Regisztráció  Belépés
illike.blog.xfree.hu
Az ember minden jel szerint arra lett teremtve, hogy gondolkodjék. Ebben rejlik minden méltósága és minden érdeme. Egyetlen kötelessége, hogy helyesen gondolkod... K. I.
1960.08.30
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/119 oldal   Bejegyzések száma: 1184 
Elkerülnie nem lehet senkinek
  2018-07-09 17:07:37, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Két testvér
  2018-05-05 14:04:41, szombat
 
 




Két testvér dolgozott együtt a családi farmon, az egyik nős, családos,a másik agglegény. A termésen és a hasznon mindig megosztoztak,fele-fele arányban.

Egyszer aztán az egyedülálló fivér elgondolkozott: Nem igazság, hogy egyformán osztjuk el a termést meg a nyereséget. Nekem egymagamnak sokkal kevesebb kell.
Így aztán minden éjszaka kilapátolt egy zsákra való gabonát a saját hombárjából, átlopakodott a két házat elválasztó földdarabon, és a bátyja hombárjába zúdította a gabonát.

Eközben a másik így okoskodott: Nem igazság, hogy egyformán osztjuk el a termést meg a nyereséget. Végtére is nekem itt a feleségem, a gyerekeim, ők majd gondoskodnak rólam, ha megöregszem. Az öcsémnek senkije sincs, neki takarékoskodnia kell öreg napjaira.
Ezért hát az éj leple alatt mindig átcipelt egy zsáknyi gabonát az öccse magtárába, és ott kiöntötte.

Éveken át mindketten értetlenül vakargatták a fejüket, mert a gabonájuk nem fogyott az adományoktól. Egy sötét éjjel aztán egymásba botlottak.
Lassan világosság gyúlt az agyukban, hogy mi történt. Ledobták a zsákokat és összeölelkeztek.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ha valaki addig rángatja a szekrényt
  2018-05-05 13:37:47, szombat
 
 



,,Isten a szeretet. Nem Ő hullatja az erdőinkre a kénes esőt, nem Ő szemeteli tele világunkat meggondolatlanul, nem is Ő dobja le az atombombát, nem Ő szervezi a világháborúkat, a veszekedéseket, az ellenségeskedést, nem Ő hagyja az úton az éhező gyermekeket, nem Ő készíti a kábítószert, hanem mi, emberek.
A mi bűneink, vakságunk, butaságunk hozza nyakunkra a sok bajt.
Ha valaki addig rángatja a szekrényt, míg magára borítja, ne az asztalost szidja, hanem saját magát. A mi rossz döntéseink, bűneink következményét nem szabad Isten nyakába varrnunk."

- Böjte Csaba - Ablak a végtelenre

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mi a szeretet ?
  2018-04-27 19:38:42, péntek
 
 



- A szeretet az nem a nagy nyilatkozatok, hanem az egyszerű dolgok ok nélküli cselekedetei.
Vagyis: - Kérsz egy kávét? - Fáradt vagy? - Miben segíthetek?
- Vagy egy telefonhívás, egy váratlan levél, egy szívből szóló meghívás, egy séta kettesben.
- Egymásnak minden ok és számítás nélkül megtenni dolgokat!
- Elfogadni egymást olyannak, amilyen, hallgass a szívedre és ne siess!
- Nézni egymást, a szív és a lélek szemével. A kimondott szó hazug is lehet, de a szemeink soha nem hazudnak!
- Egyszerűen együtt lenni, nem csak testileg, hanem lelkileg is: ez a szeretet! Miért kell várni addig, míg meghal valaki, és akkor kimondani azt, hogy "Szeretlek"?
- A szeretet nem bíráskodás, nem kritizálás, és nem ítélkezés. Képesek legyünk azt kimondani: ,,A te helyedben én sem tudtam volna jobban csinálni" - vagy irigység nélkül mondani: ,,Csodálatos, amit tettél"!

