|
 2/6221 oldal 
|
Bejegyzések száma: 62209
|
|
|
|
|
|
2018-06-25 09:52:09, hétfő
|
| |
| |
10 jel, ami azt bizonyítja, hogy valójában politikus vagy
By
Hírcsárda -
2018-01-03
Néha csak úgy megtörténik. Nem tudjuk magunkról, megyünk az utcán, ügyes-bajos dolgainkat tesszük-vesszük, aztán bumm, beüt és politikusok vagyunk. 10 jel, amire érdemes figyelni, hogy megelőzzük a nagyobb bajt.
10 politikus jel
Több fényképed van arról, hogy más gyerekeid simogatod, mint a sajátjaidról. Mert ők már a saját lábukon állnak.
A Kossuth téren járva mániákusan fel akarod vonni a zászlót.
Barátaid sorra nyerik a közbeszerzéseket, te pedig nem győzöl gratulálni nekik a talpraesettségükért.
Legutóbb a Parlamentben járva elkezdted kizavarni a jelen lévő újságírókat.
Ugyanezen barátaid szerint két dolog segített nekik: Isten és te. De inkább te.
Csak mosolyogsz, amikor mások azt kérdezik: ,,Vettél egy Nokiát?"
Ha véletlenül eltévedsz egy sajtótájékoztatóra, akkor azonnal megnémulsz és semmilyen kérdésre nem válaszolsz.
Rádöbbensz, hogy az énekesmadarak is Isten teremtményei, ezért fejbe kell őket lőni puskával, amikor nem néznek oda.
Te kapod a legtöbb lájkot Facebookon a vicces disznóvágós képekre.
Ellenállhatatlan kényszert érzel arra, hogy te legyél a miniszterelnök ÉS szakácskönyvet adj ki. Annak ellenére is, hogy csak a barátaid 1%-a tartja ezt pompás ötletnek.
http://hircsarda.hu/2018/01/03/10-jel-ami-azt-bizonyitja-hogy-valojaban-politikus -vagy/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-25 09:48:50, hétfő
|
| |
| |
Orvoshiány a szülészeteken: jönnek a mobil szülési pontok és kórházi pottyantós vécék
By
Vidróczki Márton -
2018-06-21
Folyamatosan nőnek a szülészeti várólisták Magyarországon: van, aki 2030-ra kapott időpontot. A kormány számtalan megoldással segít a helyzeten.
potty copy
A kórházi várólisták problémája folyamatosan gondot okoz a magyar egészségügyben, egy ideje már a szülészeteken is nehezen találni szabad időpontot. Van olyan vajúdó nő, aki csak 2030-ra kapott időpontot, de a szerencséseknek is 1-2 évet várniuk kell, mire orvoshoz jutnak.
,,Én kibírom, vasból vagyok, de mi lesz a kicsivel?" - duzzogott egy asszony a SOTE II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, pedig ő még a szerencsésebbek közé tartozik: 10 hónap múlva befeküdhet a kínai上海市第一人& ;#27665;医院 kórházba.
Árpádék 2012-ben igényeltek szülési időpontot, ők lassan célba érnek. ,,Nagy segítség, hogy már hat éve kapjuk a gyest, de azért jöhetne már a trónörökös. Felvettük a CSOK-ot, belevágtunk harmadszorra is baba projektbe, jelenleg viszont már fugázzuk a ház végében álló tubakert ledes sziklafalát, a baba meg még sehol...!"
A várólisták miatt egészen sajátos esetek is előfordulhatnak. Ildikónak a hirtelen felszabadult/lemondott helyek miatt már a terhessége ötödik hetében szülnie kellett.
“Nézzék meg, öt kiló narancs, hét csomag abonett és vagy két rekesz víz maradt a nyakamon, dobhatom ki... Ráadásul a gyerekem nyilas lett..." - kesergett az asszony a János kórház folyosóján.
A HírCsárdának megszólalt a Péterfy Sándor utcai kórház szülész-főorvosa is. “Kifogások mindig vannak! A helyzet egyébként számunkra is terhes, próbálunk segíteni, a kórház végében kifejezetten erre a célra pottyantós vécéket állítottunk fel a gyakorlottabb kismamák számára, egyes termeinkben a szülők már csoportos vajúdó-szakkörökkel is elüthetik a szülésig tartó időt, ezen kívül már elő lehet jegyezni a lábleszíjazást, amit ingyenesen biztosítunk addig, amíg az illető vár az időpontjára" - mondta a főorvos, aki hozzátette, hogy az áldatlan helyzet annak is köszönhető, hogy a Festetics Palota tükörtermének felújítása miatt krónikus L-es hüvelytükör hiány alakult ki, ami miatt további csúszásokra is számítani kell.
Már a hatóságoknak is közbe kell lépniük a kórházak környékén lebzselő gátlé- és méhlepény nepperek miatt. Többen rabosították magukat, hogy bejussanak Geréb Ágneshez a börtönbe, de már ott is hosszú a lista, annyian várnak, hogy az otthon szülés élharcosának három évvel tovább kell bent maradnia, ráadásul a börtönbéli tevékenysége miatt újabb eljárások indulhatnak ellene.
A kormány igyekszik megoldani a helyzetet, lehetőség biztosít plenáris szülésre a Parlamentben, illetve a családsegítő intézkedéseinek egyikeként családi kedvezmény biztosít, hogy több generáció egyszerre szülhessen.
Ezen túl az Emberi Erőforrások Minisztériuma mobil szülőpontokat alakít ki több uszodában, elsősorban a Császárban, a Budapest Bábaszínház szakmai támogatásával. De van, akinek ez is kevés.
,,Én megmondom őszintén, ez az egész herce-hurca elvette a kedvemet a szüléstől, részemről off!" - nyilatkozta Ágnes, aki éppen a Mini-Manó Bababoltban válogatott.
http://hircsarda.hu/2018/06/21/orvoshiany-a-szuleszeteken-jonnek-a-mobil-szulesi- pontok-es-korhazi-pottyantos-vecek/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-25 09:44:55, hétfő
|
| |
| |
Nagy kiábrándulást hozott a magyar kormány álma
Magyarországon az elmúlt időszakban főként negatív hírek jelentek meg Kínáról a médiában. Ennek fő oka, hogy hiába a beígért keleti nyitás, elmaradnak a gazdasági beruházások és eredmények. A "pénzügyi kiábrándultság" magyar sajátosság, a környező országokban sokkal inkább emberi jogi problémák miatt bírálják a távol-keleti országot. A kínai befolyásolási kísérletekre alig van példa a térségben, ebből is látszik, hogy valójában Pekingnek itt nincsenek stratégiai céljai.
