|
 2/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
|
|
2011-08-21 00:50:26, vasárnap
|
| |
| |
Antoine de Saint-Exupéry: Fohász
Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak
erőt kérek a hétköznapokhoz.
Taníts meg a kis lépések művészetére!
Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és
forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és
tapasztalatokat!
Segíts engem a helyes időbeosztásban!
Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú
vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!
Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak
átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem
a váratlan örömöket és magaslatokat!
Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,
kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó
ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!
Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások
mondják meg nekünk.
Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit.
Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!
Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.
Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb
és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!
Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és
a megfelelő helyen - szavakkal vagy szavak nélkül - egy kis jóságot
közvetíthessek!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bölcsességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-17 19:49:58, kedd
|
| |
| |
.Avatar együttérzés gyakorlat
Az önmagunkkal szembeni őszinteség mások iránti együttérzéshez vezet.
Cél: Az együttérzés gyarapítása a világban
Várható eredmény: Személyes megbékélés
...A gyakorlat leírása: Ez a gyakorlat bárhol végezhető, ahol emberek
gyűlnek össze (reptéren, bevásárlóközpontban, strandon, stb.). Kellő
távolságból végezd a gyakorlatot, úgy, hogy ne zavard őket. Törekedj
mind az öt lépést ugyanazzal az emberrel végigcsinálni.
Végezheted ismerős személlyel is természetesen.
1. lépés Helyezd figyelmedet a kiválasztott személyre és ismételd magadban: “Akárcsak én, ő is csak a boldogságot keresi az életében."
2. lépés Helyezd figyelmedet a kiválasztott személyre és ismételd magadban: “Akárcsak én, ő is csak a szenvedést akarja elkerülni az életében."
3. lépés Helyezd figyelmedet a kiválasztott személyre és ismételd magadban: “Akárcsak én, ő is ismeri a szomorúságot, a magányosságot és a kétségbeesést."
4. lépés Helyezd figyelmedet a kiválasztott személyre és ismételd magadban: “Akárcsak én, ő is arra törekszik, hogy szükségletei beteljesedjenek."
5. lépés Helyezd figyelmedet a kiválasztott személyre és ismételd magadban: “Akárcsak én, ő is tanul az életről."
A gyakorlat változatai:
1. Végezhetik párok és családtagok egymás jobb megértésére.
2. Elvégezhető ellenfelekkel és ellenségekkel, akik még mindig jelen vannak az emlékeidben."
Ez egyike annak a 30 gyakorlatnak, amelyek megtalálhatók Harry Palmer: Felemelkedés - Eszközök a tudat felfedezéséhez c. könyvében,mely az Avatár tanfolyam első két napjának (Felemelkedés) egyik anyaga.
Szeretettel:Krisztián
4. lépés Helyezd figyelmedet a kiválasztott személyre és ismételd magadban: “Akárcsak én, ő is arra törekszik, hogy szükségletei beteljesedjenek."
SZEMÉLYES TAPASZTALATBÓL EZT ÍGY MONDANÁM :
AKÁRCSAK ÉN,Ő IS ARRA VÁGYIK,HOGY BŐSÉGBEN BETELJESEDJEN...
A magyar nyelv analógiáját érteni kell...amíg a szükségletekre törekszel,össze is törhetsz a szűk-ségben,szűkösségben...ám ha a bőség vágyát táplálod minden pozitív beteljesedésre,azt fogja neked az Univerzum odaadni...ne "törekedj",mert összetörhetsz,de "igyekezz" a jóra és célba érsz ♥ !!!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bölcsességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-02 21:54:38, hétfő
|
| |
| |
Elgondolkodtató..Ajánlom, mindenkinek...
Haladj nyugodtan a lárma és sietség közepette,
és emlékezz arra a békére,
ami létezhet, jó kapcsolatod legyen az emberekkel.
Mondd ki finoman és világosan az igazságot;
s hallgass meg másokat, még az egyszerű és tudatlan lelkeket is; nekik is megvan a saját történetük.
Ne hasonlítsd magad senkihez;
ezzel kockáztnád, hogy léhává és hivalkodóvá válsz.
Mindig vannak Nálad nagyobbak is, kisebbek is.
Örvendj a terveidnek, ugyanúgy, mint a teljesítményeidnek.
Törődj a hivatásoddal, mégha mégoly szerény is;
ez igazi érték az idők változó virágzásában.
