|
 2/63 oldal 
|
Bejegyzések száma: 627
|
|
|
|
|
|
2021-02-18 10:34:34, csütörtök
|
| |
| |
,,Válaszd az életet" - figyelmeztet ma az Ószövetségi Szentírás. A bűnbánat ideje éppen erről szól: a halált hozó bűn helyett az életet választom, Istent választom. De mi is az élet értelme? Az embernél jobban senki nem szorul rá fogantatása pillanatától mások gondoskodására, szeretetére és jóindulatára. És éppen ez a közösségi létmód, amit újra kell értékelnünk, megtanulni közösen élni a másikkal, Istennel. Kölcsönös szeretetben lenni. ,,Válaszd az életet" - tudatosan lehet tennünk azért, hogy kapcsolataink javuljanak, hogy gyógyuljanak sebeink, hogy egészségesebb viszonyok alakuljanak ki köztünk és a világban. És ehhez hozzátartozik az is, hogy néha bizony meg kell tagadnom magam és a keresztem felvállalni.
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-16 15:09:51, kedd
|
| |
| |
Aggodalmaskodó tanítványokat látunk Jézus mellett, akik éhesek, így nem is nagyon tudnak ráhangolódni Jézusra. Figyelmüket eltereli korgó gyomruk. Testünk állapota nagyban befolyásolja lelkünk állapotát: mennyire tudunk figyelni, örülni, cselekedni. Ép testben ép lélek - igaz ez a mondás ránk nagyon, nem lehet elhanyagolni a testet. Jézus azért túllép ezen az egyszerű ókori meglátáson, és a lelkiekre irányítja a figyelmet. Főleg annak, aki mellette van, követésére adja a fejét, meg kell tanulnia lelki módon élni, lelki módon szemlélni a dolgokat. ,,Még mindig érzéketlen a szívetek" - jegyzi meg szomorúan. Mi képesek vagyunk továbblátni, lelki módon élni?
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-15 10:32:55, hétfő
|
| |
| |
Az első testvérgyilkosság leírása megdöbbent minket. Istennek is joga van, hogy így vagy úgy döntsön. Hogyan reagálunk, ha olyan történik, ami nekünk nem tetszik? Káin lehajtja fejét, és nem tekint Istenre, nem tőle vár választ, kézbe veszi a dolgokat. Teret enged a bűnnek, a gonoszságnak: az fog uralkodni rajta. Büntetése kemény, de még így is védelem alatt áll, jelet kap. Az ember élete mindig drága Istennek, akármilyen is. Mi is sokszor szeretnénk jelet, ami bizonyítja, Isten él, velünk van. Isten nem mutatványos. De elég csak az évente szentté avatottak ügyei mellé tett csodákat nézni, és hálát adni; elég csak arra gondolni, hogy ma is felébredtünk.
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-14 10:15:00, vasárnap
|
| |
| |
Az olvasmányok első látásra egy ősi dologról szólnak, ami már egyáltalán nem aktuális. Mózes harmadik könyve a lepráról ír. Mivel gyógyítani nem tudták ezt a betegséget, hogy legalább a terjedését akadályozzák, elkülönítették a beteget. Később aztán tisztátalannak nyilvánították, és az egészségesekben kisebbfajta gőg alakult ki, Isten büntetését látták a betegségben, bűnös embernek tartották a beteget - magukat pedig bűntelennek, tisztának. Embertelen bánásmód jutott annak, akit elért a betegség, szinte nem is tartották többé embernek, kívül került a közösségen, megszűnt a vele való kapcsolattartás lehetősége.
Szent Benedek a Regulában figyelmezteti az apátot a bűnös testvérekkel kapcsolatban: ,,gyűlölje a vétkeket, de szeresse a testvéreket". Ez a fajta megközelítés hiányzott akkoriban, magát az embert is elutasították. Az evangéliumban egy ilyen leprás, elutasított, kivetett ember jön Jézushoz. Ezzel mindketten törvényszegők lesznek. A leprás, mert emberek közé megy, Jézus pedig, mert megérinti. Jézus mégis vállalja ezt, nem utasítja el a leprást. És ekkor történik meg a csoda: a gyógyíthatatlan beteg meggyógyul.