Szabó Dániel, 2018. június 25. hétfő, 07:08
Átfogó kutatás készült arról, hogy milyen kép alakult ki Kínáról a térség három országában, Csehországban, Szlovákiában és itthon. A ChinfluenCE médiaelemzése a 2010 és 2017 közötti időszakból 7700 híradást vizsgált olyan szempontok szerint, hogy azok milyen témák és szempontok mentén, milyen hangnemben, valamint milyen szakértőkkel számoltak be Kínáról.
Kína boldog karácsonya: lábbal tiporták az emberi jogokat
Az alapos kutatás egyszerre tárta fel a térség Kína-diskurzusát, annak polarizáltságát. Valamint az eredmények rámutatnak azokra a háttérfolyamatokra is, amelyekből látszik, hogy az itthoni keleti nyitás stratégia mennyire híján van sikereknek.
Üres marokkal küld haza Peking
"Mi tizenhatan mindig is nagy lehetőségként tekintettünk a Kínával való együttműködésre. Azt is látjuk, hogy a most formálódó új világrendben jellemző a nagy és sikeres távol-keleti cégek széleskörű jelenléte a nyugati piacokon, így például Magyarországon is" - mondta ezt Orbán Viktor magyar miniszterelnök még 2017 novemberében, a Kína-Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozón Budapesten, ahol a térség 16 országa beszélt a kínai gazdasági kapcsolatairól és tárgyalt az ország pénzügyi vezetőivel, külügyi politikusaival a lehetséges befektetésekről.
A találkozó teljesen illeszkedett a második Orbán-kormány által meghirdetett keleti nyitás retorikájához. Ahogy arra a ChinfluenCE szerzői is felhívják a figyelmet, az elmúlt években a magyar miniszterelnök számos alkalommal úgy hivatkozott a Kínai Népköztársaságra, mint a nyugati, "spekulációra alapozott" gazdasági berendezkedés alternatívája, illetve a "munka alapú társadalom" jó példája. Mindennek megfelelően a magyar kormány az elmúlt években több olyan politikai szívességet is tett Pekingnek, amely az EU és a nyugati nagy tagállamok nemtetszését váltotta ki, dacára annak, hogy szemmel látható gazdasági előnyöket mindez nem hozott Magyarország számára.
De a találkozó azt is jól példázta, hogy bár intenzíven kommunikálták a gazdasági együttműködés fontosságát, érdemi eredményeket valójában nem tudtak felmutatni: a legnagyobb bejelentésnek talán az tekinthető, hogy kínai-magyar vegyesvállalatot hoz létre a Magyar Posta Zrt. két kínai logisztikai társasággal közösen, 3 millió eurós (900 millió forint) törzstőkével, valamint hogy a vámon gyorsabban áthaladhatnak a távol-keleti országból érkező csomagok.
Menekül a tőke
Hazánk kiemelkedően magas kínai működőtőke állományt tud felmutatni a közép- és kelet-európai régión belül, amelynek összege 2015 végén körülbelül 3 milliárd dollárt tett ki. Ugyanakkor az évente Magyarországra érkező kínai tőke összege 2010 óta drámaian lecsökkent a kormány próbálkozásainak ellenére is - írják a tanulmányban, amit megerősített a Napi.hu-nak Matura Tamás kínaszakértő.
Az állítás régiós szinten is igaz: míg 2008-ban az Európába érkező kínai tőke 13 százaléka érkezett Közép-Kelet-Európába (42 százalék Franciaországba, az Egyesült Királyságba és Németországba), addig 2016-ban ez az arány már csak 3 százalék volt. A Mercator Institute for China Studies adataiból kiolvasható, hogy két éve már csak Szlovákiába volt kevesebb működőtőke-befektetés (9 millió euró), mint Magyarországon (76 millió euró). De előttünk végzett Bulgária (115 millió euró), Románia (148 millió euró), miközben magasan vert Csehország 362 millió euróval és Lengyelország 474 millió euróval.
A teljes tortát nézve a kínai közvetlentőke-befektetések mennyisége Magyarországon elenyésző. A listát kimagaslóan Németország vezeti, amely az MNB 2016-os adatai szerint 21,4 milliárd eurót fektetett be, a második Egyesült Államokból 15 milliárd euró, a harmadik Izraelből pedig 9,4 milliárd euró érkezett. Ausztriából már csak 5, Franciaországból 4, az Egyesült Királyságból 3,3 milliárd euró. Őket nagyon lemaradva követi Kína 2 milliárd euróval.
Az elmúlt 8 évben meghirdetett beruházások többsége vagy bebukott mostanra, vagy jelenleg is bizonytalan a jövője. Utóbbiakra jó példa a kazincbarcikai citromsavgyár létesítése, amely esetében hét éve nem történtek előrelépések. Valamint kétségesen nevezhető csak sikernek az 1500 millió eurósra becsült, a magyar állam által kínai hitelből építendő Belgrád-Budapest vasútvonal projektje. Ennél ráadásul még bizonytalan a megvalósulás, ha pedig az mégis sínre kerül, akkor a fenntartható üzemeltetés és a megtérülés. Ahogy a táblázatból is látható, egyelőre nincs mit a kirakatba tenni, de a kormányzati kommunikáció hurráoptimizmusa nem hagy alább.
Beruházás neve Beruházás jellege Ideje Befektetés nagysága (millió euró) Eredménye
Wanhua Group Borsodchem felvásárlás 2010 1600 siker
Comlink ITC gyárnyitás 2012 NA siker
BYD komáromi buszgyár 2016 20 siker
China-CEE Fund Invitel-felvásárlás 2017 200 siker, de már eladják
BBCA citromsavgyár építése 2012 80-200 folyamatban
China Railway Group Belgrád-Budapest vasút 2015 1500 bizonytalan
Tianshan Industrial Group repülőgépgyár építése 2016 30 bizonytalan
RZBC citromsavgyár építése 2011 100 (?) bizonytalan
Orient Solar napelemgyár építése 2011 NA kudarc
Canyi világítástechnikai üzem építése 2011 30 kudarc
China Railway Construction Corporation Budapest-Ferihegy vasút építése 2012 150 kudarc
China Railway Construction Corporation V0 vasúti körgyűrű 2013 NA kudarc
Forrás: IFRI/ETNC report
Pártpreferenciák alapján beszélünk Kínáról
A médiamegjelenésekben is körvonalazható egyfajta kettősség: a kormányközeli orgánumok sikeres tárgyalásokról számoltak be a tavalyi csúcs után is, az ellenzéki média pedig arról adott hírt, hogy megint a levegőt szorítja a kezében az ország vezetése. Ez pedig általános a hazai Kína diskurzusban a kutatás szerint.
