Belépés
jupiter21.blog.xfree.hu
" Elég, ha megértjük, hogy mindannyian valamilyen célból vagyunk itt, és elég, ha elkötelezzük magunkat ennek a célnak. " Paulo Coelho "Né... Keller Istvánné
1946.04.10
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/9 oldal   Bejegyzések száma: 80 
Gárdonyi Géza: Sok pohár
  2013-03-08 21:16:26, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Író - Gárdonyi Géza  
Az emberek megmossák az arcukat
  2013-03-08 21:15:00, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Író - Gárdonyi Géza  
Gárdonyi Géza : A láthatatlan ember
  2013-03-08 21:08:59, péntek
 
 




Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember





A regény fontosabb szereplői:
- Zéta - művelt, trák származású görög szolga
- Priszkosz - római rétor, Zéta gazdája
- Emőke - hun leányzó, Zéta szerelme
- Dsidsia - szolgálólány a hun táborban
- Attila - hunok vezére
- Rika királyné - Attila felesége
- Csáth - Emőke atyja, Attila bizalmasa
- Oresztész, Edekosz stb. - hun vezérek
- Szabad-Görög - felszabadult rabszolga a hun táborban
- Vigilász - római tolmács



Történet:
Az ötödik század derekán járunk. A római birodalom kettészakadt, a világ urai a hunok. Attila király birodalma beláthatatlanul hatalmas: a Volgától a Rajnáig terjed. Regénybeli központja valahol az Iszter (Duna) folyó mentén, Pannónia földjén van.
Theodóziusz gyengekezű uralkodó, Róma bábcsászára, akit Attila kénye-kedve szerint adóztat. Nehéz az élet az egykori birodalom megmaradt területén: nagy a szegénység, súlyosak az adók.



Zéta, a regény főszereplője tizenkét esztendős fiú, aki nagyon intelligens, több nyelven is beszél. Az ő történetéről olvashatunk a műben. Édesapjával Konstantinápolyba hajóznak, ahol az apa a rabszolgapiacon válik meg fiától. A gyermek első gazdája Maksziminosz lesz, aki kétlábú játéknak szánja őt gyermekei mellé. Második gazdája Priszkoszhoz lesz, akit nyolc éven át szolgál. Hamar felszabadul, mivel - az akkori törvények szerint - csak nyolc évig lehetett rabszolgasorban egy szolga. Zéta azonban nem szeretne megválni Priszkosztól, ezért szinte könyörög, hogy vele maradhasson. Még a felajánlott pénzt is visszautasítja. Követi gazdáját Attila barbárnak hitt birodalmába, hogy néhány szökevényt, s persze Róma kötelező ajándékait is elszállítsák a világ urának.



Útközben ismerkedik meg pár hun méltósággal, s később Emőkét, Attila leányát is megpillantja. Első alkalommal a lány nincs hatással Zétára, később azonban nem tudja kivonni magát a lány bűvköréből.



Megismer mindenkit Attila birodalmában, többek között Szabad-Göröggel is találkozik, aki görög rabszolgaként került a hunokhoz, de mivel derekasan küzdött a hunok valamennyi harcában, ura felszabadította őt, s kedvére házasodhatott. Zéta pontosan ilyen sorsról álmodik.



Miközben Zéta nagy szerelme Emőke, addig Dsidsia reménytelenül szerelmes Zétába. Zéta a szerelem rabszolgája lesz, s mindent megtesz, hogy a hunok közt maradjon. Ír egy levelet Priszkosz nevében, amiben az áll, hogy Zéta immáron Csáthékat szolgálja, majd aláhamisítja Priszkosz aláírását. Később ír egy másik levelet, amiben Priszkosztól búcsúzik el.



Próbál alkalmazkodni a barbár körülményekhez: azt hiszi, könnyebb lesz hunná válnia, de igazán csak később tapasztalja meg, hogy mekkora a különbség a fényes Konstantinápoly és Pannónia földje között. Gondolatai egyfolytában
csak Emőke körül forognak.
Zéta Csáth ,,kedves kutyája" lesz. Mindenhová magával viszi, hogy szórakoztassa, valamint legyen segítségére ügyes-bajos dolgainak intézésében. Egyszer hun öltözékkel lepi meg Zétát.
Követek érkeznek Konstantinápolyból, Priszkosz levelével, akik elmagyarázzák Zéta új gazdájának, hogy a korábbi levél hamisítvány volt. Csáth először nagyon mérges lesz Zétára, majd megbocsát neki és visszafogadja szolgálatába.



