Belépés
charlotteani.blog.xfree.hu
"Az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív" (Prédikátor 7:3) Nálam helye van az érzelmeknek, az állatok szeretetének, a Bibliának, az élet dol... Molnár Anikó
1976.03.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
Példabeszédek 21-22-es versei
  2008-12-02 08:40:33, kedd
 
 



21,1 Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!

21,2 Az embernek minden úta [rész 16,2.] igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.

21,3 Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább [Ésa. 1,11-16. Hós. 6,6.] szereti az Úr az áldozatnál.

21,4 A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.

21,5 A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra [rész 10,4.13,4.] van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.

21,6 A hamisságnak [rész 10,2] nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.

21,7 Az istentelenek [rész 5,22. Jak. 5,1-5.] pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.

21,8 Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.

21,9 Jobb a tető [rész 25,24.] ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.

21,10 Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.

21,11 Mikor a csúfolót büntetik, [rész 19,25.] az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.

21,12 Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.

21,13 A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.

21,14 A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.

21,15 Vígasság az igaznak igazat cselekedni; [rész 10,23.] de ijedelem a hamisság cselekedőinek.

21,16 Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.

21,17 Szűkölködő ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!

21,18 Az igazért váltságdíj [rész 11,8.] az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.

21,19 Jobb lakozni a pusztának [vers 9.] földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.

21,20 Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.

21,21 A ki követi az igazságot és [rész 22,9.] az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.

21,22 A hősök városába felmegy [Préd. 9,15-17.] a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.

21,23 A ki megőrzi száját és nyelvét, megtartja [rész 18,21.] életét a nyomorúságtól.

21,24 A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.

21,25 A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem [rész 19,15.22,13.26,14.] akarnak dolgozni.

21,26 Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, [Zsolt. 37,26.] és nem tartóztatja meg adományát.

21,27 Az istentelenek áldozatja [rész 15,8.] útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.

21,28 A hazug bizonyság [rész 19,5.9.] elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.

21,29 Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.

21,30 Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács [rész 19,21.] az Úr ellen.

21,31 Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré [Zsolt. 33,17.] a megtartás!

22,1 Kivánatosb a jó hírnév [Préd. 7,1.] nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.

22,2 A gazdag [rész 29,13.] és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.

22,3 Az eszes meglátja a [rész 27,12.] bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.

22,4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség [Zsolt. 34,13-16.] és élet.

22,5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.

22,6 Tanítsd a [vers 15.] gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.

22,7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.

22,8 A ki [Jób. 4,8.] vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.

22,9 Az irgalmas [rész 21,20. 2 Kor. 9,6-9.] szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.

22,10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.

22,11 A ki szereti a szívnek [Zsolt. 101,6.] tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.

22,12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.

22,13 A rest [rész 21,25.26,13.] azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.

22,14 Mély verem az idegen asszonyoknak [rész 23,27. Préd. 7,26.] szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.

22,15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés [rész 13,24.19,18.24,17.] vesszeje messze elűzi ő tőle azt.

22,16 A ki elnyomja a [vers 22.23.] szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.

22,17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.

22,18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!

22,19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.

22,20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?

22,21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.

22,22 Ne rabold ki a [vers 16. Zak. 7,10.] szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;

22,23 Mert az Úr [2 Móz. 22,22-24. Jób. 31,21-23.] forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.

22,24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;

22,25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.

22,26 Ne légy azok közt, a kik [rész 6,1-3.11,15.] kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.

22,27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a [5 Móz. 22,26.27.] te ágyadat te alólad?

22,28 Ne bontsd el [2 Móz. 19,14.27,17.] a régi [rész 23,10.] határt, melyet csináltak a te eleid.

22,29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? [1 Kir. 11,28.] A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.


