Regisztráció  Belépés
gabfe.blog.xfree.hu
Szeretni, bizni, remélni,minden új napnak örülni. Gab-fe edit
1952.12.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/30 oldal   Bejegyzések száma: 293 
Délutánra kis hahota....
  2017-03-05 16:34:27, vasárnap
 
 





Esztertől kaptam..... kacaj

Pistike hazamegy az iskolából, nagy boldogan, és mondja az anyukájának:
- Anya képzeld csak el, hogy kaptam egy ötöst!
- Ez igaz?
- Nem, csak képzeld el!
----------------------------
- Mondd édes, mit szólna a családod, ha megkérném a kezedet?
- A férjemet megütné a guta, a gyermekeim meg dőlnének a röhögéstől.
----------------------------
Apróhirdetés jelenik meg az újságban: "Magas, karcsú, szőke, huszonöt
éves, szépnek mondott hajadon kis hibával férjhez menne."
Egy férfi telefonon jelentkezik, s megbeszél a hölggyel egy időpontot,
amikor felkeresheti a lakásán. Mit tesz isten, a lakás jó környéken van,
szép tágas, az ajtót nyitó nő tényleg magas, karcsú, szőke és valóban
szépnek mondható.
A férfinak ezek után csak egy kérdése van:
- És hol az a kis hiba?
A hölgy az órájára pillant:
- Ilyenkor még az óvodában.
----------------------------
- Hogy van a feleséged?
- Beteg.
- És veszélyes?
- Ilyenkor nem, csak ha egészséges.
----------------------------
A spájzból eltűnik másfél kiló vaj.
Akárhogy töri is a fejét a háziasszony, a macska az első számú gyanúsított.
Megfogja az állatot, ráállítja a mérlegre.
A mutató pontosan egy kiló ötven dekát mutat.
- No - morfondírozik az asszony -, a vaj már megvan. De akkor hol a
macska?
----------------------------
A gyerek lázas, orvost hívnak hozzá. Vizsgálat után egyszer csak a
doktor szemébe néz, megfogja a kezét és így szól:
- Tessék hozzám őszintének lenni, el tudom viselni a keserű igazságot.
Mikor kell iskolába mennem?
----------------------------
A rendőrfeleség szól a férjének, hogy szerezzen neki krokodilcipőt, mivel már minden barátnőjének olyan van.
- Elintézzük! - mondja a rendőr.
Elmegy egy haverjával a Nílus partjára, krokodilra vadászni. Már lelőnek vagy ötven krokodilt, amikor megszólal az egyik:
- Te, ha a következő krokodilon sem lesz cipő, én hazamegyek.
----------------------------
Az orvos a beteghez:
- A gerincéről készült röntgenfelvételen súlyos elváltozásokat találtunk, de Photoshoppal kijavítottuk!
----------------------------
- Hol találja meg a szőke nő a nagy ő-t?
- A billentyűzeten.
----------------------------
Férj:
- Drágám, ma kereken egy hónapja, hogy nem szeretkeztünk.
Feleség:
- Te !
----------------------------
Az anyós így szól a vejéhez:
- Fiam! Miért öltöztél egy hétköznapi vacsorához talpig feketébe?
- Azzal ne törődjön mama! Egye inkább azt a finom gombapaprikást!
----------------------------
- Hát öregem, mesélj, hogy vagy megelégedve az új feleségeddel?
- Barátom, ez a nő mindenben kiváló. Otthon van a zenében, a festészetben, az irodalomban, a sportban. Csak otthon nincs soha.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hol is halt meg Dobó István?
  2016-12-02 12:52:33, péntek
 
  Zsókától kaptam levélben...




Hol is halt meg Dobó István?




Ti tudtátok?


Link

Dobó Istvánról és vitézi diadaláról mindenki hallott Egerben. De hogy utána mi lett a sorsa, hol élt és hol halt meg az egri hős, arról már alig tud valamit az átlagember.

