, kórházi ellátást igénylő megbetegedések előfordulását (a Dél-Afrikában és Brazíliában végzett klinikai vizsgáltok alapján).
Az utóbbi hetekben egyre többször találkozhattunk az ún. ,,indiai dupla variáns" kérdésével. Ezt a variánst Indiában mutatták ki először, és azért dupla, mert a vírus 2 olyan mutációval rendelkezik egyszerre, amelyeket korábban külön-külön már detektáltak, egyszerre azonban eddig még nem. A variánst eddig Indián kívül legalább 10 országban kimutatták, köztük az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Új-Zélandon is. Hazánkban egyelőre nem tudunk ilyen típusú megbetegedésről. Mivel a variáns csak mostanában került a figyelem középpontjába, egyelőre nincsen elegendő rendelkezésre álló adat arról, hogy milyen gyorsan terjed, súlyosabb-e, mint az eddigi formák, vagy hogy van-e vele szemben elérhető hatásos vakcina.

A Szputnyik V, a Sinopharm és a Convidecia vakcinája esetében jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat a variánsokkal szembeni hatásosságot illetően. A Gamaleja Intézet közleménye szerint a Szputnyik V elnevezésű vakcina erős védelmet nyújt a dél-afrikai variánssal szemben, erről azonban a vizsgálatok még folyamatban vannak. A Sinopharm vakcinája hatásosnak látszik a dél-afrikai variánssal szemben, bár a nyújtott védelem lényegesen gyengébb. A rendelkezésre álló adatok azonban még nem elegendőek ahhoz, hogy megfelelő következtetéseket vonjunk le.

Összességében elmondható, hogy az eddig vizsgált vakcinák inkább a brit variánssal szemben hatásosak, azonban a súlyos, kórházi ellátást igénylő fertőzések kockázatát több variáns esetében is csökkentik. Az oltás beadása másrészt azért sem haszontalan, mert az eredeti SARS-CoV-2 vírus terjedésének gátlásával lényegesen csökkenthetjük a vírus mutálódásának lehetőségét is.

4. Alkalmazási szabályok, oltási séma
A maximális védettség eléréséhez a jelenleg alkalmazott készítmények esetében 2 oltás szükséges, melyek beadása között eltelt idő vakcinától függően 3 és 12 hét között változik. Magyarországon a Pfizer vakcina esetében 5 hétre, míg az AstraZeneca esetében 12 hétre nyújtották ki a két dózis beadása közti időtartamot. A többi oltás esetében egyelőre nem változtattak a két dózis közötti időn. Az új oltási stratégia célja, hogy minél többen megkaphassák az oltás első adagját, melynek köszönhetően a lakosság nagyobb része részesülhet a fertőzés elleni védelemben. Emellett az AstraZeneca vakcinájának vizsgálatai azt mutatják, hogy a hosszabb köztes időszak javított is a vakcina hatásosságán. Kutatások szerint a Pfizer és az AstraZeneca vakcinája a súlyos megbetegedés ellen már az első dózis beadása után is közel 80%-os védettséget alakít ki.

A Johnson&Johnson vakcinája és a kínai Convidecia egy dózisban adandó vakcinák, habár a Johnson&Johnson jelenleg is vizsgálatokat folytat arról, hogy egy második dózis beadásával javítható lenne-e a vakcinájuk hatásossága. Ezek mellett az orosz Gamaleja Intézet már dolgozik a Szputnyik V egydózisú verziójának kifejlesztésén, amellyel terveik szerint olyan területeken nyújtanának segítséget, ahol a vírus nagyon gyorsan terjed, és gyors immunizálásra van szükség. A jelenleg engedélyezett egydózisú vakcinákról elmondható, hogy a maximális hatás a beadás után két héttel alakul ki.

A beadás mindegyik vakcina esetén a felkar izomzatába történik.

A vakcinák alkalmazása 18 éves kortól javasolt, kivéve a Pfizer/BioNTech vakcináját, amely már 16 éves kortól beadható. Az AstraZeneca oltását az oltási program elején óvatosságból (egyes szakmai vélemények szerint kevés tapasztalat állt rendelkezésre az idősebb korosztálynál) csak a 60 év alattiak kapták, azonban az Európai Gyógyszerügynökség engedélyével és a későbbi tapasztalatokkal összehangban ezt a korlátozást feloldották, így jelenleg már 60 évnél idősebbek számára is adható. A 16 év alatti gyermekek körében való alkalmazás lehetőségét több gyártó is vizsgálja, ezekről azonban még nem érhető el konkrétabb információ.

