Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
Pünkösd
  2017-06-05 23:21:16, hétfő
 
  PÜNKöSD

A húsvét utáni ötvenedik napon, így ebben az évben június 11-én, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják.

"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörû ideje"

Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában. Magyarországon is újra piros betûs nap a Pünkösdhétfô. De mi is ez az ünnep? A hozzá fûzôdô népszokásokat réges-rég elfelejtettük. Vagy mégsem?Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektôl duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet.
Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák elôtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bô termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap.A templomokban évrôl évre megemlékeztek errôl a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplôjüket es kezdôdhetett a mulatság.
Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösdikirályné járás. A pünkösdikirály választás sajnos teljesen eltûnt, pedig a mai napig él a szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság. Kezdetben vitézi szokás volt, a katonák maguk közül választottak egy évre királyt. Ezt idézi Balassi Bálint verse:
"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörû ideje
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítô szele"

A Pünkösdikirályné járás.
A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat édes-e vagy savanyú? Fellebentve a díszes kendôt megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de a fogát a világért sem villanthatja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánóknak.

A törökbasázás
Egy 10-12 éves gyermeket beöltöztetnek selyembugyogóba, turbánt kötnek a fejére. Égetnivaló kölyköt választanak erre a szerepre, aki amúgy is rászolgált a verésre. Persze kitömik a ruhájeat szalmával, hogy ne fájjanak az ütések. Aztán összeláncolt kézzel vezetik végig a falun. Énekelnek, a basa ugrándozik, a fiúk meg zöld gallyakkal csépelik boldogan.

Pünkösdi esô
Májusi esô aranyat ér, de a pünkösdi esô ritkán hoz jót. Tartja a hiedelem

Pünkösdikirály választás
Amolyan legényvirtus volt, lovas versennyel, tûzugrással, tekézéssel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a falu kontójára és minden mulatságra hivatalos volt.A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal.A szokások ma már kihalóban vannak, de az ember érzi, ünnepre, pillanatnyi csöndre, játékra, társaságra szükség van most is. Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek, az ember és a természet szeretetét hirdetik, csupa olyat, amiben megkapaszkodhatunk és amik által továbbléphetünk. Most majd Pünkösdvasárnap és hétfô után, a keddek és szerdák hétköznapjaiban.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Miről szól pünkösd ünnepe?
  2017-06-05 23:20:14, hétfő
 
  Miről szól pünkösd ünnepe?

A húsvét utáni ötvenedik napon, az idén május 24-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. A néphit szerint ha e napon szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket.

Pünkösd


A húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Az ünnepet sávuótnak, a "hetek ünnepének" nevezik, mert hétszer hét nappal pészah után ünneplik.


A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban - 1993 óta Magyarországon is - munkaszüneti nap.

A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát - uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól is.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Pünkösd
  2017-06-05 23:19:07, hétfő
 
  Pünkösd

Márciusi jeles napok Áprilisi jeles napok Húsvéti ünnepkör Pünkösd Májusi jeles napok Főoldal

A pünkösdi ünnepkör
Áldozócsütörtök
A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetelének napja. Neve onnan ered, hogy az évi egyszeri áldozás határidejéül az egyház ezt a napot szabta. Sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is.

Mit ünneplünk Pünkösdkor?
Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor.
A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

"És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk." (Csel 2:1–4)

Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.


A bibliai jelenet 12.századi ábrázoláson



11.századi kódex lap
Franciaország








Pünkösdi népszokások
Magyarországon csakúgy mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Pünkösdikirály-választás
A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.


Pünkösdi király - Németország

Pünkösdölés
"Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem."

Adománygyűjtő népszokás.Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A "királynő" feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. Az ismert dal alapján néhol "mavagyonjárásnak" is nevezik a pünkösdölést. ("Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja")
Gyakran a pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és vőlegény vonul a kíséretével házról-házra. Előfordult, hogy a vőlegény szerepét is lányok játszották el, természetesen megfelelő ruhadarabokba öltözve. A menyasszony vagy pünkösdi királyné díszes ruháival, fejékével is kitűnt a menetből. Az egyik kislány kosarat vitt magával, abba gyűjtötték az adományokat.




Kalotaszegi pünkösdi királyné


Pünkösdi királyné Portugáliában



Mátkálás
Komatál küldés. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinnia megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.





Zöldág-járás, zöldág-hordás
A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.





Hiedelmek
Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.





Étkezési szokások
Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.






A csíksomlyói búcsú
A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság 5-600 ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten gyakran felcsendül a Boldogasszony anyánk és a Székely himnusz.


A csíksomlyói kegytemplom 1930-as levelezőlapon



Szentháromság vasárnapja
A pünkösd utáni vasárnap a Szentháromság ünnepe. kultusza a barokk korból ered, a pestisjárványok idején szerte Európában emeltek ún. pestis oszlopokat, melyeket a Szentháromság szimbolikus képi megjelenítésével díszítették. bizonyos vélekedések szerint a parasztházak napsugarashomlokzatain is a Szentháromság ábrázolása köszön vissza.


Napsugaras homlokzatú parasztház Szegeden



Úrnapja
Az Oltáriszentség ünnepe, a pünkösd utáni második hét csütörtökje. A templomkertben ún. úrnapi sátrakat készítenek, melyeket zöld ágakkal, lombbal, virágokkal, megszentelt növényekkel díszítenek, melyeknek rontást űző, gyógyító hatást tulajdonítottak.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Pünkösd
  2017-06-05 23:15:44, hétfő
 
  Pünkösd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pünkösd
Pünkösdi liturgia
Pünkösdi liturgia
Hivatalos neve pünkösd
Vallás kereszténység
Tartalma, jelentése a Szentlélek kiáradásának ünnepe
Kezdete húsvét + 49, vagyis az 50. napon (pünkösdvasárnap)
Vége a következő napon (pünkösdhétfő)
Ideje a húsvéti ünnepkörben
2015 május 24. a nyugati és május 31. a keleti egyházaknál
2016 május 15. a nyugati és június 19. a keleti egyházaknál
2017 június 4. (mind a keleti, mind a nyugati egyházaknál)
Kapcsolódó ünnep sávuót
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pünkösd témájú médiaállományokat.

A Szentlélek pünkösd napján áradt ki Jézus Krisztus anyjára, Szűz Máriára, valamint az apostolokra.
(Limbourg fivérek: Les Très Riches Heures kódex (15. század))

A galamb képében ábrázolt Szentlélek és a Szent család

A Szentlélek tüzes lángnyelvei leszállnak az apostolokra

Krisztus, Mária és az apostolok

,,Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek" ApCsel 2,3
A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg.[1] A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül hagion pneuma, latinul Spiritus Sanctus), ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:

,,
Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen,
hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.
Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.

