Emlékezés a hősökre: 1849. október 6. ,Isten éltessen, Magyarország!,Mit ünneplünk március 15-én?,1848 Március 15 ,Október 23: A szabadság napja,A magyar Golgota: 1849. október 6.,Isten éltessen, Magyarország!,Március 15: Nagykanizsai csoda - Zászlótenger Nagykanizsán,Isten éltessen, Magyarország,Az 1848-as forradalom napján foganhatott Petőfi gyermeke , - menusgabor Blogja - Ábrányi Emil,Adamis Anna,Ady Endre,Ágai Ágnes ,Agytorna,Alföldi Géza ,Alhana,Ambrus Magdolna,Andók Veronika ,Andróczky Lászlóné ,Antoine de Saint-Exupery,Anyák napja - gyermeknap,Áprily Lajos,Arany János,Arany Viktor,Arany-Tóth Katalin ,Aranyosi Ervin,Artai Zsuzsanna,Árvai Attila & Emil,Átyim Lászlóné ,B. B. Nala,B. Huszta Irén,B. Radó Lili,Babits Mihály,Bagi Tibor,Bajza József ,Baktai Faragó Aranka ,Balassi Bálint,Balázs Béla,Balázs Sándor Turza /B.A.S.A./,Bálintffy Etelka,Balla Zsuzsanna,Balogh József,B,

Továbbiak »

Belépés

			menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac /			Menus Gábor 1940.08.11 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

2/6 oldal

Bejegyzések száma: 59

Emlékezés a hősökre: 1849. október 6.

2021-10-06 18:45:54, szerda

	EMLÉKEZÉS A HŐSÖKRE: 1849. OKTÓBER. - AZ ARADI VÉRTANÚK ÉS BATTHYÁNY LAJOS KIVÉGZÉSE ,,...a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol." (Ferenc József utasítása Haynau számára) 1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg. batthyany-lajos Bár a magyar honvédseregek csak augusztus 13-án, Világosnál - szimbolikus módon az oroszok előtt - tették le a fegyvert, a Habsburg katonai közigazgatás megtorló akciói már július elején megkezdődtek. A május végén lemondott Welden után a ,,bresciai hiéna" néven emlegetett Haynau táborszernagy lett a császári hadsereg új főparancsnoka, aki Ferenc József (ur. 1867-1916) utasítása nyomán a már megszállt területeken ádáz hajtóvadászatba kezdett a ,,rebellió" támogatói ellen. Mivel a háború még folyt, a nyári akciók java része a polgári lakosság - főleg jegyzők, papok, tanítók - ellen irányult, a világosi fegyverletétel után azonban megkezdődhettek a tárgyalások I. Miklóssal (ur. 1825-1855) az orosz fogságba esett tisztek átadásáról. Bár a cár újfent könyörületességre intette a fiatal Ferenc Józsefet, a császár mindenképpen példát akart statuálni a szabadságharc kézre kerített vezetőivel, igaz, még ő is elutasította Haynau kérését, aki a foglyokat statáriális eljárás keretében akarta kivégeztetni. Ennek következtében számos városban - például Kecskeméten, Aradon vagy Nagyváradon - különleges katonai törvényszékek alakultak, melyek közül a később kivégzett 13 honvédtiszt elleni eljárást Aradon, Karl Ernst törzsbíró vezetésével folytatták le. A bíróság az aradi tizenhármakat két szempont alapján választotta ki: egyfelől mindegyikük a császári hadsereg tisztjeként kezdte meg katonai pályafutását, másfelől pedig valamennyiükről elmondható volt, hogy az 1848. október 3-i uralkodói manifesztum kiadása után - melyben V. Ferdinánd (ur. 1835-1848) önkényesen feloszlatta a magyar országgyűlést - önálló seregtesteket vezettek. Bár ehhez rendes esetben tábornoki rang szükségeltetett, Lázár Vilmos személyében mégis akadt egy kivétel, akit Bem az utolsó napokban nevezett ki ezredesnek, és a világosi fegyverletételkor állt először egy seregtest élére. A haditörvényszék elé állított tisztek elleni vád elsősorban fegyveres lázadás volt, amit a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása - 1849. április 14-e - után szolgálatban maradók esetében felségárulásnak minősítettek. Kimondhatjuk, hogy az eljárás számos szempontból koncepciós jellegű volt, hiszen Haynau körében már a tárgyalások előtt döntöttek a halálos ítéletről, a vádak pedig jogi szempontból is aggályosak voltak: a felségárulás azért volt vitatható, mert Ferenc József a törvények értelmében nem volt legitim király, a fegyveres lázadás vádjának pedig többek között az mondott ellen, hogy Ferdinánd 1848 októberében törvénytelenül oszlatta fel a magyar országgyűlést. Ez a tény a Karl Ernst főtörzsbíró vezette 14 tagú törvényszéket ugyanakkor nem akadályozta meg abban, hogy augusztus 25-én - Kiss Ernő kihallgatásával - megkezdje a honvédtisztek elleni eljárást. A vizsgálat során a vádlottak nem részesültek méltányos eljárásban - ugyanis a vád képviselte a ,,védelmet" is -, vallomásaikat csak kivonatosan rögzítették, az ítéletet pedig két nappal a kivégzés előtt tudatták velük. A törvényszék - Haynau kívánságának megfelelően - szeptember 26-án valamennyi honvédtisztet kötél általi halálra ítélte, négy fő ügyében azonban Ernst enyhítésért fellebbezett Haynauhoz, aki Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Schweidel József és Kiss Ernő esetében az ítéletet golyó általi halálra változtatta. Az enyhítést az első két esetben az indokolta, hogy Dessewffy és Lázár az osztrákoknak adták meg magukat, Schweidel és Kiss pedig viszonylag jelentéktelen szerepvállalása miatt részesült főparancsnoki ,,kegyben." A honvédtisztekkel párhuzamosan gróf Batthyány Lajos, az első felelős kormány miniszterelnöke ellen is eljárás indult, akire az Olmützben ülésező osztrák bíróság a lázadás mellett azt is rá akarta bizonyítani, hogy részt vett az 1848. október 6-i bécsi forradalom megszervezésében - az ügyészek ennek nyomán úgy vélték, tettei együttesen kimerítik a felségárulást. Batthyány esetében az előre borítékolt döntés szintén a halálos ítélet volt, ám az ítészek kezdetben úgy gondolták, az uralkodó később kegyelmet gyakorol majd a gróf felett; ez végül nem valósult meg, ugyanis a jogi szempontból ugyancsak aggályos eljárás előtt Ferenc József szabad kezet adott Haynaunak az ítéletek végrehajtása szempontjából, és átadta neki a foglyot. A ,,szabad kéz" azt jelentette, hogy a táborszernagynak csak utólagos jóváhagyást kellett kérnie Bécstől, vagyis a szeptemberben Pestre szállított miniszterelnök sorsa megpecsételődött. Haynau az ő esetében is ragaszkodott a legmegalázóbb kivégzési módhoz, az akasztáshoz, azonban Batthyány egy, a felesége által bejuttatott tőrrel olyan sérüléseket tudott magának okozni, melyek lehetetlenné tették az ítélet - ilyen - végrehajtását. A miniszterelnök és a tizenhárom, Aradon fogva tartott tiszt kivégzését Haynau szándékosan október 6-ára, a bécsi forradalom és Latour hadügyminiszter meggyilkolásának évfordulójára időzítette, amivel egyértelművé tette, hogy az eljárások célja a bosszú és nem az igazság volt. Ezen a szomorú napon Aradon hulltak le először a Ferenc József által követelt fejek: Haynau rendelkezése nyomán - hajnali fél hatkor - a négy golyó általi halálra ítélt tisztet - sorrendben Lázárt, Dessewffyt, Kiss Ernőt és Schweidelt - végezték ki először, utánuk következtek a kötélre szánt tábornokok. A sort hat órakor Poeltenberg Ernő nyitotta meg, őt pedig Török Ignác, Láhner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Aulich Lajos, majd Damjanich János követte. A legszörnyűbb büntetés így Vécsey Károly grófnak jutott osztályrészül, neki ugyanis végig kellett néznie társai halálát; miután ő már senkitől nem tudott elbúcsúzni, kivégzése előtt jobb híján Damjanichnak csókolt kezet. A 13 mártír honvédtiszt a szemtanúk szerint bátran állt hóhérai elé, akik elrettentésül estig kinn hagyták a holttesteket. Számításaik nem váltak be, ezzel a lépéssel ugyanis csak azt érték el, hogy a közeli falvakból több ezren zarándokoltak a vesztőhelyre. Batthyány Lajost ugyanezen a napon Pesten az esti órákban, az Újépület zárt udvarán állították kivégzőosztag elé, majd a ferencesek belvárosi templomában helyezték végső nyugalomra. Az aradi tizenhármak és az első felelős miniszterelnök meggyilkolásával a Haynau által levezényelt megtorlás elérte csúcspontját, ami nem csak Magyarországon váltott ki erős indulatokat, de Európát is tiltakozásra sarkallta. A honvédtisztek és Batthyány kivégzése a bírósági eljárás dacára puszta gyilkosság volt, hiszen az ítélethozatalra egy koncepciós pert követően, jogtalan vádak alapján került sor; halálukkal Haynau - és Ferenc József - a magyarság függetlenségi törekvését kívánta büntetni, ennek nyomán pedig a tizennégy kivégzett férfit joggal tartjuk nemzeti ügyünk mártírjainak. Ady Endre: OKTÓBER 6. Őszi napnak mosolygása, Őszi rózsa hervadása, Őszi szélnek bús keserve Egy-egy könny a szentelt helyre, Hol megváltott - hősi áron - Becsületet, dicsőséget Az aradi tizenhárom. Az aradi Golgotára Ráragyog a nap sugára, Oda hull az őszi rózsa, Hulló levél búcsucsókja; Bánat sír a száraz ágon, Ott alussza csendes álmát Az aradi tizenhárom. Őszi napnak csendes fénye, Tűzz reá a fényes égre, Bús szivünknek enyhe fényed Adjon nyugvást, békességet; Sugáridon szellem járjon S keressen fel küzdelminkben Az aradi tizenhárom.

