|
 2/8 oldal 
|
Bejegyzések száma: 79
|
|
|
|
|
|
2024-04-01 15:04:53, hétfő
|
| |
| |
A húsvéti tojás
A tojást, mint a termékenység, az élet és az ujjászületés szimbólumát, minden vallásban megtaláljuk.
A Nap tiszteleteként a kínaiak már 5000 évvel ezelőtt a tojást pirosra festették.
Az egyiptomiaknál volt egy Istennő, akinek a neve lefordítva ős - tojást jelent. Akkoriban neki köszönték meg az emberek az életerőt.
Valamikor a tojásfestés pogány szokás volt és ebből Kr. u. 200 körül a rómaiak keresztény hagyományt teremtettek. A tojás nem más, mint Jézus feltámadása által hirdetett élet szimbóluma. A piros pedig a mártírok vérét, a Napot valamint a szerelmet jelképezi.
Az egyik verzió szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap a pogány hagyomány szerint Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe.
A húsvét angol Easter, vagy német Oster elnevezése a germán tavaszistennő Ostra nevéből ered. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.
A húsvéti tojás karrierje valószinüleg a középkorban kezdődött. Akkoriban volt szokás a bérleti díjat és az adót tojás, tyúk és nyúl formájában megfizetni, méghozzá Húsvét idején. Ebből az ,,adótojásból“ vált később a húsvéti tojás, amit csak a reformáció után dugtak el a gyerekeknek megkeresés céljából. Ez a hagyomány a mai napig él Németország területein. A 17. században vált divattá a húsvéti tojás díszítése különböző motívumokkal, írással, képekkel.
Szükség volt a felnőtteknek valamiféle magyarázatra a gyerekekkel ellentétben, mert ugyanis az valahogy világos volt, hogy a tyúk ilyen kincset nem tud tojni, így került a képbe a húsvéti nyúl. A nyulak ugyanis megszenvedtek az életükért, tavasszal gyakorta keresték fel azért a falvakat, hogy a répa és a káposzta maradékait megtalálják és jól lakhassanak velük. Éppen ezért némely falvak környékén még gólyával , rókával vagy kakukk - kal osztozkodtak e finom falatokon. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-04-01 14:55:18, hétfő
|
| |
| |
A húsvéthétfő
a világias ünneplés ideje volt. Ekkor tartották az emmausjárást: a nagymise után kivonultak a faluszéli borospincékhez, ahol aztán reggelig mulatoztak. A fiatalok a szabadban, az idősebbek a borospincékben telepedtek le.
Dunántúlról ismeretes a vesszőzés nevű húsvéthétfői szokás, amely azonos értékű a locsolással. Sibának nevezték azt a vesszőből font korbácsot, amellyel a legények megcsapkodták a leányokat, akik szalagot kötöttek a sibára, örömükben még meg is kínálták borral a legényeket. A Felvidéken viszont a leányok korbácsolták meg a legényeket. Húsvét keddjén ( néhol egészen a hét végéig) a lányok, asszonyok locsolták meg viszonzásképp a férfiakat.
Az Ipoly vidékén vasárnap este jártak a legények, ez volt az tojáshajtás. Lányos házakban tojásokat gyűjtöttek. Kaptak szalonnát is, azt helyben megették. A héjat annak a lánynak a háza elé szórták, akire haragudtak. Csak ezután indultak el locsolni. Külön jártak locsolni a kisebb fiúk a keresztanyjukhoz és a rokon lányokhoz.
Erdélyben zászlós felvonulást rendeztek húsvét hétfőn.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-04-01 14:31:10, hétfő
|
| |
| |
... az még annyira nem is zavar, hogy egész éjjel álmomban rohangálok mindenfele tojásokkal, csokikkal.... na de hogy én is tojom őket!? |
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-31 22:02:18, vasárnap
|
| |
| |
Közmondások, szólások a húsvéttal kapcsolatban
Derült meleg húsvét napja, meglátszik ősszel a gazdán. - Jó termés lesz
Fehér karácsony, zöld húsvét.
Fekete karácsony, fehér húsvét.
Kellemes, mint húsvét napján a keszőce (cibere) - Keserves, nem kellemes
Meglesz a törökök húsvétján. - Soha
Szelíd, mint a húsvéti bárány. - Békés, jámbor ember.
Sok húsvéti bárányt megevett.- Eljárt fölötte az idő.
Szegény húsvét napján is fekete vasárnapot ül.- Szegény háznál ünnepnap sincs lakoma.
El nem éri a húsvéti bárányt.- Nem éri meg a tavaszt.
Olyan, mint a hímes tojás.- érzékeny, sértődős
Olyan szép, mint az írott tojás.- Nagyon szép.
Piros tojásból kelt.- Feltűnően szép.
Úgy bánik vele, mint a hímes tojással. - Vigyáz rá.
Sokszor húzta nagyböjtben a törzsököt (tuskót, tokét) - Régóta vénlány már.
