Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/249 oldal   Bejegyzések száma: 2481 
Klímaváltozás: közel negyedmillió európai is meghalhat időjá
  2017-08-05 19:36:51, szombat
 
  Klímaváltozás: közel negyedmillió európai is meghalhat időjárási katasztrófában évente

A szélsőséges időjárási jelenségek miatt 2071 és 2100 között az Európai Unióban, Svájcban, Norvégiában és Izlandon évente akár 80-240 ezer ember is meghalhat - derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tanulmányából. A Giovanni Forzieri vezette kutatócsoport a The Lancet Planetary Health című szaklapban mutatta be előrejelzéseit.

"A klímaváltozás jelenti a legnagyobb globális veszélyt az emberi egészségre a 21. században" - mondta Forzieri.

A kutatók a szélsőséges időjárásról 1981 és 2010 között készült 2300 jelentést elemeztek ki. Ezeket az adatokat összevetették a klímaváltozásra és a népesség 2100-ig bekövetkező növekedésére vonatkozó modellszámításokkal.

Az 1981 és 2010 közötti időszakban évente átlagosan háromezer európai halt meg időjárási katasztrófában. További intézkedések nélkül ez a szám 2041 és 2070 között évi 48-180 ezerre, 2071 és 2100 között évi 81-240 ezerre növekedhet.

Forzieri és kollégái a hét legveszélyesebb szélsőséges időjárási jelenséget vették figyelembe: a folyók és a tengerpartok menti áradásokat, az aszályokat, az erdőtüzeket, a viharokat, valamint a hideg- és a hőhullámokat.





A hőhullámok jelentik a legnagyobb veszélyt: a számítások szerint az évszázad utolsó 30 évében az időjárás áldozatai 99 százalékának halála a nagyon magas hőmérsékletre lesz visszavezethető.

Egyenlőtlen eloszlású Európában annak kockázata, hogy valakit érint szélsőséges időjárási jelenség, vagy akár annak áldozatul esik. Európa déli részén szinte mindenki meg fog tapasztalni évente egy katasztrófát. Közép-Európában a lakosság 64 százalékát, Észak-Európában pedig csak 36 százalékát fogja érinteni.

Dél-Európában szedheti a legtöbb halálos áldozatot a szélsőséges időjárás 2071 és 2100 között: évente egymillió lakosból 700-an veszíthetik életüket. Ez még a légszennyezettség okozta halálesetekre vonatkozó előrejelzéseket is túlszárnyalja - írta a kutatócsoport. Közép-Európában az évszázad végére évente egymillió lakosból 232-en halhatnak meg az időjárás miatt, míg Észak-Európában hárman.

A kutatók abból indultak ki számításaik során, hogy az évek során nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke. Nem vettek figyelembe olyan jövőbeli tényezőket, mint például a javuló orvosi ellátás, a klímaberendezések vagy a házak hőszigeteltsége. Szintén nem vették figyelembe a társadalom elöregedését. Utóbbi tovább dramatizálná a számokat, mivel az idősebb emberek jóval érzékenyebben reagálnak a hőségre - írták a tudósok.

"A tanulmány eredményei hasznosak lehetnek a politikai döntéshozók és a városok tervezői számára abban, hogy intézkedéseket hozzanak a klímaváltozás lassítására és hatásainak csökkentésére" - kommentálta a tanulmányt két független kutató. Hozzátették ugyanakkor, hogy az időjárás hatásai némiképp túlértékeltek, mivel az ember képes alkalmazkodni a megváltozott környezeti körülményekhez.

(MTI)


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Videó : Olcsó játék történelem nélkülieknek Pozsonyban
  2017-07-10 22:51:07, hétfő
 
  Videó - Olcsó játék történelem nélkülieknek: Pozsonyban bárki játszhat királyosdit a koronánk silány másolatával


Link


"Ezt tudja kitermelni magából egy etnikum, melynek se külön országa, se címere, se himnusza - és főleg történelme nincs, identitásának pedig egyik legfontosabb alapja az ellenségkép, azaz a magyarok gyűlölete. No de azért mégiscsak jó lenne, ha büszkék is lehetnének valakire... S ha nincs kire, akkor a saját mitikus alakjaik mellé oda kell csapni az összes magyar uralkodót, s máris megoldottuk a kérdést. Aki hazát, címert, himnuszt és még ki tudja, mi mindent lop magának, az igazán nem akad fenn ilyen apróságon..."



Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Égi jelenségek 2017. június második felében
  2017-06-17 15:59:29, szombat
 
  Ebben a hónapban köszönt ránk a legrövidebb éjszaka, majd ezt követően apránként ismét hosszabbodni fog a sötétség időtartama.





A nyári napforduló pillanatáig központi égitestünk egyre északabbra nyugszik, míg a legészakibb pont elérése után látszólag megfordul, és délnek veszi az irányt. A Balaton déli partján élők számára ez az időszak varázslatos naplementéket tartogat, mert a tó fekvése miatt a naplemente teljes panorámáját élvezhetik a túlpart vonulatai felett.
Fotó: Ladányi Tamás

Nyári napforduló 21-én

Az év legrövidebb éjszakája június 20-ról 21-re virradóra köszönt ránk. Ebből persze túl sokat nem észlelünk. Akik csillagászati megfigyelésekkel szeretnék tölteni az éjszakát, számoljanak azzal, hogy teljesen sötét időszak (a csillagászati szürkület késő esti végétől a hajnal előtti kezdetéig) alig 2,5 órányi ilyenkor. Alkonyat után nagyon sokáig látszik még a horizonton az alkonypír, s napkelte előtt igen korán megjelenik a hajnalpír, a Nap ilyenkor alig 20 fokkal van a horizont alatt az éjszaka során, ezért is tud oly sokáig alkonyodni és oly korán pirkadni.

A napforduló pontos időpontja 21-én reggel 06:24, bolygónk e napon van a leghosszabb ideig világos, és Napunk égen látszó útján ekkor kel és nyugszik a legészakabbra, illetve ekkor delel a legmagasabban, 13:00 óra körüli percekben.

Habár a napforduló szerdára esik, talán sokan már nyári szabadságukat élvezik ilyenkor, így nézzük át, miként érdemes fotón megörökíteni az eseményt!

20-án a napnyugta az év során a legészakibb ponton látható, ha ezt szeretnénk lefotózni, keressünk olyan pontot, ahonnan tisztán látszik a horizont. Keleti országrészünkben 20:34, Budapesten 20:44, nyugati határunk közelében 20:53 a napnyugta időpontja. 21-én a legészakibb ponton fog felkelni a Nap, keleti határainknál 04:35-kor, Budapesten 04:46-kor, míg a nyugati végeken 04:57-kor pillanthatjuk majd meg.

Ha 21-én szeretnénk a Nap teljes égi útját megörökíteni, napkeltétől napnyugtáig, számolhatunk a fenti időpontokkal (csak néhány másodperc az eltérés a nappal hosszúságában egy-egy nap közt). Ügyeljünk arra, hogy mind az északkeleti, mind az északnyugati horizontra jó kilátásunk legyen. Ahhoz, hogy a teljes útvonalát megörökítsük, két lehetőség adódik: vagy ultra nagy látószögű objektív (halszem) szükséges, vagy fix pontról készíthetünk panorámafelvételt. A nap során azonos időközönként készítsünk 1-1 képet (tervezzük meg előre a pontos időközöket), utólag ezekből születhet meg az a kompozit, amelyen a nap során a csillagunk által bejárt égi útvonal kirajzolódik. Nem mindenki tudja a teljes napot rászánni az eseményre, ezért ha csak kis időnk van, akkor érdemes a legmagasabb ponton álló Napot fotózni, ez ráadásul városi környezetben is ideális téma, hiszen a kb. 65-66 fok magasan delelő Nap jól komponálható jeles épületekkel is.