0 komment , kategória: Nemzeti ünnep

Isten éltessen, Magyarország!

2021-08-20 19:45:49, péntek

	ISTEN ÉLTESSEN, MAGYARORSZÁG! ISTEN ÉLTESSEN MINDEN MAGYART! Több mint ezer év történelme köt össze minket magyarokat. Augusztus 20-án, Szent István napján erre a közös múltra emlékezünk újra együtt. Isten éltessen Magyarország! Találkozzunk Budapesten, és ünnepeljük együtt közös történelmünket! Szent István napján Tisztavatás, Szent Jobb körmenet, este pedig fény - és tűzijáték várja a látogatókat a Kossuth téren. Isten Éltessen, Magyarország! Isten éltessen, Magyarország! - 2021 - Videó Link Isten éltessen Magyarország! Kezdetben volt a hömpölygő idő. Hajót építettünk és vízre szálltunk. A folyó néha kényeztetett, hogy erőt gyűjthessünk. Volt, hogy kiszolgáltatottan sodródtunk, hányódtunk. A folyó alázatra, tiszteletre, elfogadásra tanított mindnyájunkat. 1000 éve vagyunk úton. Megtanultunk a vízzel élni. És miközben megtanultunk hajózni, történetünk történelemmé szélesedett! Isten éltessen Magyarország! - Videó Link Szenvedélyesen szeretjük Magyarországot! Link Isten éltessen, Magyarország! Link Magyarország az én hazám Link Ez az ország a hazád: rockopera - részlet Link Vadkerti Imre - Fehér Nóra: Hazám, hazám; Isten ujja megérintett Link Nagy Szilárd feat. Ragány Misa - Drága Hazám (Augusztus 20.) - hivatalos klip Link Kormorán zenekar - Húzd a harangot; Finálé Link

0 komment , kategória: Nemzeti ünnep

Mit ünneplünk március 15-én?

