|
2013-07-07 07:05:14, vasárnap
|
| |
| |
Isteneik: ember testtel és állat fejjel ábrázolták őket - totemisztikus eredet
Napisten (Ré): sólyomfejű ember, fején vörösen izzó napkoronggal, néha napszakonként is megkülönböztették (hajnali Nap - Heper - szent skarabeusz-galacsinhajtó bogár), ábrázolták úgy is, hogy a nap sugarai kezekben végződnek
Hórusz: Ozirisz és Ízisz gyereke, ő a királyi hatalom képviselője
- az uralkodók ezért viselték a Hórusz címet. Jelképe: sólyom.
Egyéb istenek: Sakálfejű Anubisz, Tehénfejű Hathor, Karvalyfejű Horusz
Isteneik tulajdonságait egy-egy állat jelképezte.
Szentnek tartották a bikát, sólymot, macskát, sakált, szkarabeuszt.
Szfinx: oroszlántest és emberfej - uralkodói jelkép
Fáraó:
oroszlán: több táblácskán az oroszlán harcol más állattal (a fáraó küzdelme más népekkel)
Bika paletta: Nagyhatalmú bika, középen városfal, benne a várost védő oroszlán
Kígyó: Ureusz kígyó: az uralkodó homlokán fémből készült felfújt nyakú kobra. Ő védte az isteneket és a királyt.
A Kígyó király sztéléjén is látható egy király és egy Hórusz sólyom.
Ureusz kígyó: Tutanhamon és felesége a királyi sír trónszékének támláján, II. Ramszesz.
Kettős korona: a fáraó hatalmának legfontosabb jelképe; a két ősi korona összeillesztéséből jött létre. A király viseletének része volt még a köténye felső szegélyéről lelógó állatfarok.
Régi vadász életmód emléke - kutya, róka: az ügyességüket, ravaszságukat akarták megszerezni.
Nehbet-keselyű: uralkodói jelvény: Nofertiti viseli az Ízisz a királynét átvezeti a túlvilágba című képen.
Lélek: Ba: emberfejű madártestű lény, a halál után a testben marad.
Ka: a halál után továbbra is fenntartja az egyén létét.
A Tarot eredete
A tarot története a történelmi ókor legrégebbi időszakába nyúlik vissza. Az egyiptomi óbirodalmat megelőzően, Krisztus előtt 3300-ban. Valószinüleg ekkor élt Hermész-Toth háromszor nagy, gyógyitó-orvoskirály. Az egyiptomi írásjelek kitalálója, egyiptomi ősvallás alapítója, valamint a tarot ősének, a Tabula Smaragdinának első alkotója. Ámon imádatára szólította fel az embereket. (Ámon rejtett, láthatatlan Isten.) Nagy Sándor macedon-görög király, Perzsia, Egyiptom és Fönicia uralkodója Kr. előtt 332-ben elfoglalta Egyiptomot, majd 331-ben új fővárost alapított, Alexandriát. Féltestvérét Ptolemaiosz Szoter-t fáraóvá teszi. (Az utolsó Ptolemaiosz Kleopátra volt.) Ptolemaiosz alapította a híres alexandriai könyvtárat, melyben megtalálható volt az ókor összes csillagászati, gyógyászati, mágiával- és vallással foglalkozó műve.
331-ben Nagy Sándor felkereste Amon szentélyét, Memphis-től nyugatra a líbiai sivatagban, és felnyittatta Hermész sírját. A múmia kezében ott voltak a Smaragdtábla lapjai. Hermész, 'Isten szava' emberként leszületett a földre, hogy Isten elvárásait megtanítsa az embereknek, hogy haláluk után lelkük üdvözülhessen.