A kritikus sajtóban megjelent írások 19 százaléka kifejezetten negatív, míg alig 3 százalék volt pozitív. Az is feltűnő, hogy a kormányközelinek mondott médiumok és munkatársaik (MTVA, origo.hu, TV2) általában kevésbé kritikusak - írják az elemzésben. Viszont az adatot torzítja az, hogy a hazai "kínadiskurzus" elsődleges forrása az MTI állami hírügynökség (52 százalék tőlük vett híreket), ami viszont 87 százalékban neutrális híreket közölt.
Az MTI hatásától megtisztítva az adatokat már csak a hírek 3,7 százaléka volt pozitív, míg a negatív hangú cikkek aránya 12 százalékra ugrott. A magas semlegesség arányát pedig az magyarázza, hogy Kína esetében általában a legfontosabb terület Magyarországon a gazdaság, a legtöbb témával foglalkozó írás pedig egyszerű termelési hír, vagy jelentés a főbb makrogazdasági mutatókról.
Viszont a negatív hangnem erőssége a kormánykritikus médiában azért is érdekes, mert az ellenzéki politikusok részéről gyakorlatilag nem találtak megszólalást Kína ügyében a vizsgált médiumokban és időszakban, így egyikük sem szerepel a közel hetven véleményformáló között, akiket listáztak, mint a magyar kínadiskurzus alakítói. Politikusi oldalról csakis a kormánypárt tagjai nyilatkoztak, így e csoport fogalmazta meg a legkedvezőbb üzeneteket, hiszen nyilatkozataik 22 százaléka kifejezetten pozitív volt, 88 százaléka semleges, miközben egyetlen egy negatív véleményt sem fogalmaztak meg.
Érdekesség, hogy összesen négy kínaszakértőt szólaltatnak meg a hazai médiában rendszeresen. Nem is meglepő, hogy az országgal kapcsolatos ügyekben a híradásokban a leggyakrabban Szijjártó Péter külügyminisztert (az összes megszólalás 38 százalékával), valamint Orbán Viktor miniszterelnököt idézik, szólaltatják meg.
Nem foglalkozunk az emberi jogokkal
A kutatás másik érdekessége, hogy míg Csehországban és Szlovákiában a kínai emberi jogi helyzet fontos téma, amely rendre előjön az országról folytatott vitákban, addig Magyarországon ez egyáltalán nem jellemző.
A vizsgált híradások legnagyobb része a kínai gazdaságra (1500 cikk) és Peking világpolitikai szerepére (1100 cikk), illetve a kínai-magyar befektetési és kereskedelmi kapcsolatokra (700 cikk) fókuszált, miközben a politikailag érzékeny, értékalapú témák, mint például a cenzúra (alig 200 cikk), Tibet (100 cikk) és az ujgur kisebbség (50 cikk) alig kerültek említésre - állapítják meg a kutatás készítői.
Az olyan témák teljesen marginalizálódtak, mint az, hogy tömegesen börtönöznek be bloggereket, írókat, aktivistákat az országban. Matura el is mesélte, hogy a cseh kutatókollégáik azt is üzenték vicceskedve a magyaroknak, hogy foglalkozzanak többet az értékekkel. A jelenség egyébként általános a világban, hogy Kínát a világ egyik vezető gazdasági hatalmaként kezelik a médiában. Vissza is él ezzel az ország, és alakítja is ezt a képet magáról: az emberi jogok szempontjából aggályos akcióikat rendre karácsonyra időzítik - ahogy arról korábban a Napi.hu részletesen írt -, mivel a nyugati világ ekkor nem foglalkozik velük.
Nem nyúlnak bele a választásainkba
Az elmaradó gazdasági befektetések mellett még pár tényező mutatja, hogy Kínának nincsenek komoly stratégiai céljai a kelet-európai térségben: az orosz államéhoz hasonló befolyásolási kísérletekkel, térségbeli propagandagyártással nem foglalkoznak.
Kérdésünkre, Matura elmondta, hogy egyáltalán nem tapasztalható erős kísérlet a közvélemény alakítására. A kínai önpromóció többnyire annyiban merül ki, hogy csoportokat hívnak meg országukba. De a szakértő szerint ilyenkor az általa kísért újságírókkal, közszereplőkkel, diákokkal, mindig találkoznak afrikai csoportokkal is. A fekete kontinensen viszont sokkal érezhetőbb a Kína által vezetett újgyarmatosítás, gazdasági előretörés, békefenntartói jelenlét. Az a térség stratégiailag jóval fontosabbá vált, mint a kelet-európai területek.
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nagy_kiabrandulast_hozott_a_magyar_kormany_al ma.664916.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-25 09:39:48, hétfő
|
| |
| |
Na végre: Nem lesz több Red Bull Air Race Budapesten, amíg Tarlós a főpolgármester
2018. június 25. 09:35
Hunhír.info
A főpolgármester elnézést kér a budapestiektől a hétvégi műrepülőverseny okozta kellemetlenségek miatt és bejelentette, amíg ő a főpolgármester, nem lesz többé ilyen verseny a belvárosban.
Tarlós István az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában kiemelte: ami Budapesten történik a főpolgármestersége alatt, azért neki kell vállalnia a felelősséget. Hozzátette: “elég botrány és zűrzavar" volt az elmúlt napokban a fővárosban a műrepülőverseny miatt, a zajszennyezés és a közlekedési változások okán, ezért elnézést kér a fővárosiaktól. Leszögezte:
amíg ő a főpolgármester, addig “ilyen botrányos zűrzavar nem fordulhat elő a városban".
Kifejtette: olyan sok panasz érkezett a zajra, és a szervezők olyan nagy közterületet foglaltak el hosszú időre, hogy “akármilyen sikeres ez a rendezvény, ilyet nem lehet a budapestiekkel csinálni".
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=116530 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-25 09:37:50, hétfő
|
| |
| |
2018. 06. 24. 11:25
Augusztustól tovább drágulnak a tejtermékek
Az RTL Klub híradója számolt be arról, hogy a tejföl és a vaj 15, a tej pedig legalább 5 százalékkal kerül majd többe.
A várható áremelés hivatalos magyarázata, hogy
a klímaváltozás miatt egyre kevesebb a tej és alacsonyabb a zsírtartalom.
