Szendi Gábor oldala,Légy a pszichológusod,Szenvedélybetegségek,A lélek ereje a gyógyulásban,40 oldalnyi információ,A Házipatika.hu o-ról,Dr. Csernus Imre előadása,Link, mi is a depresszió, - charlotteani Blogja - A Szent Biblia,- BarátságDíj2018DorosnéÉvatól,- Gyakorló képszerkesztéseim,- Így kezdtem idézetes képeim,- SzületésnapomNemTartom,-alliterácio gondolatok,-jw.org A feltámadásReménysége,-jw.org-Ünnepi időszakról!,-Szívügyem: Tegyünk Jót !,-Várpalota- itt 32 évig éltem,.Napiszöveg jw.org,1 Királyok könyve /Ószövetség,1 Krónikák könyve/Ószövetség,1 Sámuel /Ósz.,10 parancsolat,1János/Újszövetség,1Korintusz/ Újszövetség,1Péter/Újszövetség,1Tesszalonika/Újszöv.,1Timóteusz/Újszövetség,2 Királyok könyve / Ószövets,

Továbbiak »

Belépés

			charlotteani.blog.xfree.hu
"Az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív" (Prédikátor 7:3) Nálam helye van az érzelmeknek, az állatok szeretetének, a Bibliának, az élet dol...			Molnár Anikó 1976.03.18 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

2/2 oldal

Bejegyzések száma: 18

Szendi Gábor oldala

2008-08-08 09:47:10, péntek

	Robert Whitaker: Érvek az antipszichotikus gyógyszerek ellen: 50 év beszámolója arról, hogy több kárt, mint hasznot hoztak. Eredeti megjelenés:Robert Whitaker: The case against antipsychotic drugs: a 50-year record of doing more harm than good. Medical Hypotheses (2004) 62, 5-13) Fordítás, kivonat: Szendi Gábor Összefoglaló: Bár a standard kezelés módja a fejlett országokban az, hogy a schizofrén betegeket neuroleptikumokon tartják, ezt a gyakorlatot 50 év gyógyszerkutatása nem támasztja alá. Egy kritikus áttekintés feltárja, hogy ez a kezelési eljárás rontja a hosszú távú betegségkimenetet, legalábbis összességében, és hogy az összes schizofrén betegek 40% vagy még nagyobb százaléka sokkal jobban lehetne, ha nem így kezelnék. A bizonyítékokon alapuló kezelés az antipszichotikumok szelektív alkalmazását igényli, amely két elven alapul: A, az első epizódú schizofrén betegeket nem azonnal neuroleptikumokkal kezelni B, minden neuroleptikummal stabilizált betegnek meg kéne adni a lehetőséget, hogy fokozatosan leálljanak a gyógyszerrel. Ez a modell drámaian megnövelné a felgyógyulási arányt és csökkentené a krónikussá váló betegek arányát.

0 komment , kategória: :( Depresszió, Stressz, Drog

Légy a pszichológusod

2008-03-20 23:20:12, csütörtök

	Légy a pszichológusod, rendezd át az álomszínpadot Kitartó gyakorlással elérhetjük, hogy felébredés nélkül képesek legyünk megnyugtatni az álomszínpad szereplőit, elsősorban saját magunkat. Ha például álmunkban gyakran rémisztő zuhanásokat élünk át, megtanuljuk ezeket repüléssé "szelídíteni". Sok hasznos felismeréshez vezet, ha akár csak részben megértjük álmainkat - erről volt szó sorozatunk előző részében. De mehetünk egy lépéssel tovább: megfelelő módszerekkel és kitartással elérhetjük, hogy bele tudunk szólni az álmokba, képesek leszünk átírni az éjszakai jeleneteket.Tenyerébe rejtetteÁlmainkat ugyanis a régebbi múlt emlékein, traumán kívül a tegnap és a ma is aktuális történések, főleg konfliktusok, feszültségek, félelmek formálják. A rossz álmok képesek egész napunkat elrontani, ha valami kínosat álmodtunk, az aláássa az önbecsülésünket, kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. A jó álmok ezzel szemben felpezsdítenek, kiegyensúlyozzák lelkünket, jobb megoldásokat találunk a problémákra. Ha képesek vagyunk álomnaplót írni, miért ne tudnánk legalább részben átformálni az álombeli történéseket?A régi görögök, amikor gyógyító, vagy megvilágosító álomra vágytak, bizonyos istenek és istennők templomaiban tértek nyugovóra. A hely "szelleme" aztán megtette a várt hatást az álmok tartalmára. Az egyiptomiaknak az volt a módszerük, hogy az álmokért felelős isten nevét írták a tenyerükbe, ha egy fontos álmot akartak látni, majd fekete kendővel bekötötték a kezüket, és elalvásig senkihez sem szóltak egy szót sem. Ennek a mai megfelelője, ha elalvás előtt minél színesebben, elevenebben vázoljuk fel magunknak azt a témát, amiben tanácsot, ötletet, tisztánlátást várunk a következő éjszakán.Nem ijesztgetem magamA rossz álmok elűzéséhez, megszelídítéséhez s következő lépéseket ajánlják a tapasztalt álomkutatók: § ha rosszat álmodtunk és sikerült lejegyezni, vagy másnap is emlékszünk a sztorira, keressük kitartóan a kínos, fájdalmas epizódok kapcsolatát közelmúltbeli vagy régebbi eseményekkel.§ keressük álmaink érzelmi dimenzióit, ezeken kell a leginkább változtatni: kevesebb szorongás, kevesebb félelem, kevesebb kiszolgáltatottság stb.§ elalvás előtt mondjuk el többször magunknak, hogy képesek vagyunk kordában tartani rossz álmainkat: "Az álmaim a saját teremtményeim, nem külső erők hozzák létre" vagy "Nem fogom ijesztgetni magam" vagy" Felébredek, ha megint rossz álmaim lesznek"§ Ha rossz álomra ébredünk, tudatosan állítsuk meg, és gondoljunk pozitívabb folytatásra. Gyakorlással elérhetjük, hogy felébredés nélkül képesek leszünk megnyugtatni az álomszínpad szereplőit, elsősorban saját magunkat. Ha álmunkban gyakran rémisztő zuhanásokat élünk át, gyakorlással sikerül ezeket repüléssé "enyhíteni". Ha csúfosan megbukunk álmainkban, nappal is gyakoroljuk gondolatban, hogy a visszatérő kudarcos történetet miként lehetne sikeresebben folytatni.§ Az elalvás előtti álom-instrukciók - feltéve, hogy mi magunk komolyan vesszük őket - leülepszenek, és éjjel kifejtik hatásukat. "Csendesen hullámzó tengerpartról fogok álmodni", "Ma éjjel megálmodom a megoldást erre a konkrét problémámra".Kiugrunk az ablakon és elrepülünkÁlmaink egy részében tudatában vagyunk annak, hogy most álmodunk, ezek az éber álmok. Az éber álom szépsége abban rejlik, hogy eljátszadozhatunk képzeletünk világában. Ha álmunkban kerget valaki, de közben pontosan tudatában vagyunk annak, hogy ez nem a valóság, egyszerűen csak fogjuk magunkat, kiugrunk az ablakon, és elrepülünk. Nyomasztó rémálmok esetében is javasolják ezt a módszert: játsszuk újra a félelmet keltő jeleneteket, de úgy, hogy most happy end legyen a vége.Megfelelő gyakorlattal magunk is előidézhetünk éber álmokat. § napközben 10-15 alkalommal, képzeljük el hogy álmodunk, főleg olyan helyzetekben, amikor konfliktust, erős érzelmeket élünk át és közben kérdezzük meg magunktól: Most tényleg álmodom? Ezzel valójában arra trenírozzuk magunkat, hogy képesek legyünk egyszerre átélni az álmot és a tudatos gondolkodást.§ Elalvás előtt utasítsuk magunkat, hogy álmaink közepette is maradjunk tudatosak§ Gyakoroljuk egyszerű álmok "készítését" úgy, hogy elalvás előtt nagyon erősen gondolunk valamilyen egyszerű jelenetre: egy pohár vizet iszunk, valakit üdvözlünk stb. Adjuk azt az utasítást magunknak, hogy amikor ez a kép megjelenik az álmainkban, kapcsolatba tudjunk lépni a szereplőkkel.Az éjjeli énünk is a miénkTermészetesen illúzió lenne azt hinni, hogy bármit tehetünk az álmainkkal. Tartósan nem hessegethető el álmainkból, és nem írható át csillogó tündérmesévé az a fontos, esetleg igen kínos, vagy fájdalmas tudatalatti tartalom, ami mindenképpen fel akar bukkanni, amivel az éber életünkben van dolgunk. Az álmok megismerése és bizonyos korlátok között befolyásolása elsősorban az önismeretünket segíti, erősíti bennünk azt az érzést, hogy nem vagyunk teljesen kiszolgáltatva rémálmoknak. Hozzájárul továbbá ahhoz is, hogy egységben lássunk életünk különböző dimenzióit, az éjszakait és a nappalit, az érzelmit és a racionálist, a pozitívat és a negatívat. A mai ember ugyanis többnyire csak a tudatos, nappali, racionális énjét tekinti fontosnak. Nagyrészt elvesztettük az eleven kapcsolatot félhomályos, kiszámíthatatlan részeinkkel, például az álmainkkal, a megérzéseinkkel. Az álmokkal való intenzív foglalkozás ennek az "egész-ségnek" a helyreállításában is segít. Önsegítő pszichológia, tanulásfejlesztő tréningek, diszlexia korrekció, tanácsadáswww.tanulasmodszertan.hu - 06/70-365-1165 dr. Clay Tucker-Ladd, amerikai pszichológia professzor harminc évig tanított egyetemistáknak mentálhigiénét, majd tapasztalatait összegezve megírta a Pszichológiai önsegítés című, az interneten is olvasható www.psychologicalselfhelp.org folyamatosan bővülő kézikönyvet. Ennek rövidített, magyar változata a Légy a pszichológusod! (forrás: www.tanulasmodszertan.hu)

0 komment , kategória: :( Depresszió, Stressz, Drog

Szenvedélybetegségek

2008-03-19 15:09:57, szerda

	Tíz kicsi indok - Bûn és bûnhődés - Füstadó és anyagi javak - Percnyi boldogság A szenvedélybetegségek (addiktológiai kórképek) fogalmába tartoznak azok a magatartászavarok, amelyek bizonyos kémiai anyagok rendszeres fogyasztását foglalják magukba, a szertől függőség (dependencia) alakul ki abban az értelemben, hogy a személy nem tud lemondani e szerek használatáról, akkor is fogyasztja, ha a testi, pszichés, vagy szociális ártalmait érzékeli, és ha a szer fogyasztását környezete ellenzi vagy tiltja. Azonban ma már a szenvedélybetegségek nagy csoportját számos más tünetegyüttes is gazdagítja. Hazánkban az alkoholfogyasztás, ezen belül az égetett szeszesitalok fogyasztása jelentette a legsúlyosabb problémát az elmúlt években. Igaz, ma már nem az első helyen állunk a világranglistán, de meg mindig az "előkelő" harmadiknegyedik helyen tudhatjuk magunkat állítja dr. Takách Gáspár, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet addiktológusa, osztályvezető főorvos. Tíz kicsi indok Az iszákosok és alkoholfüggők száma a felmérések szerint Magyarországon 600800 ezer fő között van, s ennek a tizede sem kezelteti magát. Az 50 éves férfiak halálozási aránya 10 ezer lakosra vetítve nálunk a legmagasabb a környező országokhoz képest. A helytelen táplálkozás és életmód mellett a legfontosabb és legsúlyosabb rizikófaktort a szenvedélybetegségek jelentik. Elég, ha az alkoholizmus következtében kialakuló májcirózisra gondolunk, amely az egyik leggyakoribb halálok. Az alkoholista személyiséget nehéz meghatározni, hiszen nemcsak az egyének, de körülményeik és az ivás okai is eltérnek egymástól, mégis sok a hasonlóság. Ma az alkoholisták személyiségében az átlagosnál többet tapasztalt tíz elem: a gyermeteg személyiség, primitív fokú szexuális szerveződés, függő élősdi személyiség, hiányzó vagy zavaros apaideál, nem megfelelő anyagyermek kapcsolat, felhalmozódó személyiségkárosító tényezők, rossz frusztrációtûrés, súlyos önértékelési problémák, elmezavarra való hajlam, önpusztító beállítottság. Gyakran előfordulnak személyiségfejlődést károsító tényezők is az egyén gyermekkorából. Dr. Takách Gáspár elmondta, hogy a női nemnél is emelkedőben van az alkoholfüggők száma. A nők általában zugivók, így ivási szokásaik természetrajza is más. Ma már intézetük alkoholbetegeinek fele nő. Ez az arány azonban annak is betudható, hogy a biológiai kezelés mellett lelki terápia is folyik, s mivel a szebbik nem képviselői gyakran érzelmi okokból isznak, ők jobban is igénylik a lelki kezelést. Bûn és bûnhődés A szenvedélybetegségek alkoholizmus, drogozás titka és felszámolásának lehetősége a családban keresendő. Fontos szerepe van a társas lélektani helyzeteknek, a szerepeknek, az életmódnak. Nemcsak biológiai függőségről van szó, hanem alkoholista játszmáról, "karrierről" is beszelhetünk, s kétségtelen, hogy mindig találunk olyan személyeket, akik jóakarattal telve megpróbálják megmenteni a beteget, eközben önmaguk is rengeteget szenvednek. Segítségük sokszor hiábavalónak, erőfeszítésük reménytelennek tûnik, egyszerûen azért, mert rosszul segítenek. A játszma nem tudatos, a megmentő, az üldöző, a balek, a megfásult szerepek igen gyakoriak, s a családtagok révén a társadalomnak egyre szélesebb rétege betegszik meg. A hozzátartozók jobbára szorongó, depressziós állapotot produkálnak, s ők sem minden esetben kezeltetik magukat, hiszen a család "fekete báránya" mellett viszonylag egészségesnek érezhetik magukat. Így sokszor a beteg az egész család tüneteit magán hordozza. A szenvedélybetegeknél az anyagtól való függőség, a szégyenérzet, a bûntudat, a kisebbrendûségi érzés mellett megfigyelhető a társfüggőségt is. Ezért a betegek nagy része függőségi személyiségzavarban, viselkedészavarban is szenved. Minden embernek szüksége van legalább egy intim, felnőttfelnőtt kapcsolatra. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy az alkoholista társak előbbutóbb kifordulnak a házasságból, a párkapcsolatból, és sokszor visszakerülnek a gyermek szerepébe, az idős szülők mellé, vagy más kapcsolatokban kallódnak. Az integrálódásban a szûkebb, vagy a tágabb család tud a legtöbbet segíteni. A játszmákból kikerülni iszonyúan nehéz, az autonómia erősítésével, a kisebbrendûségi szerepektől való megszabadulással spontánabb, intimebb lesz a kapcsolat, tudatosabbá válik az alkoholbeteg élete is. A társadalmi, életmódbeli rehabilitáció, valamint az egészséges szenvedélyek (egyebek mellett sport, közösségi programok) által a betegek olyan katartikus élményeket (pörgés, feldobottság, extázis) élnek át józanul, amelyet azelőtt csak az ital nyújtott. Természetesen túlzásba eshetnek így is, de ez közel sem olyan káros, mint az alkohol, s átmenetileg szükségük is van pozitív "pót"cselekvésekre. A cikk folytatódik - 1/2. oldal Szenvedélybetegségek A-tól Z-ig 2 . oldal Tíz kicsi indok - Bûn és bûnhődés - Füstadó és anyagi javak - Percnyi boldogság Füstadó és anyagi javak A dohányzás biológiai értelemben véve még károsabb az egyén és környezete egészségére nézve a szociális kárt leszámítva mint maga az italozás erősítette meg Takách doktor. De talán mintha javulna a helyzet, most, hogy szigorodnak a rendelkezések, magasabb a jövedéki adó, drágul a cigaretta is, egyre többen próbálnak leszokni a dohányzásról, fordulnak segítségért szakemberhez. A nikotintapaszok, tabletták, rágók ára mélyen alatta van az évek alatt elpöfékelt pénzösszegeknek. A nikotin és az alkohol ráadásul rituálisan és biológiailag is erősíti egymást, mindkettő feszültségoldó hatású, sok szempontból ugyanazon célból használják. Az erős dohányos alkoholizmusába is könnyebben visszaesik, ám a leszokással is sikeresebben megbirkózik, ha egyszerre hagy fel a káros szenvedélyekkel. Fogyasztói társadalomban élünk, nemcsak az anyagi javakat fogyasztjuk, de a sikert, az elismerést is. A teljesítményorientált szemléletmód meghatározza az idő beosztását is, s a szellemi értékek egyre inkább háttérbe szorulnak a számokban merhető teljesítménnyel szemben figyelmeztet a főorvos. Az emberek a boldogságukat, saját önbizalmukat, önértékelésüket is munkájuk sikerén, illetve sikertelenségén mérik le. A munkamániások egyértelmûen a fogyasztói társadalom csapdájában vergődnek. Percnyi boldogság A kóros játékszenvedély tágabb értelemben szintén az addiktológia tárgykörébe tartozik, mint kényszeresnek tekintett viselkedészavar. Mióta elterjedtek a játékautomaták, játéktermek ezrei csábítanak a pénzszórásra. A fiatal férfiak a legveszélyeztetettebbek, akik több millió forintot is elköltenek, mire szakemberhez fordulnak. A felnőtt világban, a kaszinókban pedig már több tízmilliós összegeket játszanak el a játékos kedvûek. A tiltólistákon napjainkban is kb. 150en szerepelnek azok, akik saját magukat tiltatják ki a szerencsebarlangokból. A videó, számítógép, internet robbanásszerû elterjedésével egyre többen függnek ezektől a technikai csodáktól. Társadalmi rétegtől, végzettségtől, korosztálytól függetlenül gyarapodik azoknak a száma, akiknek egészségük, egzisztenciájuk, teljesítményük, emberi kapcsolataik rovására megy ez az őrület. Az interneten köttetett kapcsolatokra jellemző, hogy sosem lehetnek olyan igazak, intimek, felelősségteljesek, mint a személyes emberi kontaktus. A vásárlási mánia is komoly párkapcsolati konfliktusok forrása lehet, amelyben elsősorban a nők érintettek. A fogyasztói társadalom "átkaként" léptennyomon reklámok kínálják a cégek termékeit, hirdetések ömlenek ránk a médiából is. A vásárlási kényszerben szenvedő betegek komoly lelkiismeretfurdalással élnek, felszínesebben élik meg mindennapjaikat, egy idő után úgy érzik, hogy emberi kapcsolataik sem mûködnek. Szerző: Molnár Éva Forrás: Sanitas 2006. 09. 06. Kapcsolódó anyagok Sokan egy életet szúrnak el vele: kemény és lágy drogok Hogyan kezeli ön a stresszhelyzeteket? Pusztító szenvedély /A dohányzás káros hatásai/ Alkoholizmus Link

