|
 2/17 oldal 
|
Bejegyzések száma: 164
|
|
|
|
|
|
2023-12-02 20:00:37, szombat
|
| |
| |
AZOK A 60-AS, 70-ES ÉVEK!
HA MÁSÉRT NEM IS VOLT SZÉP, EGYÉRT BIZTOS, AKKOR VOLTUNK FIATALOK!
Azok a 60-as, 70-es évek!
Ha másért nem is volt szép, egyért biztos, akkor voltunk fiatalok!
Egy korszak, amit megéltünk, és itt nem pusztán nosztalgiát,
sokkal inkább az elmúlt évtizedek képeit láthatod!!!
1964-ben megtörtént a Szentszék és a Magyar Állam kiegyezése.
1963-ban elindult a konszolidáció, az enyhülés folyamata.
,,A krumpli leves, az legyen krumpli leves ,,... hangzott az elhíresült mondata!
A két kép jól kifejezi, hogy Kádár - a szerény lehetőségéhez képest - külön úton járt!
Gyermekként úttörők voltunk, felvonultunk Május elsején.
Azután a középiskolában - egyetemen KISZ tagok lettünk.
Mint bárki más
Micsoda mámorító élvezet volt a Bambi után - valamikor '69 körül - először Cola Colát inni!
Emlékszel még...
Akikért rajongtunk
Hol?
a Budapesti Ifjúsági parkban,
és a Budai Parkszínpadon
Volt nekünk egy MALÉV-ünk ... (is)
Azért közben épült - szépült ez a kicsi ország.
az Erzsébet híd régen
Ilyen volt '61-ig,
Ilyen lett '64 után!
Ismerős a helyszín?
Ez például az első metró építése! (az 1894-'96-ban épült kisföldalatti után)
Blaha Lujza tér
Kálvin tér
Ismerős a helyszín?
'64-ben elkezdődött az M1- M7 közös kivezető szakasza, majd utána az M7 autópálya építése.
... na jó, a betonpálya ,,kicsit" zötyögős volt
Minden erőművünk építése a ‘60-as években kezdődött.
Visontai hőerőmű
Kiskörei vízerőmű
Paksi atomerőmű
Százhalombattai hőerőmű
Egy kis divat őrület
Életképek
...és amire oly nagyon büszkék voltunk: íme a ,,FAROS"
A ,,keleti blokkban" autóbusz gyártásban mi voltunk a profik!
Az Ikaruszok a világ minden országát meghódították
Most ájulj el!
Külföldre emeletes csuklóst készítettünk!
Nem csak a ,,szigetlakóknak" volt emeletesük!
Ezekkel száguldoztunk akkoriban
...és ezzel
Ezek saját készítményeink voltak
Berva moped
Panni robogó
Csepel 125
Pannónia 250
Oldalkocsis Pannónia 250
A lakások elektronikai és háztartási gépei
És ha már a lakásnál tartunk:
A '60-as, "70-es években épült fel - szerte az országban - majd az összes KISZ és egyéb lakótelep - több százezer lakással!
Szakszervezetünk egyetlen feladata az üdülési utalványok szétosztása volt.
A közeli és távoli szocialista országokból mindenki itt nyaralt nálunk, a ,,vidám barakkban"!
SlidePlayer
Link
AZOK A 60 ÉVEK - 50 ÉV ZENÉBEN
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-10-31 19:30:55, kedd
|
| |
| |
NAGY VOLT EGY "NAGY" LAJOS KIRÁLY? - NAGYOBB MINT HINNÉNK
Szerző: József Kolárik 2023.10.31.
,,Oh nagy volt hajdan a magyar,
Nagy volt hatalma, birtoka;
Magyar tenger vizében húnyt el
Éjszak, kelet s dél hullócsillaga. "
(Petőfi Sándor: A hazáról)
Károly Róbert uralkodása során Magyarországot rendben tartotta és gazdagította, így mikor eljött az ideje, hogy utódjának átadja a trónt, egy rendezett és gazdag királyságot hagyott hátra. Fia, Lajos, akit a történelem “Nagynak" ismert, már egy erőteljes katonai hatalom fejeként lépett a trónra. A belső háborúk által nem sújtott, stabil országban kezdte meg uralkodását, mely már akkorra képes volt befolyását kiterjeszteni más területekre is.
Portréja a Képes krónikában
Lajos, aki 1326-ban született Visegrádon, a Capeting-ház Anjou-házi magyar ágának tagja volt, a kitűnő Károly Róbert magyar király és Łokietek Erzsébet lengyel királyi hercegnő fiaként. Apai vonalon Károly Róbert és Martell Károly calabriai herceg, valamint Ausztriai Klemencia hercegné unokája volt. A családi örökségében mélyen gyökerezik a királyi és nemesi vér, apai nagyapai dédszülei között megtalálhatók a nápolyi és magyar trónok örökösei, míg anyai oldalon a lengyel királyi család prominens tagjai szerepelnek.
Victory of Louis I, of Hungary againts the Ottomans in Bulgaria
Lajos nevét apai nagybátyjáról, az 1316-ban szentté avatott Lajos toulouse-i püspökről kapta. Ez a név vált később ismertté és jelentőssé a magyar történelemben. Lajosnak több testvére is volt, akik közül néhányan jelentős történelmi szerepet játszottak. Katalin, aki ¦widnica hercegnéjeként ismert, András, aki Nápoly iure uxoris királyaként uralkodott, és István, a horvát és szlavón területek kormányzójaként szolgált. Ezenkívül volt egy féltestvére, Kálmán, aki győri püspökként szolgált.
Magyar Lajos, a lengyel király
Az ifjú Lajos két bátyjának, Károlynak és Lászlónak a korai halála miatt vált a magyar trón örökösévé, mindössze négy éves korában.
Az 1342-ben trónra lépő Lajos király aktív és ambiciózus katonai tevékenységet folytatott. Haláláig legalább 35 hadjáratot vezényelt, és ezek többségében maga állt serege élén. A hadjáratok célja főként az ország területének növelése és a magyar királyság befolyásának erősítése volt a környező államokkal szemben. Első hadjáratát Szerbia ellen vezette, míg az utolsó alkalommal Havasalföldet célozta meg.
Between 1370 and 1382 Hungary was in a personal union with Poland (red territories). Louis's vassal (or dependent) territories are coloured coral pink. Sources: KNIGHT KINGS,THE ANJOU- AND SIGISMUND AGE IN HUNGARY (1301-1437), Encyclopaedia Humana Hungarica
A Lovagkirály :
Lajos, a magyar király, számos példával mutatta meg bátorságát és lovagi elkötelezettségét. Harcokban gyakran az első sorokban találta magát, és sokszor vállalt kockázatokat, hogy a csata során példát mutasson alattvalóinak. Az oklevelei is megerősítik ezt, ahol az esetek többségében a király maga volt a szemtanúja a kitüntetett katonája hőstettének.
I. Lajos magyar király címere Gerle herold címerkönyvében. Anjou-kori királyi címert kiegészítő sisakdísz.
Az egyik emlékezetes esetben Lajos a második nápolyi hadjárat során Canosa várának ostromakor került veszélybe. Az első sorokban rohamozva egy kő eltalálta és az ostromlétráról a várárokba lökte. Sérülten, sátrában fekve, amikor főtisztjei megdorgálták a kockázatvállalásáért, válaszában kijelentette, hogy a királynak mindenben példát kell mutatnia.
De nem csak bátorságával, hanem emberiességével és bajtársiasságával is példát mutatott. Egy alkalommal, amikor Salerno városának ostromára készült, a Sele (Silaro) folyó állapotát vizsgálta. Egy katonáját kérte, hogy lovastul lépjen a folyóba, hogy megvizsgálja az átkelés lehetőségét. Az áradó folyó azonban elragadta a katonát, mire Lajos azonnal utána ugratott lovával és megmentette az embert. A király ezen cselekedetével is azt üzente, hogy ha valakit bajba sodor, felelőssége van segíteni rajta. Ezen tettei miatt Lajos nem csak a palotában, hanem a csatatéren is elnyerte alattvalói tiszteletét és szeretetét.
,,volt is becsülete a királynak, nemcsak a palotában, hanem a tábortűz mellett is"
A krónikás szerint
Lajos, a magyar király, nemcsak bátorságáról és lovagiasságáról volt híres, hanem nagylelkűségéről és kegyelméről is. Ezt számos eset bizonyítja a második nápolyi hadjárat során.
itthonrolhaza illusztráció
Egyik alkalommal Lucera közelében egy vár ostromakor Lackfi Miklós hirtelen rajtaütéssel mintegy 150 zsoldost ejtett foglyul. Ezeket a zsoldosokat megkötözve vezették Lajos elé. A király azonban nem büntette meg őket, hanem vendégségbe fogadta és étellel-itallal kínálta őket. A következő napon azonban megfosztotta őket fegyvereiktől és lovaiktól, és szétkergette őket, hogy térjenek vissza otthonaikba.
Egy másik esetben Lajos egy gróf várát foglalta el, aki korábban elárulta őt. A gróf, látva a reménytelen helyzetét, ingre vetkőzve, kötéllel a nyakán könyörgött a király kegyelméért. Lajos nemcsak megbocsátott a grófnak, hanem vissza is állította őt korábbi pozíciójába.
Az említett példák jól mutatják, hogy Lajos nemcsak mint hadvezér, hanem mint államférfi is megértő és kegyelmes volt, aki a becsület és az emberiesség elvei szerint cselekedett. Ezen tetteivel tovább erősítette hírnevét és tiszteletét a hadseregben és a nemesség körében is.
Lajosnak nemcsak a szárazföldi területekkel voltak tervei, hanem a tengerparti területekkel is. A Nápolyi Királyság területi vitáiban éveken át vett részt, és az Adriai-tenger partján található területek megszerzéséért hosszú ideig harcolt Velence ellen. Számos fronton állt csatába: szembeszállt a törökökkel Havasalföldön, a tatárokkal Moldvában, és hadjáratokat indított Litvánia és Csehország ellen is.
A kor lovagi eszményeihez híven Lajos gyakran személyesen is részt vett a csatákban. Az 1350-es itáliai hadjárat során Canosa du Puglia váránál sérülést szenvedett, és néhány hónap múlva újabb veszélyes helyzetbe került Aversa ostrománál. Ennek ellenére sosem hagyta abba harci tevékenységét, és uralkodása során Magyarország az európai nagyhatalmak közötti kiemelkedő helyet foglalt el.
Lajos király uralkodása alatt a Magyar Királyság az európai nagyhatalmak közé emelkedett. Bár uralkodásának negyven évéből csak három háború nélküli év volt, ezek a katonai és diplomáciai vállalkozások, főként az itáliai hadjáratok, azt bizonyítják, hogy Magyarország az akkori időkben erős és stabil ország volt.
Lajos hadjáratai és diplomáciai tevékenységei az országot számos politikai, pénzügyi és katonai kihívással szembesítették. Azonban a Károly Róbert által létrehozott és megerősített államszervezet sikeresen vette ezeket az akadályokat. Ezen kívül Lajos külpolitikai tevékenysége nem korlátozódott csupán Magyarország közvetlen érdekeltségeire, hanem kiterjedt számos más európai államra is. Ilyen aktív külpolitikai tevékenységet sem előtte, sem utána nem láthattunk magyar uralkodótól.
Molnár Elisabeth and Mary on the coronation of Cherles II of Hungary közkincs
Lajos király uralkodása alatt a belviszályoktól és külső támadásoktól mentes ország lehetőséget kapott a stabil fejlődésre. Bár a pestisjárvány komoly negatív hatással volt az országra, a társadalom mégis válságoktól mentes fejlődést tapasztalhatott, mind politikai, mind gazdasági szempontból. Lajos uralkodása alatt Magyarország valóban egy európai nagyhatalommá vált, és megszilárdította helyét a kontinens politikai és kulturális térképén.
wikipedia arcanum képes krónika
Link
A MAGYAR KIRÁLY, AKIRE IRIGYKEDETT EURÓPA
Ideális körülmények között ülhetett trónra a 16 éves Nagy Lajos 1342-ben: dugig volt az államkincstár, belső ellenzék és külső ellenség sehol. Mit tudott elérni negyven év alatt?
Amikor Károly Róbert 1342-ben meghalt, stabil királyi hatalmat és virágzó államot hagyott utódjára, az uralkodást mindössze 16 éves korában megkezdő Lajosra. Az ifjú király tényleg ideális körülmények között lépett trónra: az államkincstár dugig volt az apja uralkodása alatt föltárt nemesfémbányák jövedelmeiből, belső ellenzék lényegében nem létezett, érdemi külső ellenség pedig nem fenyegette az ország határait. Talán nem is volt a magyar történelemben más uralkodó, aki ilyen kedvező feltételek között ülhetett a trónra.
Nagy Lajos a Képes Krónika első oldalán Forrás: Wikipedia
Korlátlan királyi hatalom
Lajos uralkodása alatt az I. Károly által kialakított belpolitikai rendszer zavartalanul működött tovább. Nem fenyegette az Árpádok idején oly sok bajt hozó testvérviszály sem: egyik fivére, András Nápolyba került, másik fivére, István pedig néhány kisebb tartomány uraként nem jelentett veszély a király hatalmára. A bárók sem okoztak különösebb problémát: miután I. Károly az 1320-as évek elejére fölszámolta az oligarchák uralmát, a visszaszerzett földbirtokok segítségével lehetősége nyílt beemelni az ország kormányzatába a királyhoz hű új bárókat, akik hűek maradtak aztán Lajoshoz is. Károly alatt kezdte a karrierjét például a Lackfi család, amelynek számos tagja viselt fontos tisztséget Lajos uralma alatt.
Lajos fő belpolitikai célja az volt, hogy megőrizze és tovább erősítse a hatalmát. Ezt szolgálta többek között az ősiség törvényének bevezetése 1351-ben, amely szentesítette azt a gyakorlatban már korábban is működő elvet, hogy az örökös nélkül elhalálozott nemes birtoka a koronára száll, nem rendelkezhet vele szabadon. Ennek célja a királyi földállomány gyarapítása volt, ami tovább erősítette a király hatalmát. Az Árpád-ház utolsó évtizedeiben kialakult nemesi vármegyék jogait fokozatosan korlátozta az uralkodó, ami jelentősen szűkítette a vármegyében élő nemesek jogait is (például pallosjog, a bíráskodás és a pecsét használatának joga).
Lajos nem engedett beleszólást a királyi hatalom gyakorlásába. A nápolyi hadjáratok lezárulta és a pestisjárvány elvonulása után, 1351-ben ült össze az egyetlen olyan Anjou-kori országgyűlés, amely valóban fontos törvényeket hozott. A 1351. évi dekrétumok a nemesek kezdeményezésére születtek. Itt mondták ki a már említett ősiség elvét, amely egészen az 1848. évi áprilisi törvények bevezetéséig volt érvényben. Bevezették a kilencedet, amely az egyháznak fizetendő tized után a maradék termény kilencedét jelentette, és a földesúrnak kellett kifizetni. A törvények az 1222. évi Aranybulla rendelkezéseit is megerősítették, és kimondták: a magyar nemesség egy és oszthatatlan, vagyis minden nemes, vagyontól függetlenül, ugyanazokat a szabadságokat élvezi. Nagy Lajos uralkodása alatt tehát véglegesen kialakult a magyar társadalom évszázadokra meghatározó két nagy csoportja: a jogi értelemben egységes nemesség és a jobbágyság.
A Képes Krónika
Nagy Lajos lovagi udvarában keletkezett a magyar középkor egyik legszebb tárgyi emléke, a Képes Krónika. Vélhetően az 1360-as években született a magyar történelem forrásaként is jelentős alkotás, amelyet összesen 147 gyönyörű miniatúra díszít. A mű befejezetlen maradt: több helyen ki van hagyva néhány hely a képeknek, és a szöveg is csak Károly uralkodásáig jut el. A szép kézírásos kódex vélhetően reprezentációs céllal készült, ám a pontos körülmények nem ismertek. A krónika hasonmás kiadása innen tölthető le.
