125 éve hunyt el Sisi,175 éve született Eötvös Loránd,Egy erdélyi magyar édesanya levele,Mátyás király halála,312 éve végezték ki Béri Balogh Ádám kuruc brigadérost,Az ő születési helyük már nem Magyarország,145 éve hunyt el Deák Ferenc ,A Magyar Kultúra Napja,Egyszerre volt német náci, és szovjet kommunista párttag,200 éve született Madách Imre, - menusgabor Blogja - Ábrányi Emil,Adamis Anna,Ady Endre,Ágai Ágnes ,Agytorna,Albert Einstein,Albert Einstein,Alföldi Géza ,Alhana,Ambrus Magdolna,Andók Veronika (,Andróczky Lászlóné ,Antoine de Saint-Exupery,Anyák napja - gyermeknap,Áprily Lajos,Arany János,Arany Viktor,Arany-Tóth Katalin ,Aranyosi Ervin,Artai Zsuzsanna,Árvai Attila & Emil,Átyim Lászlóné ,B. B. Nala,B. Huszta Irén,B. Radó Lili,Babits Mihály,Bagi Tibor,Bajza József ,Baktai Faragó Aranka ,Balassi Bálint,Balázs Béla,Balázs Sándor Turza /B.A.S.A.,Bálintffy Etelka,,

Továbbiak »

Belépés

			menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac /			Menus Gábor 1940.08.11 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