Attila, a hunok vezére mindeközben háborús okokat keres arra, hogy megtámadhassa a rómaiakat, s végül talál is egy ilyen okot: egy régi házassági szerződés megsértését. Megkezdődnek a háborús készületek. Mindenki tudja, hogy a rómaiak oldalán az az Aetius vezeti majd a hadakat, aki Attila ifjúkori barátja - nemcsak kiváló hadvezér, de ismeri a hun vezér minden gondolatát. Közben mindenféle népek csatlakoznak a hunokhoz, hogy együtt kényszerítsék térdre a darabokra szakadt, meggyengült, de még gyengeségében is impozáns hatalmú római birodalmat.



Zéta abban reménykedik, hogy a katalaunumi ütközetben való hősiességéért majd Csáth felszabadítja a szolgasorból, s szabadon házasodhat. Elhatározza, hogy szorosan ura mellett marad, hogy az láthassa vitézségét. Azonban a legfontosabb cél számára mégiscsak az, hogy életben maradjon.
Zéta derekasan helytáll, de urát hamar elveszíti. A holtak és hörgők között ébred, kínzó lelki gyötrelmekkel és testi fájdalommal. Nagy kínjai közepette azt sem tudja, hogy az éjszakába is belenyúló ütközetnek ki a győztese: a hunok vagy a rómaiak. A csatatér megtelik a haldoklók borzalmas nyögésével. Emberi roncsok kószálnak szerteszét a téren. Zéta mindenkit a maga nyelvén szólít meg, de senki sem segít rajta. Később tudja csak meg, hogy miért hagyták magára hun honfitársai: pestises lett.



Csodás módon menekül meg: katalaun papok találnak rá, akik a közeli templomba viszik és meggyógyítják. Visszaérvén megtudja, hogy ura Attilával együtt életben van, Róma falai alatt. Később Csáth Attilának ajándékozza Zétát, aki végre a hun vezér alatt szolgálhat.



Attila új feleséget néz ki magának, aminek Emőke nagyon örül. Zéta nem látja, hogy Emőke valójában egy ideálba szerelmes: Attila képzeletbeli kedvesének hiszi magát. Mindenki a király menyegzőjére készül, amikor megtudják a rossz hírt: Attila meghalt.



A két lány, Emőke és Dsidia arra kéri Zétát, hogy minél hamarabb hagyja el a hun birodalmat. Zéta nem érti, hogy miért, de így tesz. Később döbben rá, hogy azért kellett eljönnie, mert a hun vezér mellé temetik el a szolgáit is, helyette azonban Emőke öltözött be szolgának.



Karon fogja Dsidsiát (későbbi feleségét), s a lángoló hun sátorvárosból Konstantinápolyba menekülnek. Priszkosz krónikása - visszaemlékezve - itt írja meg kálváriáját.

  
 
1 komment , kategória:  Író - Gárdonyi Géza  
Gárdonyi Géza- Isten rabjai... IDÉZET
  2013-03-08 21:07:16, péntek
 
  ...... ........... ........... ........... ..........



Micsoda gondolatból alkothatta Isten a virágot? Hiszen ha csak bezöldíteni akarta a földet, csupa fűvel is bezöldíthette volna. De mennyi szép virágot vegyített a fű közé! A pirinkó nefelejcstől mind a rózsáig mennyi ezer és ezerféle alakú és színű virág nyílik mindenütt, ahol emberi láb nem tapossa el! A rózsa talán mégis a legszebb. De a liliom meg csupa rejtelem. Honnan veszi a liliom azt a csodás tisztaságú fehérségét? A földből? A föld fekete. És miért szeret elrejtőzötten élni? Ha útfélre ültetik, soványka marad, fejletlen. Ha félreültetik a kert zugába, nemes, szép formában magasra növekedik. Levele szélesebb, zöldebb, virága nagyobb. Miért? És nappal zárva van az illata. Mintha titkolná a keble kincseit. Közel kell hajolni hozzá, közeles-közel, hogy valamit érezhessünk a leheletéből. Ám éjjel, sötétben, a csillagok csöndességében ébren van az az egy virág. A fehérsége szinte fénylik a sötétben, és édes-finom illattal árasztja el a kertet. Mért titkolódzik nappal? Miért illatozik éjjelen? Mért fehérebb? illatosabb más virágoknál?