Az európai tejhiány miatt már 2017-ban is drágultak a magas zsírtartalmú tejtermékek.
https://alfahir.hu/2018/06/24/tejtermekek_aremeles |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-24 11:26:39, vasárnap
|
| |
| |
Lengyelország 180 fokos fordulatot vehet
Lengyelországban találgatások kezdődtek az ország jövőjéről azt követően, hogy Jaroslaw Kaczynski, a kormánypárt, Jog és Igazságosság elnöke, az ország tényleges vezetője egészsége megromlott. Szakértők szerint nélküle összeomlana a jelenlegi kétpólusú politikai rendszer. Pártja aligha élné túl első embere távozását.
Komócsin Sándor, Barabás Júlia, 2018. június 23. szombat, 17:00
Amióta közel három évvel ezelőtt átvette Lengyelország irányítását a radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS), az ország politikai életének vezető személyisége a párt elnöke, Jaroslaw Kaczynski. Az elmúlt hetekben azonban egyre erősödtek a spekulációk azzal kapcsolatban, hogy meddig maradhat ez így. A veterán ideológus ugyanis betegeskedik - kezdi háttércikkét a Financial Times (FT).
Ki lehet Orbán barátjának utódja?
Az ország jobboldali, euroszkeptikus fordulata mögött álló, 69 éves politikus május elején hetekre eltűnt a nyilvánosság szeme elől, miután kórházi kezelésre szorult. Június elején újra megjelent a színen, de azóta alig hallani róla valamit.
A kórház szerint osteoarthritisszel (ízületi gyulladással járó csontbetegség) kezelik, ám régóta keringenek pletykák megrendült egészségével (ennél súlyosabb betegségével) kapcsolatban, amelyeket felerősített, hogy az egészségügyi miniszter májusban azt mondta: ha nem kezelnék kórházban, az veszélyeztetné az életét. Pártja tisztviselői azt mondják, hogy ma már "jó formában van".
Óriási befolyás
Miután óriási befolyása van a lengyel politikában az ügy elkerülhetetlenül elindította a találgatásokat a közéletben és diplomáciai körökben is arról, merre indulhat Lengyelország, ha egyszer Kaczynski lelép a politikai porondról. Hiába Mateusz Morawiecki az ország miniszterelnöke, a kormány stratégiájának fő alakítója a veterán politikus.
Az a nap, amikor Kaczynski visszavonul, az egész politikai életet át fogja formálni, nem csupán a PiS-t. Az ellenzék legnagyobb ereje, a mérsékelt jobboldali Polgári Platform (PO) politikája mára a Kaczynski-ellenességben merül ki. Így ez a kétpólusú modell omlana össze, a pártoknak újra kellene definiálniuk magukat - mondja Lukasz Lipinski, a Polityka Insight kutatóintézet szakértője. Távozása olyan lesz, mint Emmanuel Macron államfő megjelenése volt Franciaországban: megváltoztatja a politika tengelyét.
Nem volt elég
Jaroslaw Kaczynski és ikertestvére, Lech a rendszerváltás után a legendás Lech Walesa, a Szolidaritás szakszervezet vezetője oldalán kezdett politizálni, ám szakítottak vele, mivel úgy vélték, hogy a változás nem volt kellően mély. Szerintük a kommunista elit egy része átmentette befolyását a demokratikus rendszerbe, emberei ott maradtak a gazdaságban, a jogszolgáltatásban és a médiában.
Lech Kaczynski 2010-ben államfőként repülőgép-balesetet szenvedett, ám a PiS 2015 őszén visszatért a hatalomba és Jaroslaw a kettejük korábbi felfogásának szellemében vette irányítása alá az országot. Ennek legjellemzőbb mozzanata az igazságszolgáltatás reformja, amit azzal indokol, hogy ki kell szorítani onnan a régi rendszer kádereit. Ehhez azonban a parlament kezébe adnák a bírói kinevezéseket, ami az EU álláspontja szerint felrúgja a hatalmi ágak megosztásának demokratikus alapszabályát.
Mély megosztottság
Kaczynski a lengyel társadalom legmélyebb megosztottságának megszemélyesítője - mondja Michal Szuldrzynski, a Rzeczpospolita szerkesztője. Az egyik oldalon vannak olyanok, mint Adam Michnik, akik liberális államot, nyílt társadalmat, sokszínűséget akarnak balos értékekkel színezve. A másikon a PiS elnöke, aki a tradícióra, a nemzeti érzésre és a katolikus egyházra támaszkodva formálná át az országot.
Sokan ostorozzák ezért, ám az senki sem vitatja, hogy sikerült kiterjedt jobboldali koalícióvá alakítania a Jog és Igazságosságot. A pártban megférnek egymással a PO volt emberei és valódi keményvonalas politikusok. A kormányt ismerők "political animalként" írják le Kaczynskit, aki közvetít az egymástól távol lévő frakciók között fenntartva az egyensúlyukat.
Nélküle nem megy
Ebben a modellben azonban az is benne van, hogy ha a vezér lelép a színről, akkor széthullik a rendszere. Kaczynski olyanokat fog össze, akiknek külön-külön semmi közük egymáshoz - erősíti meg ezt a feltételezést Szuldrzynski, aki szerint nélküle vége a koalíciónak. A dolgok jelenlegi állása szerint nincs egyértelmű utóda.
A lehetséges vezetők között szerepel a viszonylag mérsékelt Morawiecki, vagy elődje, a keményvonalas Beata Szydlo, vagy Joachim Brudzinski belügyminiszter, aki egyben az elnök egyik közeli szövetségese. Jelenleg persze tagadják, hogy bármi változna, ugyanakkor Brudzinski csak erősítette a spekulációkat, amikor mindenkit óvott attól, hogy a poszt-Kaczynski korszakról spekuláljon.
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/lengyelorszag_180_fokos_fordulatot_vehet. 664557.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-24 10:46:39, vasárnap
|
| |
| |
2018. június 24. 07:31• Piac
Azt tudtad, hogy a magyar focisták szellemi foglalkoztatottak?
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Tavaly a Vasas kivételével valamennyi élvonalbeli magyar futballcsapatot működtető cégnél nőtt az alkalmazottak létszáma. A 12 vállalat együttesen 916 embert foglalkoztatott főállásban 2017-ben, ami 126-tal több az egy évvel korábbinál. A legtöbb új embert a Diósgyőrnél vették fel, szám szerint 27-et, de közel húszan érkeztek a másodosztályból feljutó Puskás FC Kft-hez is.
