|
2/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 35
|
|
|
|
2022-09-16 00:09:10, péntek
|
|
|
Odakint éjszaka van már: hallgatnak a fák, elült a szél a sötétség dús párnáján, elpihentek a száraz levelek; halkan becsukta öreg naptárját az emlékezet is, és csak az idő ballag a végtelenség néma országútján."
(Fekete István)
|
|
|
0 komment
, kategória: Fekete István |
|
|
|
|
|
2022-08-09 11:35:00, kedd
|
|
|
Fekete István - Augusztus (részlet)
Poros utak felett álmos meleg. Lankadt akácok bóbiskolnak az utak mentén, valahol búg a cséplő, és a torony felett gólyák örvénylenek. Tanítják a fiatalokat a hosszú útra.
Valamikor keselyűk kerenghettek így a csataterek vérpárás felhői felett, amikor már elszállt a kürtök rivalgása, és holló gubbasztott a zászlók törött nyelén.
De most békesség és csend ül az augusztusi tájon, csak a gólyamadár röpteti fiait a torony felett. Szikrázik a kereszt a messzeségben, és felette folyik a fárasztó torna, hogy a gólyanemzetség fiataljai fáradhatatlan szárnyakkal kelhessenek messze útra kisboldogasszony táján, amikor csendes, litániás ének zsong ki a templomból, és virágfüzérek sóhajtják szomorú, halódó illatukat a kőkereszt omladozó párkányán.
Sárga tarlóban kolomp kondul, és lógó nyelvvel ballag a pumi. A juhásznak kétszer is kell mondani, ha tereltetni akar. Meleg van. A tarlókon apró kék virágok fakulnak, az utakon és legelőkön pedig sudár virágjában pompázik a királygyertya. Csupa ragyogás a határ, csupa útra készülő pompa.
(1935)
Megjelent a Nimródban 1935. szeptember 1-jén. Később a Vadászlap (1942) közölte.
Megtalálható az Öreg utakon (1941), Rózsakunyhó (1973), Erdei utakon (1987), valamint Tarlókon címmel a Tarka rét (1973) és a Vadászelbeszélések (2015) című kötetekben.
Az illusztráció Kristóf R. Ágnes Balaton-felvidék című festménye.
|
|
|
0 komment
, kategória: Fekete István |
|
|
|
|
|
2022-03-06 18:49:40, vasárnap
|
|
|
Nincs megnyert vagy elvesztett háború, csak Háború van! Pusztító, öldöklő, embertelen!
A háborúk nem oldottak meg semmiféle problémát, de mindig elvetették a magját a következőnek.
A háborúkat alig néhány ember robbantja ki, de ők nem harcolnak, és nem is halnak meg.
Az egyszerű emberek ölik egymást halomra, ők hullanak idegen föld meszesgödrébe, s az ő otthonaik pusztulnak el. Ők az eszközök, és ők az áldozatok....
(Fekete István)
(Kép forrása: Pinterest)
|
|
|
0 komment
, kategória: Fekete István |
|
|
|
|
|
2022-02-27 11:14:11, vasárnap
|
|
|
Ha majd az Időben eljön az a korszak, amikor az ember minden barlangot szétrobbantott, amit valami célra fel nem használhatott, és minden öreg fát már régen kivágatott, akkor már késő lesz siránkozni a megbillent természeti egyensúlyon, amelyet helyreállítani sem atombombával, sem mindentudó elektronikus gépekkel nem lehet."
Fekete István |
|
|
0 komment
, kategória: Fekete István |
|
|
|
|
|
2022-02-27 11:10:14, vasárnap
|
|
|
s az egyik tavaszon elég sokáig hallani az erdőből puskaropogást.
- Vadásznak - gondolja a fiú...