2021-03-15 21:31:17, hétfő

	MIT ÜNNEPELÜNK MÁRCIUS 15-ÉN? 2021.03.15. - 00:15 \| Harmat Árpád Péter Legújabb kori történelmünk során mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt 1848. március 15. megünneplése. Fontos volt, mert a magyar szívekben mindig magában hordozott egy sajátos szimbolikus jelentéstartalmat, a szabadság, a fejlődés, a modernizáció és a nemzeti tudat érzését. Az ezen dátum által jelképezett korszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színeinek hivatalossá válását, illetve azt, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve pedig a latin helyett a magyar lett. Büszkének kell lennünk tehát erre a napra. Úgy gondolom ma, amikor nemzetünk újra a fejlődés útját keresi, egy válságokkal, viszontagságokkal teli korban, ennek a napnak az emléke nagyon fontos tanulságokkal töltheti fel ünneplésünket. Ezek a tanulságok pedig az összefogás, a kitartás és a tenni akarás hegyeket megmozgató erejének és egymásnak a megbecsülése. De mi is történt pontosan ezen a jeles napon? 1848 március 15 a történelem magasságából szemlélve csupán egy egyszerű esős tavaszi nap volt. Ám iskolai tanulmányainkból tudjuk, hogy ezen a napon Pesten forradalom zajlott. Tudjuk, hogy Petőfi Sándor és fiatal társai - akiket márciusi ifjak néven emlegetett az utókor - a Pilvax kávéházból elindulva a Landerer nyomdához vonultak, kinyomtatták 12 pontba foglalt követeléseiket, és kiszabadították a jobbágyok sorsát szívén viselő Táncsics Mihályt. Ezen események mindannyiunk iskolai emlékeiben szerepelnek, ám tudnunk kell azt is, hogy 1848 március 15 igazi jelentőségét nem a pesti eseménysor adja meg, hanem a várostól 180 km -re lévő pozsonyi országgyűlés tevékenysége, de méginkább a március 15 -ét megelőző majd két évtizedes időszaknak, a reformkornak kiharcolt eredményei. Nem lehet és nem is szabad, március 15 -ét elválasztani az ezen napot megelőző 18 esztendő küzdelmeitől. Maga Kossuth Lajos is ezt fejezte ki, amikor híres idézetében a következőket mondta március 15 -ről: ,,...Letétetett a szabadság talpköve, a felelős független magyar minisztérium alakítása által feltétetett az alkotmány boltozatának záróköve." Hogyan is kezdődött tehát ez az egész? Hogyan és kik építették fel azt a bizonyos boltozatot, és hogyan váltak az események egy új korszakot hozó forradalom, és függetlenséget célzó szabadságharc közös gyújtópontjává 1848 március 15 -én. 1830 -ban gróf Széchenyi István Hitel című művében leírta, hogy Magyarországon fontos változásokra van szükség: fel kell számolni az ősiség törvényt, mely megtiltja a nemesi föld értékesítését és így a hitelfelvételt, ami viszont kulcs fontosságú lenne a gazdálkodás és a modernizáció végrehajtásához. Széchenyi 1830 -ban kijelölte a változások irányát és sarokpontjait, elindította a reformkort, felnyitotta a nemesség szemét, és ráébresztette a nemzetet, hogy az országnak változtatnia kell berendezkedésén. Széchenyi javaslatainak középpontjában a törvények átalakítása - a polgári átalakulás - állt, melynek az embereket kell szolgálnia. Szolgálnia kell a népet 2 szempontból is: részint azért, hogy megszabadulva az elavult, a kereskedelmet, iparosodást béklyóba szorító középkori törvényektől, népünk gazdaságilag felemelkedjen, versenyképes modern országgá váljon, részint azért, hogy a kizsákmányolt rétegek - elsősorban a jobbágyság - érdekeltek legyenek a munkájukban, így hatékonyabb termelő munkát végezve gyarapítsák a nemzet erejét. Ismerős célok ezek ma is, és semmit nem vesztettek jelentőségükből. Ma is szükségünk van jó törvényekre, de méginkább gondolkodó vezetőkre, összefogást pártoló, dolgozni akaró emberekre, és egymást megbecsülő polgárokra. Széchenyi elindított egy folyamatot, mely 1830 -ban kezdődött, majd egy mozgalommá terebélyesedve új célokkal, feladatokkal egészült ki, olyan emberek csatlakozásával, akik nélkül nem sikerülhetett volna országunk modernizációja. Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Batthiány Lajos mind felsorakoztak az új Magyarország programja mellett. Kossuth joghallgató, majd a zempléni megyeháza jogtanácsosa volt. Később a pozsonyi országgyűlés szavazati jog nélküli látogatója, majd teljes jogú tagja. Jóbarátjával Wesselényi báróval, és Kölcsey Ferenccel vállvetve igyekeztek elérni azt, hogy a diéta tagjai megértsék az ország felemelkedéséhez elengedhetetlen lépések jelentését és jelentőségét. Mi az a közteherviselés, örökváltság, miért fontos a sajtószabadság, és a felelős magyar minisztérium. Közben Kölcsey 1823 -ban megírta gyönyörű himnuszunkat, melyben kifejezte: ,,... megbűnhődte már e nép a múltat és jövendőt" Az uralkodó rétegek és a bécsi királyi udvar úgy érezték, hogy a Széchényi és Kossuth által képviselt változások számukra komoly veszélyeket hordoznak, hiszen nem csupán modernizálják az ország gazdaságát, hanem olyan társadalmi folyamatokat is elindítanak, melyek veszélyeztetik a főnemesség hatalmát, és Ausztria Magyarország feletti uralmát. A bécsi hatalom nem akarta tehát a magyarországi modernizációt, számára hasznosabb volt egy kiszipolyozható éléskamraként szolgáló gyarmat, mely megmarad a feudális viszonyok közt, elfogadva és elviselve Ausztria irányítását. 1837 -re a hatalom börtönbe juttatta Kossuthot, Wesselényit, a közszerepléstől való visszavonulásra kényszerítette Kölcseyt és megfélemlítette a reformmozgalom tagjait. Azonban a magyarokra jellemző küzdő szellem új kezekbe juttatta a változásokat jelképező zászlót és a kor legtekintélyesebb jogtudósa Deák Ferenc vette azt ideiglenesen a kezébe. A pozsonyi országgyűlés reformtagjainak élére állva, 1840-re elérte Kossuth szabadon bocsátását, aki 1841 és 1843 közt a Pesti Hirlap hasábjain folytatta a harcot. Ő volt az első magyar politikus, aki a sajtót felhasználva hangsúlyt helyezett arra, hogy a lakosság széles rétegei, vagyis maga nép is megismerje és megértse az országgyűlésben folyó küzdelmeket. Kossuth megértette az országgal, hogy szükség van a közteherviselésre, vagyis minden magyar állampolgárnak, nemesnek - jobbágynak - polgárnak egyaránt fizetnie kell az adót, hisz csak az összefogás által teremtett állami vagyon révén finanszírozható egy fejlődni akaró ország. Széchenyi a gyakorlatban is bizonyítani tudta e gondolat fontosságát, amikor kezdeményezésére megkezdték a Lánchíd építését, majd 1836-ban törvényt hoztak arról, hogy ezen a hídon bizony minden átkelőnek - nemesnek és közrendűnek - egyaránt kell majd átkelési díjat fizetnie. Ugyancsak Kossuth és Széchenyi érdeme volt a reformkor legnagyobb vívmányának, az örökváltságnak a tömegek felé való megismertetése, majd országgyűlés elé vitele. 1848 -ig a magyar jobbágyság a feudalizmus alaptörvényei szerint nem rendelkezhetett földdel. Az általa használt földterület a földesúr tulajdona volt. A jobbágy megművelhette, és betakaríthatta terményeit, de ennek fejében rengeteg juttatással és szolgáltatással tartozott ura felé. Például a megtermelt javak tizedét át kellett adnia, illetve bizonyos napokon ingyen kellett robotolnia a földesúri majorságban. Az örökváltság révén Kossuthék azt kívánták elérni, hogy a jobbágy saját tulajdonába vehesse földjét, így munkája és élete célt, perspektívát nyerjen, aminek révén hatékonyabb munkát végezve modern gazdaságot tudjon működtetni. A reformkor évei alatt a változásokat pártoló reformképviselők javaslatai, melyek közt a közteherviselés és az örökváltság mellett megjelent az ősiség eltörlése, és a tized szedés megszüntetése is, 1847 -re sorra elakadtak az országgyűlések konzervatív tagjainak ellenkezésén. Mindössze néhány kezdeményezést sikerült végrehajtani, így 1844 -től lehetett Magyarország hivatalos nyelve a latin helyett magyar. A reformországgyűlések sorában az utolsó 1847 -ben kezdődött. Kossuth Lajos és köre összegyűjtötte azon javaslatokat, melyeket az azt megelőző 17 év alatt a változásokat követelő reformnemesség kidolgozott, és egy utolsó nagy küzdelemre készülve kívánták elérni, hogy a javaslatokat a diéta jóváhagyja. Az utolsó reformországgyűlés 1847 novemberétől 1848 március elsejéig csupán félsikereket ért el. Kossuth és Széchenyi olykor egymással is vitába szállva igyekeztek harcolni a javaslatokért, de úgy tűnt a bécsi hatalmat szolgáló konzervatív képviselői tábor erősebb lesz. Az első fordulat március elsején következett be. Ezen a napon megérkezett Pozsonyba a hír: Párizsban forradalom tört ki. Az országgyűlésben Kossuth kihasználta a konzervatív tábor pillanatnyi ijedtségét, melyet az keltett, hogy a Párizsból kiinduló forradalmi hullám esetleg eléri az országot, és gyújtó hangú felszólalásában a változásokat összefoglaló felirati javaslat elfogadását követelte. Az alsóház el is fogadta a javaslatokat, ám a felsőházi udvarhű konzervatív főurak, az országgyűlést elhagyva igyekezték meggátolni a reformgondolatok törvénnyé formálódását. Ekkor úgy tűnt egy időre megtorpannak az ország átalakulásának folyamatai, ám az események ezen pontján összekapcsolódtak a pozsonyi és pesti történések. Ugyanis a forradalom előkészítésén munkálkodó Pesti Ellenzéki Kör március 5 -én Kossuthoz küldte Irányi Dánielt, akivel sikerült összehangolniuk a további stratégiájukat. Terveik szerint az elkövetkező napokban az Ellenzéki kör petíciós mozgalmat indít, és így segít nyomást gyakorolni a felsőházra, miközben maga Kossuth az országgyűlésben ,,kűzd" tovább. Irányi a megbeszélés után hazautazott, és 6 nappal később, 1848 március 11 -én Irinyi József tollából megszületett a 12 pont, melyet Kossuth programjára épített petícióként a József napi vásárra érkező vidéki parasztság előtt akartak felolvasni. A parasztság esetleges felkelésétől és a párizsi eseményektől megijedt főrendi ház számára