Belépés
jupiter21.blog.xfree.hu
" Elég, ha megértjük, hogy mindannyian valamilyen célból vagyunk itt, és elég, ha elkötelezzük magunkat ennek a célnak. " Paulo Coelho "Né... Keller Istvánné
1946.04.10
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/8 oldal   Bejegyzések száma: 77 
A szeretet hatalma !
  2013-04-17 08:30:37, szerda
 
 
Ma olyan szép történetet olvastam, nagyon megtetszett, szeretném veletek is megosztani!

"Dél körül járt az idő. Lilla és édesanyja Bori az ebédlőasztalnál ültek. Az étel maradékai még az asztalon voltak. Bori készült leszedni az asztalról, de enyhe rémülettel visszahuppant.
-Anya mitörtént? Mit látsz? -kérdezte Lilla.
-Te nem látod? - kérdezett vissza Bori.
-De igen. Kérlek, ne félj! A félelmedtől megnöveszti magát. Mond, el mit látsz?
-Egy furcsa kis alakot. Olyan, mint a sátán, piros színű, szarva van, fekete köpenye, és háromágú villája, és kb.60-70 cm magas.
-Jól van anya. Ügyes vagy. Jól látod.
-Ki ez? Miért van itt? Mit akar tőlünk? Miért látom én is? Tudod én nem, szoktam látni azokat a lényeket, akikről te mesélsz nekem. -Anya ő miattad, van itt. A te feladatod, és azért látod őt.
-Hogyan? Mit akarsz ezzel mondani?
-Ő, egy kis sátán, aki már megunta a rosszalkodást, és haza akar menni. Azért jött, hogy jóvá változasd őt.
-Azt meg, hogyan tudom megtenni?
-A szereteted erjével Szeresd őt úgy, ahogyan engem szeretsz!
-Lilla ugye ezt most nem mondod komolyan, hogy én szeressem a sátán?
-De igen! Tudom, hogy képes vagy rá. Anya bátran.
-Hogyan?
-Érezd, hogy nagyon szereted, ettől ő is jó lesz.
Bori megadta magát. Minden szeretetét a kis sátánra irányította, és megdöbbent a látványtól. A kis jövevény előbb halványodni kezdett, majd fehér fénnyel világítani kezdett. Fénylett, mint egy csodálatos fénylény, a fomáját megtartva.
-Most mi legyen vele? - nézett kérdőn a kislányra.
-Hívj két angyalt, akik ,,haza" kísérik őt.
Már nem kérdezett Bori semmit, mint akinek ez világ legtermészetesebb dolga, kérte az angyalok segítségét. Már azon sem lepődött meg, hogy az angyalok abban a pillanatban megékeztek. Mosolyogtak, majd kézen fogták a világító kis lényt, és lassan emelkedni kezdtek. "		  
 
0 komment , kategória:  *Tanmesék,az élet bölcseletei*  
Egy öreg zarándok
  2013-04-07 10:55:54, vasárnap
 
 
Egy öreg zarándok ballagott a Himalája hegyei közt, amikor csikorgató hidegben elkezdett esni az eső. Egy fogadós megszólította:
-Apókám, hogy fog maga ebben az időben célhoz érni?
Az öreg vidáman válaszolt:
-A szívem már ott van, ezért a testem többi részének könnyű követnie


...... ........... ........... ..............

  
 
0 komment , kategória:  *Tanmesék,az élet bölcseletei*  
Mindent, ami létezik, Isten teremtet t?
  2013-04-01 11:09:15, hétfő
 
 
Egy híres egyetem tanára a következő kérdést tette fel diákjainak:

- Mindent, ami létezik, Isten teremtett? Egy diák bátran válaszolt: - Igen! - Tényleg mindent Isten teremtett? - kérdezte újból a tanár.

- Igen, persze - ismételte meg a diák. De a tanár felvetette: - Ha Isten teremtett mindent, ami létezik, akkor a rosszat is megteremtette. És az alapján, amire eddig jutottunk, állíthatjuk, hogy Isten a rossz. A diák először nem tudott mit válaszolni erre a definícióra, és csendben maradt. A tanár elégedett volt magával és kérkedett a többi diák előtt, hogy bebizonyíthatta, a válaszoló diák hite csak mítosz.

