Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 30 
A gyopár
  2017-09-18 14:58:30, hétfő
 
  Balla Miklós

A gyopár

A bérctetőn a hófehér gyopárka
Vágyódva néz a termő völgybe le,
Hol lágy szellőben ért kalász hullámzik
S a rét ezer virággal van tele.

Alatta zúg a fenyves koronája -
Tekintete a lombokon pihen,
És kis szívéből égre száll a sóhaj:
Mi szép lehet az erdő mélyiben!

Kicsiny virág, te halvány szép gyopárka,
Miként a sas, oly biztos, oly szabad,
Ne vágyj a völgybe dús kalászok közé,
Se fenyvesárnyba ne kívánd magad!

Az aranykalász az embereknek rabja,
Hosszú életre mind hiába vár,
S a lombok alján elsatnyúl a rózsa,
mert nem jár hozzá fénylő napsugár.

Maradj meg ott fenn, büszkén a magasban,
A völgy csupán egy óriás sirgödör -
Emeld fejedet a felhőkön keresztül
Csak az a fenséges ami égbe tör!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szonett az anyanyelvről
  2017-09-10 01:12:57, vasárnap
 
  Hegedűs Géza

Szonett az anyanyelvről

Hazám: magyar nyelv- igék, főnevek
és melléknevek kincses birodalma -
jó ezredév formálta műremek!
Varázsodat a lélek befogadja,

újult erőt adsz minden munkanapra
és elringatsz, ha békén pihenek.
Valóság lesz a képzelet kalandja,
ha szavaidban értelmet nyerek.

A Siralom s a Halotti beszéd
szavai óta járulok eléd
és évszázadok költőit idézem.

Te vagy az otthon és a nagyvilág.
A nyelvtanod a törvény, melyen át
a mondhatók szabályait megértem.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az ihlet perce
  2017-08-29 16:42:59, kedd
 
  Horváth Ödön

Az ihlet perce

Nagy pillanat! A boldog ihletettség
váratlanul kitárulkozó perce,
amikor a menny hirtelen kinyílik,
és rejtélyei közé tekinthetsz be.

Oda, az elmondhatatlan világba,
ahol a tudat mélyének kevert, szép
színeiből összeállt képet látva
szárnyaló lelked égi fénytől izzik.

Olyankor a szavak különös, édes
ízűek lesznek; felzokogsz, s fenséges
áhítat fog el, mint soha előtte.

Könnyeid folynak; úgy veted papírra
a hallott szöveget: a lét szent titka
világosodik meg rövid időre.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szent István-himnusz
  2017-08-20 14:24:01, vasárnap
 
  Szent István-himnusz

István király ünnepének
Örvendezzünk keresztények.
Isten adta e napot,
Fel a szívvel magyarok:
Szent királyunk, árva néped
Hódolattal jő elébed.
Légy velünk, légy velünk!
Országodról el ne vedd
A te áldott jobbkezed.
Országunknak építője,
Ronthatatlan Szegletkőre
Építetted e hazát.
Krisztus küldte koronád.
Szent királyunk, megfogadjuk:
Örökséged el nem hagyjuk.
Esküszünk, esküszünk:
Mindörökké az vezet:
Halhatatlan Jobbkezed.
Dicsőséges koronádat
Máriának felajánltad.
Ő vigyáz azóta ránk,
Nagyasszonyunk, Szűzanyánk.
Szent királyunk, esdve kérünk,
Kérd a mennyben most is értünk
Máriát, Máriát.
Útjavesztett népedet
Vigye hozzá szent kezed.
Erényeid fénye - lángja
Szétragyogott hétországra.
A te áldott nyomodon
Szentek földje lett e hon.
Szent királyunk felsír hozzád
Tépett szívű Magyarország:
Légy velünk, légy velünk,
Régi, - jámbor népedet
Támassza fel szent kezed.
Kérjük édes Istenünket,
Kinek súlyos karja büntet,
Ám ha hozzád fordulunk,
Újra védő jó urunk:
Szent királyunk érdeméért,
Rajtunk tartott szent kezéért
Megbocsát, megbocsát
S minden régi jót megáld:
Szentistváni szép hazát.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szent István királyrúl
  2017-08-20 14:12:21, vasárnap
 
  SZENT ISTVÁN KIRÁLYRÚL

Ah! Hol vagy Magyarok tündöklő Tsillagja,
ki voltál valaha Országunk Istápja.
Hol vagy István király? téged Magyar kíván,
Gyászos öltözetben te előtted sírván.

Rólad emlékezvén tsordulnak könyvei,
búval harmatoznak szomorú mezzej,
lankadnak szüntelen Vitézlő kezzej,
nem szünnek iszonyú sírástúl szemej.