"
- Apostolok cselekedetei 2:1 - 2:4, Károlyi-biblia
A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, a kegyelem kiáradásának jelei. Az Újszövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt: ,,Új szövetséget kötök veletek...akkor majd...új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek...Az én Lelkemet oltom belétek..." (Ez. 36,25-27; 11,19; Jer. 31,31k). Keresztelő János is jövendölt a Szentlélekről: ,,Jézus majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni" (Máté 3,11) Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb formájában a Szentlélek leszállt Jézusra. Ezért a katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb. A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja. 1956-ig vigíliája, 1969-ig oktávája is volt, a húsvéti idő a pünkösdöt követő szombattal ért véget. 1969-től pünkösd hétfője már az évközi időhöz tartozik.[2] A pünkösd hétfő Magyarországon munkaszüneti nap.

Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 Eredete
2 Népszokások
2.1 Májusfa
2.2 Pünkösdi király
2.3 Tavaszköszöntés
2.4 Pünkösdi királynéjárás
2.5 Pünkösdölés
2.6 Törökbasázás, borzakirály, rabjárás
2.7 Csíksomlyói búcsú
3 Pünkösdvasárnap időpontja a nyugati keresztény egyházakban (2000-2025)
4 Jegyzetek
5 Források
6 További információk
Eredete[szerkesztés]
Eredete az ószövetségi zsidó ünnep, héber nyelven Sávuót, a törvényadás (tóra adásának) emléknapja és az új kenyér ünnepe.

Az Ószövetség szerint az Úr három főünnepet rendelt a zsidóknak. ,,Háromszor szentelj nekem ünnepet évenként! Tartsd meg a kovásztalan kenyerek ünnepét! Hét napig egyél kovásztalan kenyeret, ahogyan megparancsoltam neked, az Ábib hónap megszabott idején, mert akkor jöttél ki Egyiptomból. Üres kézzel senki se jelenjék meg előttem! Azután az aratás ünnepét, amikor meződ vetésének első termését takarítod be. És a betakarítás ünnepét az esztendő végén, amikor a termést betakarítod a mezőről. Évenként háromszor jelenjék meg minden férfi az Úristen színe előtt (Jeruzsálemben)!" (2Mózes 23:14-17)

Tehát a középső a pünkösd ünnepe, ez az 50. nap. ,,Számoljatok a szombatra következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. Ötven napot számoljatok a hetedik szombat utáni napig, és akkor mutassatok be új ételáldozatot az Úrnak!" (3Mózes 23:15-16) ,,Amikor pedig eljött pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szent Szellemmel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy ahogy a Szellem adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi tartózkodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik a Föld minden nemzete között éltek. Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni." (ApCsel 2:1-6)

Péter apostol megmagyarázta az ott levőknek, hogy most teljesedett be, amit Jóel így prófétált: ,,Az utolsó napokban, így szól az Isten, kitöltök Szellememből minden halandóra, és prófétálnak fiaitok és leányaitok, és ifjaitok látomásokat látnak, véneitek pedig álmokat álmodnak; még szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban Szellememből, és ők is prófétálnak." (ApCsel 2:17-18) Jézus is megígérte a Pártfogót, akit Ő küld el az Atyától, ,,az Igazság Szellemét, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam." (János 15:26b). ,,Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek; mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm Őt hozzátok. És amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet. A bűn az, hogy nem hisznek énbennem; az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett." (János 16:7-11) Tehát Jézus kitöltötte Szent Szellemét.

Szentírásból ismert Húsvét után az ötvenedik napon tartják. Így pünkösdvasárnap (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: május 10., a legkésőbbi pedig június 13.

Görög nevének (πεντηκοσ τή, pentékoszté) a jelentése is 50, a magyar pünkösd szó ebből származik. Hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Bár pünkösdöt ünnepként csak a 2. században említik ókori keresztény írók (Tertullianus, Órigenész), ünneplése egyidős az egyházzal, tehát az apostolok idejéből való. A bérmálás szentségét hagyományosan pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

Népszokások[szerkesztés]
A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra, amelyek olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló.[3]

Májusfa[szerkesztés]
A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.[4]

A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fájuk, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

Pünkösdi király[szerkesztés]

A teltvirágú pünkösdirózsa a kerti bazsarózsa egyik termesztett fajtája
A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Tavaszköszöntés[szerkesztés]
Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdirózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.

Pünkösdi királynéjárás[szerkesztés]
Eredetileg négy (később több) nagyobb leány körbevitt a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.

Pünkösdölés[szerkesztés]
Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.

Törökbasázás, borzakirály, rabjárás[szerkesztés]
Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.

A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy ,,Segéljék ezeket a szegény katonarabokat." Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.

A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.

Csíksomlyói búcsú[szerkesztés]

Zarándokok tömege a csíksomlyói búcsú helyszínén
Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A csíksomlyói búcsú hagyománya a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Pünkösdvasárnap időpontja a nyugati keresztény egyházakban (2000-2025)[szerkesztés]
2000. június 11.
2001. június 3.
2002. május 19.
2003. június 8.
2004. május 30.
2005. május 15.
2006. június 4.
2007. május 27.
2008. május 11.
2009. május 31.
2010. május 23.
2011. június 12.
2012. május 27.
2013. május 19.
2014. június 8.
2015. május 24.[5]
2016. május 15.[5]
2017. június 4.[5]
2018. május 20.[5]
2019. június 9.[5]
2020. május 31.[5]
2021. május 23.[5]
2022. június 5.[5]
2023. május 28.[5]
2024. május 19.[5]
2025. június 8.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
Ugrás fel ↑ Pünkösd, bences.hu
Ugrás fel ↑ Magyar katolikus lexikon > P > pünkösd
Ugrás fel ↑ Május, Pünkösd hava, Tavaszutó hó, www.sulinet.hu
Ugrás fel ↑ Magyar néprajz>Folklór>Népszokás, népi vallásosság>Május
^ Ugrás ehhez: a b c d e f g h i j k Mozgó római katolikus ünnepek (php). naptarak.com (Naptár Portál). (Hozzáférés: 2014. június 3.)
Források[szerkesztés]
A Pallas nagy lexikona
Sulinet: Május/ Pünkösd hava; Tavaszutó hó
unnep.eu: Csíksomlyói búcsú
További információk[szerkesztés]
Pünkösd.lap.hu - linkgyűjtemény
Húsvét- és pünkösdszámító oldal
A pünkösdi hagyományokról, népszokásokról bővebben
Balassi Bálint: Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje
[becsuk]
m • v • sz
A kereszténység legfontosabb ünnepei és jeles napjai
Ökumenikus
vasárnap
karácsonyi ünnepkör | advent · karácsony · vízkereszt
húsvéti ünnepkör | nagyböjt · nagyhét (virágvasárnap · nagycsütörtök · nagypéntek · nagyszombat) · húsvét · fehérhét · áldozócsütörtök · pünkösd
Szentháromság ünnepe
Csak katolikus
húshagyókedd · hamvazószerda · úrnapja · mindenszentek · halottak napja · Krisztus király ünnepe
Csak protestáns
a reformáció napja
Nemzetközi katalógusok
GND: 4174040-3
Vallás Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Kategória: Keresztény húsvéti ünnepkörNépszokásokÜnnepek májusbanÜnnepek júniusban

Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Meghalt Jókai Anna
  2017-06-05 22:14:27, hétfő
 
  Meghalt Jókai Anna...NYUGODJÉK BÉKÉBEN!