Ez ennyire egyszerű, nem bonyolult. De ha szeretet nem lakozik bennünk, mindent elmulasztunk az életben!
- Akiben szeretet van, és őt is viszont szeretik, az egy kiváltság és annak az élete rendkívüli, annak ragyognak a szemei és a lelke meleget sugároz!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A nagy dolgok álruhában érkeznek
  2018-04-13 18:55:58, péntek
 
 



A nagy dolgok álruhában érkeznek

Volt egy időszak az életemben, úgy húsz évvel ezelőtt, amikor taxisofőrként kerestem a kenyerem, New Yorkban. Igazi cowboy-élet volt, nem volt főnököm. És mint a szerencsejátékos, annyira élveztem, hogy minden egyes új utas más és más, előre megjósolhatatlan élményt tartogatott: pont, mint amikor kockát dobsz a játékteremben. Amire nem számítottam, hogy az autóm elkezdett amolyan gyóntatófülkeként is üzemelni. Éjszaka vezettem, nem láttam az utast, csak mentünk, mindig két idegen az éjszakában, és hallgattam, ahogy alkalmi útitársam az életéről mesél. Olyan bensőséges dolgokat osztottak meg velem, amelyekről fényes nappal, szemtől szemben biztosan nem beszéltek volna.

Egyik éjjel megérkeztem a megadott címre és dudáltam. Néhány perc várakozás után megint megnyomtam a dudát. Ez volt aznapra az utolsó fuvarom, úgyhogy már azon voltam, hogy inkább hazaindulok. De aztán mégis inkább kiszálltam, elsétáltam az ajtóig és becsöngettem. Egy pillanat - válaszolt egy törékeny, idős hang odabentről. Hallottam, hogy valamit vonszolnak a padlón.
Kisvártatva kinyílt az ajtó. Kilencvenéves-forma, aprócska asszony állt előttem. Kartonruhát viselt és kis kalapot, kalaptűvel. Úgy nézett ki, mintha egy régi, fekete-fehér filmből lépett volna ki.
Mellette egy kis bőrönd pihent. Ahogy benéztem a lakásba, olyan volt, mintha évek óta senki sem lakna benne. A bútorokat fehér lepedőkkel terítették le. Nem voltak órák a falakon, egyetlen kép vagy dísztárgy sem a polcokon. A sarokban egy kartondoboz árválkodott, mindenféle fotókkal és vázákkal teletömve.
Kivinné a bőröndömet a kocsihoz? Szeretnék néhány percre egyedül maradni. Aztán, ha Ön is úgy gondolja, visszajöhetne értem, hogy lekísérjen az autójáig. Nem vagyok valami jó erőben. Miután beraktam a bőröndöt a csomagtartóba és visszaértem, belém karolt. Lassan, nagyon lassan odasétáltunk a taximhoz. Közben végig a kedvességemért hálálkodott. Semmiség - feleltem. Minden utasommal úgy bánok, ahogyan mástól is elvárnám, hogy az édesanyámmal bánjon.
Milyen jó fiú maga! - mondta, ahogy beült a hátsó ülésre. Odaadta a címet, aztán megkérdezte: Mehetnénk esetleg a belvároson keresztül?
- Nem az a legrövidebb út. - vágtam rá gyorsan.
- Ó, azt egyáltalán nem bánom. - mondta. Egy hospice-házba tartok.
Belenéztem a visszapillantó tükörbe. A szemeiben könnycseppek csillogtak.
- Nincs már családom. Mindenki meghalt. Nagyon csendesen beszélt. A doktor úr szerint nekem sincs túl sok hátra. Csendben a műszerfalhoz nyúltam és kikapcsoltam az órát.
- Mit szeretne, merre menjünk?