Virágos kert vala híres Pannónia,
mely kertet öntöze hiven Szűz MÁRIA.
Kátholika hitnek bő volt szép virágja,
bé homályosodott örvendetes Napja.

Ah! melly nagy változás minden féle Vallás
már meg szaporodott sok Lelki kár-vallás,
mint rósát a hivség ugy a Pannoniát
ronttya eretnekség fonnyaszttya Virágját.

Kertésze e kertnek István király vala,
termesztője ennek ő véle meg hala,
Ennek életében élt a Magyar Ország,
ő halála után lett holt eleven ág.

Előtted könyörgünk bús Magyar fiaid,
hozzád folyamodunk árva maradékid,
Tekénts István király szomorú hazádra,
fordétsd szemeidet régi Országodra.

Reménségünk vagyon benned, s - Máriában,
mint Magyar hazánk(na)k hiv Királynéjában,
Még éltedben ennek minket ajánlottál,
és sz: Koronával együt föl áldoztál.

Te hozzád Mária Sz.István Királlyal,
Keresztfán érettünk szenvedő Fiaddal,
Árva Magyar Ország sírva fohászkodik,
néked mint Anyánk(na)k igy Panaszkodik.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szent István himnusz
  2017-08-20 14:10:49, vasárnap
 
  SZENT ISTVÁN HIMNUSZ

István király ünnepének
Örvendezzünk keresztények.
Isten adta e napot,
Fel a szívvel magyarok:

Szent királyunk, árva néped
Hódolattal jő elébed.
Légy velünk, légy velünk!
Országodról el ne vedd
A te áldott jobb kezed.

Országunknak építője,
Ronthatatlan Szegletkőre
Építetted e hazát.
Krisztus küldte koronád.

Szent királyunk, megfogadjuk:
Örökséged el nem hagyjuk.
Esküszünk, esküszünk:
Mindörökké az vezet:
Halhatatlan Jobb kezed.

Dicsőséges koronádat
Máriának felajánltad.
Ő vigyáz azóta ránk,
Nagyasszonyunk, Szűzanyánk.

Szent királyunk, esdve kérünk,
Kérd a mennyben most is értünk
Máriát, Máriát.
Útja vesztett népedet
Vigye hozzá szent kezed.

Erényeid fénye - lángja
Szétragyogott hét országra.
A te áldott nyomodon
Szentek földje lett e hon.

Szent királyunk felsír hozzád
Tépett szívű Magyarország:
Légy velünk, légy velünk,
Régi, - jámbor népedet
Támassza fel szent kezed.

Kérjük édes Istenünket,
Kinek súlyos karja büntet,
Ám ha hozzád fordulunk,
Újra védő jó urunk:

Szent királyunk érdeméért,
Rajtunk tartott szent kezéért
Megbocsát, megbocsát
S minden régi jót megáld:
Szentistváni szép hazát.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Augusztus 20
  2017-08-20 12:31:43, vasárnap
 
  Augusztus 20. államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe is.


Kenyerek a Magyarok kenyere ünneppel együtt megrendezett Szent István-napi városi rendezvényen Pécsen 2013. augusztus 20-án
Korábban
Hitek és tévhitek Szent István napjával kapcsolatban

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű.


I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt ugyan, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa. A szentatya akkor elrendelte, hogy Buda várának a töröktől való visszafoglalása évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ugyanakkor ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet onnantól kezdve körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor találták meg épen a koporsójában, és már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta a tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, ahová talán még IV. Béla vitette a tatárok előli menekülése során. (A Szent Jobbot - amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették - ma Budapesten, a Szent István Bazilikában őrzik.)

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval.

A két világháború között az ünneplés kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig még szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került haza az Egyesült Államokból.)

A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ára időzítették. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben pedig az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.

A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az 1990-es első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A boldogságról
  2017-08-16 23:44:08, szerda
 
  SENECA

A boldogságról

A tetőpontra az jut, aki
tudja, minek örüljön, aki boldogságát nem
tette másoktól függővé, aki nem
nyugtalankodik,

aki bizik önmagában...

Hát tanulj meg örülni! De ne
hidd, hogy a reményeket s a
legédesebb mulatságokat hiábavalónak
tartom, s ezzel megfosztalak az élet kínálta
gyönyörűségektől. Ellenkezőleg. Azt
akarom, hogy sose légy szűkében a
vidámságnak, hogy házadban mosoly
fakadjon, s ha ott terem, tebenned lakik. Más
vigassagok nem töltik el a szívet valódi
örömmel, csak homlokod ráncát
simítják ki futó pillanatokra...