az utolsó csepp a pohárban, a Bécsben kitört forradalom híre volt. Amikor március 13 -án Pozsonyba érkezett a bécsi forradalom híre, a felsőház is beadta a derekát. Megtörtént a felirati javaslat kibővítése, és elfogadása. Két nappal később 1848 március 15 -én reggel 10 órakor 72 képviselő, köztük Kossuth és Széchenyi vitte gőzhajón Bécsbe a javaslatokat melyek az uralkodói jóváhagyás esetén Magyarország számára egy új kort jelentettek. Közteherviselés, örökváltság, nemzeti kormány, sajtószabadság, unió Erdéllyel, évenkénti országgyűlés, a papi 10-ed és ősiség törvény eltörlése, a feudalizmus végének és a modern szabad fejlődés kezdetének szinonimái voltak. Miközben Kossuth a forradalmi Bécsbe érkezett, ahol ünneplő tömeg fogadta, megindultak március 15 -e pesti eseményei is. Kitört a forradalom. A pesti forradalom eseményei Korán reggel, 5:30-kor a márciusi ifjak a Pilvaxban várták Petőfit, aki késett. Végül elébe mentek, majd együtt Jókaihoz, ahol a forradalmi teendőket vitatták meg. Eközben a Pilvax környékén Sükei Károly (szerkesztő) ötszáz fős tömeget mozgósított, a 12 pont szétkiabálásával. Így végül Jókaiék odaérkezésekor már egy tekintélyes létszámú csoport alakult ki és sorakozott fel a márciusi ifjak mögé. A kisebb tömeg először az egyetemhez vonult, ahol rövid idő alatt 10 ezer főre gyarapodott. Az egyetemistáknak Petőfi elszavalta a Nemzeti Dalt, és felolvasta nekik a 12 pontot is. Ezután a már valóban jelentősre duzzadt tömeg együttesen vonult a Landerer-Hackenast nyomdához, ami a Hatvani (ma: Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkán volt. Itt megtörtént a 12 pont és a Nemzeti Dal kinyomtatásának kikényszerítésére, majd a tömegben való szétosztása. Ekkorra már dél volt, a tömeg nagy része hazatért. Az események délután három órakor folytatódtak, amikor a forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál népgyűlést szerveztek. Itt született az elhatározás, hogy a rendkívüli helyzet miatt összehívott városi közgyűléshez vonulnak, s azt felszólítják a 12 pont elfogadására. Az események irányítása ezen a ponton hivatásos politikai vezetők kezébe került: Nyáry Pál és Klauzál Gábor személyében. (Ők a pesti megyeházától érkeztek a múzeumhoz.) A forradalom következő állomása tehát a pesti városháza volt, ahol Nyáry Pál átadta a petíciót Rottenbiller Lipót polgármesternek. Ezt követően forradalmi választmány alakult három márciusi ifjú, három liberális nemes és hat városi tanácsos részvételével. A forradalom legfőbb eseménye a városháza után következett, amikor az ünnepélyes hangulatú tömeg a budai várhoz indult, hogy ott a helytartótanácsnak is átadta a 12 pontot. A helyszínre érkezve még két további célt is megfogalmaztak: a cenzúra eltörlésének követelését és a József kaszárnyában két éve raboskodó Táncsics Mihály kiszabadítását. Táncsics paraszti sorból származó értelmiségiként 1846 után röpiratokban követelte a jobbágyság felszámolását, így a hatóságok sajtóvétség címén börtönbüntetésre ítélték. A forradalmárok mindhárom célkitűzésüket megvalósították: átadták a 12 pontot, elérték, hogy a helytartótanács szabadon engedési passzust adjon ki Táncsics nevére, és kiharcolták, hogy elrendelje a cenzúra feloldását. A tömeg hangulata ekkor már eufórikussá vált, és a szabadon bocsátott Táncsicsot a vállán vitte Pestre. Március tizenötödike eseménysora Pesten az esti, Nemzeti Színházbeli programmal zárult, ugyanis 18 órától a Bánk Bánt játszották. (Eredetileg ezen a napon Anton Hocebo: Benyovszky avagy a kamcsatkai száműzöttek című darabja ment volna.) Az előadás előtt Jókai beszélt a tömeghez, és közölte: győzött a forradalom, elérték a sajtószabadságot, forradalmi választmányt alakítottak és eltörölték a nemesi megszólításokat. Aznap este 300 pesti joghallgató hajókon indult el Bécsbe, hogy támogassák az ottani forradalmat is. A forradalom győzelme Miközben Pesten Petőfi Sándor, Jókai Mór és Nyáry Pál vezetésével zajlottak a forradalmi események, addig az igazi áttörést és a tényleges forradalmi győzelmet Bécsben Kossuth és Széchenyi vívta ki. Március 16 -án átnyújtották V. Ferdinándnak a felirati követeléseket, amelyeket még aznap este az államtanács a bécsi, a pesti és az egész Európára kiterjedő forradalmi hullám miatt, kelletlenül jóváhagyott. Batthyány Lajos kinevezésének uralkodói jóváhagyására csak március 17 -én került sor, Széchenyi, Eszterházy és István nádor személyes közbenjárásának hatására. A forradalom győzelmének gyümölcse a március 15 -ét követő egy hónapban érett be, amikor a Kossuth által kidolgozott felirati követelésekből a magyar országgyűlés létrehozta az áprilisi törvényeket, és kinevezte az első magyar felelős kormányt. A 31 törvény révén hazánk maga mögött hagyhatta a feudalizmust, lerakhatta a modern Magyarország alapjait. Széchenyi a következőképp összegezte az eseményeket: ,,...Az én politikám biztos volt, de lassú, Kossuth egy kártyára tett mindent és legalább idáig annyit nyert a hazának, mint amennyit az én politikám tán 20 év alatt bírhatott volna előállítani! Ha reactio nem történik és több lesz bennünk a hazafiság, mint az irigység s több a polgári erény, mint dicsvágy, én biz' azt hiszem, lesz még a magyarbul valami s pedig sok!" Sajnos 1848 tavaszán és nyarán a nagyhatalmak sorra eltiporták az európai forradalmakat, és 1848 júliusára az osztrák udvar is visszanyerte erejét. Támogatni kezdte a magyarok ellen fellépő és önállóságot követelő szerb és horvát erőket, bár Jelasics horvát bán 1848 őszén indított támadását hazánk még vissza tudta verni. Az osztrák császári udvar 1848 őszén döntötte el, hogy bár Magyarországon a forradalom győzött, és az uralkodó elfogadta az új törvényeket, sőt beiktatta a magyar kormányt is, mégis le fogja rombolni az eredményeket, és az országot vissza fogja kényszeríteni a forradalom előtti kiszolgáltatott és elmaradott helyzetébe. 1848 december 2-án az osztrákok lemondatták a magyar kormányt kinevező és a magyar forradalmat elfogadó V. Ferdinándot és helyére az alkut nem ismerő ifjú Ferenc Józsefet ültették, majd megindították elsöprő erejű támadásukat. A támadással megkezdődött az 1848 -as szabadságharc, mely 1849 augusztus 13 -án a világosi fegyverletétel napján sajnos elbukott. Elbukott, mert hazánknak nem csupán egy elnyomó nagyhatalommal, hanem egy szövetséggel kellett szembenéznie. Az Ausztria Poroszország és Oroszország közt 1815 -ben megkötött Szent Szövetséget, melyet 1833 -ban orosz-osztrák katonai szerződés is kiegészített, (Münchengratz-i szerződés) a forradalmak közös elnyomása hívta életre. Oroszország kisegítve szövetséges társát hatalmas túlerejével legyőzte az addigra már kivérzett és 6 hónapja hadban álló legyengült magyar hadsereget. 1849 október 6 -án Aradon 13 magyar honvédtábornokunkat végezték ki igazságtalanul és jogtalanul, illetve az ezt követő hónapokban további 120 szabadságharcost fosztottak meg életétől. A szabadságharc elbukott és Magyarország még 18 évnyi elnyomást volt kénytelen elviselni, amikorra végre kiegyezhetett nyugati szomszédjával. A forradalmi eredmények azonban megmaradtak, a modern Magyarország alapjait március 15 -én lerakhattuk. Kis hazánk bebizonyította a világnak: képes az összefogásra, képes arra, hogy egyszerre két nagyhatalommal harcolva is megalkossa önállóságának alapjait. A világ megismerte népünk küzdeni akarását, mert olyan önzetlen emberek vezettek bennünket, mint gróf Széchenyi István, aki egy teljes évi jövedelmét ajánlotta fel Magyarországért, olyan vezetők mutattak példát mint Kossuth Lajos, aki alkut nem ismerve tartotta össze és lelkesítette a magyarok millióit. Magyarország 1848 március 15 -én az összefogásról a küzdeni akarásról, az önzetlenségről tett tanúbizonyságot. Ma amikor ugyancsak mindenki harcot vív a napi megélhetésért, a munkahelye megtartásáért, a családja boldogulásáért ebből napból erőt tudunk meríteni magunknak, hisz ugyanazon értékekre van ma is szükségünk, és ezek közt a legfontosabb az összefogás. Erről szólt 1848 március tizenötödike is. Zárásul olvassuk Petőfi sorait, és nézzük, ő hogyan emlékezett a nevezetes nap eseményire: "A Pilvax kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el. Az orvosoktól a mérnökökhöz, majd a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekedő sereg. Jókai fölolvasta a felhívást és a 12 pontot, s énvelem elszavaltatták a "Nemzeti-dal" -t. Mindkettőt kitörő lelkesedéssel fogadták, s a refrénben előjövú "esküszünk"-öt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely a téren állt. Landerer nyomdájához mentünk, amely a legközelebb volt hozzánk, s a 12 pontot és a Nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték. Délfelé elkészültek a nyomtatványok, s ezrenként osztották szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután három órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság eloszlott. A szakadó eső dacára mintegy 10000 ember gyűlt össze a múzeum elé, onnan a városházához mentünk. A tanácsterem megnyílt, s megtelt néppel. Rövid tanácskozás után a polgármester aláírta a 12 pontot. Óriási lelkesedés tört ki!... - Budára! Budára! Nyittassuk meg Táncsics börtönét! Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai. A választmány legalább húszezer ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz és előadta kívánatait. A nagyméltóságú helytartó tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, s öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenségi rendelet, a cenzúra eltöröltetett, Táncsics börtönajtaja megnyílt. A rab írót diadallal hozta át a töméntelen sokaság Pestre. Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben." (Részlet Petőfi Sándor naplójából) Forrás: Vaskarika Link