Az adagolás tekintetében egyébként annyi már biztos, hogy a fertőzésen már korábban átesett egyének oltása is szükséges ahhoz, hogy szervezetükben megfelelő mennyiségű antitest termelődjön. Arról azonban még folynak a kutatások, hogy esetükben szükség van-e 2 dózisos oltásra, vagy a szükséges hatásossági szintet már egy dózissal is el lehet érni.

A korlátozott adatok miatt a COVID-vakcinák ,,keverése", helyettesítése egyelőre nem javasolt, vagyis adott egyén esetében mindkét adagnak ugyanannak a fajtának kell lennie.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcináinak tárolási körülményei kicsit szokatlanok, mert a cégek a fejlesztés során nem tudtak minden lehetséges hőmérsékletet tesztelni, ezeken a hőmérsékleteken azonban biztosítani tudják a vakcinák stabilitását. Előbbi esetén az oltóanyag -70 °C-on tárolható 6 hónapig és 2-8 °C-on 5 napig, illetve felhasználás előtt 2 órán át szobahőmérsékleten, míg az utóbbi -20 °C-on áll el 6 hónapig, és szintén 2-8 °C-on 30 napig. Az orosz Szputnyik V -20 °C-on marad stabil, de liofilizált változata 2-8 °C-on is tárolható, míg az AstraZeneca 2-8 °C-on tarthatók el. A Johnson&Johnson vakcinája 2 évig tárolható -20 °C-on, és 3 hónapig 2-8 °C-on.
Alkalmazási mód áttekintés

Egy dózis - Johnson&Johnson
Két dózis, 3 hét különbséggel - Szputnyik V, Sinopharm
Két dózis, 4 hét különbséggel - Moderna
Két dózis, 3-5 hét különbséggel (jelenleg 5) - Pfizer/BioNTech
Két dózis, 4-12 hét különbséggel (jelenleg 12) - AstraZeneca
18 éves kortól ajánlott - Moderna, Szputnyik V, Sinopharm, AstraZeneca
16 éves kortól ajánlott - Pfizer/BioNTech

5. Várható mellékhatások
Mindegyik vakcináról elmondható, hogy a beadás után enyhe, általános tünetekkel jelentkező oltási reakció alakulhat ki, egyéni jellemzőktől függően. Ezek gyakoriságuk sorrendjében a következők: az oltás helyén kialakuló reakció (bőrpír, duzzanat, fájdalom), fáradtság, fejfájás, izomfájdalom, láz és hidegrázás.

Előfordulhat, hogy a fertőzésen már korábban átesett egyének esetében már az első dózis után, míg másoknál az oltás második részének beadása után ezek a reakciók valamivel erősebben jelentkeznek, mivel ilyenkor az immunrendszer gyakorlatilag egyszer már találkozott a felismerendő fehérjével, így gyorsabban reagál, amely hevesebb oltási reakciót eredményezhet.

Míg a Pfizer/BioNTech oltóanyag esetében nagyjából az oltottak ötödénél alakul ki átmeneti láz. A Szputnyik V klinikai vizsgálatai során szinte minden beoltott egyén esetében enyhe hőemelkedést tapasztaltak, illetve gyakoriak voltak az influenzaszerű tünetek is (láz, izomfájdalom, hidegrázás stb), ritkábban pedig előfordultak emésztési problémák, étvágytalanság, hányinger is. A Moderna vakcinája esetében a beoltottaknak kb. a fele számolt be valamilyen enyhébb mellékhatásról. A Johnson&Johnson vakcinája esetén a klinikai vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy gyakrabban alakultak ki mellékhatások, főként 60 év alatti beoltottaknál. A Moderna vakcinája esetében több olyan esetet jelentettek, amikor az oltás első adagja után 4-11 nappal késői allergiás reakció alakult ki, amely erős bőrpírrel, duzzanattal és érzékenységgel jelentkezett a beadás helye környékén. Ez átlagosan 6 napon belül rendbe jött, a második dózis beadását pedig nem befolyásolta.