Dobó az egri ostromot követően még 20 évig élt, de már nem Egerben. Erdély vajdájává nevezték ki, majd Léva várát kapta meg. 1569-ben azonban hűtlenségi pert indítottak ellene, amely tipikus koncepciós per volt, így élete utolsó éveit (1283 napot) a pozsonyi vár börtönében fogságban töltötte. Szabadulásakor egészsége már erősen megromlott, így tért vissza szerednyei otthonába, ahol 1572-ben elhunyt.





No de hol is található Szerednye? Nos, Egertől pontosan 245 kilométernyi autóútra keletre. Az egykori Ung vármegyéhez tartozó település ma Ukrajna (Kárpátalja) területéhez tartozik: A határátlépéstől 42 kilométernyire már csak a Szerednye (???????) feliratot kell keresni ukránul, s meg is érkeztünk a Dobó család ősi fészkébe. A várat a XII. században feltehetőleg a templomos lovagrend építette, ezután a Pálóczi család birtokolta Szerednyét és a hozzá tartozó falvakat. Pálóczi Antal, a család utolsó férfitagja 1526-ban Mohácson esett el. Mivel nem volt férfiági leszármazottja, birtokai a közeli rokonokat, a Dobókat illették meg.






A vár egyik legismertebb tulajdonosa Dobó István, az egri vár védelmének irányítója volt, aki állítólag nagyon kedvelte a kis erősséget, számos alkalommal tartózkodott itt és gyakran vadászott a környező Szinyák hegység erdőségeiben. Itt is érte a halál is a pozsonyi börtönből való szabadulása után 1572 májusában kb. 72 éves korában. S bár egy nem bizonyítható legenda úgy tartja, hogy Dobó szívét itt, Szerednyén temették el, az igazság az, hogy holttestét a család dobóruszkai (ma Ruská, Dobóruszka falu Szlovákiában) sírboltjában helyezték örök nyugalomra.

Ma már romokban áll az egri hős vára, és még egy vacak emléktábla sem utal arra, hogy valaha ez a vár Dobóé volt. Bármily meglepő azonban, van Szerednyén egy emléktábla, amely Dobóra utal, ám ehhez a föld alá kell bújnunk. Szerednye alatt húzódik ugyanis egy érdekes pincerendszer, melyet nem más, mint Dobó István vájatott, méghozzá állítólag az Eger ostrománál foglyul ejtett törökökkel.



A Dobó család ugyanis - bár ez sincs benne a köztudatban - borkereskedelemmel alapozta meg vagyonát, a Dobó testvérek: Ferenc, István és Domokos híres borkereskedők voltak, akik megannyi hordó szerednyei bort szállítottak Lengyelországba. Az egykori Dobó-birtok pincerendszere egyébként ma a Leanka Agráripari Vállalat (Ahropromiszlova Firma Leanka) néven működik, ahol még kóstolásokat is szerveznek.

A pince falán latin nyelvű felirat arról tudósít, hogy ,,Kivájatott a ruszkai jeles Dobó fivérek, Ferenc, István és Domokos, a szerednyei földbirtokok és vár örökösei és tulajdonosai fáradságával. (A pince) védőfallal és árokkal erősíttetett meg. Krisztus urunk 1557. esztendejében." A felirat olvasható még egy fatáblán orosz nyelven is, magyarul természetesen nem. De mi azért igyunk egy kortyot az egri hősre, aki itt, Szerednye várában halt meg, s aki itt Szerednyén egy máig működő pincét vájatott.

Kép és szöveg: Barna Béla


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
120 éve született író, költő....
  2016-08-05 12:24:43, péntek
 
 