0 komment , kategória: :( Depresszió, Stressz, Drog

A lélek ereje a gyógyulásban

2008-03-17 12:59:26, hétfő

	A lélek ereje a gyógyulásban A rákbetegség egyértelmű diagnosztizálása minden esetben óriási krízishelyzetet jelent mind a szenvedő alany, mind pedig a hozzátartozók számára. Ilyenkor a megértő szó, a lélek ápolása erőt, hitet és kitartást ad a betegség elleni küzdelemben. Döntő a beteg ÉnjeA tumoros betegségek kialakulása, illetve a már kialakult betegségek lefolyása szoros kapcsolatban áll a személyiséggel és az őt érő stressz mennyiségével, minőségével. Azon érett személyiségek, akik rugalmasan képesek alkalmazkodni a körülmények változásához, általában előbb vagy utóbb sikeresen feldolgozzák és megoldják érzelmi krízishelyzeteiket, rákos betegként pedig belső erőiket megfelelően mozgósítják, és jól együttműködnek az orvos-beteg kapcsolatban. Az ilyen típusú emberek gyógyulási kilátásai kedvezőbbek azokéinál, akik állandó szorongással, leküzdhetetlennek látszó depresszióval vagy tartós tehetetlenséggel küzdenek.A rákban megbetegedett egyén személyiségjegyeitől függ, hogyan reagál a betegség testi-lelki kihívásaira, tehát döntő a beteg Énje, lelki ereje, amit bizonyos mértékben erősíthet - rossz estben gyengíthet - a családi, baráti háttér és a társadalmi, kulturális környezet.Fontos, hogy minden rákbetegségben szenvedőt egyedi esetnek tekintsünk mind testi, mind pedig lelki vonatkozásban.KrízishelyzetbenA rákbeteg érzelmi és indulati reakciói a krízishelyzetek sorozatával küszködő ember természetes megnyilatkozásának kell tekinteni, még akkor is, ha ez sokszor nehezen elviselhető a hozzátartozóknak, az orvosnak.Minden krízishelyzet kényszerhelyzet, amely a teljes embert megterheli, a rákbetegség lefolyása alatt pedig a beteg számos estben kerülhet krízishelyzetbe. Ennek kiváltó oka általában maga a betegség és a vele kapcsolatos gyógyító beavatkozások, de kiváltó ok lehet a család (a beteget elhagyja élettársa) vagy más társadalmi indíttatású probléma (munkahely elvesztése) is. Egyébként a társadalom legkisebb működő egysége, a család pótolhatatlan támaszt nyújthat a rákbetegnek a meghitt, elfogadó légkörrel, az odafigyeléssel, törődéssel.A krízishelyzetet okai gyakran összegződnek, ami az állapotjavulást hátráltatja.Ilyenkor a félelem valóságos pánikként törhet elő, ami akár öngyilkossági kísérletbe is torkollhat.Krízishelyzetben fontos tudni, hogy mitől fél a beteg, mert csak ennek ismeretében kaphat hatásos lelki támogatást. A félelem akár hosszabb ideig is eltarthat.A mindennapi életünk krízishelyzeteiben (szerelmi csalódás, válás stb.) valamennyien alkalmazkodunk, s ennek keretében bevetünk bizonyos lelki védekező mechanizmusokat. Betegség esetén ezekkel a mechanizmusokkal a beteg időt nyer az alkalmazkodásra, a realitások felfogására és elfogadására. A helyes felismerések vezethetik a beteget a helyes döntések meghozatalára, például hogy elfogadja betegsége tényét, és hozzájárulását adja a kezeléshez.Kellő tapintat és megértésAz újabb és újabb onkológiai eljárások és beavatkozások bármelyike a betegnek újabb krízishelyzeteket jelenthet. Így erősödnek, ismételten előjönnek félelmei, működésbe lépnek lelki védekező mechanizmusai.A sebészre, a szakorvosokra, a nővérekre, a szakápolókra nemcsak szakmai feladat hárul, hanem az is, hogy körültekintően, emberségesen, de reálisan tájékoztassák és megnyugtassák a beteget, kellő türelemmel, odafigyeléssel beszéljen az érintetteknek (a betegnek, illetva a hozzátartozóknak) a soron következő beavatkozásokról, azok lehetséges következményeiről (miért, és mi fog a beteggel történni, milyen mellékhatásokra számíthat, stb.). Létfontosságú a gyógyító csoport megfelelő kommunikációja a beteggel és hozzátartozóival. Mindenki segítA gyógyítás folyamatában részt vevő szakemberek minden tagjának fokozott tapintatot és megértést kell tanúsítania a beteg iránt úgy, hogy a korrekt tájékoztatás ne szenvedjen csorbát. Az orvosnak központi szerepe van a gyógyításban, az egész folyamatban ő az egyik legfontosabb pillér, akinek nem elég szakmailag jónak lenni, de megértően, emberségesen és figyelmesen is kell viselkednie betegével.Természetesen a beteg hozzátartozói is a kezelőorvossal keresik a kapcsolatot, akitől hiteles információt, együttérzést várnak. A rákbeteg és az orvos közötti bizalom rendkívül fontos, hiszen a beteg őt tekinti hiteles személynek, tőle várja betegségére a segítő megoldásokat, tanácsokat.A gyógytornásznak a beteggel való kapcsolatot illetően "köztes" szerepe van, mert a szakember a gyógyító-rehabilitációs folyamat meghatározó fázisába kapcsolódik be, ugyanakkor ez a szerep cseppet sem elhanyagolható. A gyógytornásznak általában meg kell beszélnie betegével - és többnyire a hozzátartozókkal is -, hogy mi az, amiben segíteni tud, és mi az, amiben nem. Érthető módon ez a kommunikáció sem mentes az érzelmi megterhelésektől, de a szakembernek tudnia kell, hogy a beteg a rehabilitáció során óriási bizalmat, reményt és elvárást támaszt vele szemben. Az onkológiai osztályok mindennapjaiban a nővérek, szakápolók vannak a beteggel a legközelebbi kapcsolatban, így számos helyzet adódik a beteg lelki életének pozitív befolyásolására. Ez azért is van így, mert a beteg nem szívesen terheli orvosát lelki problémáival, vívódásaival, viszont a nővérekkel szívesen megbeszéli gondjait. A gyógyítás és a rehabilitáció folyamatában szintén komoly feladat hárul a pszichoterápeutákra. Természetesen nem egyedül az ő feladatuk a lelki segítségadás, hanem az egész gyógyító közösségé, de leginkább azoké, akiktől azt a beteg bizalommal elfogadja: ilyen az orvos, a nővér, a hozzátartozó, a pszichológus stb. A pszichoterapeuta feladatai közé tartozna, hogy a rákbeteget kivizsgálja minden esetben, amikor a beteg nehezen, saját gyógyulását komolyan veszélyeztető módon reagál betegségére és az abból fakadó krízishelyzetekre. Azokat a betegeket, akik már betegségük előtt is súlyos lelki gondokkal küszködtek, az onkológus igyekszik pszichoterápeutához irányítani.Sajnos azonban előfordul, hogy nem időben figyelnek fel a szakemberek a beteg rossz alkalmazkodásának jeleire, pedig megfelelő pszichoterápiával ezen is rendkívül sokat lehet segíteni..