Az egyik legfontosabb amulettként az ankh-ot, az egyiptomi hurkos keresztet viselték . A kereszt ősi, Atlantiszból származó jelkép, melyet az egyiptomiak Tau formájában tiszteltek. A Tau az egyiptomi hajók jele volt, mely a lelkeket az alvilágba szállította. Az ankh, füleskereszt vagy Nílus-kereszt máig népszerű és egyetemes szimbólum, az élet kulcsa. Crux ansata néven is ismerik. Számlálhatatlan mennyiségben tűnik fel az egyiptomi és kopt emlékeken. Nemcsak a véges földi életet jelképezte, hanem a halál utáni megdicsőült halhatatlanságot is. Ez nyitotta meg a Nílus zsilipjeit az életadó árvíz előtt, és szimbolizálta az isteni erőket. Minden főbb egyiptomi istenséget ankh-hal a kezében ábrázoltak. A fáraók a tudás, a hatalom és az örök élet jelképeként viselték. Később az ankh vált minden titkos tudomány jelképévé, nemcsak Egyiptom, de Káldea, Fönícia, Mexikó és Peru földjén is.
Különösen a nők körében volt népszerű az Isis-csomó néven ismert tjet amulett. Mivel ez az ankh-ra emlékeztető forma Isis vérét jelképezi, ezért általában valamilyen vöröses árnyalatú féldrágakőből készítették, például karneolból, jáspisból vagy achátból. Készülhetett vörösre festett fajanszból is. Egyik hatása az volt, hogy enyhítette a nők menstruációs fájdalmait, és gyógyította a különbözo női betegségeket. De mivel Isis a mágia istennője is, ezért a mágikus támadások elhárítására is hasznosnak vélték ezt az amulettet. Az élőket védte a rontásoktól és a szemmel veréstől, a halottakat pedig az alvilági szörnyek támadásaitól. A Halottak Könyvének 156. fejezetében a következőeket találhatjuk az Isis-csomóról:
"Ó, Isis!
Mutatkozzék meg véred hatalma!
Mutatkozzék meg kisugárzásod hatalma!
Mutatkozzék meg mágikus erőd hatalma!
Oltalmazd, istennő, e fenséges szellemet!
Mentsd meg őt ama lényektől,
Kik undort és utálatot keltenek benne!"
Amíg a tjet amulett Isist jelképezi, addig a dzsed-oszlop férjét, Osirist. A dzsed-oszlop egyike a legősibb egyiptomi amuletteknek, már az I. dinasztia korából is találtak példányokat. Ez tulajdonképpen egy olyan oszlop, mely az alapjánál szélesebb, mint a közepénél, a tetejét pedig négy vízszintes rúd szeli át. A dzsed eredetileg talán egy gabonakévékkel övezett májusfaszerű oszlop kicsinyített mása lehetett. Az. i. e. II. évezredtől kezdve Osiris hátgerinceként értelmezik, vagyis a Világfa egy ősi szimbólumaként szolgált. A piramisszövegekben a fáraó két dzsed-oszlopon hág fel az égbe.
Az eredetileg fekvő helyzetű oszlop felállításának ünnepsége Osiris feltámadását szimbolizálta. Hieroglifa formájában a tartósságot, az állandóságot jelenti. Amulettként tehát ezeknek a tulajdonságoknak a biztosítását és megőrzését szolgálta. Mivel Osiris a halottak ura, természetesen az ő amulettje a legbiztosabb védelmező a halottak számára. A Halottak Könyvének 155. fejezete szerint a következőeket kell elmondani a dzsed-oszlop fölött:
"Emelkedj fel, ó Osiris!
Gerinced most a tiéd,
Ó mozdulatlan szívű isten!
Nyakadba erő és szilárdság költözött,
Lépj fel trónusodra, ó Osiris!
Íme, öntök az áldott vízből,
Hogy megszenteljem lábaidat.
Elhoztam néked az arany Dzsedet...
Örvendj hát, Osiris, e mágikus jel láttán!"
A szöveg szerint az amulettnek szikomorfából készített foglalata van, melyet egy darabig ankham-virágok vizében tartanak. Az amulettet a temetés napján a halott nyakára teszik, így szentséges szellemmé válik az Alvilágban.