Általánosságban elmondható, hogy az oltást követően kialakuló mellékhatások átlagosan a beadás utáni 6-12 órában jelentkeznek, és a legtöbb esetben 2-3 napon belül, ritkán egy héten belül spontán elmúlnak. Gyógyszeres tüneti kezelésre (pl. fájdalomcsillapítás, kiütések kezelése stb.) általában nincs szükség, azonban, ha a vártnál erősebbnek érzi az oltás után tapasztalt reakciót, mindenképp érdemes orvosi tanácsot kérni.

Az AstraZeneca oltást több ország átmenetileg felfüggesztette fokozott vérrögképződés (trombózis, embólia, stroke) gyanúja miatt. Az Európai Gyógyszerügynökség legfrissebb közleménye szerint a folyamatban levő vizsgálatok eredményei alapján előfordulhat, hogy összefüggés van a vérrögképződéses esetek és az AstraZeneca oltása között, azonban ezek olyan ritkán kialakuló esetek, hogy az oltás beadásával elérhető haszon sokkal nagyobb, mint a vérrög kialakulásának kockázata. A Johnson&Johnson vakcinájával kapcsolatban szintén felmerült a kapcsolat vérrögképződéssel járó esetekkel, az Egyesült Államokban beoltott 7 millió felnőtt közül egy vesztette életét az oltást követően kialakuló trombózisban. Az FDA és az EMA vizsgáltai szerint előfordulhat, hogy van a vakcina és a vérrögképződéses esetek között összefüggés, ezt bele kell foglalni a betegtájékoztatóba is, a vakcinával nyerhető haszon azonban ebben az esetben is nagyobb, mint a kockázat.

Emellett azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögképződés a vizsgálat esetekben általában az oltás beadása utáni 2 héten belül fordult elő, főként 60 év alatti nőknél, és ha bárki a vérrögképződésre jellemző tüneteket észleli magán, azonnal forduljon orvoshoz. Ezek a tünetek: légszomj, mellkasi fájdalom, lábdagadás, állandó hasi fájdalom, súlyos, tartós fejfájás, esetleg homályos látással társulva, apró pontszerű bevérzések.

Fontos megjegyezni, hogy ha korábban élete során bármikor volt már súlyos allergiás reakciója (anafilaxiás sokk), mindenképpen jelezze azt a vakcina beadása előtt! Anafilaxiás sokkot, mint mellékhatást egyébként nagyon kevés esetben tapasztaltak eddig a klinikai vizsgálatok és a folyamatban lévő oltások során. Mivel ez a reakció általában 15 percen belül jelentkezik, ennek kivédése az egyik oka annak, hogy az oltás után 15 percig megfigyelik a beoltott személyeket az oltás helyszínén.
Vakcinák gyakori mellékhatásai
Helyi fájdalom, izomfájdalom, bőrtünetek (bőrpír, kiütés, viszketés, duzzanat), általános tünetek (fejfájás, fáradtság, hőemelkedés/láz, hányinger)

6. Biztonság: tesztelés és engedélyezés
Egy készítmény fejlesztése négy klinikai fázisból áll, a negyedik fázis a forgalomba hozatalt követően kezdődik. Mindegyik vakcina fejlesztése és kutatása során a fázis III. vizsgálatok kb. 20-40.000 önkéntes bevonásával történtek, a klinikai vizsgálatok pedig már 2020 nyarán elkezdődtek. Általánosságban mindegyikről elmondható, hogy nem találtak hatásbeli különbségeket a különböző etnikumok vagy korosztályok között.

A Pfizer, és a Moderna, illetve a Johnson&Johnson és az AstraZeneca koronavírus-vakcináját az Európai Unió engedélyezte, így hazánkban is alkalmazhatóak. A Szputnyik V és a kínai Sinopharm készítménye az Európai Gyógyszerügynökségtől egyelőre nem kapott forgalomba hozatali engedélyt, azonban mindkettőt a világ számos országában alkalmazzák már, Magyarországon előbbi ideiglenes engedélyt kapott, utóbbi megkapta az alkalmazási engedélyt. Legutóbb a kínai Convidecia és az indiai CoviShield elnevezésű vakcinák kaptak hazánkban ideiglenes gyógyszeralkalmazási engedélyt, ám várhatóan ezekből egyelőre nem rendel Magyarország.

Valamennyi vakcinával vannak már befejezett fázis III vizsgálatok, azonban mindegyik esetében tovább folytatódnak a klinikai vizsgálatok. Az egyes országokban aktuálisan engedélyezett vakcinákat és a folyamatban lévő vizsgálatokat az alábbi linken lehet megtekinteni: covid19.trackvaccines.org.