0 komment , kategória: Nemzeti ünnep

1848 Március 15

2021-03-13 21:45:56, szombat

	1848 MÁRCIUS 15 Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom eseményeire, neves alakjaira, közkatonáira emlékezünk március 15-én. Az 1848-49-es eseményeket többnyire két szóval jellemezzük: forradalom és szabadságharc. Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön. Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is. A végső lökést a reformok ügyében végül 1848. március 15-e jelentette, amikor a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak. Ezalatt Kossuth Bécsben tárgyalt a Habsburg vezetőkkel. V. Ferdinánd először nem akarta szentesíteni a pozsonyi országgyűlésen előző nap megszavazott feliratot, azonban 16-án hajnalban - hallva a Pest-Budán történtekről - kénytelen volt engedni. Március 15-én a bécsi forradalom hírére magyar küldöttség indult a pozsonyi országgyűlésről a császári városba, s időközben Pesten is kitört a forradalom. Március 16-án Bécsbe is eljutott a pesti forradalom híre. Az udvar meghátrált, s kénytelen volt engedni a pozsonyi küldöttség követeléseinek. Hozzájárult március 17-én gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez. Beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába. Megígérte, hogy a király szentesíti a reformtörvényeket. A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem az ország választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Ezért tehát független, és felelős kormány volt. Szeleczky Zita - Föl a Szent háborúra /A verset Petőfi Sándor 1849-ben írta a szabadságharc idején. Szeleczky Zita ezt aktuálisnak találta a II. világháború alatt, ahol egy előadáson elszavalta/ Link A Landerer & Heckenast nyomdában kiadott kiáltvány szövege: ,, Mit kiván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. Évenkinti országgyülést Pesten. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. Nemzeti őrsereg. Közös teherviselés. Urbéri viszonyok megszüntetése. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. Nemzeti Bank. A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk. A' politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. Unio. Egyenlőség, szabadság, testvériség! Petőfi Sándor: MAGYAR VAGYOK Magyar vagyok. Legszebb ország hazám Az öt világrész nagy területén. Egy kis világ maga. Nincs annyi szám, Ahány a szépség gazdag kebelén. Van rajta bérc, amely tekintetet vét A Kaszpi-tenger habjain is túl, És rónasága, mintha a föld végét Keresné, olyan messze-messze nyúl. Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben sírva fakadok; De arcom víg a bánat idejében, Mert nem akarom, hogy sajnáljatok. Magyar vagyok. Büszkén tekintek át A multnak tengerén, ahol szemem Egekbe nyúló kősziklákat lát, Nagy tetteidet, bajnok nemzetem. Európa színpadán mi is játszottunk, S mienk nem volt a legkisebb szerep; Ugy rettegé a föld kirántott kardunk, Mint a villámot éjjel a gyerek. Magyar vagyok. Mi mostan a magyar? Holt dicsőség halvány kisértete; Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar - Ha vert az óra - odva mélyibe. Hogy hallgatunk! a második szomszédig Alig hogy küldjük életünk neszét. S saját testvérink, kik reánk készítik A gyász s gyalázat fekete mezét. Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég, Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok! Itt minálunk nem is hajnallik még, Holott máshol már a nap úgy ragyog. De semmi kincsért s hírért a világon El nem hagynám én szűlőföldemet, Mert szeretem, hőn szeretem, imádom Gyalázatában is nemzetemet! (Pest, 1847. február) Petőfi Sándor: NEMZETI DAL Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! - A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy hiréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! (Pest, 1848. március 13.) Petőfi Sándor: FÖLTÁMADOTT A TENGER Föltámadott a tenger, A népek tengere; Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok, Most megtanulhatjátok, Hogyan mulat a nép. Reng és üvölt a tenger, Hánykódnak a hajók, Sűlyednek a pokolra, Az árboc és vitorla Megtörve, tépve lóg. Tombold ki, te özönvíz, Tombold ki magadat, Mutasd mélységes medred, S dobáld a fellegekre Bőszült tajtékodat; Jegyezd vele az égre Örök tanúságúl: Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr! (Pest, 1848. március 27-30.) HA NINCS HÍD, NINCS HAZA Jó és rossz időkben, demokráciában és diktatúrában mindig ugyanazt az üzenetet hordozta március tizenötödike: rabok tovább nem leszünk! Akkor, negyvennyolc idusán egyetlen nap alatt óriássá nőtt a nemzet. 1848 büszkeségünk, kapaszkodónk, amiből soha nem engedünk! Örökre érvényes a Nemzeti dal refrénje. Ki ne ismerné a lázas Pest-Buda forradalmi napirendjét negyvennyolc március idusán? Pilvax, Nemzeti dal, Tizenkét pont, Landerer-Heckenast Nyomda, Nemzeti Múzeum, Petőfi, Jókai, Táncsics - legendává lett helyszínek, hősök. Mikszáth Kálmánnál érzékletesebben még senki sem írta le a Landerer-nyomda előtti képet, a cenzúra halálát. ,,Irinyi azon nedvesen kikapta a gép hengerei közül az első példányt s rohant vele a néphez, ki az utcára. Egyik kezében óráját tartván, másikban a nyomtatványt lobogtatva messze dörgő hangon kiáltá: - Március tizenötödike délelőtt féltizenkettő nagy időszak a magyarok történetében. Íme, itt van a sajtószabadság első példánya, a nép hatalmának első műve. [...] De már ez előtt a szentség előtt, e kis darabka sustorgó papír előtt még a kalapokat is levette a közönség s fedetlen fejjel állt ott az esőben, mintha imádkoznék." A nagy nap estéjén, ,,a közönség kívánatára meghirdettetett" Bánk bán előadásának végén az addigra már megzenésített (!) Nemzeti dal refrénjét a közönség felállva, mennydörögve szavalta: ,,Esküszünk, / Esküszünk, hogy rabok tovább / Nem leszünk!" ,,Tizenkét pont - Mit kíván a magyar nemzet." Alatta: ,,Legyen béke, szabadság és egyetértés". Ez volt a forradalom tartóoszlopa. Vágyott akarat, hogy a hétköznapok fölött legyen egy közös, nemzeti cél, mely összetart mindnyájunkat. Szabó Dezsővel szólva: ,,Minden magyar felelős minden magyarért!" (Csöppet mi is belekerültünk a történelembe: lapunk főcímét - Magyar Nemzet - máig büszkén ugyanabból a betűtípusból nyomtatjuk, mint a legendás Tizenkét pontot.) Megírni, elszavalni a Nemzeti dalt, megszerkeszteni, kinyomtatni a Tizenkét pontot ,,csupán" a dolgok eleje volt. Megzabolázni, alkalmas utat szabni a begyújtott vágyaknak, az lett az igazi kihívás. Hiszen csak így szavalható hitelesen a költemény a Nemzeti Múzeum lépcsőjén: ,,Rabok tovább nem leszünk!" Petőfi továbbment. Féltve a forradalom parazsát, írja is majd - írja? kiáltja! - förgeteges szenvedéllyel: ,,Kaszálhatod a fűt világ-végeig, / Holnap kinő az, ha ma lenyesik. / Tördelheted le a fa lombjait, / Idő jártával ujra kivirít". Vajh mit szólna most, ha végignézne az elszaladt ,,gyomlálatlan" emberöltőkön? Hogy sorsfordulóink rendre megtorpantak már a szelíd nyesésnél. Mert túl gyorsan felejtünk, és túl korán megbocsátunk. Ha nem túlerő győz le, kaméleonok csalnak lépre, magunk hívjuk vissza megnyomorítóinkat. Ki érti ezt? Bár a közös megemlékezések az idén elmaradnak, a nagy napot, mint 173 esztendeje minden évben, most is megünnepeljük a szívünkben. Hozott már a történelem ilyen ,,csöndes" ünnepeket, bár azokat más ,,járványok" okozták - évtizedeken át a kommunizmus vírusa. Ügyeskedni nehéz a március tizenötödikékkel, ez már régen kiderült. Vérbe fojthatták behívott idegenekkel a forradalomból sarjadt szabadságharcot, ám a szelleme már kibújt a palackból. Betiltani, elfelejtetni nem lehet, apáról fiúra száll a nemzet önérzete. Erre már Ferenc József is hamar rájött, kemény kézzel kezdte, aztán csak morgott, később legyintett. A kiegyezés után még hangosabbá lett az emlékezet. Bécs nem találta az ellenszert a dacos ünnepnapra, nem is találhatta. Az első háborút követő tanácskommün egyszerűen ,,kihagyta" a március tizenötödikét - mihez is kezdett volna vele? A kommunizmusnak negyven éven át nagy fejtörést okozott az ünnep. Betiltani nem merték, megpróbálták hát magukhoz igazítani, élére állni. Rákosi Mátyás a vörös mozgalom előfutárainak nevezte a negyvennyolcasokat, csinnadrattával ünnepeltette; Petőfi, Kossuth, Táncsics portréival fotóztatta magát. A Kádár-kor valósággal rettegett az emléknaptól. Nem sokat tévedtek, amikor úgy okoskodtak: aki negyvennyolcról beszél, ötvenhatra gondol. Március idusa az idegen megszállás elleni jajkiáltás. Ízig-vérig magyar ünnep. Volt félnivalója a hatalomnak - szavakban ünnepelte a régi márciust, a valóságban vacogott tőle. Ha a Nemzeti Múzeum lépcsősora beszélni tudna... Mert 1848 óta megkerülhetetlenek azok a kövek, minden kurzusnak meg kell másznia valahogyan - az egyik botladozik, a másik beleizzad (a tetőre mesterlövészeket küld), a harmadik büszkén lépdel föl rajta. (A ,,hivatalos" Európa eközben furcsán néz ránk. Talán, mert dacosan magyarok vagyunk. Talán, mert próbálunk a sarkunkra állni.) Bem apó szavai jussanak eszünkbe, melyekkel az ősz bajnok 1849. február kilencedikének hajnalán a piski hídnál buzdította rohamra honvédjeit: ,,A hidat elfoglalom, vagy elesem. Előre, magyar! Ha nincs híd, nincs haza!" A mostani ünnep legfőbb üzenete: ha nem győzünk, végképp elvesztünk, több sebet már nem bír el a haza. Meg kell tartanunk a hidat. Mert ez a mi hidunk. Ne feledjük, akik a túloldalon állnak, azok ars poeticája: Merjünk kicsik lenni! Ők azok, akiket Világosaink fájdalma nem hazaszeretetre, hanem a szolgaföld elfogadására tanított. Akik, ha tehetnék, tovább zsugorítanák a nemzetet, megásnák a sírját. Ők azok, akik magyarkodással vádolnak mindenkit, aki e szívdobogtató márciusi napon kokárdát visel, s könny csillog a szemében, ha a Himnuszt énekli.