Emellett sok csapatnál részmunkaidőben is jelentős állomány dolgozik, velük együtt az élvonal alkalmazottainak száma már bőven meghaladja az ezret. A Fradi például közel feleannyit részmunkaidőst foglalkoztat, mint amennyi teljes állású alkalmazottja van.
Ami azonban ennél is sokkal érdekesebb, hogy azoknál a cégeknél, akik szellemi-fizikai felosztásban is megadták az alkalmazottak számát, szinte kizárólag szellemi foglalkozásúak vannak. Az egyetlen kivétel a Paks, amelynek 51 munkatársából 50 fizikai foglalkozású. Ezzel szemben a Fradinál és a Diósgyőrnél mindenki a szellemi kategóriába tartozik, az Újpestnél és a Honvédnál pedig 5, illetve 7 fizikai alkalmazott dolgozik.
Mivel utóbbiakból nemhogy egy teljes keret, de még egy kezdőcsapat sem jön ki, elég egyértelműnek tűnik, hogy a cégek a labdarúgókat szellemi foglalkoztatottaknak tekintik. Ez még akkor is kicsit furcsa a munka jellege miatt, ha egyébként a magyar futballisták esetében mind a fizikai, mind a szellemi foglalkoztatásra kismillió viccet lehetne gyártani.
A magyarázat a focisták egyedi adózása lehet. A labdarúgók ugyanis ekho (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) szerint adóznak, aminek köszönhetően a bruttó bérükből kevesebbet vonnak le, így több pénz marad a zsebükbe. Az ekhót azonban csak a vonatkozó törvényben meghatározott szakmák képviselői választhatják. Ezek többsége pedig valóban szellemi foglalkozású (írók, művészek, színészek, nyelvészek, újságírók). Ebből a szempontból a sportolók kicsit kilógnak a sorból, és lehet, hogy ezért lettek szellemi foglalkoztatottak.
Az élvonalbeli csapatok egyébként tavaly, a valamivel több mint 900 alkalmazottra 12,5 milliárd forintnyi bérköltséget számoltak el, ami azt jelenti, hogy egy foglalkoztatott átlagosan 13,7, azaz havi 1,1 millió forintjába került a cégeknek. A szórás elég nagy, a legtöbbet a Fradinál keresik az alkalmazottak, náluk havi 1,9 millió forint volt az egy főre jutó átlagos bérköltség, a Diósgyőrnél viszont csak 700 ezer.
A futballisták azonban ennél valószínűleg többet kaptak, hiszen ebben nem csak a sportolók fizetése van benne, hanem az egyéb munkatársaké is. Azoknál a cégeknél, amelyek beosztás szerint is megbontották a bérköltséget az látszik, hogy a labdarúgók az átlagbér másfélszeresét kapták.
https://g7.24.hu/piac/20180624/azt-tudtad-hogy-a-magyar-focistak-szellemi-foglalk oztatottak/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-24 10:37:55, vasárnap
|
| |
| |
ŐK IS!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
---------------------------------------------------------
Ők rabolták ki az országot
2018. 06. 21.
Fotó: Somfai Sándor/Demokrata
Nagy Ida
Évtizedeken át azt hittük, az országot kifosztó vadkapitalizmus Németh Miklós kormányzása alatt, a nyolcvanas évek végén kezdődött. Borvendég Zsuzsanna történész Az ,,impexek" kora című könyvéből kiderül, a pénzszivattyúkat már az ötvenes években beüzemelték. A hetvenes-nyolcvanas években pedig csúcsra járatták az ország kirablását. Borvendég Zsuzsannával, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatójával beszélgettünk.
Fotó: Somfai Sándor/Demokrata
-- Évtizedekig azt tanították nekünk, hogy a rendszerváltás idejére felhalmozott államadósság azért duzzadt hatalmasra, mert a magyar lakosság túlságosan sokat fogyasztott. Ennek a dőzsölésnek az árát pedig a versenyképtelen gazdaság nem tudta kitermelni. Az ön könyve ellentmond ennek az állításnak.
-- Vissza kell mennünk az időben, hogy a folyamatokat megértsük. A kommunisták nyílt hatalomátvétele után 1949-50-ben a külkereskedelmet államosították. Ekkor jöttek létre az első impexek, vagyis azok az import-export vállalatok, amelyek monopoljogot nyertek a termékek külföldi értékesítésére és a termeléshez szükséges berendezések és nyersanyagok behozatalára. Ezzel párhuzamosan a termelő vállalatoktól megvonták a külkereskedelmi jogot, és csak az őket képviselő külkereskedelmi cégen keresztül adhattak el, amelyeknek természetesen nem voltak termelési költségeik, így óriási profitot tudtak felhalmozni. Ám azt nem szabályozták, hogy ezt a profitot miként kell visszaforgatni a gazdaságba.
-- A termelő vállalatok nem részesültek a munkájuk hasznából?
-- Évtizedekig azt a hiedelmet sulykolták, hogy a tervutasításos rendszer miatt versenyképtelenek a hazai vállalatok. Eladhatatlan selejtet termelnek, sőt olyan termékeket gyártanak, amelyeket egyáltalán nem igényel a piac. Ez nyilván igaz volt egyes ágazatokban, de összességében hazug állítás volt. Gondoljunk csak a Ganz-Mávagra, az Ikarus buszokra, az Egyesült Izzóra, később a Videotonra, hogy csak néhányat említsek. Ezek a cégek a kommunizmus évtizedeiben végig versenyképesek voltak. Ám mert a profit nem ezeknél a vállalatoknál landolt, az a megdöbbentő helyzet alakult ki a hatvanas évek elejére, hogy a külkereskedelmi cégeknél óriási vagyonok halmozódtak fel, miközben a termelő cégeknek semmi sem jutott. A nyomon követhető bevételek mellett nagy összegű korrupciós pénzek is befolytak.
-- Hogyan?
-- Mint mondtam, a nyersanyagok és gépek vásárlását is az impexek intézték. Az üzletkötéseiket azonban gyakran nem az észszerűség diktálta, hanem a nyugati vállalatok által kínált korrupciós pénzek. A keleti blokk országai vonzó piacot jelentettek a nyugati, különösen a német vállalkozások számára. A franciák és a britek teríthették a termékeiket a volt gyarmati területeiken, de az NSZK nem rendelkezett ilyenekkel. A számukra kedvező vásárlási döntések érdekében jelentős összegekkel korrumpálták a külkereskedőket, így az elavult vagy leselejtezett áruikat is teríthették nálunk.