Alapbetegségeiről, illetve a gyermekvállalással kapcsolatos terveiről mindenképp tájékoztassa az egészségügyi dolgozókat! A kedvező eredmények ellenére a vakcina beadását mindenképpen orvosilag mérlegelni kell az idősebb, gyengébb immunrendszerű egyének, illetve a valamilyen súlyos krónikus betegségben szenvedők esetében, akik az esetleges mellékhatásokat is várhatóan nehezebben vészelnék át. A Szputnyik V beadását minden esetben orvosilag mérlegelni kell rosszindulatú daganatos megbetegedések és autoimmun betegségek fennállása esetén.

Szintén óvatosságra van szükség terhesek és szoptatós anyák oltásával kapcsolatban, azonban a kedvező nemzetközi tapasztalatok alapján március vége óta már várandósok és szoptató anyák számára is beadható a Pfizer és a Moderna vakcina: hazánkban várandós kismamák esetén a terhesség 12. hete után az első, és szülés után a második adag, míg szoptató anyák esetében a meghatározott oltási rend szerint. A többi készítmény kapcsán még zajlanak az ilyen irányú vizsgálatok.

Az oltási reakciók megfigyelése, dokumentálása a tömeges oltás fázisában is tovább folytatódik, a gyógyszerügyi hatóságok valamennyi vakcina esetében figyelemmel kísérik a vakcinák biztonságosságát (IV. fázis). A tapasztalatok száma napról-napra nő, április 25-ig világszinten már 555 millió, Magyarországon több mint 3,6 millió ember kapta meg a valamely védőoltást.
COVID-19 védőoltások engedélyezése

Terhesség és szoptatás idején is adható: Pfizer/BioNTech, Moderna
AstraZeneca - 91 országban engedélyezve
Pfizer/BioNTech - 83 országban engedélyezve
Szpunyik-V - 62 országban engedélyezve
Moderna - 46 országban engedélyezve
Johnson&Johnson - 40 országban engedélyezve
Sinopharm - 35 országban engedélyezve
(Valamennyi vakcina esetében 2021 április 25-i állapot.)

Ha bárki bármilyen szokatlan mellékhatást tapasztal az oltásokkal kapcsolatban, esetleg gyógyszer-interakció lehetősége merül fel, lehetősége van jelenteni azt az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) számára ezen az online űrlapon.

Az oltás Magyarországon önkéntes - az, hogy ki oltatja be magát és ki nem, mindenkinek a saját felelőssége. A lényeg, hogy vigyázzunk magunkra és egymásra, azért, hogy szabadon és nyugodtan élhessük tovább életünket!
Forrás: WEBBeteg /Szerzők: Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
COVID- Létezik újrafertőződés - előzzük meg !
  2021-04-28 19:00:09, szerda
 
  Létezik újrafertőződés - ezért 2 dózis után is éljünk szabálykövetően

A mintegy 66 milliónyi - már 2 dózissal - beoltott amerikai körében, április 13-ig, 5.800 fertőzés fordult elő - ismerteti a bejelentéseket gyűjtő adatbázisa alapján a Járványügyi és Betegségmegelőzési központ (CDC).

A friss közlemény leszögezi, hogy még a csaknem hatezres esetszám ismeretében sem tartják azonban riasztónak a helyzetet az orvosok. Mindenkit igyekeznek azzal nyugtatni, hogy nem az újrafertőződésekben mutatkozik meg a COVID-19 infekció veszélye. A védettségük elvárt megléte ellenére újrafertőződöttek körében 396 alanyt (7%) kellett kórházba szállítani, és közülük 74 esetben (0,0001%) történt haláleset. (Összességében tehát a teljesen beoltott amerikaiaknak csak 0,008%-a lett újra COVID-fertőzött.)

,,A COVID-19 elleni vakcinák hatásosak és alapvető fontosságú eszköznek számítanak a pandémia ellenőrzés alatt tartásában. Minden elérhető vakcina kellően hatékonynak bizonyult abban, hogy megelőzi a súlyos betegséget, a kórházba kerülést és legfőképpen az elhalálozást. És bár az oltások az elvárásoknak, várakozásainknak megfelelően jól működnek, mégis, akárcsak bármely más vakcina esetén is, előfordulhatnak fertőzések" - hangsúlyozza állásfoglalásában Kristen Nordlund, a CDC szóvivője.