Ha a nappali forróság helyett a legrövidebb éjszakát választjuk fotótémának, szerencsések leszünk, hiszen a holdfény ezen az éjjelen nem lesz zavaró, csak akkor kel fel majd a sarló, amikor már amúgy is pirkad. Ennek köszönhetően a nyári Tejút hálás téma lehet, csak tiszta, fényszennyezés-mentes déli égbolt kell hozzá, a vidéken nyaralók tehát előnyben lesznek.





A Nap járása jeles napokon - kompozit kép óránként született fotókból a nyári napforduló (felső), őszi napéjegyenlőség (középső) és a téli napforduló (alsó) idején
Fotó: Tunç Tezel, APOD / NASA

Holdsarló és Vénusz 21-én hajnalban

Izgalmasan indul a nyári napforduló, hiszen a hajnalpírral ékes északkeleti égen a Vénusz ragyogását a Hold szép sarlója kíséri. A Vénusz keltének időpontjai: keleten 02:28, Budapesten 02:36, nyugaton 02:47 - a Hold 15 perccel követi, kb. 4 fok távolságra lesznek egymástól. Nem muszáj persze ennyire korán kelni, hiszen mindkét égitest elég fényes ahhoz, hogy napkelte előtt kicsivel is megtaláljuk őket az égen, de ha igazán szépet szeretnénk, állítsuk az ébresztőórát a korábbi időpontra: a hajnalpír már vörösre festi a horizontot, de még mélykék felette az égbolt, s ha vidéken szemléljük az eseményt, még látszik ilyenkor halványan a Tejút is. Szintén a korábbi időpont mellett szól, hogy az együttállástól északi irányban 15 fokkal már láthatjuk a Fiastyúk kis halmazát is (egy időben kel a Vénusszal)! Érdekesség, hogy az idei napforduló hajnalán látott égi szépséget már őseink is megcsodálták, a híres nebrai korong csillagászati ábráján is láthatjuk a holdsarlót és a Fiastyúk csillagait. Gondoljunk e hajnalon a 3600 évvel ezelőtti művész-mesterre, aki e gyönyörű remekművet elkészítette!





A németországi Nebra közelében megtalált 3600 éves korong
Fotó: Wikipedia

22-én a Hold elfedi az Aldebarant a nappali égen

Nappali csillagfedést csak ragyogóan tiszta égen és csak távcsővel figyelhetünk meg, így az esemény azok számára lehet érdekes, akik rendelkeznek ilyen eszközzel. A holdsarló 3,8 százalékát világítja be a napfény, így éles szeműek akár szabad szemmel is megpillanthatják majd, ám a Bika legfényesebb csillagát csak megfelelő nagyító eszközzel vehetjük majd észre a Hold mellett. Sajnos nem lesz túl magasan az égen a fedés kezdetekor már a Hold, alig 10 fokkal a nyugati horizont felett látszik, így tényleg kristálytiszta égbolton tudjuk csak megfigyelni a csillag belépését a Hold megvilágított sarlója mögé, a belépés időpontja 17:27.

A kilépéskor már a horizonton lesz a Hold (a keleti határunkon épp lenyugszik, nyugaton még 4 fok magasan lesz), így annak az esélye, hogy távcsöves megfigyelőink ezt is lássák, már gyakorlatilag nulla, a horizont közelében akkor is van szennyeződés a légkörben, ha magasabban még tiszta.

Esti holdsarló 25-én

A holdsarló 4,4 százaléka kap megvilágítást ezen az estén, így már igen könnyen megláthatjuk az alkonypírban, és mivel egy órával a Nap után nyugszik le, ezért időnk is lesz gyönyörködni benne. Ha tiszta az égbolt, napnyugta után pár perccel már kereshetjük, ekkor még kb. 10 fok magasan áll majd. Ahogy sötétedik az ég, egyre feltűnőbb lesz a sarló s az árnyékos oldalon a földfényt is megpillanthatjuk. A holdnyugta időpontjai: keleten 21:40, Budapesten 21:51, nyugaton 22:00.