-- A termelő vállalatok tűrték ezt?
-- A hatvanas évek közepére kialakult egy nagyon erős iparvállalati lobbi, amely jelentős érdekérvényesítő erővel rendelkezett, akár a politikai döntéshozatalba is bele tudott szólni. Ez a csoport komoly küzdelmeket folytatott azért, hogy a cégek visszakapják a külkereskedelmi jogot. Arról viszont nem szokás beszélni, hogy velük szemben volt egy úgynevezett külkerlobbi, amelynek ez nem állt érdekében. Az új gazdasági mechanizmus 1968-as bevezetése után is csak néhány iparvállalatnak sikerült kivívnia, hogy önállóan kereskedhessen, de az áruforgalom hetven százaléka egészen a nyolcvanas évek végéig továbbra is külkereskedelmi vállalatok kezében maradt. Természetesen voltak próbálkozások arra, hogy visszaszorítsák e cégeket. Különadókkal, exportkorlátozásokkal igyekezett elérni a politika, hogy ha nem is lehet visszacsorgatni a termelő vállalatokhoz a profit legalább egy részét, de legalább valamennyi pénzt visszaforgassanak a népgazdaságba. Ez azonban szintén nem állt érdekében a külkerlobbinak. Megkezdődött annak előkészítése, hogy a profitot és a vagyonokat a lehető legsimábban kivigyék az országból.
-- Milyen cégek alkották ezt az érdekcsoportot?
-- Több mint ötven kisebb-nagyobb cégről beszélünk. Gyakorlatilag lefedték az egész gazdaságot. A vegyipart uralta például a Chemolimpex, az élőállat- és húsexport fölött diszponált a Terimpex, a fém- és acéltermékek forgalmazását a Metalimpex végezte. A nagyok közé tartoztak azok a vállalatok, amelyek a katonai célú alkatrészekkel is kereskedtek, mint például a Technoimpex, az Elektroimpex. Később ez utóbbi hozta be az országba a mikrochipeket. A legnagyobbak közé tartozott a Mineralimpex, amely a nyersanyag-forgalmazást, például a kőolaj-kereskedelmet tartotta az ellenőrzése alatt.
-- Hogyan kapcsolódtak e folyamatokhoz a titkosszolgálatok?
-- A külkereskedelem egy diktatúrában nagyon érzékeny terület, hiszen az ügyletekből nem lehet kikapcsolni a nyugati országokkal való kapcsolattartást. A szovjet típusú rendszerekben ezért az első pillanattól kezdve titkosszolgálati ellenőrzés alatt állt, hiszen a kétpólusú világrend viszonyai között a kereskedelmi kapcsolatok egyúttal kiváló behatolási csatornákat jelentettek a keleti és a nyugati titkosszolgálatok számára egyaránt. A klasszikus hírszerzési, kémelhárítási feladatokat ellátó szervezeteket persze nem szabad összekeverni a politikai rendőrséggel! A rendszerváltás után és időről időre azóta is bedobják ugyan gumicsontként az ügynökkérdést, a besúgói listákat, ezzel elterelve a figyelmet a III/I. és a III/II., klasszikus hírszerzői tevékenységet folytató főcsoportfőnökségekről és a katonai titkosszolgálat tevékenységéről. Róluk egyelőre szinte semmit nem tudunk, pedig a szerepük rendkívül fontos.
-- A történészek eddig azt mondták, hogy a keleti blokkon belül a magyar hírszerzésnek nem volt fontos szerepe azokban az évtizedekben.
-- Éppen az anyagok titkosítása miatt a történészeknek eddig nem volt igazán rálátásuk e területre. Ezért alakulhatott ki az a közvélekedés, hogy a magyar hírszerzésnek csak a Vatikán és a magyar emigráció megfigyelésében jutott szerep. Ez azonban nem igaz. Legalább két olyan terület akadt, amelyben a magyar titkosszolgálatok kiemelkedő tevékenységet folytattak. Ezek egyike a Nyugat semlegesítése volt újságírók felhasználásával, vagyis a befolyásolási politikával. A nyolcvanas évek közepére nem létezett olyan valamirevaló nemzetközi újságíró-szervezet, amelyben ne töltöttek volna be vezető pozíciókat magyar újságírók -- voltaképpen KGB-s akciók részeként. A másik rendkívül fontos és a magyar szolgálatok számára sikeres terület a műszaki-tudományos hírszerzés volt, ami éppen a külkereskedelmi vállalatokon és kirendeltségeiken keresztül folyt.
-- Ez nyilván nem kerülte el a nyugati hírszerzők figyelmét sem.
-- Az ötvenes évek közepétől a keleti és a nyugati tömb már nem a harmadik világháborúra készült, sokkal inkább a tudományos-technikai forradalom vált a verseny fő tárgyává. Kezdetben az űrtechnológia révén a Szovjetunió fölényben volt, de nem rendelkezett elég erőforrással ahhoz, hogy az előnyét meg is tartsa. Rákényszerült arra, hogy nyugatról szerezze be az új technológiákat. Ebben a KGB mellett szerepe volt a Stasinak, a Securitaténak és a magyar titkosszolgálatoknak is. A magyarok pozícióit azonban megerősítette, hogy a nyugatiak szívesebben tárgyaltak a mi külkereskedőinkkel, hiszen ötvenhatnak és a befolyásolási munkának köszönhetően a Nyugat szemében szalonképesebbnek tűnt Magyarország, mint a többi szatellitállam. Ezt a szovjet titkosszolgálat ki is akarta használni. Mindennek köszönhetően a hetvenes évek közepére Magyarország abba a helyzetbe került, hogy a legérzékenyebb árucikkeket is behozza azon időszakban, amikor a COCOM-listán szereplő termékek embargó alatt álltak, vagyis látszólag elérhetetlenek voltak a Szovjetunió számára. A hazai külkereskedelmi vállalatok révén azonban a legtöbb embargós csatorna éppen Magyarországon át vezetett. Az ország gyakran veszített ezeken az ügyleteken, de jutalék formájában óriási hasznot hoztak az üzlet létrehozójának. A külkereskedelmi vállalatok pedig mindent megtettek azért, hogy ezek a pénzek az állam számára láthatatlan magánzsebekbe vándoroljanak.
-- Hogyan?