1 komment , kategória: :( Depresszió, Stressz, Drog

40 oldalnyi információ

2008-02-01 20:22:36, péntek

	Tartalom Fóbiák, Evési zavarok : Nem a Dalma jegyzetébôl van kidolgozva! Az “ALKALMAZKODÁSI ZAVAROK" véletlenül KIMARADT!!! 1. Szorongásos zavarok 3 2. Generalizált szorongás 10 3. Fóbiák 14 4. Pánik zavar 19 5. Kényszerbetegségek (OCD)Diagnosztikus kritériumai, klinikai kép, differenciál diagnózis 22 6. Kényszerbetegségek etiológiai modelljei és pszichoterápiája 26 7. Súlyos stressz által kiváltott reakciók és alkalmazkodási zavarok (akut stressz zavar, poszttraumás stressz zavar, alkalmazkodási zavar) 29 8. A Disszociatív (konverziós) zavarok etiológiai modelljei 31 9. Disszociatív (pszichogen) amnaesia. Disszociatív fúga, Disszociatív identitás zavar (Multiplex-személyiség), Disszociatív transz állapotok. Ganser szindróma 32 10. Deperszonalizációs tüetcsoport. Disszociatív(emotionalis) stupor. Disszociatív (konverziós) pszeudoneurológiai tünetcsoportok 35 11. Szomatoform zavarok : szomatizációs tünetcsoport (Briquet-szindróma). Hypohondriasis, Szomatoform vegetatív disfunctio. Szomatoform fájdalom 38 12. A depressziós és mániás epizód, a disztímia és Cyklothimia klinikai jellemzői és differenciáldiagnosztikája 42 13. A depresszió etiológiai elméletei és pszichoterápiája. 47 14. Evési zavarok: klinikai kép, etiológia, terápia 52 15. Kóros szokások és impulzuskontroll zavarok 56 16. Pszichoaktív szerek használata által okozott mentális viselkedés zavarok 59 17. Organikus eredetű mentális zavarok (személyiségváltozás, delírium, dementia, amnesztikus zavar) 62 18. Szizofrenia: etiológia, klinikai tünetek, alcsoportok, differenciál diagnózis 68 19. A skizofrenia terápiája, Rövid pszichotikus zavar, skizoaffectiv zavar 73 20. Paranoid zavarok 75 Kifejezések Relapszus visszaesés ECT Elektrokonvulzív terápia Remisszió gyógyulás MAO MonaminoOxidáz Laterális oldali AN Anorexia nervosa Uni laterális egy oldali BN Bulimia nervosa Bi laterális kétoldali OCD Obsessiv-Compulsiv Disorder Spasmus görcs Contrainducalt ellenjavallt Stupor Sporadikus Epizodikus Choreiform tick: Tremor 1. Szorongásos zavarok A szorongás diffúz, kellemetlen, bizonytalan érzése valamilyen nyugtalanságnak. Általában valamilyen testi szenzációval jár együtt. Megkülönböztetjük a félelemtől, mely hasonló funkciójú és érzetű, de a félelemnek az oka ismert, külső, meghatározott, nem konfliktusos eredetű. A szorongás lehet lebegő, állandó bizonytalanságérzés vagy nagy motoros nyugtalanság, agitáltság. A szorongásnak normál esetben van adaptív funkciója: vészjelző. (Ha nincs az is patológia: pszichopátia) A neurotikus szorongása intenzív és folyamatos. A szorongásban a fenyegetettség oka nem megfogalmazott. Azokat az eseményeket, amelyek szorongást váltanak ki stressznek nevezzük. Ez lehet mind külső, mind belső eredetű. Az hogy egy eseményből stressz lesz-e nem csak az eseménytől függ, hanem a személy sajátosságaitól, előtörténetétől, elhárító mch.itól. A stresszt kivédeni csak erős énnel lehet, ellenkező esetben krónikus szorongásos állapot alakulhat ki. A szorongás 3 szinten létezik: o Neuro-endokrin, o Motoros-viszceláris, o Tudatosság élmény. A személy kellemetlen diszkomfort érzést él meg : 1.) bizonyos fiziológia szenzációk tudatosulása 2.) annak tudatosulása/realitása, hogy ideges, ingerlékeny A szorongás tendencia arra, hogy konfúzió, zavar jöjjön létre az észlelésben, gondolkodásban. Prevalencia: Férfiakban gyakoribb mint nőkben, idősebbekben gyakoribb mint gyerekekben. Gyerekeknél inkább viselkedésváltozás következik be. Kamaszkorban gyakran túlaktivitásban eliminálódik. Klinikai kép: Valamilyen testrész fájdalmáról számolnak be: fej, gyomor, hát. Szédülés, izzadás, főként a tenyereken, de a legkülönfélébb szomatikus tünetek előfordulhatnak. Elesett, tanácstalan, bizonytalan, kétségbeesett. Tevékenysége redukált, állandóan kételkedik önmagában. Általában feszült, nyugtalan, képtelen relaxációra. Nem tud kitartóan foglalkozni még a kellemes dolgokkal sem. Feszültség --> alvászavar. Gyakori a haláltól és a szellemi deficittől való félelem. Érzelmi ingerek változása arcizomrángást, ticket, kézremegést okozhat, beszéde szaggatottá válik esetleg blokkolódik. Patogenezis: FREUD: 3 féle szorongás: valóság , neurotikus, morális A neurotikus szorongás attól való félelem, hogy az ösztönimpulzusok ellenőrizhetetlenné válnak --> olyasmit követ el ami bűn. (Vagy is a büntetéstől való félelem). Csak az a szorongás válik traumatikussá, ami nem oldódható fel. A többi szorongás olyan hajtóerő (éhség, szexualitás) mely drive és ezért cselekszünk. Elkerülni, vagy megszerezni. Számos olyan élethelyzet van, mely frusztrációt okoz,. ezek tartóssá válása is okozhat neurózist. Differenciál diagnózis: Depressziótól való elkülönítés: A depressziós a külvilágot elveszettnek, nem létezőnek tartja. A jövőt reménytelennek, önmagát értéktelennek látja. A szorongásos neurotikusnak a külvilág fenyegető önmagát mint inadequat személyiségnek éli meg, a jövőt pedig bizonytalannak. Szkizofrenia : kezdődő szkizofreniát is szorongásos állapotok jellemzik, de az autizmus, a percepciós és gondolkodás zavara által elkülöníthetők. Agyi szindrómák (arterioszkelrotikus) is szorongás előfordulhat. Ilyenkor a memória és egyéb deficit tünetekre összpontosítunk. Hiperthyreosis : bizonytalanság és izzadás Prognózis függ: Megelőző személyiségtől, akut vagy krónikus állapottól, életkörülménytől, a beteg motiváltságától. A defektuálódás ellen legjobb, ha a beteg erőfeszítéseket tesz a munkára, és nem adja át magát a tétlenségnek. Terápia: Anxiolytikus szerekkel jól befolyásolható, ami a biokémiai hátteret is bizonyítja, de mivel a háttérben pszichés okok is meghúzódnak ezért csak farmatikumokkal nem gyógyítható. A szorongásos neurózis egyik megjelenési formája a pánikreakcióra való hajlam. Be nem jósolható módon, életeseményből le nem vezethető, heves szorongásos állapot, amely bizonyos szituációkban hirtelen lép fel irreális félelem formájában. Tünetei: légzészavarok, szívdobogás, remegés, mellkasi fájdalmak, csuklás-fuldoklás, szédülés, bizonytalanság, depersonalisatio, derealisatio érzése, hideg-forró hullámok, izzadás ájulás. A roham rendszerint percek alatt elmúlik, de néha órákig is tarthat. Ismétlődő élmények hatására kialakulhat egy anticipációs félelem. Önálló életvitelre alkalmatlanná válhat. Hysteria - ma már nincs Mai nozológiai felosztása: Szorongásos zavarok Fóbia, rögeszmés kényszer (OCD), posztraumás stressz Szomatoform zavarok Konverziós, hypochondria Disszociatív zavarok Érzelmi, emocionális változás, tudat/memória/identitás zavar Amnéziák Többszörös személyiség A méh görög nevéből származik, ami az uterusz abnormális mozgásából származik. Semmilyen nagyobb abnormalitást nem mutat (gondolkodás, mentalitás), de dramatikus viselkedés és előadásmód, bizonyos mértékű exhibicionizmus, nárci tendenciák, érzelmesség, erős függőség, manipulációs igény jellemzi őket. Diagnóziskor nagy szerepe van az előtörténetnek: 1.) előfordultak-e paralytikus anesztéziák 2.) neur szorongás van?(kényszer,fóbia,szorongás, dpr) 3.) többször ismétlődő, organikus ok nélküli tünet van? 4.) Csábító-frigid szexuális zavar van? 5.) Egyéb premorbid jelző? 6.) Sajátos érzékelési zavar? Nem szabad direkt konfrontatív kérdésekkel bombázni, mert akár hazudhat is. Hagyni kell mondjon el azt és akkor amit akar. Elméletek: Charcot kezdettel el hysteriásokkal foglalkozni hipnózissal (előhívható, megszüntethető), de örökletes, idegrendszeri betegségnek tartotta, az elváltozásokat sem szabad szemmel, sem mikroszkóppal nem lehet látni. Nem ismerte fel a pszichés tényezők hatását. Bernheim: megfigyelte, hogy a szuggesztibilitás, notizálhatóság mindenkire jellemző ergo nem lehet feltételezni idegrendszeri rendellenességet. Janet: disszociáció fogalma, a fogalmak nem tudatosulnak, de hatásukat motoros és szenzoros szinten kifejtik. Ha nincs elég mentális energia, akkor a tudattalan tartalmak egésze nem jön létre - ami az ép személyiség sajátja. Freud: valamely pszichikus trauma nem fejeződik érzelmileg akkor, amikor keletkezik, hanem később fordítódik át fizikai szimptómákká. Minden asszociációk és érzelmek is kikerülnek a tudatosság köréből, ami a traumához kapcsolódik. Az érzések és gondolatok morálisan elfogadhatatlan, leválasztódnak a tudatosság folyamatáról, hogy ne kelljen tudomásul vennie. Ami a neurózist a hysteriától megkülönbözteti az éppen a konverzió lehetősége. A pszichoszexuális fejlődés egyik fázisának fixációjáról van szó (Ödip. Komplex.= elfojtott érzelem ŕ felnőtt: szexuális drive megjelenik(de már konfliktusterhelt) ŕ a lehetséges örömszerzés is elfojtódik ŕ az elfojtott energiák különböző hysteriás szimptómákat okoznak, melyek szomatikussá konvertálódhatnak. A.) Konverziós hysteria Klinikai kép: A tünetek időszakosan jelennek meg és múlnak el mindenféle kezelés és külső ok nélkül. A tünetek lehetnek SPORADIKUSAK vagy EPIZODIKUSAK. Érzelmi megterhelésre állapotuk rosszabbodhat. Jellemző -a motoros(mozgások, bénulások) hasonlíthat akár az epilepsziás rángáshoz is, DE itt nem veszíti el a tudatát, tudja mi történik vele, és általában vigyáz magára a roham alatt. Bénulásos esetekben a testrész úgy viselkedik, ahogy a páciens szerint viselkednie kell. -szenzoros rendellenesség: nem tesz említés ezekről a szervekről, mint ha nem is léteznének. A ,,la bele indiference" az anaesthesiás esetekben fordul elő. Az érzékelési zavarok is sokfélék lehetnek: vakság, süketség, lehet egyoldali, kétoldali Gyakran komplex események sztereotip ismétlődése jeleni meg mert: a figyelem-ráirányultság következtében az egyébként nem tudatosuló sensatiók felerősödnek és affektív fájdalomként jelennek meg. Ez a hysteriás fájdalom. Általában a has-ra (mint szerv!) jellemző, de azonosulhat is valaki bajával akit szeretett... B.) Disszociatív hysteria Az információ feldolgozás pszichofiziológiai szinten elakad: érzékszervi szinten befogadott infók asszociációkkal nem egészülnek ki = az élmények nem tudatosulnak és nem integrálódnak., A beteg az élményeit nem tudja fogalmakká tenni így tapasztalattá alakítani. Ez különösen az érzelmi élményekre vonatkozik, így élmény + élményt feldolgozó gondolattartam ketté válik. Tünetei : Amnézia Szomnambulizmus (=alvajárás) Többszörös személyiség Elkóborlás. Elmélete: 1.) A szenzoros információk ŕ jobb félteke; a megfogalmazása ŕ bal félteke A diszzociatív hysteria bal féltekei diszfunkció, az infó a két félteke között akad el. Tehát az ilyen beteg jobb féltekei (szenzoros, mozgásos) lény. Sperry kísérleteiből tudjuk, hogy a két agyféltekének különböző memória rendszere van ŕ a jobb féltekében a tapasztalatok vannak, melyek nem tudatosak, de a viselkedést meghatározzák. 2.) A bekerülő információ túl erős érzelmi felhangú, a kortikális feetback ezt csökkentiŕ fokozott szelekció ŕ az info fokozott szűrése. ŕ a hysteriás számára minden túlságosan arousal növelő lenne č mindent visszautasít, elfojt. Klinikai kép: A fokozott elhárítás miatt az energia gócot nem dolgozza fel, hanem elfojtjaŕ érzelemmentesíti élményeit. ŕ energiagóc pathológikussá válik. Ezért olyan gyakori a frigiditás. Devalválják társas szociális kapcsolataik értéktartalmait ŕ ármeneti, felületes szexuális kapcsolatok és szinte törvényszerű a pszichopatologizálódó életvitel (Kurvulás) A nagyon intenzív elfojtás miatt Disszociatív transzállapotok jönnek létre. Ezek álom, ill. pszichogén stupor szerűek, mintha egy belső filmet nézne. (A figyelmét valami belső történésre összpontosítaná) Órákig, napokig is eltarthat. Rendszerint valamilyen stressre indul be, és amilyen hirtelen kezdődött olyan hirtelen el is múlik. szimptómák még o Hiányzik az itt és most élmény o Paramnaesiák :emlékezet hamisítások o Irrealitás érzés az aktuális történés, mint ha nem is történne meg, ill. testen kívülről figyeli magát o Derealizáció: annak megélése, hogy a környezet, a helyzet megváltozott, mássá lettek mint amik. o Deperszonalizáció: az a különleges érzés, hogy elveszítette azonosságát, a saját realitását. o Parapraxiák (Tic,Motoros automatizmusok): disszociált cselekvések, melyek semmilyen hasznos célt nem szolgálnak, nem tudatosak, és gyakran kontrolálatlan rángásokban nyilvánul meg. o Disszociatív transzban néha automatikus írás-rajzolás, de kontaktusképtelen, - realitásérzékelés nincs o Ganser szindróma :Teljes leépülés és igen súlyos regresszió o Szomnambulizmus: alvajárás o Szomnolencia: o Hipnagog hallucinációk o Hysteriás jelenetrendezés 2. Generalizált szorongás Szabadon lebegő szorongás Neurotikus állapotok 3 fő csoportja: -Szorongásos zavarok -generalizált szorongás -pánik betegség -fóbiák -kényszer -PTS (poszttraumás stressz zavar) -neuroaffektív zavar = Dysthimia -szomatoform zavarok -Disszociatív zavarok Jellmező: idült, hullámzó lefolyású, neurotikus tünetek, 80%ban más kategóriával komorbid. Kínzó szorongás, aggódás, legalább 6 hónapon keresztül csaknem állandóan az élet számos területére kiterjedően. Nehezen kontrollálható, a beteg nem tudja megmondani a szorongás okát. Legalább 3 tünet az alábbiakból: · Nyugtalanság, idegesség, felhúzottság · Gyors fáradékonyság · Koncentrálási zavar · Ingerlékenység · Izomfeszesség · Alvás (főleg elalvási) nehézség A tünetek jelentős szenvedést, teljesítmény és szociális funkcióromlást okoznak, és nem tulajdonítható gyógyszer hatásának és nem hangulatzavar vagy pszichotikus zavar tünete. Egyéves prevalencia: 2,5 - 6,4 %. Nő:FFI=2:1 Genetikai prediszpozíció elsőfokú rokonok között: 15% A zavar rendszerint kora felnőtt korban kezdődik, a tünetek lassan, fokozatosan fejlődnek ki. Az állapot kialakulásának a kezdetét nem is tudja megmondani (szemben a pánikzavarossal, aki pontosan emlékszik az idejére, helyére..). A betegség kialakulása: · Szuperego anxietás · Szeparációs szorongás · Kasztációs szorongás · ID eredetű szorongással, és biológiai okokkal magyarázható. Kezelés: Pszichoterápia + nagypotenciálú benzodiazepin, valamint 5HT1A parciális antagonistákat alkalmaznak. A pszichoterápia 2 fő jelenségcsoport céloz meg: -Krónkus és prevazív aggódást és félelmi beállítódás a környezettel szemben -szorongás szomatikus tünetei Ezek határozzák meg a kezelési protokollokat: -relaxációs, meditációs modellek -kognitív terápiák KOMBINÁCIÓJA, hogy az emelkedett arousal kontrollálható legyen. Fontos a szorongással való megküzdési stratégiák trainingje, és a problémamegoldó készséget fejlesztő módszerek alkalmazása. MEGKÖZELÍTÉSEK: Szociokúltúrális: generalizált szorongás elsősorban azoknál fog megjelenni, akik valódi veszélyt hordozó társadalmi nyomásnak és helyzetnek vannak kitéve. Jelentősek a társadalmi változások, stresszkeltő események száma nő, a média is önti a negatív híreket. A társadalmi stressz egyik legsúlyosabb formája a szegénység. Pszichodinamikus: Freud 3 féle szorongást nevezett meg: -reális = valós küldő fenyegetettség -neurotikus = az ösztöntörekvések akadályoztatottak -Morális = megvalósított ösztöntörekvéseket büntetik, így az ösztöntörekvések válnak fenyegetővé A szorongást énvédő mechanizmusokkal igyekszünk féken tartani. ŕ neurotikus egyensúly generalizált szorongásesetén stressz hatására összeomlanak az énvédő mch-k. Mivel az ösztönimpulzus veszélyes, ezért minden ösztönmegnyilvánulás bénító hatású. Pl A minden frusztációtól megóvott gyermek nem tud megfelelő énvédelmet kialakítani. Tárgykapcsolat: § Túlságosan szigorú szülő ŕ ,,rossz tárgy". generalizált szorongásnál félenk a rossz tárgy támadásától § Túlságosan jó szülő -> ,,jó tárgy". generalizált szorongásnál félnek a jó tárgy elvesztésétől. Selfelmélet: A szülők és a gyerek közötti bizalom fellazul, és támogatás hiányát vonja maga után. Ekkor alakul ki a dezintegrációs szorongás. Az egyén egész életében görcsösen igyekszik támasz és védelem nélküli selfjét elhárító mechanizmusokkal megvédeni Ezt a felnőtt kor stressz eseményei elsöprik, felfeslett selfet hagyva maga után. Ekkor a self védtelen a szorongásos rohamokkal szemben. Humanisztikus: generalizált szorongás akkor jelenik meg, amikor valami miatt őszintétlenek vagyunk önmagunkkal szemben. Nem tudjuk elfogadni énünket, letagadjuk vagy eltorzítjuk valódi gondolatainkat, érzelmeinket. A generalizált szorongásmegykadályozza lehetőségeink és képességeink kiteljesítését. Rogers: A gyermeknek nem volt része a számára fontos és szignifikáns emberek feltétel nélküli, pozitív elismerésében. Értékfeltételeket alakítanak ki, a szorongás az énkép fenyegetettségének következménye. Kognitív: A pszichés probléma gyökere többnyire a maladaptív gondolkodásban történik. Albert ELLIS: irracionális feltételeket dolgoznak ki, amelyek ALAPVETŐEN meghatározzák az őket ért életesemények értelmezését č nem megfelelő érzelmi reakció · Minden ember igénye, hogy szeressék és elégedettek legyenek vele · Kétségbeejtő érzés, ha a dolgok nem úgy mennek, ahogyan szeretné · Nem szabad elfelejteni, hogy a dolgok néha maguktól is bekövetkezhetnek Aron BECK: a generalizált szorongó azt hiszi, hogy: · Minden új helyzet veszélyt hordoz magában · Senkiben és semmiben nem szabad megbízni, amíg be nem bizonyosodik, hogy veszélytelen · Legjobb mindig a legrosszabbra felkészülni · Csak akkor érezheti magát biztonságban, ha - a sziunak megfelelően- minden veszélyről tud. Biológiai megközelítés: A benzodiazepin kutatás döntő jelentőségű volt. (1950s)Véletlenül jöttek rá, hogy a benzodiazepinek: -diazepamot (Válium) -alprazolam (Xanax) -klór-diazepoxid (Librium) hatékony a generalizált szorongásban. Radioaktív módszerekkel kimutatták, hogy generalizált szorongásban különösen az érzelmi állapotok kontrollálásáért felelős limbikus rendszer és a hipothalamusz környékén sűrűsödő neuronok érintettek. Ezeknek a neuronoknak a receptormolekuláiba úgy illenek a benzodiazepinek mint kulcs a zárba. Ezek a helyek egyben GABA helyek. A GABA gátló üzenetért felelős ŕ neuron a tüzelést befejezi. Normál mechanizmus: Félelem ŕ neuron tüzel ŕ GABA: stoppol ŕ neuron ingerelhetősége csökken. ŕ szorongás/félelem csökken. A szorongás a visszacsatolási rendszer ellenőrizhetetlenné válása miatt következik be. Vagy a GABA receptorokból van kevés Vagy a receptorok rosszul kötik meg a neurotranszmittereket Vagy túl sok a GABA ellenes vegyület termelés Mivel a GABA az agy 40 %-ában előfordul, nem lehetünk biztosak abban hol is van a szorongás helye. A biloógiai vizsgálatok egyszerűen csak megállapítják a diszfunkciókat, de nem állítják, hogy í diszfunkciók okozzák a zavarokat. Elképzelhető, hogy a krónikus szorongással küzdő felnőttek biológiai jellemzői nem okai a szorongásnak, hanem következményei, és hogy végül is a szorongás vezet a GABA receptorok működési zavarához. 3. Fóbiák Neurotikus állapotok 3 fő csoportja: -Szorongásos zavarok -generalizált szorongás -pánik betegség -fóbiák -kényszer -PTS (poszttraumás stressz zavar) -neuroaffektív zavar = Dysthimia -szomatoform zavarok -Disszociatív zavarok Tünetek: Olyan félelem adott tárgytól vagy szituációtól, melynek mértéke társadalmi konszenzus és semleges egyén szerint nem arányos a szituációval járó sérülés valószínűségével és nagyságával. A fóbia a félelem egy sajátos formája. Jellegzetességei: 1. amikor a fóbiát okozó tárgyal vagy szituációval találkozik a páciens kellemetlen anticipált szorongást érez. 2. jellegzetes a rettegett szituáció/tárgy elkerülésének erős vágya. 