Tiszta idő esetén remekül megfigyelhető az alkonyi égen a holdsarló
Fotó: Gelei Csaba

Hold-Regulus együttállás 27-én este

Az Oroszlánt, mivel téli csillagképünk, ilyenkor, nyár derekán már csak a kora esti órákban láthatjuk. Ezen az estén a Hold 18 fokos sarlója az Oroszlán legfényesebb csillagától, a Regulus-tól kb. 3 fokra látszik (holdnyugtakor már alig 2 fok lesz csak a távolságuk). Napnyugta után egy órával érdemes (kb. 22:00 felé) már megnézni a párost, ekkor 15 fok magasan lesznek a még alkonypírban úszó nyugati égen és már jól látszik a Regulus is. A holdsarló a keleti országrészben 23:03-kor, Budapesten 23:14-kor, míg a nyugati határ közelében 23:24-kor nyugszik.





A Hold és a Regulus együttállása 27-én alkonyat után látható a nyugati égbolton
Forrás: Stellarium


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
RENDKÍVÜLI KÖNYVEK RENDKÍVÜLI IDŐKRE! Június 10.-én
  2017-06-07 21:59:22, szerda
 
  2017. június 10-én (szombaton) de. 10 órától A SZAKMAI RADIKALIZMUSSAL A NEMZETÉRT című térítésmentes konferencia sorozat első alkalmán, a Hazatérés Templomában (Budapest, V., Szabadság tér 2.) jelen lesznek a Sárember trilógia eddig megjelent kötetei is, melyek a helyszínen megvásárolhatók.

A konferencia előadói: Kanalas Éva, Hegedűs Lóránt, Vezér Szörényi László, Papp Gábor, Bene Gábor, Oláh Zoltán, Kollár Lajos



Link




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Sürgős kérés!!!!
  2017-05-09 20:04:54, kedd
 
  Kulikovszka Ágnes (1997.06.18.), anyja: Kun Erzsébet) a kárpátaljai Salánkon él.

Izomsorvadásban szenved, tüdőkapacitása 40 %-os, ami folyamatosan romlik, ezért sürgős gerincmegtartó műtétre van szüksége. A műtéttel a tüdő kapacitása 70-80 %-ra javítható, ezáltal a lány 15-20 évvel tovább élhet jobb életminőséggel.

Gerincmegtartó műtéteket csak három országban végeznek, költségei Moszkvában 22 000 $, Helsinkiben 44 000 $, Izraelben 60 000 $.

Családja az elmúlt két évben a helyi lakosoktól, karitászoktól, 12 000 dollárt tudott összegyűjteni, de mivel további helyi forrásuk nincs, ezért külföldről várják a jószándékú emberek adományait.

Címe: Ukrajna, Kárpátalja, 90 311 Salánk, Gagarin u. 32.





Kulikovszka Ágnes

A műtét sürgősségére való tekintettel támogatásaikat kérjük május-június folyamán eljuttatni az Egymásért Alapítvány számlájára K&H 10200926-22610377-00000000 ,,Ágnes támogatása" megjegyzéssel.

Sürgős kérésünket szíveskedjenek továbbítani barátaiknak, ismerőseiknek!

Köszönettel: Egymásért Alapítvány

Nagy Mihály kuratóriumi elnök

Várföldi Tamás és dr. László Mária alapítók
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A magyar nyelv logikája külföldön is érdekes
  2017-04-29 23:06:56, szombat
 
 



É. Kiss Katalin személyében először nyerte a legrangosabb magyar tudományos díjat női kutató. A leginkább természettudományos nyelvészeti irányzat képviselőjéről azt mondják, megújította a magyar nyelvtant, kutatásai nemzetközileg is alapvetőek. Különleges nyelv-e a magyar? Milyen mondatokban beszéltek az ősmagyarok? Kell-e félteni a magyar nyelv jövőjét, lesznek-e magyarul tökéletesen csacsogó gépek, és mi az alapvető baj az unalmas nyelvtanórákkal? A Bolyai-díj, a ,,magyar Nobel" újdonsült birtokosa az Indexnek adta első interjúját.