A következő két órában bebarangoltuk a várost. Megmutatta nekem azt az épületet, ahol réges-régen liftes kisasszonyként dolgozott. Aztán elmentünk abba a városrészbe, ahová új házasként a férjével költöztek. Egy picit megálltunk egy bútorraktár előtt. Azt mondta, lány korában az még bálterem volt, és a többiekkel odajártak táncolni.
Néha megkért, hogy álljak meg egy-egy sarkon vagy egy épület előtt. Nem mondott semmit, csak maga elé révedt.
Ahogy a hajnal első sugarai megjelentek a horizonton azt monda: Most már mehetünk. Elfáradtam. Szótlanul haladtunk a megadott címig. Alacsony épület volt, a feljáró az előtetővel fedett főbejáratig vitt.
Két egyenruhás alkalmazott jelent meg, ahogy megérkeztünk az ajtó elé. Profi udvariassággal segítettek, figyelték az asszony minden mozdulatát.
Kinyitottam a csomagtartót, és elvittem a bőröndöt az ajtóig. Az utasomat már beültették egy kerekesszékbe.
- Mennyivel tartozom? - kérdezte és benyúlt a retiküljébe a pénztárcájáért.
- Semmivel. - feleltem.
- Magának is meg kell élnie valamiből. - mondta.
- 'Vannak más utasaim is. - szereltem le.
Aztán, egy hirtelen ötlettől vezérelve lehajoltam és megöleltem. Meglepő erővel szorított magához.
- Nagy örömöt okozott egy kis öregasszonynak. - mondta végül: Köszönöm.
Megszorítottam mindkét kezét és visszasétáltam a kocsihoz. Hallottam, ahogy mögöttem becsukódik a ház ajtaja. Egy életre zárták rá az ajtót.

Aznap csak vezettem, céltalanul. Nem vittem utasokat. Nem volt kedvem beszélni. Egyre csak az járt az eszemben, mi lett volna, ha az asszony egy dühös sofőrt fog ki? Vagy valakit, aki türelmetlen? Vagy mi lett volna, ha én magam vagyok türelmetlen és elhajtok kopogás nélkül?
Lassan megértettem, hogy egész életemben nem tettem még fontosabb dolgot, mint előző éjszaka.
Egész életünkben a nagy dolgokra várunk. És a nagy dolgok néha meglepő álruhában érkeznek: úgy vannak csomagolva, hogy aki nem figyel, az észre sem veszi, mennyire fontos lehetőséget mulasztott el.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szeretni anélkül
  2018-03-31 16:32:32, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az ember szava
  2018-03-31 16:28:10, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A ravasz beszéd
  2018-03-31 16:23:53, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ha van valamid ami jó
  2018-03-31 16:21:48, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mindenki azt hallja s látja meg ahol
  2018-02-18 20:42:01, vasárnap
 
 



"Egyszer egy öreg indián úgy döntött, hogy meglátogatja a New Yorkban élő barátját. Mikor odaért hozzá, a barát elvitte őt sétálni , hogy bemutassa néki a számára oly szokatlan nagyvárosi életet. Sétálgatás közben megtárgyalták egymás kisebb nagyobb dolgait, hiszen már rég nem találkoztak. A kölcsönösen örvendetes beszélgetés közepette egyszer csak az öreg megállt s emigyen szólt.... Pszz... hallod....?......Mit? Kérdezte kíváncsian a New Yorki, bár kicsit meglepődve, hiszen a reggeli zajos város hangja mindent apró hangot elnyomott... Hát a tücsök ciripelést! Válaszolt szelíden. A barát kérdő tekintettel figyelt, s gondolta magában... millió ember s rohanó kocsik sokaságának zajában milyen tücsök hangot hallhat? Ám az indián csak kitartóan fülelt, s a járda és az út rengetegében megbúvó bokrocska felé indult. Oda érve, mosollyal az arcán mutatta, a kis levélkén pihenő bogaracskát. A barát csak bámult, s meglepetten kérdezte... hogy hogy csak te hallottad meg őt s más nem? Az öreg válasz helyett, kért egy kis apró pénzt tőle, melyet készséggel adott sebtiben a barát, hiszen kíváncsisága ott izzott minden porcikájában. Aztán feldobta a levegőbe őket... Csörömpölve földet értek a maroknyi apró pénzek, s szerte szét gurultak az emberek lábától hemzsegő járdán. A körülöttük rohanó emberek hirtelen mind megálltak, s a szétguruló aprópénzeket figyelték. Az öreg ezek után a barátja szemébe nézett kedvesen, s így szólt... látod testvérem? Mindenki azt hallja s látja meg ahol a tudatát s figyelmét tartja.."
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/119 oldal   Bejegyzések száma: 1184 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 22 db bejegyzés
Összes: 1852 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 223
  • e Hét: 752
  • e Hónap: 3191
  • e Év: 72606
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.