Harcok Nápolyért
Némelyik forrás rideg, szűkmarkú szervezőzseninek írja le Károlyt, fiát viszont bőkezű, nyájas és nyíltszívű személyiségnek mutatják. Apjával ellentétben Lajos a harcmezőn kereste a dicsőséget, uralkodása alatt alig akadt év, amikor ne indított volna háborút valamelyik környező országba. Lajos a lovagkirály eszményét kívánta megvalósítani, és kritikusai szerint gyakran előfordult, hogy hadjáratai mögül hiányzott a jól átgondolt indok és cél. Történelmi emlékezetünkben Lajos nagy hódítóként él, noha hódításainak jelentős része nem bizonyult tartósnak. Európa uralkodói azonban irigykedve nézték a magyar királyt, akinek arany- és ezüstbányákból származó jövedelmei miatt sosem volt problémája a hadjáratok pénzügyi fedezetének megteremtésével.
Uralkodása első éveit a nápolyi királyság megszerzésére tette fel, ami apja régi terve volt. Lajos dédapja Nápoly királya volt, az Anjou-ház magyarországi ága pedig soha nem tett le arról, hogy megszerezze a nápolyi trónt, így egyesítve egy uralkodó alatt a két királyságot. Már Károly megtette az első lépéséket: kisebbik fia, András elvette Róbert, a fiúörökös nélküli nápolyi uralkodó leányát, Johannát. A szerződésben az állt, hogy Róbert halála után András és Johanna közösen fognak uralkodni Nápoly fölött. Amikor azonban Róbert 1343 elején meghalt, végrendeletében nem tartotta be a szerződést, és egyedül Johannára hagyta a királyi címet, András megmaradt hercegnek.
Magyarország Nagy Lajos király korában Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár
Lajos először békés eszközökkel, vagyis pénzzel kívánta megoldani a helyzetet. Itáliába küldte édesanyját, az uralkodása alatt végig nagy befolyást élvező Erzsébetet, aki a magával vitt huszonhétezer márka ezüsttel és tizenhétezer márka arannyal kívánta András javára fordítani az erőviszonyokat. Ez a mennyiség Magyarország többévi kitermelésének felelt meg, és még Nyugat-Európa gazdaságára is hatással volt. Úgy tűnt, a pénz eléri célját: a pápa támogatta, hogy Johannát és Andrást közösen koronázzák királlyá. A tervekből azonban nem lett semmi, mert Andrást 1345. szeptember 18-án megfojtották. A gyilkosságot Johanna kegyencei készítették elő, aki maga is tudott a tervről, noha éppen gyermeket várt a férjétől.
Lajos először diplomáciai úton próbált kárpótlást szerezni öccse haláláért és érvényesíteni érdekeit, majd amikor ez nem sikerült, 1347 nyarán katonákat küldött Nápolyba. Ő maga szeptemberben érkezett, januárig tartózkodott Nápolyban, és fölvette a Szicília királya címet. Nápolyi uralma idején nem kívánt beavatkozni az ország ügyeibe. A fontosabb tisztségekbe itáliai híveit nevezte ki, ám a várakban magyar őrséget hagyott, amikor 1348 elején az Itáliát elérő nagy pestisjárvány miatt sietve hazatért Magyarországra. A könnyen meghódított országot azonban nem tudta megtartani, 1348 szeptemberében már ismét Johanna és új férje volt az úr Nápolyban.
Lajos 1350-ben indította második hadjáratát, amely szintén könnyű győzelemmel járt. Olyannyira népszerűtlen volt azonban, hogy képtelen volt megszilárdítani hatalmát, így az év végén kiábrándultan hazatért. Távozása után uralma rögtön összeomlott, ismét Johanna és férje került hatalomra. Terveinek kudarcát belátva Lajos végül 1352-ben békét kötött Johannával, és lemondott nápolyi trónigényéről. Nápolyi hadjáratát nehezítette az is, hogy ezekben az években tombolt Európában a nagy pestisjárvány, ami Magyarországot is elérte, ám itt nem okozott nagy pusztítást. Ennek oka az volt, hogy Magyarország jóval gyérebben lakott volt, mint a nyugat-európai országok, ráadásul élelmiszerben dúskálva a nyugatihoz hasonló éhínségek sem tizedelték a lakosságot.
Északra, délre, keletre
Lajos nem csupán a nápolyi trónigényt örökölte apjától, hanem a lengyel koronához fűződő jogot is. Károly ugyanis feleségül vette Nagy Kázmér lengyel király lányát, Erzsébetet. A magyar és a lengyel uralkodó szerződést kötött, amelynek értelmében Kázmér fiúörökös nélküli halála esetén Károly fia, Lajos örökli a lengyel trónt is. A lengyel kapcsolatot az is erősítette, hogy Károly özvegye, Erzsébet 1380-ig élt, és haláláig rendkívül aktív szerepet játszott a magyar politikában. Fiával való jó kapcsolatára jellemző, hogy Lajos állítólag azért indított hadjáratot 1362-ben IV. Károly császár ellen, mert a császár borgőzös állapotban sértő megjegyzéseket tett az anyakirálynéra.
I. Lajos átveszi lengyel koronát Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár
Amikor aztán a középkori lengyel történelem talán legnagyobb királya, Nagy Kázmér 1370-ben meghalt, Lajos gond nélkül megörökölte a lengyel trónt is. A két ország perszonálunióban egyesült, vagyis az uralkodó személye volt csupán közös, más közös intézmény nem jött létre a két ország között. Lajos uralkodásának súlypontja Magyarországon maradt. Lengyelországba mindössze háromszor látogatott el, és összesen néhány hónapot töltött ott. Lengyelország kormányzásával először édesanyját, az akkor már idős Erzsébetet bízta meg, aki magyar urakkal vette körbe magát, hatalmát így a lengyel urak idegen uralomnak érezhették. 1376-ban ez véres konfliktusig jutott: Krakkóban lemészárolták Erzsébet magyar kíséretét, a királyné így kénytelen volt elhagyni az országot. Lajos összességében keveset foglalkozott a lengyel ügyekkel, legfontosabb intézkedése az elégedetlenkedő lengyel uraknak 1374-ben - jellemzően Kassán kibocsátott - privilégium volt, ami megalapozta a lengyel nemesség széles jogait.
Lajos lengyelországi és nápolyi hadjáratai mellett főként keletre és délre folytatott nagy hódító hadjáratokat. Tartós sikert Horvátországban és Dalmáciában tudott elérni. Az Árpád-ház kihalása utáni zavaros időkben gyengült a magyar uralkodó befolyása Horvátország fölött, Lajos ezt uralkodása elején, 1345-ben helyre tudta állítani. Velence többszöri legyőzésével pedig a dalmát városok fölött is tartós hatalmat tudott kiépíteni, az 1358-ban kötött zárai békében Velence örökre lemondott ezekről a városokról. Kevésbé voltak sikeresek Lajos keleti és délkeleti hadjáratai: noha többször győzelmet aratott Havasalföld és Moldva fejedelmei fölött, tartós uralmat itt nem tudott kiépíteni. Lajos uralkodása alatt követte apja politikáját: nyugati irányban, Csehországgal és a Habsburg hercegekkel békés viszonyt tartott fenn.
Mosta-e három tenger Magyarország partjait?
A köztudatban élő legenda szerint Magyarország partját Nagy Lajos uralkodása alatt három tenger mosta: Horvátország révén az Adriai-, Lengyelország révén a Balti-, Moldva meghódoltatása révén pedig a Fekete-tenger. Ez azonban nem volt igaz: Nagy Lajos befolyása ugyan kiterjedt Lengyelországra és Moldvára - bár ez utóbbinak mértéke bizonytalan -, ez nem jelentette azt, hogy ezek az országok Magyarország részei lettek volna, mindössze közös uralkodójuk volt Magyarországgal. Lengyelország ráadásul a német lovagok miatt nem is rendelkezett tengerparttal északon.
Ki legyen az utód?
Uralkodásának utolsó évtizedében az öregedő királyt - főként betegsége és részben édesanyja hatására - vallásos buzgalom kötötte le, így az 1370-es években már jóval kevesebb hadjáratot folytatott. Figyelmét az ország intézményeinek reformjaira irányította, emellett pedig gondoskodni kívánt az utódlásáról is. Első feleségét, a halálakor mindössze 14 éves Margitot a pestisjárvány vitte el. A második feleségével, a boszniai Erzsébettel kötött házasság 17 éven át meddő maradt, így egyre égetőbbé vált a probléma megoldása. Erzsébet végül három leánygyermekkel ajándékozta meg Lajost. A legidősebb, Katalin már Lajos életében elhunyt, így két húgára, Máriára és Hedvigre várt a trón.
A királylányoknak természetesen megfelelő férj kellett a korona terheinek viseléséhez. 1372-ben a mindössze egyéves Máriát IV. Károly császár kétéves fiacskája, Zsigmond jegyezte el, a kézfogót 1379-ben tartották. Zsigmond ezután Magyarországon maradt, hogy megismerje a nyelvet és a szokásokat. Hedvignek Lipót Habsburg-herceg fiával tervezett házassága a lengyel urak ellenállása miatt végül megbukott. Amikor Lajos 1382-ben meghalt, összességében stabil királyi hatalmat hagyott utódjára. A legfőbb problémát azonban nem tudta elrendezni: leányát, Máriát ugyan királynővé koronázták, ám a magyar urak számára nem volt elfogadható a nőági öröklés, ami a bárók megerősödésével komoly zűrzavart okozott a Lajos halála utáni években, a lengyel-magyar perszonálunió pedig szinte azonnal fölbomlott.
Link
Miért lett I. (Nagy) Lajos király ,,Magyar" Lajos a lengyeleknél?
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-10-29 22:05:10, vasárnap
|
| |
| |
A MAGYAROKRÓL ( AMIT A MAGYAR NÉP NEM TUD )
A TURÁNI ÁTOK - ÁRULÁS - ESKÜSZEGÉS
2013.03.16.
A halott királyunknak, Szent Istvánnak, mint árulónak, ősi szokás szerint levágták a jobb kezét. Később a mumifikálódott kézből Róma (Vatikán) csinált ereklyét, így született a "szent jobb"!
,,A nép amelyik elhagyja Istenét, azt a népet Istene is elhagyja."
Miután Attila halála után fiai között nem volt győztes utód, némelyek hazamentek Szkitiába, Turániába, néhány ezer pedig magát a túlerő és az üldöztetés elől már nem hunnak, hanem székelynek nevező letelepedett és őrködött Székelyföldön, várva a Hunok (magyarok) visszajövetelét az erősítéssel.
A turáni népek közé eredetileg a következőket sorolták: török vagy türk népek, ujgorok, kazahok, oszmán-törökök, kipcsapok, szkiíták(szittyák), hunok (magyarok), avarok, mongolok, mandzsuk.
A turáni-átok a magyarság egyik feltételezett őshazájáról, az ázsiai Aral-tó környéki Turáni-alföldről kapta nevét. Az akkori idők magyar ősvallásáról alig tudunk valamit, mert kevés a hiteles forrás. Az bizonyos azonban, hogy szabad vallásgyakorlat működött a nép körében, azaz mindenki abban hitt, amiben akart. A magyarok hittérítők, kereskedők és utazók révén ismerték már a keleti- és nyugati kereszténységet, az iszlámot, a zsidó hitet és más, kisebb ázsiai vallásokat is. Sűrűn megfordultak köztük idegen népek képviselői, akiket nem korlátoztak hitbéli életükben, sőt ha valaki akart, csatlakozhatott is hozzájuk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a magyaroknak ne lett volna saját hite.
A turáni-átok ősi magyar legenda, sokféle változata terjedt el, de mindegyikben közös az átok, a táltosok megátkozták a magyarságot. Legyen sorsuk széthúzás és belviszály, soha, semmiben ne egyezzenek, belső féreg rágja a nemzetet, lassú pusztulás végezzen vele. A magyarok közti széthúzás, ellenségeskedés 1000 éven át tartson. Más források szerint addig, amíg Hunnia (Magyarország) a római egyházat követi. Nézzük, hogy alakult ki az átok!
Manapság pogánynak mondják az ősmagyarokat, és ezt a pogányságot úgy képzelik el, mint a kereszténység ellentétét, holott nyelvészeti bizonyítékok igazolják, hogy ,,pogány" kori szókincsünkkel nevezzük meg a kereszténység világát, hogy a magyar nyelv honfoglalás előtti szavaival az egész Bibliát le lehet fordítani. Ez pedig azt mutatja, hogy korábbi hitünk nem állhatott messze a kereszténységtől. A lélek, Isten, hagymáz (ördög), bölcs, boszorkány, stb. mind-mind ősmagyar szavak. A vízzel való meghintés régebben is tisztított, ahogyan a kereszteléskor is a víz tisztító jelképként szerepel. A Mennyei Úr régen is minden létező dolog teremtője volt, és az engesztelő áldozat is létezett.
Íme, az egyenes vonal az ősvallástól a kereszténységig. Hiszen maga Isten neve, az ISTEN szó is két ősi istenség nevének összefonásából alakult ki: Istár, a vizek, a lélek és a termékenység istennőjének és Enlil, az ég, a föld és a világűr istenének nászából született a világ. Isten eggyé lett a világmindenséggel, akinek neve van, de személyisége nincs, mivel Ő maga az egész világ. Isten maga az élet, ezért mindenben Isten nyilatkozik meg... Ez volt az ősvallás, melyből minden más hit kialakult, elferdítve az eredeti igét. Ezért nem harcoltak elég keményen a magyarok az erőszakos térítések ellen. A táltosok megérttették az emberekkel, hogy mindegy, melyik vallás jelét vetik magukra; ha Isten nevét mondják, a világmindenség erejével töltekeznek újra. Tulajdonképpen a kereszt jele sem Jézus halálára utal, mert ez is egy ősi szimbólum. Aki a világmindenséget akarja ábrázolni, az két vonalat mutat: egyet északról délnek, egyet pedig keletről nyugatnak. Esetleg felmutat az égre, majd le a földre, aztán körbe a látóhatáron. Ez a kereszt; a legősibb jelképek egyike, mely jóval Jézus megfeszítése előtt már használt volt, és amelyet a keresztény egyház felhasznált, félremagyarázott és kisajátított.
Az áruló István
Mindezzel Rómában a mindenkori pápa is tisztában volt. Egy mindjobban elferdített, félremagyarázott hit nevében szerveztek világbirodalmat, de nem számoltak a magyarokkal, az igaz hit őrzőivel, akik mindent jobban tudtak, mindent jobban csináltak, akik leleplezhették őket. Ezért kellett idegeneket a nyakukra ültetni, amit viszont csak a vallás nevében tehettek meg. Ráadásul szükségük volt egy belső emberre, egy olyan főúrra, aki a hatalomért sok mindenre képes. Ez volt Géza fejedelem és fia, Vajk (a későbbi István).
Az tény, hogy az un. "Etelközi vérszerződésben" szent esküvel fogadták a törzsfők a fejedelem szeniorátus szerinti öröklését. Ez a szeniorátus az a rendszer volt, mely szerint Álmos legidősebb sarja örökölte a vezérlő fejedelem tisztét. Ez Géza halála után egyértelműen Koppányt illette volna. Akkor meg hogyan jutott trónra Vajk (István), akit nem illetett volna a vérszerződésben fogadott eskü alapján a trón?
A válasz egyszerű, csak talán nem szalonképes kimondani. Árulással, pártütéssel, gyilkossággal. Idegen katonák segítségével. Ma úgy mondanánk véres puccsal, majd ebül szerzett hatalmának megszilárdítása érdekében véres leszámolással.
Géza Taksony fejedelem fia volt, és puccs nélkül aligha válhatott volna belőle is fejedelem, mivel az ősi rend szerint nem ő örökölte volna a hatalmat, hanem Taksonynak rangsorban utána következő legidősebb férfirokona. Később ugyanígy nem Istvánnak, hanem Koppánynak kellett volna követnie őt a fejedelmek sorában. Hogy megerősítse magát posztján, szövetségeseket keresett, ám a magyarok közt nem találván eleget, idegenek felé fordult, és ez kapóra jött az egyháznak. Róma, hűbéresén I. Ottón keresztül segítséget ígért Gézának, ha a fejedelem elpusztítja a régi magyar, hun rendet és a régi vallást, amely a pápai kereszténység és így Róma vesztét okozhatta volna. Az érdekek itt találkoztak.