Lengyel József (Marcali, 1896. augusztus 4. - Budapest, 1975. július 14.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő. Kezdetben Budapesten és Pozsonyban járt egyetemre, első versei Kassák Lajos lapjaiban jelentek meg. 1918-ban a KMP tagja lett, a Magyarországi Tanácsköztársaság bukását követően Ausztriába menekült, ahol megjelent első önálló könyve (Ó Hit Jeruzsálem... Gábriel Lajos változásai), s belépett Ausztria Kommunista Pártjába, amelynek 1921-ig volt tagja. 1927-ben Németországba költözött, itt mint újságíró működött, fordításokat készített baloldali lapoknak, és tagja lett Németország Kommunista Pártjának is. 1930-ban Moszkva következett, ahol dramaturgként, illetve lapszerkesztőként kereste meg kenyerét, itt adták ki Visegrádi utca című művét, amelyben 1918-19-es személyes élményeit írta le. 1938-ban letartóztatták, elítélték, és nyolc évig különböző Gulag munkatáborokban raboskodott, 1946-ban kiszabadult, ám újra letartóztatták és Szibériába száműzték. 1955-ben visszatért Magyarországra, itthon a szovjet lágerekről írt. Élete vége felé belső emigrációban élt, 1975-ben hunyt el. Halála után mint egykori hithű kommunistát tartották számon, hagyatékát elzárták, műveit pedig hosszú ideig nem adták ki.

Bővebben életéről itt olvashat:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lengyel_J%C3%B3zsef_(%C3%ADr%C3%B3)

Újrakezdés 60 évesen
1955 augusztusában feleségével együtt 35 évi távollét után hazatért Magyarországra. Sikerült átcsempésznie 2557 oldalnyi kéziratot, feljegyzést.[24] 1956 augusztusában megjelent korábbi novelláit tartalmazó első magyarországi kötete, a Kulcs, 1957-ben a Visegrádi utca első hazai kiadása, 1958-ban befejezte és kiadta a Prenn Ferenc hányatott élete című regényét. 1959-60-ban egy történelmi regényen dolgozott, amelynek hősei a Lánchidat megálmodó Széchenyi és az azt megépítő William Tierney Clark és Clark Ádám. A regény Három hídépítő (más címén Hídépítők) címmel 1960-ban jelent meg. Az év nyarán Kínába utazott. Az utazás élményeiről szóló Keresem Kína közepét című útinaplója 1963-ban jelent meg. Életének ebben a szakaszában Margittay Ilona volt az élettársa (bár feleségétől nem vált el). 1968-ban Duczyńska Ilonával együtt vettek egy parasztházat Monoszlón, a későbbiekben a nyarakat ott töltötte. Élete végén néhány színdarabot (Ilók és Mihók, Anyu, Antiktirón) és újból verseket írt.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
128 éve született az ikonoszkóp feltalálója...
  2016-07-29 18:17:36, péntek
 
 



Vladimir K. Zworykin
Feltaláló
Született: 1888. július 29., Murom, Oroszország
Meghalt: 1982. július 29., Princeton, New Jersey, Egyesült Államok
Házastársak: Katherine Polevitsky (házas. 1951.), Tatiana Vasilieff (házas. 1915.)
Díj: Nemzeti Tudományos Érem - Fizikatudomány kategóriában
Iskolai végzettség: Pittsburghi Egyetem, Saint Petersburg State Institute of Technology

Szentpéterváron szerezte mérnöki diplomáját. Az első világháború alatt az orosz hadsereg számára tesztelte a Marconi cég rádióit. A polgárháború során politikai szerepet vállalt, így került először az Egyesült Államokba, de csak a bolsevik hatalomátvételt követően hagyta el végleg az országot. Pittsburgh-ben a Westinghouse laboratóriumban kapott állást, itt kísérletezett a katódsugárcső felhasználásával a televíziózás számára. Saját vevőkészülékét "kineszkóp" néven szabadalmaztatta. A fejlesztést a 30-as évektől kezdve az RCA laboratóriumában folytatta. Itt szabad kezet kapott külföldi szabadalmak megvásárlására is. Így fejlesztette ki többek között az ikonoszkópot, az első sikeres elektronikus képfelvevő csövet, miután az RCA megvette Tihanyi Kálmán töltéstároló szabadalmát.
ollóztam több felől...
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Sajnos félbe kell hagynom..
  2016-07-26 18:17:41, kedd
 
  Ideért megint, leszakadt az ég.. ha elvonul, folytatom..  
 