Annyit tud valamiről, mint nagypéntek a disznótorról. - Semmit sem tud.
Hallgat, mint nagypénteken a harang.- Egy szava sincs.
Nagypénteken esküdtek.- Nem házasságban élnek.
Még akkor Jézus a földön járt.. Nagyon régen volt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-31 21:02:35, vasárnap
|
| |
| |
A húsvéti tojásírás
Húsvétkor ünnepeljük Krisztus feltámadását.
Az ünnepet sokféle egyházi szertartás (föltámadás dramatikus megjelenítése, ételszentelés, határjárás, körmenet) kísérte az elmúlt évszázadokban, amik idővel eltűntek vagy népszokásokká alakultak át. A húsvéti ételek között (bárány, sonka) kiemelt szerepe van a húsvéti tojásnak. A keresztény szimbolika szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. Festése és díszítése (hímzése vagy írása) azonban kereszténység előtti szokáselemeket tartalmaz, amit az egyház később keresztényiesített, így beépült a húsvéti népszokások közé. A tojásírás szokása csak Európa keleti felében terjedt el, így a magyar nyelvterületnek is csak bizonyos részein találkozhatunk vele. Tolna megyében a tojáshímzés többféle típusa volt szokásban. A Kapos mente hímes tojásait karcolásos vagy kaparásos technikával készítették a hozzáértő asszonyok. A megfestett tojásokról a minta alakja szerint egy éles eszközzel kaparták le a festéket.
A viaszos tojásírás rendkívül díszes és mutatós tojásokat eredményezett. A Sárközben a bátai római katolikusok körében és Váralján volt divatban, illetve hasonló technikával, csak más motívumokkal díszítették tojásaikat a bukovinai székelyek. A hímzők a nyers vagy főtt tojás felületére méhviasszal rajzolták meg a mintát festés előtt. A rajzok geometrikus motívumokból, virágornamentikából, stilizált állatábrázolásokból is állhatnak. Az elmúlt évszázadban a szabadrajzú ábrázolást a bonyolult, precízen kidolgozott, virtuóz technikával elkészített minták vették át.
Az íráshoz egy fapálcikára erősített fémcsövet, úgynevezett gicát, kicát vagy írókát használtak. Ennek segítségével vitték fel a méhviaszt a nyers vagy főtt tojásra, amit aztán a festékbe mártottak. A sárközi hímestojást régen három színkombináció, a sárga, a piros és a fekete használata jellemezte, amihez növényi festékeket használtak. A festést ebben a sorrendben hajtották végre, hogy a sötétebb színek elfedjék a világosabbakat. A világos szín megtartása érdekében viasszal fedték le az elkészült részeket. A művelet legvégén leolvasztották vagy lekaparták a viaszt a tojásról, amivel előtűntek a változatos színek.
A vegyipar fejlődése és az anilinfestékek gyártása megváltoztatta a tojásfestés hagyományát. Új (lila, zöld) és élénkebb színek terjedtek el a díszítésben. Ezzel párhuzamosan a népművészeti termékek iránti kereslet, a dísztárggyá, ajándéktárggyá váló hímestojás fellendítette a tojásírás hagyományát is, ami ismét reneszánszát élte a huszadik század második felében. Kiváló íróasszonyok őrizték és adták tovább a régi tudást, amit továbbfejlesztettek, új és egyedi mintákkal, színekkel gazdagítottak. A húsvét kapcsán róluk és munkájukról szeretnénk megemlékezni a Wosinsky Mór Megyei Múzeum fotóinak segítségével.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-31 20:30:26, vasárnap
|
| |
| |
Tojáspatkolás
A magyar népművészet egyik legszebb és legrégebbi húsvéti hagyománya a tojáspatkolás
A tojás patkolás sajátosan magyar hagyomány, igazi magyar virtus volt. Máshol a világban nem művelik, csak itt és nagy magyar ország területén is csak a magyar ajkú emberek!
A hagyomány szerint eredetileg a kovácsok találták ki, hogy bizonyítsák kézügyességüket az év végén ajándékként elkészített ,,patkolt tojás" révén. A kifújt tojásra, kicsi fémdíszeket szegelnek fel, melyek főleg patkó alakúak, de lehetnek sarkantyúk, abroncsok és egyéb fémveretek is. A művelet rendkívüli precízséget és koncentrációt igényel. A legnagyobb elővigyázatosság ellenére patkolás közben a tojáshéj gyakran eltörik. Ha mégis sikerül rögzíteni az összes elemet, a tojás sokkal ellenállóbb lesz az ütésekkel szemben.
Mára a patkolókovácsok és a háztáji baromfiak száma is megcsappant, maga a tojáspatkolás pedig furcsaságával és paradox képével a vásári mutatványok, kiállítások, vásárok és hagyományőrző táborok témájává vált.