2/16 oldal

Bejegyzések száma: 151

125 éve hunyt el Sisi

2023-09-09 21:45:28, szombat

	125 ÉVE HUNYT EL SISI Erzsébet magyar királyné ( München, Bajor Királyság, 1837. december 24. - Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és magyar királyné, akit inkább Sisi (Sissi) néven ismer az utókor. Korának legszebb királynéja volt, tragédiákkal teli élete már a kortársak képzeletét megragadta, halála után pedig legenda lett. 125 éve a Genfi-tó partján lett merénylet áldozata Sisi. Úri hölgy, napernyővel a kezében, és kísérője sétált a Genfi-tó partján egy szeptemberi délutánon, amikor feltűnt előttük egy fiatalember. Kevesen tudták, hogy az inkognitóban utazó hölgy Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné. A merénylő, Luigi Lucheni olasz anarchista viszont tudta, és halálra sebezte őt a végzetes sétán. ,,Mit érez Felséged? Nem történt baja?" ,,Nem - felelt mosolyogva -, semmi bajom sem történt!" Ez a párbeszéd zajlott le Sisi és udvarhölgye, Sztáray Irma között. Alig egy órával később a ,,magyarok királynéja" már halott volt. Egy merénylet története, ami megrendítette a világot. Egy udvarhölgy visszaemlékezései "Felség a hajó jelez', szóltam s önkénytelen olvastam utána a csöngetésre következő tompa kondításokat... egy... kettő... E pillanatban jóval előttünk meglátok egy embert, ki mintha kergetőznék, egy útszéli fa mögül kiugrik és a legközelebbi másikhoz rohan; innen átcsap a tó melletti vasrácshoz, majd újra egy fához s ekként közeledik. Hát még ez is tartóztat! Gondoltam, önkénytelen követve őt tekintetemmel, mikor ez újból a vasrácsot éri s onnan elugorva, rézsut felénk iramlik. Önkénytelen tettem egy lépést előre s így fedtem előtte a Királynét, de ez most úgy tesz, mint ki nagyot botlik, előre lódul és ugyanekkor öklével a Királynéhoz súlyt." ,,Mintha villám sujtotta volna, hangtalanul hanyatlott hátra a Királyné; és én lelkemet vesztve, egyetlen kétségbeesett kiáltással hajoltam fölébe." Így történt, így emlékezett vissza 1898. szeptember 10-ére Sztáray Irma. A grófnő az utolsó években mindenhová elkísérte az uralkodónőt, és fogadalmat tett, egyszer megírja, mi és hogyan történt. 1909-ben megjelent visszaemlékezésében csodálattal és odaadással idézte fel azt az öt éven át tartó szolgálatot, amelyet a boldogtalan, ám sokak által irigyelt asszony mellett töltött. Inkognitóban utazott Fia, Rudolf trónörökös 1889-es öngyilkossága teljesen lesújtotta a királynét, ezután mindig fekete ruhát viselt. Korfu szigetén méregdrága kastélyt építtetett Achilleion néven, és élete hátralévő éveit egyre magányosabban, depresszióval küzdve, inkognitóban utazgatva, a bécsi udvartól távol töltötte. Nagyrészt kedvenc rezidenciái - Bad Ischl, Gödöllő, Korfu szigete - között ingázott, vagy külföldön tartózkodott. Így volt ez 1898-ban azon a végzetes szeptemberi napon is. Férjével, Ferenc Józseffel - akivel addigra már régen elhidegültek egymástól - előtte nyáron találkozott utoljára: két hetet megismerkedésük helyszínén, Bad Ischlben töltöttek, majd Sisi útra kelt. Mielőtt a Genfi-tó partján fekvő alpesi üdülőhely, Caux felé vették volna az irányt, megálltak Frankfurtban. A városban Sisi udvarhölgye, Sztáray társaságában kíséret nélkül, szabadon sétálgatott, fagylaltot, perecet ettek, és müncheni sört ittak. Bár akkoriban léteztek már fényképek, kevés esély volt arra, hogy bárki felismerje az álnéven utazó királynét. Frankfurtban különvonatra szálltak, és induláskor úgy kerülték el az összesereglett tömeg kíváncsi tekintetét, hogy miközben mindenki a népes kíséretet figyelte, a császárné és udvarhölgye a vonat másik oldaláról felszállt egy kocsiba. Szeptember 9-én kerekes gőzhajóval indultak Montreux-ből Genfbe, a tó déli végébe, majd egy családi barát, Julie Rothschild kastélyában töltötték az időt a közeli Pregny városában. Miután hosszan és jóízűen ebédeltek a kastély kertjében - ami az alakjára kínosan ügyelő császérnénál ritkaságszámba ment -, Erzsébet és Irma kocsiba ültek és visszaindultak Genfbe. A Beau-Rivage szállodában várták szobával Sisit, pontosabban Hohenembs grófnőt, ugyanis gyakran ezt az álnevet használta utazásai során. Ám állítólag a szálloda tulajdonosa felismerte, így másnap már a lapok címlapján volt, hogy Erzsébet osztrák császárné Genfben tartózkodik. Szeptember 10-én reggel Sisi és Sztáray Irma úgy döntöttek, hogy a személyzetet vonattal előreküldik, ők pedig csak később, az óvárosban tett séta után, délután gőzhajóval mennek vissza Caux-ba. Sisi a városnéző sétán kisebbik lányának, Mária Valériának egy orchestriont vásárolt, ami egy gramofonhoz hasonló korabeli zenelejátszó készülék volt. Ebéd után a szállodából indultak a gőzhajóhoz - Sisi nem sejthette, hogy ez lesz élete utolsó sétája. Kép: Sisi festmény - Erzsébet királyné Xaver Winterhalter festményén - Forrás: Wikipedia ,,Orvost! orvost! vizet!" Hét ágra sütött a nap, ezért Sisi napernyővel a kezében gyalogolt, oldalán Sztárayval. Váratlanul egy férfi tűnt fel velük szemben, aki szó szerint beleszaladt a királynéba. Ő elesett, a férfi továbbrohant, ám a járókelők feltartóztatták, majd átadták a csendőröknek. Sisi fel tudott állni, így továbbsiettek. ,,Csodának tetszett, amint most kiegyenesedve ott állt előttem. Szemei fénylettek, arca kipirult, gyönyörű hajfonatai az eséstől megbomladozva, lazán font koszorúként körítették fejét. Kimondhatatlan szép és fenséges volt. Az örömre vált ijedtség elfulladt hangján kérdeztem tőle: »Mit érez Felséged? Nem történt baja? Nem, felelt mosolyogva, semmi bajom sem történt!« Hogy abban a pillanatban a megátkozott kezében tőr is volt, e pillanatban sem Ő, sem én nem sejtettük." Elértek egészen a gőzhajóig, felszálltak, a hajó elindult, majd a császárné hirtelen rosszul lett, később eszméletét vesztette. Sztáray először azt hitte, az ájulást az alig fél órával azelőtt történtek okozta ijedtség váltotta ki. ,,Átkaroltam, de nem birtam fönntartani; fejét a mellemhez szorítva, rogytam térdre a padlón. Orvost! orvost! vizet! kiáltottam a segítségemre siető lakáj felé. A Királyné halotthalványan, csukott szemekkel feküdt karjaim között. A lakáj és mások rohanva jöttek a vízzel." ,,Mikor meglocsoltam arcát és halántékát, szemhéjai fölnyiltak és én mögöttük ott láttam a halált." ,,,,A legtöbbet szenvedett lélek hagyta el a földet",, Amint Irma kiengedte Erzsébet szorosra húzott fűzőjét, látta, hogy sokkal nagyobb a baj: úrnője mellkasán, a szív környékén vér szivárgott. ,,Egy pillanat mulva világosan állt előttem a megdermesztő valóság. Az inget félrehúzva a szív táján egy kis háromszögletű sebet fedeztem föl, melyhez egy csepp aludt vér tapadt." Luigi Lucheni olasz anarchista halálosan megsebesítette a királynét. ,,Hát most mi történt velem?" - Ezek voltak utolsó szavai; ekkor eszméletlenül lehanyatlott. Tudtam, hogy haldoklik. - Levágtam Mária-congregáció érmemet nyakamról s a szive fölé tettem és kértem a Szent Szüzet, hogy készítse el lelkét a nagy utra. - Consolatrix affictorum!" A hajó az udvarhölgy kérésére visszafordult, hogy orvosi segítséget kaphasson a királyné, és visszavitték a szállodába. ,,Szívfacsarón szomorú volt ez a bevonulás, oda, honnét alig egy órája vidáman indult útnak a Királyné. Szobájába érve lefektettük az ágyra. Dr. Golay már helyben volt, kevés időre reá jött a másik orvos. Kivülök én, Madame Mayer, a fogadós neje és egy az hôtelben tartózkodó angol ápolónő voltunk jelen. Két óra negyven perckor mondta ki az orvos a rettenetes szót." ,,A legszebb, legnemesebb, legtöbbet szenvedett lélek hagyta el a földet s elröppentét csak egy komor szóval jelzik: Meghalt." ,,Kultusz épült alakja köré,, Hogyan tudott a királyné egy szívszúrást követően a saját lábán eljutni a kikötőbe? Erre a boncolás hamar választ adott: a gyilkos fegyver - amely nem kés, hanem egy házilag hegyezett, éles reszelő volt - csak egy nagyon kis sebet ejtett a szíven, a vér így csak kis cseppekben szivárgott ki a szívburokba. Miközben Luchenit vallatták, megérkezett a hír: Erzsébet királyné halott. Erre a merénylő nagy örömmel felkiáltott: ,,Éljen az anarchia!" Az olasz származású Luigi Lucheni nyomorúságos körülmények között nőtt fel, és egész életét a létminimumon töltötte, egyre nőtt benne a gyűlölet az uralkodó osztály iránt: az anarchizmus felé fordult. Eredetileg a francia Fülöp orléans-i herceget akarta meggyilkolni, de mivel ő elhalasztotta genfi látogatását, Erzsébet királynét szemelte ki helyette áldozatul. Bár miután elítélték, ő maga kérvényezte, hogy végezzék ki, ezt elutasították, és életfogytiglani börtönre ítélték. Több mint tíz év raboskodás után, 1910-ben a nadrágszíjával felakasztotta magát a cellájában. Kép: Luigi Lucheni elfogatása - Forrás: Wikimedia A 61 éves korában meggyilkolt császárné holttestét teljes kíséretével udvari különvonat szállította Bécsbe, szeptember 17-én a kapucinusok templomának császári kriptájában (németül Kaisergruft) helyezték végső nyugalomra fia, Rudolf koporsója mellé. Budapesten és az ország számos pontján hamarosan utakat és településeket neveztek el a királynőről - például Pesterzsébetet. A 20. század első éveire itthon kultusz épült Sisi alakja köré. Mark Twain amerikai író a temetés idején Ausztriában járt, ahonnan így írt egyik barátjának: ,,Még Julius Caesar megölése sem rendíthette meg olyan nagyon a világot, mint Erzsébeté". Link Sisiből Erzsébet - A valódi Erzsébet Link GYEREKSZOBÁBÓL A TRÓNRA "Vasárnap-gyermek vagyok, Nap szülötte; Trónom arany sugarából kötötte, Koronám tündökletből fonta össze, S van fénye száz-szám, laknám mind közötte." /Erzsébet írta saját magáról/ Link MADÁR A KALITKÁBAN "Az ifjú tavasz újra árad, Friss zölddel díszíti a fát, Új dalt tanít minden madárnak, Szebb szirmot bont minden virág. De mind e szépség mire nékem; Messzi, idegen földön itt? Honi napfényt áhít a szívem, Az Isar-partról álmodik. Fák sötétjéért suttog ajkam, Kívánom zöld folyó vizét, Mely esti ábrándomba halkan Zúgja búcsúüdvözletét." /Erzsébet: Az ifjú tavasz/ Link Erzsébet - Titánia versei és az utókornak szánt üzenete "Járja a földet életem magánya, Melyhez rég elvesztettem kedvemet; Lelkem mélyének nem volt soha társa, Ki megértsen, oly hívem sose lett. (...) Ti drága lelkek a messzi időkön, Kikhez ma lelkem így, bízón beszél, Titeket kísérlek majd így örökkön, Rég tűnt szívem így, e versekkel él!" /Titánia - A jövő lelkeihez/ Link A JÖVŐ LELKEIHEZ "Járja a földet életem magánya, Melyhez rég elvesztettem kedvemet; Lelkem mélyének nem volt soha társa, Ki megértsen, oly hívem sose lett. Lelkesülő fiatal éveimben Fontam, persze, szép főkre koszorút; De jaj! szellemsivárság él ma mindben, Látom én már, hogy lomb-díszük lehullt. Rokonok is élnek itt szanaszéjjel, De csak testem s vérem közös velük; Bensőbb életem: zárva tíz pecséttel, Lelkem parazsa mélyen rejtve süt. Beszáguldoztam egykor én világom, Szűk lett a puszta, a sívó homok, Így repültem lóháton tengeráron, Erin zöldfényű partja fogadott. S csaknem odaveszett közben a lelkem, Mert e vágta nem ismert pihenőt; De jött egy másik lélek: átöleljen, Adjon védett-örök földi időt. A ló, lelkemnek evilági kincse, Égi erők által átváltozott: Paripa lett, csudás szárnya repítse; Lelkem véle megbűvölten lobog. Menekülök az örömös világtól, Ma már lakói is idegenek; Tőlem már boldogsága s kínja távol; Mint egy más csillagon, magam megyek. Mi egykor fájt, becses lett mára nékem, S az elhagyatottság: paradicsom! Szellemem szabadabban szárnyal, érzem, Neki egy földi lélek se rokon. És szétpattanásig teli a lekem, Néma tűnődés, néki nem elég, Minden arra ösztönzi: énekeljen! És gyűjtsem könyvbe szívem énekét! E könyv megőrzi sok-sok emberöltőn, Mit mai lelkek meg nem értenek; Évek változtán, múltán végre szökjön Virágba, érjen való életet...! Hogy akkor a Mester célját elérjék! Vigasz-dalok legyenek olyanoknak, Kik siratják sok hős harcos veszését, Bús szabadságharcát e mártíroknak. Ti drága lelkek e messzi időkön, Kikhez ma lelekem így, bízón beszél, Titeket kísérlek majd így örökkön, Rég tűnt szívem így, e versekkel él!" (Titánia - Tandori Dezső fordítása) Link BÚCSÚ POSSENHOFENTŐL "Csöndes termek, isten áldjon, Régi kastély, ég veled. S mind, első szerelmi álom, Lakd nyugodt tómélyedet. Kopár fák, áldás tinéktek, S bokrok, kicsik és nagyok. Mire ismét kirügyeztek, Távol vagyok tőletek." (Titánia versei - Tandori Dezső fordítása) Link A RAB MADÁR "Kék az ég, s szenvedek, Börtönömön lakat, A rács durva, rideg, Csúfolja vágyamat. Sóhaj feszíti szívem, Soká nem fogtok itt, Nagy üdv vár fenn szelíden, S lelkem szárnya repít." (Titánia versei) Link ÓH, BÁR KIRÁLYT ADHATNÉK NÉKTEK Ó, Magyarország, szép világ! Tudom én, élsz gyötrő láncon. Úgy levenném én rabigád, Kezem, lásd, nyújtani vágyom. Haza, s szabadság: sok dalia Ezekért ért oly bús véget. Kötelékünk bár fonódna ma, Királyt adhatnék néktek! Magyar hadd lenne, hadd e-honbeli hős Vas a karja, tiszta a híre, Derék értelmű férfi, erős, S csak a földért verne a szíve. Alkotna szabad magyar hazát, Örökre - legyőzve az átkot! Itt osztaná örömét-bánatát, Így lenne hű királytok! (Titánia versei - Tandori Dezső fordítása) Link LIBERTY "Hajót építek - de szépet! Szebbet nem láttok, míg éltek, Sehol a nagy tengeren; "Szabadság" leng árbocáról, S ily szót hord az orr, a bátor; Szabadság száguld velem. Aranybetűs szó : "Szabadság"! Büszkén verdes, vad vihart áld, Száll a karcsú árbocon; Orrcimpáim megremegnek, Hullámok ily szót, rebegnek: Szabadság! Nem álmodom. Gond leszek sok távírásznak : Ünnepre hiába várhat Az udvar-börtön, az unt! Tiszta vízben, zavarosban, Sirály jó zsákmányra bukkan; Hurrá! Szívből vágtatunk! S csak úgy az ujjam hegyéről Küldök néktek, kedvtelésből, Drágák, kik gyötörtetek, Könnyű csókot áldva lengjen, S legjobb, ha feledtek engem; Várnak szabad tengerek! " (Titánia - Tandori - Mészöly fordítás) Link ÉSZAKI-TENGER PARTJÁN "Igaz, beléd szerettem, Szilaj, hatalmas ár: Tajtékos tombolások Álmomban visszajár. De addig él a vágy, míg Kötetlenül lebeg: Jegygyűrű volna nékem, Ha kastélyt építek. Csak hadd szeretlek úgy, mint Szabad sirályaid, Cikázva és csapongva: Ne várjon fészek itt!" (Titánia - Mészöly Dezső fordítása) Link NOSZTALGIA "Az ifjú tavasz újra árad, Friss zölddel díszíti a fát, Új dalt tanít minden madárnak, Szebb szirmot bont minden virág. De mind e szépség mire nékem; Messzi, idegen földön itt? Honi napfényt áhít a szívem, Az Isar-partról álmodik. Fák sötétjéért suttog ajkam, Kívánom zöld folyó vizét, Mely esti ábrándomba halkan Zúgja búcsúüdvözletét." (Titánia - Tandori Dezső fordítása) Link ,,Az a bizonyos magyaros lágyság" - a 125 éve meggyilkolt Sisi nem csak a magyarság, a magyar nyelv szerelmese is volt Link