De a diák újból jelentkezett:

- Kérdezhetek öntől valamit?

- Természetesen! - így a tanár.

A diák tehát kérdezett:

- Létezik-e hideg?

- Milyen kérdés ez, persze, hogy létezik. Te még sohasem fáztál?

A többi diák nevetni kezdett.

A fiú válaszolt:

- Valójában, uram, hideg nem létezik. A fizika törvényei szerint, ha jól belegondolunk, a hideg csak a meleg hiányát jelenti. Minden test vagy tárgy érzékeny a környezetváltozásra vagy az energiaátvitelre. Az abszolút nulla tulajdonképpen a meleg hiánya. Akkor ezen a hőmérsékleten minden anyag mozgás- és reakcióképtelen lesz. A hideg nem létezik. Az ember ezt a szót a nem elegendő meleg érzésének kifejezésére találta ki.

A diák folytatta:

- Létezik sötétség?

- Persze! - válaszolta a tanár.

A diák:

- A sötétség ugyanúgy nem létezik, az csak a fény hiányakor jön. A fényt tudjuk vizsgálni, a sötétséget nem. Használhatjuk Newton módszerét arra, hogy a fehér fényből töréssel sok színt kapjunk. Azonban a sötétséget nem tudjuk mérni. A fény egyetlen sugara megtörhet a sötétben és meg tudja azt világítani. Hogy tudja megmérni, milyen sötét a világűr? Hát úgy, hogy megméri a fény erősségét, amit ad. Ugye így van helyesen? A sötétség egy szó, melyet az ember talált ki, hogy körülírhassa, mi történik, amikor nincs fény.

Végül a fiatalember megkérdezte tanárát:

- Uram, létezik rossz?

- Persze - válaszolta még mindig a tanár. - Látjuk az ember másik iránti naponkénti embertelenségében, látjuk a világban élő bűnözők tömkelegében. Ez nem lehet semmi más, mint rossz.

- Valójában rossz nem létezik, uram, legalábbis önmagában nem. A rossz Isten hiánya. Ugyanúgy, mint a sötétség és a hideg esetében. Ez egy szó, amivel az ember azt szerette volna kifejezni, hogy kevés van Istenből, hogy hiányzik Isten. Isten nem teremtette meg a rosszat. A rossz annak az eredménye, hogy az ember híján van Isten szeretetének. Isten szeretete az Ő ajándéka a szívünkben. Úgy, mint amikor felkapcsoljuk a villanyt, vagy kizárjuk a hideget.

A tanár leült.

A fiatalember neve: Albert Einstein



  
 
0 komment , kategória:  *Tanmesék,az élet bölcseletei*  
A Bölcs és az Ember
  2013-03-24 15:02:48, vasárnap
 
 
Az Ember elment a Bölcshöz:
- Álmot láttam, de sehogy sem tudok rájönni, mi az értelme. Kérlek, segíts rajtam!
- Hallgatlak - bólintott a Bölcs.
- Az utcán mentem, a mi utcánkban, ahol minden nap járok.
Olyan is volt álmomban, mint egyébként; nem volt semmiféle változás rajta,
csak annyi, hogy nagy szürke göröngyökkel volt tele a járda.
Amikor megrúgtam az egyiket, rájöttem, hogy ezek nem göröngyök, hanem kövek.
Egyet zsebre vágtam, hogy megmutassam a Barátomnak, akihez indultam.
Amikor elővettem, kettévált a kezemben. Belül szikrázó, tiszta ragyogású volt.
Azonnal tudtam (bár nem értek hozzá), hogy ez GYÉMÁNT!
Rohantunk az ékszerészhez, de közben telepakoltuk a zsebeinket a csúnya, szürke kövekkel, hátha...
Az ékszerész vágta, csiszolta a kettévált követ, végül fel is mutatta, hadd lássuk mi is, hogy sziporkázik:
"Még soha nem találkoztam ilyen nagy és tiszta gyémánttal" - lelkesedett.
Kipakoltam a sok egyforma szürke kövemet.
Ő bizalmatlanul nézte a sötétlő halmot, majd legyőzve utálkozását, egyet megfogott és vijjogó gépével kettévágta.
Smaragd volt. A következő rubin, utána valami csodaszámba menő ritkaság, és aztán így végig.
Felfoghatatlan kincs feküdt előttem, szikrázott, tündökölt ezerféle színben, a belsejükben rejtőző érték.
Én pedig döbbenetemben felébredtem. De nem tudok szabadulni az álomtól.
Mondd, mit jelenthet?
- A szürke kövek a MINDENNAPJAID, Barátom!
Éppen ideje, hogy felfedezd: valóságos kincsesbánya a mindennapok sokasága.
Dolgozni kell rajtuk, az igaz, de ha jól megmunkálod őket, gazdagabb leszel mindenkinél.
Már reggel vedd kezedbe napodat, hogy megláthasd benne a hűség gyémántját, a bizakodás smaragdját,
a szeretet rubinszínű áldozatosságát...
Mától kezdve soha nem beszélhetsz "szürke hétköznapokról", hiszen LÁTTAD, mi rejlik bennük!
(ismeretlen szerző)