Géza fiát, Vajkot német papok nevelték, és feleséget is a bajor uralkodóházból választott neki. Később vette fel az István nevet (István férfinév a görög Sztefanosz névből származik, közvetlenül az Istefán alakból. Jelentése: virágkoszorú, korona ,,koszorút viselő", ,,megkoronázott"). Géza megszilárdította a fejedelmi poszt már-már csupán névleges hatalmát, és a feudalizmus béklyóit rakta a népre. Az idegen papok partnert láttak benne a római kereszténység és a német hatás terjesztésében, ezért segítették céljai elérésében, miközben fiát teljesen a befolyásuk alá vonták. Ma úgy mondanánk, hogy a gyermek Istvánt sikeres agymosásnak vetették alá. Ő pedig elszakította a magyarságot keleti gyökereitől, az eredendő ősvallást és az ősi tudást semmisítette meg és a teljes eredettörténetet, amely pedig még a keresztény térítők egy részét is megragadta és felismerésre késztette. Olyannyira, hogy némely templomban magyar írást használtak, magyarul miséztek, és ősi magyar szövegeket gyűjtöttek össze. Róma azonban ettől félt leginkább, hiszen úgy tűnhetett, hogy nem a keresztények térítik a magyarokat, hanem az ősi tudás győzi meg a térítőket. Ez nem maradhatott ennyiben, ezért István király Kr. u. 1000-ben a következő rendeletet adta ki:
,,...a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek, a jobbról balra haladó pogány írás megszüntetődjék és helyette latin betűk használtassanak... Továbbá a templomokban található pogány betűkveli felírások és imakönyvek megsemmisíttessenek és latinra cseréltessenek. Valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat beadnak, 1-től 10 dénárig jutalmat kapjanak. A beadott iratok és vésetek pedig tűzzel és vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék."
Ezt a náci Németországban könyvégetésnek nevezzük, és ma mindenki elítéli. A 10 dénáros jutalmat meg a III/III.-as ügynöki tevékenység vérdíjának mondanánk és megvetnénk.
István törvényei szó szerint elégítik a magyarság teljes eredettörténetét, azt hazudva a világnak, hogy a magyarság mindössze 1000 éves múlttal rendelkezik. Ilyen szörnyű teljes kúltúrát eltüntető gondolata legközelebb Adolf Hitlernek volt. A képen náci könyvégetés.
Ez a rendelet lehetett a kezdete ezeréves balsorsunknak. Nemcsak vallásukat hagyták veszni a magyarok, de hagyományaikat, értékrendjüket, történelmüket és eredetüket is. Ezek nélkül pedig nem lehet igazi jövője egy nemzetnek még akkor sem, ha a turáni-átok nem működik.
Vajk (István) idegen német katonákat csődít magyarhonba, majd a temérdek német katona szuronyán hatalomra emelkedik. Amikor Kádár ugyanezt megcsinálta orosz katonákkal a háta mögött egy ország gyűlölte meg. Az ugyanilyen áruló Istvánt meg 1000 év után hozsannázzuk. A magyarokat az idegen német haderő katonái polgárháborúba taszítják és mészárolják. Tetejébe idegen vallást kényszerítettek évezredes magyar vallás helyére. A felháborodott magyar törzsfőket, az ősi magyar vallás papságát, sőt saját családtagjait is legyilkoltató Vajk így lesz "dicsőséges" király. És nem utolsó sorban Vajk, a magyarság kulturális örökségét tűzzel-vassal írtatta, írásos emlékeiket az "új" hatalom egyszerűen megsemmisítette. Vajon nem átkozták joggal (Turáni-átok!) a pártütő, puccsista vezetőt és idegen német katonáit, idegen vallást terjesztő papjait, a magyar táltosok?
Egy biztos. Taksony majd fia Géza, után fia Vajk hármas szerepe alsóhangon is kétségesen dicsőséges. Gondolok itt arra, hogy nem jeleskedtek a magyarság kultúrájának, vallásának, esküvel fogadott szerződésének és eredet történetének megtartására és ápolására. Na persze felmerül a kérdés, vajon tetteikkel jót vagy rosszat cselekedtek a nemzet szempontjából? Emelkedni vagy süllyedni indult a magyar nemzet?
Vajkot, aki I. István király néven lett a magyarok királya az a Római pápa ültette a trónra bábként, akinek elődje I. Leo már Attila hadai előtt könyörgött, hogy Attila ne rombolja le Rómát. És olyan hadisarcot ígért Attilának, hogy az elvonult megkímélve a Nyugat-Római Birodalmat. Elsőként I. László rendelte el, hogy "Szent István napja, mint szent ünnep megtartasson". Augusztus 20.-át egyébként az 1083-as szentté avatáskor a pápa, VII. Gergely, jelölte ki. A király fehérvári sírjánál lezajlott szertartást követően, külön kultusz tárgyává vált jobb keze, amelyet teljes épségben sikerült megtalálni.
István halála után a magyarok, ősi magyar szokás szerint, mint árulónak levágták István kezét.
A halott királynak, mint árulónak, ősi szokás szerint levágták a jobb kezét. Később a mumifikálódott kézből Róma (Vatikán) csinált ereklyét, így született a "szent jobb"!
De mint tudjuk a történelemkönyveket mindig a győztesek írják, és így lesznek az árulókból szentek. Így lett a magyarság eredettörténete, ősisége, büszkesége eltörölve a germánok és a római pápaság által.
Nem szeretnénk Vajk (Szt. István) szerepét egyoldalúan minősíteni. Pusztán szerettük volna bemutatni, hogy ez a rendelet akár lehetett is a kezdete a magyar balsorsnak, más néven a kulturális, és hitéleti (spirituális) alámerülésnek. Illetve szerettem volna rávilágítani arra is, hogy esetleg lehetett alapja és kiváltója az un. "Turáni-átoknak".
A legyilkolt több ezer magyar főpap (gyógyító és történet-író Sámán és Táltos) akik mellékesen őrzői voltak felbecsülhetetlen értékű több ezer éves iratoknak (a magyarság eredet történetének) látva ősi rovásírással írott könyveik elégetését, társaik tömeges kivégzését, a főurak (törzsfők, a Gyula és a magyar vezérek) legyilkolását érthető módon akár átkozhatták is azt, aki ezt a gyalázatot végrehajtotta. Hangsúlyozom mindezt idegen német katonák és idegen papok vezetésével. Nem hisszük, hogy el kell kendőzni azt, hogy nézhető Vajk (Szt. István) hatalomra jutása és ténykedése úgy is, hogy ez volt az az idő, amikor nemcsak vallásukat hagyták veszni a magyarok, de hagyományaikat, értékrendjüket, viselkedés kódexüket és történelmüket is. Ezek nélkül pedig nem lehet jövője egy nemzetnek még akkor sem, ha a turáni átok nem több, mint mítosz.
Ha csupán a tényekből indulunk ki, akkor különös képet kapunk. A tények ugyanis azt mutatják, hogy a magyarság (hunság) évezredek óta létezett, amikor Szent István tette, amit tett. És Szent István után nem telt bele pár száz év és a tatár megsemmisítette a magyar államot. Majd röviddel utána a török. Nem sokra rá a Habsburg. Majd az orosz. Ami tény, a magyarság elsatnyult, elkényelmesedett, sorra veszíti háborúit. Erkölcsét, önbizalmát, területeit, büszkeségét.
Úgy tűnik, mintha Isten elhagyta volna népét...
Azt, hogy Szent István igyekezett kiszolgálni a nyugatot az tény. Az is tény, hogy a magyarok régi hitét kiírtatta, s az új vallást tűzzel-vassal terjesztette. Az egyház szereti is Szent Istvánt. Érthető. Ám adott-e nemzetének sikert és szerencsét az István által tűzzel-vassal nemzetére kényszerített új vallás? Az új vallás sikeres nemzetet, legendás katonai erőt generált-e a korábban régi hitével fergeteges erővel rendelkező magyarságnak?
Vajon eretnek dolog lenne-e azt a kérdést feltenni, hogy a hőn vágyott nyugat jeleskedett-e a történelem során a magyarság megsegítésében?
Eretnek dolog lenne rákérdezni, hogy hol volt a nyugat, amikor jött a tatár? És, hol volt, mikor jött a török? Na, és amikor itt felejtette magát a Habsburg? Hogy a nyugat hogyan képviselt minket Jaltában? És Trianonban? És hol voltak 1956-ban? Vagy épp érdekes kérdés lenne, hogy ma miben segít nekünk az IMF vagy az EU? A be vagy a kihordásban?
Ismétli magát a történelem
Napjaink közéleti állapota aligha szorul bővebb bemutatásra, hiszen nyilvánvaló, hogy vezető magyar politikusok törekednek az ország, a nemzet kettészakítására. És még csak azt se mondhatjuk, hogy új jelenség ez a hazai politikai életben; elég belelapoznunk a történelemkönyvekbe, hogy hasonló helyzetek tucatjaival találkozzunk... A körülöttünk élő népek előszeretettel dörgölik az orrunk alá, hogy a magyarok ötszáz éve minden megvívott háborújukat elveszítették. Mi ehhez nyugodtan hozzátehetjük, hogy azért veszítettünk, mert az ország vezetői (sőt, egy-egy hadseregünk vezérkari tisztjei is) ahelyett, hogy a külső ellenséggel hadakoztak volna, tehetségük javát az egymás elleni áskálódásra fordították. Ez vezetett közvetve a mohácsi vészhez, ahol Szapolyai ,,lekéste" a csatát, mert ő akart a király lenni és azt akarta, hogy II. Lajos meghaljon. Nem érdekelte az ország csak a saját hatalma. A Rákóczi-szabadságharc bukásához, is széthúzásunk vezetett, mert már a koncon marakodok úr és jobbágy, míg eközben a labanc győzedelmeskedett. 1849-ban Kossuth ,,elfelejtette" megadni a nemzetiségeknek a jogokat, úgy bánt velük, mint velünk a Habsburgok. A nemzet széthúzása vezetett ahhoz is, hogy vesztesen kerültünk ki az első és második világháborúból, de még az 56-os forradalom is ezért bukott el. Hogy van az, ha bármit is mond a kormány az rögtön mást, gyökeresen ellenkező véleményen van? Mi ez a megosztás, széthúzás. Miért oszt meg Orbán Viktor? Miért hazudik Gyurcsány? Tényleg, még most is hat az átok? Vagy csak egy legenda?
(Kádár Judit)
A Turáni átok - Árulás - Esküszegés
Link
A turáni átok - Avagy az elátkozott Magyarország?
Link
Tényleg a turáni átok miatt széthúzóak a magyarok?
Link
Létezik a turáni átok, vagy nem is olyan széthúzóak a magyarok?
Link
Érdekességek a magyarokról - A turáni átok kitaláció?
Link
Amennyiben érdekel magyarságunk meghamisított történelmi sorsa, amit most már tudományos kutatások is alátámasztanak, sok érdekes VIDEO-t láthatsz és történetet olvashatsz...
Azt gondolom, mindaz ami történelmünk megismeréséhez vezet - legalább gondolkodjunk el rajta, hogy miként neveljük gyermekeinket! Ők tehetik fel majd a kérdéseket és UNOKÁINK, hogy a SZÜLEIK, NAGYSZÜLEIK miért nem mesélték el NEKIK A VALÓDI MÚLTUNKAT, AMIBŐL A JELENBEN IS SOKAT TANULHATNÁNK...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-09-05 21:01:07, kedd
|
| |
| |
ERDÉLY VISSZATÉRÉSE
84 éve 1939 szeptember 5-én ezen a napon reggel 7 órakor a Magyar Honvédség Máramarosszigetnél átlépi a határt, és megkezdi a második bécsi döntéssel visszaszerzett Észak-Erdély birtokbavételét.
A bevonuló honvédeket mindenhol kitörő ujjongással fogadták
Az 1938-as és az 1940-es év sorsdöntő volt a magyar nemzet számára. Először adatott ugyanis meg az 1920 óta megcsonkított Magyarországnak, hogy békés úton visszaszerezze elveszített területeinek egy részét. Magyarország a két bécsi döntés értelmében visszakapta a magyarok által lakott dél-Felvidéket és a szintúgy többségében magyarok által lakott észak-Erdélyt a Székelyfölddel együtt. A helyi lakosság a Magyarországhoz csatolást egyfajta "felszabadulásként" élte meg, mellyel valóra vált féltve őrzött álmuk a visszatérésről az Anyaországhoz.
1940. augusztus 30-án délután 3 órakor hirdették ki a tengelyhatalmak — Németország és Olaszország külügyminiszterei, Joachim von Ribbentrop és Gian Galeazzo Ciano — a bécsi Belvedere-palotában a második bécsi döntést, amely 43 ezer négyzetkilométernyi észak-erdélyi területet juttatott vissza Magyarországnak 2,5 millió lakossal. Visszakerült Nagykároly, Nagyvárad, Kolozsvár, Szatmárnémeti és Marosvásárhely, valamint az egész máramarosi terület és a Székelyföld.
A döntés előzményeihez tartozik, hogy a romániai Szörényváron (Turnu Severin) 1940. augusztus 16-24 között folytatott román-magyar tárgyalások nem vezettek eredményre a területátadás kérdésében. A tengelyhatalmak mindenképp el akarták kerülni a fegyveres konfliktus kirobbanását, így a német és az olasz kormány a magyar és román kormányok képviselőit Bécsbe rendelte, hogy a közöttük folyó vitát döntőbíráskodás révén rendezze. A magyar kormányt gróf Teleki Pál miniszterelnök, gróf Csáky István külügyminiszter és Hory András diplomata képviselték. Ciano olasz külügyminiszter naplója szerint - de ezt maga Mihail Manoilescu is elismeri visszaemlékezéseiben - a román külügyminiszter elájult a döntés kihirdetésekor.
Észak-Erdély 1940. szeptember 5-től tért vissza az anyaországhoz. E települések közül Szatmár vármegye és azonbelül Szatmárnémeti volt az a város, amelyik elsőnek 1940.szeptember 5-én térhetett vissza Magyarországhoz és érezhette magát felszabadultnak a paíron megszálló román fennhatóság alől. Észak-Erdélybe és Székelyföldre a bevonuló magyar honvédek 1940.szeptember 5-e és 17-e között vonultak be a visszakapott területre. Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a visszacsatolt Észak-Erdélyben 1 344 000 magyar, 1 069 000 román és 47 000 német lakos élt. Dél-Erdélyben körülbelül 400 000 magyar maradt.
Észak-Erdélybe és Székelyföldre a magyar honvédek bevonulása nagy örömet, és felemelő pillanatokat hozott az ott élők számára, mivel mindenhol ünnepélyes keretek között fogadták őket: népviseletekben, virágokkal, magyar nemzeti zászlókkal, illetve "Isten hozott honvédek" feliratú táblákkal és virág esővel.
Az alábbi kisfilmek, és videók ezt a csodálatos élményt kívánják az utókornak visszaadni korabeli filmfelvételek segítségével.
II. Bécsi döntés - 1940. augusztus 30.
Link
II. Bécsi döntés - Felvidék és Erdély visszatér
Link
WASS ALBERT Adjátok vissza a hegyeimet!
Link
Wass Albert - Jönnek! (1940)
Link
Erdély felszabadítása! - Bevonulás Erdélybe 1940 (Wass Albert - Jönnek!)
Link
SZATMÁRNÉMETI 1940. szept. 5.(a Magyar Királyi Honvédség Dicsőséges Bevonulása)
Link
Bevonulás NAGYVÁRAD-ra 1940.szept.6.
Link
GYIMES 1940 szeptember a Magyar Királyi Honvédség Dicsőség
Link
Kolozsvár felszabadulása, 1940. szeptember 11.