-- Ebben fontos szerepe volt a Magyar Külkereskedelmi Bank elnökének, Salusinszky Istvánnak. A bank éves jelentéseiből nyomon lehet követni, ahogyan ő hosszan ecseteli, miért lenne fontos Magyarország számára, hogy a külkereskedelmi vállalatok szabadon alapíthassanak leányvállalatokat a nyugati világban. Salusinszkyről tudni kell, hogy 1950-ben kezdte külkereskedői karrierjét Moszkvában, majd a római kereskedelmi kirendeltség élére került, a Magyar Néphadsereg Vezérkarának Második Csoportfőnöksége, vagyis a katonai hírszerzés operatív tisztjeként. Rómából hazatérve ült be a Külkereskedelmi Bank elnöki székébe. Bankelnökként nagyon sokat tett azért, hogy 1972-ben megszülethessen egy olyan pénzügyminiszteri rendelet, amely lehetővé tette, hogy a külkereskedelmi vállalatok leánycégeket hozhassanak létre Nyugat-Európában mindenfajta külön engedély nélkül. Ebben az évben valóságos cégalapítási láz kezdődött.
-- Korábban is léteztek ilyen leányvállalatok?
-- 1968 előtt összesen 14 magyar tulajdonban lévő vállalat működött nyugaton. Ezek, például a Malév, az IBUSZ mind titkosszolgálati fedőcégek voltak. Arról egyelőre nehéz pontos képet alkotni, hogy a hetvenes években hány ilyen cég kezdte meg a működését, de a 80-as évek közepére nagyjából 200 leányvállalat működött nyugaton. Néhány közöttük tisztán magyar tulajdonban volt, de többen tulajdonrészt szereztek külföldi cégekben. Ezt azzal indokolták, hogy azoknak már kialakított ügyfélkörük volt, a külföldi partnerek körében nagyobb bizalmat élveznek, mint a vasfüggönyön túli vállalkozások. Ez leegyszerűsítette az embargós termékek behozatalát. De ezeknek a vegyesvállalatoknak igazán nagy jelentősége nem ebben állt. Hiszen ezeket még bejegyezték a Pénzintézeti Központban, elvileg így biztosítva volt a pénzügyi felügyeletük. Ám ha e vegyesvállalatok alapítottak egy céget külföldön, akkor azt már csak abban az országban kellett bejegyezni, így gyakorlatilag eltűnt a hazai hatóságok elől. A Metalimpex például 1972-ben az elsők között alapított céget Bécsben, amely azonnal újakat alapított, amelyek szintén cégalakításba kezdtek. Hasonlóan járt el a többi magyar külkereskedelmi vállalat is. Ma már gyakorlatilag lehetetlen feltérképezni e cégbirodalmakat, különösen, mert ezek például lichteinsteini, svájci alapításúak voltak, és offshore jelleggel működtek.
-- És ez nekik miért volt jó?
-- Mert ettől kezdve a nyereséges üzleteket ki lehetett szervezni az országból, ki lehetett juttatni a felhalmozott profitot és a jutalékokból származó magánvagyonokat úgy, hogy soha többé senki ne lássa. Így nem is különös, hogy a cégbirodalmak kiépülésének kezdetétől a magyar külkereskedelmi mérleg eredménye szinte minden évben negatív lett.
-- Megoldották okosban...
-- A teljes képhez hozzátartozik, hogy ez a fajta hálózatépítés nem magyar találmány volt. A Szovjetunió már a húszas évek végétől kiemelt feladatának tekintette, hogy támogassa a nyugati kommunista pártokat. Ahhoz, hogy ezek az illegális párttámogatások fedett módon jussanak célba, ki kellett építeni a pénzügyi csatornák egész rendszerét. Főszabály volt, hogy a szocialista vállalatok közvetlenül nem léphettek kapcsolatba nyugati cégekkel, ezért közvetítőt kellett beiktatni az ügyletekbe. Ezek a közvetítők a kommunista pártok vállalatai lettek, amelyek jutalékot kaptak, hozzájutva így a nekik szánt támogatásokhoz. Ez a hálózat, amelybe a háború után kötelezően bekapcsolódtak a keleti blokk országai is, már 1945-re olajozottan működött. A magyar külkereskedelmi vállalatok kezdetben, mondhatni, ráépültek ezekre a hálózatokra. 1972 után azonban már nem volt szükségük a nyugati pártvállalatokra, a közvetítői szerepet immár a saját céghálózataikra bízták.
-- Mit szóltak mindehhez a szovjet titkosszolgálatok?
-- A szovjet titkosszolgálatok nyilván tudták, mi folyik. Ám a rendszert legitimálta, hogy a magyar külkercégek hozták be a Szovjetunió számára nélkülözhetetlen embargós termékeket.
-- A Nemzeti Banknak volt rálátása e tranzakciókra?
-- Az MNB mindent tudott. Erről azért vannak ismereteink, mert a kémelhárításnak feladata volt, hogy minden külföldi behatolási kísérletet szemmel tartson, ezért figyelték a bejövő nyugati cégek képviselőt éppen úgy, mint a kereskedelmi külképviseleteket. Az is a feladatkörükbe tartozott, hogy a nagyobb gazdasági visszaélések gyanúja esetén nyomozást folytassanak. A nyomozati jelentésekből tudjuk, hogy az MNB-nél egy csomó olyan különös számla volt, amelyekről furcsa ügyeleteket finanszíroznak. Pénzek áramlottak lichtensteini, svájci és más külföldi cégek számláira. Ezeket az ügyleteket persze nem foglalták írásba, minden a szürke és a fekete zónában zajlott.
-- Vagyis az MNB is érintett volt a pénzek kisíbolásában?
-- Igen. És érintett maga Fekete János bankelnök is, aki Salusinszky mellett másik kulcsfigurája volt a külkerlobbinak.
-- Nyilván neki is megvolt a maga titkosszolgálati háttere.
