|
10/19 oldal
|
Bejegyzések száma: 183
|
|
|
|
2014-10-26 09:36:37, vasárnap
|
|
|
Napsugár és csillagok világa
Jó szívednek örök álmát őrzik
Tiszta lelked fönt a magas égben
A síron túl is felettünk őrködik.
|
|
|
0 komment
, kategória: Gyász |
|
|
|
|
|
2014-10-11 22:36:29, szombat
|
|
|
SZÜLEIM SÍRJÁNÁL
Garai Katalin verse
Némán állok sírotoknál,
Édesanyám és Apám,
fájdalmamban nem sírok,
könnyem sincs már talán.
Rideg hantok takarnak el
könnyező szemeim elől,
az érzelem utat talál,
utat mindenfelől,
szeretetem nagy ereje
áttör a hantokon,
életet kelt a melege,
s mosolyt fakaszt az ajkamon.
Gondolkodva elmerengek
a múlt emlékein,
a fájdalmamban is
boldogságot érzek,
bűbájos képein.
A legjobb szülők voltatok,
szorgalmasak, gondoskodók,
küzdöttetek érettem,
szeretetről áradozott
örökké a szívetek,
ajkatokról tiszta méz folyt,
tiszta, mint a lelketek.
A javamat akartátok,
ez volt a legfőbb gondotok,
a mennyország örök haza
ahova vágyódtatok...
itt pihentek egymás mellett,
álmotok örök és mély,
sírotokban a feltámadás
örök reménye él,
szívem és lelkem hála virágát
sírotokra el ültetem, hogy
elhintse illatát,
ima száll az ajkaimról,
égbe szállva kér kegyet,
aludjatok csak tovább,
álmodjatok szépet,
szendergéseteknek majd odafent
angyal szó vet véget...
|
|
|
0 komment
, kategória: Gyász |
|
|
|
|
|
2014-08-21 12:23:35, csütörtök
|
|
|
Szomorúan, sírva gondolok édesapámra, aki már 2 éve elment örökre a Menyországba ÉDESANYÁM után.
|
|
|
0 komment
, kategória: Gyász |
|
|
|
|
|
2014-08-21 12:20:36, csütörtök
|
|
|
Angyalok közt
Urunk, Megváltónk! Te halálra adtad magadat, hogy minden ember üdvözüljön, és átmenjen a halálból az életre. Engedd el halottjaink minden bűnét, Urunk, hiszen csak te vagy szent és határtalanul irgalmas, aki halálod árán megnyitottad híveidnek és élet kapuját. Örökkévaló királyunk, ne engedd, hogy meghalt testvéreink elszakadjanak tőled, hanem a halálon aratott győzelmed erejével fogadd be a világosság, a boldogság és béke országába, aki élsz és uralkodol örökkön örökké. Ámen |
|
|
0 komment
, kategória: Gyász |
|
|
|
|
|
2014-08-21 12:14:51, csütörtök
|
|
|
Ez pedig az édes jó Anyámért égjen
Nith Norbert:
Szüleim sírjánál
Némán szemlélem sírotok,
Jó atyám és anyám.
A nagy kínból nem szólhatok,
Könnyem sincs már talán.
Rideg hantok takarnak el
Kémlő szemem elől;
De az érzelem utat lel,
Utat mindenfelől.
Szeretetem nagy ereje
Áttör a hantokon:
Életet kelt a melege,
S mosolyt az ajkakon.
Gondolkodva elmerengek
A múlt emlékeim;
A fájdalmamhoz gyönyört érzek
Bűbájos képein.
Ritka jó szülők voltatok,
Munkásak, gondosak;
Küzdelmeitek csak nagyok,
De sikerben dúsak.
Szeretettől áradozott
Mindenkor szívetek;
Ajkatokról tiszta méz folyt,
Tiszta, mint lelketek.
Övéitek mindkét java
Volt csupán gondotok;
A mennyei örök haza
Legfőbb vágyódásotok.
Itt pihentek egymás mellett,
Álmotok nagy és mély;
Sírotokban a kikelet
Örök reménye él.
A gyermeki szív és kebel
Szép hálavirágát
Sírotokra ültetem el,
Hogy hintse illatát.
|
|
|
0 komment
, kategória: Gyász |
|
|
|
|
|
2014-08-06 20:55:51, szerda
|
|
|
"Gyújtok egy gyertyát
szeretteimért
s bámulom némán
nézem ahogy ég.
Felidézem fájó
emlékeimet,
hisz már csak így láthatom
elmúlt szeretteimet.
A szeretteimet kik már
nincsenek velünk,
kik után majd egyszer
mi is elmegyünk.
Elmegyünk majd egyszer
hosszú útra tán
s mindent hátrahagyva
tovább állunk ám.
Gyújts hát te is gyertyát
s tárd ki szívedet
idézd ma fel te is
fájó emlékeidet.
Emlékezz most rájuk
kik már nincsenek velünk
kik után majd egyszer
mi is elmegyünk."
|
|
|
0 komment
, kategória: Gyász |
|
|
|
|
|
2014-06-27 08:43:04, péntek
|
|
|
Nekem már nincs anyám, ki simogasson,
Estére érve álomba ringasson,
Gyengéd kezével édesen becézzen,
Szelíd szaván szép meséket meséljen,
Az én anyám a kéklő égben él már,
Csillag-szemével onnan néz le énrám:
Ha boldognak lát arca felragyog,
De mindig sír, ha szomorú vagyok.
Az én anyám olyan mint mindegyik:
Őnéki fáj ha gyermekét verik,
Ne bántsátok hát egymást emberek!
Minden rossz szó egy anyán ejt sebet...
Minden ütés egy anyaszívet ér,
Nyomában onnan serken ki a vér.
Ó szeressétek egymást, emberek!
Anyátokért... ha másért nem lehet.. /Falus Tamás/
Kegyetlen az élet,
Mert elvett tőlünk téged.
Aki csak ismert, szeretett,
Mert bíztál magadban, s hitted az életet.
Nem voltak nagyra törő vágyaid,
De voltak, számodra boldogságot hozó álmaid,
Melyek melegséggel töltötték el szívedet,
Ha gondolataid feléjük eveztek.
Hogy elreppent múlt, jelen, s jövő.
Lelked immár szárnyal az örökkévalóságban,
De minket itt hagytál, e kegyetlen világban.
Visszagondolva az elmúlt évekre,
Millió gondolatok telepedtek elménkre.
Emlékezve a vidám, és boldog percekre,
Avagy a szomorkásabb időkre,
Összeszorul a szívünk, s a keserűség súlyt lelkünkre
Akkor fogjuk fel igazán, hogy te nem vagy, elmentél örökre.
S hát eljött az a pillanat, melytől mindenki rettegett,
Mert mindenki attól fél, hogy elveszít valakit, akit szeret.
De, e kegyetlen, igazságtalan világon át,
Tovább élsz a szívünkben egy életen át ... |
|
|
0 komment
, kategória: Gyász |
|
|
|
|
|
10/19 oldal
|
Bejegyzések száma: 183
|
|
|
|
2015. Szeptember
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
501 db bejegyzés |
e év: |
7211 db bejegyzés |
Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 520
- e Hét: 10725
- e Hónap: 50337
- e Év: 279274
|
|
|