  
 
0 komment , kategória:  Író - Gárdonyi Géza  
Ha a tökéletesedés útját lépcsősnek képzeljük el
  2013-03-08 21:04:10, péntek
 
  Ha a tökéletesedés útját lépcsősnek képzeljük el, az egyik lépcsőre (az alsó lépcsőnél már feljebb), ez van irva:
- Nem mondok rosszat senkiről.
A következő lépcsőre:
- Nem is gondolok.

Gárdonyi Géza



 
 
0 komment , kategória:  Író - Gárdonyi Géza  
Gárdonyi Géza : Idézetek
  2013-03-08 20:58:59, péntek
 
 
"Csak az aranyos napokat érdemes megmentenünk a feledéstől. A sugarakat, amelyek a lelkünket melegítették. A gyöngyöket, amelyek a szívünkben keletkeztek, vagy valaki lelkéből elénk gurultak. A nagy fordulókat, amelyek a gondolkodásunk határkövei. A lélekvedléseket, amelyek után mindannyiszor újjászületünk"


Legnagyobb ellenségünk a harag.
De nem az, amelyik másoknak a szívéből ront reánk. Az ellen védekezhetünk.
Hanem a magunk haragja.


Hatalmas az, aki uralkodni tud magán!


Az emberek megmossák az arcukat, kezüket, de vajon hányan vannak azok, akik mindennap megmossák a lelküket is?


Az országot néha jobban megvédi az imádság, mint a fegyverek.


Nekem minden földi királynál kedvesebb az én tövissel koronázott királyom. Attól engem el nem tántorít se kérés, se fenyegetés.


A pénz okos embernek: zsebben ülő szolga. Az oktalan embernek: zsebben ülő úr.


S bármily titokban cselekszel is jót, virága évek múlva is fejedre hulldogál.


A földi boldogság első feltétele az akarat dolgoztatása egy cél felé, kitérés nélkül, lanyhulás nélkül.


Mert a boldogság egyik neme: a jól végzett munka látása, a siker érzése.



"Mi a boldogság?
Mikor a vágyak pihennek.
Mikor az ember nem gondol a holnapra, csak bámulja a parazsat félálmos nyugovással, s lelke úgy leng a múltak fölött, mint tó fölött a madár."


















  
 
0 komment , kategória:  Író - Gárdonyi Géza  
Gárdonyi Géza : Április végén
  2013-03-08 20:42:53, péntek
 
 
A nap letette arany-koronáját,
s tüzet rakott a Mátra tetején.
Ott piheni ki égi fáradalmát
az erdős Mátra kéklő közepén.

A lomb nem mozdul. A fűszál is áll.
Kertemben ér az estéli homály.
Alant a völgyben csöndbe halt a lárma.
Érzem az álmot, mint száll fűre, fára.

S tengerként árad, nő a lágy homály.
Fölötte csak az Esti-csillag áll.
Az tartja az ég barna fátyolát,
a földnek éji árnyéksátorát.

Álmodom-e, hogy itt van a tavasz?
A kályha mellett róla álmodunk,
pedig a tél künn csendesen havaz,
s pelyhes a hótól minden ablakunk.

De nem, én mostan mégsem álmodom:
ibolya van a kerti asztalon;
enyhe az est; illatos a virág;
virágzó fák közt kél a holdvilág.

A földön az éj sötét fátyola,
s a fák az éjben mind fehérlenek:
ruhájuk talpig csipke-pongyola,
s a csipkék közt ezer gyémánt remeg.

Fehér erdőn fehérlő holdvilág,
fehéren égő örök csillagok,
mi szép vagy te, fehér álomvilág!
Öledben én is csak árnyék vagyok.

1898



  
 
0 komment , kategória:  Író - Gárdonyi Géza  
Gárdonyi Géza: MI A BOLDOGSÁG ?
  2013-03-08 20:39:42, péntek
 
 
Most nincs virág és nincsen napsugár. A kályha verőfénye az egyedüli, ami emlékeztet a nyárra. Azonban nekünk ez is elég. A boldogság békéje van a szívünkben.
Mi a boldogság?
Mikor a vágyak pihennek. Mikor az ember nem gondol a holnapra, csak bámulja a parazsat félálmos nyugovással, s lelke úgy leng a múltak fölött, mint a tó fölött a madár.