3. a szituáción kívül képes felismerni félelme túlzott jellegét, de ennek ellenére sem képes az elkerülési vágyat csökkenteni, vagy a helyzetben nem szorongani. A fóbiát keltő helyzetek/tárgyak valóban lehetnek veszélyesek, azokat a nem fóbiások is veszélyesnek ítélhetik, de a kockázat és sérülés mértékének a felnagyításában különböznek. Élettevékenységük az elkerülés kényszere miatt gátolt lehet. A félelem ésszerűtlenségének felismerése a tapasztalat/belátás sem változtat a fóbián. Fóbiás helyzetben szorongásos rosszullét jelentkezhet, amely elérheti a pánikroham súlyosságát is. Gyakori tünet a szédülés, gyengeség-bizonytalanság érzés, hideg/meleg hullámok, súlyosabb esetben mellkasi fájdalom, fulladásérzés, halálfélelem (ld Pánik). Szövődménye lehet depresszió, alkohol, gyógyszer abúzus, suicidum tantement. Szorongásos zavarok · Agorafóbia zavar nélkül F40.00 · Pánik zavar agorafóbiával F40.01 · Szociális fóbia F40.1 · Specifikus fóbia F40.2 · Pánik zavar agorafóbia nélkül F41.0 · Generalizált szorongás F41.1 · Kényszeres zavar F42.x · Akut stressz zavar F43.0 · Pószttraumás stressz zavar F43.1 Diagnosztika Klinikai gyakorlatban a fóbiák általában jól meghatározottak, ritkán okoz nehézséget a megkülönböztetésük a ,,normál" félelmektől. Fogalmi folytonosság Fóbiás több szituációtól is félhet. Látszólag különböző forrású ingereknek közös motívumuk van. (pl. repülési félelem+tengerparti napozás+mozdulatlan álldogálás zsúfolt helyen+ autóvezetés + felvonó + alagút + magasság č levegőhiány.) A fóbiás betegek kezdetben gyakran próbálják meg szorongásukat ALKOHOLLAL ill. NEM ORVOS ÁLTAL rendelt gyógyszerrel enyhíteni. Patogenezis Kognitív 3 altípus: a) Szociális elutasítás b) Agorafóbia c) Vágás - szúrás - vérzés A félelmek nem a veszélyes tárgy tulajdonságai, hanem a közös nevezői alapján különülnek el. Kettős hiedelemrendszer - bekövetkezés és valószínűség a.) ha távol van veszélytelen b.) ha közeledik, a veszély nő Kognitív torzítás, vizuális, szomatikus képzetek (szívrohamtól való félelem közben képzeletben át is élheti azt.) Áldozattal való azonosulás A vér és sérülés fóbiás személy objektíven felismeri hogy ő maga nincs veszélyben, ennek ellenére mégis erős a szorongás Traumás fóbiák A felnőtt kori fóbiák vagy trauma hatására vagy olyan gyerekkori félelmek fixációjának az eredményei, amelyeket az egyén nem nőtt ki. A traumás fóbia egy kellemetlen, vagy sérüléssel járó élmény során alakul ki. [autóbalesetet szenvedett gyerek későbbi vezetési fóbiái] Ők pontosan meg tudják határozni a fóbia kitörését előidéző eseményeket. Fixációs fóbiák Kora gyerekkori félelmek, amelyeket felnőttként nem nőtt ki. Az eseménnyel kapcsolatos fejlődés egy korai szakaszban fixálódott. A fixálódott szituáció/tárgy általában fizikai sérülés , halál veszélye (víz,villámlás,orvos,vér). Behaviorista A fóbiás emberek kondicionálás útján megtanulnak félni a rettegett tárgytól/szituációtól, majd mindent elkövetnek azért, hogy ezeket elkerüljék. Ez klasszikus kondicionálással történik. Feltétlen inger - UCS feltétlen válasz - UCR Csapdába esés félelem Feltételes inger - CS feltételes válasz Vízcsobogás félelem Szülői modell követés = megfigyelés és utánzás. Ezt az elsajátítást vikariáló kondicionálásnak nevezzük. A fóbiásoknál a kioltás nem működik, mert a félelmetes helyzetet/tárgyakat elkerülik. Az elkerülő viselkedés operáns kondicionálás útján alakul ki. A ,,jutalommal" járó viselkedések erősödnek meg, így a félelmi válaszok konzerválódnak. ( A tanult félelmek éppen akkor válnak generalizált szorongássá, ha túl sok van belőlük. Ingergeneralizáció: a félelmi reakciót már hasonló ingerek is kiváltják) Biológia Genetikailag kódolt, a túlélést szolgálják. Akut, közvetlen veszélyben nincs idő a szituáció összes vonásinak elemzésére, stratégiák kidolgozására. Releváns adatok az irányt meghatározó mechanizmusokat hozzák működésbe. Ezek veleszületett prediszpozíciók. (a magasság mindig veszélyes) A válasz átfogó és abszolút, nem esetleges, vagy viszonylagos. Mindig vagy soha elvű. A fejlődés korai szakaszában a túlélést biztosították. A kódolt minták pszichológiai apparátusba beépültek. Ezek a szabályok preverbálisak így a gyermek vizuális-kinesztéziás konfigurációban éli meg. Ha az inger beleillik ebbe a konfigurációba, a vizuális képzetek megjelennek. Súlyos depresszió gyakran fóbiákat reaktíválhat. Fóbiás eseteknél a prediszpozíciók nincsenek inaktiválva (az öröklés potenssége miatt vagy mert túltanulta). Számos fóbia éppen akadályozza a túlélést. Egyes félelmek a kulturális és szocializációs folyamatok melléktermékei. (Egyedüllét, elhagyatottság, ragadozók a túlélési apparátusba kerülnek.) Pszichoanalitikus Freud: a szorongás kontrollálására alkalmazott mechanizmus: elfojtás, áttolás. A túlzottnak tartott szorongáskeltő impulzus az geo a tudattalanba nyomja, elfojtja, a félelmet pedig egy könnyebben kontrollálható semleges tárgyba helyezi át, áttolja. Lehetséges, hogy a fóbiás tárgy valamilyen kapcsolatban áll a fenyegető impulzusokkal, de ennek a fóbiás személy nincs tudatában. (pl.Kis Hans - lófóbia ami Ödipális eredetű) Gyógymód Specifikus fóbiák ü Deszenzitációs technika = tárgy/helyzet mellett megtanulnak relaxálni. A relax felváltja a félelmet. ü Elárasztásos technika = in vivo szembesítik a félelem tárgyával, a fóbiával (modell követés, viakriáló technika, amikor a terapeuta kerül kapcsolatba fóbia tárgyával, a páciens nézi, hogyan lehet ezt kezelni) ü Expozíciós technika Agorafóbia ü Expozíciós technika ü Támogatói csoportok ü Otthoni önsegítő programok Szociális fóbiák ü Csoportterápiás expozíciós technika ü Viselkedés és kognitív terápia ü Racionalitás-érzelem terápia ü In vivo explorációs technika (A. ELLIS) ü Asszertivitás training csoportok 4. Pánik zavar Neurotikus állapotok 3 fő csoportja: -Szorongásos zavarok -generalizált szorongás -pánik betegség -fóbiák -kényszer -PTS (poszttraumás stressz zavar) -neuroaffektív zavar = Dysthimia -szomatoform zavarok -Disszociatív zavarok A szorongásos reakciók időnként annyira összetorlódnak, hogy fojtogató, rémálom szerű pánikrohamokban törnek ki, amikor is az egyén elveszti viselkedése feletti kontrollját. Ezt ok nélkül élik át, egyik pillanatról a másikra. Visszatérően rájuktörő, egymással folytonosságban nem álló, tíz perc alatt tetőződő pánikrohamok törnek ki. Jellemző, legalább 4 tünet megjelenik, legalább egy hónapon át: · Heves szívdobogás (palpitáció) · Láb/kéz bizsergése · Légszomj, · Verejtékezés · Hideg-meleg hullámok · Reszketés · Mellkasi fájdalom · Fulladás · Sápadtság · Sédülés · Realitásvesztés Érdekes, hogy igazi pánikroham átéléséhez bizonyos fokú fizikai és kognitív érettség kell. Prevalencia: Egy adott évben az emberek 2,3 %a szenved pánikzavartól. Nő:Ffi=2:1 Az első roham alkalmával sokan valamilyen betegségre gyanakodnak, mivel vannak olyan betegségek, amelyeknél a fizikális tünetek hasonkók: -mitrálisbillentyű-prolapszus szindróma (MPS) -pajzsmirigy probléma A pánikzavart gyakran kíséri agorafóbia, a nyilvános helyektől, nagy terektől való félelem. Ezekben az esetekben a pánikzavar az elsődeges. Az agorafóbia azért bontakozik ki, mert a rohamok ismételt megjelenése után a betegek félnek olyan helyen tartózkodni, ahol a segítségnyújtás vagy menekülés akadályokba ütközik. Megkülönböztetünk -Pánik zavart agora fobia nélkül -Agorafóbia pánikzavar nélkül állapotokat. Etiológiai modellek: Biológiai: A kutatók arra kerestek bizonyítékot, hogy lehetséges-e, hogy a pánikzavart a norepinefrin abnormális aktivitása okozza? Amikor a locus coreuleust (norepinefrint használó neuronokban gazdag agyterület) majmoknál ingerelték a majmok pánikszerű reakciót adtak. Amikor sebészileg roncsolták ezt az agyterületet, semmiféle pánikreakciót nem adtak, még kétségbevonhatatlan vészhelyzetben sem. További kutatások igazolták, hogy a johimbin nevű vegyület azonnali pánikreakciót idéz elő, olyanoknál is, akiknél soha nem fordult elő pánikos roham. Mindmáig nem világos, hogy a norepinefrin diszfunkciója hier vagy hypo aktivitás következménye-e. Kognitív megközelítés: Hangsúlyozzák, hogy elsősorban a belső fiziológiai állapotaikat félreértelmező vagy túlreagáló emberek hajlamosak pánikrohamra. Pánikrohamok akkor jelentkeznek, amikor az emberek bizonyos fizikai jeleket félreértelmeznek, és azonnali katasztrófaként értékelik. A betegség visszavezethető: · Inadekvát megküzdési készségek · Szociális támasz hiánya · Kiszámíthatatlan eseményekkel teli kontrollhiányos gyerekkor · Családban előforduló krónikus betegségek · Szülőknek a gyerek szomatikus tüneteire való túlzott reagálás Viselkedésgátló rendszer: az agy megnöveli azoknak a neurotranszmittereknek a termelését, melyek a veszélyt közvetítik az agyi régiók között. A pánikosoknál fokozott szorongásérzékenység tapasztalható, azaz túlzott figyelmet fordítanak testi érzéseikre melyeket végül si veszélyként értékelnek. A szorongásskálán magas pontszámot elért egyének a következő 3 éven belül 5X gyakrabban lesznek pánikosok. Kognitív terápia: A terápiák a téves testi-állapot értelmezését próbálják kezelni. Bevezetésként röviden ismertetika pánikrohamok történetét, lefolyását, a testi szenzációk valódi okát, és a félreértelmezési készséget. A kliens előbb-utóbb képessé válik a pánikrohamot korai stádiumban leállítsa. Ellenőrzött körülmények között előidéznek pánikrohamot, és ezt tanulják meg kezelni. A kezelés hatékony, a betegek 85%a két évig tünetmentes, míg a kontrollszemélyeknek csak 13 %a. 5. Kényszerbetegségek (OCD)Diagnosztikus kritériumai, klinikai kép, differenciál diagnózis OCD diagnózisa: Legalább 2 éven keresztül folyamatos, és tartós és a kényszeres tünetek naponta min. 1 órát lefoglalnak. Tünetek lehetnek: Gondolati vagy cselekvéses formájúak. Megélhetők : Tudattartalmanként vagy impulzusként Utalhatnak: jövőbeli (megelőzés) vagy múltbeli (jóvátétel) eseményekre Kifejezhetnek Tiltásokat vagy vágyat-szándékot Lehetnek: Egyszerűek- bonyolult rituális ceremóniák. A tünetek 3 központi jelenség köré csoportosíthatók: o Abnormális kockázat és veszély becslés o Kóros kételkedés o A teljes befejezettség hiányának élménye Kényszergondolatok: - obsessio Szavak, gondolatok, emlékképek amelyek tudatban lévők és elűzhetetlenek. Állandóan tépelődik rajta előbbrejutás nélkül, a reménytelenség nem szűnik. A gondolatok lehetnek: o Kontaminációs: -félelem a piszoktól, fertőződéstől -Szeretett személlyel szembeni agr/szexuális gondolatok félelme o Vallásos o Szimmetria o Tisztálkodás o Ellenőrzés o Ismétléses rituálé o Megszámolási kényszerek Az obsessiok akaratlan, intruzív gondolatok, képzetek, mentális képek és impulzusok, késztetések, melyek ego-dyston megéltek. Kényszerítő gondolatok: Megfogalmazhatatlan kényszer valamilyen cselekvésre, amit gyakran meg is tesz. Ha ezeket a kényszerítő gondolatokat nem valósítja meg szorongást érez, miközben fél attól, hogy megteszi. Kényszercselekvések: kompulzió Míg a kényszer-kényszerytő gondolatokról csak beszámolók alapján tudunk, addig a kényszercselekvéseket in vivo konstatálhatjuk. 2 alapvető típusa van: o valamilyen elsődleges inputot fejez ki o ezekre az inputokra adott reakciók - kontrollálás Az OCD kezdetben azért alakul ki, hogy: o Megelőzhető o Kontrollálható o Módosítható Legyen az az impulzus, amelytől a beteg fél és saját erőből való legyőzésében nem bízik. Vagy megelőzés vagy jóvátétel. Kialakulhatnak összetett, rituális sztereotípiák. A ,, hátha még is ,, ill. a ,,hátha mégsem" mindig megmarad. ŕ hiába minden ŕ új, még irracionálisabb elhárító mchg.-k jönnek működésbe. Viselkedésük kimért, merev, ceremoniális, hijján van minden spontaneitásnak. Mozgásuk kontrollált, precíz. Legegyszerűbb állításokban is .....talán,....szerű. Kerülik a dogmatikusság, pontatlanság látszatát. Az interjúra akár előre is készülhet. Érzelme kifejezése teljesen hiányzik. Differenciál diagnosztika: Fóbiás neurosis (Komorb: 15-20%): meghatározott tárgyhoz kötődik, amit el tud kerülni. Áttolás + projectio: a mélyen lévő konfliktus miatt. Kényszerneurózisban: izoláció + reakcióképzés + meg nem történté tevés, ahol önmagát éli meg fenyegetőnek. Depresszió (Komorb. 30-7%): nincs remény, legyőzöttnek érzi magát, ellenállását feladja. A kényszeresben él a remény, ellenáll. Elszigetelődik ugyan, de a szociális viszonylatai megmaradnak. Evés zavar (Komorb: 15%) Sch: A kényszerneurotikusok. gondolatai, cselekvései gyakran bizarrak, de a valóságérzékelésük megmarad, megéli betegségét, környezetével érzelmileg nem sivárosodik el. Nem így a Sch-s. Minél hosszabb ideje áll fenn az OCD annál gyakrabban társul hozzá más kórkép, és annál nehezebb a kezelés. Az OCD-hez gyakran társul TIC és La Tourette szindróma. Depresszió La Tourette szindróma Pánikzavar Economo enkefalitisz Fóbia OCD Fokális dystonia Evészavar Sydenham chorea Premenstru szindróma SZEROTONIN DOPAMIN Az OCD diagnosztikus szűrésére az Y-BOCS tesztet használják. Elkülönítő jellemzők az OCD és egyéb kórképek vonatkozásában: OBSESSIOK - kényszergondolatok: Nem akaratlagos Agresszív-szexuális tematika Belső ellenállást váltanak ki ŕ distressz Belső eredetűnek ismeri fel Értelmetlennek tartja (Belátás) Egodystonok = énidegen Az emlékezet megbízható működésébe vetett bizalom hiányával kapcsolódhatnak Dpr-vel társulhatnak Kompulziók - kényszercselekvések, amelyek nem a sima repetitív-sztereotip viselkedések: Megelőzően vagy közben a beteg belűről eredőnek ismeri fel a kompulziót Belső ellenállást váltanak ki Értelmetlenségüket belátják, zavart vagy distresszt okoznak Nehéz kontrollálni. Sch-ben az intruzív gondolatok, impulzusok: A beteg külső eredetűnek tartja őket Nem szükségképpen én-idegenek Nem tekinti értelmetlennek, hiányzik a belátás Valószínűtlen, hogy belső ellenállást vált ki Organikus károsodások involválhatnak repetitív gondolatokat vagy cselekvéseket, melyek esetén: Hiányzik az intellektuális tartalom Hiányzik a szándékosság Mechanikus és/vagy primitív természetűek. Kényszeres személyiség jellemzői: Nagyobb stabilitást mutatnak mint a kényszerbetegség Ego-synton jellegűek Ritkán okoznak distresszt Ritkán szövődnek a kényszer érzetével Valószínűtlen, hogy ellenállást provokál 6. Kényszerbetegségek etiológiai modelljei és pszichoterápiája Egosdyston állapot, mentális potenciál megtartása mellett. OCD diagnózisa: Legalább 2 éven keresztül folyamatos, és tartós és a kényszeres tünetek naponta min. 1 órát lefoglalnak. Magyarázatok: Freud: ha nincs meg a disszociáció lehetősége akkor az elfogadhatatlan impulzusok érzelmi és jelentései szétválnak. Ekkor az érzelem tovább él (jelentés nélkül), a gondolat (érzelem nélkül) tudatosul. A szabaddá vált érzelem bármilyen gondolattal társulhat, amely eredetileg nem elfogadhatatlan. Így alakul ki a kényszergondolat. Izoláció: Ha nem sikeres, akkor a szorongáskeltő jelentés bizonytalanná válik, fenyeget ŕ valamit tennie kell, de pontosan nem tudja, hogy miért. Megsemmisítő manőverek: Szükségesek, mivel az elfojtás és izoláció nem tökéletes. Mivel ez gondolati úton annulációval, meg nem történté tevéssel nem lehetséges ŕ ellen kényszercselekvések kellenek, melyek kivédik (megelőzik, helyrehozzák) a rossz impulzusok hatását. Reakcióképzés: A szorongást keltő gondolattól úgy szabadul meg, hogy ellentétbe fordítja. Legfontosabb pszichogenetikai tényezők: -Az agresszió való viszony, akár latens, akár manifeszt -A piszokhoz Regresszió: Meghatározza, hogy a beteg kényszerneurotikus és nem konverziós szimptómákat fejleszt ki. A hisztériás el tudja fogadni Ödipális-libidó törekvéseit és ezek fordítja át testi tünetekké. A kényszerneurotikus az análszadisztikus fázisba regrediál. A reaktiválódott anális és agresszív impulzusai új szorongásokat és konfliktusokat eredményeznek. Ambivalencia: Az ambivalencia fontos lépése a normál fejlődésnek: a gyermek az análszadisztikus fázisban szereti és gyűlöli ugyan azt a tárgyat. Normál esetben az agresszió jó része neutralizálódik, ami megmarad az átalakul a mások feletti győzelem vágyává. Amikor az agresszió megjelenik, akkor az a korábbi funkcionális szintre való visszaugrás. Az ambivalencia jellemző a kényszeresek viselkedésére. Mágikus gondolkodás: A regresszió elérhet korai gondolkodásmódokat. = Puszta gondolkodással megváltoztathat fizikai dolgokat......és a pina magától dalol. Változások a felettes énben: Normális esetben a felettes én a lehetőségek határain belül tartja az egyént. A kényszerneurotikusnál sok a tabusértő gondolat, késztetés, ezért van súlyos bűntudatuk. Ez létrehozhat korábbi superego szintre való regrediációt, durva, kíméletlen, túlkövetelő, bűntető attitüd eredményez. Tanuláselméleti megközelítés: A kényszeres tünetek felfoghatók úgyis mint szorongáshoz kondicionált ingerek. Az eredetileg semleges kényszergondolat egy szorongáskeltő ingerrel társulva maga is szorongáskeltővé válik, új viselkedésmódot tanult meg: megtanul szorongani attól, ami önmagában nem is szorongáskeltő. Megtanulja azt is, hogy milyen cselekvéssorral tudja ezt a szorongást csökkenteni. Tudja, hogy ezek teljesen értelmetlenek is lehetnek. Neurokémia: Szerotonin érintettség kimutatott. Neuroanatómia: Az orbitofrontális kérget izgató gyulladásos, tumoros esetek okozhatnak ODC-s tüneteket A reumás láz szövődménye a Sydenham kór, mely autoimmun folyamatokra vezethető vissza. Érdekes, hogy pszichológiai kezelésre az elváltozások helyrejönnek. Az első olyan PET vizsgálat, amikor a pszichológiai ráhatás biológiai változását kimutatták. Terápia: a.) Farmakoterápia Nagypotenciálú, szerotonin visszavételt gátló antidepresszívumok = SSRI-k, SSRI+clomipramin = PSSRI b.) Viselkedésterápia, főként a szimptómák eltüntetésén Ingerexpozíció + válaszmegelőzés. A beteget kitesszük a kényszert, szorongást okozó helyzetnek és megakadályozzuk az aktív-elkerülő viselkedés kialakulását. Deszenzitáció: Olyan helyzeteknek tesszük ki beteget, ami a mindennapi életben is megvan. Az így elsajátított viselkedésmódokat általánosítani fogja, így új módokat tanul meg a feszültség csökkentéséhez. Csakolyan feladat adható, amit maga a terapeuta is végrehajt!! Ellenőrzési kényszereknél habituációs tréning alkalmazható : ismételje meg a kényszercselekvést sokkal többször, mint ahogy szokta. ŕ remélhetőleg ez habituálni fogja a cselekvést. A túlceremonizálással még bonyolultabbá tesszük a konkrét kényszercselekvéssor előtti teendőket, így az értelmét veszti. - legalább is reméljük. 7. Súlyos stressz által kiváltott reakciók és alkalmazkodási zavarok (akut stressz zavar, poszttraumás stressz zavar, alkalmazkodási zavar) Posztraumás stressz zavar (PTSD): A PTSD mint válasz mindig patológiás. Pánik Generalizált szorongás Depresszió CCD PTSD Akut stressz Alk.zavar Szuic. Alkohol/drog dependencia Disszociatív zavar PTSD személyiség zavar STRESS ŕ Egyéb hajlamosító körülmények Terápia: Elsődleges megelőzés: katasztrófa elhárításának megszervezése Másodlagos prevenció: Gyógyszerelés Empátiás támogatás Emocionális ventilláció segítése Felidézés előmozdítása Vannak olyan helyzetek, amikor a depresszió, szorongás a helyzet megszűnte után is fennmarad. Ilyen estekben akut stressz-zavarról, illetve poszttraumás stressz-zavarról beszélünk. (PTSD) DSM-IV szerint akkor diagnosztizálható akut stressz-zavar, ha a tünetek a traumatikus eseményt követő 4 héten belül kezdődnek, és 2-28 nap alatt rendeződnek. Amennyiben a tünetek 28 napnál tovább tartanak PTSD a helyes diagnózis. A PTSD-s tünetek jelentkezhetnek közvetlenül a trauma után, de akár hónapokkal vagy évekkel később is (pl. Vietnámot megjárt katonák). Az esetek egy részében az akut stressz-zavar alakul át poszttraumás stressz-zavarrá. A két tünetegyüttes tünetei -a tartamtól eltekintve- csaknem azonosak. Jellemzői: 1. A traumatikus esemény újraélése : álmok/rémálmok 2. Elkerülés: általában elkerüli azokat a helyzeteket, melyek a traumára emlékeztetik 3. Csökkent válaszkészség: A személy más emberektől elidegenedettnek érzi magát elveszíti érdeklődését a régen szívesen végzett tevékenységek után. Gyakori, hogy károsodik a gyengédség és a szexualitás. Súlyos esetben disszociáció, pszichés szeparáció, memória vesztés, derealizáció, deperszonalizáció is kezdetét veheti. Prevalencia: Klinikai kutatások szerint egy adott populáció 0,5 % át érinti és 1,3% esélye van arra, hogy élete folyamán a zavar bekövetkezik. Bármilyen traumatikus esemény kiválthat stressz-zavarokat, ugyanakkor vannak tipikus fenyegető helyzetek: -háborúk -katasztrófák -bántalmazás, viktimizálódás 8. A Disszociatív (konverziós) zavarok etiológiai modelljei A disszociácó olyan mechanizmus, ami megvédi az egyént a számára megterhelő külső körülményektől, belső feszültségtől. A beteg nem tudatos függőségigényét szolgálja a környezettel való kapcsolat szabályozásában. A tünetek létrejötte nem tudatos. Pszichodinamikus modell: A disszociáció a trauma elleni védekezés (megváltozott tudatállapot). Az érettebb elhárító mechanizmus az elfojtás inkább a horizontális leválasztás, a disszociáció éretlen én-védő mechanizmus inkább vertikális hasítás. Ez az elfogadhatatlan késztetéseket, konfliktusokat választja le a tudatos énképről. Ennek extrém formája a multiplex személyiség. Háttérben korai sérülések, nárcisztikus késztetés, nem tudatos függőségszükséglet. Jelentős a freudi elsődleges betegségelőny (törődés, elfogadás ŕ környezet manipulációja.) Kognitív modell: A tüneteknek feszültségcsökkentő hatásuk van. A környezet törődése megerősítő hatású, így a tünetek tartóssá válnak. A gyermek megtanulja, hogy különbséget tegyen testi és lelki gyötrődés között. Ha a testi tünetek beváltak, akkor ezeket az infantilis viselkedésmódokat fogja felnőtt korban is alkalmazni (mert a szülő akkor törődött vele, ha beteg volt). Behaviorista modell: Gyermek a szülői nevelés révén tanulja meg a testi panaszok kommunikatív jellegét. A konverziós tünetek valamilyen primitív kommunikációnak tekinthető, mivel a verbális közlés gátolt. Ha nehézségeik vannak az érzelmek kifejezésében, a gyermek fixálódik a szomatikus kifejezések korában. Biológiai magyarázat: A domináns féltekében hipo működés van, a szubdomináns féltekében hiper metabolizmus észlelhető. A tünetet excesszív......... arousal okozhatja, ami elindítja a negatív feetback hurkot a cerebrális cortex és a formatio reticularis között. Konverzió esetében a kommunikáció elégtelen a két agyfélteke között. Biológiai értelemben a betegnek sajátos figyelmi és kognitív zavara lehetŕ szomatoszenzoros inputok hamis perceptuálása. 