0 komment , kategória: Nemzeti ünnep

Október 23: A szabadság napja

2020-10-22 22:15:17, csütörtök

	OKTÓBER 23: A SZABADSÁG NAPJA Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. AZ ÉN FORRADALMAM Hűvösek voltak a reggelek, október 26. mutatott a naptár. Szívekben a forradalom lángjai az égig lobogtak. Azokban a napokban duruzsoló kályha mellett szobánk egyik szegletében egy kupacban összebújva a rádió előtt vertünk tanyát a remény sátra alatt, a búgó, recsegő hangkavalkádban szüleink, fülüket a készülékhez tapasztva hallgatták a híreket. Csoda váró hangulatban teltek a napok. Kora délelőtt a sugárútra néző ablak-párkányán könyököltem. Feltűnően nagy volt a forgalom mifelénk, csak nem a megszokott irányba. Nem a város felé igyekeztek, hanem Vásárhely irányába kisebb csoportban, néha kígyózó sorokban követték egymást az emberek. A Textiltechnikumba igyekvő (vasúti kollégiumos egyenruhát viselő) diákok is mintha megsokszorozódtak volna azon a reggelen. Felnőttek, kis csoportokban, hangosan beszélgetve, vidáman meneteltek a körtöltés irányába. A női cipők sarkainak kopogására ma is emlékszem, a ház előtti előkert nem nyelte a flaszter zaját. Apám nem volt otthon, korán reggel a barátaihoz indult, tüntetésre készültek. Anyám 7 hónapos-, és a négyéves húgaimmal foglalatoskodott. Nem sokkal később a város felé jövet, a békés tömeg első sorai a házunk elé értek. Boldogan integettem nekik, amikor észrevettek visszaintettek és skandálni kezdték: - Értetek is harcolunk! Értetek is harcolunk! Kilencéves gyermeki lelkemmel, fejlődő szellememmel felfogtam a várt csoda abban a pillanatban megérkezett. Legyőzhetetlen vágyat éreztem, csatlakozni hozzájuk. Magamra öltöttem kockás béléses zöld lóden kabátomat, és elszöktem otthonról. A hosszú sorok egyikében beálltam, otthonosan mozogtam, nem vették észre, hogy nem tartozom senkihez. Valakivel beszélgettem, de hogy pontosan miről, már nem emlékszem. A József Attila (volt Vásárhelyi) sugárút kocsiútját teljes szélességében elfoglaltuk. Különböző rigmusokat skandálva érkeztünk a Radnóti gimnáziumhoz, ahonnan az első utcasarkon elkanyarodtunk a Takaréktár utca felé vezető kis utcához. A bölcsődéhez érve megálltunk, az ablakot papírzászlók díszítették, a gondozónők, dadák kisgyermeket tartottak a kezükben felénk fordulva. Ismét felhangzott: - Értetek is harcolunk! Én, a kilencéves forradalmár is hangosan kiabáltam velük, továbbadva a nem is oly régen nekem küldött üzenetet. A Takaréktár utcához érve nehezen tudtunk besorolni a megrekedt tömeg közé. Nagy lett a zűrzavar, ott tudatosult bennünk, hogy fegyverrel a lábuknál elállták előttünk az utat a karhatalmisták a Korzó előtt felsorakozva. Az a hír járt végig futótűzként a tömegben, hogy valaki a sorok elején az ávósokkal egyezkedik, engedjenek tovább menni bennünket a Széchenyi térre, ahol csatlakoztunk volna a város másfelől érkezőkkel. A sorok vége majdnem a Lenin körútig ért. Mi a régi Bajszár étterméig jutottunk ott várakoztunk egyre türelmetlenebbül. Egyszer csak araszolni kezdtünk előre fegyelmezett sorokban, a következő pillanatban lövések dördültek. Mindenki a körút felé menekült, én a Takaréktár utca és Lenin krt sarkán lévő házba futottam be. Féltem, remegtem a kapualjban, a lépcsőnél megálltam. Kis idő múlva valaki kézen fogott, felkísért a paplankészítő családhoz, ők leültettek, enni és inni adtak, kikérdeztek. Sokáig tartott a fész és rettegés órája. A Koradélután haza vittek. Szüleimnek elmondták, hogy kerültem hozzájuk. Apámék nagyon megörültek, amikor megláttak, de a jótevőm távozása után nagyon sokáig elbeszélgettek velem. Ezen az estén véget ért önálló harcom, pedig nem ez volt az első élményem, hiszen édesapámmal ott voltunk a városházánál a vörös csillag leverésénél, a szobordöntésnél és láttam, amint a városháza erkélyén a magyar zászlót lengető katonák megadták magukat, fehér zászlóra vagy valami hasonlóra is halványan emlékszem még ma is. A Takaréktár utcai sortűz áldozatának a fiatal Schwartz Lajosnak a temetésére október 31-én került sor, édesapám magával vitt nagy könyörgésemre, ahol nagyon sokan voltunk, a temetőre néző utcában a bejárattal szemben megálltunk. A kapunál néhány embert a civil ruhások igazoltattak, nem volt rendbontás, csak végtelen szomorúság és gyász... A Rókusi városrész felett sötét felhők tornyosultak. A szovjet tankok november 4-én és 5-én végig vonultak a városon, a következő napon megszállták a várost. Házunk előtt is állt egy belőlük Vásárhely irányában, olykor - talán megfélemlítésként körbefordították a tank csövét, mely házunk ablakszemeivel nézett farkasszemet. Pár nap alatt néhány lövéssel és kézi-gránát robbantással véget ért a fegyveres történés a városban. A forradalmat leverte a szovjet csapatokkal megerősödött rezsim. Az elnyomás a hatalom bosszújával, akasztásokkal, súlyos börtön büntetésekkel és soha nem feledhető megtorlásokkal, kirekesztésekkel folytatódott országszerte. (Lélek Sándorné) ,,A magyar lecke világos: a szabadságot lehet késleltetni, de végleg megtagadni nem lehet. A szabadság iránti vágy egyetemleges, mivel ezen a Földön minden férfi, nő és gyermek szívébe beírta a Teremtő. S amint világszerte újabb népek lépnek elő függetlenséget követelve, a magyar példából inspirációt, a magyar sikerből pedig reményt meríthetnek. [...] Magyarország a szabadság győzelmét képviseli az elnyomás felett, és Amerika büszke, hogy Magyarországot a barátjának nevezheti." George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke, Budapest, 2006. június 22. ,,Óriási hiba volt [az '56-os magyar forradalom és szabadságharc leverése], és a nemzetközi jog alapvető elveinek megsértése. Az az oroszfóbia, amelyet most Kelet-Európában tapasztalhatunk, ezeknek a hibáknak - Berlin, 1953, Budapest, 1956, Prága, 1968 - a gyümölcse.". Vlagyimir Putyin - 2000: az 1956-os forradalom leveréséről AVANTI RAGAZZI DI BUDA ELŐRE, BUDAI SRÁCOK! című olasz dal, amely az 1956-os Magyar Forradalom hőseiről szól. Előre budai srácok előre pesti srácok diákok, földművesek, munkások, a nap nem kel fel többé keleten. Száz éjszakát virrasztottunk át és hónapokon át álmodtunk azokról az októberi napokról, a magyar fiatalok hajnaláról. Emlékszem volt egy puskád, lehoztad a térre, vártam rád, a tankönyveim közé rejtve én is hozok egy pisztolyt. Hat dicsőséges nap és hat dicsőséges éjszaka a győzelmünk idején de a hetedik nap megérkeztek az oroszok a harckocsikkal. A tankok összetörték a csontokat, senki nem hozott segítséget a világ csak figyelt az árok szélén ülve. Leány, ne mondd el édesanyámnak ne mondd el neki, hogy ma este meghalok de mondd neki, hogy a hegyekben vagyok és hogy tavasszal visszatérek. A bajtársaimmal elítéltek vagyunk, elveszett a forradalmunk, nemsokára megkötöznek és a kivégzőosztag elé állítanak minket. A bajtársaim már az osztag előtt állnak, elesik az első, a második, végetért a szabadságunk eltemetve a világ becsülete. A bajtársak elrejtik a fegyvereket majd visszatérnek énekelve az indulókat, azon a napon, amikor felsorakozunk, és visszatérünk a hegyekből. Előre budai srácok előre pesti srácok diákok, földművesek, munkások, a nap nem kel fel többé keleten. olaszul: Avanti ragazzi di Buda avanti ragazzi di Pest studenti, braccianti, operai, il sole non sorge piu ad Est. Abbiamo vegliato una notte la notte dei cento e piu mesi sognando quei giorni d'ottobre, quest'alba dei giovan'ungheresi. Ricordo che avevi un moschetto su portalo in piazza, ti aspetto, nascosta tra i libri di scuola anch'io porteró una pistola. Sei giorni e sei notti di gloria duro questa nostra vittoria ma al settimo sono arrivati i russi con i carri armati. I carri ci schiaccian le ossa, nessuno ci viene in aiuto il mondo e rimasto a guardare sull'orlo della fossa seduto. Ragazza non dirlo a mia madre non dirle che muoio stasera ma dille che sto su in montagna e che tornero a primavera Compagni noi siam condannati, sconfitta e la rivoluzione fra poco saremo bendati e messi davanti al plotone Compagno il plotone gia avanza, gia cadono il primo e il secondo finita e la nostra vacanza, sepolto l'onore del mondo Compagno riponi il fucile torneranno a cantare le fonti quel giorno serrate le file e noi torneremo dai monti Avanti ragazzi di Buda, avanti ragazzi di Pest studenti, braccianti e operai, il sole non sorge piu all'Est. Boldog István az Avanti Ragazzi di Buda-val emlékezett 1956 Hőseire Link Videó - A Lazio ultrái megemlékezése - Felcsendült az Avanti ragazzi di Buda Link Romantikus Erőszak: "Előre Mind Pesti Srácok" Link 2020 Október 23 Link

0 komment , kategória: Nemzeti ünnep

A magyar Golgota: 1849. október 6.

