|
 2/5 oldal 
|
Bejegyzések száma: 48
|
|
|
|
|
|
2023-09-27 23:08:56, szerda
|
| |
| |
Baranyi Ferenc - Így vagyunk
Bizonyos már, hogy vele megelégszem,
és nem is keresgélek már tovább.
Ha volna még türelmem, felkutatnám
mosolya virágosabb válfaját
új asszonyarcokon. De - furcsa módon -
ma már a mosolyánál fontosabb,
hogy mosolytalansága sem kietlen
s hogy könnyei sem vádlón hullanak.
A bánata tehát kicsit se bántó,
ha tőlem szenved is - nem ellenem,
fájdalmának nincs támadó iránya,
csak tiszta súlya. Ezért szeretem.
Áldozatot hoz? Nem. Csak tudja jól, hogy
az önvád - mit szívembe keltene -
egyensúlyom emésztené el s akkor
néki is felborulna mindene.
Hát így vagyunk. Önzés önzést kímél, mert
eggyé igézne fél harmóniát.
Bizonyos már, hogy vele megelégszem,
és nem is keresgélek már tovább?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Baranyi Ferenc |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-09-18 19:41:24, hétfő
|
| |
| |
Baranyi Ferenc - Ballada-féle az önmérsékletről
,,Nagy pohárból is
kicsit kortyolni.
-Ez is szabadság!"
(Fodor Ákos:Is)
Megállsz a harmadik pohárnál,
habár harminchoz volna kedved,
körötted bujtogatva ágál
kórusa részeg korhelyeknek.
,,Igyál! Kupád miránk emeljed!
Van bőven bor - s nálunk a csap!
Szabad ma oly sokat vedelned,
amennyit bírsz - így vagy szabad!
Szabad leráznod annyi meggyet,
amennyi megtermett a fádon,
jogodban áll mindet megenned,
ha végül is befér a szádon.
Túlgázolhatsz minden határon,
hisz magad szabsz határokat,
nem fékezhet béklyó, sem járom,
de korlát sem. Így vagy szabad,!"
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Baranyi Ferenc |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-01-10 00:42:34, kedd
|
| |
| |
Baranyi Ferenc: Hó-álmaim
És hó esett a tiszta víztükörre,
a pelyheket nagy hullám kapta ölbe,
és vízzé vált a hó ott mindörökre.
Nem volt remény, hogy a hó megmaradjon
nem volt fehér a táj, csupán a parton,
a víz szinén fehérlőn nem maradt nyom.
Ha jéggé fagysz, a rádhullt drága pelyhek
nem növelik, csak terhelik a lelked,
és eltakarják szépségét szinednek.
Hó-álmaim örvényeidbe hullnak,
s örvényeid havamtól gazdagulnak,
midőn ijesztő messzeségbe futnak.
Az életem csak benned folytatódhat,
ez sorsa rég - ha vízre hullt - a hónak,
belédhalok, hogy éljek, mint futó hab.
Kergetőztek az örvények pörögve,
rohant az ár a végtelen ködökbe
és hó esett az örvénylő gyönyörre.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Baranyi Ferenc |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-12-03 09:45:51, szombat
|
| |
| |
Baranyi Ferenc: Festői kérdések
Hova, hova tűntek a színek a nyárból?
Hol a ragyogás a mosoly aranyából?
Hol a csók narancsa, hol van a zöld féltés?
Hol a rőt kihívás, hol a kék igézés?
Olyan sötét lett
hirtelen,
kopog a jég
a szívemen,
amit kimondok:
magam se vallom,
amit dalolnék:
magam se hallom,
áttetszők lettünk -
üveg a vízben,
fakult vagy úgy is,
nincs színem így sem.
Hol a rőt kihívás, hol a kék igézés?
Hol a csók narancsa, hol van a zöld féltés?
Titkok tarkasága hol van a szemedből?
Hova, hova tűnt a fény a szerelemből?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Baranyi Ferenc |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-08-21 17:48:29, vasárnap
|
| |
| |
Baranyi Ferenc: Szép új világ
Megértük,
hogy nem égi manna,
hanem maga a bemocskolt levegőég
halálos permete hullik alá
tátogó reményeinkre.
Megértük,
hogy hivatalos
horgászengedéllyel is
lehet pecázni a zavarosban.
Megértük,
hogy legtöbbet az kaszál,
aki a búzatáblák helyén
sáskákat legeltet.
Megértük,
hogy aki vermet másnak ás,
biztos lehet abban ,
hogy ő maga
sosem esik bele.
Megértük,
hogy vizet se prédikál már,
aki bort iszik--
sajnálja azt is a szomjazóktól.
Megértük,
hogy az árvák könnyét
palackozva árusítják,
akik felszárítani lennének
hivatottak.
Megértük,
hogy a botok boldogabbik vége
a boldogtalanokat tanítja újra
a régi móresre.