A Bolyai-díj nálunk a legnagyobb presztízsű tudományos díj, még magyar Nobelként is szokás emlegetni. Édesapja, aki szintén nyelvész volt, most biztosan nagyon büszke lenne. Otthon a konyhaasztalnál is mondattani kérdésekről diskuráltak ebéd közben?


Beszélgettünk ilyen dolgokról, az otthoni könyvek is hatással voltak rám. Ő főleg nyelvműveléssel, helytörténettel, névtannal foglalkozott. De én először nem akartam kutató lenni. A Debreceni Egyetemen az angol tanszék akkori vezetője, Egri Péter buzdított, azt mondta, nekem tudománnyal kell foglalkoznom.

Területe, a generatív nyelvészet akkor még alig létezett Magyarországon.

Chomsky akkor már nemzetközi gurunak számított, de az irányzat Magyarországon még nem nagyon volt ismert, csak a hatvanas évek vége felé kezdett bejönni. Debrecenben egy kis kör kezdett modern nyelvészettel foglalkozni, Papp Ferenc körül. Ő volt az első magyar számítógépes nyelvész, még szobányi gépekkel dolgozott. Nehéz volt egyedül megérteni akkor, hogy mi is a generatív nyelvészet lényege, nekem az segített, amikor kikerültem egy évre Montrealba.

A Bolyai-díj odaítélésének egyik kritériuma a nemzetközileg is kiemelkedő tudományos teljesítmény. A nyelvészetben mennyire átjárhatók a nyelvi határok, nem vagyunk bezárva a Kárpát-medencébe?

A generatív nyelvészet hasonlít a természettudományokhoz. A magyar nyelv nem csak a magyar nyelvészeket érdekli, ahogy a magyar flóra vagy fauna sem csak a magyar biológusokat. A magyar nyelv ugyanannyira izgalmas megvalósulása a nyelvi rendszereknek, mint a német vagy a hottentotta. Sőt, a magyarról könnyebb volt újat mondani, mint a sokat kutatott angolról. Az indoeurópai nyelvek alapján felállított korábbi modell nem illett tökéletesen a magyarra, hiszen magyar mondat nem ugyanúgy épül fel, hanem ,,topik" - ,,fókusz" - ,,állítmány" szerkezetben, és azután kiderült, hogy ez más nyelvekre is jól passzol.

Külföldön is érdekes a magyar nyelv szerkezete?

Részben azért, mert a magyar jól le van írva. Én mélyen hiszek abban a chomskyánus gondolatban, hogy a nyelv biológiailag, genetikusan adott, tehát a nyelvek olyan nagyon nem különböznek. Bár ezerféle paraméter mentén vannak különbségek, a sokféleség bizonyos univerzális törvényszerűségek mentén alakul. Amikor a magyart vizsgáljuk, akkor is az emberi nyelvet vizsgáljuk, a jellegzetességeit más nyelvekben is meg lehet azért találni.

Szeretjük azt gondolni, hogy a mi nyelvünk egészen különleges, egyedi gondolkodást tükröz - erről szól a magyar, mint ,,mellérendelő észjárás" mítosza is.

Ez valóban mítosz, még Karácsony Sándortól ered, és nincs semmi alapja. A magyar inkább attól érdekes, hogy több univerzális vonás transzparensebben jelenik meg benne, mint például az indoeurópai nyelvekben. A magyarban nem ugyanazt jelenti a ,,Mari elkésett" és a ,,Mari késett el", és az igekötő helye megmutatja, hogy itt két eltérő szerkezetről van szó. Ugyanez az angolban nem látható. A számnevekkel ez még egyértelműbb: az ,,elszív két csomag cigarettát egy nap" és a ,,két csomag cigarettát szív el egy nap" nem ugyanaz, az előbbi azt fejezi ki, hogy legalább, az utóbbi meg hogy annyit - az angolban ez elsikkad, ott csak hangsúllyal tudják kifejezni, az pedig esetlegesnek tűnik, ezért az angol alapján nehéz észrevenni, hogy a jelentéskülönbség szerkezeti különbség következménye. A magyar, amiben talán különleges, de ezt azért nem állíthatjuk olyan határozottan, mert több, mint 7000 nyelv van, és ezek közül csak kevés van szisztematikusan leírva; de a leírt nyelvek közül a magyarban felel meg a legjobban a hangzó mondatszerkezet a logikai szerkezetnek.