Tehát a beoltható népesség soraiban - a bejelentések adatai szerint - minden korcsoportban volt példa oltást követő fertőződésre, de azért inkább az idősebbeket érintette. Valamivel több mint 40%-a a 60 éveseknél, illetve a náluk is idősebbek körében történt. Más, figyelemre méltó megfigyelésre is érdemes utalni: e sajátos fertőződések 29%-a tünetmentesen zajlott, és az alanyok 65%-a nő volt. ,,Ami a megfigyelt férfi-női arányokra vonatkozik, nincs szakértő, aki meggyőző magyarázattal állt volna elő, hogy vajon ez miért így történt" - töpreng a bio-statisztikával, epidemiológiával foglalkozó Stanley H. Weiss közegészség- és járványügyi professzor (New Jersey Medical School, Department of Biostatistics and Epidemiology, Rutgers School of Public Health).

A koronavírus ellen teljesen beoltott személy nehezen hiszi el, hogy újra koronavírus-fertőzött lett. De az orvosok igyekeznek mindenkit megnyugtatni. Sok esetben megtörténhet, nincs ebben semmi rendkívüli. ,,Senki nem állította, hogy a vakcina 100%-ban hatásosan nyújt védelmet" - mondja az egészségbiztonsággal is foglalkozó infektológus szakértő, Amesh Adalja (Johns Hopkins Center for Health Security). ,,Ugyanakkor az ilyen esetek extrém módon ritkák, és általában nincs is súlyos következményük."

Az USA-ban jóváhagyott minden egyes COVID-19 elleni oltás hatékonysági rátája más és más. A Pfizer-BioNTech vakcina 95%-ban képes megelőzni a tünetes COVID-19 infekciót. A Moderna vakcinája 94,1%-ban mutatkozott hatékonynak a klinikai próbákon, és ami a Johnson & Johnson védőoltását illeti - aminek az alkalmazását a vérrögképződési zavarok miatti aggodalomra hivatkozással ideiglenesen felfüggesztették, s jelenleg senkit nem oltanak vele az USA-ban -, 66,3%-ban nyújthat védelmet.

,,E vakcinák, legjobb teljesítményüket nyújtva, nagy hatékonyságot mutatnak" - állítja dr. William Schaffner (Vanderbilt University School of Medicine), ,,fantasztikusan hatékonyak, de az életben semmi nem lehet tökéletes" - teszi hozzá a fertőző betegségek professzora.

Egy másik infektológus, dr. Thomas Russo (University at Buffalo, New York) teljesen egyetért vele, és ki is fejti, miért nem tartja meglepőnek a jelenséget. Arra mutat rá, hogy a klinikai vizsgálatok eredményei és a vakcináknak a való világban való használata eltér egymástól. ,,A klinikai próbákba nem válogatták be az immunszuprimáltakat, de kizárták azokat is, akiknek az immunrendszere alulteljesít, és így nem mérhető az átlagnépesség immunteljesítményéhez." Ennek következménye, hogy azoknál, akik olyanok, mint akiket a próbáról kizártak, a valódi beoltások során a vakcina nem tud mindig az elvártaknak megfelelően teljesíteni. Dr. Thomas Russo magyarázatával teljesen egyetért dr. William Schaffner is: ,,Ma már egészen törékeny állapotban lévőket és immunhiányos személyeket is oltunk - érthető, hogy náluk könnyen előfordulhatnak újrafertőződések.
Beoltottként is fontos az óvintézkedések, szabályok betartása

Az újrafertőződések aláhúzzák annak jelentőségét, hogy továbbra is követni kell a COVID-19 megelőzésére hozott szabályokat. Be kell tartani az ajánlásokat, teljesen függetlenül attól, hogy a beoltottság milyen szintjén állunk. A maszkhordás, a távolságtartás ma még nagyon is fontos szabály a közösségi életben, mindaddig, amíg nem lesz sokkal több beoltott a lakosság körében. Majd ha a lehető legalacsonyabbra csökkennek az esetszámok, akkor mondhatunk búcsút a közegészségügyi korlátozásoknak.

Helyes döntés a járványügyi szakemberek részéről, ha nyomon követik az oltást követően megfertőződött eseteket, mert csak így lehet pontosabb magyarázatot találni, fogalmaz Amesh Adalja infektológus szakértő.