Jelenleg legfeljebb néhány ember foglalkozik tojáspatkolással, amelyhez általában libatojást és ólomlemezt használnak. A tojás karcolt és festett ,,hímes" formában egyébként is kedvelt alanya a díszítésnek, önmagában pedig a termékenység és a kezdet jelképe.
Adottságainál fogva talán Hanzel László Somogyvámoson a legismertebb tojáspatkoló, Kiss Kálmán neve is ismert Somogyból e körökben de a szentendrei skanzenben is lehet látni időnként tojáspatkolókat. Ismert még Sallay László és Gyenge Sándor neve is, aki egykor az Állami Népi Együttes táncosa volt.
Székesfehérvári a tojáspatkoló világrekorder Koszpek József. Rekordja: 1119 darab, kézzel készített patkó egy strucctojáson. Egy 61 patkós tyúktojás a Vatikánban található, egyik kölni látogatásakor kapta a pápa.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-31 19:08:12, vasárnap
|
| |
| |
Tojásfestés
A húsvéti tojásfestés hagyománya hosszú múltra tekint vissza, és számos kultúrában jelen van, különböző jelentésekkel és szokásokkal bír. Az alábbiakban néhány okot említek meg, amiért festünk tojást Húsvétkor:
Új élet szimbóluma:
A tojás az új élet, a termékenység és a megújulás szimbóluma. Húsvét, amely a keresztény hagyományban Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, szintén az új élet és a megújulás ideje. Így a festett tojások ezt a megújulást és új kezdetet szimbolizálják.
Keresztény hagyományok:
Néhány keresztény hagyomány szerint a húsvéti tojások festése Mary Magdalene-hez köthető, aki állítólag pirosra festett tojást hozott, hogy Jézus feltámadásáról hírt adjon. Egy másik hagyomány szerint a tojások festése és ajándékozása azt jelképezte, hogy az emberek átadták magukat Krisztus feltámadásának örömének.
Böjt vége:
A nagyböjt ideje alatt sok kultúrában szokás volt tartózkodni a hústól, tojástól és egyéb állati termékektől. Húsvétkor, amikor véget ér a böjt, a festett tojások fogyasztása ünnepi eleme volt ennek a megtörésének.
Tavasz ünnepe:
Húsvét általában a tavasz kezdetéhez közel esik, és a tojásfestés ebben az összefüggésben is a természet megújulásának, a virágzásnak és a termékenységnek az ünneplését szolgálja.
A tojásfestés története
A tojás a termékenységnek, az újjászületésnek a legősibb jelképe. Fontos szerepe van a húsvéti étkezésben is, de a tojás színezése régre nyúlik vissza. Leggyakrabban pirosra festették a tojásokat, ami a mágikus erejébe vetett hit miatt volt, mely szerint, a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. Sok feltevés szerint pedig Krisztus vérét jelképezte.
A tojásfestés az egész világon ismert népszokás. Magyarországon ezek a minták leginkább geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két vagy négy mezőre osztják, ez a rámázás. Az így kialakult mezőket díszítik, ezt hívják tojáshímzésnek, az így elkészült tojás pedig a hímes tojás.
Régen a tojás is böjti tilalom alatt állt, így az ünnepre sok összegyűlt belőle, amelyeket aztán nagy mennyiségben fogyasztottak, ajándékoztak az emberek. A tojásfestés népszokásként elsősorban Közép- és Kelet-Európában maradt fenn. A tojás minden nép számára az újjászületést, a tavasz, a húsvét érkezését jelenti.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-31 17:57:34, vasárnap
|
| |
| |
Sírva vigad a magyar."
Közmondásszerű szállóige, amelynek jelentését a 2003-ban megjelent, Bárdosi-féle Magyar szólástár így adja meg:
bármennyire örül is a magyar, mindig vegyül az örömébe némi bánat is. Mit tagadjuk, van benne igazság. A magyarságra valóban jellemző ez a szentencia. E sor a 19. század első fele költőjének, Bajza Józsefnek egyik bordalából vált ki és terjedt el önmagában is. A vers címe: Borének. A tíz strófából álló költemény ötödik szakaszából szakadt ki. Mivel a költő ott egyúttal magyarázatot is ad rá, idézem az egész szakaszt:
Üssük össze kelyheinket,
Bennök égi tűz ragyog!
És vigadjunk - a magyarnak
Vigadalmi nem nagyok:
Míg Mohácsnál nem csatázott
A félholdu büszke tar,
Víg volt addig, hajh azóta
Sírva vigad a magyar."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-31 17:51:49, vasárnap
|
| |
| |
Tapolcán látható Varjas Judit Képzőművész újabb csodálatos alkotása egy újabb óriási húsvéti tojás amely 2.méteres és 100.kg!
A második tojás három oldaláról készült fotó! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/8 oldal
|
Bejegyzések száma: 79
|
|
|
|
2021. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
175 db bejegyzés |
| e év: |
1996 db bejegyzés |
| Összes: |
10039 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 860
- e Hét: 3971
- e Hónap: 7721
- e Év: 76641
|
|
|
Offline