Gárdonyi Géza
  
 
0 komment , kategória:  Író - Gárdonyi Géza  
Gárdonyi Géza : Idézet
  2013-03-08 20:38:05, péntek
 
 











 
 
1 komment , kategória:  Író - Gárdonyi Géza  
Gárdonyi Géza
  2013-03-08 20:35:54, péntek
 
 




Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született a Velencei-tó partján fekvő Agárdpusztán. Édesapja Ziegler Sándor uradalmi gépész, jószágigazgató a szabadságharc idején fegyvereket is gyártott, édesanyja Nagy Terézia. A család Gárdonyi gyermekkorában 12 településen fordult meg, például a Borsod megyei Sályon, ahol elemi iskolai tanulmányait (1870-73) kezdte, majd az utolsó évet Hejőcsabán (1873-1874) végezte.

A sárospataki kollégiumban (1874-76), és a pesti Kálvin téri református gimnáziumban (1876-78) végezte középiskolai tanulmányait. 1878-tól az egri érseki tanítóképzőben tanult. Iskolái elvégzése után segédtanító Karádon (1881-82), itt megkapta az oklevelet, majd Devecserben (1882-83), Sárvárott (1883-84) és Dabronyban (1884-85), ahol választott katolikus kántor és tanító volt.
Horvay János: Gárdonyi Géza szobra (1932), Budapest, XI.ker. Bartók Béla út 32-36. sz.

1885-ben feleségül vette Molnár (Csányi) Máriát - házasságuk boldogtalan volt. Győrött munkatársa volt a Hazánknak, a Győri Közlönynek és a Győri Hírlapnak. 1886-ban megindította a Tanítóbarát című tanügypolitikai havilapot, szerkesztője volt a Garabonciás Diák című győri élclapnak. Novellái, versei sorra jelentek meg a budapesti lapokban. A Szegedi Hírmondónak (1889), a Szegedi Naplónak (1890-91) és az Arad és vidékének (1891) volt munkatársa. 1891 őszén Pestre került és Bródy Sándor segítségével, Feszty Árpád körképvállalatának titkára. 1891-ben Argyrus librettójával elnyerte a Műbarátok Köre pályadíját. 1892-97 között a Magyar Hírlap munkatársa. Ide zenei vonatkozású cikkeket is írt. 1892-ben különvált feleségétől. 1897-ben anyjával Egerben telepedtek le, utolsó éveiben mindenkitől elzárkózva.

1898-tól a Petőfi és a Természettudományi Társaság tagja. 1899 karácsonyán elkezdte közölni a Pesti Hírlap az Egri csillagokat. 1900-ban, és a következő években gyakran utazott Franciaországba és más nyugati országokba. 1902-ben a Kisfaludy Társaság elvetette jelölését - 1903-ban már Gárdonyi nem fogadta el a felkínált tagságot. 1906-ban kidolgozta titkosírási rendszerét. 1910-től a Magyar Tudományos Akadémia levelezője, 1920-tól tiszteletbeli tagja. 1918-ban Móricz Zsigmond kérésére elfogadta a Vörösmarty Akadémia tagságát. 1919-ben a Magyar Írók Szövetsége másokkal együtt díszelnökévé jelölte, de nem választották meg. 1922. október 30-án, 59 esztendősen hunyt el. Az egri vár Bebek-bástyájában temették el. Egykori egri háza emlékmúzeum.
Sírja Egerben. Felirata: ,,Csak a teste"

Művei:

A lámpás (1894)
Április (1894)
Az én falum (1898)
Egri csillagok (1901)
A bor (1901)
A láthatatlan ember (1902)
Az a hatalmas harmadik (1903)
Az öreg tekintetes(1905)
Ábel és Eszter(1907)
Isten rabjai (1908)
Hosszúhajú veszedelem (1909)
Szunyoghy miatyánkja (1916)
Ida regénye (1924, posztumusz)
Aggyisten, Biri! (posztumusz)
Kék pille (1957, posztumusz)
Versei (1958, posztumusz)
Füveskönyv - Égre néző lélek; Földre néző szem (Intelmek fiaihoz)



Gárdonyi emléktáblával jelölt agárdpusztai szülőháza, ma Gárdonyi Géza Emlékház






Gárdonyi sírhelye Egerben






Gárdonyi Géza szobra Budapest XI. kerületében (Horvay János alkotása, 1932)






Gárdonyi Géza szobra az egri Gárdonyi Géza Emlékmúzeum kertjében (Somogyi Árpád, 1965)







Gárdonyi Géza háza.



  
 
0 komment , kategória:  Író - Gárdonyi Géza  
     2/9 oldal   Bejegyzések száma: 80 
2021.09 2021. Október 2021.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 16 db bejegyzés
e év: 24 db bejegyzés
Összes: 26968 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 91
  • e Hét: 3515
  • e Hónap: 7921
  • e Év: 63854
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.