Végezetül megismételjük, hogy a szakemberek azzal nyugtatják a lakosságot, hogy a teljes képet nézzék. Azt, hogy mekkora a védőoltások előnye. A vakcina (bármelyikről legyen is szó) a teljesen (2 dózissal) beoltottaknál nagymértékben képes hatékonyan megelőzni a COVID-19 fertőzést. Összegezzük: újrafertőződés az esetek 99,93 százalékában nem fordult elő. A vakcinák nagyon nagy mértékben csökkentik a fertőződés kockázatát, ha az esélyét nem is viszik le nullára. Éppen ezért fontos az oltás, és beoltottként is fontos az óvintézkedések, szabályok betartása!
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:   Betegségekről  
Aurickalcit kalcittal
  2021-04-28 18:55:17, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Ásványok-ékszerek   
Anhidrit kristály
  2021-04-28 18:54:20, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Ásványok-ékszerek   
Ametiszt kristály
  2021-04-28 18:53:17, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Ásványok-ékszerek   
Akvamarin
  2021-04-28 18:52:22, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Ásványok-ékszerek   
Agardit és konikalcit
  2021-04-28 18:50:55, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Ásványok-ékszerek   
Bronchit kristály
  2021-04-28 18:50:03, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Ásványok-ékszerek   
A vas energiát biztosít a szervezetünk számára
  2021-04-27 22:44:13, kedd
 
  Az emberek sokat dolgoznak, hiszen manapság minden olyan bizonytalan. A munkahelyünkön még akkor is erőn felül kell teljesítenünk, ha már hónapok óta nem voltunk szabadságon, hiszen dolgozni kell, sokszor még akkor is, ha csak kevés az energiánk és kimerültnek érezzük magunkat.

Lehet, hogy a fáradtságnak csak annyi az oka, hogy a szervezetünk tápanyaghiányban szenved. A vas az egyik olyan ásványi anyag, amely energikussá tehet bennünket és a vashiány lehet az oka annak, ha mindig fáradtnak érezzük magunkat és csak kevés az energiánk.

A vasnak nagyon sok testi funkcióban kiemelkedő a szerepe, többek között részt vesz a hemoglobin-termelésben. A vérben történő oxigénszállításért a hemoglobin felel. Az oxigénnek nagyon fontos szerepe van, hiszen energiával látja el a test sejtjeit és szöveteit. Amennyiben a testünkben nem kering elegendő oxigén, gyakran érezhetjük magunkat kimerültnek és fáradtnak.

A vashiány nagyon gyakori probléma, különösen a nőket fenyegeti, ami leginkább a menstruáció időszakában jelentkezik. A hiányállapot várandós nőknél és szoptató anyáknál is megjelenhet, illetve kritikus a szülés utáni állapot is.

Léteznek olyan betegségek, amelyek szintén csökkentik a vas szintjét a szervezetben. Ilyen például a gyulladásos bélbetegség, a fekélyes vastagbélgyulladás, illetve a Crohn-betegség.

Manapság sokan lesznek vegánok vagy vegetáriánusok. Az étrendjükben azonban kevés olyan táplálékok szerepel, melyek vasat tartalmaznak, ez pedig hosszabb távon szintén vashiányos állapotokat eredményezhet.

A vashiánynak számos tünete van, akár a fáradtság, az energiahiány, a kimerültség, az állandó álmosság, de megjelenhet gyors szívverés és légszomj is. Az is kísérő tünet lehet, ha elvékonyodik a haj, törékenyé válik a köröm, és fakó lesz a bőr. Ezen szemben, ha elegendő vas van a szervezetünkben, szépek lehetünk, hiszen ez az ásványi anyag aktívan hozzájárul a bőr, a haj és a köröm egészségéhez is.

A vashiány megállapítása az orvos feladata, amit laborvizsgálatok igazolnak, hiány esetén az orvos felírhat vaskészítményt. Tudni kell azonban, hogy a vas akkor szívódik fel a legjobban, ha C-vitamint is fogyasztunk mellé. Érdemes minél több vasban gazdag ételeket fogyasztani, leginkább a zöld leveles zöldségek, a spenót, a lencse és a vörös hús bővelkedik vasban.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Natúr kezelések  
     2/20 oldal   Bejegyzések száma: 196 
2021.03 2021. április 2021.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 196 db bejegyzés
e év: 2611 db bejegyzés
Összes: 49265 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1223
  • e Hét: 6464
  • e Hónap: 26326
  • e Év: 202201
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.