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, írja a Magyar Távirati Iroda.
Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten, és már gyerekként érdekelte az írás. Azonban tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált elismert íróvá.
Írói pályáján két, egymással természetes módon összefüggő korszakot különböztetett meg, ezek között a határt Napok című regényének 1972. évi megjelenésében jelölte meg. Első művei a klasszikus hagyományokban gyökerező, a cselekmény és az árnyalt lélekábrázolás fontosságát hangsúlyozó írások, szereplői többnyire szeretetre vágyó, boldogulást és társat kereső nők. A hetvenes évektől írásai filozofikusabbá váltak, az emberi lét történéseit, az anyagi világ összefüggéseit egy magasabb rendű létezés dimenzióiban vizsgálta, stílusát ekkortól nevezik spirituális realizmusnak.
Életszemléletének, világképének kialakulásában nagy szerepe volt a Biblia és az antropozófia tanításainak, mestereinek Lev Tolsztojt, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijt, Hamvas Bélát, Kodolányi Jánost és Várkonyi Nándort tartotta.
1989-től az Írók Szakszervezetének tagja, 1997-től elnöke. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2000-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja is. 1998-ben jelent meg az azóta huszonkét kiadást megért Ne féljetek című regénye (amelyet pszichológusok, terapeuták is felhasználnak munkájukhoz). 2000-től 2006-ig a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke, olvasható a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján található életrajzában.
1970-ben József Attila-díjjal, 1994-ben Kossuth-díjjal, 2003-ban Arany János-nagydíjjal, rá egy évre Prima dijjal és Prima Primissima közönségdíjjal jutalmazták. 2014-ben Kossuth-nagydíjat kapott és a Nemzet Művésze lett. Budapest díszpolgára is volt.
2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában. Jókai Annát saját halottjának tekinti az Magyar Művészeti Akadémia és a józsefvárosi önkormányzat.

Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
200 éve született Arany János
  2017-03-02 23:46:28, csütörtök
 
  200 éve született Arany János, a magyar nyelv legnagyobb mestere

Kétszáz éve, 1817. március 2-án született Nagyszalontán (ma Salonta, Románia) Arany János, a 19. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere. A jubileum alkalmából március 2-án kezdődik az Arany János emlékév.


Wikipedia


Elszegényedett hajdúcsaládból származott. Debrecenben tanult, majd tanítóskodott, festett, 1836-ban színésznek állt. 1840-től aljegyző volt Szalontán, majd 1842-től a helyi gimnázium rektora. A költő életének 65 éve alatt végigélte a kor sorsfordulóit, lírájában hangot is adott mindannak, ami a magyarsággal történt. Arany elsősorban epikus költőnek tartotta magát, de költészetének - a méltán népszerű és halhatatlan Tolditól eltekintve - elsősorban lírai része érvényes ma és hordoz az utókor számára is üzenetet.
Költői eszmélésének ideje a reformkor, kibontakozásának, egyéni hangjának kialakulása az 1848-49-es szabadságharc idejére esett. Depressziója, költői erejének elapadása az önkényuralom időszakában csúcsosodott ki, második alkotói korszaka az 1850-es és 1860-as évek fordulóján a nemzeti remények újraéledésével indult, míg időskori rezignációja az 1867-es kiegyezés utáni korhoz kapcsolható. Lírájában és kisepikájában - balladáiban - pontosan követhetők a kor és az egyéni élet párhuzamai.

A Toldival a csúcson

Első nagy sikere az Elveszett alkotmány című szatirikus eposza volt, amellyel a Kisfaludy Társaság pályázatán nyert 1846-ban. A költő maga "irodalmunk vaskorát" emlegette a ma már alig olvasható művel kapcsolatban. Még nagyobb sikert ért el a Toldival 1847-ben, amely mind nyelvében, mind szerkesztésmódjában, mind pedig a népi irodalom politikai hatását tekintve a csúcspontot jelentette pályáján és Petőfi barátságát is meghozta számára. Ez a kapcsolat életre szóló útravalót jelentett a hat évvel idősebb, ám zárkózottabb és befelé forduló Aranynak: lelki és szellemi kibontakozást, irodalmi és politikai iránymutatást, amelyhez évtizedekkel később is hű maradt.
Az ellenállás szimbóluma
A szabadságharc bukása és Petőfi halála mély lelki válságba sodorta az amúgy is depresszióra hajlamos Aranyt. Több éves hallgatás után olyan keserű versekben fejezte ki a saját és az 1850-es évek elnyomásának hangulatát, mint A lantos, a Letészem a lantot, a Fiamnak, A honvéd özvegye. Az önkényuralom végén a nemzet és költője is lassan magához tért. Arany első nagy balladái az 1850-es évek második felében születtek, ezek főleg nemzeti jellegűek: a Hunyadi-balladakör darabjai, a Zách Klára, a Szondi két apródja, és a leghíresebb, A walesi bárdok, amely az ellenállás szimbóluma lett.
1851 és 1860 között Nagykőrösön volt tanár, ott pedagógusként is kiemelkedett társai közül. 1860-ban Pestre került, ahol a kor többi közszereplőjével együtt egyre aktívabb lett. Ebben az időben számos irodalmi tanulmányt írt és folyóiratokat szerkesztett. Költészete is felívelt: megírta a Széchenyi emlékezetét, majd a Rendületlenül és a Magányban hatalmas ódáit, melyek a haza és a nemzet sorskérdéseivel foglalkoznak. Ezekben az években, 1862-ben és 1863-ban írta meg a Buda halálát, amelyet jeles monográfusa, Keresztury Dezső a magyar népiesség utolsó nagy fellángolásának nevezett.
Nem lelkesedett a kiegyezésért
Aranyt 1865-ben az Akadémia titkárává választották, ez a munkakör némi anyagi biztonságot jelentett számára, de irodalomra nemigen maradt ideje. Nagy tervei, a hun trilógia további részei és a Toldi középső része töredékben maradtak, a Toldi szerelmét csak élete végén fejezte be. Átmeneti hallgatásához hozzájárult szeretett lányának korai halála is, 1865 és 1876 között csak kevés verse született.