Link
Magyar hadsereg bevonulása Erdélybe - Kolozsvári díszszemle 1940
Link
Erdély visszatérése
Link
Kolozsvár 1940-es visszatérése
Link
Bevonuló csárdás - II.Bécsi döntés (1940) Kalmár Pál
Link
Hunnia - Erdély induló
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-08-13 20:00:50, vasárnap
|
| |
| |
10 áttörő bizonyíték: A MAGYAR A LEGŐSIBB NÉP A VILÁGON, MI VAGYUNK EURÓPA ÖSCIVILIZÁCIÓJA
Titkok szigete
A MAG népe és annak elhallgatott történelme tele van bizonyítékokkal arra vonatkozóan, hogy régebbiek vagyunk, mint a csiszolt kőszerszámok.
Avagy tőlünk, magyaroktól és őseinktől eredhet MINDEN.
Kétségtelen, hogy heves viták vannak mind a mai napig arról, hogy népünk múltja milyen mélyen gyökerezik a történelem szöveteiben.
Az azonban egyre biztosabbá válik, hogy egyes idegen erők - Habsburg hatásra - elhallgatták a dicső nemzetünk eredetét.
Hogy honnan származunk, és hogy egykor a MAGyarság, a MAG népe volt az, melyből mint magból fakadó fa, minden ered.
4000 éves magyar törzs nyomai
Egy korábbi felfedezés során egy 4000 éves ujgur törzsi temetkezési helyet találtak régészek, mely rengeteget egyezést mutatott az ősi hun sírokkal, temetkezési szokásokkal kapcsolatban.
Ma már tudjuk, bár még mindig kevésszer hangoztatott információ, hogy az ujgurok eredendően ősi magyarok rokonainak vallják magukat.
A magyar mint első írásos emlék a Földön
Hiszed vagy sem, de a világ legősibb írásos nyelvemlékei közé tipikusan olyan régészeti leletek tartoznak, melyek a magyar rovásírásra kísértetiesen hasonlítanak.
A MAG népének eredete
Másfelől azt is jelenti a MAG népe kifejezés, hogy mi voltunk az a civilizációs mag, melytől minden ered. ne feledjük, az első legősibb írások magyar rovásírások lehetnek, ráadásul világszerte több ponton találtak ilyen régészeti leleteket.
Vagyis minden ősi kultúra ugyanebből az ősi MAG-ból táplálkozott a kialakulásuk során.
Őskirajzás a Kárpát-medencéből
Sokak szerint a MAGYAR szó eleve a MAG népéből, és az abból való elnevezésből ered. A mag itt azt is jelenti, hogy a jégkorszak idején a Kárpát-medence geotermikus hatásai miatt az itt élő ősmagyarok élték túl a teljes Földet sújtó kataklizmát.
Mi voltuk Európa első telepesei?
A magyar nép ősei a napjainktól számított 40-35 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnek megjelent europoid őstelepesek között voltak.
A modern kultúra bölcsője
Egész pontosan sokak szerint a Kárpát-medencéből, és erre írásos és régészeti emlékek is léteznek. Vagyis az emberiséget megtizedelő jégkorszakot követően az Őskirajzás folyamán a magyarság kultúrája és tudása áramlott szét a világban.
Ezért van az, hogy sok kultúra mutat hasonlóságot a miénkkel bizonyos aspektusokban.
Ősmagyar civilizációk nyomai Európában
A szénizotópos mérések alapján 34.000 évesre saccolt híres boszniai Nap Piramisban székely-magyar rovásírással íródott feliratokat találtak.
Konkrétabban a politika, és a ránk erőszakolt történelem esetében nehéz lenne lenyelniük a békát, hogy többek közt Bosznia területén is megtalálhatók Európa, és a világ legősibb civilizációjának bizonyítékai...
A magyarság ősgenetikai kódja és az igazság
A magyar nép populációgenetikai szempontból ma Európa egyik legkarakterisztikusabban elhatárolható népessége (amire az Eu19 haplotípus - őskőkori genetikai marker - igen magas, kontinensünk népei között a magyarokban legmagasabb százalékarányban kimutatható jelenléte utal).
Világszerte ősmagyar rokonság és bizonyított kapcsolódás
Az ENSZ-ben a japánok, kínaiak és dél-koreaiak úgy kezelik a magyarokat, mint testvér nép! Így tehát, ha volt egy Shokotu nevű japán történész, ha nem, a japánok, koreaiak és kínaiak elismerik a rokonságot.
A piramisok lehetséges magyar eredete
Ahol azok a népek élnek, amelyek a kárpát-medencéből kirajzottak, ott mindenhol található piramis.
Érdekességképpen megemlíthető még, hogy az egyiptomi piramisok előtt lévő Szfinxet, az arabok Aba hun = hun atya néven nevezik!
EURÓPA LEGŐSIBB NÉPE A MAGYAR...
/Szőnyi Balázs/
"Sajnos Európa történelmét az indoeurópaiak írták, mialatt a finnek és a magyarok a finnugor elméleten vitatkoztak, és képtelenek voltak rekonstruálni a múltjukat. Gimbutas már mondott valami hozzám hasonlót, de a halála után az indoeurópaiak megpróbálták a felfedezéseit a saját érdekük szerint elferdíteni. Sajnos Európának még nincs meg a saját és közös régészeti tudatossága. Minden, amit Németországban találnak, az a germánoktól származik. Amit Oroszországban találnak, az orosz. Amire semmiképpen nem tudják ráhúzni az indoeurópai jelzőt, azt elfelejtik. És minden, ami feledésbe merült, az indoeurópaiak előtti európai civilizációhoz tartozik. Az európai nemzetek sovinizmusa az oka, hogy ugyanazt az ősi, európai arany bálvány civilizációt Ukrajnában Tripolje kultúrának, Romániában Cucuteni kultúrának, Magyarországon tiszai kultúrának, Jugoszlávia területén pedig Vinca kultúrának hívják. Az Égei-tenger partján még nevet sem adnak neki, mert az indoeurópaiak kitartóan azt állítják, hogy ők már ott voltak, ezért bármit találnak ott, az egyszerűen görög, protogörög vagy pregörög, de mindenképpen görög! Mi több, a románok erdélyi ásatásaik során tonnányi bronzleletet találtak, amik teljes mértékben megegyeznek a Tisza völgyében talált leletekkel. Ezeket a leleteket a románok az "északi trákoknak" tulajdonítják. Így jön létre egy újabb szellemnép, amit ráadásul csak a román tudósok ismernek. A Tisza völgyében találtaknak viszont nem tulajdonítanak nagy jelentőséget Magyarországon, ezek a tárgyak nem tartoznak a magyarokhoz."
(Részlet A magyar Európa legősibb népe?, Michelangelo Naddeo itáliai kutató nyilatkozatából!)
A legújabbkori genetikai kutatások megdöbbentő eredményeket hoztak. A vizsgálatok alapján megállapították a kontinentális alapgént (Eu19). Ez a gén azon részei közé tartozik, ami a különböző rasszok keveredése ellenére sem változik! Ha már meghatározták ezt az alapgént, akkor meg is nézték, hogy Európa népeiben milyen arányban található meg. Az átlagos előfordulás 10-15% között mozgott, de például a finnekben csak 9% az előfordulás aránya a népességen belül! A magyarság ezt a gént több mint 60%-os arányban hordozza. Az Eu18 a másik alapgén, ami - állítólagos ősünkhöz - a Cromagnon-A-hoz köthető. Ez a magyar lakosságban több mint 13%-ban megtalálható. (Csak halkan jegyzem meg, hogy Hideo Matsumoto professzor vérvizsgálatai alapján a belső-ázsiai származás is elvethető, hiszen az ott annyira jellemző markerek a magyar lakosság mindössze 4%-ában fordulnak elő! Itt utalnék még Naddeo professzor megállapítására is.)
Ornella Semino és 16 genetikus munkatársa közös közleményt tettek közzé, a Science c. tudományos szaklap 2000. november 10-i (vol. 290.) számában. A több évig tartó, populációgenetikai vizsgálataik alapján közzé tették az európai népek genetikai rokonságát. A magyarság genetikai térképe alapján a következő megállapításokat tették:
A magyar nép ősei a napjainktól számított 40-35 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnek megjelent europid őstelepesek között voltak.
A magyar nép populációgenetikai szempontból ma Európa egyik legkarakterisztikusabban elhatárolható népessége (amire az Eu19 haplotípus a magyarokban legmagasabb százalékarányban kimutatható jelenléte utal).
A magyar nép legközelebbi - genetikai szinten igazolható - rokonai a lengyel, az ukrán, továbbá a horvát nép. (És ez történetileg is igazolható!)
Ezekről a tényekről tesz említést Czeizel Endre, A magyarság genetikája c. könyvében. ,,A magyar férfiak 60 %-a az Eu-19-es - őskőkorszakbeli - ősapa utóda. A magyar férfiak további 13,3 %-a az Eu-18, 11 %-a az EU-7, és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda. Mindez azt jelentheti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3 %-a négy ősapától ered, és 73,3 %-a már az őskőkorszakban itt élt férfiak utódja." (im. 235. oldal, 3. bekezdés)
Róna-Tas András, a szegedi urál-altáji tanszék vezetője és professzora azt állítja, hogy a nyelvrokonság csak abban az esetben fogadható el, ha a vérségi rokonság is fennáll! Igen ám, de a ,,legközelebbi nyelvrokonaink" - a vogulok és az osztjákok - mongoloid fajtájúak! Reguly Antal járt közöttük és teljes mértékben visszautasította a rokonságot, ugyanúgy, mint Jankó János, a Zichy Jenő vezette kutatóút nyelvésze.
Paul Topinard francia antropológus, 1881-ben kiadott első antropológiai kézikönyvében ezt írja: ,,Mai napság a műveltebb magyar családok arcvonásai a legszebbek közé tartoznak egész Európában. A közepesnél valamivel nagyobb termetű, jól megtermett testalkatúak, szabályos arcvonásúak, barnás vagy fehéres bőrszínűek, barna hajúak és szeműek... antropológiai szempontból az eddigi adatok a finnekkel való rokonság ellen tanúskodnak..."
Henkey Gyula antropológus, a kecskeméti Forrás 1981. májusi számában közzétett tanulmányának - Magyarország mai lakosságának embertani vizsgálata és a magyar őstörténet - befejező részében ezt írja: ,,A honfoglalók között Lipták Pál által 12,5%-ban kimutatott uráli típus gyakorisága ma a 0,1%- ot sem éri el."
Cser Ferenc (Gyökerek. Melbourne, 2000. c. könyve) szerint:: ,,Childe írja a 'Dawn of the European Civilization'-ben, hogy a Kárpát-medencében élő őslakosok az ún. szögletes fejű, robosztus, mesocephallic (közepes koponyájú), széles járomcsontú, rövid és egyenes orrú rasszhoz tartoztak és ez a rassz nem tűnt el akkor, amikor az i. e. VII. évezred derekán Anatóliából - vagy egy közbenső helyről, mondjuk a Fekete-tenger éppen feltöltődő medencéjéből - egy másik rassz betelepedett a Tisza és a Körös partjára és meghonosította a gabonatermelést, hanem kb. egy évszázad alatt átvette és honosította azt a kultúrát. Ennek embertani hovatartozása nem ismert, mert nincsenek csontleletek. Ezt Gimbutas is megerősítette kiemelve, hogy ez a 'local (helyi) cromagnon' és szerinte ez a rassz lesz később a szalagdíszes, ill. kottafejes kerámiát művelő kultúra hordozója."
Tehát már 1957-ben egy őshonos népről beszéltek a tudományos berkekben, amit később Marija Gimbutas (1982 és 1991) - és nem csak ő - megerősít. A továbbiakban a szerző - tiszta antropológiai alapon - bizonyítja, hogy ez a ,,local cromagnon" (az ún. Cromagnon-B, az Eu19 haplotípus hordozója!) nem más, mint a kihaltnak vélt neandervölgyi és a cromagnoni egybeolvadása. Azé a neandervölgyié, akiről szinte semmit sem tudunk, csak azt, hogy agytérfogata közel akkora volt, mint a ma élő embernek - több mint 1400 cm3! (A jelen emberének 1450 cm3.) És mindez /itt ment végbe a Kárpát-medencében, azon belül is nagyrészt a Miskolci-medencében és az erdélyi Kárpátokban.
2010-ben Joshua Akey, a Washingtoni Egyetem (Seattle) kutatója és társai elkészítették a neandervölgyi teljes genetikai térképét. Összevetették a ma élő emberével és azt találták, hogy - Afrikát kivéve - mindenkiben található neandervölgyi DNS, ami a teljes genom mintegy 2%-a. Kutatásaik alapján kijelentették, hogy a kereszteződés, mintegy 60 ezer évvel ezelőtt jöhetett létre. Ezzel a felfedezéssel alátámasztották nagy elődeik állításait. 2014-ben Joshua Akey és társai több mint 700 mai vérmintát megvizsgálva újabb felfedezést tettek, miszerint a neandervölgyi genomjának 30%-a örökítődött át a ma élő emberbe. De ez Amerika, térjünk vissza Európába!
John Baldwin írja a Pre-Historic Nations-ben: ,,Azok, akik ezt a témakört gondosan tanulmányozták, általában megegyeznek abban, hogy az a fajta, melyet Európában a magyarok... képviselnek, az őskorban majdnem az egész európai kontinenst benépesítette." (New York, 1971.)
Ezek után az sem meglepő, hogy Robert Ardrey a 350 000. születésnapját ünneplő Vértesszőlősi Samut, ,,Early Hungarian"-nek szólította! (The Hunting Hipothesis, New York, 1976.)
Kb. 45 ezer évvel ezelőtt jelent meg az Istállóskőn a Homo Sapiens Fossilis (modern ember). (Aurignacinak is nevezik, bár névadó helyét csak ~5000 évvel később érte el.) Mint a latin neve is mutatja, ez az ember már elsősorban csonteszközöket használt, ettől számít ,,modern" embernek. Az aurignaci ember elterjedt egész Európában, a Pireneusoktól a Kaukázusig. Ennek az emberfajtának tulajdonítják az M173 (Eu 18) jelű mutációt, amelytől származtatják az M17 (Eu19) genetikai jelűt. Ezek létrejöttét úgy képzelik el, hogy az aurignaci ember utódai, a gravettiek elkeveredtek a helyben talált neandervölgyiekkel, így Nyugat-Európában létrejött a Cromagnon-A, míg Közép-Európában a Cromagnon-B embertípus. Ezt az álláspontot megerősíti - többek közt - Erik Trinkhaus, a St. Louis-i Washington Egyetem kutatója és a lipcsei Max Planck Intézet is. Igenám, de a két térség emberanyaga sem volt egyforma. Gáboriné Csánk Vera írja erről, hogy a '80-as évekig, mintegy 150 teljes neandervölgyi csontvázat találtak a régészek világszerte. Ezek közül azonban mindössze 3-4 az olyan robosztus, vastag szemöldökű, majomszerű, mint az a bizonyos Neander-völgyben talált csontváz. Az összes többi a mai emberhez jóval közelebb álló, ,,kifinomultabb csontozatú" volt!
Kb. 15 ezer évvel ezelőtt véget ért a würm, az utolsó jégkorszak és megkezdődött a felmelegedés. A rénszarvasok és velük együtt a gravetti vadászok is északi irányban elhagyták a Kárpát-medencét, az őslakosok pedig elkezdtek áttérni a vadászatról az állattenyésztésre, a gyűjtögetésről a földművelésre. A folyamat eleinte elég lassan haladt, de aztán felgyorsította Anatólia felől bevándorló, földműves népesség, amely létrehozta a Körös-Maros kultúrát és kiterjesztette a földművelést, valamint bevezette a kerámiakészítést. (Ezek a délkeletről érkezők hordozták az Eu4-es haplotípust.) De az őseink sem voltak restek! Nemcsak átvették, de tovább is fejlesztették az új módszereket. Feltalálták az ekét és megteremtették a ,,vonaldíszes kerámiát".
Childe azt is leírta a The Danube in Prehistory (1929.) c. művében, hogy: ,,A Kárpát-medence volt a szarvasmarha európai háziasításának gócpontja, mert a vad őse itt élt a legnagyobb számban. A sertés helyi vad őseinek háziasítását a Kárpát-medencéből, főleg a bronzkorból lehet kimutatni."