9. Disszociatív (pszichogen) amnaesia. Disszociatív fúga, Disszociatív identitás zavar (Multiplex-személyiség), Disszociatív transz állapotok. Ganser szindróma Disszociatív amnézia: Pszichológiai okokra visszavezethető emlékezet kiesés, nem magyarázható a központi idegrendszer károsodásával. Akkor diagnosztizálható, ha a Disszociatív emlékezés működésére vonatkozik, és a többi Disszociatív zavar tünetei nem lehetnek jelen. Lényege: a felidézés képtelensége (órák, napok) ami általában a traumatikus élményre vonatkozik. Hirtelenül és váratlanul kezdődik és ér véget. Koppelmann szerint a következők miatt alakulhat ki: Imputok elégtelen percepciója Motivált felejtés-elfojtás Emlékbe idézés hangulattal összefüggő zavara =depressziós pszeudodemencia Az amnesztikus időszakban nem lehet a beteggel kapcsolatot teremteni. Feltisztulva az emlékezet hiányt felfogja, és gyötrőnek éli meg. Disszociatív fuga: Váratlanul, hirtelen fellépő körülírt, (órák, napok) emlékezéshiánnyal, célszerűtlen kóborlással járó állapot. Hirtelen szűnik meg, az egyén nem érti hogyan került oda ahol kitisztult. Általában terminális alvásból, ébredéssel oldódik. A vándorlás helye az egyén múltjából érzelmileg szimbolikus, hangsúlyos lehet, de a kívülálló számára ez nem tűnik fel. Az egyén e közben amnéziás, tehát nem tudja mi történik vele ez idő alatt. Az előzményben pszichoszociális stresszorok állhatnak : Tényleges vagy lehetséges veszteség Egzisztenciális fenyegetettség Felelősségre vonás Nem kívánatos kötelezettségek (katonaság) Megoldhatatlannak tűnő házassági konfliktusok Pszchodinamikailag: emocionálisan fájdalmas élményektől való szabadulás vágyát fejezi ki. Szuicid és homicid késztetések jelen lehetnek. Hipnabilitás, alvásmegvonás, alkohol provokálhatja. Az amnézia nem jár vándorlással, a fúga nem társul identitásváltással (Multiplex személyiség) Lényeges az organikus eredetű köd és homályállapotok kizárása. Tudatborulással járó vándorlás előfordulhat demenciában és delíriumban is, de itt egyéb organicitás is van. Nehéz a színleléstől való elhatárolás, a másodlagos előnyök kiemelt szerepe miatt. Spontán oldódik, vagy nátriumamitálos lereagáltatás segíthet. A pszichoterápia arra irányul, hogy az egyén elviselje és elfogadja a traumás élményt. Disszociativ identitászavar - multiplex személyiség Benjamin Rush - 1800 as években írta le. Bleuer a Sch változatának tartotta. Kóroktana ismeretlen. Gyermekkorban kezdődhet, traumatizáló életeseménnyel függhet össze. Az egyénnek a copyng-je csekély, hajlamos a pszichogén identitásváltásra. Hajlamosak az autóhipnózisra is. Főleg nőknél fordul elő. Klinikai kép: Az egyénnek két vagy több különböző személyisége van, amelyek a jelenlétük idején az egyén viselkedését, attitűdjeit meghatározzák, saját emléksoruk van, személyes viszonyulásuk. van Általában -az alapszemélyiségen kívül- tudnak egymásról. A kórlefolyás krónikus, a felépülés ritka. A személyiségek közötti váltás gyors ugyanazzal a mozdulat(sorral) történik. Az alapszemélyiségre jellemző : A kaotikus életvezetés Promiszkuitás Addikciók Szuic. Késztetés Személyiségben gyakori a borderline kép. A hipnózis és narkoexploráció is provokálhat váltást. A diagnózis csak akkor mondható ki ha: kizárt az : organicitás (pl. epilepszia) fantáziálás Skizofrénia A rapid ciklusú hangulatzavar nem jár az identitás megváltozásával. Specifikus terápia nincs. Ha azonosítható a gazdaszemélyiség a terápia célja a disszociált személyiségrészek integrációja. Disszociatív transz és megszállottsági állapotok: Autohipnózissal vagy szuggestioval előidézett tudatszűk állapot, amelyben átmenetileg csökken vagy megszűnik a személyes identitástudat és az egyén valamilyen külső erő hatalmába kerül (vallásos kultikus szertartások, spiritisza szeánszok médiumai). Rokon állapot a szomnambulizmussal. Akkor kóros ha: Meghaladja az vallásos és kulturális elfogadottság mértékét Megnehezíti a mindennapi életet Klinikai kép: Az egyén tudatállapota mérsékelten megváltozik, a környezeti ingerekre kevésbé reagál. Pl. gyermekeknél fizikai trauma után, médiumok, automatikus írásnál, kristálygömb nézésekor vizuális hallucináció, monoton figyelem. Szereotip mozdulatok, fokozódó motoros viselkedés jellemző, a deperszonalizáció hiányzik, a derealizáció jelen van. Ganser szindróma Német pszichiáter írta le 1898-ban: sajátos hisztériás ködös állapot. Következetesen hibás válaszokat ad, noha a kérdést érti. Ez a pszichogén ködös állapot a pszichózis, neurózis ill. a színlelés köztes helyzetében van. Jellemzője: A személyiség bizonyos fokú megváltozottsága A külső világ vágyteljesítő meghamisítása A kognitív működések megváltozása A beteg viselkedése infantilis, puerilis, mintha a gyermekkorára regrediált volna. Órákig, napokig tart ez a ködös állapot, utána a történtekre amnéziás. Főleg katonaságnál, börtönben fordul elő. Teljes remisszióval végződik. A Ganser szindróma pszichogén, az alpszemélyiség éretlen, a megküzdési stratégiái éretlenek. Felfogható úgyis mint hysterias pseudopsychosis. Terápiája nem ismert, spontán oldódik. 10. Deperszonalizációs tüetcsoport. Disszociatív(emotionalis) stupor. Disszociatív (konverziós) pszeudoneurológiai tünetcsoportok Deperszonalizációs-Derealizációs tünetcsoport: Olyan zavar, amelyben az egyén önmagát idegennek érzi, vagyis mintha ,,kívülről" szemlélné önmagát. Ha ez az elidegenedés-élmény a környezetre vonatkozik akkor beszélünk derealizációról. Sokféle kórképhez társulhatnak: o Mentális zavar o Sch o Szorongás o Depi Traumatizáló élethelyzet, életveszély, halálközeli állapot provokálhatja. A deperszonalizációban a realitáskontoll megtartott, amnéziával nem jár, szorongást hagy maga után. Percek, órák, napok -ig tarthat, spontán oldódik. A traumának nagyobb a szerepe, mint a szorongásnak. Kóroktan: tisztázatlan. Biológiai alapra utalhat az epilepsziások de ja vu és jamai vu élménye, Agytumor, migrén, enkefalitisz résztünete lehet. Mescali, LSD és antiparkinson szerek is okozhatnak ilyen jellegű tüneteket. Az ego-identifikáció elégtelensége okozhatja. A konfliktus magában az egoban feltételezett, a szokásos elhárító mch-k elégtelenek. Specifikus terápia nincs: hipnózis, KIP, verbális pszichoterápia megpróbálható. Disszociatív emocionális stupor: A stuporos egyén nem reagál a környezeti ingerekre, hiányzik az akaratlagos mozgás és a beszéd. Eszméleténél van és nem alszik. Háttérben érzelmi megrázkódtatás és az egyén számára megoldhatatlan/elviselhetetlen konfliktus van. Érzelmi bénulásról van szó. Az egyén érzéketlenné válik minden eseményre. ,,Sóbálvánnyá válik". A tudat beszűkül, részleges vagy teljes amnézia van. Tünetek: o Hiányzik a spontán kezdeményezés o A mozgások minimálisak, csak spontán mozgások. A szükségletek kielégítése megtartott o Beszéd nincs, mutizmus. Oka: lehet ijedtség vagy életveszély. Ez a holttá tettetés ősi mechanizmusa (Kretschmer) Az állapot ellentéte az expolzív reakció. Lehet katatón ill. dpr stupor állapotok is. Disszociatív (konverziós) pszeudoneurológiai tünetcsoportok: A konverzió megnevezést az akaratlagos idegrendszer motoros és szenzoros hiánytüneteire tartjuk fenn. A motoros tünetek megjelenhetnek mint: Egy vagy több végtagra terjedő hemi/para parézisek, plégiák A klasszikus tünet a hysterias járás és állás zavar (Asthasia, abasia) A durva attaxia ellenére a beteg nem esik el, rogyadozó tartással áll/jár. Mélyreflexek kiválthatók. A hysteriás pszeudokonvulzió látványa a megfigyelőt közösülés mozdulataira (baszás) emlékezteti: arc the circle, amelyben a beteg ívszerűen homorít. Epilepszia és hysteria elkülönítése: Tünetek Konvulzió (Epilepsia) Pszeudokonv. Kiváltó ok Nincs Pszichés terhelés Aura Jellegzetes Emocionális Kezdet Váratlan fokozatos Rohamjelenségek Tónusos megfeszülés: 5-10 secKlónusos rángás: 20-40 secTerminális alvás PolimorfKifejező, teátrálisKlónusos rángás nincs Tudatműködés Nincs Beszűkült Külső ingerlés Hozzáférhetetlen Befolyásolható Légzés Apnoe Hyperventillatio Cyanosis Nincs Kipirult, verejtékező Pupillák: Merevek Ragálnak Nyelvharapás Gyakori Csak ajakharapdálás Sérülés Gyakori Kivételes Talpreflex Feszítő Hajlító Külső szemlélő kell legyen? Esetleges Szükséges mivel teátrális! Szenoros tünetek: Hipasthaestia ill. anaesthesias, a végtagokon körkörösen végződnek, harisnya vagy kesztyű analgesianak is nevezik. Lényege: nem felel meg a z anatómiai beidegzésnek. Az érzékszerveknél pszichogen vakság, vagy csőlátás fordul elő. Jellemző, a vak beteg nem ütközik tárgyaknak, pupillája fényre reagál. Pszichogén süketség ritkább. Súlyos szomatikus beteg is kifejleszthet ilyet ( meg nem történtté tevés, hasítás, elkerülhetetlen elfogadása). Konverziós tünet más mentális zavarban is előfordulhat: o Sch o Dpr o Szorongás. Kezelés: Legtöbb konverziós tünet spontán gyógyul, de klasszikus rövid és dinamikus (belátás) terápia segíthet. Ha egyértelmű a traumatizáció, akkor a lereagáltatás (iv. Amitallal ill. Lorazepammal) lehetséges. Ha a beteg megmerevedik a betegszerepben vagy másodlagos előnyöket állít előtérbe, akkor nehéz a tünetek oldása. 11. Szomatoform zavarok : szomatizációs tünetcsoport (Briquet-szindróma). Hypohondriasis, Szomatoform vegetatív disfunctio. Szomatoform fájdalom A sok előforduló tünet megmagyarázhatatlan marad. A beteg elutasító a pszichés értelmezésekkel szemben. Briquett szindróma = krónikus hisztériás neurózis Színes, több szervet érintő tünetcsoport, amelynél szomatikus betegség nem mutatható ki. A panaszok és tünetek elég súlyosak ahhoz, hogy a betegnek gyötrődést és szenvedést okozzanak. A tünetek szándékosan, akaratlagosan nem idézhetők elő és nem is szüntethetők meg. Klinikai kép: A számos, változatos szomatikus panasz, amelyet súlyosnak tart a beteg. Anamézise kaotikus, a panaszait körülményesen, de pontatlanul, dramatikusan, érzelmileg túlfűtötten adja elő. Gyakran társulnak szorongásos és Dpr-s tünetek. Az orvosnak a beteg egocentrikusnak, dependensnek, csodálatra kiéhezettnek és manipulatívnak tűnik. A tünetek 30 éves kor előtt kezdődnek. A kórisme kimondásához 2 éves fennállás szükséges. Organicitás nem mutatható ki, de ez a beteget nem nyugtatja meg. A tünetek meglétéhez a DSM-IV tünetlistája: · 4 fájdalom (fej, has, izületek, mellkas, gerinc, menstru k ból 2) · 2 emésztőszervi baj (hányinger, hányás, felfúvódás, fosás, étel intolerancia) · 1 szex probléma (fájdalom, ejakulációs zavar, érdeklődés csökkenés, szabálytalan-elhúzódó menses) · 1 pszyeudoneurológiai tünet (egyensúlyzavar, végtaggyengeség, gombócérzés a torokban, afónia, vizelet retenció(= nem tud huggyozni!), kettős látás, vakság, süketség, amnaesia, tudatvesztés) Kórlefolyás: A szorongás fiziológiai jelei megmutatkoznak, a tünetek fluktuálnak, az új tünetek elnyomhatják a régieket. Ekkor van tünetváltás. Nagyon sok a iatrogén ártalom. Ezeknek a betegeknek nagy a dependencia igényük, de segítséget kérni csak testbeszéddel tudnak. Gyógyszerre csak akkor van szükség ha a szorongás és deprimáltság foka ezt indokolttá teszi. Különben tök felesleges és hozzászokás is kialakulhat Terápiás cél: az ép én-részek erősítése, a betegség korrekt értelmezése, megérttetése, szupportív és kognitív therápia alkalmazása. Hypochondriasis: Előítéletesen vélekedünk róluk. Ezek a beteg mélységesen aggódnak egy súlyos betegségtől, aminek az irrealitásáról nem győzhetők meg. A beteg a fizikális érzéseit félreértelmezi, a betegséggel való foglalkozás szinte az egész életterét beszűkíti, teljesítő képessége csökken. A betegséggel kapcsolatban kialakít egy sajátos kognitív sémát, amihez ragaszkodik ŕ a negatív szakorvosi leletekre is szarik, maximum az orvos volt a segg hülye. Visceláris szenzitivitás. Prominens betegszerep viselkedés. Állandóan utána olvasnak a betegségnek, ettől csak növekszik a szorongásuk. Saját betegségét kuriózumnak tartja, szinte büszke rá, hogy őt nem lehet meggyógyítani. Leggyakoribbak: Kényszeresek - OCDS (makacs, kicsinyes, kihívó, sértődékeny) Nárci (ego centrikus, túlérzékeny a kritikára, sóvár az elfogadásra) A hypochondria a nárcizmus paradigmája. (paradigma= bizonyításra vagy elfogadásra alkalmazott példa) A kép előterében állhat: függőség igény vagy ellenséges beállítódás. El kell különíteni a paranoiától!! A pszichoszociális stresszorok és a tünetek excerbációja között összefüggés van. Váratlan sérülés/baleset felszínre hozhatja az addig lappangó tüneteket. Ilyenkor megjelenik a regresszió, reakcióképzés, és a dependenciaszükséglet a betegszerepben tör elő. ŕ új inadequat egyensúly tényezői előállnak. Differenciál diagnózis: Több szervet érint Sok féle panasz Főleg nőkre jellemző Bizarr hipochondriás tünetek Sch-ban és paranoid psychózisban is előfordulnak!! Szomatoform vegetatív diszfunkció: Olyan képekre alkalmazható amelyben a vegetatív idegrendszer tünetei és az ezekre vonatkozó panaszok képezik a betegségtudat alapját. Nem pszichiátriai gyakorlatban megnevezik azt a szervet, amelynek szenzációi az előtérben állnak: Cor nervosum = szívidegesség Colon irritabile = irritábilis vastagbélszindróma Dyspepsia = túlzott gyomorsav-termelődés Meteorizmus = puffadás ( a fingás meg a flatulencia) Pylorus spasmus = gyomorszájgörcs Neurosis gastrica = gyomorideg Érzés és működés zavarok: Zsibbadások, fonákérzések Bőrteltség érzések Globus hystericus Egyéb disphagiak Spasticus izomgörcsök (Torticollis) Bőrviszketés (Pszichogén pruritus) Fogcsikorgatás (Bruxismus) (Elsősorban tüneti elhatároslások) Banális diagnózist és kezelést kaphatnak, ami a betegszerep megerősítést okozhatja. Állandó Szomatoform fájdalom: Organikus alapot nélkülöz, az egyén mindennapi tevékenységét korlátozza. Korábban psichalgiának hívták. Elsőfokú rokonok között gyakoribb ŕ genetika Krónikus derékfájás és a Depi együttesen gyakran fellépnek. Gyakori : Kismedencetáji fájdalmak Arc- állkapocs - fog fájdalmak A fájdalom színlelése és akaratlagossága kizárható. A testi fájdalmaktól nehéz az elkülönítés, mert az egyes egyének fájdalomérzete különböző és a szomatikus és pszichogén fájdalmak nem zárják ki egymást. Kórlefolyás: A fájdalom krónikus, a pszichológiai tényezők feldolgozásával a fájdalom csökkenhet. Ha addikció is jelen van akkor nehezebb a gyógyulás. Differenciál diagnosztika : A fájdalom a szokásos fájdalomcsillapítókra nem oldódik. A fájdalom megléte lehetőséget ad a környezettel való kommunikálásra. Szomatoform tünetcsoportok terápiája: Speciális fájdalomklinikák komplex terápiát alkalmaznak: o Biológiai o Kognitív o Viselkedés o Csoport terápiák, rehabilitáció mellett. Általános szempontok: § Empátiás kapcsolat - feltétel nélküli elfogadás és meghallgatás § Orvosi vizsgálatok csökkentése ŕ iatrogénia kivédése § Testi tünetek, panaszok elfogadása, amíg nem értelmezzük § Együttérző-támogató orvos-beteg kapcsolat § Gyógyszerfüggőség megszűntetése § Organikus betegség lehetőségére is gondolni kell. 12. A depressziós és mániás epizód, a disztímia és Cyklothimia klinikai jellemzői és differenciáldiagnosztikája Hangulati állapotunk igen változó. Felvidulunk, rosszabb kedvünk lesz. Ezek gyorsan múló érzések, nem befolyásolják az életünk általános ritmusát. Hangulatzavar= megmaradnak, megragadnak, emiatt a személy a mindennapi életben ellehetetlenül. Depresszió: reménytelen szomorú állapot. Olyan pszichológiai zavar, amely akár hónapokig évekig elhúzódhat. Legrosszabb esetben a legegyszerűbb feladatokra is képtelen. A tehetetlenségérzés egyre jobban fokozódik így a szuicidálás veszélye is növekszik. A klinikai tünetek gyakran felerősítik egymást. Krónikus döntésképtelenség ŕén-kép gyengülése ŕ önbizalom csökken ŕrossz munkateljesítmény Hangulatzavar Depresszió Unipoláris Major depresszív Visszatérő Szezonális Kataton Postpartum Melankóliás Dysthymias zavar Bipoláris Bipoláris-I. Rapid Bipoláris-II. Szezonális Depresszió Exogén Endogén A depresszió mindenkinél más-más formában jelentkezik. DEPRESSZÍV EPIZÓD: A beteg megjelenés: koránál idősebb, erőtlen, személyi mentálhigéné, öltözködése elhanyagolt, mozgása lelassult, aktivitása csökkent, esetenként stuporig fokozódhat. Beszéde lassú, hezitáló, tartalom elsivárosodik. A hangulat stabilan alacsonyfekvésű, amelyet a külső események nem befolyásolnak, vagy ha igen akkor is csak negatív irányban. Kognitív funkció: felfogás lassult, élményfeldolgozás zavart. A dpr kiterjed az életműködés 5 területére (Aron Beck) 1. Érzelmi tünetek: -Intenzív bánatot és elutasítottságot élnek át -Szerencsétlennek és üresnek érzi magát -nem örül semminek -Humorérzék nulla -Szorong/dühös -Sírás-rohamok 2. Motívációs tünetek: -elveszítik érdeklődésüket külvilág iránt -lendület, kezdeményezőkészség nulla -akarat bénultsága Az életeseményektől és a nyomástól való megszabadulás :Suicid tantement 3. Viselkedés tünetek: -tevékenységi szint drámaian lezuhan -egyre kevésbé produktívak -egyre többet magányosak -általános energiahiány -halk, vontatott beszéd -görnyed járás 4. Kognitív tünetek: -rossz véleménnyel vannak önmagukról -inadequat, kellemetlen, alacsonyabb rendű -Csúnya, visszataszítónak érzi magát -negatív események miatt önmagukat okolják -negatív jövőkép : ,,úgy sem fog semmi megvalósulni" -intellektuális képességük csökken -zavarodottak, elfelejtik a dolgokat 5. Szomatikus tünetek: -fejfájás -emésztési zavar -étvágytalanság -mellkasi fájdalom - szorítás -generalizált fájdalom, örökös fáradtság -alvászavar A depresszió lehet: Enyhe: a tünetek szenvedést okoznak, szociális funkció csökkent, de a tevékenység megtartott Mérsékelt: a szokásos aktivitás fenntartása nehézséget okoz Súlyos, pszichotikus tünet nélkül: kifejezett pszichomotoros gátoltság, szokásos tevékenységét nem képes, vagy alig képes ellátni. Súlyos, pszichotikus tünettel: a típusos depresszió tünetei teljes mértékben manifesztek, mellette hallucináció (becsmérló, vádló hangok, rothadó hús szaga), holotim téveszmék (bűnösség, elszegényedés, hipochondrias, perszekutoros, nihilisztikus) megjelenik. A pszichomotoros gátoltság stuporba mehet át. Differenciál diagnosztika: a.) Normális lehangoltság: az intrapszichés működés normális állapota. b.) szomatikus betegségeknél előfordul depresszív fázis c.) demencia-pszeudodemencia elkülönítése d.) a szkizofrénia kezdeti fázisában 19-81%-ban fordul elő depresszió e.) A depressziós stupor elkülönítése a katatón szkizofréniától, a disszociatív stuportól, az organikus eredetű stuportól. MÁNIÁS EPIZÓD: Ugyan arra az 5 területre terjed ki mint a depresszió, csak teljesen ellenkezőleg. Súlyosság szerint: Hipománia: jóllétérzés kifejezett, szociabilitás fokozódik, túl barátságos Mánia pszichotikus tünetek nélkül: szociális gátlások elvesznek, az aktivitás fokozódása szembetűnő. Az euforiás hangulatot időnként dühkitörés, agresszió szakíthatja meg. Mánia pszichotikus tünetekkel: A túlzott aktivitás a személyes higéné elhanyagolását,, súlyos esetben exszikkózist okozhat. Gondolatszáguldás, folyamatos beszédkényszer érthetetlenné válik, másodlagos inkoherencia megjelenik. A fokozott önértékelés grandiózus, ingerlékenység, gyanakvás perszekutoros téveszmévé fejlődhet. Speciális hatalmukról beszélnek. Hallucinációk nem túl gyakran fordulnak elő. Mániás stupor: ritka. A beteg mozdulatlan, nem beszél, arckifejezése boldogságot tükröz. Gyógyuláskor típusos mániás gondolatokról számolnak be. Differenciál diagnosztika: a.) A beteget rendszerint akkor látjuk, amikor hipomán, és kialakult a másodlagos inkoherencia, beszéde érthetetlen, agresszív megnyilvánulások, meglehetősen bizarr téveszmék jelenhetnek meg. A sch-től kell elkülöníteni. b.) Bizonyos esetekben az antiszociális személyiségzavartól kell elkülöníteni. A mániás beteg néha gátlástalan, kritikátlan. c.) Amfetamin intoxikáció, drogabúzus által provokált maniform állapot. Ekkor a maniform állapot gyorsan lezajlik. d.) Hiperthireosis: fokozott aktivitás, nyugtalanság. DYSTIMIA: A depresszió enyhébb, krónikus formája. Felnőtteknél 2 évi, Gyermek + adolescenseknél 1 évi fennállás esetén. Tünettana a depresszió tünettanával egyezik meg, attól csak súlyosságában és tartamában különbözik. Depressziós epizód alatt kifejezettebbek a vegetatív tünetek, a koncentráció zavara, a vegetatív tünetek... stb. Distimiában a szociális késztetésre vonatkozó kognitív tünetek kifejezettebbek. A depressziós tünetek beépülnek a személyiségstruktúrába, így kihatnak az élet minden területére. Erre még depressziós epizódok is rárakódhatnak, ezt nevezzük dupla depressziónak. Terápiája megegyezik az unipoláris dpr terápiájával. Lefolyás mintázatai: A.) DPR-s epizódok között teljes remisszió, Distimia NINCS: B.) DPR-s epizódok között NEM teljes remisszió, Disztimia NINCS: C.) DPR-s epizódok között teljes remisszió, Distimiával szuperponálódik D.) DPR-s epizódok között NEM teljes remisszió, Disztimiával szuperponálódik: CIKLOTIMIA: Enyhe depressziós és hipomán tünetek váltakozása. Krónikus, legalább 2 év ciklusos lefolyást mutat. A klasszifikációs rendszerek a személyiségzavar közé sorolják, borderline szem.zav gyakran társul hozzá. Populációban 3% az előfordulása. Genetikai kapcsolat : A ciklotimiások családjában 30% hogy van Bipol-I. zavaros. A hangulatváltás rendszertelen, és hirtelenek. Gyakoriak a kevert depressziós-maniform periódusok, melyek megterhelik a szociális kapcsolatokat. A betegek 1/3-ánál kialakul a Bipol-II. Alkohol és drogabúzus gyakran megjelenik. Terápiát rendszerint nem keresnek és nem is fogadnak el. Ha mégis, akkor a kezelés = a bipoléval. 13. A depresszió etiológiai elméletei és pszichoterápiája. Hangulatzavar Visszatérő Szezonális Depresszió Unipoláris Major depresszív Kataton Dysthymias zavar Postpartum Melankóliás Bipoláris Bipoláris-I. Rapid Bipoláris-II. Szezonális Depresszió Exogén Endogén Etiológiai modellek: Biológiai: Betegségek, drogok, toxinok hangulatváltozást okoznak, valamint a o Genetikai o Biokémiai o Hormonális diszfunkciók is szerepet játszanak. Genetikai tényező: (genetikai faktorok szerepe) Családfa, iker, örökbefogadásos vizsgálatokkal igazolták, hogy a dpr örökölhető. 