Wikipedia
A kiegyezésért nem lelkesedett, a neki adott királyi kitüntetést csak Eötvös József külön kérésére fogadta el és ezzel kapcsolatban számos gúnyverset írt önmagáról. Élete utolsó évtizedében egyre rezignáltabb lett, majd hivatalainak elhagyása után a Margitszigeten írta meg utolsó nagy ciklusát, az Őszikéket. Akkori balladái a lelkiismeret drámáit vetítik elénk, a Vörös Rébék, a Tetemre hívás, az Éjféli párbaj, a Hídavatás, a Tengeri-hántás, Az ünneprontók című versek mindegyike "tragédia dalban elbeszélve" - Greguss Ágost esztéta meghatározása szerint. Öregkori lírája legalább ilyen jelentős, az Epilógus, a Vásárban, A tölgyek alatt, az Ének a pesti ligetről az idős ember örömeit és gondjait, egy megnyugvó lélek emlékezését tárják az olvasó elé. A költő 1882. október 22-én halt meg Budapesten.
1995-ben a Magyar Írószövetség Arany János Alapítvány megalapította a nevét viselő díjat, amelyet 1996-ban adtak át először. 2016-ban az Országgyűlés a költő születésének 200. évfordulója alkalmából Arany János-emlékévvé nyilvánította 2017-et, az évfordulóra a Magyar Nemzeti Bank emlékérmet bocsátott ki.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Bálint-nap
  2017-02-16 14:06:07, csütörtök
 
  Bálint-nap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Disambig.svg Ez a szócikk az ünnepről szól. A filmhez lásd a Valentin nap szócikket.
Bálint-nap
Szent Bálint keresztel

Alternatív neve Valentin-nap
Ünneplik világszerte
Ideje február 14.
Népszokások üdvözlőlapok és ajándékok küldése
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bálint-nap témájú médiaállományokat.

Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje. Magyarországon e szentnek nem alakult ki jelentős egyházi kultusza. Az angolszász országokban Valentine (Bálint) napján (február 14-én) tartott Valentine's Day (magyarul: Bálint-nap) ünnepe a 20. század végétől világszerte elterjedt világi "szerelmes-ünnepként". Az angolszász szokás Magyarországon az angol elnevezés magyarosított formájú átvételével, mint Valentin-nap vált ismertté és népszerűvé az 1990-es évektől kezdődően. Ezen az ünnepen a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket, vagy szerelmes üzenettel kedveskednek neki. A Valentin-nap vallási eredete világszerte, így Magyarországon is elhomályosult.

Az ókorból eredő ünnepet a keresztények február 14-én ünneplik, ami pontosan egy nappal az ókori Római Birodalom kedvelt Lupercalia ünnepe előtti nap. A rómaiak az ünnepet Lupercus és Faunus isteneken kívül az ókori Rómát alapító legendás testvérpár, Romulus és Remus tiszteletére tartották meg. A pogány ünnep központjában az a Lupercal nevű barlang állt, ahol a monda szerint egy farkas a városalapító két fiúcskát szoptatta.

A keresztény szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Ennek a szentről elterjedt egyik történet képezte az alapját. Eszerint mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtönőre vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt - a hagyomány szerint - február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: ,,A Te Bálintod." Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A vallásos, az egyházi liturgiában gyökerező eredete ennek az ünnepnek Jézusnak, mint égi vőlegénynek a megérkezése az égi esküvőre. A római-katolikus naptárnak (Calendarium Romanum Generale) az 1970-es évi reformjakor e szent és emléknapja az előírt egyházi liturgiából eltűnt, hogy helyet adjon a történelmileg bizonyítható szaloniki születésű szent testvérpár, Konstantin-Cirill († Róma, 869. február 14.) és Szent Metód liturgikus ünnepének.[1]

A napot átszövi sok hagyomány, ugyanúgy mint az 1990-es években népszerűvé lett, az USA-ból és Írországból átvett Halloweent.

Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 Története
1.1 Ókori pogány előzmények
2 Szent Bálint-napi hagyományok
2.1 Anglia
2.2 Németország
2.3 Japán
2.4 Dél-Korea
2.5 Máshol
2.6 Magyarország
2.7 Lengyelország
3 Jegyzetek
4 Irodalom
5 További információk
Története[szerkesztés]

Taipei 101 Valentin napján
Ókori pogány előzmények[szerkesztés]
A Bálint-nap körüli napokon az ókori Rómában két vallásos ünnep is létezett: Faunus ünnepe, és a Lupercalia vagy más néven Februa. Ezeket az ősi eredetű pásztorünnepeket február 13-15 között tartották.[2] A Lupercalia tisztító szertartásokból és termékenységi rítusokból állt, hogy kiengeszteljék a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. A papok ekkor a februa nevű kecskebőr szíjakkal ostorozták a fiatalokat, főleg a nőket, hogy a rituális verés tisztulást és termékenységet hozzon.

A termékenység ünnepének voltak kellemesebb részei is. Ez a nap Júnó istennő, a házasság pártfogójának ünnepe is volt: a fiatal leányok Juno templomába mentek, hogy ott egy szerelmi jóslatot kapjanak az igazi partner kiválasztásához.

A férjek virágot ajándékoztak ezen a napon a feleségeknek. Az egyszerű nép (plebeius) ifjú férfiai pedig ezen a napon tombolát húztak a még hajadon nők neveivel. Az így létrejövő párok egymással jártak egy ideig és néhányan a szóbeszéd szerint valóban egymásba szerettek. Ez a népszokás sok római arisztokrata szemében erkölcstelen volt.

Egy legenda összefüggést teremt egy Valentinus nevű keresztény mártír kivégzésének napja 269. február 14. és az ugyanezen napra eső Lupercalia ünnep között, melyen a rómaiak totemisztikus farkasősét ünnepelték.[3] Így a régi római szokások keveredtek a keresztény mártír történetével és meghonosodtak a későbbi társadalomban is. Viszont az ókori pogány ünnepek és a későbbi Szent Bálint nap közötti közvetlen kapcsolatra nincs bizonyíték, csak ezek a legendák léteznek.