 
 
0 komment , kategória:  Példabeszédek könyve/Ószöv.  
Példabeszédek 20. fejezete
  2008-12-01 09:00:31, hétfő
 
 





Példabeszédek 20. rész

1. A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
2. Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
3. Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik.
4. A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
5. Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
6. A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat?
7. A ki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána!
8. A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
9. Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől?
10. A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő.
11. Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete.
12. A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt.
13. Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel.
14. Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
15. Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
16. Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
17. Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal.
18. A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
19. Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál.
20. A ki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
21. A mely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
22. Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
23. Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
24. Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában?
25. Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
26. Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
27. Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
28. A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét.
29. Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.
30. A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások.


 
 
0 komment , kategória:  Példabeszédek könyve/Ószöv.  
Példabeszédek 18-19. fejezete
  2008-11-26 12:54:15, szerda
 
 


Link

Példabeszédek 18. rész

1. A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
2. Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
3. Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
4. Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
5. A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
6. A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
7. A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
8. A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
9. A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
10. Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
11. A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
12. A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
13. A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
14. A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
15. Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
16. Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
17. Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
18. A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
19. A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
20. A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
21. Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
22. Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
23. Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
24. Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.
Példabeszédek 19. rész

1. Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvűnél, a ki bolond.
2. A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki csak a lábával siet, hibázik.
3. Az embernek bolondsága fordítja el az ő útát, és az Úr ellen haragszik az ő szíve.
4. A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytől pedig az ő barátja elválik.
5. A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.
6. Sokan hizelegnek a nemeslelkű embernek, és minden barát az adakozóé.
7. A szegényt minden atyjafiagyűlöli, még barátai is eltávolodnak tőle; unszolja szavakkal, de ők eltünnek.
8. A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megőrzi az értelmességet, jót nyer.
9. A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.
10. Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem illik a szolgának uralkodni a fejedelmeken.
11. Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.
12. Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az ő jóakaratja.
13. Romlása az ő atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelődése.
14. A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség.
15. A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.
16. A ki megtartja a parancsolatot, megtartja ő magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.
17. Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.
18. Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény felőle; de annyira, hogy őt megöld, ne vigyen haragod.
19. A nagy haragú ember büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled haragját.
20. Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.
21. Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.
22. A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.
23. Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.
24. Bemártja a rest az ő kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.
25. Ha a csúfolót megvered, az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.
26. A ki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és megszégyenítő fiú az.
27. Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj.
28. A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.
29. A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.
 
 
1 komment , kategória:  Példabeszédek könyve/Ószöv.  
Példabeszédek 16. fejezete
  2008-11-21 13:20:22, péntek
 
 


Link

Példabeszédek 16. rész

1. Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
2. Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
3. Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
4. Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
5. Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
6. Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
7. Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
8. Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
9. Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
10. Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
11. Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
12. Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
13. Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
14. A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
15. A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
16. Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
17. Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
18. A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
19. Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
20. A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
21. A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
22. Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt;
de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
23. A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
24. Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
25. Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
26. A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
27. A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
28. A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
29. Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
30. A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
31. Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
32. Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
33. Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.


 
 
0 komment , kategória:  Példabeszédek könyve/Ószöv.  
Példabeszédek 15. fejezete
  2008-11-20 10:36:03, csütörtök
 
 


Link

Példabeszédek 15. rész

1. Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.
2. A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
3. Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
4. A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.
5. A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.
6. Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
7. A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.
8. Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.
9. Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.
10. Gonosz dorgálás jő arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal.
11. A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve.
12. Nem szereti a csúfoló a feddést, és a bölcsekhez nem megy.
13. A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.
14. Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
15. Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma van.
16. Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.
17. Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség.
18. A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást.

19. A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.
20. A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.
21. A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.
22. Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek.
23. Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó!
24. Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van.
25. A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát.
26. Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.
27. Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.
28. Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
29. Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
30. A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.
31. A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
32. A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
33. Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.

 
 
0 komment , kategória:  Példabeszédek könyve/Ószöv.  
Példabeszédek 14. fejezete
  2008-11-18 11:53:54, kedd
 
 


Link

Példabeszédek 14. rész

1. A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2. A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
3. A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
4. Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
5. A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
6. A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
7. Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8. Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9. A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10. A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
11. Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12. Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
13. Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14. Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
15. Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16. A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
17. A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
18. Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19. Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20. Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21. A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22. Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
23. Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24. A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25. Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26. Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
27. Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
28. A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29. A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30. A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31. A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
32. Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33. Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
34. Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35. A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.