2020-10-05 22:01:26, hétfő

	A MAGYAR GOLGOTA: ARAD - 1849. október 6 Október 6. - Az aradi vértanúk napja A császári haditörvényszék ítélete alapján 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a szabadságharc bukása után kerültek az osztrákok fogságába. Ők a nemzet vértanúivá váltak: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. Ugyanezen a napon végezték ki Pesten Magyarország első felelős kormányának miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost. Kerecseny János: AZ ARADI TIZENHÁROM Döbbenet volt az ország lelke akkor, Egyetlen sóhaj morajlott tova, Mint vészes rianás, gáttörő tavaszkor, Úgy dübörgött Kossuth nagy kora. Vijjogva szállt a zord halálmadár, Mint pokolból szabadult szörnyű rém: Sötétség lett úrrá e szent hazán, Mert Világosnál kialudott a fény. Egy jajszó sikoltott a honfiszájon - Az aradi Tizenhárom!... Az Óriás, ki lelke tűzborával Tízmillió magyart harci lázba vert, Lángajkára fagyott utolsó dalával Már Mars hadisten kebelén pihent... Nem pergetett már riadót koboz szava, Elnémultak pacsirták és sasok, De égre zúgott a holt Petőfi sóhaja, Mint üllőn csengő, villámló vasok S végig dörögte a vérszagú világon: Az aradi Tizenhárom!... Egy szó jajdult csak a meghőkölt világon - Még a kancsukás cár is felnyögött: A frank, a belga, német és angol határon Kegyelmet követelt a Titán-Száműzött. Döblingbe űzött börtön posztján Gyilkos tollával a Legnagyobb Magyar, Mint ketrecbe láncolt fenséges oroszlán, Ki kétségbeesetten saját húsába mar, A boltra írta: - mint gyújtó, égi árom: Az aradi Tizenhárom!... Öklét rázta a Becsület szava, A Jog, Igazság, Szeretet felordított, Kegyelmet kért a félvilág maga, Ám a győző halálharangot kondított. S az őrült ördög, a fattyúvérű rém, A hesseni herceg szerelem fia. Hóhér - Haynau, kinek gyilkolás volt a kéj, Akarta, hogy vérben égjen Hunnia... És fennakadt a szörnyű vérvádon: Az aradi Tizenhárom!... A döbbenet tépett millió szív-eret, Egyetlen sóhaj morajlott tova: De nem mozdult meg a lelkiismeret. S a hősöknek meg kellett halnia! És meghaltak, dicsőn, mint az istenek... Életük munkája: történelem. Nevük tízmillió magyar szívben remeg S élni fog, amíg csak egy magyar terem! Dicsőségük zsoltár a honfiszájon: Örökké él az aradi Tizenhárom!... Október 6 SlidePlayer I. http://slideplayer.hu/slide/2081129/" target="_blank" >rel="nofollow"Link Október 6. SlidePlayer II. Link

0 komment , kategória: Nemzeti ünnep

Isten éltessen, Magyarország!

2020-08-19 19:00:44, szerda

	ISTEN ÉLTESSEN, MAGYARORSZÁG! ISTEN ÉLTESSEN MINDEN MAGYART! Augusztus 20. a magyar államalapítás és államalapító Szent István király emlékünnepe. Szent István király a független magyar államot jelképezi. Nem véletlen, hogy ezt az ünnepet az 1848-49-es szabadságharc leverését követően hosszabb ideig egyáltalán nem is lehetett megünnepelni. A kommunista rendszer pedig megpróbálta kiiktatni az ünnep eredeti tartalmát: e napot az ,,új kenyér", illetve az 1949-es - direkt augusztus 20-án hatályba léptetett - kommunista alkotmány ünnepeként aposztrofálva igyekezett az idevágó nemzeti emlékezettudatot módosítani. Bibliai alapigazság, hogy az emberiség népekre, nemzetekre tagozódása Isten akaratából ment végbe, és ezek fennmaradását, kiteljesedését szolgáló önálló államaik megszervezése is ezt a felsőbb akaratot tükrözi. Szent István király az egységes, önálló királyság megszervezésével tehát a magyar nép fennmaradását célzó isteni akaratot valósította meg. Az ezeréves magyar államiság ténye - a Teremtő kegyelme, védelme mellett - egyértelműen visszaigazolja Szent István király elévülhetetlen államszervezői művét, és emeli őt nemzeti történelmünk legnagyobbjai közé. Bölcs előrelátás volt abban, ahogyan István - apja, Géza fejedelem nyomdokain járva - ráérzett az ,,idők szavára". Arra, hogy népünknek új életformára és kultúrára kell áttérnie, és állami védőkeretek közé kell szerveződnie ahhoz, hogy ne tűnjön el, mint előtte már megannyi nomád és barbár törzs. És mindezt úgy valósítsa meg a Nyugat és a Kelet: a Német-római Császárság és a Bizánci Császárság fojtogató ölelésében, hogy abból egy - a népünk hosszú távú fennmaradását garantáló - önálló, szuverén állam szülessen meg. Politikai zsenialitásra vall, ahogyan ezt a kor viszonyai közepette kisakkozta: a római pápától kért királyi koronát, amivel kivédte, hogy függésbe kerüljön a német-római császártól, és bebocsátást nyert a ,,keresztény királyságok" klubjába. Ugyanakkor egyházszervezői jogkörre, a nevezetes ,,apostoli királyi" rangra is szert tett, ami meg a pápától való viszonylagos függetlenséget biztosította. Jellemző, hogy az egyházszervezői munkája során alapított egyházmegyék közül kettő: az esztergomi és a kalocsai, érseki rangot kapott, ami biztosította, hogy a magyar püspökségeket ne külföldi (például német) érsek irányítsa. A magyar egyházszervezet így nem idegen testként, hanem az önálló és független Magyar Királyság keretében, valójában annak részeként került kiépítésre. A magyar állam és a közigazgatás alapjait István szervezte meg, csakúgy, mint a védelmi struktúrát. Ennek köszönhetően a fiatal magyar államnak 1030-ban sikerült kivédenie II. Konrád német-római uralkodó országunk alávetésére irányuló hadjáratát, egészen Bécsig kergetve az ellenséget. István király szemei előtt a keresztény Magyarország megteremtése lebegett, életcéljának tartotta a kereszténység elterjesztését. A kor viszonyai közepette ennek érdekében kétség kívül hatalmi kényszerrel is operált a vallási szférában (bár szigorát illetően jóval az akkoriban szokásos európai mérték alatt), ami módszertanilag természetesen ma ugyanúgy nem követendő minta, mint az egyházszervezésben való államhatalmi részvétel. De ezek az anomáliák sem csökkentik annak felbecsülhetetlen jelentőségét, hogy a magyarság és a keresztény hit és erkölcs világának összetalálkozása az ő államalapítói munkásságához kötődik, és ez a találkozás még ebben a vegyes, részleges, részint mesterséges formátumában is elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy népünk megmaradását biztosítsa, jövőjének tartós alapokat vessen. Kevesen tudják, de István király Jeruzsálem jelentőségét is felismerte. Hozzákapcsolva hazánkat - és magát Európát - a kereszténység szülővárosához, 1018 után ő nyitotta meg a Nyugat-Európából Jeruzsálembe vezető zarándokutat, aminek biztonságosságát Európa-szerte dicsérték. Addig a zarándokok csak tengeren át tudtak eljutni Európából a Szent Városba, ezt az utat azonban az arab kalózok támadásai nagyon veszélyessé tették. A zarándokútvonal magyarországi szakaszának főbb állomásai Győr, Székesfehérvár, Tolna, Baranyavár, Vukovár és Belgrád voltak. Szent István király Nagy Legendájának leírása szerint a király egy zarándokházat is alapított Jeruzsálemben az odalátogatók támogatására, és azt bőségesen ellátta jövedelemforrásokkal. Szent István király célja tehát az volt, hogy fennmaradásunkat önálló államisággal és azzal biztosítsa, hogy integrálja hazánkat abba a zsidó-keresztény kultúrkörbe, aminek ember- és szabadságképe mind a mai napig egyedülállóan járult hozzá a világ élhetővé tételéhez, és megalapozta népünk történelmi küldetését ennek az értékrendnek a védelmére. Ma, amikor Európa lábbal tiporja keresztény örökségét, amikor globalista és föderalista erőközpontok a nemzetállamok fölbomlasztását célozzák, a keresztény és önálló magyar királyság céljától vezérelt államalapító királyunk emlékünnepe is ösztökéljen: legyünk jó keresztények, és maradjunk meg magyarnak! Szenvedélyesen szeretjük Magyarországot! Link Isten éltessen, Magyarország! Link Magyarország az én hazám Link Ez az ország a hazád: rockopera - részlet Link Vadkerti Imre - Fehér Nóra: Hazám, hazám; Isten ujja megérintett Link Nagy Szilárd feat. Ragány Misa - Drága Hazám (Augusztus 20.) - hivatalos klip Link Kormorán zenekar - Húzd a harangot; Finálé Link

0 komment , kategória: Nemzeti ünnep

Március 15: Nagykanizsai csoda - Zászlótenger Nagykanizsán

2020-03-15 19:30:23, vasárnap

	MÁRCIUS 15: NAGYKANIZSAI CSODA, 10.200 DARAB NEMZETI SZÍNŰ ZÁSZLÓ Link Nagykanizsán egy civil szervezet kezdeményezése után 10200 db nemzeti színű zászlót helyeztek ki a Deák térre. Úgy volt, hogy ovisok, kisiskolások segítenek majd ebben, de az élet közbe szólt! Le a kalappal azok előtt akik ezt megcsinálták, hogy méltóképpen megemlékezzünk március 15.-ről. Annyira szép látvány! Most egy kicsit csodahely lett! Az Aranykor Nagykanizsa civil egyesület és a Thúry Vitézlő Oskola közös akciójának köszönhetően pénteken kicsivel több mint tízezer, papírból készült zászló borította be a Deák téren a 48. gyalogezred emlékműve előtti füves területet, számol be a zaol.hu. Az országban egyedülálló eseményre korábban műsort is terveztek, ám ezt a koronavírus-fertőzés elleni védekezés jegyében végül is lemondták. Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap Viszont a kanizsai és környékbeli iskolák és óvodák által készített temérdek nemzetiszínű lobogót az aktivisták kitűzték. Egyedüli intézményként ebben a piarista óvodások lehettek segítségükre. Képgaléria: Zászlótenger Nagykanizsán Videó Link Egy legendás zalai Honvéd őrnagy története Link Dicsőség '48 hőseinek, tisztelet a bátraknak! "Minden nép akkor, azáltal és addig értékes, amíg és amikor saját életformáját éli. Nem mások jó tulajdonságait próbálja utánozni, hanem a saját jó tulajdonságait fejleszti, a maga kebelében kialakult erkölcs szerint él és attól el nem tántorodik. A magyarnak lehetnek hibái, de nyíltak vagyunk és becsületesek, szókimondók, gyakran nagyon is azok. Becsületünk előbbre való a jólétünknél. És sohasem voltunk alattomosak, sohasem voltunk szószegők." Gróf Teleki Pál