Bátran mondhatjuk, hogy az érintés csodát tesz. A modern korban is számtalan kísérlet bizonyította, hogy az ember egészséges fejlődéséhez az kell, hogy naponta legalább tízszer megérintsék gyermekkorában: jobban növekszik, fejlődik, egészségesebb lesz, jobban bírja a stresszt. Jézus megérinti a leprást. Elfogadja, emberszámba veszi. Olyan érintés ez, ami egészséget ad, ami tiszta és gyógyító. Ezzel vezeti vissza a leprást a közösségbe, ezzel veszi el a lepráját.
Mi lehet ez a lepra manapság? Mit tud bennünk gyógyítani Jézus? Nézzünk magunkba, és keressük meg azokat a bűnöket, azokat a cselekedeteinket, amelyek eltávolítanak minket embertársainktól, akadályozzák, hogy közel legyünk a többiekhez; amelyekre úgy tekintünk, mint megoldhatatlan problémákra az életünkben. Hol vannak azok a pontok az életemben, amihez nem merek nyúlni, amit rejtegetek más elől is, ami érzékeny pont? Nem kell persze állandóan ezeket
nézegetnünk és keresgélnünk, de néha nem árt tisztázni magunkban őket. Aztán kövessük az evangéliumi leprást, boruljunk Jézus elé, és bízzuk rá sorsunkat: ,,ha akarod, meggyógyíthatsz". Majd pedig menjünk el egy paphoz, mutassuk meg, tárjuk fel őszintén magunkat a szentgyónásban, lelki beszélgetésben. A kimondott szónak ereje van, gyógyít. Megtisztít. És utána mutassunk be áldozatot Istennek: hálával járuljunk elé, mert megtisztít bennünket. Legyünk hálásak azért, hogy megkaptuk a bűnbocsánat szentségének kegyelmét.
Furcsának tűnik: Jézus megtiltja a leprásnak, hogy beszéljen a gyógyulásról. Még nem érzi, hogy eljött volna az ideje, hogy nyilvánosan kellene cselekednie. És mégis, egy őszinte kérésre megindul a lelke, segít az emberen. Ne legyünk mi sem szégyenlősek kérni Jézustól a megtisztulást, és tanuljuk meg tőle az embert szeretni és a bűnt gyűlölni.
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-11 08:32:55, csütörtök
|
| |
| |
Milyen gondoskodó Istenünk van, aki földi társat is teremt Ádámnak! Évára nézve fölismeri igazi társát, aki csont a csontjából és hús a húsából. A csont, ami megtart bennünket, és a hús, az izom, ami mozgat. Ez a férfi és a nő egymásnak: megtartó- és mozgatóerő. Bár így tudna egymásra tekinteni minden szerelmes, és igazi társként haladnának előre házaséletükben. Tudniuk kell, hogy Isten mindig ott van velük, és akarja, hogy ilyen társai legyenek egymásnak. De nem szabad elfeledni a kérést sem, és bizony olyan leleményesnek lenni, mint az evangélium asszonya, aki nem megsértődik az elutasításon és a kemény szavakon, hanem bátor leleménnyel válaszol. Ha igazán akarunk valami jót és szépet, kitartóan kell kérnünk.