0 komment , kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo

175 éve született Eötvös Loránd

2023-07-27 08:15:58, csütörtök

	175 ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS LORÁND Eötvös Loránd Ágoston (Buda, 1848. július 27. - Budapest, 1919. április 8.) magyar fizikus, feltaláló, politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1889-től 1905-ig, Magyarország kultuszminisztere 1894-1895-ben, a Matematikai és Fizikai Társulat alapító elnöke. Legismertebb találmánya a nevét viselő torziós inga. Az egykori magyar fizikusról, politikusról kevesen tudják, mennyi szállal kötődött a magyar sporthoz. Ő volt például a kultuszminiszter az első újkori, 1896-os athéni olimpia idején. 175 éve született Eötvös Loránd, akinek csak két szerelme volt 1848. július 27-én született báró Eötvös Loránd magyar fizikus, a torziós inga egyik feltalálója és tökéletesítője, aki tehetségét vallás- és közoktatásügyi miniszterként is kamatoztatta. No meg a hegycsúcsokon. Magánélete azonban nem alakult szerencsésen, kihalt vele a bárói család. A vásárosnaményi nemes és báró Eötvös család Mária Teréziától kapta a kutyabőrt, a nemesség legalacsonyabb rangját, a báró címet, egész pontosan Eötvös Miklós, Eötvös Loránd dédapja. Ezzel szép birtokok, faluk, jobbágyok, zsellérek jártak együtt, vagyonát pedig előnyös házassággal gyarapította. A család aztán adott az országnak udvari kamarást, palotahölgyet, alispánt és főispánt, publicistát, főpohárnokot, tábornokot, koronaőrt, no meg Eötvös Józsefet, a Monarchia vallás- és közoktatásügyi miniszterét. Ő volt az édesapja annak az Eötvös Lorándnak, aki éppen 175 éve született. Benne volt a család minden reménysége A kis Loránd három lánygyermek után született 1848. július 27-én Budán, a család svábhegyi villájában. Pár nappal később a krisztinavárosi római katolikus plébánián tartották keresztvíz alá, mégpedig nagynénje és nagybátyja, aki nem más volt, mint Trefort Ágoston, a Magyar Tudományos Akadémia későbbi elnöke. Valószínűleg a kereszteléskor senki nem tippelt arra, hogy a kis Lóci a keresztpapa elnöki székében ül majd 16 éven át. Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston (Fotó: wikipedia) Miután elvégezte a piaristáknál a középiskolát, Eötvös Loránd jogi és természettudományi tanulmányokat folytatott a pesti egyetemen. Ügyvédnek szánta a család, esetleg a papa után politikusnak, őt azonban a természettudomány, a csillagászat és a matematika érdekelte. A legjobb akart lenni, emiatt külföldre, Heidelbergbe ment tanulni három évre - a kor három legkiválóbb természettudományi tudósa ugyanis ekkor épp itt, egy helyen tanított. Nem sokat tudni az ottani életéről, valószínűleg látástól vakulásig tanult, ugyanis summa cum laude végzett és doktorált. Apjának, aki akkor miniszter volt, így ír haza: "[...] E fokozatot nemigen osztogatják. Ebben a félévben kívülem még csak egy jelöltnek adatott, s kultuszminiszteri örömöd telhetik abban, hogy az is magyar volt [...] König Gyula, győri matematikus." Hazatérve a tudománynak szentelte magát, laboratóriumban kezdett dolgozni, publikált, 25 évesen az MTA levelező tagja, később rendes tagja, 1889-től pedig elnöke 1905-ig. Megkapta apja miniszteri bársonyszékét is. Tanított, kutatott, elemzett. Minden jelentős kitüntetést megkapott, kivéve a Nobel-díjat, pedig felterjesztették rá. Ars poeticáját így fogalmazta meg: ,,Az igazi természettudós [...] örömöt talál magában a kutatásban, s azokban az eredményekben, melyeket az emberiség jólétének előmozdítására értékesít." Eötvös Loránd nem heverte ki Jolán elvesztését A húszas évei közepén egy Horvát Gizella nevű szombathelyi, rendkívül művelt polgárlányba lett szerelmes. Ámornak is hálával tartozhatott emiatt, de leginkább a politikának, Gizella apja ugyanis az Andrássy-kormány igazságügy minisztere volt, politikai társaságban találkoztak. Hogy mennyire volt romantikus vagy szenvedélyes a kapcsolatuk, nem tudni, csak azt, hogy 1875. július 28-án, egy nappal a 27. születésnapja után vette feleségül Gizellát a mai Csehországban, a híres fürdővárosban, Marienbadban. Két évvel később jött világra első gyermekük, Jolán, rá egy évre, 1878-ban Rolanda. Pár hónappal később Jolán lányuk elhunyt, ezt a báró sohasem tudta kiheverni, pedig akkor már egy újabb lánnyal volt terhes a felesége, Ilonával. Társaságkerülő, befelé forduló lett, aki jobban szeretett kutatni, tanítani, elemezni, dolgozni és dolgozni, mint társasági életet élni. Eötvös minden idejét családjával töltötte, elsősorban pestlőrinci, mára már lebontott nyaralójukban. És a hegyekben. Az Eötvös-féle torziós inga (Fotó: wikipedia) Jött még egy nagy szerelem Eötvös ugyanis egész életében nagy gondot fordított életerejének fenntartására, a sportolásra, gyakorlott és tehetséges hegymászó volt. Akkoriban Eötvös Loránd, Déchy Mór és Jordán Károly volt a három legkiválóbb magyar hegymászó. Érdekes, hogy mindhárman tudósok, akadémikusok és a fiatal generáció barátai és nevelői voltak. Jordán a Tátra, Déchy a Kaukázus, Eötvös pedig a Dolomitok nagy ismerője volt. Egy 1969-ben készült szakdolgozat szerint Eötvös magashegyi túráinak száma legalább 500-ra tehető. Legkevesebb 110 önálló csúcsot mászott meg. Első megmászásainak száma - ha a hágókat is beleszámítjuk - 25-30 lehetett. Ugyanennyi csúcsra másodikként, harmadikként vagy negyedikként jutott fel. A Dolomitokban egy 2837 méteres csúcs az ő nevét viseli ma is. A hegymászást a lányaival is megszerettette, gyakran indultak neki hármasban. Rolanda és Ilona azonban nem mentek férjhez - hogy miért, ma már nem tudni, talán a túl szoros családi körbe nem akartak senkit befogadni -, Eötvös Lórándnak pedig nem születettek unokái. Vele, miután szervezetét a rák legyőzte hetvenéves korában, 1919. április 8-án férfiágon, lányai halálakor pedig női ágon is kihalt a vásárosnaményi Eötvösök bárói ága. A pontosság bűvöletében - Eötvös Loránd élete és munkássága Link Eötvös Loránd Link Link