20 % probandus, normal populáció 5-10% 1 petéjű ikerek (monozigóta) 43% mind a kettő dpr-s 2 petéjű ikrek (dizigóta) 20% Biokémia: neurotranszmitterek: ZALEMAN: kimutatta, hogy az UDP mintázataiban a norepinefrin és a szerotonin alacsony szintje jelenik meg. A Rezerpin (magas vérnyomásra adták, és csökkenti a norepinefrin szintet!) Dpr-t vált ki. MAO = MonoAminoOxidáz bénítók és triciklikus szerek (amik növelik a norepinefrint) csökkentik a depressziót. A norepinefrin a katekolaminokhoz tartozik ŕ katekolamin elmélet A szerotonin az indolaminokhoz tartozik ŕ indolamin elmélet Az elméletek szerint: 1. alacsony szerotonin és alacsony norepinefrine együttesen okoznak depressziót 2. A két neurotranszmitter bármelyike okozhat UDP-t 3. A norepinefrin DPR minőségileg más mint a szerotonindefficites UDP. Elsősorban a norepinefrin és a szerotonin rendszerek és más neurotranszmitterek közötti kölcsönhatás a fontos. Norepinefrin Szerotonin ßKARMESTER Acetilkolin Dopamin rendszerek felborulnak A mellékvese kortizol (Stresszhormon) szintje Dpr-s betegeknél magasabb. Pszichodinamikus magyarázat: Freud és Ábrahám azt vették észre, hogy a Dpr és a szeretteiket elvesztők gyászreakciói hasonlók. Tudattalan folyamatok indulhatnak el, A gyászoló nem képes elfogadni a veszteséget: ORÁLIS szakaszba regrediál. Ott még függő volt, nem tudja magát elkülöníteni szüleitől. A gyászoló összeolvasztja saját identitását az elvesztett tárgyéval (személlyel) hogy szimbolikusan visszanyerje az elhunytat, és így magában tovább éltesse. (Introjektálja) Normális esetben ez időleges, visszanyeri elkülönült identitását. A harag, a múltból visszamaradt konfliktusokkal összefonódik č önmagát kezdi el gyűlölni č depresszióba zuhan. Dpr-re fogékonyak : az orális szakaszban : nem kielégített túlságosan kielégített Függők, akik vonakodnak továbblépni. Pl. életüket ,,másoknak szentelik"= GYÁSZ DPR-s aki nem vesztett el senkit: képzelt vagy szimbolikus vesztesége van. Tárgykapcsolati elméletek: A dpr-s betegeknél az emberi kapcsolataiban fokozott: -bizonytalanság, -elhagyatottság jelenik meg. Rene Spitz: 123 nevelőotthonos csecsemőt figyelt meg: -síró, szomorú, -érdeklődés igen-igen csökkent -passzivitás -motoros aktivitás csökkent -alvás csökkent -fejlődés csökkent Ez az ANAKLITIKUS DEPRESSZIÓ. ÉRZELMI ELSIVÁROSODÁS. BEHAVIORISTA elmélet: Pozitív viselkedésre adott jutalmak számának csökkenése, ezért egyre kevesebb pozitív viselkedést fog produkálni. (Most, ha ezt megjegyezted, meg vagy dicsérve!!!) !!!! Megpróbálnak másféle jutalmakat biztosítani önmaguk számára!!!! KOGNITÍV MAGYARÁZAT: = Aron BACK UPD-t a negatív gondolkodásmód okozza. UPD-st leköti: -önmaguk -környezetük -jövőképük NEGATÍV GONDOLATAI, amik a z élet minden terén akadályozzák őket. A maladaptív attitüdök, a KOGNITÍV TRIÁD, a gondolkodási hibák, és az automatikus gondolatok EGYÜTTESEN okozzák az UDP-t Maladaptív attitüd: Minden gyerek önmaga és a világra kialakult véleménye, attitüdjei: -a körülöttük élő véleményén -saját élmémyeiken -családi kapcsolatain múlik. Ezek kihatnak a viselkedésre, és ítéletalkotásra. Kognitív triád: a negatív gondolkodás 3 féle szinten fejtik ki hatásukat: 1.) Élményeikről 2.) Önmagukról 3.) Jövőjükről Negatívan gondolkodnak Gondolkodás hibái: Leggyakoribb hiba az önkényes következtetés ŕ negativizmus Alábecsülik a pozitív eseményeket, Felnagyítják a negatív eseményeket. Pl. Ötös lett a vizsga: csak jóindulatból kaptam ötöst = Minimalizálás 1 előadáson nem volt ott: soha nem tudom bepótolni = Felnagyítás Automatikus gondolatok: kellemetlen gondolatok, megállás nélkül hömpölyögnek, szinte akaratuktól függetlenül jelentkeznek. Tanult tehetetlenség: Behaviorista-kognitív modell A dpr hátterében az áll, hogy -Többé már nem képesek ellenőrzésük alatt tartani a dolgokat -Ők maguk a felelősek a tehetetlen állapotért Seligman szeint a tehetetlenségből és az önvádból a depresszió minden tünete levezethető Kondícionálós kísérletek: Kutya kísérlet, 2 csoport, áramütés ŕ MEGTANULTA... Az emberek azért lesznek depressziósak, mert azt az implicit hiedelmet alakítják ki magukban, hogy nincs befolyásuk az életük alakítására. Az aktuális kontrollhiányt olyan belső tényezőknek tulajdonítják, mely globális és stabil. ,,Semmire sem vagyok jó, ez most már örökké így fog tartani" Mivel nem hisznek abban, hogy bármilyen jó is történhetvelük UPD-t fognak kialakítani. Terápia: Depressziós epizód kezelése: A.) Farmako terápia: Antidepresszívumok, triciklikus szerek, MAO bénítók, reverzibilis vagy irreverzibilis szerotonin reuptake-gátlók (SSRI), PSSRI. Az atnidepresszívumok hatásához minimum 10-14 nap szükséges. Klinikumban 3 hetet szokás várni mielőtt hatóanyag váltásra kerülhet sor. B.) Pszichoterápia: · Szupportív terápia, az aktuális életvezetési nehézségek támogatására · Pszichoanalitikusan orientált terápiák közül a dinamikus, gyors terápiákat alkalmazzuk, a viselkedés erősítésére · Kognitív terápiák: a maladaptív gondolkodásmód megváltoztatására. Fontos a RELAPSZUS prevenció. · Interperszonális terápia: szociális készség, aszertivitás, ipersz. Kapcsolatok javítása · Pár és csládterápia: kiegészítő terápia: ahol a dpr fenntartásában a családdiamika szerepet játszik Alvásmegvonás, fényterápia, Elektrokonvulzív kezelés (laterális, bilaterális). Ma már általában csak uni laterális ECT-t végeznek (bilaterális helyett) a fellépő memóriazavarok kivédése miatt, ami az ECT mellékhatásaként jelentkezik. Általánosságban: ECT-t azokban az esetekben használja a klinikum amely esetekben a farmakoterápia-rezisztens a páciens. Mániás epizód kezelése: A.) farmakoterápia: Speciális antimániás szerek: Lítium, carbamazepin, valproát, ill. ezek kombinációja. Pszichotikus esetekben antipszichotikus szerek adása inducalt. B.) Terápiarezisztens esetekben alkalmaznak ECT-t. Vegetatív szindrómákban neuroleptikumok adása contrainducalt a tardív diszkinézia kialakulásának veszélye miatt. 14. Evési zavarok: klinikai kép, etiológia, terápia A kórkép az anorexia nervosa, bulimia nervosa és az obesitas kórképeit foglalja magában. Evészavarok hipotézisei: Kontinuum hipotézis: A kontinuum hipotézis szerint az anorexia nervosa, bulimia nervosa és obesitas között szoros kapcsolat áll fenn. A diagnosztikában is nehéz feladat az, hogy hogyan különítse el az átmeneti formákat. A kontinuum hipotézis alapján ezek a zavarok folyamatos spektrumba tartoznak. Vanderecycken (1982) Ez egy dinamikus, dimenzionált modell, melyben az időtényező, a spontán életesemények és a iatrogen befolyások fontos szerepet játszanak. Ha a kórfolyamatot zavart táplálkozási viselkedés jellemzi, akkor a dysorexia dimenziója érvényesül. Ha diszfunkcionális súlyszabályozás van akkor dysponderosis dimenzió jut érvényre. Az evészavar spektrumot további kontinuumokon értelmezhetjük: 1.) statikus kontinuum : különböző evészavar kategóriák altípusos leírása 2.) Dinamikus kontinuum: Egy betegnél a kórkép időbeli változásai 3.) Súlyosság szerinti kontinuum: Szubklinikai és klinikai formák átmenetei 4.) Komorbiditási spektrum: rokonságok, átmenetek egyéb pszichiátriai kórlépek felé Ez utóbbit kiemelve a leggyakrabban tapasztalt társuló zavarok: Kényszer Pánik Depresszió Addikció Dismorphophobia EVÉSZAVAR Disszociatív zavar Személyiség zavar Hypochondria Szociális fóbia Pszichózis Testkép zavara: A testképzavarnak igen nagy jelentőséget tulajdonítanak az anorexia kialakulásában. A testkép jelentősen meghatározza az önértékelést, az énképet amelyek a személyiség központi részei, így alapvetően meghatározzák a viselkedést, illetve a mindennapi közérzetet. Testvázlat: a saját test perifériásan, sematikusan tudatosan struktúrált, plasztikusan határolt térbeli percepciója. Nem homogén, bizonyos testrészek nagyobb hangsúllyal vannak jelen, A testvázlat nem állandó, körülményenként és időben változhat. Testkép: Az egyén saját testével kapcsolatos pszichológiai élményeit és attitüdjeit értjük, valamint azt a módot, ahogyan ezek az élmények szerveződnek. A testkép perceptív zavarainak mérésére külön diagnosztikai eljárásokat dolgoztak ki. Evészavarok etiopatogenezise: Multidimenzionális modellek: E modellek az evészavarok kialakulásában hajlamosító (prediszponáló), kiváltó (precipitáló) és betegségfenntartó tényezőket különítenek el. Prediszponáló tényezők lehetnek egyéniek, családiak, szociokultúrális vonatkozásúak. Egyéni kockázatot jelent: belgyógyászati betegségek, biológiai okok, premorbid obesitas, kognitív és személyiség vonások tartoznak ide. Precipitáló tényezők: Kevésbé tisztázottak, kivéve a diétázás szokványos szerepét. Különböző stresszorok lehetnek, melyek diétázáshoz, fogyókúrához vezetnek. A diétázás elősegítheti a precipitált kövérség és mások megjegyzéseit is. Betegségfenntartó tényezők: környezeti és kognitív megerősítők tartoznak ide, az éhezés és malnutritio is ide tartoznak, melyek a gondolkodást, érzelmi állapotokat, a viselkedést egyaránt érintik. Anorexia nervosa: Klinikai kép: Első tünete az evési szokások megváltozása. Válogatni kezd, főként a kalóriadús ételeket nem fogyasztja el, majd egyre csökken a felvett táplálék mennyisége. A család -ezt kompenzálandó- a beteg kedvenc ételeit főzi, de előbb-utóbb ez is konfliktusterheltté válik. A beteg felhagy a közös családi étkezésekkel és magában ,,eszeget". Az evés lassú és hosszú ideig tart. A nagymértékű fogyás a család központi problémájává válik. A normál testsúly 15 %-a hiányzik. Nem ritka a 40-45%-os súlyhiány, ami életveszélyes állapotot indukálhat. Még a csonttá-bőrré lefogyott beteg is retteg az elhízástól és kövérnek tartja magát. A beteg hangulata labilissá válik, depressziós irányú tendenciát mutat. Akaratában szinte befolyásolhatatlan, makacs, nem egyszer zsarolja a családot. Statisztikai adatok alapján az anorexiások intelligensebbek az átlagnál, és főként a nőket érinti. A kórkép általában 25 éves kor alatt jelenik meg. Időnként sajátos, motoros hiperaktivitás figyelhető meg. A karokon gyakran languo (szőrösödés) figyelhető meg. Labor vizsgálatoknál gyakran alacsony elektrolit értéket lehet megfigyelni. Hosszú idő után osteoporosis figyelhető meg. Az anorexiát végül is az elhízástól való fóbiás jellegű félelem, a testi önkép zavara illetve az evési anomáliák jellemzik. A kórképhez számos más lelki és testi tünet társulhat. Az esetek jelentős részében személyiségzavar is megállapítható különösen a Bulimia Nervisánban szenvedő betegeknél Evészavarok terápiája: A pszichoszomatikus betegségek értelmezésének elterjedése óta a terápia 2 fázisú lett. I. kellő súlygyarapodás, II. pszichoterápia. Eldöntendő a kórházi versus ambuláns kezelés. Vandereycken (1990) megközelítésében a 4 I: § Identificatio=korai felismerés § Információ=részletes orvosi felvilágosítás § Intervenció=speciális intervenciók § Intenzív kezelés=sokoldalú kezelés Célszerű minél hamarabb valamilyen terápiás stratégiát kipróbálni mivel a terápia és az arra adott válasz jó eszköz lehet a probléma megismerésére és a hipotézisek tesztelésére. Vitális veszélyeztetettséget jelentő tényezők: § A testsúly az ideális 50%-a § máj ill. vese funkciók zavara § szérumfehérje 60g/l alá csökken § ionháztartás zavara § súlyos dpr, szuicidum és akut pszichózis veszély Malnutritio előfordulhat a kezelés során, az ingermegvonás és izoláció miatt. Farmakotherápia: Számos antidepresszánssal próbálkoztak melyek közül az ún. SSRI-k lehetnek hatékonyak. Jelenleg kifejezetten anorexiára specifikus gyógyszer nem áll rendelkezésünkre. Pszichoterápiák: Ma már tudjuk, hogy az evészavarok gyógykezelésében a pszichoterápia nélkülönözhetetlen. A pszichoterápiák célja: a belső érzések kifejezését serkenteni kell. A változás és növekedés bizonytalanságának nagyobb tűrését, az önvizsgálatot a korlátok és lehetőségek reális felmérését bátorítani szükséges. A dependenciát kombináljuk a biztonsággal, és ezek a függetlenség előfeltételei. Pszichodinamikus terápiák: KIP - töltés! Pszichodráma Kreatív terápiák. Hosszútávú, dinamikusan orientál pszichoterápia indikációja: § Ödipális problémakör § Orálaszadisztikus késztetésekkel szembeni reakcióképzések § Agresszió neutralizálása § Énműködés deffektusai (testképzavar, elhárítások, szublimáció, szomatizáció) § Anya-gyerek kapcsolat praeödipalis vonatkozásai § Szeparáció individualizáció tényezői (autonómia-dependencia-küzdelem) § Self érzés zavarai 15. Kóros szokások és impulzuskontroll zavarok Trichotilomania: hajtépés A betegséget több mint 100 éve egy bőrgyógyász írta le, mivel ezzel a betegséggel gyakran bőrgyógyászhoz fordulnak. Tünetek: A beteg ismételten képtelen ellenállni hajszálainak (és minden szőrzetét - bárhol van) kitépegetésére, még akkor sem, ha tök kopasz lesz. Mértéke a hajhiánytól a kopaszságig terjedhet. A szindróma nyugalmi helyzetben következik be. Egyes betegeknél a kényszertől eltérően kellemes érzést is okozhat. A kitépett szőrőket, hajakat, gyakran megnyalják, megrágják, sőt le is nyelik. A körömrágás ezzel analóg. Leggyakrabban depivel és kényszerrel (ODC)-vel komorbid. Lefolyása krónikus. Therapia: Antidepresszívumok, viselkedésterápia ahol túlceremonizálás, stimuluskontroll, önmonitorizálás, késleltetések kerülnek előtérbe. Onychophagia - körömrágás: A gyermekek 1/5-ét érinti, rokon az ODC-vel. Terápiája ua. mint a trichosé. Kóros játékszenvedély: Kockázatmegítélés zavara, feltétlen hit a ,,biztos" szisztémában. A játék előtt fokozódó késztetést, feszültséget éreznek. A játék alatt örömérzést, izgalmat, néhányan transz-szerű állapotot élnek meg. Végül a veszteség miatt erős bűntudat gyötri őket. Játé közben képtelenek abbahagyni a játékot még vesztés esetén sem, sőt, vissza akarják nyerni az addigra elvesztett összeget. Circulus viciosus. Sok rituálé tartozik ide (Szám-misztika, listakészítés, statisztika) amelyek rokon a kényszer és alkohol-drog dependenciához. Családi problémákhoz, eladósodáshoz vezethet. Tudattalan vesztési vágy, hit az omnipotenciában, kognitív torzulás a játék kontroll alatt tartására vonatkozóan jellemző. Érzelmi probléma: 1. Képtelen intim kapcsolatok kialakítására és fenntartására, 2. Önmaga ellen fordított agresszió 3. Törekvés egy megváltozott identitásállapot elérésére, amit csak a játék során képes átélni Therápia: Lényeges a megfelelő compliance. Nagypotenciálú szerotonerg antidepresszívummal kezelik. Ha affektív betegség is társul, akkor Litiumot is alkalmaznak. Kognitív viselkedésterápiát alkalmazunk. Kelptománia: A betegek ismétlődően ellenállhatatlan késztetést éreznek apró, számukra értéktelen dolgok eltulajdonítására Lopást megelőzően a feszültség fokozódik Lopás alatt átmeneti örömérzés Lopás után bűntudat, mivel a morális megítéléssel tisztába vannak. Ők nem antiszocik. Kényszeres vásárlás - boltkór - oniomania Piromania: Szándékosan, céltudatosan ismételten gyújtogat, amely számára élvezetet, örömet, kielégítést okoz. Ezzel jelentős anyagi kárt okoz, de a bosszú vagy politikai okok nem vezérli. Férfiaknál gyakoribb, gyerekkorban kezdődik. A liquorból kimutatható a szerotonin és Dopamin rendszer érintettsége. Freud szerint tűz a szexualitás szimbólumaŕ szexuális zavar Kissebrendűségi érzés kompenzálásaként értékelhető, ahol a beteg saját erejét hatalom iránti vágyát éli ki pathologiás módon. Psyichoanalitikus és behavior terápiát alkalmazunk. Intermittáló (ugráló) explozív zavar: Lényege: az agr impulzusok feletti kontroll ismételt elvesztése, ahol az agr mértéke aránytalanul nagyobb amit a pszichés tényező megmagyarázna. Nem aniszocik, nem függ össze alkohol - drog hatással illetve pszichotikus állapottal. Kontrollvesztéses epizód után valódi megbánás, bűntudat jelentkezik. Therapia : farmako (antikonvulzívumokl= epilepszia ellenes szerek)és pszichoterápia. Az imp kontroll zavarok pszichiátriai betegek, de van büntetőjogi felelősségük!! Kényszerbetegségek spektrumába tartozó kórképek: Kompulzivitás-kényszeresség-kockázatkerülés OCD Testdiszmorfofóbia Anorexia Nervosa Monoszimptómás hipohondriázis Trichotilomania Bulimia nervosa Kényszeres vásárlás - bótkór Kelptománia Kóros játékszenvedély Parafíliák Voyeurizmus, exhibicionizmus Piromania Violen Suic Antiszoci személyiség zavar Impulzivitás , kockázatvállalás 16. Pszichoaktív szerek használata által okozott mentális viselkedés zavarok A DSM-IV. a zavarokat 2 csoportra osztja: · Szerhasználat zavarai: dependencia, abúzus · Szer okozta zavarok: intoxikáció, megvonás, szer kiváltotta dellírium, tartós demencia, amnesztikus zavarok, pszichotikus zavarok, hangulat zavarok, szorongásos zavarok, szexuális zavarok Pszichoaktív szer dependencia fogalma: Legalább 3 tünet, 12 hónapos tartamban Tolerancia Az adagot emelni kell ugyan annak a hatásnak az eléréséhez Megvonási tünetek Állandó kívánás Jelentős időtöltés a megszerzésre Beszűkülés a szer használatára Egyre nagyobb adagok Szociális, regenerálódási képességek feladása Szer használat miatt fellépő pszichés és fiziológiai problémák Pszichoaktív szer abúzus: Legalább 1 tünet, 12 hónapos tartamban 1. visszatérő szerhasználat, mely a munkahely, iskola, otthoni szerpevállalásokban hibát eredményez 2. szerhasználata olyan esetekben amikor az veszélyes lehet 3. jogi problémák 4. szociális és interperszonális problémák esetén is szedi a szert Alkohol függőség: Multifaktoriális betegség. Tényezői: 1.) Biológiai: -Limbikus rendszer ingerlésével előidézhető a kóros mgt -Családfa kutatások halmozódást mutatnak 2.) Pszichológiai tényezők -Pszichoanalitikus: -Freud :elfojtott vágyak, orális dependencia, fokozott biztonságigény, önbüntetés,szülői gyűlölet -Adler: Hatalomra való törekvés, kisebbrendűségi érzés kóros kompenzációja -Levendel: patogén szülők: anya inszufficiens, apa brutal, multiplex traumatizáló szindróma. A korai zavar miatt orális fixáció alakul ki. Az alkoholizmus kialakulását megelőzi valamilyen veszteség (dependens személy elvesztése), Emiatt regresszió alakul ki a korai orálfixációs pontra. -Tanuláselméleti: Az alkohol fogyasztás egy meghatározott ingerre adott válasz + az alkohol képes a belső feszültséget csökkenteni, így válik megerősítővé. Tapasztalja a következményeket, de mivel azonnali megerősítő, mégis használni fogja. Az italozást meg lehet tanulni, fontos a modellkövetés szerepe is. -Személyiségvonás elmélt: Temperamentum faktorokat keresnek, a potenciális alkoholista személyiség elkülönítésére. -Játszmaelmélet (Berne): az alkoholbeteg bonyolult játszmákat alakít ki és tart fenn környezetével. -Szociológiai elméletek Az alkoholnak lehetnek vallási, szociológiai, kultúrális hátterei. a. Kulturális: 3 módon befolyásolja a piálást -egymáshoz való viszonyt mennyire terheli meg -ivással kapcsolatos attitüd -közösség megfelelő helyettesítő szközei b. Deviáns viselkedés elmélete: Az alkohol beteget a társadalom megbélyegzi, és arra kényszeríti, hogy játsza el a deviáns szerepet. Miért isznak a fiatalok? Először, kínálják, családban ezt látják Később: unalom, szorongás oldása, feldobottság igénye kortársak is isznak, beolvadás a tömegbe, valahova tartozás felnőttség jelképe, lázadás a felnőtt világ ellen Alkoholizmus hatásai: Egyénre : fiziológiai kérosodás, pszichés károsodás Családra: A család kezdetben tagadja a bajt Amikor már nyílvánvaló: megpróbálja a piát elvenni. Amikor már mindenki előtt nyílvánvaló, izolálódnak. A gyerek nem kap megfelelő szeretetet, szerepmintát. Gyakran a veszekesések szemtanúja ŕ bűntudat, szorongás, szégyen. Gyakran magát okolja. Alkoholista végzetesen btutális is lehet. Kiesnek a munkából, nem keresnek, sőt ami van azt i piára basszák el. Társadalomra: Kiesik a hasznos termelésből. (és a multik zsebébe kevesebb kerül), a társadalomnak kell a gyógykezelést, vagy a szövődmények kezelését fizetni. Terápiás lehetőségek: 1.) Kapcsolatbalépés az orvossal (orvos, pszichológus), önsegytő csoportok 2.) Méregtelenítés 3.) Motívációs fázis: fontos mivel a függő betegek terápiás motívációja alacsony ŕnon-compliance 4.) Megvonás kb 6 hónap 5.) Utógondozás : drogamulanciák, pszichiátriai gondozó Viselkedésterápia: -Alkoholos közösségből kivonni -kiépült kondiciók kioltása Kognitív terápia -diszfunkcionáis attitüdök kioltása (nekem nem árthat, én erős vagyok, szükséges az élet elviseléséhez) -Szelfre vonatkozó attitüdök, alaphiedelmek korrigálása (engem nem lehet szeretni, alkalmatlan vagyok mindenre) Pszichoanalitikusan orientált terápiák: dependencia kezelése,a tárgyvesztések feldolgozása, inadaptív lnvédő mch-k felcserélése adaptívabbakkal Párterápia: a játszmák, szerepeltolódások korrigálása Csoportterápia: szociális érzékenység növelése 17. Organikus eredetű mentális zavarok (személyiségváltozás, delírium, dementia, amnesztikus zavar) A kórképet dinamikusan növekvő betegszám jellemzi. A kórképet nehéz diagnosztizálni, és a diagnosztika 3 síkját kell elkülöníteni: 1.) Tüneti diagnózis: komplex betegvizsgálat. Nem csak a rutin sémákat, hanem a beteghez legjobban illó vizsgálatokat kell alkalmazni ŕ globál működési zavart kell nézni 2.) Oki diagnózis megállapítása, PET, CT 3.) Magatartászavar elemzése: a premorbid személyiség és kognitív-nem kognitív elemekből összejövő kép, valamint a szoc környezet szerepét is vizsgálni kell. 4 fő tünetcsoport tartozik ide: Demencia Amnesztikus szindróma Dellírium Egyéb organikus pszichés zavarok. Olyan (bizonyítható vagy feltételezhető) strukturális vagy funkcionális idegrendszeri károsodás, mely az adott stádiumban kizárólag vagy elsősorban pszichopatológiai tünetekben nyilvánul meg, illetve a szindróma részeként jelentkező pszichés zavar a fő kezelési feladat. Neurokognitív zavar ismérvei: Két vagy több tünet, legalább két hétig Memóriazavar, tanulás vagy felidézés terén Executív (=kimeneti) működés zavar: absztrakció tervezés zavarai Figyelem vagy info feldolgozás sebességének zavara Perceptuomotoros képességek zavara Nyelvi kifejezés zavara pl. szótalálás, megértés Kognitív hanyatlás jelei: Spontán beszédben a fogalom használat bizonytalan Egyes fogalmak nem jutnak eszébe, válaszai esetleg paralógiásak (=mellébeszélés) Perseveratio, akár verbális, akár cselekvéses fajtái, figyelem fókuszálás és céltárgy tartési zavar: Könnyen elveszíti társalgás fonalát Komplex feladatot nem tud végrehajtani Jelentős hullámzás, gyorsan kifárad Moria (= kritikátlanság) Emlékezet zavar nyilvánvaló zavara, konfabulációs készség tapasztalható feladatmegoldásnál, vagy az emlékezeti bizonytalanságok ellensúlyozására Számolási zavar Testkép zavar Ujj megnevezési zavar Minimental teszt, Reisberg Functional Assesmant Staging, óra teszt, Dinamikus rajzvizsgálat Hardy, klasszikus teljesítmény tesztek, neurológiai vizsgálati tesztekkel dolgozunk. El kell különítenünk a corticalis és subcoticalis demenciát. Corticalis: nyelvi kifejezés zavara, Apraxia, Agnosia Subcorticalis: emlékezet zavar és a mentális tempó meglassúbbodása Okozhatja: tumor, hematóma, stroke, hidrokefal. Demenciák felosztása: A.) Alzheimer demencia: Alois Alzheimer írta le 1907-ben. Van fiatal és időskori, hátterük közös. Szövettanilag szenilis plakk és bizonyos típusú neurofibrilláris degeneráció együttese van jelen + Acetilkolin hiány. Lappangva kezdődik, progresszív lefolyás jellemzi. Fokozódó emlékezet zavar ŕ személyiség változásŕ érzelmi elszíntelenedés->> visszahúzódásŕ kritikai készség csökkenéseŕ beszéd ill. egyéb kognitív zavarŕfokozódó dependenciaŕ paranoid és/vagy depresszív tünetek. Súlyos szakban csökken a verbális output, memória hanyatlás, ágyhozkötötté válás, inkontinencia, agyi atrófia jellemzi. B.) Egyéb primer degeneratív demenciák: Pick betegség. Többnyire 50-60 éves korban kezdődik. Személyiség változásŕ morális szociális, etikai szint hanyatlásaŕ a dizexecutive szindróma jelei ŕ beszédzavar, perseveratiovalŕ leépülés. C.) Vascularis demenciák: érrendszerrel kapcsolatos kognitív zavarok. Agy - trombózis, embólia, apoplexia (=agyvérzés), infarktus