Szent Bálint-napi hagyományok[szerkesztés]
Anglia[szerkesztés]

Elizabeth Pepys portréja
Az angolszász területen e nap népszerűsége Geoffrey Chaucer, angol költőnek a ,,Madarak parlamentje“ (Parlement of Fowls) című költeményére[4] nyúlik vissza, mely 1383-ban feltehetően II. Richárd király udvarában megtartott Valentin ünnepségekre készült és melyet azon első alkalommal adtak elő. A költemény arról szól, hogyan gyülekeznek a madarak épp ezen a napon Triász, a természet istennője köré, hogy így mindegyikük egy társra találjon.[5]

A 15. század vége óta vannak Valentin párok Angliában, akik egymásnak kisebb ajándékokat vagy költeményeket küldenek. A virágok ajándékozásával való kapcsolat visszavezethető Samuel Pepys költő feleségére Elizabeth Pepysre, aki 1667-ben férje szerelmes levelére egy virágcsokorral válaszolt. Az angol nemesi társaság köreiben ettől kezdődően a levél és a virágcsokor kapcsolata utánzás révén meghonosodott.

Shakespeare Hamlet című drámájában a megőrült Ophelia ,,illetlen" énekében Szent Bálint napjáról beszél, amelynek éjszakáján a leány bement a legényhez és már nem leányként jött ki tőle.

Németország[szerkesztés]
Az angol kivándorlók magukkal vitték a Valentin-napi szokásokat az Amerikai Egyesült Államokba. A második világháború alatt pedig az amerikai katonák terjesztették el ezt a szokást Európában, így Németországban is. 1950-ben Nürnbergben volt az első Valentin-napi bál. Ekkor hivatalosan is bevezették a Valentin-napot. Általánosan ismertté a virágtermesztők és az édességipar reklámjaival lett.

Időközben megjelentek az édességcsomagok, kártyák és parfümök is, de a legfontosabb ajándék továbbra is a virág. Míg év közben főként a nők azok, akik a virágokat vásárolják, addig Valentin napján a férfiak vannak többségben. A vörös rózsák ára ilyenkor erősen felemelkedik.

A német nyugati szláv és szorb területeken a Valentin nap idejére esik az úgynevezett madár-esküvő ünnepe. Ehhez az ünnephez tartozik az azonos nevű német népdal.

Japán[szerkesztés]
A japán szokás eltér a nyugatitól. Február 14-én a hölgyek csokoládéval ajándékozzák meg imádottjukat, de akár férfi munkatársaikat, ismerőseiket is. Egy hónappal később (White Day) viszonzásként aprósüteményt kapnak ők ajándékba.

Dél-Korea[szerkesztés]
Dél-Koreában más hónapok 14. napja tekinthető ugyanezzel a jelentéssel bírónak. A Valentin nap és a White Day mellett a félszigeten van egy Black Day is: aki február 14-én és március 14-én sem kapott ajándékot, az április 14-én ,,gyászolja" ezt, és jajagmyeont (자장면) egy fekete szósszal készített tésztát eszik.

Máshol[szerkesztés]

Valentin napi üdvözlő kártya 1883-ból
A Kínai Népköztársaságban napjainkban egyre kedveltebb lett ez az ünnep a nyugati életstílus felé orientálódó fiatalság körében.

Brazíliában június 12-én ünneplik ezt a napot.

Európában saját hagyományok alakultak ki. Itáliában a szerelmespárok többnyire hidakon vagy folyóknál, tavaknál találkoznak. Ezeken a helyeken a kerékpárok elhelyezésére szolgáló berendezések vannak, de nem a kerékpárokat lakatolják le az olasz fiatalok, hanem egyszerűen csak magát a lakatot zárják rá az alkalmatosságokra és arra a nevük kezdőbetűit írják rá, nagyobb lakatokra ráragasztják a pár fényképét is. Miután a lakatot lezárták, a pár tagjai egy-egy kulcsot a vízbe dobnak és közben valamit kívánnak maguknak. Ezeket a kívánságokat nem szabad elárulniuk, de gyaníthatóan az örök szerelem az, amit kívánnak. Egyre több lakat gyűlik így össze nagy csomóban.

Finnországban a Valentin napot a ,,barátság" napjaként ünneplik, melyen képeslapot küldenek vagy kisebb ajándékot adnak át egymásnak azok, akik a másikat szimpatikusnak találják. Ez a szimpátia azonban nem erotikus jellegű.

Magyarország[szerkesztés]
A fájlhoz képjegyzet tartozik
Kalotaszegi vetélő 1883-ból, amely szerelmi ajándéknak készült[6][7] Bálint-napra.
A fából készült vetélő vésetének szövege: ,,1883-Ba Február 14 Kén"
Kevéssé ismert, hogy a magyarországi németek közt Szent Bálint igen népszerű volt, gyakran ábrázolták. Bólyban van az egyetlen Szent Bálint tiszteletére szentelt kápolna Magyarországon, a Bóly közelében fekvő Töttös Szent Erzsébet-templomának mennyezetén pedig ma is látható Bálint freskója.

Cikó központjában régi kereszt áll, két oldalán német öltözetben Szent Vendel hitvalló, a pásztorok védőszentje és Szent Bálint.[8]

Az ország magyar lakói is számon tartották a szentet. (Ez olvasható az Érdy-kódexben is.) A ,,nyavalyatörésre" (epilepsziára) hajlamosak gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, vagy más néven frászkeresztet.

A népi hagyomány szerint ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek, vagy hogy ekkor jönnek vissza a vándorló vadgalambok. Voltak olyan területek, ahol e napon szokás volt a madarakat etetni.[9]

1997. február 14-étől Molnár Pál újságíró kezdeményezésére az általa megalapított Balassi Bálint-emlékkard elnevezésű irodalmi díjat ezen a napon adják át Budán. A díjalapító az amerikanizálódással szemben próbál azóta is európai jelleget adni a Bálint-napnak. 2006 óta Bálint-napi Balassi-fesztivál elnevezéssel szerte Európában irodalmi estekre kerül sor e naphoz kapcsolódóan: a legnagyobb részvétel évében 39 helyszínen - Lisszabontól Székelyudvarhelyig - idézték fel Balassi költészetét. Többnyire a magyar nyelvterületen kapcsolódnak be a Balassi-fesztiválba, melynek jelmondata: ,,az európai életérzés ünnepe". A fesztiválok programja kötetlen, egyetlen kötelező mozzanatuk, hogy a közönség előtt meg kell nevezni az adott Bálint-napon kitüntetett magyar költőt és külföldi műfordítóját, boros rendezvényeken pedig az ő egészségükre kell elsőként koccintani. A fesztivál témáját minden év szeptember elsején az európai Balassi-kultusz központjának honlapján[10] teszi közzé a díjalapító. 2013-ban például ,,Balassi, a borok barátja" volt a téma.