0 komment , kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo

Egy erdélyi magyar édesanya levele

2023-06-05 20:45:12, hétfő

	EGY ERDÉLYI MAGYAR ÉDESANYA LEVELE "Kedves Anyaországi Magyarok! Mi erdélyi magyarok szomorú szívvel szembesülünk nap, mint nap azzal, hogy sokan közületek minket, erőszakkal elszakított magyar embereket gyaláztok, szidalmaztok, úgy hogy fogalmatok sincs arról, hogy a történelem során mennyi mindent letettünk az asztalra és arról sem, hogy a megmaradásunkért, magyarságunkért, mennyit harcolunk a mai napig! Minden egyes alkalommal megforgatjátok a tört a szívünkben, mikor azt mondjátok nekünk erdélyi, kárpátaljai, Délvidéki, felvidéki magyaroknak, hogy román, ukrán, szerb, szlovák, mert mi tiszta szívből magyarnak valljuk magunkat!!! Vádaskodtok, ítélkeztek felettünk és folyamatosan támadtok minket. Mi a hazánkat nem áruljuk el, mindig is tartottuk a hátunkat és foggal körömmel védtük a magyarságot és a magyarságunkat, ami sokszor embert próbáló volt. Kedves Magyarország mostani határain belül élő, minket ellenségként kezelő emberek! Mit szólnátok, ha most mi vissza kérnénk tőletek azokat a nemes embereket, akik nálunk születtek, és akikkel a nagyvilág előtt büszkélkedtek, dicsekedtek, és akikről tereket, utcákat, színházat, akadémiát, iskolát, egyetemet neveztetek el? Mi lenne, ha azt mondanánk nektek, ha mi nem kellünk, akkor ne kelljenek azok a híres magyarok sem, akik mindent megtettek minden magyar emberért, de Erdélyben, Kárpátalján, Délvidéken, vagy Felvidéken születtek? Mikor ti minket, románoztok, szlovákoztok, ukránoztok és szerbeztek, akkor velük is ezt teszitek és akkor mondhatni, amikor őket emlegetitek, akkor más tollával ékeskedtek! Tudjátok, ha nem lennénk mi, akkor nem énekelnétek Kölcsey Himnuszát, hisz ő is Erdélyi. Este nem olvashatnátok Benedek Elek apó gyönyörű meséit. Mátyás király igazságához sem lenne sok közötök, hisz ő is Kolozsvár ajándéka minden magyar számára. A jó öreg Toldi Miklós, ha napjainkban élne, akkor lehet, hogy nehéz kővel dobálna meg benneteket, ha lerománoznátok. Arany János, Ady Endre, Áprily Lajos, ha ma élnének, akkor fájdalmas verseket írnának arról, hogy még a sajátjaik között is számkivetettek lettek. Tamási Ábele még a székely humor ellenére is szív hasogatóbb lenne, mert nem csak a román hatalom ellen lázadna, hanem szomorúan kellene tudomásul vegye, hogy saját kutyája is megugatja. Wass Albert a mai helyzetet pedig sokkal nehezebben viselné, mint a száműzetést. Egy szó, mint száz itt a sok kincs, amit mi erdélyi, kárpátaljai, délvidéki, felvidéki magyarok adtunk minden magyarnak, gazdagítva vele a magyarságot és a hazát- Erdély adta: Kölcsey Ferenc (Himnusz szerzője) Tamási Áron író Benedek Elek apót, írót, népmese gyűjtő Mikes Kelemen író Wass Albert író Nyírő József író Sütő András író Orbán Balázs Székelyföld író Kemény János író Jósika Miklós Arany János költő Ady Endre költő Áprily Lajos költő Dsida Jenő költő Kányádi Sándor költő Szilágy Domokos költő Páskándi Géza költő Reményik Sándor költő Apáczai Csere János pedagógiai író Kallós Zoltán néprajzkutató Tinódi Lantos Sebestyén zeneszerző, lantos /Születése vitatott, vagy a Fejér vármegyei Tinód (ma Sárbogárd város része) v. a Baranya megyei Rózsafa mellett mára eltűnt Tinód - M.G./ Bartók Béla zeneszerző, gyűjtő Székely Bertalan festő Paál László festő Jakó Zsigmond tudós Benkő Samu művelődéstörténész Márton Áron mártír püspök Teleki Sámuel felfedező Körösi Csoma Sándor ős hazakutató Brassai Sámuel polihisztor Károli Gáspár biblia fordító, lelkész Bolyai János matematikus Bolyai Farkas matematikus Hunyadi János törökverő Hunyadi Mátyás Király Báthori István fejedelem Bethlen Gábor fejedelem Bocskai István fejedelem Rákóczi György fejedelem Apafi Mihály fejedelem Thököly Imre fejedelem Rákóczi Ferenc fejedelem Székely Mózes fejedelem Toldi Miklóst vitéz nemes Dózsa György hadvezér Wesselényi Miklós politikus Mikó Imre politikus Kiss Ernő honvéd altábornagy Nagysándor József honvéd vezérőrnagy Jávor Pál színész Vaszi Levente énekes Keresztes Ildikó énekesnő Molnár Levente operaénekes Tőkés László forradalmár Erőss Zsolt hegymászó Miklós Edit síző Kárpátalja: Munkácsy Mihály festő Beca József labdarugó, olimpikon Edvin Márton művész Bódi László Cípő, Republic énekese Felvidék: Ballasi Bálint költő Kassák Lajos költő Reviczky Gyula költő Sajó Sándor költő Tompa Mihály költő Jókai Mór író Madách Imre író Márai Sándor író Mikszáth Kálmán író Dobó István egri várvédő, erdélyi vajda Bercsényi Miklós szabadságharcos II Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem Vak Bottyán kuruc generális Andrássy Gyula politikus Batthyány Lajos mártír miniszterelnök Lahner György honvéd vezérőrnagy Klapka György hadügyminiszter Pázmány Péter esztergomi érsek Boldog Salkaházi Sára szerzetesnő Wick Béla katolikus pap, történész Eszterházy Károly egri püspök Csontváry Kosztka Tivadar festő Szinyei Merse Pál festő Kodály Zoltán zeneszerző /Kecskemét?/ Kempelen Farkas tudós, feltaláló Feketeházy János Szabadság híd tervezője Dohnányi Ernő zeneszerző Blaha Lujza operaénekesnő Kaszás Attila színész Ghymes együttes Délvidék: Tamkó Sírató Károly költő Vidor Gyula író Balázs Attila író Molnár Erik történész Lázár Vilmos honvéd ezredes Schweidel József honvéd vezérőrnagy Beda Tibor festő Berczik Zoltán Európa bajnok, asztalteniszező Szeles Mónika teniszező Varga Izabella színésznő Szőke Zoltán színész Rúzsa Magdolna énekesnő Őrvidék: Liszt Ferenc zeneszerző Muravidék: Zrinyi Miklós költő, hadvezér Damjanich János honvéd vezérőrnagy Szeretném, ha megértenék, hogy mi nem akarunk semmit elvenni tőletek, sőt, a történelem során csak gazdagítottuk szép anyaországunkat. Mi nem most váltunk magyar állampolgárrá, mi azok voltunk, csak elvették tőlünk és nem is kérdezték bennünket, hogy akarjuk-e ezt. Számunkra igazi öröm és boldogság az, hogy vannak még az őshazában, akik ránk is gondolnak, megértik, hogy a visszahonosítás a mi lelkünknek igazi gyógyír. Megkérlek kedves magyar honfitársaim, hogy egyszer és mindenkorra értsétek meg, hogy nem akarunk mi tőletek elvenni semmit, és ha lehetőségünk van, akkor továbbra is inkább hozzátennénk, mint elvennék. A nagyon féltett pénzetekre sincs szükségünk, mi eddig is dolgoztunk, ha kellett éjszaka is, és megálltunk a lábunkon. Szomorú az is, hogy tőlünk sajnáljátok a visszaadott állampolgárságot és minden segítséget, de szívesen engednétek be az országba ezer idegeneket, sőt még támogatnátok is őket! Nagyon lehangoló, hogy folyamatosan panaszkodtok, hogy milyen nehéz életetek van szép hazánkban. Én azt gondolom, hogy egyszer legalább érdemes lenne megállni és megnézni, hogy más országban hogy élnek . Elárulom nektek, hogy nagyon sok országban nem igazán vannak autópályák, elfogadható kórházak, tanintézmények, vagy élhető körülmények és mégis tudnak örülni, szeretni az emberek és jókedvvel dolgozni. Ne csak nézzetek, hanem lássatok is és ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. Érezzétek meg, hogy ha valamit akartok, azért tenni kell, dolgozni, békésen párbeszédet folytatni és főképpen szeretettel lenni egymás iránt. A harag, gyűlölet megöli a lelket és senki nem jut előbb. Azzal az energiával, amit haragra és gyűlöletre pazaroltok csodás dolgokat lehetne, ami hasznára lenne az egész országnak, magyarságnak. Nem értem, hogy miért mérgezitek meg a lelketeket és az életeteket? Addigi, amíg mindenki csak a saját maga hasznát lesi, csak az érdekli, hogy neki legyen jobb, addig nem lesz szebb és békésebb világ. A gyerekeink jövője a mi kezünkben van, és ők csak akkor lesznek boldogok, ha béke van. Hátborzongató az is, hogy arról beszéltek, hogy diktatúra van Magyarországon, úgy hogy közben bármit megengedhettek magatoknak. A diktatúráról mi Erdélyi magyarok tudnánk mesélni nektek, mert mi tudjuk, hogy mi az igazi diktatúra, tudjuk, hogy mit jelent félelemben, rettegésben élni, úgy hogy még a falnak is füle van. Az igazi diktatúrában nem írhatnátok meg a véleményeteket, nem szavazhatnátok szabadon, nem beszélhetnétek, nem szidalmazhatnátok bárkit, nem nyilváníthatnátok szabad véleményt, nem utazhatnátok más országba, nem vásárolhatnátok meg bármit, csak azt, ami van, nem választhatnátok munkahelyet, iskolát, nem tüntetnétek akkor, mikor kedvetek van, és még sorolhatnám, de nem igazán látom az értelmét. Amit pedig biztos nem tehetnétek meg, most pedig szabadon tesztek, hogy nem szidalmazhatnátok a politikai vezetőket, mert azért halálbüntetés járna bármilyen diktatúrában. Egy szó, mint száz mielőtt valamiről beszélgetni kezd bárki is, annak nézzen utána, tájékozódjon kellőképpen és utána vádaskodjon. Végezetül pedig kívánok mindenki életére áldást, lelkébe békét, szeretetet, örömöt és azt, hogy érezzük mindannyian meg, hogy ne valami ellen kell harcolni, hanem egy nemes célért, a szeretetért és békéért. UI: mondanivalóm nem politikai meggyőződésből született, hanem azért, hogy megértés szülessen minden magyar ember lelkébe. Tisztelettel és szeretettel, Gyöngyvér Noémi Ferencz Gyöngyössy - egy erdélyi magyar édesanya!" Az ő születési helyük már nem Magyarország Link