Ez a kultúra már központifűtéses téglaépületeket emelt (lásd Erősd), a gazdálkodási körzetekben pl. az Alföldön vályogfalú kisházakat, a Dunántúlon ún. ,,hosszúházak"-at (20x8-10 m-es, gerendaházakat) épített. A ridegtartás is ekkor kezdődött, hiszen ezzel lehetett megtartani a jószág ellenálló képességét a betegségekkel szemben. Ez a módszer biztosította évezredeken át a magyar hús kiváló minőségét!
Heinrich Würm megállapította, hogy a Kárpát-medencében a gabonafélék kinemesítése az őscirokból i. e. 6000-ben már befejeződött. Állítását alátámasztják a gabonatermesztéshez szükséges kőszerszámokat előállító ipartelepek feltárásai és azok kormeghatározásai Tarcal, Tokaj, és Csitár térségében.
Kb. 6800 éve megkezdődött a kirajzás a Kárpát-medencéből, Nyugat-Európa és az Ural felé. A nyugat felé vándorlók elárasztották Európát és kulturális robbanást hoztak létre. A helyi népesség nekik köszönheti a földművelést, a házépítést, a temetkezést, a kifinomult fazekasságot és a magas színvonalú kőmegmunkálást is.
Anne Morelli belga őstörténész így ír egyik könyvében: ,,Ugyanis a legrégibb időkben nomádok vándoroltak ide-oda Belgium területén. Ezeknek a nomádoknak a neve ma még ismeretlen, de Kr. e. 5250-4900 között magyar földmíves csoportok vándoroltak be Belgium területére a Balaton környékéről és Dél-Magyarországról." (Lásd még Hugh Hencken és T. Douglas Price munkáit.)
A keleten letelepedett kivándorlók létrehozták a Cucuteni (Kukutyini) kultúrát, ami a következő évezredekben egészen az Uralig nyomult. Később a telepesek egy része - keveredve a helyiekkel - észak felé vonult. Ezért is közeli rokonaink az ukránok és a lengyelek.
Grover S. Krantz kijelentése is ezt erősíti meg: ,,Általában azt állítják, hogy az uráli magyarok egy bizonyos keleti pontról vándoroltak Magyarországra a Kr. u. IX. században. Ehelyett én úgy vélem, hogy az összes egyéb uráli nyelvűek terjeszkedtek kifelé Magyarországról az ellenkező irányba és egy sokkal korábbi időben..."
Egy másik cikkében pedig így ír: ,,... az uráli nyelvek elterjedésére csak egy lehetséges magyarázat marad, hogy a nyelvcsalád Magyarországról ered és innen terjedt el az ellenkező irányba. Ez nem jelent komoly problémát, ha az eredetet és elterjedési idejét a legkorábbi újkőkorra tesszük. Ha mindez igaz, akkor ez azt jelenti, hogy az összes helyben maradó európai nyelv közül gyakorlatilag a magyar a legrégibb."
Európa legősibb népe a magyar...
Link
Link
Szkíta-Hun-Magyar a MAG NÉPe!
Link
Európa legősibb népe a magyar: bizonyítékok, melyeket sokáig tagadnak, mégis minden nyilvánvaló...
Link
Ami a történelem könyvekből kimaradt: tények a világ legdicsőbb népéről, a hunokról
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-07-05 22:00:10, szerda
|
| |
| |
A KÖNIGGRATZI CSATA
Link
Az előzmények
A königgrätzi csata az 1866-os osztrák-porosz háború legnagyobb és legismertebb csatája volt, amelyben a Habsburg-birodalom meglehetősen csúnya vereséget szenvedett.
A poroszok jelentős haditechnikai és stratégiai fölényben voltak, így nem igazán okozott meglepetést az osztrák vereség. A csatában körülbelül 220 ezer porosz és 215 ezer osztrák és szász vett részt. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a poroszok közül 60 ezer fő nem vett részt a csatában. Az osztrák sereg közel 30%-a magyar nemzetiségű katona volt, ugyanakkor a poroszok között is volt egy légiónyi magyar önkéntes Klapka György vezetésével.
Két évvel korábban a két sereg még együtt küzdött a dánok ellen, de hamarosan szembefordultak egymással a német egység kérdése miatt. Az osztrákok a nagynémet egységet, a poroszok a kisnémet egységet szerették volna megvalósítani.
Ez utóbbi az osztrák területek kizárását jelentette volna az egységből, így kizárva a Habsburgokat a vezető szerepből. Ennek a szembeállásnak lett következménye az osztrák-porosz háború, amely 1866 júniusában indult egy széleskörű mozgósítással. Ennek során Helmuth von Moltke porosz tábornok három hadsereget is telepített a Habsburg Birodalom határára.
Az osztrákok Benedek Lajos táborszernagyot bízták meg a főparancsnoksággal, aki bár kiváló katona volt, nem volt igazán alkalmas a stratégiai vezetésre, s leginkább a solferinói vereségből a hadseregének viszonylag kis veszteséggel való kimenekítéséről volt ismert.
Néhány kisebb csata és vereség után, Benedek Königgrätz és Sadowa között vonta össze a csapatait, s a sereg hátát az Elba védte. A nem túl jó stratéga azonban a tartalékot elég közel helyezte el a fősereghez, így szinte tálcán kínálva a bekerítés lehetőségét.
A königgrätzi csata
A poroszok három irányból közelítették meg az osztrák sereget, a centrumot alkotó 1. hadsereg északnyugatról, a balszárnyat támadó 2. hadsereg északról, a jobbszárnyat támadó 3. hadsereg pedig nyugatról közeledett.
A porosz tervek szerint a három hadsereg egyszerre támadott volna, azonban a sors illetve a technika közbeszólt.
A távírórendszer hibája miatt 1866. július 3-án hajnali négy órakor csak az 1. hadsereg lendült támadásba, így az osztrák tüzérség visszaverte a támadást, sőt a Habsburg-csapatok ellentámadásba is lendültek az elveszett területek visszaszerzése érdekében. Ezt azonban nem kellett volna, hiszen a poroszok modern gyorstüzelő fegyverekkel (hátultöltős gyújtószeges puskákkal) voltak felszerelve, ráadásul jóval képzettebbek voltak a frontális harcban , így jelentős előnyben voltak a korszerűtlen fegyverzetű osztrákokkal szemben.
A csatazajt hallva ráadásul a 2. porosz hadsereg is csatlakozott a harchoz délután két óra - fél három körül, s oldalba támadták a már erősen fáradó, jelentős veszteségeket szenvedő osztrákokat. Ezt a közel százezer fős sereget a koronaherceg vezette, aki ekkor már hosszú évek óta Viktória királynő legnagyobb lányának, Viktória királyi hercegnőnek a férje volt, s aki néhány hónapig német császár is lett 1888-ban.
Viktória királynő lányai - Videó YouTube
Link
Az osztrák centrum nem tudott támogatást adni az osztrák jobbszárnynak, amely így hamarosan összeomlott és visszavonult.
Mivel a rossz időjárás miatt a poroszok nem vették azonnal üldözőbe a menekülő osztrákokat, s Benedek azért szórványosan ellentámadott, az osztrák tüzérség pedig megpróbálta poroszokat visszatartani, a sereg nagyobb része megmenekült, ahogyan Solferino esetében is.
A következmények
Ennek ellenére az osztrákok összesen 43 ezer katonát veszítettek (halottak, sebesültek, hadifoglyok és eltüntek) a poroszok 9000 fős veszteségével szemben. Mindez sokkoló volt az osztrák császári udvar számára, s a vereség bűnbakjává Benedeket tették meg. Ő ugyan szeretett volna egy magánkihallgatást kérni Ferenc József császártól, de ezt a lehetőséget megtagadták. Ő maga tisztában volt azzal, hogy bár jó katona, de nem jó hadvezér, s lassan azért az udvari haditanács is eljutott a felismeréshez. Emiatt aztán végül felmentették a vádak alól.
Közben persze a Porosz Királyság és Osztrák Császárság 1866. augusztus 23-án békeszerződést kötött Prágában. Ebben az osztrákok lemondtak a nagynémet egység megvalósításáról, s az Olasz Királyságnak átengedték Veneto tartományt, Velence városával együtt. Ezzel együtt a Német Szövetség felbomlott és megalakult a porosz vezetésű Északnémet Szövetség - Ausztria nélkül.
Nem sokkal később a meggyengült osztrákok kiegyeztek a magyarokkal, a poroszok pedig elindultak a világhódító terjeszkedésük felé. Ez végül Viktória királynő legnagyobb unokája, II. Vilmos megalomániája miatt az első világháborúba torkollott.
Viktória királynő unokái 1. - Videó YouTube
Link
Kapcsolódó posztok - YouTube
Viktória - a német császárné, akit trónörökös fia űzött ki a palotájából
Link
II. Vilmos német császár bukása
Link
Amikor a német császár ingerli az angol királynőt - a Kruger-távirat
Link
A német császár és az orosz cár levelezése 1914 nyarán
Link
Ferenc József gyermekkora és trónra lépése
Link
A Második (és Harmadik) Birodalom születése
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-04-17 21:15:34, hétfő
|
| |
| |
MAGYAROK A KÁRPÁT MEDENCÉBEN 
A Kárpát-medencében élő magyarok demográfiája
Készítette: SIMSA TÜNDE
Az elemzés belső felhasználásra, az országgyűlési képviselők tájékoztatása céljából készült. A 30 oldalas tanulmány az alábbi részletezésben az alábbi Linken teljes terjedelmében megtalálható
A szomszédos országokban élő magyarok demográfiája számos sajátosságot mutat egymáshoz, az adott ország többségi nemzetéhez és a magyarországi magyarsághoz képest. Az elemzés a négy legnagyobb lélekszámú külhoni magyar közösségre - Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja - jellemző adatokat ismerteti.
A háttéranyag első fejezete rövid történeti áttekintést nyújt. Az összeállítás második fejezete általánosságban írja le a népszámlálás fontosságát, a térségre jellemző főbb demográfiai trendeket, illetve ismerteti azokat a fogalmakat és a hozzájuk kapcsolódó tendenciákat, amelyek gyakran visszaköszönnek a későbbi fejezetekben. Az adatok nemcsak a jelenlegi demográfiai mutatókat, hanem a jövőben várhatóakat is bemutatja az ún. népesség-előreszámításon keresztül.
A következő fejezetek egy adott ország magyarságára vonatkozó részletesebb adatokat tartalmazzák azonos struktúrában. Bevezetőként egy tömör történeti kitekintés segít kontextusba helyezni a magyarság helyzetét leginkább befolyásoló múltbeli eseményeket.
A következő fejezet leírja a népszámlálások és egyéb felmérések során feltárt adatokat, végezetül valamennyi alfejezetben szerepelnek az adott területre jellemző demográfiai jellegzetességek és a népességszám lehetséges jövőbeli alakulása.
Az elemzésben szereplő négy nemzetrész közül a Kárpátaljára vonatkozó adatok értelmezése vett fel kérdéseket, ugyanis a feldolgozott tanulmányok és kutatások a 2022 előtti, vagyis Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt készültek. Mivel a Kárpátaljára vonatkozó adatok logikailag illeszkednek a feldolgozott kutatásokhoz, az adatok jelen elemzésbe is bekerültek. Az elemzés ezen felül Ukrajna esetében kiegészül a háború eddig ismerhető hatásainak rövid bemutatására, ugyanakkor az események magyarságra gyakorolt hosszú távú hatása egyelőre ismeretlen.
A háttéranyagban szerepel adatvizualizáció, a legtöbb beemelt ábra - térképek, grafikonok stb - a Kárpát-haza statisztika oldaláról (www.karpat-haza-statisztikak.hu) származnak, amelyeket a Nemzetstratégiai Kutatóintézet készített. A bemutatott adatvizualizációk statikus formában szerepelnek, azonban az eredeti forrás felkeresésekor az ábrák átalakíthatóak és személyre szabhatóak további információkat nyerve.
A Kárpát-medencében élő magyarok demográfiája - 2022
TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK
A Kárpát-medencében a honfoglalás óta négy jelentős etnikai térszerkezetváltás történt, történelmi okok miatt a magyar etnokulturális közösség és Magyarország határai nem fedik egymást. A 10-15. század között zajló első átalakulás során a lakatlan területek benépesedtek, a korszakot a magyarság expanziója jellemezte. A második szerkezeti átalakulást az oszmán terjeszkedés idézte elő a 16-18. században, a hódoltság a magyarság visszaszorulását, a hódoltság utáni időszak pedig a nemzetiségek betelepítését és térnyerését eredményezte.
A 19. században meginduló és a ,,rövid 20. század" kezdetéig tartó követező átalakulás a magyar etnikum expanziójával járt, a folyamatnak a trianoni békeszerződés vetett végett. A jelenleg is tartó negyedik szakaszt a magyarok etnikai erősödése jellemzi Magyarország határain belül, és a magyarság visszaszorulásával írható le a szomszédos országokban (Kincses, 2019).
A trianoni döntést követően jelentős számú magyar került kisebbségbe és a magyarországi kisebbségi kérdés a háttérbe szorult. Az eltelt egy évszázadban a magyar kormányok különböző módon közelítették meg az újonnan kialakult helyzetet. A két világháború közötti időszakot az etnikai vagy teljes revízió célja határozta meg, a visszacsatolásokat követően a kormányzat a magyar szupremáciát támogatta. A második világháborút lezáró években a kollektív bűnösség elvének elhárítása, a kitelepítések megakadályozása és a lakosságcsere korlátozása volt a beszűkült lehetőségekkel bíró kormányzat célja.
A kommunista pártvezetés a színfalak mögött nyomon követte a magyar kisebbség sorsát, azonban a nyilvánosság előtt az osztályharc felszámolásával oldotta fel a nemzetiségi kérdést. A Kádár-korszakot plebejus nemzetfelfogás jellemezte, amelynek a nemzeti kérdésekre adott válasza eltért többi szocialista ország politikájától; - azokétól is, amelyekben a magyarság kisebbségként élt. A szocialista kormányzati politika a történelmi múlt és a nemzeti szuverenitás helyébe az életszínvonal növekedését és a magánélet privatizációját helyezte.
Változás az 1970-es években kezdődött, a folyamatot felerősítette a romániai magyarság helyzetének a romlása. Utóbbi eredményeképpen a külügyi vezetés 1988-ben kijelentette, hogy a határon túli magyarság a magyar nemzet része.
A rendszerváltást követően a kormányzati politikák célja a kisebbségi magyar közösségek állami támogatása, valamint a szülőföldön történő boldogulás elősegítése volt. A külön-külön létező kisebbségi társadalmak helyett az egységes magyar nemzet gondolata ugyancsak megerősödött az elmúlt évtizedekben. A magyar igazolvány, a kettős állampolgárság, a választójog biztosítása, valamint a gazdaságfejlesztő támogatások részei a virtuális nemzeti integrációnak (Bárdi, 2020).
Az utóbbi évtizedben elindult kutatások szemléletében megjelent a magyarság egészének a vizsgálata. A kutatások összehasonlítják a szomszédos országokban élő magyarok és a magyarországi magyarok demográfiai jellemzőit, feltárják a kisebbségben élő magyarság és az adott állam többségi nemzetére jellemző eltéréseket, valamint összevetik a különböző kisebbségi közösségben élő magyarok mutatóit.