Lengyelország[szerkesztés]
A lengyelországi Chełmno plébániatemplomában évszázadok óta őriznek egy Szent Bálint-ereklyét. Chełmnóban február 14-én minden évben hagyományosan megünneplik a vértanú és a szerelmesek ünnepét.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Bálint-nap
  2017-02-16 13:58:03, csütörtök
 
  Szent Bálint

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Római Szent Bálint
áldozópap, vértanú
Születése
ideje nem ismert
helye nem ismert
Halála
270 körül
Róma
Tisztelete
Tisztelik Római katolikus egyház
Szentté avatása hivatalosan nem avatták szentté
Ünnepnapja február 14.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Római Szent Bálint témájú médiaállományokat.
Terni Szent Bálint
Terni Szent Bálint és tanítványai egy 14. századi kéziratban
Terni Szent Bálint és tanítványai egy 14. századi kéziratban
püspök, vértanú
Születése
ideje nem ismert
helye nem ismert
Halála
270 körül
Interamna
Tisztelete
Tisztelik Római katolikus egyház
Szentté avatása hivatalosan nem avatták szentté
Ünnepnapja február 14.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Terni Szent Bálint témájú médiaállományokat.
Passaui Szent Bálint
Idősebb Lucas Cranach: Passaui Szent Bálint (1502-1503)
Idősebb Lucas Cranach: Passaui Szent Bálint (1502-1503)
püspök
Születése
ideje nem ismert
helye nem ismert
Halála
475 körül
Zenoburg?
Tisztelete
Tisztelik Római katolikus egyház
Szentté avatása hivatalosan nem avatták szentté
Ünnepnapja január 7.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Passaui Szent Bálint témájú médiaállományokat.

Szent Valentin ezüst ereklyetartója (Lengyelország)
Szent Bálint (latinul: Valentinius) 3 keresztény mártír és egy későbbi püspök volt az ókori Rómában. Egyikük, Terni Szent Bálint a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziától szenvedők védőszentje. A római katolikus naptár szerint 1969-ig ünnepét február 14-én tartották, amikor kivették a külön napon ünnepelt szentek sorából. Ez a nap azonban ma is Bálint, illetve Valentin névnapja. (Lásd még: Bálint-nap)

Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 Életük
2 Az epilepsziások védőszentje
3 Jegyzetek
4 Források
5 Lásd még
Életük[szerkesztés]
A 3. századból, II. Claudius Gothicus római császár (uralkodott: 268-270) korából három Valentinus nevű keresztény mártír is ismert:

Római Szent Bálint áldozópap és vértanú. II. Claudius alatt elfogták hitéért. Maga a császár próbálta meg őt pogány hitre téríteni, de a pap babonaságnak nevezte a pogányságot. A császár erre egy Aster nevű főtisztjének átadta Bálintot kivégezni. Bálint Aster házában beszélt a keresztény hitről és meggyógyította a főtiszt vak leányát. Mivel Bálint hatására Aster és házanépe megkeresztelkedett., a császár őket is kivégeztette. Bálintot a Flamininius kapunál fejezték le. Sírja fölé később I. Gyula pápa templomot építtetett.[1] - Szent Bálint pap legendájáról az Érdy-kódexben is olvashatunk: egy pogány fejedelem azt mondta neki, hogy hinni fog, ha a vak leányát meggyógyítja. ,,Erre Bálint püspök imádságot tevén, megvilágosojtá ő vak leányát."
Életéről így számol be a Legenda aurea (az évszám téved, Claudius 253 körül nem uralkodott még):
,, Szent Bálint (február 14.)
Bálint (Valentinus) annyit tesz, mint valorem tenens, ‚erőt bíró', azaz a szentségben állhatatos; vagy valens tyro ‚erős újonc', azaz Krisztus katonája. Az a katona erős, aki sohasem bukott el, vitézül harcol, bátran védekezik, és nagy győzelmet arat. Így Bálint sem hátrált meg a vértanúságtól menekülve, lesújtott a bálványimádásra azt megsemmisítve, megvédte a hitet azt megerősítve, és győzött szenvedve. Bálint tiszteletre méltó pap volt, akit Claudius császár magához hívatott és megkérdezte őt, így szólván: ,,Mi lelt, Bálint? Miért nem élvezed barátságunkat azzal, hogy a mi isteneinket imádod és hiú babonádat elveted?" Mire Bálint: ,,Ha Isten kegyelmét ismernéd, ezt semmiképpen nem mondanád, hanem lelkedet elfordítanád a bálványoktól és Istent imádnád, ki a mennyekben van." Akkor valaki, aki Claudius mellett állt, így szólt: ,,Mit akarsz mondani, Bálint, a mi isteneink szentségéről?" Mire Bálint: ,,Róluk semmit sem mondok, hacsak azt nem, hogy szánalmas és minden tisztátalansággal teli emberek voltak." Erre Claudius: ,,Ha Krisztus az igazi Isten, miért nem mondod meg nekem az igazat?" Mire Bálint: ,,Bizony, Krisztus az egyetlen Isten, s ha hiszel benne, lelked üdvösséget nyer, az állam gyarapszik, minden ellenséged fölött győzedelmeskedsz." Claudius pedig így szólt a mellette állókhoz: ,,Római férfiak, hallgassátok, milyen bölcsen és helyesen beszél ez az ember!" Akkor így szólt a prefektus: ,,Félrevezeti a császárt! Hogyan is hagyhatnánk el azt, amit gyermekkorunktól vallunk?" És akkor Claudius szíve megváltozott, Bálintot egy másik parancsnok őrizetére bízták, és miután annak házába vezették, így szólt: ,,Uram, Jézus Krisztus, igaz világosság, világosítsd meg ezt a házat, hogy felismerjék; te vagy az igaz Isten!" Mire a prefektus: ,,Csodálom, hogy azt mondod: Krisztus a világosság. Viszont ha az én lányomat, aki régóta vak, megvilágosítja, megteszem, amit csak kívánsz." Akkor Bálint imádkozva visszaadta a vak leány szeme világát, és abban a házban mindenkit megtérített. Azután a császár az Úr 253. esztendeje körül lenyakaztatta.
"
- [2]