Légy óvatos a Veled történtekkel kapcsolatban,
hiszen a világ tele van csalásokkal.
De ne légy vak, ami a bátorságot és a lelkierőt illeti,
mert ez létezik. Sok ember keresi a nagy ideálokat;
és az életben mindenütt meg lehet látni a hősiességet.
Légy önmagad. Különösen ne színleld a barátságot.
Ezenfelül ne légy cinikus a szerelemben, mert az -
minden esetleges terméketlenségével és kiábrándulásával együtt is - ugyanolyan örök, mint a fű.
Fogadd szívesen az évek tanulságait, emelt fővel hagyva magad mögött/lemondva a fiatalságodról.
Szilárdítsd meg a lélek azon képességét,
hogy megvédhesd magad váratlan szerencsétlenségben.
De ne bosszantsd magad agyrémekkel.
Sok félelem születik fáradtság és magány miatt.
Egy egészséges fegyelmen túl, légy jó magadhoz.
Te a világmindenség gyermeke vagy, nem kevésbé,
mint a fák és a csillagok; jogod van itt lenni.
És függetlenül attól, hogy Számodra világos vagy nem,
a világmindenség úgy halad a maga útján, ahogy kell.
Találd meg a békét Istennel, bármi legyen az elképzelésed róla,
és bármilyen munkáid vagy álmaid legyenek,
őrizd meg az élet hangos zűrzavarában a békét a lelkedben.
Minden álnokságával, unalmas gondjaival
és összetört álmaival a világ mégis szép.
Figyelj. Törekedj a boldogságra.
(1692-ből származó írás, Baltimore-ban, egy régi templomban találták.
A szerző ismeretlen.) |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Bölcsességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-08-16 12:22:57, szombat
|
| |
| |
Augustinus:
A boldogságról
Nem a boldog életre kívánkozik-e min-
den ember? Hol ismerték meg, hogy
ennyire áhítják, vagyakoznak rá? Hol
látták, hogy ennyire szeretik?
Mindenki birtokoija a boldogságot,
ám senki sem tudja, hogyan és meny-
nyire. Mondjuk, valaki egyszerűen úgy
érzi, boldog — és ő valóban boldog.
Másvalaki a boldogság reményében, vá-
gyakozásában érzi ugyanezt — ő más-
képpen boldog, meg várakozik, és e
várakozás több boldogságot hoz szá-
mára, mint amaz embernek, ki nem is
reményli ezt a távoli, talán soha be nem
köszöntő eszményi pillanatot...
Ki a boldog valójában? Talán nem
ragaszkodnánk e megfoghatatlan ámu-
lathoz, ha nem őriznénk róla titkokat a
lelkünkben. Ime a neve: boldogság. De
mit jelent e szó neked s nekem? Nem a
szó csengesében találjuk-e meg örömün-
ket? Hisz jelentése ott van az emléke-
inkben. Ha pedig ott van, talán már vala-
mennyien lehettünk boldogok. Ha létez-
ne közös nyelv, amelyen megkérdez-
hetnénk a világ összes emberétől, hogy
akarnak-e boldogok lenni, ők minden
habozás nélkül - hála emlékeiknek -
igennel válaszolnának...
Hallom balgaságom zümmogését,
mely tétovázni, habozni késztet. És em-
lékeimből előcsalogatok egy képet, a
boldogságét, és mondom:
— Ne hallgass a hangra, mely a föld-
re ránt, engedd, hogy vagyaid elenyész-
szenek.
Magamból indult e háborgás magam
ellen. Kinlódva evesedtem, fáradtan
lihegtem. Forgolódtam és hánykolód-
tam bilincseim közt, bárcsak lepattan-
nának rólam abroncsaim. Befelé mon-
dogattam:
— Közel állok a célhoz: a boldogság-
hoz — és bilincseim kioldódtak.
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Bölcsességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-06 17:30:53, vasárnap
|
| |
| |
(Karlfried Dürckheim)
A tudat mélyének éjszakai fényében, amelyet nagyobb mértékben őriztek meg Keleten, a physis (természet) és a pszükhé (lélek) eredeti egységével való kapcsolat a felszíni tudat napvilágánál létező feszültség ellenére sem veszett el. Ezen túl, a keleti emberek felismerik, hogy a test abszolút mozdulatlanságának gyakorlásakor azt a fajta nyugalmat is gyakorolják, amely nagyon közel van ahhoz, hogy az igazi egységet megízleljék. Ez a gyakorlat tehát nem csak külsőségekkel kapcsolatos, hanem mindenekelőtt befelé vezet bennünket az Egyhez, amelyben emberi természetünk rögzített.