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-10 12:31:21, szerda
|
| |
| |
Mennyi gondolat cikázik át fejünkön naponta! Van, amelyik csak jön és megy, de van, amelyik sokáig marad; vannak örökzöld gondolataink, képzelt vitáink, beszélgetéseink; vannak fantáziaképeink, jók és rosszak. Nagy élet dúl fejünkben, lelkünkben. És való igaz, tapasztaljuk, hogy minden bűnünk egy gondolattal kezdődik. Jézus erre hívja föl a figyelmet, és arra, hogy könnyen kettős életünk alakulhat ki: a külsőségek rendben vannak, de belül és titokban egész más a
helyzet. Nursiai Szent Benedek lánytestvérét, Szent Skolasztikát ünnepeljük, aki csöndesen meghúzódva járta bátyja útját, és követői mindmáig megmaradtak a monostorok zártságában, őrizve a paradicsomkert ártatlanságát. Kérjük közbenjárását, hogy gondolataink jók és szentek, tetteink és életünk Istenhez méltó legyen.
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-09 15:56:27, kedd
|
| |
| |
Isten a saját képére teremti meg az embert, és rábízza a földet, hogy gondozza, őrizze. Mennyire félre tudjuk értelmezni ezt az uralkodást, mennyire félre tud siklani gondolkodásunk, amikor Isten uralmából kiindulva akarunk uralkodni mások fölött. Már Izajás próféta felhívja a figyelmet: ,,Ez a nép ajkával tisztel engem, ám a szíve távol van tőlem. Hamisan tisztelnek, olyan tanokat tanítván, amelyek csak emberi parancsok. Az Isten parancsait nem tartjátok meg, de az emberi hagyományokhoz ragaszkodtok." Állandó éberségre van szükség, hogy hűségesek tudjunk maradni Isten akaratához; hogy mi alakuljunk az ő képére, és ne őt alakítsuk a miénkre.
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-08 12:31:34, hétfő
|
| |
| |
Az első teremtéstörténet gyönyörű, himnikus sorait olvassuk, halljuk. ,,A föld puszta volt, és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött." Ebbe a pusztaságba, sötétségbe Isten szép fokozatosan életet, világosságot hoz. Minden napnál megismétli: Isten szólt, és lett, és látta Isten, hogy jó. Isten Igéje, szava teremtő erejű, és jót teremt. A mi szavunk is ilyen teremtő erejű, hiszen ,,élet és halál van a nyelvben". Vigyázunk-e arra, hogy az életet, a jót szolgálja szavunk, beszédünk? Nem vagyunk-e néha túl könnyelműek a beszédünkben? Jézus mint az Atya kimondott Igéje folytatja a teremtő munkát az emberek között: ,,aki csak megérintette, meggyógyult."
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-07 18:33:03, vasárnap
|
| |
| |
Nehéz időket élünk, igazán aktuális Jób panasza: ,,nemde küzdelem az ember sorsa a földön? Csalódással teli hónapok jutottak osztályrészemül." Szorongó szívvel nézzük a híreket, szorongó szívvel nézzük a saját és szeretteink életét: mit hoz a jövő? Merre tart a világ? Az ország? Merre tart az én életem? Lesz-e elég erőm? Igazán szükség van most rá, hogy lelkileg erősen álljunk. Szükség van rá, hogy kapcsolatunkat Krisztussal szorosabbra fűzzük. Nem szabad engedni, hogy a reménytelenség és a ,,minden mindegy" állapotába süllyedjünk.
Sajnos, a közöny nagy úr lett a mai világban. Nem is érdekel, hogy mi van, vagy mi lesz a másikkal, csak a magunk dolgával törődünk. Sokszor persze nem is engedik, hogy segítsünk, hogy tanácsot adjunk. Máskor pedig nevetségessé teszik, lejáratják a szépet és jót, az örök értéket, mert valakit bukáson érnek. Hangos lett a rossz a világban, és nagyon halk a jó. Vannak persze üdítő kivételek, de sajnos, a legtöbb ember is csak a rossz hírekre figyel föl, a legtöbb dolognak a fonákját nézi.