A test kiegyenesítése rendkívül fontos szerepet játszik a halotti kultuszban. A holttest vízszintesen fekszik, a függőleges helyzet az életbe való visszatérést, a feltámadást jelzi. A két fokozat (a vízszintes és a függőleges) egyesítése adja az egyik legsokrétűbb szimbólumot: a keresztet, mely így az élet győzelmét hirdeti a halál felett.
Szintén népszerű amulett volt az uadzs-oszlop. Az uadzs szó papiruszt jelentett, de használták a frissnek lenni, zöldellni, virulni fogalmak jelentésében is. Ezért ezt az amulettet zöldre festett fajanszból, zöld színű féldrágakőből vagy smaragdból készítették. Az uadzs-oszlop megőrizte viselőjének fiatalságát, frissességét és egészségét. Az egyiptomi mitológia örökifjú istennőit is gyakran uadzs-oszlopban végződő jogarral a kezükben ábrázolták. A Halottak Könyvének 160. fejezetében a következőeket találhatjuk az uadzs-amulettről:
"Lásd, egy smaragdba metszett uadzs-amulett,
Biztos védelem a rontás ellen.
Maga Thot adta ezt azoknak, kik kerülik,
Mi nem kedves az isteneknek.
Lásd, mikor az uadzs virul, virulok én is!
Ha ő romolhatatlan, én is az vagyok!
Most Thot beszél, figyelj szavára!
Mágikus igéje megóvja hátgerincemet."
A szkarabeusz, az egyiptomiak szent állata is gyakran használatos amulett volt. Egyaránt védte az élőket és a holtakat. Készültek agyagból, fából, fajanszból, üvegből, bronzból, aranyból és számtalan egyéb anyagból szkarabeuszok. Méretüket tekintve az alig észrevehetőektől a közel egy tonnásakig terjednek. A jelenleg ismert legnagyobb szkarabeusz öt láb hosszú, három láb széles és több, mint két tonnát nyom a súlya. Jelenleg a British Museumban található. A legtöbb óriásszkarabeusz III. Amenophis (Amenhotep) uralkodása alatt készült, ezekre rendszerint feliratokat véstek, melyek elbeszélik a fáraó dicső tetteit. Az ékszerként viselt szkarabeusz az egyiptomi hit szerint megőrzi az életerőt, távol tartja a betegségeket és meghosszabbítja az életet. A szkarabeusz egy változatát, az úgynevezett szívszkarabeuszt pedig a túlvilágon használhatták jól a halottak. Ezt a holttest mellé helyezték, és funkciója szerint a romolhatatlan szívet jelképezte a túlvilágon, mely nélkül nem volt lehetséges a további élet.
Ugyancsak a túlvilági újjászületést és a halott életfunkcióinak zavartalanságát szolgálta a szema (egyesíteni) jelentésű hieroglifa, valamint a két összezárt ujj alakú amulett. Ez az érzékek visszaadásának rituáléjára emlékeztette a halottat, mikor a sírban helyezés előtt a pap hasonló mozdulattal érintette meg a múmiát fedő koporsó érzékszerveit, hogy visszaadja számára a látás, a hallás, szaglás, ízlelés és a beszéd, a táplálkozás képességét.
A menat Hathor amulettje volt, boldogságot, életet, termékenységet hozott tulajdonosának. Általában az elöl viselt nyaklánc ellensúlyaként a nyakban hátravetve hordták. Gyakran mázas kerámiából készült, és a halottal együtt eltemették. Az isteni védelem szimbóluma volt; a nőknél a termékenységet és az egészséget védte, a férfiaknál a férfiasságot jelentette.
Népszerű amulett volt Bes törpe isten képmása. Bes valószínűleg idegen isten volt eredetileg, még a dinasztiák előtti időkben. Tiszteletét azonban hamar átvették az egyiptomiak. Később Horus-szal azonosították. A szépség és vidámság patrónusaként, a gyerekek védelmezőjeként tisztelték. Amulettje a nevetést, a jószerencsét és a boldogságot biztosította.