Meg kell ezt értenünk, amikor Keleten mindenfelé - különösen a japánok között - olyan embereket találunk, akiknek az elméjük és testük nagyon is éber, akik teljes testi nyugalomba merülnek. Tiszteletet keltő, amilyen nyugodtan ezek az emberek állni vagy ülni tudnak. Órák hosszat tudják ezt csinálni. Férfiak és nők, öregek és fiatalok, mind örömüket lelik minden lehetőségben, amikor a tökéletes nyugalmat gyakorolhatják.
Mi történik akkor, amikor az ember tökéletes nyugalomban ül? Nagyon nehéz ezt szavakkal leírni. Ha csak annyi erőfeszítést teszünk, hogy néhány héten keresztül félórát gyakoroljuk a testi mozdulatlanságot, különös élményekben lesz részünk. Ezek nemcsak szokatlanok, hanem természetüknél fogva olyanok, hogy arra fognak késztetni bennünket - ha egyáltalán fogékonyak vagyunk az ilyen dolgokra -, hogy a gyakorlatok végzését meghatározatlan ideig folytassuk. Először el fogunk csodálkozni azon, hogy mennyire nyugtalanok vagyunk, hogy mennyi egymásnak ellentmondó érzelem tör fel bennünk, és milyen sok egymással össze nem függő gondolat és kép áramlik bennünk, amely fogva tartja elménket. Meg fogunk rémülni a sok figyelemelvonó tényezőtől és önkéntelen mozdulattól, amely szinte abban a pillanatban semmisíti meg a nyugalmat, amikor elérjük. Meg fogunk rémülni, hogy bensőnkben milyen nagy a zaj, és hogy micsoda végtelen mélységek tárulnak fel tudatalattinkból. Ha kitartóak maradunk a gyakorlásban - ehhez hit és türelem egyaránt szükséges - érezni fogjuk, hogy belső lázadásunk fokozatosan alábbhagy, nem azért mert elfáradunk és álomba merülünk, hanem azért, mert alapvető létünk fokozatosan előtérbe kerül a testi nyugalom miatt. Ez kívül van a képek és gondolatok, késztetések és impulzusok szféráján, amelyeket megelőz. Kívül van az alany és tárgy antitézisén is, miközben felülmúlja és átfogja mindezeket. |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Bölcsességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-05 15:13:52, szombat
|
| |
| |
Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között, íbr> És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság a biztonsággal,
És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó,
És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével,
És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez.
Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér. Műveled saját kertecskédet, magad ékesíted fel lelkedet, nem mástól várod, hogy virágot hozzon neked.
És megtanulod, hogy valóban sokat kibírsz; Hogy valóban erős vagy. És valóban értékes.
(Gary Chapman: Egymásra hangol
Nem az a legalapvetőbb érzelmi szükségletünk, hogy szerelmesek legyünk, hanem az, hogy társunk őszintén szeressen, olyan szeretettel, mely nem az ösztönökből fakad, hanem értelmi és akarati világában gyökerezik. Arra van szükségünk, hogy olyasvalaki szeressen, aki szabadon döntött mellettünk, s aki meglátja bennünk a szeretetreméltót.