- Igen (...), de vadászok vadásznak vadászokra. Ez háború, fiam. Az emberek közt időnként felgyülemlik a rossz, a hazugság, a harag, az elnyomás keserűsége, az irigység, a kevélység, a hiúság, s egyszer csak lángra lobban, és nem lehet eloltani, csak vérrel..."
Fekete István
|
|
|
0 komment
, kategória: Fekete István |
|
|
|
|
|
2022-02-27 11:03:16, vasárnap
|
|
|
Hiányzik a csend, ami minden mögött van, hiányzik a távolság és az idő lassú ballagása, hiányoznak a hajnalok és az esték, hiányoznak a vasárnapok és a hétköznapok, hiányzik az egész rét - mert hiányzik az emberekből s a világból a béke."
Fekete István
|
|
|
0 komment
, kategória: Fekete István |
|
|
|
|
|
2022-02-27 10:57:37, vasárnap
|
|
|
"Nincs megnyert vagy elvesztett háború, csak "Háború" van! Pusztító, öldöklő, embertelen! A háborúk nem oldottak meg semmiféle problémát, de mindig elvetették a magját a következőnek. A háborúkat alig néhány ember robbantja ki, de ők nem harcolnak, és nem is halnak meg. Az egyszerű emberek ölik egymást halomra, ők hullanak idegen föld meszesgödrébe, s az ő otthonaik pusztulnak el. Ők az eszközök, és ők az áldozatok."
Fekete István |
|
|
0 komment
, kategória: Fekete István |
|
|
|
|
|
2022-01-16 11:27:11, vasárnap
|
|
|
Fekete István - Hallgatom a szívem
Ha majd egyszer leáll,
és elszakad a testemtől az,
ami én vagyok,
lehajolok még egyszer,
és megcsókolom a szívem;
megcsókolom,
mert szeretett engem,
és szerette az egész világot.
Jól tudom: a fényt a szemem itta,
a dalt a fülem fogta,
a simogatást a kezem érezte,
szép utakon a lábam vitt,
és a gondolatok a fejemben születtek,
mint az ég távoli villódzása,
de mindezt a szívem gyűjtötte össze,
és belőle lett minden, ami Szeretet.
|
|
|
0 komment
, kategória: Fekete István |
|
|
|
|
|
2022-01-05 09:05:08, szerda
|
|
|
Fekete István: Ünnep után
Elmúlt az ünnep, fáradt a város,
sötét szobákban kopott fenyők,
bús gyertyacsonkok és álmos mackók,
bádog vasutak és törött hajók,
künn hull a hó az ablak előtt.
Künn hull a hó. A nagy erdők alatt
mint néma árny oson a róka.
Surran a patak mohos híd alatt,
sziszegő szél sepri a partokat,
s dúdol magának tegnap óta.
Régi a dal és régi az ünnep,
a tél havas csókja most meleg,
és tiszta, mint a szálló, szűzi hó,
mint az imádság, a legutolsó...
Itt nem múltak el az ünnepek.
|
|
|
0 komment
, kategória: Fekete István |
|
|
|
|
|
2021-11-28 16:15:53, vasárnap
|
|
|
És az erdő suttog tovább. Jár az idő, és nő az avar. Az öreg bika nyomát elmossa az eső, és mint halott lepkék, néma libegéssel rászállnak a sárga levelek. Jár az idő. Holnap már új bikák jönnek az öreg nyomán, és holdas éjeken feldobják talán még a fekete völgyek a halott úr orgonáló hangjait. Jár az idő. Mint a víz, folynak a percek, és túl a hegyen már gyújtogatja apró, fagyos gyertyácskáit mindenszentek kapujában a dérdolmányú November...
(Fekete István: A nagy bika)
|
|
|
0 komment
, kategória: Fekete István |
|
|
|
|
|
2/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 35
|
|
|
|
2021. Október
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
175 db bejegyzés |
e év: |
1996 db bejegyzés |
Összes: |
10039 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 860
- e Hét: 3971
- e Hónap: 7721
- e Év: 76641
|
|
|