0 komment , kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo

Mátyás király halála

2023-04-15 20:45:53, szombat

	MÁTYÁS KIRÁLY HALÁLA A magyar történelem egyik legismertebb alakja, aki az utolsó olyan uralkodó volt, aki nagyhatalommá tette az országot, 1490. április 6-án, a húsvét előtti virágvasárnapon hunyt el, 47 éves korában. Hunyadi Mátyás nem származott királyi vérből (bár egyes elképzelések szerint apja, Hunyadi János, Zsigmond német-római császár törvénytelen fia volt), mégis képes volt Magyarországot fontos tényezővé tenni Európában. A hatalmát és jelentőségét legjobban a halála után káosz mutatta a legjobban, s az, hogy néhány évtized múlva a törökök elfoglalták az ország középső részét, s ezzel Budát is, a királyi központot. Persze az is érdekes, hogy Bécsben halt meg, bár amellett, hogy magyar, horvát és cseh király is volt, 1486-tól Ausztria uralkodó főhercege lett. Igaz, nem ő volt az első magyar származású uralkodó Ausztriában, hiszen bő négyszáz évvel korábban I.(Bátor) Ernő osztrák őrgróf felesége Frozza Orseolo volt, aki nem volt más, mint I. Péter magyar király (a lenti képen jobbra) édestestvére, így Szent István unokahúga, lánytesvére, Ilona révén. Emiatt az ő leszármazottaik ereiben némi Árpád-házi vér is csordogált. Mátyás 1485-ben foglalta el az egyik legjelentősebb európai várost, miután az osztrák tartományok behódoltak neki, s ezután vette fel a főhercegi címet. Ekkor volt a birodalma a legnagyobb, amelyet nyugodtan lehetett egyszerre említeni a kor nagyhatalmaival, s a hadserege (a Fekete Sereg) messze földön híres volt. A hiányzó örökös Negyvenes éveire egyedül a trónörökös kérdést nem sikerült megnyugtatóan rendeznie, hiszen első felesége, Podjebrád Kunigunda (vagy Katalin) szült neki egy fiúgyermeket, aki azonban néhány nap múlva meghalt, s a fiatal anya is belehalt a szülés utáni komplikákciókba. A gyermekáldás veszélyei - Videó Link Mátyás ekkor még nem aggódott, bár sokszor és eredménytelenül kopogtatott a királyi házaknál feleséget keresve. Ezért is örült, hogy Nápolyban érdeklődése meghallgatásra talált, hiszen a nápolyi király egyik (igaz törvénytelen) lánya hajlandó volt feleségül menni hozzá - ráadásul Aragóniai Beatrix még Árpád-házi leszármazott is volt, hiszen egyik őse, II. András leánya, Jolánta aragóniai királyné volt. Akiket szentté avathattak volnaI - Videó Link Gyermek azonban nem született a házasságban, csak a házasságon kívül, egy gazdag polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával való kapcsolatából éppen 550 éve, 1473. április 2-án, Corvin János. A házasságkötéskor azonban Borbálának el kellett hagynia az országot, bár a király gazdagon megjutalmazta a “szolgálataiért". A kisfú a királyi udvarban élt, s amikor kiderült, hogy nem fog törvényes utód születni, akkor Mátyás már János örökösödését kívánta biztosítani, aki hamarosan az ország leghatalmasabb ura lett. Apja halálakor a fiú többek között, csak Magyarországon már 30 vár, 17 kastély, 49 mezőváros és 1000 falu ura volt, miközben Bianca Maria Sforza milánói hercegnő volt a jegyese majd házastársa (aki egyébként szintén II. András leszármazottja volt). Mátyás az utolsó hónapjait már betegeskedés közepette töltötte, s a súlyos köszvénye miatt gyakran használt hordszéket is. Maga is érezte, hogy a fia helyzete ingatag, ezért 1489 őszén ajánlatot tett nagy ellenfelének, III. Frigyes német-római császárnak. Amennyiben Corvin János lehet Bosznia és Horvátország királya, akkor visszadja a stájerországi és karintiai területeket, a magyar rendek pedig hűséget esküdnek a császárnak és fiának. Ez az ajánlat azon bukott meg, hogy Alsó-Ausztriát meg akarta tartani, Frigyes pedig ragaszkodott hozzá. Mátyás halála 1490 januárjában a király látszólag jobban lett, majd Visegrádon keresztül Bécsbe utazott. Eközben Buda és Visedrád várát és kulcsát Corvin Jánosra bízta - a Visegrádon őrzött Szent Korona lakatjának a kulcsával együtt, amelyért oly sokat küzdött. Április 4-én az állapota leromlott, s két nap múlva a virágvasárnapi misén már nem vett részt. Ő csak az udvari kápolnában imádkozott, majd aznap délután hirtelen elhunyt. A már várt, de mégis hirtelen halál, számos legenda alapja lett, hiszen Bonfini is mérgezésről írt a visszaemlékezéseiben, sőt vannak olyan legendák, amelyekben a nagyravágyó főurak gyilkolják meg. A valóságban feltehetően agyvérzést kapott, s halálával az életműve szétesett. A királyi udvarban élő világhírű tudósok és művészek távoztak, hiszen a mecénás már nem élt, a feleségét II. Ulászló átverte és kisemmizte, a fia ugyan fellépett a királyi hatalomért, de még Mátyás kiváló hadvezére, Kinizsi Pál is ellene fordult, így esélye sem volt, hogy trónra kerüljön, az országot pedig szépen lassan bekebelezték a törökök és az osztrákok. Mátyás király halála Link Magyar uralkodók 1437-1490 Link 5Mátyás uralkodása Link Hunyadi Mátyás uralma alatt álló területek Link

0 komment , kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo

312 éve végezték ki Béri Balogh Ádám kuruc brigadérost

2023-02-07 19:30:35, kedd

	312 ÉVE VÉGEZTÉK KI BÉRI BALOGH ÁDÁM KURUC BRIGADÉROST A Habsburg udvar parancsára 1711. február 6-án végezték ki Budán Béri Balogh Ádám (Hegyhátkisbér, 1665 körül - Buda, 1711. február 6.) kuruc brigadérost, akit előző év októberében, Szekszárd mellett fogtak el a Habsburgok oldalán harcoló rác határőrök. Béri Balogh Ádám 1665 körül látta meg a napvilágot a Vas megyében található Hegyhátkisbéren. A brigadéros családja generációk óta fontos szerepet játszott a végvári harcokban, így a legendás katona szintén az oszmánok ellen, a Szent Liga 1684-ben kezdődő felszabadító háborújában kezdte meg pályafutását. A fiatalember hosszú ideig Csobáncon szolgált, majd Sopron és Vas vármegyében tevékenykedett mint főszolgabíró. Béri Balogh Ádám származása ellenére igen előnyös házasságot kötött, ugyanis 1690 körül a később hercegi rangig emelkedő Festeticsek leányát, Juliannát vezethette oltár elé. A frigy eredményeként a Rákóczi-szabadságharc első időszakában Béri Balogh kétkulacsos politikát folytatott, ugyanis szíve a kuruc táborba vitte volna őt, apósa azonban mindannyiszor visszatérítette őt az udvar hűségére. 1703-05 között a Dunántúl számos alkalommal gazdát cserélt, ezzel összefüggésben pedig a férfi is többször pártot váltott; részben ez vezetett odáig, hogy Bécsben árulóként tartották őt számon, és 1710-es elfogása után kivégzése mellett döntöttek. Egészen 1705-ig tartott, mire Béri Balogh Ádám végleg határozott jövője felől, ezután azonban Rákóczi egyik legkitartóbb és leghűségesebb katonája lett. Hadszervező kvalitásairól és bátorságáról híven tanúskodik az 1706 novemberében, Győrvár és Egervár között vívott ütközet, ahol a győztes lovasroham élén három fejsérülést szenvedett. A férfi 1707-ben Rabutin felvonuló csapatai felett is diadalmaskodott, sikerei és parancsnoka, Esterházy Antal kérése ellenére azonban a kuruc hadvezetés nem járult hozzá brigadérosi előléptetéséhez. Ennek fő oka valószínűleg Béri Balogh korábbi tétovázása volt, az ezredes azonban újra és újra tanúbizonyságot tett hűségéről, így például az 1708. évi trencséni kudarc után is kitartott Rákóczi mellett. Miután a vereséget követő hónapokban a kuruc tisztikarból többen átpártoltak I. József (ur. 1705-1711) oldalára, Béri Balogh előléptetése ,,időszerűvé" vált, így 1708 szeptemberében a férfi már brigadérosként aratott győzelmet Kölesdnél az északra törő rácok ellen. Más hadvezérekhez hasonlóan azonban a későbbiekben Béri Balogh Ádám számára sem termett sok babér a labancokkal szemben: Esterházy Antal főseregeivel együtt ő is kiszorult szűkebb pátriájából, az 1710 őszén indított utolsó kétségbeesett dunántúli hadjárat pedig szintén nem hozott számára szerencsét. Szekszárd környékén a brigadéros egy főként rácokból álló hadoszloppal került szembe, miután pedig híres lova, Murza összerogyott, ő maga is a labancok fogságába esett. Amikor elterjedt a hír, hogy a híres brigadéros az ellenség kezére került, a kuruc vezérkar minden követ megmozgatott azért, hogy kialkudja a katona szabadságát; maga Rákóczi is kísérletet tett a Pálffy Jánossal folytatott vajai tárgyalások során Béri Balogh Ádám megmentésére, ám ebben az ügyben sem a császári főparancsnok, sem a bécsi udvar nem volt hajlandó kompromisszumra. A brigadérost a budai hadbíróság esküszegés és dezertálás vádjában bűnösnek találta, a fejére kiszabott halálos ítéletet pedig 1711. február 6-án végre is hajtották. Az azóta eltelt 300 évben Béri Balogh Ádám legendává, az egyik leghíresebb kuruc brigadérossá nőtt, akinek emlékét a nép ajkán - és esetleg Thaly Kálmán tollából - született költemények, a róla elnevezett közterek és különféle intézmények mellett A Tenkes kapitánya című televíziós sorozat is megőrizte. Rajta Kuruc Rajta ( Dériné filmből) /Manapság is aktuális kuruc nóta - Az igazság, gazság és a hazafiság. Rajta kuruc, rajta, Ne nézd, ki az apja. Rajta kuruc, rajta, Ne nézd, ki az anyja. Mind egy szálig, mindhalálig, Mint vihar a habnak, Neki a labancnak, A kutya labancnak. A labanc, a labanc Csak a zsoldért harcol. De az igaz kuruc A hazáért harcol. A labancság gazság, Velünk az igazság. Isten a Vezérünk, Zászlónk a szabadság. Simándy József - Rajta kuruc, rajta (Czinka Panna dallamára) Link Kurucok csatája Link BÉRI BALOGH ÁDÁM A VÉRTANÚHALÁLT HALT KURUC BRIGADÉROS Link Balogh Ádám nótája Link