  
 
0 komment , kategória:  *Tanmesék,az élet bölcseletei*  
Motiváló történet
  2013-02-02 10:42:05, szombat
 
 
Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbált rájönni mit is tehetne. Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg és a kutat úgyis ideje már betemetni; nem éri meg kihúzni az öreg szamarat. Áthívta a szomszédait, hogy segítsenek. Mindegyik lapátot fogott és elkezdtek földet lapátolni a kútba. A szamár megértette mi történik és először rémisztően üvöltött . Aztán, mindenki csodálatára, megnyugodott. Pár lapáttal később a paraszt lenézett a kútba. Meglepetten látta, hogy minden lapátnyi föld után a szamár valami csodálatosat csinál. Lerázza magáról a földet és egy lépéssel feljebb mászik. Ahogy a paraszt és szomszédai tovább lapátolták a földet a szamárra, lerázta magáról és egyre feljebb mászott. Hamarosan mindenki ámult, ahogy a szamár átlépett a kút peremén és boldogan elsétált!
Az élet minden fajta szemetet és földet fog rád lapátolni.
A kútból kimászás trükkje, hogy lerázd magadról és tegyél egy lépést. Minden probléma csak egy lehetőség a továbblépésre. Bármilyen problémából van kiút, ha nem adod fel, nem állsz meg! Rázd meg magad és lépj egyet feljebb.

...... ........... ...........

  
 
0 komment , kategória:  *Tanmesék,az élet bölcseletei*  
A vízhordó története
  2012-12-02 06:09:17, vasárnap
 
 
Egy vízhordozónak volt 2 nagy cserépedénye. Annak a botnak
egy-egy végén lógtak, amit a nyakában hordott. Az egyik
edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt,
és mindig egy teljes adag vizet szállított.
A pataktól a házig tartó hosszú séta
végén a megrepedt edény már
csak félig volt vízzel. Két teljes
évig ez így ment, minden
nap - a vízhordozó már csak
másfél edény vizet szállított vissza
a házba.

Természetesen a tökéletes edény büszke volt a
teljesítményére, hisz tökéletesen tette a dolgát, de a
szegény törött cserép szégyellte a tökéletlenségét, és
nyomorultnak érezte magát, hogy csak feleannyit tudott
teljesíteni.
A két év keserűség után, egyik nap
megszólította a vízhordozót a pataknál.
- Szégyellem magam, mert a víz
szivárog egész úton hazafelé.
A vízhordozó így válaszolt a cserépnek:
- Észrevetted, hogy virágok az ösvényen csak a te
oldaladon teremnek, s nem a másik cserép oldalán?
Ez azért van így, mert én mindig tudtam a hibádról,
és virágmagot szórtam az ösvénynek erre az oldalára.
Minden nap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve
leszedem ezeket a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem
velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a
gyönyörűség nem ragyogná be a házamat.



  
 
0 komment , kategória:  *Tanmesék,az élet bölcseletei*  
Senkit sem a külseje miatt fogadj el,
  2012-11-19 13:20:11, hétfő
 
 



Volt egyszer egy földön mászó hernyó.
Fehér színű volt,zöld csíkokkal a hátán.
Senki nem kedvelte,mert ahogyan mondták csúnya volt.Szomorúan mászott ide-oda.
Amikor odaért egy növényhez,minden rovar kigúnyolta.Senki sem akart vele játszani,de
a társaságát is kerülték.

Egyetlen szórakozása volt,hogy fölmászott a fa tetejére és onnan figyelte a lepkék repülését.
Tetszett neki nagyon és minden pénzt megadott volna érte,hogy ő is repülhessen.
Órák hosszat figyelte őket.Amikor visszamászott a földre,ott folytatódott,ahol abbahagyták,
mindenki csúfolta. Beleunt megalázó helyzetébe.
Elhatározta,hogy felmászik a fa csúcsára és soha többé nem jön le onnan.

Az első napokban egy lepke repült az ágra,ahol ő pihent.A hernyó odacsúszott a közelébe
és beszélgetni kezdtek.Barátságba kerültek.
Ez nem szűnt meg,sőt szorosabb lett és sok időt töltöttek együtt.
A hernyó feltette a következő kíváncsi kérdést a pillangónak:
-Miért kötöttél velem barátságot,engem mindenki meg vet,mert csúnya vagyok?

-A barátságnál nem az a fontos,milyenek vagyunk kívülről ,hanem az,mi van bennünk!

A hernyó örült ennek az őszinte barátságnak.Szinte beleszédült a boldogságba.
Annyira,hogy az egyik éjjel,amikor fenn aludt a fa egyik ágán,a teste lassan átformálódott.
Másnap reggelre egy gyönyörű lepke lett belőle is.
Mindenki megcsodálta.Amikor a másik lepke meglátta,ő is örvendezett a változáson.

Így szólt hozzá:
-Most látszik rajtad az a szépség és jóság,ami eddig benned rejtőzött.

Párosban repülték át a mezőt.Ha láttak valahol egy szomorú hernyót,odaszálltak
hozzá és megvigasztalták.
A történet azóta is így folytatódik.

Senkit sem a külseje miatt fogadj el,mert a szépség és jóság belülről fakad....

...... ........... ........... ........... ........... ..........

  
 
0 komment , kategória:  *Tanmesék,az élet bölcseletei*  
Ahol Szeretet van, ott megtalálható a Jólét és a Siker is !
  2012-11-01 18:36:17, csütörtök
 
  Egy asszony kijött a házból,
és három, hosszú, fehér szakállú öregembert látott üldögélni az udvaron.
Nem ismerte őket.
Így szólt:
- Nem hinném, hogy ismernélek benneteket, de éhesnek látszotok.
Kérlek, gyertek be és egyetek valamit!
- A ház ura itthon van? - kérdezték.
- Nem - válaszolta az asszony -, nincs itthon.
- Akkor nem mehetünk be - felelték.

Amikor este a férje hazaért, az asszony elmondta neki, mi történt.
- Menj, mondd meg nekik, hogy itthon vagyok, és hívd be őket!

Az asszony kiment, és újra behívta az öregeket.
- Együtt nem mehetünk be a házba - felelték.
- Miért nem? - kérdezte az asszony.

Az egyik öreg magyarázatba kezdett:
- Az ő neve: Jólét - mutatott egyik barátjára;
majd a másikra mutatva azt mondta:
- Ő a Siker és én vagyok a Szeretet.
Majd így folytatta:
- Most menj vissza a házba, és beszéld meg a férjeddel,
melyikünket akarjátok behívni!

Az asszony bement a házba, és elmondta a férjének, amit az öreg mondott.
A férj megörült.
- Ez nagyszerű! - mondta. - Ebben az esetben hívjuk be Jólétet!
Hadd jöjjön be, és töltse meg a házunkat jóléttel!
A felesége nem értett egyet:
- Kedvesem, miért nem hívjuk be inkább a Sikert?

A menyük eddig csak hallgatta őket, és most előállt saját javaslatával.
- Nem lenne jobb a Szeretetet behívni? Az otthonunk megtelne szeretettel!
- Hallgassunk a menyünkre! - mondta a férj a feleségének.
- Menj, és hívd be Szeretetet, hogy legyen a vendégünk!

Az asszony kiment, és megkérdezte a három öreget:
- Melyikőtök Szeretet? Kérlek, gyere be, és legyél a vendégünk!
Szeretet felállt, és elindult a ház felé.
A másik kettő szintén felállt, és követték társukat.

Az asszony meglepve kérdezte Jólétet és Sikert:
- Én csak Szeretetet hívtam, ti miért jöttök?
Az öregek egyszerre válaszoltak:
- Ha Jólétet vagy Sikert hívtad volna be,
a másik kettőnek kint kellett volna maradnia.
De mivel Szeretetet hívtad,
ahova ő megy, oda mi is vele tartunk.
Ahol Szeretet van, ott megtalálható a Jólét és a Siker is!



 
 
0 komment , kategória:  *Tanmesék,az élet bölcseletei*  
Dan Miller : A békés harcos útja
  2012-10-26 13:14:52, péntek
 
  "Az ókori Görögországban Szókratészt nagy becsben tartották tudása miatt. Egy nap egy ismerősével futott össze az utcán, aki azt mondta:
- Szókratész, akarod tudni, hogy mit hallottam a legjobb barátodról?
- Várj egy pillanatot! - válaszolt Szókratész. - Mielőtt bármit mondanál, szeretném ha megfelelnél - három kérdésre. Ezt hívják a tripla szűrőnek. Az első szűrő az Igazság. Teljesen megbizonyosodtál arról, hogy amit mondani akarsz igaz?
- Nem. - Válaszolta az ember. - éppenséggel csak hallottam róla, és...
- Rendben, szóval nem igazán vagy biztos benne, hogy igaz-e vagy nem.
Most próbáljuk meg a második szűrőt, a Jóság szűrőjét: az, amit mondani akarsz a barátomról, valami jó dolog?
- Nem, épp ellenkezőleg...
- Szóval - folytatta Szókratész - valami rosszat akarsz mondani róla, de nem vagy benne biztos, hogy igaz. Semmi baj, a harmadik szűrő még vissza van: a Hasznosság. Amit mondani akarsz a barátomról, az hasznos lesz nekem?
- Nem igazán.
- Nos - vonta le a következtetést Szókratész - ha mondani akarsz nekem valamit, ami nem igaz, nem jó és nem is hasznos, miért mondanád el egyáltalán?"

(Dan Miller : A békés harcos útja)		  
 
0 komment , kategória:  *Tanmesék,az élet bölcseletei*  
Miért kiabálnak az emberek, amikor dühösek?
  2012-10-13 12:24:17, szombat
 
 
Egy szent tanító a Gangesz partján készült a rituális fürdőjére, amikor a közelben egy család tagjait hallotta dühösen kiabálni egymással. Mosolyogva a tanítványaihoz fordult és megkérdezte:
- Miért kiabálnak az emberek, amikor dühösek?
A tanítványok elgondolkodtak, s az egyikük így szólt:
- Amikor elvesztjük az önuralmunkat, kiabálunk.
- De miért kell kiabálni, amikor az, akihez beszélsz ott áll melletted? Halkan is elmondhatnád neki azt, amit akarsz - mondta a tanító.
A tanítványok nem találták a választ, s a szent a következő magyarázatot adta:
- Amikor az emberek haragszanak egymásra, a szívük eltávolodik egymástól. A távolság miatt kiabálniuk kell ahhoz, hogy hallják egymást. Minél dühösebbek, annál jobban kiabálnak, mert annál nagyobb a távolság.
Amikor két ember megszereti egymást, nem kiabálnak, hanem kedvesen, lágyan beszélnek, mert a szívük nagyon közel áll egymáshoz, nincs köztük távolság. Amikor még jobban szeretik egymást, annyira egy helyen van a szívük, hogy már halkan sem kell megszólalniuk, megértik egymást már abból is, hogy csak egymásra néznek. Ilyen közel állunk egymáshoz, amikor szeretet van.
A tanítványaira nézett, és így folytatta:
- Amikor vitatkoztok, ne hagyjátok, hogy a szívetek eltávolodjon. Ne mondjatok olyan szavakat, amelyek eltávolítanak benneteket egymástól, mert különben eljön az a nap, hogy olyan nagy lesz a távolság, hogy nem találjátok meg a visszavezető utat.
  
 
0 komment , kategória:  *Tanmesék,az élet bölcseletei*  
     2/8 oldal   Bejegyzések száma: 77 
2023.01 2023. Február 2023.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 26968 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 249
  • e Hét: 3673
  • e Hónap: 8079
  • e Év: 64012
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.