A nefer a jószerencse szimbóluma volt, a sikert, a boldogságot, a vitalitást vonzza, és segít barátok szerzésében is. Maga a név jelentése is megfelel tartalmának: jó, gyönyörű, boldog.
Az egyiptomiak gyakran tettek a halottak mellé ún. névamulettet. Ez biztosította azt, hogy ne felejtsék el a nevét, a következő világban is pontosan meghatározható legyen személyisége. Igen fontos amulett volt, mert a halott a neve nélkül nem jelenhetett meg az istenek színe előtt.
Az ókori Egyiptomban négy téglát helyeztek a szülő nők alá, melyek az anyagi világot jelképezték. És mivel hitük szerint a szülésnél jelen volt Isis, Nephtys, Nut és Tefnut, ezért a négy tégla őket is jelképezte. A születési téglákat minden egyiptomi nagy becsben tartotta, és élete végéig megőrizte. A téglákat a sírokban is elhelyezték, hogy az új élet megszületésénél is hasonlóképpen segédkezzenek. Ezeknek a varázserejű tégláknak fajanszból vagy féldrágakőből készített apró másolatai voltak az egyiptomiak egyik legegyszerűbb amulettjei.
A toll az isteni világhoz való tartozás, az égi eredetű hatalom szimbóluma volt. Amon isten magas, kettős tollat viselt a fején, Ptah pedig gyakran öltött tollruhát. A toll Maat jelképe is, az igazság és igazságosság szimbóluma.
Népszerűek voltak a különböző varázsgyűrűk is. A fáraók szkarabeuszt vagy udzsat-szemet ábrázoló gyűrűt viseltek, mely az istenek világához kapcsolta őket. A harcosok szintén szkarabeuszt hordtak gyűrűként, hogy egészséget, erőt nyerjenek. Az egyiptomiak olyan varázsgyűrűket is ismertek, melyek mágikus hatalommal ruházták fel viselőjüket.
Horus szeme, más néven az udzsat-szem szintén népszerű amulett volt, egyszerre jelképezte a napot és a holdat, mivel azok időnként ugyanúgy elveszthetik épségüket (nap- és holdfogyatkozások, holdfázisok), mint Horus a Seth-tel vívott harca során, akit azután Thot gyógyított meg. Maga az udzsat szó épet jelent. Horus jobb szeme felelt meg a napnak, a bal pedig a holdnak. Az udzsat-szemet gyakran lapis lazuliból vagy smaragdból készítették, vagy zöld, esetleg kék színű fajanszból, és arannyal díszítették. Feladata, mint általában a szemamuletteknek, a rontás elhárítása, a szemmel verés visszafordítása.
Az ankh jel az egyik legerőteljesebb szimbólum, amit amulettként viseltek az ősi Egyiptomban.
Az eredete homályba veszett, de sokféle elképzelés született azóta is róla, ám a jelentése biztos - "az élet kulcsa".
A jel gyakran jelenik meg a főbb egyiptomi istenek kezében. A fáraók a tudás és az öröklét jelképeként viselték.
Az univerzum életet adó és azt fenntartó erőit szimbolizálja, a vizet és a levegőt.
Az 'ankh' hieroglifit a Nílus kulcsinak is nevezték az ie. 4. évezred elején. Energia, erő, örök élet.
Az egyik legfontosabb amulett az ankh, vagy más néven, egyiptomi hurkos kereszt, az élet kulcsa.
A kereszt atlantiszból származó jelkép.
A fáraók, a tudás, a hatalom és az örök élet jelképeként viselték.
A hagyomány szerint, az ankh viselése fokozza az életerőt, távol tartja a betegségeket, elűzi a démonokat, megtöri a rontást, valamint hosszú és boldog életet biztosít
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Képek - Egyiptom |
|
|
|
|
|
Offline