Mi hogyan éljük meg a nehézségeket? Mire van beállítva a figyelmünk, a lelkünk? Tudunk-e az örömhír követei lenni? Tudunk-e jót látni? Tudunk-e fantáziadúsak lenni a segítőkészségben? Mert készen kell állnunk, hogy segítsük a másikat. Hogy mindenkinek mindene legyünk. Úgy, ahogyan Szent Pál is megtette: nem magamért, hanem az evangéliumért. Mindennek a mértéke ez lesz: kiért, miért teszem?
Vallásunknak, kereszténységünknek akkor lesz gyümölcse, ha képesek leszünk elfelejteni saját önös érdekeinket és alárendelni magunkat Krisztusnak. Akkor megszabadulunk a görcsösségtől, a félelemtől. Nem rólam szól és nem nekem kell a népszerűség. Magának Krisztusnak.
Testvérek, cselekednünk kell! Fölszabadulni a bezárkózásból és az önzésből. Hogy ne a saját szórakoztatásunk legyen a hitünk, hanem valóban a másikért tegyünk, cselekedjünk. Az evangélium Jézus egy hétvégéjét írja le: hirdeti az Isten szavát, gyógyít, szabadít, imádkozik. Elfelejti magát. Csak a másik a fontos. Csak az Istennel való kapcsolat a fontos.
Azt olvassuk: mindenki őt keresi. Vonzó az olyan ember, aki képes elfelejteni magát. Aki nem kihasznál, hanem használ. Akinek jelenlétében gyógyulnak az emberek, mert erő árad belőle. Honnan ez az erő? Maga a Mester is csak úgy tudja
mindezt megtenni, ha időnként elvonul magányos helyre. Sokszor írja az evangélium, nem egyszeri alkalom ez. Mi hányszor vonulunk el egy héten, hogy magányosan legyünk, hogy csak az Atyával legyünk? Csak így tudjuk tenni a dolgunkat, csak így tudunk tenni a másikért. Nagyon szép a Boldogasszony Iskolanővérek régi szabályzatának egyik gondolata: ,,Többet kell Istennel gyermekeiről beszélnie, mint gyermekeivel Istenről."
Szorongat minket az élet, számtalan esemény ad rá okot, hogy kedvünket veszítsük, hogy pesszimisták legyünk. Tudatosítsuk, hogy nem csak kenyérrel él az ember, a lelkünk az, ami igazán bajban van. A lelkünknek van szüksége igazából arra, hogy rendbe tegyük, hogy helyre tegyük. Szánjunk időt rá. Kérjünk segítséget ebben is, ha szükséges. Járuljunk Jézushoz mi is. Ismerjük el, hogy szükségünk van rá, az ő gyógyító és vigasztaló jelenlétére.
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-05 10:18:18, péntek
|
| |
| |
Keresztelő Szent János halála az emberi gonoszság, szűklátókörűség és hataloméhség szomorú példája. A földi hatalom bűvöletében élő emberek könnyen kezdenek számokban gondolkodni, és nem személyekben. Az Isten hatalmának bűvöletében élők pedig olyanok, mint akikről a Zsidókhoz írt levélben olvasunk: vendégszeretők, együtt érzők, tiszta gondolataik vannak, elégedettek. Ezek a gondolatok visszhangoznak ezerötszáz év elteltével Avilai Szent Teréz műveiben is: ,,Semmitől ne félj, semmi meg ne rettentsen. Minden elmúlik. Egyedül Isten marad ugyanaz. A türelem mindent elér. Ha Isten a tiéd, semmid nem hiányzik: Isten egyedül elég!" Keresnünk kell az igazi értékeket, mert ezek azok, amelyek megmutatják Isten tervét az emberről, ezek adják meg az igazi boldogságot, már itt a földön.
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/63 oldal
|
Bejegyzések száma: 627
|
|
|
|
2021. Szeptember
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | |
| 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | |
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | |
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | |
| 27 | 28 | 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
745 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4168
- e Hét: 15230
- e Hónap: 27906
- e Év: 261653
|
|
|
Offline