A Kárpát-medencében élő magyarok demográfiája - 2022
BEVEZETŐ ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ...... ........... ........... ...... 2
TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... . 3
A MAGYARSÁG DEMOGRÁFIÁJA ÉS NÉPESSÉG-ELŐRESZÁMÍTÁSA ...... .........4
A magyarság száma a Kárpát-medencében...... ........... ........... ........... ........... ........... ......4
Korszerkezet, természetes szaporulat ...... ........... ........... ........... ........... ........... ............ 6
Nemzetiségváltás és elvándorlás ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .......... 7
Népesség-előreszámítás ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ....... 8
ROMÁNIA ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ...... ........... ........... ..... 11
Magyarság a 20. században ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... .11
Az erdélyi magyarok száma ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 12
A Romániában élő magyarok főbb demográfiai jellemzői
és népesség-előreszámításuk ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ..............14
FELVIDÉK ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ...... ........... ............. .16
Magyarság a 20. században ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 16
A felvidéki magyarok száma ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 16
A Szlovákiában élő magyarok demográfiai jellemzői
és népesség-előreszámításuk ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............18
SZERBIA ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ...... ........... ........... ......20
Magyarság a 20. században ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ..20
A vajdasági magyarok száma...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .....20
A Szerbiában élő magyarok demográfiai jellemzői
és népesség-előreszámításuk ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............. 23
UKRAJNA...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......... ...... ........... ........... ............. 24
Magyarság a 20. században ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... . 24
A kárpátaljai magyarok száma ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ..............24
Az Ukrajnában élő magyarok demográfiai jellemzői
és népesség-előreszámításuk ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .............. 26
A háború hatásai ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ...... .............. 27
HIVATKOZÁSOK...... ........... ........... ........... ........... ........... .............. ...... ........... ........... ........ 29
Folytatás ITT
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-04-06 20:15:29, csütörtök
|
| |
| |
JOGI SZEMPONTBÓL LEGITIM-E UKRAJNA? - A HÁBORÚ VALÓSÁGOS KEZDETE (18+)
Levédia krónikása 2023.04.06.
1. a magyar-ukrán alapszerződés érvénytelen (a kárpátaljai magyarok jogainak eltiprása miatt);
2. maga az ukrán állam és annak 2014. február 22. óta országló rezsimje az érvénytelen. Úgy, ahogy van, illegitim.
Herszoni életképek a város ,,felszabadítása" után. Középen a felirat: ,,ISTEN HOZTA UKRAJNÁBAN"
Az, hogy nemcsak egy illegitim rezsim, de annak illegitim országa keveri a sz@rt, immár kilenc éve. AMERIKA PARANCSÁRA, EGY NUKLEÁRIS VILÁGHÁBORÚ SZÉLÉRE SODORVA AZ EGÉSZ VILÁGOT.
1991. március 17-én Szovjetunió-szerte népszavazást tartottak arról, hogy fenntartsák-e a széthullóban lévő Szovjetuniót. Bár az egyszerű szavazópolgárok is tisztában voltak azzal, hogy soknemzetiségű államszövetséguk súlyos fogyatékosságokkal küzd, a megjelent választópolgárok 76 SZÁZALÉKA A SZOVJETUNIÓ FENNTARTÁSÁRA SZAVAZOTT. A Szovjetunió népe ezzel élt önrendelkezési jogával, mely jogot az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Alapokmánya mondta ki, amelyet a világszervezetet létrehozó San Francisco-i konferencián fogadott el 1945. június 26-án a meghívott 62 ország. A szovjet diplomácia akkor elérte, hogy a Szovjetunió mellett külön is meghívják az ukrán és a belorusz szovjetköztársaságot. Történetesen a Szovjetuniót felbomlasztó mindhárom haza- és nemzetáruló összeesküvő (Oroszország, Ukrajna és Belorusszia) az ENSZ alapító tagállama. Akik titokban összeesküdve, a Szovjetunió alkotmányának vonatkozó cikkelyeit, a szétválást szabályozó törvényeket is sutba vágva - a többi tagállamot nem is értesítve - kimondták a Szovjetunió feloszlatását. Tőrt döfve saját népeik kinyilvánított akaratába is.
Ukrajna tehát - az ENSZ alapító tagjaként lábbal tiporja a világszervezet Alapokmányának minden rendelkezését. Nemcsak a népek önrendelkezési jogát, hanem MINDENT.
Ukrán felfogás szerint Ukrajnában csak ukránok élnek. A többiek: oroszul, magyarul, lengyelül, bolgárul stb. BESZÉLŐ UKRÁNOK. Ebből adódik a kérdés: ha egyszer ők ukránok, akkor ők miért nem az állam nyelvén, azaz ukránul beszélnek? Ezt elősegítendő: az ősszel kezdődő tanévtől kezdve az ötödik osztálytól már csak ukrán nyelven folyhat az oktatás.
És amiről nemigen esik szó: az eddigi nemzetiségi iskolákat az ukrán iskolákkal vonják össze. Ami azt is jelenti, hogy a nemzetiségi diákokat is a nacionálfasiszta szellemiségű ukrán tanrend szerint oktatják majd. A nemzeti kisebbségekből származó kisdiákok nem tanulhatnak ezentúl nemzetük történelméről, kultúrájáról, hagyományairól.
,,Egy nyelv, egy (egységes) nemzet, egy (egységes) Ukrajna!"
A kijevi rezsim nem tart tiszteletben semmilyen olyan nemzetközi egyezményt, ami szabályozza, civilizált mederbe tereli a nemzetközi kapcsolatokat éppúgy, mint az államok belső életét. Ukrajna - a terrorista állam - számára nem léteznek sem nemzetközi jogszabályok, sem aláírt két- és sokoldalú nemzetközi egyezmények. De számára nem léteznek saját belső jogszabályai, sem saját alkotmánya. Kiváltképpen a 2014. február 22. óta országló amerikai bábrezsim hatalomra kerülése óta. Ukrajna amerikai gyámsági terület, ahol semmilyen fontosabb döntés nem születhet Washington, illetve kijevi helytartójának jóváhagyása, engedélye nélkül. Ukrajna azóta megszűnt a nemzetközi kapcsolatok önálló jogalanya lenni. Csak a liberálfasiszta nyugati világ tesz úgy csatlósaval, mintha az lenne.
Joe Biden, akkor amerikai alelnök az ukrán parlament elnöki tanácskozó termében, 2014. április 22-én. Az ASZTALFŐN ÜLVE kiadja az utasítást a Donbassz ellen két héttel korábban elhatározott katonai büntető expedíció azonnali megindítására. Érthető: a Biden-család - az ottani palagáz készletek miatt - anyagilag is érdekelt volt a Donbassz népi mozgalmának vérbefojtásában
2014. február 20-án - ugyanazon a napon, amikor Kijev főutcáján a legalább száz emberéletet követelő, véres provokáció történt - felfegyverzett szélsőséges ukrán nacionalisták megrohanták a Kijevből hazafelé tartó krímiek autóbusz konvoját. Az utasokat hosszú órákon át alázták, életveszélyesen fenyegették, bántalmazták, kifosztották, HÉT EMBERT - a sofőröket - pedig AGYON IS LŐTTEK. A kijevi puccs ellen tiltakozó orosz lakosság addig csak az Ukrajna föderális átalakításáról rendezendő népszavazás kiírásáról, onnantól azonban már AZ UKRAJNÁBÓL TÖRTÉNŐ KIVÁLÁSRÓL KÖVETELTE A NÉPSZAVAZÁST.
Felfegyverzett szélsőséges ukrán nacionalisták megrohanják Kijevből hazafelé tartó krímiek autóbusz konvoját
Az ukrajnai oroszok szemében ONNANTÓL ILLEGITIM ÁLLAM UKRAJNA.
Sokak szemében az ,,Ogyesszai Hatinnyal" (2014. május 2.) szűnt meg a legitim Ukrajna, aminek addig, törvénytisztelő állampolgárainak tartották magukat. Donyeck lakosai pedig a város elleni, 2014. május 26-i ukrán repülőtámadástól számítják a háború kezdetét. E naptól többé nem tartották magukat ukrán állampolgároknak.
Ukrajna, a jogilag nem létező állam népirtó háborút indított egy általa szeparatistanak ítélt terület, és annak akkor fegyvertelen, védtelen népe ellen. AMELYIK ÉLT az ENSZ Alapokmányában, az emberi jogokról aláírt, két nemzetközi egyezségokmányának legelső cikkelyében lefektetett alapvetéssel, A NÉPEK ÖNRENDELKEZÉSI JOGÁVAL.
Donyeck, 2014. május 26.
Ennek a jogilag nem létező - utóbb AMERIKAI BÁBÁLLAMNAK A BÁBREZSIMJE obstruálta végig a válság békés rendezése érdekében tető alá hozott Minszk-2 megállapodásokat. Miközben szankciók özönével próbálták agyonnyomni Oroszországot MINSZK NEM TELJESÍTÉSE MIATT, most kiderült: nemcsak az ,,Ukrajna" nevű bábállamnak, de nyugati patrónusaiknak SEM ÁLLT, ESZÜK ÁGÁBAN SEM, BETARTANI EZEKET A MEGÁLLAPODÁSOKAT.
,,Amit Merkel a minszki megállapodásról mondott, AZ ALÁTÁMASZTJA: SZÜKSÉG VOLT A KÜLÖNLEGES MŰVELETRE"
Az csupán arra kellett, hogy UKRAJNÁT SUTTYOMBAN FELKÉSZÍTHESSÉK AZ OROSZORSZÁG ELLENI ROHAMOSZTAG SZEREPÉRE, a két világnak a Nyugat által előre eltervezett, VÉGSŐ ÖSSZECSAPÁSA SORÁN.
II.
Vadonatúj fejlemény: MOSTANTÓL KÉT TERRORISTA ÁLLAMMAL VAN DOLGUNK.
Az egyikről már eddig is tudtuk. Úgy hívják: az Amerikai Egyesült Államok. Mely sikeresen cserélte le a nemzetközi jogrendet a vadnyugati kocsmák ököljogára. Ami az erősebb kutya törvényére épül.
A másik: A védence. A kreatúrája.
EZ A KÉT TERRORISTA ÁLLAM ÖSSZEESKÜDÖTT FÖLÖSLEGESNEK SZÁMÍTÓ EMBEREK MILLIÁRDJAINAK AZ ELPUSZTÍTÁSÁRA.
A Donbassz ellen megindult ukrán hadsereg aljas harcmodora elegyítette magában a sakálok gyávaságát és egy hiénafalka vérengző kegyetlenségét. Akik átélték az 1941 és 1943 közötti német megszállást, állítják: olyasmiket, mint a banderisták a Donbasszban műveltek, még a németektől sem láttak.
A szélsőséges ukronácik alá lovat adott, hogy a kijevi fordulat után, a szerterajzó különítményesek, országszerte gyorsan leverték az adott hely tiltakozó mozgalmát. Ezek az ország 25 régiójából 16-ban lángoltak fel (még többségében ukránok lakta megyékben is). Február végére azonban közülük már csak a Krím, illetve a Donbassz két megyéje - Donyeck és Luganszk - maradt állva.
III.
UKRAJNA TERRORÁLLAM az önállóvá lett Donbassz elleni agressziója során a legtöbb jogsértést a hadviselést szabályozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi humanitárius joggal - így elkerülhetetlenül az emberi jogokkal (polgári és politikai jogok; gazdasági, szociális és kulturális jogok) összefüggésben követte el.
Mindjárt itt volt a ,,Terrorellenes Műveletnek" elkeresztelt katonai büntető expedíció. Rendőrségi akciónak leplezett pacifikáció. A hamis elnevezés oka az volt, hogy ha nyíltan hadműveletnek nevezték volna el, úgy nem számíthattak volna az IMF kölcsönére. Másfelől viszont tartottak attól: mit szól a külvilág ahhoz, hogy egy állam hadsereget vet be saját népe - vagy legalábbis annak egy része - ellen. (Akkor még nem tudhatták: NEM KÖVETHETNEK EL ŐK OLYAN ÉGBEKIÁLTÓ GAZTETTET A VILÁGON, AMI FÖLÖTT A LIBERÁLFASISZTA NYUGAT nekik, az Oroszország ellen szánt rohamosztagnak, SZEMET NE HUNYNA. MI TÖBB, BÁTORÍTANÁ, BUJTOGATNÁ ŐKET.
Az még a puccsista junta egy része számára is nehezen megemészthetőnek bizonyult, hogy az ország hadseregét saját állampolgáraik ellen vessék be. Ezt ugyanis még az ukrán alkotmány is tiltotta. A DONBASSZ NÉPE ELLENI, ESETENKÉNT TUDATOS NÉPIRTÁSBA TORKOLLÓ HADJÁRATOT a ripsz-ropsz Kijevben termett Joe Biden akkori alelnök követelésére indították el. Ugyanazért, akiről most kiderült: ő és fiacskája is anyagilag is érdekelt az emberiség megritkításán dolgozó ukrajnai amerikai laboratóriumokban. (kiem.-szerk.)
Az orosz diplomácia a kezdetektől fogva - az erőszakos, véres zavargások kirobbanása óta - a válság békés rendezésére törekedett. Készségesen, jóhiszeműen belement abba, hogy elkészítse a Janukovics törvényes elnök, illetve a kijevi utcákon tobzódó ellenzék közötti megállapodás tervezetét. Ez törvényes, legális feltételeket teremtett (volna) Janukovics fokozatos visszavonulásához.
A 2014. február 21-én aláírt (ám már másnap sutba vágott) megállapodás számos olyan tételt tartalmazott, amelyek alapul szolgáltak az orosz diplomáciának a minszki megállapodásokkal kapcsolatos erőfeszítéseihez, törekvéseihez.
A megállapodás sarkalatos pontjai voltak, hogy - Ukrajnának, TERÜLETI ÉPSÉGE MEGŐRZÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN alkotmánymódosítást kell végrehajtania, monoetnikai államból szövetségi állammá kell válnia - a nemzetiségi területek legszélesebb autonómiájával. (Nem ezt követeljük-e mi is, a határon túli magyarság részére? És ha nekünk szabad, akkor az oroszoknak miért nem az?)
A sutba vágott megállapodás 2014 végéig megtartandó elnökválasztást írt elő. Mód lett volna a népszerűtlen államfő alkotmányos úton történő eltávolítására.
IV.
A Nyugat (már akkor is!) kettős játékot játszott. Miközben színleg bátorította az orosz erőfeszítéseket, a háttérben uszította az előző napi, mintegy száz halálos áldozatot követelő véres provokáción felbőszült embereket. Még az éjszaka folyamán az államfő menekülni volt kénytelen. Előbb a fővárosból, majd az országból is.
Másnap összeült az ország parlamentje. Amely, felrúgva minden alkotmányos és törvényi rendelkezést, MEGFOSZTOTTA ÁLLAMFŐI TISZTETŐL AZ ELŰZÖTT ELNÖKÖT. Azokat a pártokat, amelyek várhatóan nem támogatták volna az alkotmányos puccsot, nem engedték be az ülésre. Az épületbe érkező képviselőiket bezárták egy szobába, igazolványaikat elvették - és azokkal mások, a jó isten tudja, kik, szavaztak. Ám így sem volt meg az államfő leváltásához az alkotmány által előírtan szükséges kvórum. A Donbassz ezért is tagadta meg, hogy engedelmeskedjen a törvénytelen juntának.
Féktelen terror közepette, 2014. május 25-én elnökválasztást tartottak Ukrajnában. Az eredmény előre ismert volt - a választást Petro Porosenko oligarcha, az amerikaiak embere nyerte. Már az előtt, hogy a szavazatokat elkezdték volna számolni, nyugati politikusok sorozatban üdvözölték A DEMOKRÁCIA GYŐZELMÉT UKRAJNÁBAN. (Tiszta szívemből kívánom nekik: jöjjön egyszer rájuk is Ukrajna ,,mintaszerű demokráciája,,!)
V.
A terroristákra, a maffiózókra általában is jellemző, hogy rájuk semmiféle nemzetközi, vagy hazai jogszabály, előírás nem vonatkozik. Az egész liberálfasiszta Nyugat - kiegészítve keleti előőrsükkel - egy nagy maffia. COSA NOSTRA - ,,A MI ÜGYÜNK": uralmuk alá hajtani az emberiséget, megszabadulás a fölöslegeseknek ítéltektől, kíméletlenül eltiporva minden ellenállást.
Ezen belül Ukrajna harcmodora ötvözi a sakálok gyávaságát a hiénafalka vérengző kegyetlenségével. Ebből ered az, ahogyan betartja (pontosabban felrúgja) a hadviselés minden, nemzetközi egyezményekben is lefektetett szabályát: a polgári lakossággal, a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozó előírásokat.