-- Hogyne. Róla tudjuk, hogy az első pillanattól kezdve az operatív titkosszolgálat embere. Visszaemlékezéseiben leírja, hogy hadifogoly volt a Szovjetunióban, ott lépett vele kapcsolatba az NKVD. 1945-ben különvonattal hozták őt haza, és ezek alapján feltehető, hogy NKVD-ügynökként került az ÁVH-hoz, a politikai rendőrséghez. A pénzügyminisztériumba már a politikai rendőrség ültette be, innen pedig első elnökhelyettesként landolt az MNB-ben. Akkor már természetesen nem ügynökként tartották nyilván, munkaköri kötelessége volt a szolgálatokkal való kapcsolattartás. Ám Fekete János szerepe ezen túlmenően is nagyon izgalmas. Bankelnökként ő állt kapcsolatban olyan nemzetközi pénzügyi körökkel, amelyeket manapság pénzügyi háttérhatalomként szokás emlegetni. Élénk kapcsolatokat ápolt például a bécsi Winter Bank tulajdonosával, Simon Moskoviccsal. Azt nem tudjuk, hogy ez az úr kinek az embere volt, de azt igen, hogy Moskovics Simon 1949-ben emigrált Magyarországról Ausztriába, majd az ötvenes évek elején felvásárolta ezt a XIX. század végén Bécsben alapított, nem túl jelentős magánbankot. Ráállt arra, hogy ő finanszírozza a Kelet és a Nyugat között zajló kereskedelmi ügyleteket, és szoros kapcsolatot ápolt a szatellitállamok nemzeti bankjainak vezetőivel. Olyannyira felvirágoztatta a bankját, hogy Ausztriában egyedüliként arany exportjogot kapott. Emellett a bécsi pénzjegynyomdában nyomathatott saját aranyérméket.
-- Ez a bank még ma is létezik?
-- Hogyne. Moskovics Simon halála után a fia örökölte, és mára a világ tizenhatodik legnagyobb magánbankja lett.
-- Ha jól érzékeljük, a szovjet és a magyar titkosszolgálatok figyelő tekintete mellett, a nyugati bankokkal és cégekkel összejátszva akár ezermilliárdokat is kivihettek az országból az ,,impexek" 1972 és 1990 között, így duzzasztva hatalmasra az államadósságot. Voltaképpen mekkora összegről beszélgetünk?
-- Igazából megbecsülni sem lehet. Annyi bizonyos, hogy az igazán nagy visszaélésekről csak közvetett utalásokat lehet találni, az azokban részt vevő körök nagyon ügyeltek rá, hogy ne keletkezzenek iratok, vagy ha mégis, akkor azokat nagy valószínűséggel a 80-as évek végén eltüntették. Az is bizonyos, hogy az így elúszott pénzeknek óriási szerepük volt az államadósság felhalmozódásában. A Mineralimpex vezérigazgatójának, Russay Istvánnak a halála után például a titkosszolgálatok nyomoztak a jutalékokból felhalmozott, külföldön tartott magánvagyona után.
-- Mennyi pénz után nyomoztak?
-- Mennyi? Az 1989-es államháztartási hiány 20 százalékára rúgott.
http://demokrata.hu/hir/belfold/ok-raboltak-ki-az-orszagot |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-24 10:35:50, vasárnap
|
| |
| |
Keresztény vezető szakirányú továbbképzés indul a Kaposvári Egyetemen
Sarkadi Zsolt OKTATÁS ma 9:46
Országosan egyedülálló képzés indul szeptembertől a Kaposvári Egyetemen. Keresztény szemléletű vezető szakirányú továbbképzésre jelentkezhetnek az érdeklődők. A két féléves szakon a szemléletformálás és a gyakorlat elsajátítása lesz a fő irány - írja a sonline.hu.
Kőműves Zsolt, a szak felelőse, így mutatta be a képzést a lapnak:
,,Igyekszünk keresztény oktatókkal együtt dolgozni. Törekszünk arra, hogy az oktatásba becsempésszük a Biblia tanításait. Ugyanis nem szabad elfelejteni, a Szentírás komoly hatással van a vezetéselméletre."
Kőműves szerint egyre több sikeres vállalkozás a Biblia fontos tanait alkalmazza működése során. ,,A Biblia tanításait beépítjük oktatásba, gondoljunk a négy vezetési alapelvre: szolgálat, felelősség, hatalom és kegyelem. Ezek köré építjük fel a tananyagot. A szolgáló vezetés ma már szinte minden sikeres vállalkozásnál tetten érhető. Ennek lényege: ne mi legyünk a legnagyobbak, ha azok szeretnénk lenni, akkor szolgáljunk, mutassunk példát. Fontos, hogy ne csak ismerjük, hanem szeressük is az alkalmazottainkat. Próbáljuk megismerni az ő működésüket, a korlátaikat, erősségeiket."
Megajézus a dabasi Aldi mellettFotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA
A két féléves szakirányú továbbképzés ökumenikus, tehát bármely keresztény felekezetből jöhetnek a jelentkezők.
A képzést a soline.hu szerint a történelmi egyházak is támogatják. Varga László, kaposvári megyéspüspök azt mondta: ,,Nagy szükség van képzett vezetőkre, (és) egyre nagyobb szükség lesz rájuk, ugyanis veszélyben van a kultúránk. De, ha olyan vezetőink vannak, akik keresztény értékrenddel bírnak, akkor biztosabban tudják a közösségeket megóvni." Varga szerint korunk leprája a magány, és ez ellen is keresztény szemléletű vezetőkkel tudunk majd hatékonyan küzdeni.
https://444.hu/2018/06/24/kereszteny-vezeto-szakiranyu-tovabbkepzes-indul-a-kapos vari-egyetemen
------------------------------------------------------------------
Végre megvan, hogy mi fogja hazacsábítani a sok tízezer, Nyugatra kitántorgott keresztény magyar fiatalt.
Ez elengedhetetlen a feudalizmus bevezetéséhez. Csak így lehet újra királyunk.
Mi lesz a következő? Kötelező üzemi kántor?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-24 09:58:47, vasárnap
|
| |
| |
Soha nem voltak még erősebb kérdések Németh Szilárdhoz
- Tavaly szeptemberben erdélyi csorbalevest, most júniusban pincepörköltet főzött a kötcsei pikniken. Ősszel mi lesz a menü, velős pacal?
- Azon már túl vagyunk, korábban rittyentettünk pacalt, igaz nem velőset, hanem füstölt nyúljásat. Egyelőre nem tudom, mit készítünk, de az biztos, hogy nem vega-paleo-fitnesz kaja lesz. Most, hogy belegondolok, a paprikás krumpli nem lenne rossz választás, csettegős nokedlivel, füstölt nyelvvel, kolbásszal és almapaprikával.
- Ez azért nem valami katonás étrend.
- Dehogynem! Mindegyik étel, amelyet eddig főztem, gulyáságyúban is elkészíthető, úgyhogy a katonák gyakorlaton is tudják fogyasztani. Nem beszélve a tápértékéről!
(Magyar Hírlap) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/6221 oldal
|
Bejegyzések száma: 62209
|
|
|
|
2021. Szeptember
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | |
| 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | |
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | |
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | |
| 27 | 28 | 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
2 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1513
- e Hét: 5277
- e Hónap: 9022
- e Év: 162518
|
|
|
Online