D.) Kevertokú demenciák: Alzheimer+Vascularis demenciák E.) Potenciálisan reverzibilis demenciák: pl gyógyszerek, alkoholizmus, daganat, ami műthető...... ettől reverzibilis. F.) Egyéb okú demenciák: a. Parkinson kór b. Huntington kór c. Multiszisztémás atrophia d. Szupranukleáris parézis e. Jacob-Creutzfeldt szindróma Tiszta demencia szindróma alapelvei: A.) Kimutatott organikus ártalom akár atrófia, akár helyi lézió sokszor nem korellál az észlelt tünetek súlyosságával. B.) A premorbid személyiségnek a tünetek megjelenésében fontos szerep van C.) Szociális környezet szerepe óriási (protektív környezetben a súlyosan dementálódtak is jól működhetnek) Magatartás zavar szintjei: A magatartás elemzése összetett feladat. Az észlelt magatartászavar részben: -kognitív tünet -nem kognitív tünet -pszichés -szociogén tényezőkön múlik, amikor a komorbiditás is igen fontos szerepet játszik. Komorbiditás két szintje: A.) Az organikus társuló tünetek közül a deliráns-konfúz állapotok fontosak. Enyhe zavartságtól a hallucinációig terjedhet, jellegzetes napi ingadozással. -Atipiás (=tünetszegény) szomatikus zavarok -gyógyszerek mellékhatásai (pl antiparkinson szerek) B.) Nem kognitív tünetek vagy tünetcsoportok társulnak gyakran demenciához. -Depresszió, paranoid kórképek -pszichomotoros nyugtalanság, agresszivitás Differenciál diagnosztika: A demenciát utánzó, de nem organikus pszeudodemenciáktól való elkülönítés fontos, ill. a szubjektív/objektív tünetektől (amnéziák)-tól kell elkülöníteni. Pszeudodemencia Demencia Családi anamnézisben Affektív betegség Demencia Egyéni kórelőzményben Dpr esetleg mánia is Személyiség változás Panasz emlékezetre VAN Gyakran hiányzik Magatartás vizsgálatnál Elutasító Együttműködő készséges Mimika Melancholikus omega Kifejezéstelen Sikerélmény vizsgálatnál Ha elfogadja a feladatot, van Kudarcra kétségbeesés Választípusok ,,nem tudom" ,,majdnem jó" Teljesítmény Indokolatlanul hullámzó Konzisztens, de hamar fárad Tájékozódás Lassú, jelentős eltérés nincs Időbeli dezorientáció Affektivitás Csak negatív irányú Labilitás Suic. Gondolatok Lehetséges Nincs Téveszmék Lehetséges Nincs Differens egyéb tünet Dpr biológiai jelei Kortikális tünetek. Kezelés: A pszichoszocio terápiák kiindulópontja, hogy demenciában nem minden tanulási képesség vész el. Sokszor súlyosan demens betegek szocio és morál képessége megtartott. Igen nagy jelentősége van a hozzátartozók pszichés gondozásának. Organikus amnesztikus szindróma. Általános tünettan: Az organikus amnéziában szenvedőknek az élet olyan, mintha folyamatosan álomból ébrednének fel. Intellektusuk magas, vagy normál övezetű lehet, motoros készségük megatrása mellett. Az agyi károsodás a memóriabetegségeknek nem előfeltétele, a funkcionális vagy pszichogén amnéziákban a kellemetlen emlék felejtése áll előtérben. ORGANIKUS amnéziák esetében 4 specifikus vonás: 1. azonnali visszaidézés képesség ÉP vagy alig csökkent 2. tanulási képesség súlyosan érintett 3. felidézés zavartalan vagy majdnem jó. Kivétel: a közelmúltban (évek) a tanult infók felidézése nem jó. 4. kognitív funkciók, személyiség új eltérést nem mutat Anterográd amnézia: új ismeretek elsajátításának képtelensége, általában cerebrális inzultus A felgorsult felejtés lehetősége ép úgy felmerül, mint a hibás visszaidézésé. Úgy tűnik, hogy a deficit a memória megszerzésének szakaszában van. A kétoldali hipokampális és diencefális lézióknak van nagy szerepük. Retrográd amnézia: A.) Rövid: koponyatrauma után, másodpercekben, de max. egy óra mérhető = a balesetre nem emlékeznek. B.) hosszú: Évekig terjedhet. A gyógyulás időtartama alatt az amnesztikus időszak zsugorodik. Az amnéziák kóros társtünete a kóros meseszövés=konfabuláció. Ez a Korzakov szindróma szinonimája volt. Organikus amnéziák egyes formái: 1. Rövid időtartamú amnesztikus időszakok a. Tranzitórikus globális amnézia (TGA): Átmeneti és többnyire teljes emlékezet kiesés, a viselkedés megtartása mellett. Általában neurológiai tünetcsoport nincs az attak idején. Biztosan megállapítható TGA ismérvei: · Álljon rendelkezésre heteroanamnézis a teljes időtartamról · Emlékezetzavaron kívül más neurológiai tünet nics az attak idején · Az emlékezetkiesés csak az adott időszakra vonatkozik TGA hátterében agyi vérellátási zavar isémia áll. b. Amnézia epilepsziás roham kapcsán c. Amnézia ECT (elektrokonvulzív terápia) kapcsán 2. A tünetek kialakulásában és mértékében a fizikai behatásnak és ellencsapásak (contre coup) , illetve az azonnali vagy később jelentkező vérzéseknek van jelentősége. a. Pósztkommóciós, pósztkontúziós szindróma : szédülés, hányinger, fejfájás b. Pószttraumás kognitív zavar c. Súlyos demencia d. Poszttraumás epilepszia e. Krónikus szubdurális hematóma f. Neurológiai fokális szindrómák g. Precipitált endogén és organikus pszichózis 12-18 hónapig folyhat a javulás. Ha kontúzió után gócos abnormintás volt, majd az EEG teljesen rendeződik, akkor további javulás nem várható. A rehabilitációt a tudat visszatért után rögtön el kell kezdeni. Nem szabad azokról a panaszokról kérdezni, melyeket spontán nem említ. Foglalkozási és rekreációs terápia szükséges (= egyre nehezedő és komplexebb feladatok, játékok; csoportos vita; olvasás..) DELIRIUM: Akutan vagy szubakutan fellépő, majd fluktuációt mutató, nyugtalansággal, fokozott késztetéssel és magatartásváltozással járó állapot, melyet az alábbi tünetek jellemeznek: -Tudati éberség és figyelem zavara -Felfogási és gondolkodási zavarok (memória zavar, desorientatio [tér, idő]) -beszéd: kifejezési és megértési zavarok -percepciós zavarok: hallucinációk -alvás-ébrenlét ritmusának zavara -vegetatív tünetek a háttérben folyó folyamatok többnyire kezelhetők. A tünetegyüttes circulus viciosust tart fenn, mely rontja az alapbetegséget .(Magas mortalitás). Magas a suicid ráta. A háttérben alkohol-drog dependencia húzódhat. Etiológia: -Elsődleges agyi metabolikus vagy oxigenizációs működés zavar -Másodlagos agyi metabolikus vagy oxigenizációs működés zavar -Agyvérzés vagy egyéb más intracarniális térfogalalás -kémiai ártalom (alkohol, drog, mérgezés) -hiányállapotok -hormonális diszfunkciók Differenciál diagnosztika: Depresszió, Szorongásos zavar, demencia, személyiségzavaroktól kell elkülöníteni 18. Szizofrenia: etiológia, klinikai tünetek, alcsoportok, differenciál diagnózis Prevalencia: Az átlagpopuláció 1%-a, főként 20-35 év kor között jelenik meg=aktív populáció SCH= a pszichózisok egy olyan csoportja, amelyben a · személyiség alapvető zavara · a gondolkodás jellegzetes torzulása · néha bizarr téveszmék sora · percepciós zavar · abnormis indulati állapot · a realitással való kapcsolat zavara · autizmus mutatkozik. A tudat ennek ellenére tiszta, és az intellektuális képességek megtartottak. A személyiségzavar azokat a személyiség részeket érinti, ami az eredetiséget, az egyediséget , az önnálóságérzést adja. ETIOLOGIA: BIOLÓGIAI: Genetikai elméletek: Valamilyen genetikailag determinált anyagcserezavar játszik szerepet, ami valószínűleg Dopamin túlműködés eredménye. Idegfejlődési elmélet: Neuropatológiai rendellenesség, valószínűleg az intrauterin élt első két trimeszterében nem alakul ki a normális citoarchitectura és így a normális gyműködésre jellemző szinaptikus kapcsolatrendszer. Ez egyaránt lehet következménye a programozott sejtmigráció vagy szinaptikus elimináció zavarának. Mindezeket okozhatja génexpresszió, virusinfectio, hypoxiás vagy neurotoxikus vegyületek. Mostmortem vizsgálatok: Az amygdala, hippokampus és a parahippocampalis gyrus nagysága csökkent, illetve a hippocampalis neuronstruktúra dezorganizációját figyelték meg. A vizsgálatok a modern képalkotó eljárásoknak köszönhetően sokat fejlődtek. CT = Computer tomograf PET = PozitronEmissziós Tomográfia MRI = Mágneses Rezonancia (Interface) MRS= Mágneses rezonancia Spektroszkóp Immunológiai elméletek: Bizonyított a T2 sejtek csökkent interleukin termelése és a neuronokra adott kóros celluláris és humorális interaktivitás. Ezek lehetnek neurotoxikus vírusok hatásai vagy autoimmun betegségek hatásai. A terhesség második trimeszterében elszenvedett influenza vírus fertőzés a skizofrénia incidenciáját megnöveli. Pszichoszociális elméletek: Sch kilakulásában feltételezetten szerepet játszó, a személyiségfejlődés sajátosságait meghatározó: -pszichodinamikai -család és társkapcsolati -kommunikációs -szocioökonómiai faktorokat jelenti Pszichodinakikai elméletek: A REGRESSZIÓ jellegzetes mch, melynek elindítója intra/inter pszichés konfliktus. Ez nem all meg Ödipális szinten, hanem tovább regrediál preÖdip. (archaikus)szintre. Ezen a szinten a regresszió már elveszíti adaptív értékét, a személyiség a realitás elv feladására kényszerül. Ekkor a primitív elhárító mch-klépnek működésbe. (Primitív tagadás, PI, omnipotencia, hasítás, primitív idealizáció). A pszichotikus tünetek REAPRÁCIÓS törekvés a szeméyliség szétesés és a külvilágtól való teljes elszakadás ellen. KERNBERG: a pszichotikusokban a személyiségen belül a szelfreprezentáció és a tárgyreprezentáció elégtelenül elhatárolt, vagy patológiás identitás van jelen. Ezzel együtt jár az identitásdiffúzió amikor a self és annak ellentmondó aspektusok elégtelenül integráltak, hasítás révén szétváltak. MAHLER: a szelf és tárgyreprezentációk elkülönülése az énhatárok kiépülése a 2. év végén a szeparáció-individualizáció folyamatában történik meg. A sch-ben az anya-gyerek kapcsolat sérült. Klinikai tünetek: Asszociációs zavar -Képzettársításban megjelenő inkoherencia, ami nem vezethető le mániás állapotból. Ekkor primer inkoherenciáról beszélünk-nem minden sch-s állapotban van jelen Affektív zavar -Érzelmi rappaport készség csökken-pl beszéd során érzelmi kísérőjelenségek nincsenek, a helyzet szempontából inkongruens metakommunikatív jelenségek. Ambivalencia -alapvetően az affektív élményre vonatkozik-közvetlen hozzátartozók felé : szeretet-gyűlölet, ami megjelenik a terápiás kapcsolatban is Autizmus -visszhúzódik saját, pathológiás világába-Ezt a belső világot nagyfokú nárcizmus, vágyteljesítő, valóságos kapcsolatokat pótló, reperatív tünetek, téveszmék jellemzik Téveszmék -töredezettek, bizarrak-tartalmilag összefüggőek-gyakori a vonatkoztatásos-téveszmés-üldöztetéses téveszme-gondolatátvitel, gondolataikat leolvassák, befolyásolják őket-Testi befolyásolás: sugarak, áramütés,radar, lézer, stb.-Grandiozitás: kiválasztottság, missianisztikus élmények Érzékcsalódások -Főként autisztikus hallucinációk-gyakran irányítják őket, ellentmondó utasítások, erkölcsi ítélkezések-Vizuálsi hallucináció ritkább-A hallucinációk nem mindig normál perceptálásúak (Szürke, egy dimenzió..)-Gyakori a viscerális hallucináció=CÖNAESTOPÁTIApl.: vér elporlad, agy cseppfolyós lesz és kiszívjákEkkor jellegzetes magatartást vesz fel és nem kontaktus képes. Meghatározott irányba néz, arcán mosoly vagy félelem. Magatartás kontroll hiányában veszélyeztető mgt. Lehetséges. Kataton tünetek -Pszichomotorium kifejeződés zavara-Izgalmi tünetek: céltalan, sztereotip mozgás-gátlásos tünetek: kataplexia, felxibilitas crea= rendkívül kényelmetlen testtartási pózok. A végtagok viasz szerűen hajlíthatók. Akr órákig is képes így maradni. A VEGETATÍV FUNKCOÓK CSŐDJE MIATT EZ AKÁR ÉLETVESZÉLYES IS LEHET. Beszéd zavarai -A jellegzetes gondolati sajátosság a beszédben megjelenik-a nyelv elsősorban az önkifejezés eszköze, nem a kommunikációé-szóismétlés =verbiogeratio-új szavak =neologizmák Akarat zavarai -Érzelmi ambivalencia áttevődik az akarati életre ŕ döntésképtelenségA derealisztikus gondolkodás és az ambivalencia igen csak megjelenhet más kórképekben is A fenti tünetek közül 2 jelenléte szükséges az aktív szakasz előtt (prodromális), Illetve az aktív szakasz után (reziduális) a kórismézéshez. Skizofrénia csoportjai: Hebefrénia / dezorganizált típus -Rendszerint serdülő korban kezdődik, az effektív élet INFANTILIS regressziója-inkoherens gondolkodás-inadequat emocionális válaszok-bizarr magatartás-grimasz, fintor-(idiotisztikus) vihogás Kataton -Pszichomotorium zavara-stuportól a mozgásviharig terjedhet-a fázisok gyorsan váltakozhatnak-fatalitás nem kizárt Paranoid típus -üldöztetés,-nagyzásos téveszmék-logikusan szervezett paranoid élmények-autisztikus hallucináció-affektív válaszkészség jobb-szociális adaptáció jobb Differenciálatlan típus -kifejezett pszichotikus tünetek-vagy egyik sch alcsoport-kritériumnak sem felel meg-vagy több sch alcsoporttal átfedésben van Egyszerű (Simplex) -lappangva fejlődik-bleuleri alaptünetek (a ,,4A")-Szembetűnő a szociális funkció és teljesítmény HANYATLÁSAA DSM-IV a skizotip szem zav közé sorolja Reziduális Feltétele, hogy a kórelőzményben legalább 1 pszichotikus zavar szerepljen a megbetegedés perzisztálására utaló tünetekkel, de jelenleg prominens pszichotikus tünetek nélkül.Ha korábban volt Sch dg, de most nem manifest (remiss), akkor nem reziduális sch a dg, hanem remisszióban lévő Sch. Skizofreniform zavar: Utóbbi években a reaktív Sch helyett Skizofreniform zavart mondunk Különbség a Sch-től a kórkép lefolyásának időtartamában és prognózisában van Ha a klinikai tünetek <6 hónap: akkor skizofreniform pszichózis a dg. Differenciál diagnosztika: · Szomatikus, toxikus betegségek o -pszichotikus tünetek: § drogok (anfetamin, hallucinogének) § neurológiai kórképek (temporális lebeny epilepszia) o Anyagcsere zavarok · Skizofreniform zavar <6 hó · Rövid pszichotikus tünetek <1 hó · Téveszmés paranoid zavarok : A sch egyéb tünetei hiányoznak · Affectív sch: depresszív-maniako fázisok megléte · Skizotípia-skizoid-borderline: a tünetek enyhébbek 19. A skizofrenia terápiája, Rövid pszichotikus zavar, skizoaffectiv zavar RÖVID PSZICHOTIKUS ZAVAROK: A pszichózis rövid ideig áll fenn, és a tünetek definiálhatóan pszichoszociális stressorra adott válaszként értelmezhetők. A tünetek tartalma gyakran összefüggést mutat a traumával. Jó prognozisú kórkép. SKIZOAFFEKTÍV ZAVAROK: Azok a pszichózisok sorolandók ide, melyeket min a skizofrénia, mind az affektív (depresszió és mánia) tünetei jellemeznek. A skizofrénia és az affektív pszichózisok között helyezkedik el. A tünetek együttesen vagy alteráló formában lehetnek jelen. Elsősorban a depresszió vagy mániás epizódok dg kritériumainak kell teljesülnie, és ezek mellett a skizofrénia aktív fázisa zajlik + a páciensnek legalább 2 hétig legyenek téveszméi és érzékcsalódásai HANGULATI ZAVAR TÜNETEI NÉLKÜL. Prognózisukban szerepet játszik a premorbiditás, a szociális életben való funkcionalitásnak. A prognózis jobb mint skizofréniában és rosszabb mint az affekt kórképekben. Gyakoribb alacsony szocioökonómiai rétegeknél, és személyiségzavarokban (hisztónikus, nárci, skizotip, borderline) szenvedőknél. Gyakran tapasztalható katasztófát túlélőknél, vagy nagy kulturális változásokat átélőknél (emigránsok). Terápia: Mind a farmakoterápia mind a PT mérlegelendő a tünetek változékonysága miatt. A trend egyre inkább a farmakoterápia felé mozdul el. Farmakoterápia - Antipszichotikumok: Hatásuk alapján 2 fő csoportra oszthatók 1.) Dopamin-receptor antagonista 2.) Szélesspektrumú, un. atipusos antipszichotikum A relapszus után -a legkisebb dózis elvvel- fenntartó terápia szükséges. Farmaloterápiás sikertelenség esetén gyógyszer-plazmaszint mérés szükséges, a gyógyszer-metabolizmus sajátosságainak megállapítására. Lítium + Antipszichotikus neuroleptikumokkal 50 %-al jobb hatásfokot lehet elérni. Az abtikonvulzív szerek önmagukban nem javítanak a kórképen. Pszichoterápia: Támogató, szupportív terápiák és belátás-orientált terápiák alkalmazása célszerű. A pszichoterápiák sikerének a kulcsa a teherbíró kapcsolat. A Sch-s kétségbeesetten magányos, de küzd a közeledés ellen. Bleuler szerint el kell fogadni őket és nem figyelni, megfigyelni. -Magatartás terápia: a szociális készségeket illetően · A meglévő funkcionális készségeket kell fejleszteni · A defficteket, hiányosságokat tölteni -Csoport terápia: · Reális életproblémákra kell összpontosítani · Szupportív jelleg -Család terápia: · A relapszus lekerülése végett · A családot is érzelmileg nehéz helyzetbe hozza a beteg és betegség elfogadása Prognosis: Kraepelin-Bleuler: Legrosszabb a hebefrén, simplex Katatón: jó Általában minél akuttabb egy schub annál jobba remisszió esélye. 20. Paranoid zavarok A paranoia általános emberi reakció. Bizonyos korszakokban, élethelyzetekben a paranoid reakcióknak kedvező helyzet alakul ki olyanokban is, akiktől ez a reakciómód távol áll. A paranoid görög lenevezésű, amely a para=mellett, nous=értelem szóösszetételből származik. A paranoid állapotok értelmezésében Freud Schreber esete hozott áttörést. Freud: A paranoid tünetképződés hátterében tudattalan homoerotikus késztetések állnak. ,,Én szeretem őt" ŕelfogadhatatlan a szuperegó számára ŕreakcióképzéssel ellentétbe fordítja ŕ"én nem szeretem őt, gyűlölöm őt" ŕprojectióval ez az érzés tovább transzformálódik ŕ ,,ő nem gyűlöl engem" ŕ"ő üldöz engem". Ez a paranoia erotoman és grandiosus formáiban igen jól nyomon követhető. Cameron: pszeudoálközösség: Az összeesküvőket képzeletbeli személyekkel egészíti ki, végül a beteg különféle indítékokat tulajdonít a képzelt vagy valós embereknek. Cameron ezt a képzeletbeli szervezetet hívja álközösségnek. A páciens így tudja ellenséges érzelmeit egyensúlyban tartani. A paranoia kialakulásának kedvező helyzetek: 1. gyermekkorában fokozott elvárások, vagy szadisztikus bánásmód 2. olyan helyzetek, melyek fokozzák a bizalmatlanságot 3. szociális elszigetelődés 4. irigységet fokozó helyzetek 5. helyzetek, amelyek csökkentik az önbecsülést 6. olyan helyzetek melyek arra predesztinálnak, hogy saját hibáinkat másokra kenjük 7. olyan helyzetek, melyek a lehetséges jelentéseken való tökölésre sarkallnak Klinikai tünetek: Megjelenésük rendezett, gyanakvásuk miatt a kontaktus kialakítása nehéz. A páciens meg akarja győzni az orvost a téveszméik valós voltáról. Nagy hiba, ha az orvos ha az orvos belemegy ebbe a játékba, mert ez, a későbbiekben töréshez vezet és így tartósan elveszíti páciense bizalmát. A téveszmerendszer középpontjában jól kidolgozott téveszmerendszer áll, gyakran akár valóságosnak is tűnhet. A kialakulásra célszerű rákérdezni, mivel az valószínűleg kulcsélményhez kötött, melynek patológiás jellege segít a paranioia kialakulásában. A kedélyállapot összhangban van a kognitív zavarokkal. Az észrevevés és hallucinációs zavarok a tünetben nincsenek jelen. Olfaktoros és taktilis hallucinációk -a téveszmerendszernek megfelelően- jelen lehetnek! A téveszmék hatására impulzívak, visszautasítóak, konfrontációra agresszívek is lehetnek. A téveszmék által involvált területeken funkcionalitásuk megtartott. Paranoia típusai: Erotomán Tévképzete, hogy őt egy külső személy szereti. Pl munkahelyi felettese (=Clerambault szindróma). A vélt imádót levelekkel, telefonon zaklatja, téveszméik hatására agresszív cselekedetet is végrehajthatnak. Grandiózus Az egyén rendkívüli képességekkel bír, titkos találmányokkal bír. Hatalmasságokkal vagy istennek van közvetlen kapcsolatban. ŕ vallási szelták vezetői. Féltékenységi Ha az élettársra vonatkozik konjugális paranoiának vagy Othello szindrómának nevezzük. Férfiakat gyakrabban érint. Perzekutoros Üldöztetéses téveszmék, lehetnek egyszeűek, vagy a megöléses téveszmék. (A fókusz valamilyen igazságtalan sérelmem és ennek kiegyenlítésére törekszik) Szomatikus Fertőzöttségi téveszmék (baktérium, paraziták a bőr alat) diszmorfobia, kellemetlen testszag, vagy bizonyos szervrészek működésének a hiánya. DIAGNÓZIS: Legalább 3 hónapig fenn kell állnia, és sokkal inkább személyes jellegű, mint sem szubkulturális. Teljes depresszív fázisok is megjelenhetnek, de a téveszmerendszer a fázist követően is megmarad. Skizofrénia tünetei soha nem fordulnak elő. (Nincs mások általi kontrolláltság) Organicitás kizárt. Differenciál diagnosztika: · Számos neurológiai betegséghez társulhat téveszme (Parkinson, epilepszia, cerebrovaszkuláris tünetcsoportok, tumorok, Alheimer típusú demencia, endokrinopátiák,epilepszia, B12-fólsav hiányos állapotok. · Pszichoaktív szerek által indukált paranoid kórképek (alkohol, amfetmin, marihuana, kokain, diszulfiram) · Skizofrénia paranoid alcsoportja (Tünetek hiánya, bizarréria a téveszmében, szociális funkcionalitás) · A paranoia szomatikus típusa elkülönítendő a depresszió a tartósan mély hangulati nyomottság alapján. · Szomatoform kórképek: hipochondriasis -tól, nehéz · Paranoid személyiségzavartól való elkülönítés - nehéz. HA A KLINIKUSNAK KÉTSÉGE VAN ABBAN, HOGY AZ ÉSZLELT TÜNET TÉVESZMERENDSZER-E NE ÁLLÍTSON FEL PARANOIA DIAGNÓZIST. Kórlefolyás: A kulcsélmény hosszú időn át érlelődik. A paranoid páciensek többnyire extrovertált, hiperszenzitív személyiségek. A paranoid kórképek mindig az egyén pszichés alkatának felelnek meg. A kórlefolyás krónikus jellegű, spontán hullámzások nem jellemzőek, a külső környezet csak átmeneti javulást vagy rosszabbodást okoz. Terápia: Farmakoterápia: Antipszichotikumok adása indukált különösen nyugtalan és violens magatartás eseteiben. Pszitchoterápia: Bizalmon alapuló terápiás kapcsolat kialakítása a cél. A terápia kezdetén téveszméit sem megerősíteni, sem elutasítani nem szabad. Azt kell megmondani a páciensnek, hogy megértjük a problémáját, és érezzük, hogy ez mennyire zavarja őt. A téveszmék kialakításában szerepet játszó én-védő mechanizmusok elsősorban a projekció, a páciens belső stabilitását szolgálják. Ezek lebontása csak igen lassan és óvatosan történhet. Csak egyéni pszichoterápia lehetséges, mert csoportterápiában a csoporttagokat is bevonhatják tünetképzésükbe. Amennyiben együttműködő családtagok vannak, úgy családterápiára is sorkerülhet. Prognosis: Páciensek 50%-a rendeződött, 20%-ban tüneti javulás, 30%-ban változatlan állapot. Jó prognosztikai jel: -30 éves kor alatti kezdet -hirtelen, kezdet -rövid betegségtartam -kiváltó stresszsorok jelenléte -kevés premorbid tényező