Ez mit jelent?

Mondok egy példát. A magyarban a ,,Mindenki két könyvet is elolvasott" és a ,,Két könyvet is mindenki elolvasott" mondatok nem ugyanazt jelentik. Az első mondat esetében annyiszor két könyvről van szó, ahány személyre a ,,mindenki" utal. Az utóbbi esetben összesen két könyvről beszélünk. Az angolban mindkét jelentést ugyanazzal a mondattal fejeznénk ki: Everybody read two books. Az angolban körülírással lehetne egyértelművé tenni, hogy melyik jelentésről van szó. A magyarban a logikai szerkezet kódolódik a mondat hangzó formájában.

A magyarban valóban szokatlanul szabad a szórend?

A logikai viszonyok kötik meg szigorúan a szórendet. Az nem szabad szórend, hogy felcserélhetem ugyan a szavakat, de akkor az mást fog jelenteni. Ahol tényleg elég szabad a magyarban a szórend, az az ige utáni rész. Ott egy prozódiai szabály működik, hogy a rövid és hangsúlytalan elemek vannak elől, és a hosszú és hangsúlyosak hátrább.

De ez nem mindig volt pontosan így. Honnan tudjuk, hogy az ősmagyar mondatszerkezet jelentősen eltért a maitól?

Egyrészt onnan, hogy az uráli rokon nyelvek sokkal inkább megőrizték az eredeti S-O-V mondatszerkezetet, az alany-tárgy-ige sorrendet. Ilyen volt a régi magyar nyelv is. Az, hogy most olyan sokan kételkednek a finnugor nyelvrokonságban, annak is köszönhető, hogy a magyar nyelv nagyon sokat változott. De a magyar annak a kevés szerencsés nyelvnek az egyike, amelynek a története már 800 évre visszamenőleg dokumentálva van, és a korai nyelvemlékekben is még nagyon sok nyoma van ennek a ,,fejvégű" szerkezetnek.

Tudna példákat mondani?

Például az SOV típusú nyelvekben az alárendelő mondatok jellemzően nem ,,hogy"-gyal meg ,,aki"-vel, ,,amikor"-ral, ,,miután"-nal bevezetett tagmondatok, hanem igével végződő igeneves kifejezések. Ezt látjuk a korai ómagyarban is. A ,,Vegyed azt a koronát, melyet neked szereztem" mondatot az ómagyarban úgy mondták, hogy ,,Vegyed a neked szerzettem koronát". Vagy a ,,Miután ő ezt gondolta, az Úrnak angyala megjelent neki" valahogy így szól egy korai nyelvemlékünkben: ,,Ő ez gondolván, Úrnak angyala megjelene neki". Az ,,ez" nem tévedés, a rokon nyelvekhez hasonlóan az új információt közlő tárgy ragtalan volt. Az SOV szórendű uráli nyelvekben a mondat modalitását meghatározó szavak, mint a kérdő mondatok ,,e" szócskája, hátul állnak. Ez is megvan még a korai ómagyarban: ,,Nemde két verebek adatnak egy fél pénzen e?"

Miért tűnt el, mi az oka ezeknek a változásoknak? A nyelvek közötti kontaktusok eredményei?

Nagyon valószínű. Tudjuk, hogy a magyar nagyon erősen érintkezett török nyelvekkel, de a mondattani típusváltás inkább szláv szubsztrátumhatás következménye lehet, a magyar letelepedés idején valószínűleg ittlévő jelentős szláv népesség felszívódásának idejéből. Az oroszországi uráli nyelveknél most ugyanazok a változások mennek végbe, mint a magyarban a honfoglalás környékén, csak sokkal gyorsabban. A rokon nyelvek beszélői most már ,,szláv domináns kétnyelvűek", sok uráli nyelv már el is tűnt, de a még meglévő uráli nyelvek belső szerkezete is erősödő orosz hatást mutat.