 
 
0 komment , kategória:  Példabeszédek könyve/Ószöv.  
Példabeszédek 13. fejezete
  2008-11-17 08:17:22, hétfő
 
 


Link

Példabeszédek 13. rész

1. A bölcs fiú enged atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.
2. A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.
3. A ki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.
4. Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.
5. A hamis dolgot gyűlöli az igaz; az istentelen pedig gyűlölségessé tesz és megszégyenít.
6. Az igazság megőrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bűnöst.
7. Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.
8. Az ember életének váltsága lehet az ő gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.
9. Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik.
10. Csak háborúság lesz a kevélységből: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van.
11. A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyűjt, megőregbíti azt.
12. A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.
13. Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.
14. A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
15. Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.
16. Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az ő bolondságát.
17. Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.
18. Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktől magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.
19. A megnyert kivánság gyönyörűséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.
20. A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.
21. A bűnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet Isten.
22. A jó örökséget hágy unokáinak; a bűnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.
23. Bő étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el.
24. A ki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi őt fenyítékkel.
25. Az igaz eszik az ő kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szűkölködik.

 
 
0 komment , kategória:  Példabeszédek könyve/Ószöv.  
Példabeszédek 12. fejezete
  2008-11-16 08:03:46, vasárnap
 
 



Példabeszédek 12. rész

1. A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő.
2. Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.
3. A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítő.
4. Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.
5. Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.
6. Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.
7. Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz.
8. Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű.
9. Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.
10. A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.
11. Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád gyümölcsöt.
12. Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.
13. Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.
14. A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.
15. A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.
16. A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.
17. Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.
18. Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.
19. Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.
20. Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.
21. Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála.
22. Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.
23. A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizető lesz.
24. A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.
25. Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket.
26. Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.
27. Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság.

 
 
0 komment , kategória:  Példabeszédek könyve/Ószöv.  
Példabeszédek 11. fejezete
  2008-11-15 19:26:11, szombat
 
 


Link

Példabeszédek 11. rész

1. Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.
2. Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
3. Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
4. Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
5. A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.
6. Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.
7. Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.
8. Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.
9. Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
10. Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.
11. Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
12. Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
13. A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.
14. A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.
15. Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.
16. A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.
17. Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
18. Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.
19. A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt.
20. Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.
21. Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.
22. Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága.
23. Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.
24. Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.
25. A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.
26. A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás van.
27. A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.
28. A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.
29. A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.
30. Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.
31. Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!
32. A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.

 
 
0 komment , kategória:  Példabeszédek könyve/Ószöv.  
Példabeszédek 10. fejezete
  2008-11-14 08:09:25, péntek
 
 


Link

Példabeszédek 10. rész

1. Salamon bölcs mondásai. A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az ő anyjának.
2. Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.
3. Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.
4. Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.
5. Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú.
6. Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erőszaktételt fed be.
7. Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.
8. A bölcs elméjű beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.
9. A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az ő útát, kiismertetik.
10. A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.
11. Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el.
12. A gyűlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.
13. Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának való.
14. A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.
15. A gazdagnak marhája az ő megerősített városa; szűkölködőknek romlása az ő szegénységök.
16. Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bűnre van.
17. A bölcseség megőrizőnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.
18. A ki elfedezi a gyűlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.
19. A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.
20. Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érő.
21. Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.
22. Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez bántást.
23. Miképen játék a bolondnak bűnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen cselekedni.
24. A mitől retteg az istentelen, az esik ő rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.
25. A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.
26. Minémű az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.
27. Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.
28. Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.
29. Erősség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedőinek.
30. Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.
31. Az igaznak szája bőségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.
32. Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.

 
 
0 komment , kategória:  Példabeszédek könyve/Ószöv.  
     2/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
2021.04 2021. Május 2021.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 7492 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 236
  • e Hét: 1009
  • e Hónap: 3978
  • e Év: 38144
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.