Nézzük akkor, hogy 2014 tavasza óta hogyan működik Ukrajnában Novák Katalin demokráciája - Ursulánk mintaszerű demokráciája.
Kezdődött pedig ezzel:
Ukrán helikopterek támadnak Donyeckre, 2014. május 26.
Link
Az ,,ogyesszai Hatiny" képei, 2014. május 2.
Egy héttel később Mariupolban, portyazó ukránok vérbe fojtották a Győzelmi Napi ünnepségeket.
Azon a napon legalább negyvenen estek áldozatul a vérengzésnek. Húszan bennégtek a városi rendőrkapitányság épületében (9 rendőr és 11, a segítségükre siető civil), amit a támadók tankágyúval szetlőttek - bosszúból, amiért a rendőrök a nép mellé álltak.
Nagyszerű uniónk nyilatkozatban intette önmérsékletre MINDKÉT FELET.
Link
Link
Két nappal később Mariupolban is megvolt a népszavazás, ahol az emberek többsége a Donyecki Népköztársaság önálló államiságára szavazott. (Egy hónappal később azonban az ukrán hadsereg elfoglalta a várost.)
Eltelt több mint hét hónap. A várost megszálló ukrán hadsereg ,,Grad" sorozatvető rakétákkal lőtte az egyik lakótelepet.
Link
A hadifoglyokkal való bánásmód
Foglyok vallatása, tekintet nélkül sebesüléseikre. Az egyiknek, már előzőleg, valahol, szó szerint szétverték a száját.
Az újonnan érkezőket azonmód lábon lövik.
A bábállam bábelnöke: ÁLLAMI TERRORISTA
Személyes utasítására gyilkolták meg a Donbassz számos állami vezetőjét, illetve katonai parancsnokát
Alekszandr Zaharcsenko, a Donyecki Népköztársaság első vezetője. Élt 42 évet. 2018. augusztus 31-én robbantásos merényletben vesztette életét.
A robbanás pillanata:
Zaharcsenko és kísérete azért érkezett a ,,Szepar" kávéházba, hogy - pravoszláv szokás szerint - megemlékezzenek a negyven nappal korábban elhunyt Joszip Kobzonrol, a 60-as, 70-es évek népszerű táncdalénekeseről, aki a Donbassz szülötte volt.
A Donbassz e katonai vezetőit is az ő személyes utasítására gyilkolták meg. középen fölül a legendás ,,Givi" (Mihail Tolsztih). Középen alul, a méginkább legendás ,,Motorola" (Arszenyij Pavlov). Az utóbbi szegről-vegről rokonunk, a Komi Köztársaságból származott.
Link
Írta: Levédia krónikása
Link
Lengyel EP-képviselő Zelenszkijnek: bocsánatot kellett volna kérnie a volhíniai mészárlás miatt
Link
Az ukrán rezsim szerint ők több ezer éve élnek saját földjükön. Mi 1991 előtt nem találjuk őket egy térképen sem.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-02-12 19:15:47, vasárnap
|
| |
| |
A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK
A görög - perzsa háborúk
Link
Az időszámításunk előtti 5.-6. században az ókori világ két legjelentősebb népe a perzsa és a görög volt. A görög és perzsa területek közti háború szinte elkerülhetetlen volt, tekintve a folyamatosan terjeszkedő Perzsa Birodalom politikáját és a görögök fejlett kultúráját és haditechnikáját. A majd fél évszázados ellenségeskedés furcsa módon a népesebb, nagyobb és elvben erősebb Perzsa Birodalom vereségével zárult, ami nem is olyan érthetetlen, ha figyelembe vesszük a görög falanx, a hoplita gyalogság, a tehetséges vezetők hatékonyságát, a görögök találékonyságát és a Perzsa Birodalom méretéből adódó ,,tehetetlenségét". A háború kirobbanásához egy jelentéktelennek induló helyi konfliktus vezetett, mely az Égei-tenger szigetvilágában, és a Kis-ázsiai partvidéken kezdődött.
A görög-perzsa háborúk
Casus belli = a háború oka: perzsa terjeszkedés: kis-ázsiai ión városok bekebelezése - perzsabarát türannoszok, adózás perzsa hadjárat a szkíthák ellen (Kr.e. 514) - kudarc, de I. Dareiosz meghódította Boszporuszt, Thrákiát - ezzel elvágta az athéni kereskedelmi útvonalak egy részét
Dareiosz birodalma
Athén 20 hajóval segítette az ión városok felkelését
- Athén 20 hajóval segítette az ión városok felkelését (Kr.e 500-494), amit a perzsák levertek
- a belügyeibe avatkozó Athént akarta megbüntetni
A háború első szakasza:
Kr.e. 492: a perzsa hajóhadat szétszórta egy vihar; nem jutottak el Athénig
Kr.e. 490: marathóni csata:
20-25.000 perzsa - 11.000 hoplita
taktika: perzsák - íjászat, görögök - közelharc
Miltiadész vezetésével a görögök nyertek a csata után egy hírnök vitte a diadal hírét Athénba - marathóni futás (42, 195 km)
Miltiadészt a csata után osztrakizálták
A háború második szakasza:
a. változások:
- I. Dareiosz Kr.e. 486 † - fia, Xerxész követi
- Athén: gyalogságot vagy a hajóhadat kell-e növelni?
1. Ariszteidész (arisztokrácia és parasztság)
2. Themisztoklész (kereskedők és kézművesek)
Themisztoklész nyeri meg a vitát, Ariszteidészt osztrakizálták
180 db háromevezősoros hajót gyártanak (triérész)
b. Xerxész hadjárata: Kr.e. 480: fővel és 650 hajóval indult a görög ellen
480: Thermopülai-szoros: Leonidász és 300 spártai - perzsák perzsa győzelem
,,Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak:
Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza."
Xerxész bevonult Athénba (a lakosság Szalamisz szigetére menekült)
Delphoi-i jósda jóslata a perzsa betörés előtt a spártaiaknak:
Sorsotok, ím ez lesz majd, tág terű Spárta lakói:
vagy gyönyörű város dől romba a perzsa kezétől,
vagy, ha nem így lesz, majd Héraklész hős ivadékát gyászolják,
kik lakják szép Lakedaimónt.
480: Szalamisz: a szűk szorosban legyőzték a perzsa hajóhadat
- Xerxész kénytelen visszavonulni, de jelentős erőket hagyott Hellászban
Kr.e. 479: Plataianál a görögök felmorzsolták a perzsa erőket
Pauszaniasz spártai fővezér vezetésével
Mükálé- hegyfoknál újra legyőzték a perzsa flottát
A háború befejező szakasza:
Kr.e. 478: a visszatért Ariszteidész javaslatára szövetséget hoztak létre a perzsák ellen: Déloszi szövetség /Délosz szigetén őrizték a pénztárat/
váltakozó sikerű harc: tengeren a görögök, szárazföldön a perzsák az erősebbek
Kr.e. 448: béke: perzsák lemondtak az Égei-tengerről, a kis-ázsiai ión városokról és a tengerszorosokról
Hérodotosz: A görög - perzsa háborúk
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-02-11 22:45:36, szombat
|
| |
| |
Orbán Éva: VÁNDOR! VIDD HÍRÜL A SPÁRTAIAKNAK...
(Kitörés, 1945. február 11.)
2023.02.11.
Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak:
Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.
Szimonidész
,,Aki ilyen szépen tud meghalni,
az nem lehet valami szemét ember"
(Vitalij Axejenkó, szovjet tiszt 1945)
Régebben rendszeresen megemlékeztek az 1945. február 11-i Kitörés évfordulója alkalmából a Budapest ostromában elesett katonahősökről. Mindig voltak olyan emlékezők is, akik a hazájukért életüket áldozó hősök emlékére évente hagyományos emléktúrát szerveztek. Végigjárták a via dolorosát, a megpróbáltatások és fájdalmak útját. Azt az útvonalat, melyen 1945-ben, Budapest védői jártak, miután az ostromgyűrűből kitörtek.
Történelmünkben bőven találni hamisításokat, és hazug rágalmakkal vádolt hősöket és hősi tetteket. A történelmet a győztesek és utódaik mindig saját érdeküknek megfelelően hamisítják meg. Napjainkban is. 2022-ben betiltották a köztéri megemlékezést, és az emléktúrát. A BRFK-tól 2023-ban is tiltó határozatot kaptak a kitörésre a Várban emlékezni akarók, bár külföldi és magyar antifák tiltakozhattak.
1945. február 11-én, este 8 óra tájt 78 évvel ezelőtt az 1944. karácsonya óta a Budai-várban rekedt magyar és német alakulatok katonái, hátrahagyva a Várhegy pincéiben sebesült és beteg bajtársaikat, hogy ne kerüljenek szovjet fogságba, megkísérelték a lehetetlent, megpróbáltak rohammal kitörni a Vár és Budapest körül kiépített többszörös szovjet gyűrűből. Megpróbáltak eljutni a 30-35 kilométerre lévő a német vonalakig, a szovjet ellenőrzés alatt lévő területen. A Kitörésben a két Egyetemi zászlóalj kb.600 fővel és a Vannay-riadó-zászlóalj úgy 120 fővel vett részt.
A Budapest körüli szovjet gyűrű 1944. karácsonyán bezárult. 1945. január közepén a magyar és német alakulatok, feladták Pestet, majd fokozatosan a Budai várba szorultak vissza. A Hitler által ígért légi utánpótlás pedig akadozott, majd a Vérmező eleste után leállt. Hindy Iván vezérezredes és Karl Pfeffer-Wildenbruch tábornok összességében közel 44 ezer katona - nagyjából fele-fele arányban magyar és német katona - felett rendelkeztek. Minden korábbi kitörési engedély-kérelemre elutasító választ kaptak. Budapest 102 napig tartó védelme után lőszer és élelem fogytával elhatározták a kitörést. Berlint 17.50-kor rádióüzenetben értesítették a kitörésről, majd összetörték a rádiót, hogy ne juthasson el hozzájuk a tiltó parancs.
Pfeffer-Wildenbruch tábornok utolsó távirata a következő létszámadatokat rögzíti:
,,4. Erők: németek 23 900, ebből 9600 sebesült; magyarok 20 000, ebből 2000 sebesült; civilek 80-100 000. 1945. február 11.17.50"
Az 1945. február 11-én este 8 óra tájt a Bécsi kapun keresztül a Várfok és az Ostrom utcán kijövő a tüzérségi támogatással és nehézfegyverekkel nem rendelkező magyar és német csapatokat, és az önkéntes egységeket a kitörést ,,váró" szovjetek már a Bécsi kapu téren, majd a Széna és Széll Kálmán tereken félelmetes golyózáporral fogadták. Egyértelmű, hogy árulás útján értesültek a kitörés időpontjáról. Az egyenlőtlen küzdelem hamar eldőlt: a fáradt, kiéhezett, lőszerrel alig rendelkező, kitörő magyar és német katonából másnapra csak 600-700 katona érte el a magyar-német vonalakat, és átmenetileg megmenekült.
Illene fejet hajtani a katonai esküjükhöz halálukig ragaszkodó, a hazájuk fővárosát az ellenségtől 102 napig védő magyar katonák és önkéntesek végső erőfeszítése előtt. Becsület és bátorság az, hogy nem adták meg magukat, inkább a végső küzdelmet és a halált választották.
Eléggé köztudott, hogy mit műveltek Magyarországon az akkori szovjet katonák. Hírek voltak arról, hogy mi történik a fogságba esett honvédekkel, a meggyalázott lányokkal és asszonyokkal, hogy mi történik a szabadrablások idején. Tabu téma -csak a neten olvashatunk róla -, hogy a Várhegy pincéiben berendezett hadikórházak sebesültjeinek szenvedését a szovjetek hogyan rövidítették le.
A kórházat pedig felgyújtották.
A mohácsi csatával azonos emberveszteség az, ami itt történt. Miért nem érdemel meg, több mint 78 év után sem rehabilitációt, a hivatalos Magyarországtól egy kisvárosnyi hazáját védő magyar honvéd, köztük a fiatalokból álló két Egyetemi Rohamzászlóalj és Vannay fiatal rohamosztagos önkéntesei? Kevesen tudják, hogy Vannay László 1938-ban részt vett Felvidéken a Rongyos gárda létrehozásában, majd Kárpátalján harcolt a magyar területekért. Önkéntes zászlóaljába sok 15-18 éves fiatal harcolt. Vannay maga is meghalt a kitörés során. De itt vesztette életét a 70 éves Prónay Pál is, az egykori Rongyos gárda másik legendás vezetője, Lajtabánság egyik kikiáltója, akinek Sopront köszönhetjük.
Nagyon ideje lenne már államilag felmenteni az elesett honvédeinket a hamisan csengő ,,fasiszta" jelző súlya alól. Elvégre ma már minden tisztességes hazája érdekeit szolgáló magyar emberre is ezt alkalmazzák a liberálisok.
Budapest 1944-45-ös ostromával ma is megoszlanak a vélemények. Van, aki még ma is, hazánk megszállását felszabadulásnak tartja, és az ostromgyűrűbe szorult 44.000 magyar és német katonát fasiszta gyilkosoknak. A szocialista Magyarországon ezt tanították, ez tananyag volt.
Felhívnám a figyelmet a megszálló Vörös Hadsereg, egy tisztjének a véleményére.
Vitalij Axejenkó, a Vörös Hadsereg főhadnagya így látta Budapest védőit*, mikor közvetlenül az ostrom után 78 évvel ezelőtt felment a Citadellára.
,,Amikor én odaértem, már csak a halottak voltak ott. (...) Én is körülnéztem, és amit láttam, az megdöbbentett. A tisztek, az altisztek, de még a katonák legnagyobb része is valósággal ki volt öltözve: láthatóan mind a legjobb holmiját vette fel. (...) Ott dolgozott egy régi ismerősöm, Dobov alhadnagy a temetőosztagtól. Az mesélte nekem, hogy csaknem minden halott tisztet hanyatt fekve találtak meg, ami azt jelenti, hogy állva haltak meg. Dubov gyűlöli a németeket - a családja még '41-ben eltűnt - és semmiképp nem hazudna, vagy akár csak lódítana az érdekükben. Ha ő azt mondja, akkor elhiszem. De a dolog roppant elgondolkodtató: (...) akárhonnan nézzük is, igen szépen haltak meg. Aki ilyen szépen tud meghalni, az nem lehet valami szemét ember."
Ez egy a hazánkat megszálló, szovjet tiszt véleménye volt!