Az ilyen szeretet erőfeszítést és önfegyelmet kíván. Azzal a döntéssel jár, hogy energiáinkat befektetve a másik javát igyekezzük szolgálni, s ha erőfeszítéseink nyomán gazdagodik az élete, az minket is megelégedéssel tölt el, hiszen őszintén szeretünk valakit. Ehhez nincs szükségünk a szerelmi mámorra. Valójában az igazi szeretet a szerelmi állapot elmúltával lép életbe."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bölcsességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-29 15:30:37, csütörtök
|
| |
| |
... A szerelem, ha igazi, mindig halálos. Úgy értem, nem célja a boldogság, az idill, a kéz a kézben, az andalgás, holtomiglan-holtodiglan virágzó hársfák alatt, melyek mögött a tornácon lámpa szelíd fénye világít, s az otthon dereng, hűvös illataival... Ez az élet, de nem ez a szerelem. Komorabb láng ez, vészesebb. Egy napon eljön életedbe a vágy, hogy megismerjed ezt a pusztító szenvedélyt. Tudod, mikor az ember már nem akar egészségesebb, nyugodtabb, kielégültebb lenni egy szerelemtől, hanem lenni akar, teljesen, a pusztulás árán is. Később jön ez; sokan nem ismerik meg ezt az érzést, soha...S aztán van az, hogy az ember egy napon megérti, mit akar az élet a szerelemmel, miért adta ezt az érzést az embereknek?... Jót akart velük?...A természet nem jóságos. A boldogságot ígéri nekik ezzel az érzéssel? A természetnek nincsen szüksége ilyen emberi ábrándokra. A természet csak teremteni és pusztítani akar, mert ez a dolga. Kegyetlen, mert terve van és közömbös, mert terve emberen túli. A természet megajándékozta az embert a szenvedéllyel, de megköveteli, hogy ez a szenvedély feltétlen legyen.
Szeretni annyi, mint egészen megismerni az örömet, s aztán elpusztulni |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bölcsességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-26 12:37:16, hétfő
|
| |
| |
Volt egyszer egy öreg hegedű és egy öreg vonó, akik véletlen folytán találkoztak, együtt megszólaltak, és úgy gondolták, hogy jó nekik együtt lenni, jó lenne örökre így maradni. De az öreg hegedűnek volt már vonója, és a vonónak is hegedűje. De az élet szigorú rendet rakott, mindenki menjen oda ahol eddig volt. Nem törődött azzal, hogy két szívet is összetör. Sírtak mind a ketten. Gazdái unták már a vonó nyafogását, és mérgükben kihajították az ablakon. Kihajították, de pont annak az ablaknak elibe, ahol a hegedű emlékezett különös szerelmére, és ettől az emléktől gyönyörű dalra fakadt. A vonó egy ideig hallgatta, fájt neki, hogy nélküle is megtalálta öreg szerelme a hangját, és bánatában elvonszolta magát a nagy folyó fölé a hídra. Már majdnem sikerült átdobnia magát a korláton, mikor megszólította az élet. El akarsz dobni magadtól, pedig mikor üresnek éreztél, megmutattam neked a legszebb kincsemet a szerelmet, mikor vigasztalanul sírtál, kedvesed ablaka elé kísértelek, hogy reményt nyerj a hangjából. Te mégis a hídra jöttél, hogy vízbe ölj, eldobva magadtól mindenféle esélyt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bölcsességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-04-29 11:25:22, kedd
|
| |
| |
Ha egy szép élet vágyát őrzöd,
a múlttal nem szabad törődnöd,
s mindig úgy tégy ha veszteség ér,
minthogyha újjászülten élnél:
Mit akar? - kérdd meg minden naptól,
és minden nap felel majd akkor:
Tetteidnek tudjál örülni,
más tetteit tudd megbecsülni,
főként ne gyűlölj egy embert se,
s a többit hagyd az Új életre. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bölcsességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-04-09 21:47:50, szerda
|
| |
| |
Próbáld meg leírni, hogy mi is a szerelem,
Ez a szívünk mélyén nyíló édes gyötrelem.
Próbáld meg lefesteni egy alkony szépségét,
Vagy a barlangok méhének kővé dermedt csendjét.
Rájössz, hogy ami a legszebb, az leírhatatlan,
Mint a kották mélyéből felcsendülő dallam.
Egy vallomásban az, ami kimondhatatlan,
A tavaszban, hogy új élet ring a magokban.
A csillagokban, hogy bennük szikrázik évezredek fénye,
A hajnalban, ahogy a Nap felkúszik az égre.
A harmatban, hogy gyémánttá tördeli a Napot,
A virágban a színei közt megbújó illatok.
A levélhullásban az elmúlás sóhaja,
A gyermekek arcán a szívük mosolya.
Az igazi szépség a szem számára láthatatlan,
De felcsendül a lelkünkhöz simuló dallamban.
Ott van a teremtés áldott rendjében,
A sarkunkra hulló idő végtelen csendjében...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bölcsességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
2021. Június
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
| 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | |
| 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | |
| 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | |
| 28 | 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1 db bejegyzés |
| e év: |
24 db bejegyzés |
| Összes: |
835 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 21
- e Hét: 440
- e Hónap: 630
- e Év: 10343
|
|
|
Offline