0 komment , kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo

Az ő születési helyük már nem Magyarország

2023-02-06 19:45:45, hétfő

	AZ Ő SZÜLETÉSI HELYÜK MÁR NEM MAGYARORSZÁG Egy nem kimerítő lista azokról, akik valaha Magyarországon születtek, de szülőhelyük már nem Magyarországhoz tartozik: Ady Endre (Érmindszent) Andrássy Gyula (Oláhpatak) Apáczai Cseri János (Apáca) Andrássy Gyula politikus ((Oláhpatak) Arany János (Nagyszalonta) Aulich Lajos (Pozsony) Áprily Lajos (Brassó) Bakócz Tamás (Erdőd) Balassi Bálint (Zólyom) Bartók Béla (Nagyszentmiklós) Batthyány Lajos mártír miniszterelnök (Pozsony) Blaha Lujza (Rimaszombat) Báthory István fejedelem (Szilágysomlyó) Beke György (Uzon) Benedek Elek (Kisbacon) Benkő Samu művelődéstörténész (Lőrincfalva) Benyovszky Móric (Verbó) Berczik Zoltán Európa bajnok, asztalteniszező (Újvidék,) Bercsényi Miklós (Temetvény) I. Béla király (Dévény) II. Béla (Szakolca) Bethlen Gábor fejedelem (Marosillye) Bethlen István (Gernyeszeg) Blaha Lujza operaénekesnő (Rimaszombat) Bocskai István fejedelem (Kolozsvár) Boldog Salkaházi Sára szerzetesnő (Kassa) Bolyai János (Kolozsvár) Bolyai Farkas (Bolya Szeben megye) Bódi László Cípő, Republic énekese ( Ungvár) Brassai Sámuel polihisztor (Torockószentgyörgy) Budai Nagy Antal (Bodonkút) Czuczor Gergely (Andód) Csanády György (Székelyudvarhely) Csontváry Kosztka Tivadar (Kisszeben) Damjanich János (Sztáza) Dessewffy Arisztid (Ósvacsákány) Dobó István egri várvédő, erdélyi vajda (Szerednye) Dohnányi Ernő zeneszerző (Pozsony) Dózsa György hadvezér (Dálnok) Dsida Jenő (Szatmárnémeti) Edvin Márton művész ( Nagyszőlős) Erőss Zsolt hegymászó (Csíkszereda) Eszterházy Károly egri püspök (Pozsony) Frangepán Ferenc Kristóf (Bosiljevo) Gábor Áron (Bereck) Görgey Artúr (Toporc) Herczeg Ferenc (Versec) Hunyadiak: Hunyadi János törökverő(Kolozsvár) Hunyadi Mátyás Király ( Kolozsvár) Jakó Zsigmond történész (Biharfélegyháza) Janus Pannonius (Csázma) Jávor Pál szinész (Arad) Jedlik Ányos (Szímő) Jókai Mór (Révkomárom) Jósika Miklós (Torda) Jurisics Miklós (Zengg) Kallós Zoltán (Válaszút) Kassák Lajos (Érsekújvár) Kazinczy Ferenc (Érsemjén) Kádár János (Fiume) Kányádi Sándor (Nagygalambfalva) Károli Gáspár (Nagykároly) Kemény János (Pittsburgh, USA) Kemény Zsigmond (Alvinc) Kempelen Farkas tudós, feltaláló ((Pozsony) Keresztes Ildikó énekesnő (Marosvásárhely) Kinizsi Pál (Temeskenéz) Kiss Ernő honvéd altábornagy (Temesvár) Kittenberger Kálmán (Léva) Klapka György (Temesvár) Knezic Károly (Nagygordonya) Kosztolányi Dezső (Szabadka) Kós Károly (Temesvár) Kölcsey Ferenc (Sződemeter) Kőrösi Csoma Sándor (Csomakőrös) Kríza János (Nagyajta) Kubinyi Miklós (Deménfalu) Lahner György (Necpál) Lázár Vilmos (Nagybecskerek) Leövey Klára (Máramarossziget) Liszt Ferenc (Doborján) Madách Imre ((Alsósztregova) Majthényi Flóra (Novák) Makkai Sándor (Nagyenyed) Maléter Pál (Eperjes) Marschalkó János (Lőcse) Márai Sándor (Kassa) Márton Áron (Csíkszentdomokos) Mátyás király (Kolozsvár) Mikes Kelemen (Zágon) Miklós Edit síző (Csíkszereda) Mikszáth Kálmán (Szklabonya - Mikszáthfalva) Márai Sándor (Kassa) Mihalik Kálmán (Oravicabánya) Munkácsy Mihály (Munkács) Nagysándor József honvéd vezérőrnagy (Nagyvárad) Nyirő József (Székelyzsombor) Oláh Miklós (Nagyszeben) Orbán Balázs (Lengyelfalva) Paál László (Zám) Páskándi Géza (Szatmárhegy) Pázmány Péter esztergomi érsek ((Nagyvárad,) Pósa Lajos (Radnót) Prohászka Ottokár (Nyitra) Rákosi Mátyás (Ada) II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem (Borsi) Rákóczi György fejedelem Reményik Sándor (Kolozsvár) Reviczky Gyula költő (Vitkóc) Révay Miklós (Német-Nagy-Szent-Miklós) Rúzsa Magdolna énekesnő (Verbász) Sajó Sándor (Heringer - Ipolyság) Schweidel József (Zombor) Somogyváry Gyula (Füles) Sütő András (Pusztakamarás) Szabó Ervin (Szlanica) Szapolyai János (Szepesi vár) Szálasi Ferenc (Kassa) Szeles Mónika teniszező (Újvidék) Székely Bertalan (Kolozsvár) Székely Mózes fejedelem ((Udvarhely) Szép Ernő (Huszt) Szilágyi Domokos (Nagysomkút) Szinyei Merse Pál festő (Szinyeújfalu) Tamási Áron (Farkaslaka) Teleki Sámuel (Sáromberke) Than Mór (Óbecse) Thököly Imre fejedelem (Késmárk) Tildy Zoltán (Losonc) Tompa Mihály (Rimaszombat) Tőkés László püspök (Kolozsvár) Tóth Árpád (Arad) Trefort Ágoston (Homonna) Vámbéry Ármin (Szentgyörgy) Wass Albert ( Válaszút) Zelk Zoltán (Érmihályfalva) Wesselényi Miklós politikus (Zsibó) Johnny Weissmuller, eredetileg Weissmüller János olimpiai bajn. úszó, filmszínész, (Szabadfalva) Zrínyi Ilona (Ozaly) Zrínyi Miklós költő, hadvezér (Csáktornya) id. Zrínyi Miklós (Zrin) És még néhány száz hol van csak Erdélyből... és még sokan mások... Folytasd a listát! KÉRVÉNY Alulírott magyar állampolgárságot kérek. Nem vagyok szerb, román sem német, Itt Erdély szívében, Marosvásárhelyen élek Itt ahol nap mint nap fogy a magyar lélek. Valamikor régen, amikor születtem Magyarország volt a szülőhazám nékem. Mások döntötték el hovatartozásom Egy Párizs melletti béketárgyaláson. Átjöttek a hegyen sunyi, szolga népek, Kik a magyar földön piócaként éltek, S amikor legutóbb csatát vesztettünk Áruló férgekként fordultak ellenünk ! Így került szép hazám tolvajok kezébe, Az árulóknak ez lett búsás fizetése !! Szeretnének minket ma is kiirtani ! Mert az ellopott javakat vissza kéne adni ! Remélem és hiszem, fordul majd a világ !? Fog még nyílni nekünk sok-sok színes virág ! Nem lehet, hogy a Sors mindig verjen minket, S állandóan nyaljuk vérző sebeinket ! Százszor megfizettük a reánk rótt adót, Amit a balsors vállainkra rakott ! Nem voltunk nem leszünk szolganemzet soha! Eljött az idő végre : mostan vagy soha ! Mély álomból lassan felébred a nemzet, Vezéreink ezért nagyon sokat tesznek ! Egyszer, majd egy napon feleszmél a világ Hogy kinek jár a tövis kinek a virág !? Vár reánk a szép, nagy, közös Európa; Határait védjük évszázadok óta ! Nyugodtan élhettek benne a nemzetek; Megvédték őket vitéz magyar kezek ! Te szép Erdély ország, mikor leszel szabad? El kéne már űzni a kakukkmadarakat !!! Te aki egykor sasok fészke voltál Ily szomorú sorsra miért is jutottál ? Te vagy a magyarok igazi bölcsője, A magyar nemzetnek voltál megmentője ! Elkerült minket a török veszedelem, Itt mindig magyar volt minden fejedelem ! Nem kedvezett nekünk a huszadik század, Elorozták tőlünk gyönyörű hazánkat ! Egy kakukknemzetség sunyi, lusta népe Árulásért kapta hazámat cserébe !! Lett is üldözése itt a magyar szónak, Sokan letagadták, hogy magyarok voltak. Mások meg elmentek új hazát keresni, Idegen hazában sorsunkat siratni. Én aki maradtam nagyon szépen kérem ! Magyar állampolgárságom adják vissza nékem ! Ígérem az leszek aki eddig voltam, Én magyar maradok - itt az ősi honban !!