0 komment , kategória:  Általános  
111 éve született ....
  2016-07-22 18:28:04, péntek
 
 





Diana Trilling
Irodalomkritikus

Született: 1905. július 21., New York, New York, Egyesült Államok
Meghalt: 1996. október 23., New York, New York, Egyesült Államok
Házastárs: Lionel Trilling (házas. 1929.-1975.)
Iskolai végzettség: Radcliffe College (1921.-1925.)
Szülők: Joseph Rubin, Sadie Forbert
Díj: Guggenheim-ösztöndíj - Alkotóművészetek (USA, Kanada) kategóriában

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ma 153 éve született...
  2016-05-10 18:22:43, kedd
 
 



Kaarle Leopold Krohn (Helsingfors, Oroszország, 1863. május

10. - Sammatti, Finnország, 1933. június 19.) finn folklorista,

filológus, finnugrista, költő, a Magyar Tudományos Akadémia

tiszteleti tagja. Antti Amatus Aarnéval együtt az egyetemes

szövegfolklórkincs összehasonlító szövegfilológiai

tanulmányozását és tipologizálását elindító finn földrajzi-

történeti iskola egyik elméleti megalapozója, a Kalevala

keletkezéstörténetének újító szemléletű kutatója volt.

Julius Krohn (1835-1888) nyelvész, irodalomtörténész,

folklorista fia, Ilmari Krohn (1867-1960) zeneszerző,

zenetudós és Aino Kallas (1878-1956) írónő bátyja.

Nyelvészeti tanulmányokat folytatott a Helsinki Egyetemen.

1889-től a finn és egyetemes irodalomtörténet docense, 1898

-tól a finn és összehasonlító folklorisztika rendkívüli, 1908-tól

1928-as nyugdíjazásáig rendes egyetemi tanára volt a

Helsinki Egyetemen.

Noha nyelvészeti tanulmányokat folytatott, apja, Julius Krohn

hatására már az 1880-as években több népköltészeti

gyűjtőúton vett részt, és az elsők között jegyzett fel finn és

karél népmeséket, népi elbeszéléseket. Apja 1888-ban

bekövetkezett hirtelen halála végérvényesen megváltoztatta és

egy életre megszabta pályáját. A tudományos hagyaték

átnézésekor ismerkedett meg mélyebben a Kalevalával és a

Kanteletarral, ezeken keresztül a finn epikus és lírai

népköltészet kérdéseivel. Apja kéziratban maradt tanulmányait

kiegészítve, sok esetben tetemesen bővítve adta ki.

Munkássága legjelentősebb eredménye az apja

elgondolásainak továbbfejlesztésével kidolgozott földrajzi-

történeti iskola, amelyet később Antti Amatus Aarnéval

közösen a szövegfolklorisztikai kutatások meghatározó elméleti

alapjává tettek. Ez a voltaképpeni pozitivista szövegfilológiai

irányzat a népköltészeti alkotásokat keletkezéstörténeti

szempontból vizsgálja, az egyes szövegek és variánsaik

elterjedtségére, elterjedésére, illetve az ezt a folyamatot kísérő

szövegbeli és tartalmi változások feltérképezésére helyezi a

hangsúlyt. A földrajzi-történeti iskola elméleti alapjainak

megteremtése során alakult ki a folklóralkotások formai-

tartalmi egységeinek ma is érvényes hierarchiája (típus,

szüzsé, motívum, formula), és indult meg világszerte a

folklórműfajok tipologizálása és típuskatalógusainak

összeállítása. A kezdeményezés végső célja a lehető

legteljesebb, egyetemes folklórarchívum összeállítása volt,

amelynek alapján - összehasonlító szövegfilológiai módszerek

segítségével - az egyes szövegtípusok archetípusainak

meghatározása válik lehetségessé. A Kalevala és a finn

népmesekincs történeti rétegeinek áttekintésével Krohn élen

járt a földrajzi-történeti irányzat gyakorlati alkalmazásában.

Folklórelméleti munkássága mellett behatóan tanulmányozta a

finnugor népek hitvilágát, ráolvasásait és népszokásait, a finn

és skandináv mitológiát.