Hidd el, az igazi boldogság
komoly dolog. Vagy azt képzeled,
hogy bárkiképes derüs arccal - ahogy
mostani aranyifjaink mondják - ,,feldobottan"
megvetni a halált, ajtót
nyitni a szegénységnek, elszenvedni a
fájdalmakat és elhajítani az élvezeteket?
Aki ekképpen gondolkozik, boldog, de nem
igazán.
Neked másmilyen
boldogságot kivánok:
olyat, amelyik sosem hagy
el, ha egyszer
megtaláltad a forrását.
Ami könnyen elérhető, az a
felszínen csillog; ami érték, olykor
fénytelen, és a mélyre kell ásni érte.
Amiben a sokaság élvezetét leli, sivár
és illanó gyönyörűséget kínál. Amiről én
beszé!ek, az a felszinröl nem látható, és
bensődben derül.

Szórd szét, ami csillog, az
igazi jóra vesd tekinteted: örülj a
magadénak.
Hogy mit jelent ez? Téged
és éned legszebb részét. Még ez
alkalmi testet, a
köntöst - bár nélküle semmi
nem történhetne meg - csupán
szükségesnek, mint fontosnak tartsd. Hiú
gyönyöröket táplál, illanó örömöket,
melyek könnyen átcsaphatnak
szomorúságba, emésztő bánatba. A gyönyör a
fájdalom szakadékába zuhan, ha nem ismer
határt. Ám megfékezni nehéz azt, mit
korábban jónak hittél. Az igazi jóra kockázat nélkül
vágyódhatsz.

Szeretnéd tudni, honnan
ered? Ha szándékaid becsületesek,
cselekedeteid helyesek, lelkiismereted nem
zúgolódik, és megtagadod a véletlen
ajándékait - akkor egyenes gerinccel
járhatsz az úton, azon az úton, amit életnek
nevezünk...
Kevesen járják az utat az út
természete szerint. Inkább a saját
természetüknek hódolnak, s mint a
folyó árjával tovaúszó holmik sodródnak
egyik partról a másikra...

,,Rosszul él, aki mindig csak
élni

kezd" - mondja Epikurosz.

,,Miért?" - kérded joggal.

Mert senki sem gondolkodik
akkor, amikor éppen csak belefog
az életbe.
Tartsd ezt szem előtt:
gondolkozz és élj!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Csönd helyett vers
  2017-08-04 15:25:33, péntek
 
  Ács Károly

Csönd helyett vers

Verset kérsz tőlem, szépet. Tán szebbet,
szebbet, mint maga a szerelem.
Pedig éppen most tartozom a csendnek
egy hallgatással, mert a helyemen

mái zajos magam helyett fának,
fának kellene felnőnie
a némaságból, néma koronának,
hogy a volt ember redőzött szíve,

s hangos hahókban berekedt verse,
verse fölött legyen takaró.
Én visszafojtottam egy hosszú percre
lélegzetem, s lábujjhegyen a jó

alázat kútjához léptem. Néma,
néma és súlytalan volt a vers,
amit mondtam. De jöttél te, jöttél, s a
versem kéred, és szerelmesre versz,

és kiáltozóra. És úgy csókolsz,
csókolsz, hogy már újra rossz vagyok,
nem látok bánatot a mosolyodtól, s
az éjt szeretem már, nem a napot.

Rossz vagyok, s ha verset kérsz, a csendet,
csendet nehéz verssel taposom,
és amíg mondom százszor is, szeretlek,
a vesztett némaság miatt nagyon

szépnek szeretném a szót. De mégsem,
mégsem fér belé a szerelem.
Hordd inkább te, tízszirmú, szűz edényben,
óvatosan, a két tenyereden.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Elkésett májusi dal
  2017-08-04 15:23:51, péntek
 
  ÁCS KÁROLY

ELKÉSETT MÁJUSI DAL

Immár elmenőben
végképp távozóban
fogyatkozva hőben
hadd mondom el szóban
vértelen-velőtlen
ahogy még nem szóltam
míg igazán éltem
rníg köztetek voltam:

nagy-nagy irigységem
piros húsotokban
dühös gyűlölségem
minden csókotokban
rútságosan szépen
szépségesen rútan
hogy éltemben égjen
hamvadjon holtomban

mert ez az én vétkem
magam így átkoztam
mért ne lássam ébren
ha láttam álmomban
ha láttam sötétben
lássam világosban
csak ne így időtlen
csak ne így magamban

mondjátok: megértem
mondjátok május van
de én már nem értem
amit oly jól tudtam
amit szentül ígértem
gyönyörűn akartam
túl korán leéltem
míg köztetek voltam

most hát ím elvérzem
egy májusi dalban.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 30 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 261 db bejegyzés
e év: 1932 db bejegyzés
Összes: 8336 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 896
  • e Hét: 3753
  • e Hónap: 61682
  • e Év: 618960
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.