0 komment , kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo

145 éve hunyt el Deák Ferenc

2023-01-28 15:30:49, szombat

	145 ÉVE HUNYT EL DEÁK FERENC 145 éve hunyt el Deák Ferenc (Söjtör, 1803. okt. 17.--1876. jan. 28.), a Batthyányi-kormány igazságügy-minisztere, országgyűlési képviselő, a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb államférfija, a 19. századi magyar politikai és jogi gondolkodás legjelentősebb alakja. Deák Ferenc - Nem jegyzetelt, mégis mindent megjegyzett ,,a haza bölcse" Deák Ferenc 1803. október 17-én született Söjtörön, a ,,haza bölcse". Egy Zala megyei köznemesi família hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot, de családi élete mégis szerencsétlenül alakult, édesanyja, Sibrik Erzsébet ugyanis belehalt a szülésbe, ő pedig nagybátyja házához került. Ötéves korában édesapját is elveszítette, így testvérei és Hertelendy György gyámsága alatt nevelkedett és tanult. Deák 1823-ban oklevelet szerzett a győri jogi akadémián, majd szűkebb pátriájában ügyvédként praktizált, és alügyészként, illetve jegyzőként a vármegye közéletében is komoly szerepet vállalt. Karrierje 1833-ban ívelt fel, miután bátyja váratlanul megbetegedett, és maga helyett öccsét küldte követnek a pozsonyi országgyűlésre. Deák 1833 májusában csatlakozott az alsóház politikai küzdelmeihez, és a jobbágyfelszabadítás, a lengyel kérdés, valamint a vallás- és szólásszabadság ügyében tartott szónoklataival hamarosan az ellenzék egyik vezéralakjává vált. (Fotó: Wikipedia.org) A politikus az 1839-40. évi diétán aztán még nagyobb tekintélyt szerzett, ugyanis elérte, hogy a Budán raboskodó Kossuthot és a Lovassy-per elítéltjeit végre szabadon engedjék, ezzel együtt pedig véget vessenek a még zajló felségsértési pereknek. Deák aktivitása nyomán 1841-ben tagja lett a magyar büntető törvénykönyv tervezetének megalkotására létrehozott országgyűlési bizottságnak, ám a kor szellemében megfogalmazott jogszabályokat a főrendi tábla később leszavazta. A politikus karrierje 1842 után más szempontból is törést szenvedett, ugyanis az 1843-44-es diéta előtti követválasztás a Deák ellen uszított bocskoros nemesek zavargása nyomán véres eseményekbe torkollott, a ,,haza bölcse" pedig ilyen áron nem kért a politikai szereplésből. Végül 1848 márciusában visszatért a politikába, majd az első felelős magyar kormányban igazságügy-miniszter lett. (Fotó: Wikipedia.org) Miután szeptember 11-én Jellasics csapatai átlépték a határt, Deák belátta erőfeszítései hiábavalóságát, ezért távozott miniszteri székből, ugyanakkor képviselői helyét továbbra is megtartotta. Deák 1848-49 fordulóján aztán másodszor is kísérletet tett az ellentámadásba lendülő Habsburgok megbékítésére, Windischgrätzcel folytatott január 3-i tárgyalásai azonban eredménytelenül zárultak, így hazatért zalai birtokaira. Jól felszerelt műhelyében bútorokat és más felszerelési tárgyakat készített. Mindennek nagy szerepe lehetett kivételes emlékezőképességének és képzelőerejének ébrentartásához. Deák Ferenc soha nem nősült meg. Ifjúkori szerelme kikosarazta, és a csalódás mélyen érintette. Az anekdoták szerint a házasságról és a szerelemről szinte elutasítóan beszélt. Kehidai remetesége ellenére Deák Ferenc a szabadságharc leverése után a magyar közélet vezéralakja lett, amit zsenialitása mellett hitelessége és következetessége indokol leginkább. Deák 1854-től a főváros zajára cserélte fel a vidék nyugalmát, és a pesti Angol Királynő Szállóban bérelt lakosztályában gyűjtötte maga köré a neoabszolutista korszak magyar értelmiségét. (Fotó: Wikipedia.org) Deák az országgyűlésben 1861-től a Felirati Párt vezéralakjaként követelte az 1848-as törvények helyreállítását. Felismerte viszont, hogy egyedül a Béccsel való kiegyezés a járható út, s ennek adott hangot később a Pesti Naplóban 1865. április 15-én megjelent ún. húsvéti cikkében, a birodalmi és magyar érdekek egyeztetésének szükségességét hangsúlyozva s feladva a perszonáluniós terveket. Magyar részről ő vezette az 1867-es kiegyezéshez vezető tárgyalásokat, amely Magyarország belső önkormányzatát a külügy, a hadügy és ezek fedezését szolgáló pénzügyek közössége mellett rögzítette. Deákot ekkor kezdték a haza bölcsének nevezni. Az Osztrák-Magyar Monarchia új rendszerében már nem vállalt hivatalos megbízatást, inkább a háttérből figyelte a fejleményeket. Az életművével az egész későbbi magyar történelmet döntően befolyásoló Deák magánemberként csöndes, visszahúzódó, majdhogynem magányos volt. Évtizedeken át egy Duna-parti szállodában lakott, családot nem alapított, hű barátjának, Vörösmartynak árván maradt gyerekeit nevelte. Egyre többet betegeskedett, korábban sem túl erős egészségét a megfeszített munka, a támadások visszaverése megviselte. Külön nehézséget jelentett számára, hogy pártjának oszlopait, legmeghatározóbb tagjait is nélkülöznie kellett: báró Eötvös József 1871-ben meghalt, gróf Andrássy Gyula pedig a közös külügyminiszteri hivatal élére távozott. A parlamenti erőviszonyok is megváltoztak: egyre többször fordult elő, hogy leszavazták reformjavaslatait. Deák Ferenc 1876. január 28-án hunyt el, érdemeit az országgyűlés törvényben ismerte el és előírta, hogy emlékére országos adakozásból szobrot állítsanak fel. Deák Ferenc temetési gyászmenete 1876. február 3. Budapest Síremléke Deák Ferenc emlékműve 1896

0 komment , kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo

A Magyar Kultúra Napja

2023-01-21 08:30:49, szombat

	A MAGYAR KULTÚRA NAPJA Ne legyen kultúra magyarság és magyarság kultúra nélkül." (Kodály Zoltán) A Magyar Kultúra Napja - A Himnusz születésnapja január 22. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, s több mint száz év után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT. Minden népnek van nemzeti himnusza, de ilyen, Istenhez szóló, védelmet kérő nincs több. Ezért is nevezzük Kölcsey Himnuszát a magyar nép imádságának. 1844-ben Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdetett a Himnusz megzenésítésére, amelyet Erkel Ferenc nyert meg. A vers megírása után 21 évvel hangzott el énekelve. Kölcsey ekkor már hat éve halott volt, így soha nem hallhatta a megzenésített formában. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. Kölcsey Ferenc: HIMNUSZ A magyar nép zivataros századaiból Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját e hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölette. Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virul A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvák hő szeméből! Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! (1823) Magyar Himnusz Link A magyar kultúra napja 2023. január 22. Link