Mindemellett jelentős tudományszervező tevékenységet fejtett

ki. Élére állt a Finn Tudományos Akadémia megalapításáért

(1908) tevékenykedő mozgalomnak, vezető szerepet vállalt a

nemzetközi folklorista szövetség, a Federation of Folklore

Fellows 1907-es megalapításában és Folklore Fellows

Communication című kiadványsorozatának 1910-es

elindításában. A Virittäjä című finn nyelvészeti szaklap és a

Finnisch-ugrische Forschungen című finnugrisztikai folyóirat

alapító szerkesztője volt.

Késő romantikus stílusú, érzékeny, esetenként érzelmes

ifjúkori verseit Wäinö költői álnéven publikálta.
Társasági tagságai és elismerései

1931-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává

választották. 1917-től haláláig töltötte be a Finn Irodalmi

Társaság (Suomalaisen Kirjallisuuden Seura) elnöki tisztét.
Főbb művei
Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
244 éve született költő, író, filozófus, építőmérnök
  2016-05-02 18:33:39, hétfő
 
 






Novalis (írói álnév; eredeti neve Friedrich Leopold von Hardenberg) (Hardenberg, 1772. május 2. - Weißenfels, 1801. március 25.) német költő, író, a német romantika képviselője.

Novalis Schriften című írásában olvasható:

,,A világot romantizálni kell. Így találjuk meg ismét az eredeti értelmét. Ha a közönségesnek magasabb értelmet, a megszokottnak titokzatos külsőt, az ismertnek az ismeretlen méltóságát, a végesnek a végtelen látszatát kölcsönzöm, romantizálom azt."
Novalis elszegényedett pietista szellemű, nemesi származású család sarja volt. 1790-91-ben Jénában filozófiát hallgatott, ekkor került kapcsolatba Schillerrel. 1791-94-ben Lipcsében joghallgató. Ebben az időszakban kötött szoros barátságot Friedrich Schlegellel. Közben hivatalnok Tennstedtben. 1793-ban eljegyezte az akkor tizenhárom éves Sophie von Kühnt. A lány 1797-ben elhunyt tüdővészben, s e veszteség alaposan befolyásolta a költő gondolat- és élményvilágát. Maga is vágyódott a halálra, így szeretett volna újra egyesülni elhunyt kedvesével.

Bánatát ellensúlyozva geológiai tanulmányokat folytatott Freibergben, a Bányászati Akadémián, majd bányamérnök lett, később pedig a bányavidék főnöke Türingiában.

29 évesen hunyt el tüdővészben.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából






 
 
0 komment , kategória:  Általános  
93 éve született világhírű amerikai regényíró
  2016-05-02 18:27:06, hétfő
 
 



93 éve született világhírű amerikai regényíró

Joseph Heller (1923. május 1. - 1999. december 12.) világhírű amerikai regényíró, novellista és forgatókönyvíró, hazájában neves liberális közíró.

A második világháborúban az olasz fronton B-25-ös bombázókon szolgált bombázótisztként, ebből az élményéből született egy bő évtizeddel később első és leghíresebb regénye, A 22-es csapdája. A háború után állami ösztöndíjjal Kaliforniában angol irodalmat hallgatott, eközben megházasodott és több lapban novellákat publikált.

A 22-es hatalmas sikere után regényei témájában visszatért gyökereihez, a brooklyni (azon belül is Coney Island-i) zsidó közösség érték- és útkereséséhez, az értelmiségi gondolkodók társadalmi-politikai felelősségéhez. Mindezt ironikus, gyakran szarkasztikus szemüvegen át, mint aki szatíra nélkül nem is hajlandó a világot nézni - és főleg látni.
Wikipédia
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Legyen szép szerdai napod !-C h .Anikótól
  2016-03-23 18:55:39, szerda
 
  charlotteani (#1) 2016-03-22 22:58:18
Szia Ditke!

Legyen szép szerdai napod !













Szeretettel: Anikó












 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/30 oldal   Bejegyzések száma: 293 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 33 db bejegyzés
e év: 692 db bejegyzés
Összes: 34948 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2900
  • e Hét: 26788
  • e Hónap: 58340
  • e Év: 1313258
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.