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/17 oldal
|
Bejegyzések száma: 164
|
|
|
|
2021. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
19 db bejegyzés |
| e év: |
320 db bejegyzés |
| Összes: |
4840 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (22)
- Belső kör (0)
- Család (22)
- Munka (14)
- Haverok (0)
- Iskola (20)
- Ábrányi Emil (4)
- Adamis Anna (1)
- Ady Endre (16)
- Ágai Ágnes (1)
- Agytorna (29)
- Alföldi Géza (2)
- Alhana (1)
- Ambrus Magdolna (1)
- Andók Veronika (1)
- Andróczky Lászlóné (3)
- Antoine de Saint-Exupery (3)
- Anyák napja - gyermeknap (32)
- Áprily Lajos (3)
- Arany János (11)
- Arany Viktor (1)
- Arany-Tóth Katalin (1)
- Aranyosi Ervin (19)
- Artai Zsuzsanna (2)
- Árvai Attila & Emil (3)
- Átyim Lászlóné (1)
- B. B. Nala (1)
- B. Huszta Irén (1)
- B. Radó Lili (1)
- Babits Mihály (5)
- Bagi Tibor (1)
- Bajza József (1)
- Baktai Faragó Aranka (2)
- Balassi Bálint (1)
- Balázs Béla (1)
- Balázs Sándor Turza /B.A.S.A./ (2)
- Bálintffy Etelka (1)
- Balla Zsuzsanna (2)
- Balogh József (2)
- Baranyai Mária (1)
- Baranyi Ferenc (2)
- Barsy Irma (2)
- Bartalis János (1)
- Bartis Ferenc (2)
- Bartos Erika (2)
- Bella István (1)
- Bencze Marianna (1)
- Benedek Elek (3)
- Berde Mária (1)
- Bertók László (1)
- Berzsenyi Dániel (1)
- Bíró Melinda (1)
- Birtalan Ferenc ( (1)
- Boda Magdolna (1)
- Bódás János (2)
- Bodnár Éva (3)
- Bodó János (1)
- Bodor Aladár (1)
- Bodré Anikó (1)
- Bogár Lilla (1)
- Bogdán András & Bogdán László (2)
- Bognár Barnabás (1)
- Bonifert Ádám (1)
- Buda Ferenc (1)
- Budai Zolka (1)
- Bulvár (52)
- Bölcsességek és gondolatok. (139)
- Börzsönyi Erika (1)
- Coelho Paulo (1)
- Csabai Andrea (1)
- Csabai Lajos (2)
- Csapó Lajos (2)
- Csatári Édua Éva ( (1)
- Cseffán Zsolt (2)
- Cseke Erika (1)
- Cseppely Zsuzsanna (1)
- Cserényi Zsuzsanna (1)
- Csiki András (1)
- Csitáry-Hock Tamás ( (1)
- Csokonai Vitéz Mihály (1)
- Csoóri Sándor (1)
- Csorba Győző (1)
- Csukás István (1)
- Csuray Zsófia (1)
- Czóbel Minka (1)
- Dáma Lovag Erdős Anna (1)
- Dapsy Gizella (1)
- Deák Erika (2)
- Devecseri Gábor (1)
- Dévényi Erika (3)
- Dienes Eszter (1)
- Dobos Hajnal (1)
- Dobrosi Andrea (1)
- Dobszai Károly (2)
- Dóczi Lajos (1)
- Domahidi Klára (1)
- Domonkos Jolán (1)
- Donászy Magda (2)
- Dorys May (0)
- Dr. Gyökössy Endre (2)
- Dsida Jenő (7)
- Duduj Szilvia (1)
- Dugasz István (2)
- Dutka Ákos (2)
- Dylan D Tides (1)
- Ecsedi Éva (1)
- Egészségünk érdekében... (146)
- Egyed Emese (1)
- Elekes Tímea Izabella (1)
- Életképek (99)
- Életmód (91)
- Endrődi Sándor (1)
- Erdei Éva (1)
- Erdélyi József (1)
- Erdős Olga /Luna Piena/ (2)
- Erdős Renée (1)
- Eszenyi Matula István (1)
- Évszakok (122)
- Falcsik Mari (1)
- Falu Tamás (1)
- Farkas Anna&Árpád&Éva&Imre (6)
- Fáy Ferenc (1)
- Fazekas István (1)
- Fazekas Miklós (1)
- Fecske Csaba (2)
- Fehér Miklós (1)
- Fekete Lajos (1)
- Fellner Isrván (1)
- Fenyő László (1)
- Ferenczi Csilla (1)
- Fésűs Éva (2)
- Ficzura Ferenc (1)
- Film - színház (54)
- Flammerné Molnár Edit (1)
- Fodor Ákos& Emese&József (2)
- Fonyó Tamás (3)
- Fortune Brana (2)
- Fuchs Éva (1)
- Füle Lajos (6)
- Földeáki-Horváth Anna (1)
- Gabriel Garcia Márquez (4)
- Gál Éva Emese (1)
- Galyasi Miklós (1)
- Gámenczy Eduárd (1)
- Garai Gábor&János&Katalin (3)
- Gárdonyi Géza (6)
- Gaudi Éva Molly (1)
- Gebhardt Nóra (3)
- Geisz László (2)
- Gere Irén (1)
- Gergely Ágnes & István (2)
- Gligorics Teréz (3)
- Goethe (5)
- Gősi Vali (1)
- Gr. Vay Sándor (0)
- Grigó Zoltán (1)
- Gulyás Pál (1)
- Gutási Éva (1)
- Gyimóthy Gábor (2)
- Gyóni Géza (2)
- Győrfi-Deák Éva (3)
- Gyulai Pál (5)
- Gyurkovics Tibor (2)
- Gyöngy (1)
- Gyönyörű virágok&idézetek (37)
- György László (2)
- H. Kohut Katalin (1)
- H.Gábor Erzsébet (0)
- Hajas György (1)
- Hajdú Levente (1)
- Hajdu Mária&Saci (2)
- Hajnal Anna (2)
- Hámori István Péter & Zsóka (2)
- Hamza Anikó (2)
- Harcos Katalin (4)
- Hatos Márta (1)
- Havas Éva (1)
- Hazafias versek (18)
- Hazánk - otthonunk (180)
- Heine (3)
- Heiner Ágnes (1)
- Héja (1)
- Helen Bereg (3)
- Helena (1)
- Heltai Jenő (10)
- Hemingway (2)
- Hepp Béla (1)
- Hervay Gizella (1)
- Híres emberek-jeles napok-évfo (150)
- Hirth Éva (1)
- Hóbor Hajnalka (1)
- Hock Éva Etelka (1)
- Hollósy-Tóth Klára (1)
- Horváth Ilona & Horváth István (1)
- Horváth M. Zsuzsanna (1)
- Horváth Piroska (1)
- Hosszú Bettina (1)
- Humor (241)
- Húsvét - Pünkösd (33)
- Idézetek birodalma (145)
- Ignotus (1)
- Ilianne (2)
- Illés Judit & Gábor (2)
- Illyés Gyula (2)
- Imre Flóra (1)
- Irodalom - Próza (102)
- Ismeretlen szerzők (1)
- Jagos István (1)
- Jakos Kata (1)
- Jatzkó Béla (1)
- Jékely Zoltán (1)
- Jobbágy Károly (2)
- Jókai Mór (4)
- Jolie Taylor (1)
- Jónás Tamás (1)
- Jószay Magdolna (1)
- József Attila (9)
- Juhász Gyula (6)
- Juhász Magda & Juhász Szilvia (3)
- Juhászné Bérces Anikó (2)
- K. László Szilvia (1)
- Kacsa Zsóka (2)
- Kaffka Margit (1)
- Káli László (1)
- Kálnoky László (1)
- Kamarás Klára (2)
- Kamenitzky Antal (1)
- Kányádi Sándor (2)
- Karácsony - Újév (76)
- Karai Gábor (1)
- Karinthy Frigyes (4)
- Károlyi Ami (1)
- Kárpáti Tibor (1)
- Kassák Lajos (1)
- Kaszás Zoltán (1)
- Katerina Forest (1)
- Katona Bálint & Andrea (3)
- Katona József (0)
- Kecskés Beatrix (2)
- Kelemen Évi (1)
- Keller Boglárka (1)
- Kerecsényi Éva (1)
- Kerekes László (1)
- Kereszti Hajnalka (1)
- Keresztury Dezső (1)
- Kerner Mariann (1)
- Kertünk - házunk - otthonunk (53)
- Kijacsek Erzsébet (2)
- Kincses Zoltán (2)
- KisJenő,József,Judit,Irma,Rea (6)
- Kocsis Dániel (1)
- Koltay Gergely (6)
- Komáromi János (2)
- Komjáthy Jenő (2)
- Komróczki Zoltán (0)
- Konda Bartal Piroska (2)
- Kondra Katalin (1)
- Koós Attila (2)
- Koosán Ildikó (1)
- Kormányos Sándor (1)
- Koszpek Ferenc (1)
- Kosztolányi Dezső (7)
- Kotsy Krisztina (1)
- Kovács Daniela & Anikó & Erika (4)
- Kun Magdolna (4)
- Kustra Ferenc (1)
- Kölcsey Ferenc (4)
- Lackfi János (2)
- Ladányi Mihály (1)
- Lady Moon (1)
- Lampert Géza (1)
- Lányi Sarolta (2)
- Laren Dorr (2)
- László Andrea, & Ilona, &Noémi (3)
- László Ilona (1)
- Lelkem szirmai (73)
- Lengyel Jolán (2)
- Lengyel Károly (1)
- Lesznai Anna (1)
- Lévay József&Lévay László (3)
- Ligeti Éva (2)
- Linda Dillow (1)
- Lindák Mihály (1)
- Linn Márton (1)
- Lippai Marianna (1)
- Lithvay Viktória (1)
- Lőrinczi L. Anna (1)
- Losonci Léna (2)
- Lupsánné Kovács Eta (2)
- Lys Noir (1)
- Lyza (1)
- M. (0)
- M. Laurens (1)
- Maczkó Edit (1)
- Madách Imre (2)
- Magyar sorsot - magyar kézbe! (88)
- Major Gabriella&Majoros Gabrie (2)
- Majtényi Erik (1)
- Majthényi Flóra (2)
- Márai Sándor (7)
- Mardi Miriam (1)
- Marschalkó Lajos (1)
- Marton Pál (2)
- Maryam /Moldován Mné (1)
- Maszong József (1)
- Máté Péter (2)
- Matos Maja (1)
- Mécs László (1)
- Média (413)
- Meggyesi Éva (1)
- Mentovics Éva (2)
- Metzger Zsuzsanna (1)
- Mikodi Bianka (1)
- Minden, ami szép (8)
- Mindenszentek, halottak napja (10)
- Mirian (2)
- Monok Zsuzsanna (1)
- Móra Ferenc (4)
- Móra László (3)
- Moretti Gemma (1)
- Móricz Eszter (1)
- Művészet (58)
- Müller Péter (2)
- Mysty Kata (1)
- N. (0)
- Nadányi Zoltán (1)
- Nagy István Attila & Bálint (3)
- Nagy Krisztina (1)
- Nagy László & Ilona (4)
- Nemes Nagy Ágnes (1)
- Némethné Mohácsi Bernadett (1)
- Nemzeti ünnep (59)
- Névnap- szülinap (48)
- Nőnapra & Farsang (10)
- Nyakó Zita (1)
- O, Ó (0)
- Ó. Kovács Ibolya (1)
- Oláh Gábor (1)
- OMNYE (58)
- Orbán Balázs&Orbán Hajnalka (3)
- Őri István (3)
- Orosz költők (3)
- Orth László (3)
- Osho (4)
- P. Geraldy (1)
- P. Pálffy Julianna (1)
- P. Tóth Irén (1)
- Pajzán történetek&mondák (46)
- Palágyi Lajos (1)
- Pálvölgyi Attiláné (1)
- Papp Váry Elemérné (2)
- Pásztor Piroska & Klaudia (2)
- Paudits Zoltán (1)
- Paula S. Tizzis (1)
- Pecznyík Pál (2)
- Pej Erika (1)
- Pénzár Miklós Csaba (1)
- Péter Erika (1)
- Pethes Mária (1)
- Petőfi Sándor (13)
- Pilinszky János (2)
- Piszár Éva (1)
- Pogány Zoltán (1)
- Politika (24)
- Poller Ildikó (3)
- Popper Péter (2)
- Pósa Lajos (11)
- Posztós Lenke (1)
- Prohászka Ottokár (1)
- Puskin (3)
- Rab Zsuzsa (1)
- Rabindranath Tagore (1)
- Radnóti Miklós (4)
- Rajki Miklós (3)
- Rajzó Eszter (1)
- Rasztik Edit Emese (1)
- Ratkó József (1)
- Reichard Piroska (1)
- Rejtő Jenő (0)
- Rejtő Jenő (2)
- Reményik Sándor (25)
- Reviczky Gyula (3)
- Riersch Zoltán (1)
- Rónay György (1)
- Rózsa Amarilla (1)
- Rudnyánszky Gyula (1)
- S. Farkas Zsuzsanna (1)
- Sajó Sándor (6)
- Sándor Gyula (2)
- Sango Villagren (1)
- Sárándí Szilvia (1)
- Sárhelyi Erika (2)
- Sarkadi Sándor (1)
- Sárközi György (2)
- Sarlós Erzsébet (1)
- Scheffer János (1)
- Schrenk Éva (1)
- Schvalm Rózsa (1)
- Schwartz Léda (1)
- Serfőző Attila (1)
- Shakespeare (1)
- Shelley (2)
- Sík Sándor (2)
- Siklós József (1)
- Simon Ágnes & István (2)
- Simonyi Imre (1)
- Sipos Julianna (1)
- Sohonyai Attila (1)
- Somlyó Zoltán&Somlyó György (3)
- Somogyváry Gyula (3)
- Sonkoly Éva (1)
- Soóky Melinda (1)
- Sport (83)
- Steph McGrieff (2)
- Süssünk - Főzzünk (13)
- Szabados István (3)
- Szabó Éva, ...Gitta, ...Ila (3)
- Szabó Kila Margit (1)
- Szabó Lőrinc (3)
- Szabó Magda (1)
- Szabolcsi Erzsébet (1)
- Szabolcska MIhály (1)
- Szádeczky-Kardoss György (1)
- Szakáli Anna (1)
- Szalai Fruzsina (1)
- Szász Károly (1)
- Szatmári Delina (1)
- Szebenyi Judit (3)
- Szécsi Margit (1)
- Szeicz János dr. (2)
- Székely János (1)
- Szeleczky Zita (3)
- Széles Kinga (1)
- Szemlér Ferenc (1)
- Szent Gály Kata (1)
- Szentirmai Jenő (2)
- Szép Ernő (3)
- Szép versek és idézetek (84)
- Szépek szépei (21)
- Szerencsés János & Tünde (2)
- Szilágyi Anita&Viktória (2)
- Szilágyi Domokos (1)
- Szilágyi Hajnalka (1)
- Szilas Ildikó (1)
- Szilveszter Levente (2)
- Szőke István Attila (3)
- Szőllösi Dávid (0)
- Szőnyi Bartalos Mária (1)
- Szuhanics Albert (6)
- T. Fiser Ildikó (1)
- Takács Dezső (1)
- Tamás István (2)
- Tánczos Katalin (2)
- Tarsoly Beke Tamás (1)
- Tasnádi Bernadett (1)
- Tatiosz (1)
- Taygate (4)
- Telekes Béla (1)
- Természet (21)
- Thalis Silvenier (1)
- Tobai Rózsa (1)
- Tóbiás Tünde (1)
- Tokaji Márton (2)
- Tompa Mihály (2)
- Torday Teodóra (2)
- Torma Judit (1)
- Tormay Cécile (1)
- Tornay András (2)
- Tóth Anett, Juli, Julianna (3)
- Tóth Árpád (5)
- Tóth Attila & János (3)
- Tragédiák - katasztrófák (154)
- Tudod-e? (17)
- Tudomány - technika (67)
- Túri A. Zsuzsa (1)
- Túrmezei Erzsébet (3)
- Turza Sándor (0)
- Törő Zsóka (1)
- Történelem (164)
- Ujvári Lajos (2)
- Utassy József (1)
- V. Hugó (2)
- Váci Mihály (2)
- Vajda János (4)
- Vallás (68)
- Válóczy Szilvia (1)
- Vámosi Nóra (1)
- Varga János Veniam (1)
- Varga József (1)
- Varga Patrícia & Gyula (1)
- Vargáné Éva (1)
- Vargha Gyula (1)
- Varjú Zoltán (2)
- Várnai Zseni (8)
- Varró Dániel (2)
- Vas István (1)
- Vasas Mihály (1)
- Vázsonyi Judit (1)
- Végh Mária (1)
- Venyercsán László (1)
- Vesze László (1)
- Vészi Endre (1)
- Víg Éva (1)
- Világirodalom (19)
- Világirodalom: Burns (4)
- Világjárók (218)
- Virág Aliz (1)
- Vitó Zoltán (1)
- Vogelweide (2)
- Vona Erzsébet Cecilia (2)
- Vörös judit (2)
- Vörösmarty Mihály (3)
- Wass Albert (75)
- Weöres Sándor (4)
- Z. Konkoly Juci (1)
- Zágorec-Csuka Judit (1)
- Zagyi G. Ilona (1)
- Zas Lóránt (2)
- Zelk Zoltán (2)
- Zene, zene, zene... (122)
- Zeneszöveg (20)
- Zimonyi Zita (1)
- Zsefy Zsanett (3)
- Zsigai Klára (1)
- Zsóka Mariann (1)
- Örökzöld dallamok (40)
|
|
|
| |
- Ma: 1617
- e Hét: 12695
- e Hónap: 35183
- e Év: 213058
|
|
|
Offline