Terni Szent Bálint püspök és vértanú. Interamna (ma Terni) püspökeként működött és több nyomorékot, illetve egy Craton nevű filozófus születésétől fogva összezsugorodott fiát gyógyította meg imáival. Ez utóbbi csodálatos gyógyulás hatására nem csak Craton és családja, hanem Interamna kormányzójának fia, Abundius is elfogadta a keresztény hitet. Abundius apja, a pogány Placidus kormányzó ezért elfogatta, megkínoztatta, majd lefejeztette Bálint püspököt. A püspök hívei rejtekben eltemették Bálint holttestét, és virrasztottak sírja felett, de tettükért őket is kivégezték.[3] - Terni Szent Bálint a szerelmesek védőszentje is. Egy, az életéből való elbeszélése arról tanúskodik, hogy Bálint püspök titokban eskette meg a szerelmes párokat. Ez azért volt különleges, mert a törvény abban az időben tiltotta a férfiaknak a katonai szolgálat előtti házasságkötést. Egy további történet arról számol be, hogy ő volt az első, aki egy pogány férfit és egy keresztény nőt összeadott. Kezdetektől fogva ismert a szerelmesek iránti rokonszenve és az értük végzett tettek sora. Talán ezért is lett halála után az ő védőszentjük.[4]
Searchtool right.svg Bővebben: Bálint-nap
Afrikai Szent Bálint vértanú Africa provinciában. Nevén kívül nem maradt fenn róla semmi sem.[5]
Náluk 2 évszázaddal később élt egy negyedik Szent Bálint is:

Passaui Szent Bálint püspök. Legendájának egyik változata szerint háromszor próbált letelepedni és téríteni Passauban, de mindháromszor elűzték, ezért az Alpokba húzódott vissza és ott is halt meg. 475 körül hunyt el, és a Meran melletti Zenoburgban (Monte di Zeno) temették el. Tiszteletéről már a 6. században tanúskodik Venantius Fortunatus és Arbeo freisingi püspök. Ereklyéit III. Tasziló bajor herceg 764-ben a passaui Szent István-dómba vitette. 1120-ban Bálint püspök koporsójának fölnyitásakor a holtteste mellett egy ólomtáblára írva megtalálták életrajzát is. A passaui egyházmegye patrónusaként tisztelik. A nyavalyatörősök a nyakukban hordott úgynevezett bálintkereszttel, frászkereszttel (Valentinskreuz, Fraisenkreuz) a betegség elriasztását célozzák. Ünnepe a fentebbi Szent Bálintokkal szemben január 7.[6]
Amint Bálint Sándor néprajzkutató kimutatta, a Szent Bálintok tisztelete később Itálián kívül - így a Magyar Királyságban - is elterjedt. Elsősorban a Német-római Birodalomban és az Osztrák Hercegségben örvendett nagy tiszteletnek. Magyarországon napjához sok-sok, vidékenként eltérő népszokás kapcsolódott a régi világban.[7] A Valentinus név, amely az "erősnek lenni" jelentésű latin valens szóra utal, nagyon népszerű volt a késő antik korban. A Valentinus név nem szerepelt a 354-ben készült két mártírlistán. Annyi azonban biztos, hogy 496-ban I. Geláz pápa elrendelte ünnepét, azok között ,,...akiknek nevét méltán tisztelik, de akinek cselekedeteit csak az Isten ismeri."

Az epilepsziások védőszentje[szerkesztés]
Bálint az epilepsziások védőszentje is. A Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) 1997-ben hirdette meg Szent Bálint napjára az epilepsziások világnapját.

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet területén Valentin Ház néven hoztak létre rehabilitációs és foglalkoztató központot. Bálint-napkor programokkal ünneplik az országos epilepszianapot. (Magyarországon mintegy hatvanezer epilepsziás beteg van).[8]

Jegyzetek[szerkesztés]
Ugrás fel ↑ Egyetemes magyar encyclopaedia, i. h., 434. hasáb
Ugrás fel ↑ Legenda Aurea [1]
Ugrás fel ↑ Egyetemes magyar encyclopaedia, i. h., 434-435. hasáb
Ugrás fel ↑ Magyar Kurír, i. h.
Ugrás fel ↑ http://www.newadvent.org/cathen/15254a.htm
Ugrás fel ↑ Katolikus Lexikon, i. h.
Ugrás fel ↑ Bálint Sándor, i. m.
Ugrás fel ↑ Epilepszia: gyógyítható, panaszmentessé tehető, pantaleon.hu
Források[szerkesztés]
Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium - február 14., mek.oszk.hu
Egyetemes magyar encyclopaedia, V. kötet, Emich Gusztáv kiadása, Szent István Társulat, Pest, 1863 [2]
Jacopo de Voragine: Legenda aurea, mek.niif.hu
Magyar Kurír. A hét szentje: Szent Bálint, magyarkurir.hu
Magyar katolikus lexikon. Szent Bálint. o.
Világirodalmi kisenciklopédia I-II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Íme a Valentin-nap igazi története
  2017-02-16 13:55:19, csütörtök
 
  Íme a Valentin-nap igazi története

EREDETE, SZERELEM, VALENTIN NAP

A Valentin-nap az 1990-es évek körül tört be igazán hazánkba, az amerikai minta szerint a szerelmesek ünnepeként. Azonban Magyarországon Szent Bálintnak ennél sokkal régebbre visszanyúló hagyománya van.
A Valentin-nap az 1990-es évek körül tört be igazán hazánkba, az amerikai minta szerint a szerelmesek ünnepeként. Azonban Magyarországon Szent Bálintnak ennél sokkal régebbre visszanyúló hagyománya van.
Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje. Világszerte, de főleg az angolszász országokban Bálint napján (február 14-én) tartják a Bálint-nap (angolulValentine's Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol nyelvű elnevezés közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és népszerűvé az 1990-es évektől kezdődően. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.

Azonban az kevéssé ismert, hogy a magyarországi németek közt Szent Bálint igen népszerű volt, gyakran ábrázolták. Bálint freskója látható ma is Töttös Szent Erzsébet-templomának mennyezetén. Töttös közelében, Bólyban van az egyetlen Szent Bálint tiszteletére szentelt kápolna Magyarországon. Cikó központjában régi kereszt áll, két oldalán német öltözetben Szent Vendel hitvalló, a pásztorok védőszentje és Szent Bálint.

Az ország magyar lakói is számon tartották a szentet. (Ez olvasható az Érdy-kódexben is.) A ,,nyavalyatörésre" (epilepsziára) hajlamosak gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, vagy más néven frászkeresztet. A népi hagyomány szerint ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek, voltak olyan területek, ahol e napon szokás volt a madarakat etetni.



