|
 2/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
|
|
2015-01-17 23:13:06, szombat
|
| |
| |
Sárhelyi Erika: Utolsó pecsét
Szépen kellene majd megöregedni,
csak úgy magunkhoz ölelni az időt,
ne vegye észre rajtunk kívül senki,
hogy ott állunk már az örök tél előtt.
Mert olykor méltatlanná lesz az élet
- törődik a test és bomlik az elme -,
ha minden nap a káoszban ér véget,
már nem elég az égiek kegyelme.
Mert úgy lenne jó: ha hajlott háttal is,
de vegytiszta tudattal és merészen...
Mert úgy kellene, hogy ne legyen hamis
az utolsó pecsét az útlevélen. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Sárhelyi Erika |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-07-09 19:56:38, kedd
|
| |
| |
Életképtelen képlet
A lét vékonyka, koszlott peremén,
hol hideg a pad, s reszket a remény,
a hit elapad az utca kövén.
Ha ingyenkonyhán a sorára vár,
s túlélni tanul egy lecsúszott tanár,
észrevétlenül röppen el a nyár.
Mert ott, a peremen csak a ,,most" van,
és az üveg, ahogy torz mámorban,
földhöz vágva szilánkokra robban,
és mindig egyformán kemény a tél,
a szégyen vajúdik, majd elvetél,
úgy jár, akár a kicsorbult acél.
Hisz' a méltóság csak szánalmas kincs,
ha egyre kérni kell, mert enni nincs...
Mivé lesz akkor tartás és gerinc?
Átértékelődik, mint az élet,
nem más, csak homokba írt képlet,
mit elfúj a szél - megoldatlanul.
Sárhelyi Erika
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Sárhelyi Erika |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-16 20:13:07, vasárnap
|
| |
| |
Utolsó vers
Az utolsó nap, az utolsó szó jogán,
utolsó erőmmel majd még verset írok.
Arról, hogy menni kell - és persze túl korán.
S feljajdulnak a temetőben a sírok.
Hisz' nem írhatok vaskos testamentumot,
hogyha csak néhány betű minden vagyonom,
és kusza szavak és tétova mondatok,
s minden ingóságom egy toll az asztalon.
Elmémben meg nem született költemények
úsznak mint torz, életképtelen embriók,
de míg dobog a szív és harcol a lélek,
addig adnom kell magamból valami jót.
Egy utolsó strófát. Arról, hogy a vers vér,
verejték, alázat - és végtelen öröm.
S hogy írhattam gyönyörből, kedvemér' -
az utolsó szó jogán majd megköszönöm.
Sárhelyi Erika |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Sárhelyi Erika |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-03-18 15:05:51, hétfő
|
| |
| |
Az önzetlenekhez
Van, kinek tenyere ég felé néz,
de két szemét felvetni nem meri,
mert arcára konok szégyent idéz,
ha csak másnak kenyerét eheti.
S van, ki lehajol, tenyere meleg,
összezár a riadt kezek fölött,
úgy ad, hogy abba a föld is remeg,
és felpillant minden sorsüldözött.
Mert szemében nincs se vád, se kétség,
s a céda nyomort nem kéri számon,
csak ad, tisztán, mint a tavaszi ég,
majd megy - s nem marad utána lábnyom.
Sárhelyi Erika
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Sárhelyi Erika |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-22 22:57:27, péntek
|
| |
| |
A körúttól beljebb
A körúttól beljebb, ócska tereken,
hová az ünnep fénye már nem ér el,
összevackol két reszkető idegen,
s olcsó bor mellé kegyelmet ebédel.
A körúttól beljebb, hol vadabb a tél,
vékony a kabát, s nem melegít a hit,
a képzelet meleg szobákról mesél,
s megkopott, fénytelen diákat vetít.
A körúttól beljebb ajándék a Nap,
ahogy áttör a ködszürke reggelen,
a nyomor álmában kalácsba harap,
majd felriad, hogy holnapra eltegyen.
A körúttól beljebb nincs gyantaillat,
csak olcsó gyertya és konok tövisek,
másnapos mámor, mi vágyakat ringat,
s kitép a létezésből egy keveset.
Sárhelyi Erika |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Sárhelyi Erika |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-23 19:30:28, szerda
|
| |
| |
A körúttól beljebb, ócska tereken,
hová az ünnep fénye már nem ér el,
összevackol két reszkető idegen,
s olcsó bor mellé kegyelmet ebédel.
A körúttól beljebb, hol vadabb a tél,
vékony a kabát, s nem melegít a hit,
a képzelet meleg szobákról mesél,
s megkopott, fénytelen diákat vetít.
A körúttól beljebb ajándék a Nap,
ahogy áttör a ködszürke reggelen,
a nyomor álmában kalácsba harap,
majd felriad, hogy holnapra eltegyen.
A körúttól beljebb nincs gyantaillat,
csak olcsó gyertya és konok tövisek,
másnapos mámor, mi vágyakat ringat,
s kitép a létezésből egy keveset
Sárhelyi Erika
Forr:.netversfeszt.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Sárhelyi Erika |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-03-28 22:35:21, szerda
|
| |
| |
Hétköznapi józanság
Csak apró vágyakkal él az ember.
Beéri azzal, ha ágyát megvetik,
ha az éjre ráköszön a reggel,
s ha ősszel eső, télen a hó esik.
Mert mivégre az ezernyi álom,
hogyha újra és újra ébredni kell?
Hiába lépne át minden határon,
kivel a sorsa egyre felesel.
Megtanul hát örülni a fénynek,
a nyugvó Napot két szemébe zárja,
tenyerében még érintések égnek
emlékezve néhány régi nyárra.
Megérti, mit susognak a hársak,
s miről zakatolnak messzi vonatok,
hinni tud tükre szelíd mosolyának,
s nem bánja meg sosem a tegnapot.
Míg az ember apró vágyakkal él,
megbékél korral, idővel és csenddel,
esőcseppet, s nem óceánt remél -
tenyerében elférhet a tenger.
Sárhelyi Erika
 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Sárhelyi Erika |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-03-27 19:23:20, kedd
|
| |
| |
Sárhelyi Erika - Félúton
Valahogy mindig félúton vagyok.
Remélve, nem vagyok útban senkinek.
S míg ,,valahonnan" ,,bárhova" jutok,
valami jót mindig magammal viszek.
Valahogy mindig félúton vagyok.
Úton a múltból talán a most felé.
S ha elhiszem, szép jelenem élem,
hegyek zúdulnak a két lábam elé.
Valahogy mindig félúton vagyok.
S néha félek, elfogy alólam az út.
Olykor elfog az a furcsa érzés,
hiába megyek - minden út körbefut.
Valahogy mindig félúton vagyok.
Mondják: az út a fontos, nem a cél.
Vezet hitem eltökélt-magamban,
s hogy minden lépés a csillagokig ér.
Valahogy mindig félúton vagyok.
Mint ki örökké utazni kényszerül.
Csomagom könnyű, egy szív, s egy lélek.
S próbálok úton maradni - emberül.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Sárhelyi Erika |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
2021. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
72 db bejegyzés |
| e év: |
1049 db bejegyzés |
| Összes: |
9027 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 414
- e Hét: 1365
- e Hónap: 10387
- e Év: 78152
|
|
|
Offline