0 komment , kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo

Egyszerre volt német náci, és szovjet kommunista párttag

2023-01-20 20:15:25, péntek

	EGYSZERRE VOLT NÉMET NÁCI, ÉS SZOVJET KOMMUNISTA PÁRTTAG AZ ABWERT ŰGYNÖKÉNEK VÉLTÉK A SZOVJET JAMES BONDOT Richard Sorge (Sabunçu (Baku), 1895. október 4. - Tokió, 1944. november 7.) német kommunista, a szovjet katonai hírszerzés, a GRU hivatásos munkatársa. A második világháború idején német újságírói fedéssel Japánban kémkedett a Szovjetunió számára. 1964-ben posztumusz a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki. Számos történész szerint tevékenysége alapvetően befolyásolta a német-szovjet keleti front eseményeit. Sorge az akkor az Orosz Birodalomhoz tartozó Baku közelében született. Apja az olajbányászati munkájából tehetőssé vált, a család 1898-ban Berlinbe költözött. Sorge ott végezte gimnáziumi tanulmányait. Nagyapai nagybátyja, Friedrich Adolf Sorge, Karl Marx harcostársa és az Első Internacionálé alapító tagja volt. Egyszerre volt német náci, és szovjet kommunista párttag. Imádta a szebbik nemet, egykori egyetemi professzora, továbbá bizalmas barátja, a tokiói német nagykövet feleségét is elcsábította. Mind a Harmadik Birodalom külügyi apparátusa, mind pedig a császári kormány bizalmát bírta, barátai között tudta Konoe herceg japán miniszterelnököt is. Pontos információkat továbbított a Pearl Harbor ellen készülő japán támadásról, valamint a Barbarossa-hadműveletről, a Szovjetunió lerohanásának német tervéről. Richard Sorgét 1941.november 7-én végezték ki Tokióban. Vilmos császár hadseregétől a szovjet katonai hírszerzésig Ha van a népszerű filmhősnek, James Bondnak történelmi alteregója, akkor Richard Sorgét, a 20. század leghíresebb mesterkémét mindenféleképpen annak tekinthetjük. " Lenyűgöző példája a kémkedés briliáns sikerének" - emlékezett meg róla Douglas MacArthur tábornok, aki a második világháború idején az Egyesült Államok csendes-óceáni haderejének volt a főparancsnoka. Richard Sorge, a 20. század egyik leghíresebb mesterkémje Forrás: Assasincreed.wikia Sorge életútja olyan, mint egy izgalmas kémregény. Wilhelm Richard Sorge, a tehetős német olajmérnök kilencedik gyermekeként 1895. október 4-én a cári birodalomhoz tartozó Bakuban látta meg a napvilágot. Apja a cári kormány megbízásából kőolaj-lelőhelyeket tárt fel Azerbajdzsánban, munkája végeztével a család 1898-ban visszaköltözött Berlinbe. 1914-ben, az első világháború kitörésekor önként jelentkezett a német császári hadseregbe. Többször kitüntette magát, megkapta a II. osztályú Vaskeresztet, és tiszthelyettessé léptették elő. Háromszor is megsebesült, utoljára olyan súlyosan, hogy emiatt 1918-ban leszerelték a hadseregtől. Richard Sorge a német császári hadsereg katonájaként (a kép bal oldalán) az első világháború idejénForrás: Bundesarchiv Lábadozása alatt kezdte el Karl Marx munkáit olvasni, amelynek hatására meggyőződéses kommunistává vált. 1919-ben a rendkívül intelligens és kiváló képességekkel megáldott fiatalember PhD fokozatot szerzett a hamburgi egyetemen. Még ugyanebben az évben belépett Németország Kommunista Pártjába. A jóképű és megnyerő modorú Sorge igen népszerűnek számított hölgytársaságban, és nem is bizonyult különösen gátlásosnak, hiszen még egyetemi oktatója, Gerlach professzor feleségét is elszerette. Forrás: Bundesarchiv Német páncélos alakulat valahol a Szovjetunióban, 1941 nyarán, a Barbarossa-hadművelet idején A történészek álláspontja szerint Sorge hírszerzési információinak komoly szerepe volt abban, hogy a Szovjetunió túlélte a moszkvai csatát Meggyőződéses kommunistaként részt vett az 1923-as Ruhr-vidéki puccskísérlet előkészítésében, majd 1924-ben Moszkvába emigrált. A Szovjetunió Kommunista Pártjába 1925-be vették fel az ,,ambiciózus német elvtársat", aki először a moszkvai Marx-Engels Intézet munkatársa lett, és a Komintern apparátusába dolgozott. A kalandvágyó Sorge az irodai munkát azonban nem tartotta túl izgalmasnak, ezért 1929-ben belépett a szovjet katonai hírszerzés, a GRU hivatásos állományába. Világhíressé vált karrierje ekkortól vette kezdetét. A Távol-Kelet vonzásában A katonai hírszerzésnél a legjobbaktól kapott kiképzést. A lett származású Jan Karlovics Berzin, a GRU alapítója volt legfőbb mentora, de a másik híres szovjet mesterkém, Szemjon Petrovics Urickij is részt vett a nagyreményű ügynök képzésében. 1929 novemberében visszaküldték Németországba. Az ekkor már forrongó weimari köztársaságban az igen erős kommunisták mellett egyre többen tekintettek úgy Adolf Hitlerre illetve a Nemzetiszocialista Német Munkáspártra (NSDAP), mint a jövő megváltójára. Sorge 1929 végén az NSDAP tagja lett, náci párttagságának később komoly hasznát vette. Moszkvai kapcsolataival egyeztetve, 1930-ban a Távol-Keletre küldték. Az 1930-as évek elején Sanghaj, az egyszerre dekadens és egzotikus lüktető dél-kínai metropolisz számított az európai, amerikai, és japán hírszerző szolgálatok első számú ázsiai rezidentúrájának. Sorge mint a német hírügynökség, a DPA, és a Frankfurter Zeitung munkatársa lépett színre a kínai nagyváros társadalmi életének porondján. Rövid idő alatt kitűnő és széleskörű kapcsolatrendszert épített ki. Forrás: Wikimedia Commons Mao Ce-tung kínai kommunista vezetőt (a képen középen, papírlappal a kezében) a 30-as években Sztálin komoly támogatásban részesítette. Sorge egyik feladata a kínai kommunisták segítése volt, hírszerzési eszközökkel. Az 1930-as évek elején egyre feszültebbé vált a hódító szándékú Japán Császárság, és a Kuomintang, a Kínai Köztársaság kormánya közötti viszony. Sorge feladata a háborús készülődéssel kapcsolatos adatgyűjtés, és a kínai kommunisták támogatása volt. Link

0 komment , kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo

200 éve született Madách Imre

2023-01-19 14:45:37, csütörtök

	200 ÉVE SZÜLETETT MADÁCH IMRE (1823 - 1864) "Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál." /Az ember tragédiája 15. szín/ MADÁCH IMRE (Alsósztregova, 1823. január 20. - Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja. Petőfivel egy évben, egy hónapban született, de míg annak alkotópályája és élete hamar lezárult, addig Madách, a "sztregovai remete" folytathatja írói pályáját még a szabadságharc bukása után is. Bár sok művet írt, mégis egykönyvű, egy műfajú szerzőnek nevezzük. 1859-ben kezdi el írni intellektuális problémákkal küzdő, különös művét, Az ember tragédiáját. Ezzel a drámai költeménnyel irodalmunkat az európai színvonalhoz emelte, Byron, Goethe, Ibsen neve és jelentősége mellé. Olyan világdrámát alkotott, amely minden korra érvényes mondanivalót hordoz. Magyar középnemesi családba született, felmenői között több neves személy is volt. Az 1600-as években élt Madách Gáspár tisztelt tudós-poéta, valamint a költő nagybátyja, Rimay János a korszak egyik legjelesebb magyar költője. Élete nagy részét Alsósztregován töltötte, és még ifjú volt, amikor apja meghalt, de a családi birtok jövedelme biztosítani tudta taníttatását. Húszévesen már királyi táblabíró volt Nógrád vármegyében. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt a közigazgatást szervezte. Tevékenyen részt vett a nemzetőrség felállításában, bár egészségi állapota miatt katonai szolgálatot nem tudott vállalni. A szabadságharc leverése után egy évre börtönbe zárták Kossuth Lajos titkárának rejtegetéséért. Magyarul, latinul, németül és franciául is olvasott, korának irodalmát és költészetét jól ismerő, művelt ember volt. 1840-ben jelent meg első verseskötete Pesten. A kötetet - anyja anyagi támogatásával - Lantvirágok címmel jelentették meg. A lírai darabokat Lónyay Etelka iránti szerelme ihlette. Verseket egész élete folyamán írt, de életében nem jelent meg több verseskötete. A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja lett, aki első drámai művét még 16 éves korában írta meg. A novellaírásba is belefogott, de novellái kevésbé jelentősek. Fő műve, Az ember tragédiája előtt hat tragédiát és egy szatirikus vígjátékot is magáénak tudhatott, de ezek egyike sem volt jelentős irodalmi alkotás. 1852-ben Pozsonyban, majd később Pesten raboskodott, a fogság után egy ideig magányosan élt Sztregován, és ekkoriban főleg gondolati költeményekkel foglalkozott. Írói kedve azonban lassan visszatért, és 1859-ben írt egy komédiát, A civilizátort. Mózes című drámáját pedig 1860-61-ben írta. Íróként fő műve AZ EMBER TRAGÉDIÁJA, mindmáig a legnagyobb magyar dráma, amelyet 1859-60-ban írt. Az 1862-ben megjelent mű sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a költeményt, a darabnak számos feldolgozása létezik. A születésétől eltelt mintegy százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon. Küzdés az élet, nyugvás a halál; Ha nyári égen fergeteg is áll, Mit féltek ! Igy virul fel a vidék, S ha itt-ott fujt is, nem nagy veszteség. (Madách Imre: Csak béke béke) "A célt, tudom, még százszor el nem érem. Mit sem tesz. A cél voltakép mi is? A cél, megszünte a dicső csatának, A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga." (Madách Imre: Az ember tragédiája) A Tragédia, e halhatatlan remeklés szinte ,,ránő" az életműre. A nagy mű az emberiség és a történelem, az ember és a világmindenség viszonyát járja körül. A Tragédiát egyébként a világ számos nyelvére lefordították, igazi világdrámaként tarthatjuk számon. A drámát Arany Jánosnak küldte el Madách. Arany egy-két verselési és nyelvi problémán javasolt javítást; majd a Kisfaludy Társaság figyelmébe ajánlotta, így lett Madách is tagja e nemes egyletnek. Az írónak így még életében elhozta a régóta áhított Kisfaludy Társaság, majd a Magyar Tudományos Akadémia tagságát, ám a színpadi ősbemutatót már nem érte meg. Az ember tragédiájának ősbemutatója ugyanis 1883. szeptember 21-én volt. A mű azóta egymástól gyökeresen eltérő színpadi feldolgozásokat ért meg, a legutóbbi változatot 2002. március 12-én, a Nemzeti Színház nyitó előadásán mutatták be. Az ember tragédiája örökké a magyarság legnagyobb drámai költeménye lesz, mindaddig, amíg az iskolában tanítják; mindaddig, amíg olvassák; mindaddig, amíg színpadra viszik, és mindaddig, amíg megtanuljuk belőle, és örökre eszünkbe és ,,áldozni tudó" szívünkbe véssük végső intelmét, tanítását: ,,Ha elbukunk, ha százszor elbukunk; akkor százegyedszer is kell erőnknek lennie, hogy ismét talpra álljunk és újrakezdjük!" Javaslom, mindenki olvassa el újra és ismét e művet, és adja tovább a gyermekeinek, unokáinak mindazt, amit belőle leszűrt magának. Madách lírai költeményeket is írt, első ilyen kötete Lant-virágok címmel jelent meg... Bennük Madách szerelmeinek többsége megjelenik. KERTBEN ETELKÉHEZ Rózsakertben testvérek közt Ültél, lányka, nyári reggel. Szent imát rebegtek ajkid Buzgalommal, hű reménnyel. Jöttem, édes ajkaidnak Szent imáját csókolám le, Mint virágidnak harmatját Forró napnak lángszerelme. Így folyjon bár végig élted: Testvérek közt játszi csendben, S ajkadon olvadjon össze Hit, reménység és szerelem!

0 komment , kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo