|
 27/186 oldal 
|
Bejegyzések száma: 1851
|
|
|
|
|
|
2018-03-23 18:57:29, péntek
|
| |
| |
Parádi Alexa
Ballagó nemzedék
Haladj, míg előtted út van még!
Messze távolodik, s egyre csak halványodik a csodás emlék,
Melyre olykor-olykor visszaréved elmélázó elménk.
Mikor e falak közé becsöppentünk zöldfülű fiatalként,
Aligha tudtuk, mennyi élmény vár ránk itt.
Mindenki titkon abban hitt, az iskolai évek eltartanak a végletekig,
De a sors, mint heves szellő, ide-oda repít,
Mosolyra derít, dilemmák elé állít, döntésekre kényszerít,
Hibáinkkal folyton szembesít, tanít, okít, küzdelemre buzdít.
Míg mindenütt a fölény és a hatalom pusztít, millió ábránd ámít,
Ki kell találd, merre mégy, a jövőben ki légy,
S hogy célod végül elérd, idősebb éned képzeld magad elé,
Láss a szavak mögé, ne húzz falat egyéned köré!
Így már nincs bennünk hamis, ferde kép,
Kinyílt szemünk, mint eddig sose még.
Ó, de járna tán pár tudatlan gyermekév,
Hiszen megannyi a kötelesség, mi úton-útfélen elénk lép!
Megértettük, mi a felelősség,
Oly sok lemondással jár a felnőtt lét:
Nincs több alvópléd, sem ország, mely hetedhét,
Racionalitás, észérv: ne mindent csak magadért!
Ballag e nemzedék... Hallani az óra ketyegését,
Y generáció utolsó gyermekeinek elmenetelét.
Luftballonok szállnak szerteszét.
Pár hónap múlva mindenki keresheti kenyerét,
Művelheti zsenge kertjét, s útján kísérheti remény, mely előre ösztökél.
.JPG)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-23 18:50:55, péntek
|
| |
| |
Parádi Alexa
Vallomás
Elfogadás
Valami felszínre tör bennem, zokogás környékez engem.
Nem tudom, mit kell tennem:
Mi fontos s mi nem.
Úgy élem minden percem,
Mint végső lélegzetem,
Mégis még olykor visszatekingetem.
Arcom könnyáztatta, fáradt tekintet,
A környező emberek döbbentek:
Hová lett e törhetetlen gyermek?
Sosem létezett,
Tettetett volt, képzelet.
S ekképp eltévelyedett...
Folyton nevetek, de mindig mégsem lehet.
Ostoba érzelmek, paradoxonoktól szenvedek.
Ki vagyok, s ki lehetek? Oly sokat tévedek.
Mosolygok és segítek,
Így könnyebben megszeretnek,
Hát boldogságot tettetek, s tán nem felednek.
Még lélegzek. Bár lézengek s elveszek.
Mire megtaláltatok, már nem leszek.
Kétlem, hogy ezzel rosszat teszek.
Amerre megyek, látok millió végzetet.
Csak mondanád, képzelgek!
Érzem, hiába ténykedek.
Változtatok, komolyodok, romok hegyén táncolok.
De az élet mostoha, nem látni a kiutat soha.
Kapar torkom oktalan, látom vesztem... hontalan!
Elmegyek. Elmegyek s nem leszek...
De míg vagyok, létezek,
Jobbra törekszek, tovább képzelgek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-23 18:41:42, péntek
|
| |
| |
Parádi Alexa
Hullámvasút
Tekintetem bágyadt, elmém fáradt,
Körülöttem síri csend honol, nem üvöltő bánat,
Most nem jár fejemben, mi teher nyomja lelkem,
Mit konok csapda foglyul ejt.
Egyszer fellegekbe szállok, máskor zuhanórepülésben
Ingoványos Földre visszavágyok,
Akár a ringlispíl, érzésvilágom örökké ingadozik,
Néha boldogtalan, őrült elmém mindig ábrándozik.
Bipoláris, unipoláris létem bebizonyítatlan,
Hiszen gyáván elbújok álarcaim árnyékában,
Míg félek az igaztól, nem vigasztal észérv sem,
Tapasztalat, bár nem végzettség révén tudom, baj van vélem.
Vagyok, de mégsem érzem, hogy lennék,
Pedig lélegzem, s életemmel ismét kísérletezem,
Frusztráltan menekülnék, a problémákkal
Szembe sem néznék, mindet mélyre eltemetném.
A nap fénye csiklandozza arcomat,
Szálkás pad karmolássza zsenge testemet,
Míg bágyadt tekintetem az égre lustán felemelem,
Többé a földre le nem szegem.
Felötlik bennem az emlék, mitől megvonaglik végtagom,
Sebeimet szorgosan máig takargatom, míg törött lelkem darabjait szedegetem,
Nem vár rám más, mint szánalom és megvetés.
Sok volt számomra e sokk,
Ajtómon kopogtat a trauma,
Hogy számon kérje rajtam tettem,
Hogy lehettem ily tudatlan ostoba?
Elvetettem a fájdalmam,
Mélyen megvetem önmagam,
Hiába is tagadtam, lehanyatlott fejem felől a nap,
Sötét felhő eltakart, mint selyem, a bánat betakart.
Tudom, ideje múltam feldolgoznom,
Az élet útján vígan bandukolnom,
Véletlen sem szabadna szomorkodnom,
Mégis mindez oly nehéz, még nem vagyok rá tettre kész.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-23 18:35:48, péntek
|
| |
| |
Kövecses Anna
Hangulatjel
Magától értetődő hangulatjel leszek arcodon -
De csak rajtad áll, hogy könny, avagy mosoly.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-23 18:23:45, péntek
|
| |
| |
Kövecses Anna
Pár-baj
Mint toronyba zárt herceget -
Tartott fogva lelkünk kalodája,
Csak könnyező kincs-perceket
(Vele a csillagos eget.)
Szórtuk üde emlékként a mára.
Szív játszik harcot az ésszel -
Hol vannak a boldog békeidők?
Bölcsebbek vagyunk pár évvel:
(Az idő érzelmet érlelt.)
Lettünk éveinkhez elég dicsők?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-23 18:16:30, péntek
|
| |
| |
Varga Árpád
Vagy-vagy...
Vagy egyszerű vagy bonyolult...
Vagy szegény vagy nyomorult...
Vagy egyféle vagy többféle...
Vagy el vagy félre...
Vagy családos vagy szingli...
Vagy becsület vagy svindli...
Vagy mikro vagy makro...
Vagy pince vagy Tesco...
Vagy forrásvíz vagy szennyvíz...
Vagy betűvel írt, vagy számmal írt...
Vagy olcsó vagy drága...
Vagy egalizálva vagy differenciálva...
Vagy mosolyog vagy somolyog...
Vagy letelepül vagy bolyong...
Vagy humán vagy reál...
Vagy marad vagy megáll...
Vagy elismerés vagy felismerés...
Vagy folt vagy rés...
Vagy rokon vagy idegen...
Vagy melegen vagy hidegen...
Vagy okulni vagy okítani...
Vagy óvakodni vagy félni...
Vagy nyugalom vagy unalom...
Vagy baj vagy izgalom...
Vagy dámvad, vagy dúvad...
Vagy mulat vagy múlat...
Vagy vizuális vagy audiovizuális...
Vagy szürreális vagy virtuális...
Vagy jobb agyfélteke vagy bal agyfélteke...
Vagy félig teli vagy (csak) fele...
Vagy spirituális vagy materiális...
Vagy népi vagy urbánus...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-23 07:55:52, péntek
|
| |
| |
Kemény munka, dolgos élet és mégis tiszta és önzetlen szeretet. Ilyenek voltak a régi öregeink, ilyenek voltak nagyanyáink, dédanyáink.
Nem álltak meg csak kora este feküdtek le pihenni, azt hittük fáradhatatlanok, azt hittük örökké élnek majd. Szenet hordtak, hatalmas földeket műveltek, vizet hordtak a kútról, még a wc sem volt éppen komfortos hisz pottyantós volt a ház végében.
De ők nem panaszkodtak, csak dolgoztak és dolgoztak érted, értem, értünk, akik most itt vagyunk és azért lehetünk itt, mert ők erőn felül is munkálkodtak. Valami földöntúli béke és mosoly volt az arcukon, mert ők tudták, hogy az életet átvinni, áthordozni csak jókedvűen lehet:
Garai Gábor: Jókedvet adj
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan -
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-16 21:34:41, péntek
|
| |
| |
Kolozsvári Olga
Hazaszeretet
Magyar honnak megannyi tája,
tizenkilenc mesés virága
ontja magából a sok szépet,
fiai s lányai regélnek.
Elmesélik hegyei titkát,
cseppkőbarlangjai mivoltát,
tölgyes és fenyves hívó szavát,
hallja mind, ki e földön járt.
Dimbes-dombos, lankás-völgyes,
kékkel szabott, szenvedélyes
folyó rohan által rajta,
s ered hazám hátrahagyva.
Hagyományt megőrző Hortobágy,
csárdát hírül vivő pusztaság,
pompás madárrajok serege,
költenek s repülnek át felette.
Legősibb magyar falvainkban
honfoglaláskori állapotban
őrzik a magyarság kincseit
Pityeszer s Szenna skanzenjeik.
Ékszerdobozból bőven akad,
Kőszeg s Hollókő magával ragad,
Szentendre művészek városa,
a kultúra meleg otthona.
Tájegységek szivárványszíne,
kalocsai s matyó hímzése,
páratlan kerek e világon,
szent örökségünk lett immáron.
Várak s kastélyok sorban várják,
történelem kapuit kitárják,
hogy királyok s főurak létébe
betekinthess a múlt rejtélyébe.
Váci tábor, a Pokol sziget,
hol nyaralt egykor a sok gyerek.
Csillebérc és a szép Balaton,
jó élményekből volt egy halom.
Rácsos ablakomon kitekintek,
s a Mecsek festi meg a képet
este, ha a város fénye pislog,
a Tv-torony díszes ruhában csillog.
Csendes ara s zajos vőlegény,
nászukból lett az új jövevény,
szüleit kilenc öltés köti össze,
hogy a népét meg ne fürössze.
Anyja s apja a legfőbb uralom,
kettejük közt vicsorgó a hatalom,
vérszomjas farkasok szavalnak,
s a bús bárányok csak hallgatnak.
Nagy Magyarország zsugorodott,
alakja harcoktól csonkított,
s bár örök vesztésre ítéltetett,
én hűen viselem a magyar nevet.
Nyelvünk millió csodás szava
érzelemdús jelzők hada,
más nyelven talán nem is lehet
kifejezőbben alkotni verseket.
Soha meg nem tagadlak, hazám,
kisdedként itt ringatott anyám,
itt nyilazzon le pajkos Ámor,
itt legyen testem hamu és por.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-16 21:23:46, péntek
|
| |
| |
Szakályné Nagy Irén
Újjászületésre hangolva
Oly szép ma a természet -
Ádám-Éva kosztümében
Ünnepel,
Mint aki újjászületni készül
- Mezítelen...
Csak az örökzöld fényének
Léte nem színtelen.
Aranyszárakon a pampafű,
Hamu-szőke haja
Díszeleg,
Kócos fürtjei közt
Egy kis cinege
Énekel.
A Nap fényét szemérmesen
Rád ragyogja a huncut
Fűzfaág,
S alázattal földig hajol
Minden egyes
Lélekág...
Arany atya Nap fényével
Föld bölcsőjét
Melengeti,
Holdanyának ezüst fénye
Melegágy magvait
Dédelgeti.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-16 21:15:38, péntek
|
| |
| |
Sóti Zoltán
Lelkeddel
Lelkeddel táncolnék,
mely megérintett egyszer.
Bár érzem már táncoltunk,
lehet nem is egyszer.
Közös táncunk élvezem,
bár a tánc nem könnyű velem.
Kezdő lelkem botladozik,
mégis próbálj, táncolj velem!
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
27/186 oldal
|
Bejegyzések száma: 1851
|
|
|
|
2016. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
305 db bejegyzés |
| e év: |
2980 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1199
- e Hét: 2671
- e Hónap: 11854
- e Év: 64562
|
|
|
Offline