És azt is megértük,
hogy fűbe-fába,
agyba-ágyba
sáros lábbal besurran az állam.
Szertenézek s nem lelem
honom a hazában.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Baranyi Ferenc |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-07-28 15:49:19, csütörtök
|
| |
| |
Baranyi Ferenc: Egyszer majd
Egyszer majd ölelésünkben összeér:
talán a szív, talán a vér.
Az éjszakában összeköt:
talán a fény, talán a köd.
Mi hát - mi egybetart - lánc?
Talán szeretsz. Tán csak kivánsz.
Mindegy. Most hozzám tartozol,
s enyém leszel valamikor.
Egyszer majd minden összeköt:
a szív, a fény - a vér, a köd.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Baranyi Ferenc |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-07-25 02:07:53, hétfő
|
| |
| |
Baranyi Ferenc: Egyszer majd összeköt minden
Ölelésünkben összeér:
talán a szív, talán a vér.
Az éjszakában összeköt:
talán a fény, talán a köd.
Mi hát - mi egybetart - a lánc ?
Talán szeretsz. Tán csak kívánsz.
Mindegy. Most hozzám tartozol.
S enyém leszel valamikor.
Egyszer majd minden összeköt:
a szív, a fény - a vér, a köd.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Baranyi Ferenc |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-05-26 19:15:34, csütörtök
|
| |
| |
Baranyi Ferenc: Summázat
Három nappal halál előtt
már nincs időd a taktikára,
csak arra, hogy a lét határa
által szabott utat belődd
s úgy indulj rajta el, hogy a
távolság már nem a te dolgod,
de az irány: az óvatos jobb
vagy bátor bal - szíved joga.
Csak rajtad áll, hogy merre vesz
irányt a lábad. Akkor is, ha
ítéletével körbeírta
a konvent, hogy meddig mehetsz,
utolsó lépéseidet
úgy tedd meg hát, hogy diadallal
verjen a végső korahajnal
dobpergésébe zárt szived,
hisz nincsen annál szabadabb,
akit csak vesztőhely határol:
egy tűzön ég keresztfa, jászol -
most gyűjts fejedre parazsat!
Csak versre - másra nincs időd!
A jól jött meddőség se ment fel,
csalárd, ki visszaél a csenddel
három nappal halál előtt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Baranyi Ferenc |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-05-25 18:23:20, szerda
|
| |
| |
Baranyi Ferenc: Tótágas (részlet)
"Mohamedhez megy - lám - a hegy,
s Rómába nem mennek harangok,
mínusz kettő az egy meg egy -
a nulla is fölé magaslott,
az ördög hirdet békeharcot
s angyalt mímelve szít viszályt,
ma csicskás is lehet parancsnok,
mert itt már minden fejre állt."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Baranyi Ferenc |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-01-21 23:36:59, péntek
|
| |
| |
Baranyi Ferenc: Hajsza
Csak épp megálltam. Beérsz. Természetes. Örök vagy.
Az esztelen futással az ember néha fölhagy
s megáll egy pillanatra szétnézni: jössz-e még?
Bírod-e még a tempót? S nyugodtan áll odébb,
meggyőződvén, hogy jössz még utána, mint az árnyék,
odavet egy megállást s elégülten továbblép.
Meddig bírod, ó meddig? Elég neked csak ennyi?
Elég neked, hogy olykor megállok megpihenni?
Elég neked, hogy néha, elfáradván az útban,
azért esek karodba, hogy magamat kifújjam
s utána futni kezdjek más nők, más vágy nyomán,
megújuló erővel, erőddel s - ostobán?
Meddig bírod, ó meddig? Két éve, hogy követsz már,
két éve, hogy kifulladt szerelmem néha megvár,
mégis rohansz utánam. Rohansz, szíved dobog,
mert jól tudod: időnkint úgyis megfordulok...
Mi lenne, hogyha egyszer megállanál örökre?
Mi lenne, ha mögöttem belevesznél a ködbe
s nem érezném nyomomban holtbiztos követésed
s eltűnnék egymagamban süllyesztőjén a térnek?
Biztos vagyok felőled, amíg rohansz utánam,
de ha megállnál egyszer, megbénulna a lábam,
akkor tudnám valóban: nélküled mit sem érnék,
ha végképp nem lehetne nyomomban tudni Téged....
Futunk. Konok futással. Én előtted - Te hátul.
Te kétségbeesetten - én esztelen, galádul.
Sokan futnak előttem. Előtted én futok.
Ó irgalmazz magadnak! Állj meg! S megfordulok.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Baranyi Ferenc |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 48
|
|
|
|
2022. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
191 db bejegyzés |
| e év: |
1995 db bejegyzés |
| Összes: |
10084 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1019
- e Hét: 1985
- e Hónap: 11571
- e Év: 80491
|
|
|
Offline