0 komment , kategória: Nemzeti ünnep

Isten éltessen, Magyarország

2019-08-18 22:00:05, vasárnap

	ISTEN ÉLTESSEN MAGYARORSZÁG! Isten éltessen, Magyarország: egy perces videón, hogy miért a mindenünk Magyarország Egy perc elég ahhoz, hogy megértsük, miért szeretjük Magyarországot Haza, ami az otthonunk! A Magyar Turisztikai Ügynökség egy lenyűgöző egyperces videóval készült Szent István ünnepére. A videó az ,,Isten éltessen, Magyarország!" szlogennel megrendezett ünnepi programsorozatot hirdeti, melynek központi programjai augusztus 20-án a hagyományoknak megfelelően zászlófelvonással, majd az ifjú honvédtisztek avatásával kezdődnek a fővárosban. Délelőtt az Országháznál légi parádét tartanak, délután lesz a Szent Jobb-körmenet, este tűzijáték zárja a napot. Emellett a budai Várban a Magyar Ízek Utcája, koncertek és egyéb programok várják az érdeklődőket. Íme a csodás videó! Link Isten éltessen Magyarország! Kezdetben volt a hömpölygő idő. Hajót építettünk és vízre szálltunk. A folyó néha kényeztetett, hogy erőt gyűjthessünk. Volt, hogy kiszolgáltatottan sodródtunk, hányódtunk. A folyó alázatra, tiszteletre, elfogadásra tanított mindnyájunkat. 1000 éve vagyunk úton. Megtanultunk a vízzel élni. És miközben megtanultunk hajózni, történetünk történelemmé szélesedett! Isten éltessen Magyarország! Link Deák Dániel Augusztus 20. Isten éltessen Magyarország!! 🇭🇺🇭🇺 Link

0 komment , kategória: Nemzeti ünnep

Az 1848-as forradalom napján foganhatott Petőfi gyermeke

2019-03-14 18:30:32, csütörtök

	VÁROSI LEGENDA - AZ 1848-AS FORRADALOM NAPJÁN FOGANHATOTT PETŐFI GYERMEKE Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelmi tényeit a magyarok többsége ismeri, van azonban néhány olyan részlet, ami rejtve maradt, pedig igencsak fontos hatással volt az eseményekre. 1848. március 9-én a fővárosi Ellenzéki Kör tagjai megvitatták a közismert 12 pontot, amit mindenki tanul az általános iskolában. Az viszont nem köztudott, hogy az ifjú forradalmárok alapvetően 13 pontban állapodtak meg. 13 pontból 12 lett Az utolsó követelés a politikai foglyok szabadon bocsátása volt, de ez csak pár nappal később került a többi mellé, a 10-es pont után, ami a katonaság eskütételéről szólt: ,,A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk Kávéhoz ingyenreggeli A forradalom idején lázadó, és a Pilvax kávéházba járó ellenzéki fiatalok sem a nemességhez, sem a polgári elithez nem tartoztak. Ebből is következik, hogy az anyagiak terén igencsak szűkösen álltak. Szendrey Júlia és Petőfi Sándor - Wikipédia A Pilvax vezetői ezt pontosan tudták, ezért egy akcióval csábították be a forradalmi hangulatban égő fiatalokat: a szokásos reggeli megbeszélések kötelező kelléke - a kávé - mellé ingyenreggelit kínáltak. Így nem meglepő, hogy Petőfiék a Pilvaxban tömték tele a hasukat az események előtt. Rajta, magyar? Nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné Petőfi Sándor talán leghíresebb versét, a Nemzeti dalt. Petőfi március 13-án vetette papírra a sorait. Bár 1848. március 15-én esett az eső, legalább tízezren kimentek a Nemzeti Múzeumhoz - Wikipédia Tudtátok, hogy a Talpra magyar először Rajta magyar volt? Petőfi 1848. március 13-án írta legismertebb versét. A hagyomány szerint megmutatta forradalmár társának Szikra Ferencnek, aki így reagált rá: ,,Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!" Petőfi meg is fogadta tanácsát, és átírta a sort, így a forradalom és szabadságharc kitörésének napján mindenki már a ma is ismert változatot hallhatta. Hátsó ajtón érkezett Március 15-én óriási tömeg gyűlt össze a Nemzeti Múzeum előtt. A rossz idő ellenére nagyjából tízezren érkeztek, kezükben a kinyomtatott 12 ponttal. Wikipédia Petőfinek, Vasvárinak és Irinyinek esélye sem volt arra, hogy bejussanak az épületbe. A múzeumi kapus segítségével végül sikerült beslisszolniuk a hátsó ajtón, hogy a főbejáraton kilépve megpillanthassák a sokkoló tömeget, amely előtt lelkesítő beszédet mondtak. Táncsics inkább aludt A forradalom egyik kulcsmomentuma Táncsics Mihály kiszabadítása volt a budai Várból, akit azért börtönöztek be két évvel korábban, mivel követelte a jobbágyság felszámolását. A tömeg elindult kiszabadítani Táncsicsot a Várból, ám amikor rátörtek, éppen aludt - Wikipédia A forradalmárok elérték, hogy szabadon engedési passzust adjon ki a helytartótanács Táncsiccsal kapcsolatban, de amikor odaértek, igencsak meglepődtek: Táncsics ugyanis az igazak álmát aludta, mint akit nem is érdekelt volna az egész. Végül azért csak sikerült felkelteni, így bepattant egy hintóba, ahol újra elaludt. Jókai volt a sztár A március 15-ei események a Nemzeti Színházban zárultak, a Bánk bán című színdarab előadásával. ,,Sztárvendégnek" a kiszabadított írót, Táncsics Mihályt várták a színpadra, de a hétalvót sehogy sem lehetett normális állapotba hozni. Petôfi Zoltán, Szendrey Júlia és a költő fia pont 9 hónappal a nagy nap után született - Wikipédia Kisebb pánik tört ki, de a show-t végül teljesen véletlenül a kollégája, Jókai Mór lopta el: későbbi felesége, Laborfalvi Róza egy csók kíséretében éppen egy kokárdát tűzött ki a leendő férje mellére, amikor a függöny fellibbent, a tömeg pedig éljenezni kezdte az ál-Táncsicsot. Egy nehéz nap éjszakája A forradalom hevében nem tudni, hogy hogyan is zárult Petőfi Sándor számára március 15-e. Elképzelhető azonban, hogy az este folyamán forró kalandba keveredett párjával, Szendrey Júliával. Hogy miből sejthető mindez? Nos, abból, hogy 1848. december 15-én megszületett közös gyermekük, Petőfi Zoltán. A legenda szerint sok sör gurult le az ifjak torkán a Pilvaxban, de feltehetően fehér bort ittak. Petőfi Sándor maga éti csigát evett - Wikipédia Sörrel nem koccintunk Magyar ember sörrel nem koccint - tartja a mondás. Mégpedig azért nem, mivel az aradi vértanúk kivégzésénél az osztrákok sörrel ünnepelték a győzelmüket, a magyarok pedig öntudatosan tiltakoztak a megtorlás ellen. Valószínűleg azonban a borkereskedők állnak a dolog mögött, hiszen ez időben virágzott a sörfogyasztás, és a borosok ily módon lobbiztak azért, hogy kevesebb sört igyanak a magyarok. A Pilvaxban ráadásul vélhetően nem is nagyon italoztak a forradalmár fiatalok, ugyanis a felvilágosult társaságban mindez nem volt divat. Az azonban biztos, hogy Petőfi a fehér bort szerette, amely mellé előszeretettel evett éti csigát. Link Egy csók... A lázban égő pesti nép 1848. március 15-én este a Bánk Bánt követelte. Az előadás után, ott, a színpadon csókolta meg először az ünnepi beszédet mondó Jókait Laborfalvi Róza. Másnap az író megkérte, legyen a kedvese. A kép 25 éves házassági évfordulójukon készült 1873-ban. Az első kokárda Tudjátok, ki és mikor tűzte ki az első kokárdát? A francia forradalomban megjelenő trikolór inspirálta Szendrey Júliát, amikor 1848 március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma is ismert kokárda első példányát. A francia mintától eltérően a magyarok nem kalapra, hanem kabátjuk mellrészére, a szív felőli oldalra tűzik a jelképet. MÁRCIUS 15 KORMORÁN MIHI 2019 Link 1848.március 15 Hungarian Revolution: 1848-49-es szabadságharc emlékére - A hősök tiszteletére! Link

0 komment , kategória: Nemzeti ünnep