Nézzük más országokban hogyan ünneplik a Valentin-napot:

Anglia: Az angolszász területen e nap népszerűsége Geoffrey Chaucer, angol költőnek a ,,Madarak parlamentje“ (Parlement of Fowls) című költeményére nyúlik vissza, mely 1383-ban feltehetően II. Richárd király udvarában megtartott Valentin ünnepségekre készült és melyet azon első alkalommal adtak elő. A költemény arról szól, hogyan gyülekeznek a madarak épp ezen a napon Triász, a természet istennője köré, hogy így mindegyikük egy társra találjon. A 15. század vége óta vannak Valentin párok Angliában, akik egymásnak kisebb ajándékokat vagy költeményeket küldenek. A virágok ajándékozásával való kapcsolat visszavezethető Samuel Pepys költő feleségére Elizabeth Pepysre, aki 1667-ben férje szerelmes levelére egy virágcsokorral válaszolt. Az angol nemesi társaság köreiben ettől kezdődően a levél és a virágcsokor kapcsolata utánzás révén meghonosodott. Shakespeare Hamlet című drámájában a megőrült Ophelia ,,illetlen" énekében Szent Bálint napjáról beszél, amelynek éjszakáján a leány bement a legényhez és már nem leányként jött ki tőle.

Németország: Az angol kivándorlók magukkal vitték a Valentin-napi szokásokat az Amerikai Egyesült Államokba. A második világháború alatt pedig az amerikai katonák terjesztették el ezt a szokást Európában, így Németországban is. 1950-ben Nürnbergben volt az első Valentin-napi bál. Ekkor hivatalosan is bevezették a Valentin-napot. Általánosan ismertté a virágtermesztők és az édességipar reklámjaival lett. Időközben megjelentek az édességcsomagok, kártyák és parfümök is, de a legfontosabb ajándék továbbra is a virág. Míg év közben főként a nők azok, akik a virágokat vásárolják, addig Valentin napján a férfiak vannak többségben. A vörös rózsák ára ilyenkor erősen felemelkedik.

Japán: A japán szokás eltér a nyugatitól. Február 14-én a hölgyek csokoládéval ajándékozzák meg imádottjukat, de akár férfi munkatársaikat, ismerőseiket is. Egy hónappal később (White Day) viszonzásként fehér csokoládét kapnak ők ajándékba. A Valentin nap és a White Day mellett a félszigeten van egy Black Day is: aki február 14-én és március 14-én sem kapott ajándékot, az április 14-én ,,gyászolja" ezt és jajagmyeont eszik, egy fekete szósszal készített tésztát.

Lengyelország: A lengyelországi Chełmno plébániatemplomában évszázadok óta őriznek egy Szent Bálint-ereklyét. Chełmnóban február 14-én minden évben hagyományosan megünneplik a vértanú és a szerelmesek ünnepét.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A Valentin-nap története
  2017-02-16 13:50:32, csütörtök
 
  A Valentin-nap története

Valentin-nap

Magyarországon a Bálint-nap az 1990-es évektől terjedt el ez az angolszász hagyomány, amit angolul Valentin's Day-nek hívnak. Innen származik a Valentin-nap kifejezésünk is. Ezen a napon a szerelmesek köszöntik, ajándékozzák egymást szeretetük kimutatását jelképező tárgyakkal, üzenetekkel.


A Valentin-nap története

A Bálint-napi hagyomány egészen az ókorig nyúlik vissza, ahol egyes kutatások szerint a római alapítóünnepi körben jelenik meg Juno istennő napja, akit a házasság pártfogoltjaként tartottak számon, s ünnepelték őt február 14-én. Ekkor a férfiak virágot ajándékoztak szívük választottjának. Az ünnep nevét Szent Bálintról kapta. A 3. században, Rómában tevékenykedő püspök keresztény szokásként összeadta a szerelmes párokat az akkori pogány felfogás ellenére, s ezért halálra ítélték. Halála előtt azonban kigyógyította vakságából börtönőre lányát, akinek kivégzése előtt búcsúüzenetet küldött, s úgy írta alá: "A Te Bálintod". Innen eredeztethető a Bálint-napi üzenetküldés szokása.



Angliában főként a virág és levél küldésének alakult ki hagyománya. A 14. században II. Richárd király udvarában tartott Valentin napi ünnepségeken erősödött meg a hagyomány, s egy itt előadott színdarab, a "Madarak parlamentje" kötötte a párra találás eszméjéhez véglegesen ezt az ünnepet.


Az angolok egy régi hagyománya, hogy ezen a napon aki ellenkező nemű először szembe jött velük, Valentinnak szólították, s ebből az ismeretségből gyakran párokká alakultak a felek.

Mint Európa nagy részén, úgy Németországban is a háború utáni békeidőben honosodott meg ismételten a Valentin-nap ünneplése. A Valentin-napi bál hamar népszerű lett, s nem sokkal később hivatalosan is bevezették.

Amerikában manapság nagy jelentősége van a szerelmesek-napjának, míg régebben inkább békéltető szándékú napként volt ismert, illetve ezen a napon az elfeledett ünnepi megemlékezéseket, születésnapokat, évfordulókat bepótolhatta, aki elmulasztotta azt idejében megülni.


Finnországban elsődlegesen inkább a barátság és a szeretet ünnepeként tartják számon február 14-ét, s kedves levelekkel fejezik ki egymás iránti szeretetüket.

Japán sem zárja ki a szeretteiket az ünneplésből, s a hölgyek tiszteletük jeleként minden férfi családtagjukat meglepik egy kis csokoládéval.

Természetesen a franciák ezt a napot is a kacérkodásra hasznosítják, s ekkor a házasságban élőktől is elnézhető egy kis ártatlan flört.

Olaszország ezen a napon lakat alá kerül, persze csak szimbolikusan, hiszen a több ezer szerelmespár szerelme jelképeként lezár egy lakatot, s a hozzá tartozó két kulcsot vízbe dobják, tükrözve ezzel szeretetük végtelenségét.


Lengyelországban a Chelmno plébániában őriznek egy Szent Bálint ereklyét, a koponyájának egy darabját. Szent Valentin emlékére február 14-én este Valentin-napi szentmisét tartanak.

Magyarország bár szerelemben is bővelkedik, inkább népi jóslatairól és megfigyeléseiről jegyzi ezt a napot. Bálint-napon választanak párt a verebek, s kezdenek visszajönni a vándormadarak. Ezen felül úgy tartja a mondás, ha ez a nap száraz, hideg, jó lesz az évben a termés. Szent Bálint nem csak a szerelmesek, de az epilepsziások védőszentje is egyben, így a nyavalyatörésben, vagyis epilepsziában szenvedők a róla elnevezett bálintkeresztet, vagy más néven frászkeresztet viselték.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 352 db bejegyzés
e év: 1366 db bejegyzés
Összes: 7802 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1589
  • e Hét: 19506
  • e Hónap: 81132
  • e Év: 453227
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.