0 komment , kategória: :( Depresszió, Stressz, Drog

A Házipatika.hu o-ról

2008-01-03 22:50:45, csütörtök

	A major depresszió, vagy közismert nevén depresszió természetesen nem azonos azzal a hangulati nyomottsággal, amelyről az első kávé után panaszkodunk a hideg januári reggeleken a munkahelyünkön. Öröm nélkül hosszú távon Mégis, manapság elárasztotta a köznyelvet a panaszkodás: "olyan depressziós vagyok"! Talán ezért van az, hogy - mint a fiú, aki farkast kiáltott mintájára - ha igazán baj van, nem ismerjük fel a tüneteket. A betegség elsősorban az érzelmi életet érinti. A hangulati nyomottság általában alig változik; viszonylag független a környezettől, ugyanakkor jellegzetes napi ingadozást mutathat. A betegek elutasítottságot és intenzív szomorúságot élnek át, feszültek és idegesebbek, mint mások. Egyes esetekben a szorongás látható jelei, és a gyakori, sok mozdulatban megnyilvánuló nyugtalanság sokkal feltűnőbb lehet, mint maga a depresszív hangulat. A hangulatzavart egyes esetekben olyan jelek, tünetek vagy cselekvéssorok fedhetik el, mint az érzelmi túlérzékenység; fokozott alkoholfogyasztás; szeszélyes, kiszámíthatatlan viselkedés; korábbi valótlan vagy valós félelmek felerősödése; illetve kényszerképzetek megjelenése, és képzelt betegségek megélése. Feltűnő, hogy nem lelnek örömet azokban a tevékenységekben, amelyeket eddig élvezettel űztek: abbahagyják a hobbit, súlyos esetekben a munkát is. Fásultság és reménytelenség A motivációs életet érinti, hogy a betegek szinte "megbénulnak": elveszítik kezdeményezőkészségüket és érdeklődésüket a világ dolgai iránt. Ez természetesen a viselkedés szintjén is megnyilvánul: nehezen mozdulnak ki a lakásból, az ágyból, produktivitásuk drámaian csökken. A depressziós betegek úgy érzik magukat, mintha "leszívták volna az energiáikat": lassabban mozognak, és folyamatosan fáradtnak érzik magukat. A motiváció csökkenése a szexuális késztetést is érinti, a betegek a legtöbb esetben a libidó csökkenéséről számolnak be. Énképük irreálisan negatív. A hibát mindig magukban keresik, és képesek napokig-hetekig rágódni rajtuk. Rossz véleménnyel vannak magukról, csúnyának, haszontalannak tartják magukat, és képtelenek arra, hogy meglássák magukban a szépet és a jót. Jövőképük negatív, vagy nincs. Mindent halogatnak, de ez nem feltétlenül a csökkent motivációs szintben keresendő, hanem abban, hogy meggyőződésük szerint csak rossz történhet velük. Mivel a negatív jövőkép a reménytelenség érzését kelti a depressziós betegekben, nagyon gyakori az ebből eredő öngyilkosság. A depressziót gyakran testi tünetek kísérik, illetve fedik el. A fejfájás, az emésztési zavarok, a szédülés, a mellkasi szorítás és a krónikus fájdalom mind jelentkezhet a hangulatzavar mellett. Az étvágyban és alvási szokásokban változás állhat be, amelyek a skála mindkét oldalára eltolódhatnak. Előfordul, hogy a fáradtságot a betegek az alvási zavarok számlájára írják. Érdemes felskiccelni a depresszió legfontosabb tüneteit: * az örömtelenség érzése ("semminek sem tudok örülni, nincsenek érzelmeim") * döntésképtelenség, rágódás lényegtelen dolgokon * dekoncentráltság és figyelemzavarok * csökkent érdeklődés a világ dolgai iránt * gátoltság, nehézkesség, meglassultság, "lustaság" * bűntudat, indokolatlan lelkiismeret-furdalás * szégyenérzés, gátlásosság, frusztráció érzése ("csak terhére vagyok másoknak") * fáradtság érzése, fáradékonyság, passzivitás, csökkent energia * alvászavar, a szexuális működés zavarai * étvágyváltozás, általában étvágytalanság, fogyás, ritkán túlevés, az édesség fokozott kívánása * halálvágy, öngyilkossági gondolatok, késztetések Tünetek, amelyek mögött gyakran depresszió húzódik meg: * Fáradtság/fáradékonyság, gyengeség. A depressziós betegek 80 százaléka panaszkodik fáradtságra * Alvászavarok * Szorongás. A depressziós betegek több mint 50 százaléka mutat súlyos szorongást * Krónikus fájdalom. A fájdalomküszöb csökkenése, túlérzékenység jellemző. A krónikus szervi eltérésekkel nem magyarázható fájdalmak 60 százaléka mögött depresszió húzódik meg, gyakori kísérője az étvágycsökkenés, a bizonytalan hasi fájdalmak * Csökkent szexuális érdeklődés, funkciózavarok * Csökkent munkaképesség érzése Bármilyen súlyos is legyen egy depressziós periódus, általában elmondhatjuk, hogy a diagnózis felállításának feltétele a tünetek legalább két hetes fennállása. Fontos tényező továbbá, hogy a depressziós tünetek közül legalább öt fennálljon (ám ha valaki kevesebbtől is szenved, ne zárkózzunk el a kezelésétől) - ezek nem lehetnek gyógyszerszedés vagy más társbetegség következményei Szerző: Dr. Szemerédy Viktória Forrás: HáziPatika.com Gyakori kérdések Mi a legjobb módszer a depresszió gyógyítására? A legjobb módszer a gyógyszer és pszichoterápia kombinációja. A gyógyszer segít abban, hogy a tünetek enyhüljenek, hogy a betegnek legyen ereje és energiája ahhoz, hogy együtt tudjon működni a pszichoterapeutával. A legutolsó kutatások szerint a kognitív terápia gyors és hatékony eredményt hoz azáltal, hogy segít megszüntetni a negatív gondolatokat. Miért próbál ki egy orvos több antidepresszánst, mielőtt megtalálná azt, amely segít? Az antidepresszánsok a központi idegrendszerre hatnak, amely egy nagyon érzékeny "szerkezete" az emberi szervezetnek, ezért mindenki egy kicsit másképp reagál az adott gyógyszerre. A mellékhatások szintén nem mindenkinél jelentkeznek ugyanolyan intenzitással, van, hogy egy beteg egyáltalán nem tolerálja azokat. Nehezíti az orvos - és természetesen a beteg - helyzetét, hogy a gyógyszerek hatása csak 3-4 hét elteltével jelentkezik, míg a mellékhatások szinte azonnal. Ennek következtében csak több hét elteltével derül ki, hogy érdemes-e megmaradni az adott gyógyszerelésnél, illetve ki kell egészíteni azt. Amennyiben a szakorvos nem lát pozitív változást, egy új gyógyszer alkalmazásánál dönt. Mi az az agitált depresszió? Noha a depresszió típusos tünetei közé a meglassultság, az enerváltság tartozik, az agitált depresszió állapotában a beteg ennek épp ellenkezőjét éli át: dühös, ingerlékeny, mindenen bosszankodik, "az élő fába is beleköt" és agitált - erre utal a kórkép neve is. Mi a különbség a klinikai depresszió és a szomorúság között? A szomorúság az emberi természet velejárója, egy normális érzés, amely akkor tör ránk, ha valamilyen negatív életeseményt éltünk át. Ahogy a dolgok rendeződni látszanak, a szomorúság eltűnik. A depresszió ezzel szemben egy betegség, amelynek jóval több tünete létezik, mint a lehangoltság, és akár hosszú hónapokig, évekig fennállhat. A depressziós beteg sokszor nem tud számot adni arról, hogy miért érzi magát annyira rosszul. Ebben az állapotban a "szedd össze magad" típusú tanácsok csak több feszültséget okoznak, hiszen ennek a tanácsnak körülbelül annyi értelme van, mint megkérni egy asztmást, hogy ugyan ne fulladozzon már. Mi okozza a depressziót? Minden harmadik-negyedik ember átél legalább egy depressziós epizódot az életében - tehát igen gyakori elváltozásról van szó -, ennek ellenére nem ismerünk egy olyan okot, amely biztosan felelős lenne a betegség kialakulásáért. Sok olyan körülmény létezik, amely szerepet játszhat a betegség kialakulásában. Ezek lehetnek genetikailag öröklött és környezeti tényezők, negatív életesemények, bizonyos betegségek és hiányállapotok, és a támogató környezet hiánya. Van azonban, hogy nincs mit "hibáztatni" a kialakult depressziós állapotért. Azt hiszem, egy hozzám közel álló ember depressziós. Mit tehetek? A legfontosabb, hogy szakorvoshoz kerüljön, aki diagnosztizálja a betegségét. A következő fázisban segítenie kell abban, hogy rendszeresen szedje a gyógyszert, illetve eljárjon pszichoterápiára. Lényeges az is, hogy érzelmi támogatást nyújtson a legelkeserítőbb pillanatokban is, hallgassa meg a panaszait, és próbálja meg bevonni különböző programokba. A beszélgetések alatt különösen figyeljen oda mindenre, ami arra utalhat, hogy az önhöz közel álló depressziós öngyilkosságra készül. Mik a major depresszió tünetei? * az örömtelenség érzése ("semminek sem tudok örülni, nincsenek érzelmeim") * döntésképtelenség, rágódás lényegtelen dolgokon * dekoncentráltság és figyelemzavarok * csökkent érdeklődés a világ dolgai iránt * gátoltság, nehézkesség, meglassultság, "lustaság" * bűntudat, indokolatlan lelkiismeret-furdalás * szégyenérzés, gátlásosság, frusztráció érzése ("csak terhére vagyok másoknak") * fáradtság érzése, fáradékonyság, passzivitás, csökkent energia * alvászavar, a szexuális működés zavarai * étvágyváltozás, általában étvágytalanság, fogyás, ritkán túlevés, az édesség fokozott kívánása * halálvágy, öngyilkossági gondolatok, késztetések Természetesen a legtöbb tünet az élet egy adott szakaszában bárkinél jelentkezhet - és el is múlik. Depresszióra akkor kell gondolni, ha ezek közül legalább öt van jelen, és mininum két hete tart. Van szoros kapcsolat a depresszió és az alkoholfogyasztás között? Előfordul, hogy a depressziós ember az alkoholhoz, vagy más addiktív szerhez, drogokhoz fordul annak érdekében, hogy javítson a hangulatán. Sok esetben az alkoholfogyasztás váltja ki a depressziót. Így-vagy úgy, de ez a két tényező gyakran jár együtt, és a terápia szempontjából nem az a fontos, hogy melyik jelentkezett hamarabb, hanem az, hogy mindkettő korrekt ellátásban részesüljön. Mi a rossz a mániás periódusban? A mánia nem azonos a boldogsággal, sőt, nagyon távol áll tőle. Tünetei éppoly súlyosak, mint a depressziós epizódé. A beteg felhangolt, de ezt az állapotot az ingerlékenység, a a hiperaktivitás jellemzi. A mániás fáradhatatlan, alig alszik pár órát, énképe pozitív, azt hiszi, mindenható. Mégis, előfordul, hogy ebben az időszakban jutattja magát anyagi és erkölcsi csődbe: költési kényszerét és túlfűtött szexuális aktivitását ugyanis a legritkábban tudják csillapítani a hozzátartozók. Hogyan lehet kezelni a szülés utáni depressziót? Az enyhébb esetekben a gyógyszerek és a pszichoterápia kombinációja az első választandó megoldás. Az antidepresszánsok enyhítik a tüneteket, míg a terápián a beteg megtanulja, hogy hogyan küzdjön meg az élet nehézségeivel. Súlyosabb esetekben először a gyógyszeres kezelésé a főszerep, a pszichoterápia csak egy későbbi időpontban kerül bevezetésre.Link

0 komment , kategória: :( Depresszió, Stressz, Drog

Dr. Csernus Imre előadása

2008-01-03 11:04:25, csütörtök

	Link

0 komment , kategória: :( Depresszió, Stressz, Drog

Link, mi is a depresszió

2008-01-03 10:51:27, csütörtök

	Link Link Itt mindent megtalál, a pszichológiával kapcsolatban Link A depresszióról Vital » Pszichológia » Stressz, pszichopatológia A depresszió 1 . oldal Napokig - Hetekig - Mit állapít meg és mit tesz az orvos? - Amit tehetünk A depresszióhoz való viszonyt bizonyos kettőség jellemzi. Egyfelől a mai napig erősen tartja magát az a nézet, hogy a depressziós ember voltaképpen gyengeségében képtelen "összeszedni magát". Egy törött kéz, a magas láz, vagy - ne adj isten - egy súlyosabb betegség "hangosan" segítségért kiált és meggyőzőbbnek tûnhet, mint a kétségbeesett ember csöndje. depresszió Nem szabad elsiklani tehát felette, mert a cselekvésképtelenség állapotában az ember segítséget sem tud kérni, ugyanakkor ne keverjük össze pillanatnyi rosszkedvünket a klinikai állapottal, és legfőképpen ne kapkodjunk pirulákat jó kedélyünk helyreállítására... Napokig Különbözőek vagyunk, az életünk során ránk nehezedő terheket különböző módon éljük meg. Máshogy ítélünk meg sikereket, kudarcokat, elválásokat és változásokat. Azonban korra, nemre való tekintet nélkül mindannyian voltunk már életünk során szomorúak, lehangoltak, elkeseredettek. "Ma olyan depressziós vagyok!" szoktuk hallani a panaszt. Csalódás, szorongás okozta múló kedvetlenség leírására gyakorta használják ezt a kifejezést, de lehet az ember "ma" depressziós? Hetekig A rossz hangulatú napok és a depresszió, mint hangulatbetegség közötti különbség nem a (rossz) hangulat minőségében, hanem intenzitásában és időtartamában mutatkozik. A depressziós emberre a teljes és befolyásolhatatlan kétségbeesés, sírógörcsök, letargia, öngyûlölet, kimerültség, hipochondria jellemző, szélsőséges esetekben téveszmék és hallucinációk is gyötörhetik. A tünetek változatosak és sokfélék lehetnek, előfordulhat fogyás, vagy akár hízás, bénult akarat, cselekvésképtelenség, a beteg ilyenkor esetleg még az ágyból is képtelen felkelni. A korábban örömet jelentő elfoglaltságok iránt megszûnhet mindenféle érdeklődés, lelassulhat a gondolkodás, egyszóval a depressziós ember zsákutcában érzi magát, ahonnan nem nagyon látja a kiutat. Az orvos akkor állapítja meg, a betegséget, ha a tünetcsoport összességében, vagy főbb elemeiben 2 hétnél tovább áll fenn. Tehát nem feltétlenül kell pszichiáterhez, pszichológushoz rohannunk, ha kicsit lefogytunk, vagy ha vasárnap nincs kedvünk felkelni az ágyból. Mit állapít meg és mit tesz az orvos? Depressziót sokféle ok válthat ki. Az ún. exogén depresszió külső események (haláleset, állás elvesztése, környezet megváltozása) következtében alakulhat ki, míg az endogén depressziót biokémiai vagy genetikai tényezők okozzák. A kettő között azonban sokszor elmosódik a határvonal. Mániás depressziónak nevezik a betegségnek azt a fajtáját, amikor a depressziós szakaszokat mániás szakaszok követik, melyekre a túlzott felhangoltság jellemző. (Ennél a fajtánál a biológiai tényezők jelentősebb szerepet kapnak.) A depresszióra való fogékonyságot ezen felül fokozhatja még néhány tényező, melyek a korai fejlődési szakaszra, a gyerekkorba nyúlnak vissza és szoros összefüggésben vannak az egyén önértékelésével, önképével. A depresszív időszak, mely átlagosan 1-3 hónapig tart, sokszor a kezeléstől függetlenül elmúlik. Persze sokkal szerencsésebb orvoshoz fordulni, annál inkább, mert a depressziós betegek jelentős részénél ezek az időszakok ciklikusak, azaz időről időre visszatérnek. Manapság rendkívül divatosak a tesztek, kérdőívek, melyek ebben a témában is bőven akadnak, de egy gyakorlott pszichiáter, pszichológus az első beszélgetés során fel tudja mérni a helyzet súlyosságát. Ilyenkor gyógyszeres vagy egyéb terápia (beszélgetésterápia), illetve ezek kombinálása lehet a megoldás. Amit tehetünk Ahogy sok minden okozhatja a depresszió kialakulását, sok fajta eszköz áll rendelkezésünkre, hogy legyőzzük magunkban a hajlamot és felvértezzük magunkat a kikerülhetetlen külső tényezők ellen. Ha megpróbálunk kiegyensúlyozott életet élni, melynek fontos "kelléke" a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres testmozgás, társas kapcsolatok kialakítása, a másokkal való törődés, ha van időnk végiggondolni napjainkat, ha olyan tevékenységet végzünk, melyben örömünket leljük, akkor tapasztalhatjuk, hogy van erőnk és képességünk életünk kézben tartására. Mindez persze iszonyúan nehéz, de végül is nincs más dolgunk! 2006. 09. 06.Link

0 komment , kategória: :( Depresszió, Stressz, Drog

2/2 oldal

Bejegyzések száma: 18

2021. Május

Hét	Ked	Sze	Csü	Pén	Szo	Vas


					1	2

3	4	5	6	7	8	9

10	11	12	13	14	15	16

17	18	19	20	21	22	23

24	25	26	27	28	29	30

31

Blog kereső

Bejegyzések
ma:	0 db bejegyzés
e hónap:	0 db bejegyzés
e év:	0 db bejegyzés
Összes:	7492 db bejegyzés

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Ma: 432
e Hét: 1846
e Hónap: 3459
e Év: 41949

Szótár

Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.