Kell hasonló jelenségektől tartani a Kárpát-medencében, a határon túli magyar nyelvvel kapcsolatban?

Nem ez a valódi veszély. Az erdélyi magyarban minimális román hatás megjelenhet, egy-két ilyen dolog begyűrűzött az anyaországba is: az ,,el kell menjek", vagy a ,,valószínűleg, hogy igazad van" olyan balkanizmus, ami az erdélyi magyar nyelven keresztül jöhetett be. A hosszú magánhangzók is kicsit megrövidültek - de ezek természetes kontaktushatások. A nyelvek természete, hogy változnak, emiatt csöppet sem kell aggódnunk. Sokkal inkább az erős nyelvi asszimilációs tendenciák miatt. A nyelvcsere legfőbb színtere az iskola, és most is erős nyomás van a családokon, hogy az államnyelvi iskolát válasszák. A szórványterületeken nagyon beszűkült a nyelvhasználat köre. Ha a munkahelyeken, a közintézményekben nem lehet magyarul beszélni, vagy már a házastárssal sem, a nyelv leépül, nem alakul ki minden változata.

Ezek gyakran spontán folyamatok, lehet ez ellen tenni?

Sokszor azok, de politikaiak is. Romániában például központi középiskolai felvételi van három tárgyból, és a magyar iskolákból jövő gyerekeknek ugyanaz a román nyelv és irodalom teszt, mint a román anyanyelvűeknek. Ez nyilván arra kíván ösztönözni, hogy a szülők eleve román iskolába írassák a gyereket, hogy ott anyanyelvi szinten megtanuljon románul.

A magyar nyelv presztízse itthon is veszélyben lenne?

A jelenleg beszélt 7000 nyelv 90 százaléka száz éven belül ki fog halni becslések szerint. Egy nyelv csak akkor tud megmaradni, ha minden információ elérhető rajta. Még azt is mondanám, hogy az interneten keringő minden tudásnak is elérhetőnek kell lennie magyarul. Fontos az is, hogy alapvetően a magyar maradjon a tudományos szaknyelv. Persze a tudomány nemzetköziesedik, és természetes, hogy egyre több az egyetemeken az angol nyelvű kurzus, erre is szükség van, de arra is, hogy mindenről tudjunk magyarul beszélni. Nem kell új nyelvújító mozgalom, nem azon kell erőlködni, hogy minden kifejezés magyar szótövű legyen - de az cél, hogy mindent el lehessen mondani magyarul is.

Van itt az államnak tennivalója, illetékességi területe?

Például támogatnia kell a magyar nyelvű folyóiratok és tudományos könyvek, szakszótárak kiadását - de ilyen lenne a számítógépes technológia is, hogy minden lefordítódjon magyarra. Ezt célozta a MorphoLogic Kft. webfordító projektje. A webforditas.hu még ma is működik - de miután az állami finanszírozása abbamaradt, abbahagyták a fejlesztést.





Ön is tagja a sokat támadott Magyar Nyelvstratégiai Intézet tanácsadó testületének. Működik egyáltalán az intézet? A megszüntetéséről is voltak hírek, és sokan kétségbe vonták, hogy van-e valódi tevékenysége.

Ha készülnek írásos anyagok, azokat szoktam kommentálni, és rendszeresen vannak tanácsadó-testületi ülések. A nyelvvel kapcsolatban vannak stratégiai kérdések, melyekkel állami szinten kell foglalkozni. Szerintem a legfontosabb nyelvstratégiai kérdés az anyanyelvi jogok nemzetközi elismertetése. Szükséges a szomszédos országokban tapasztalható jogsértések elleni fellépés is. Az anyanyelv szabad megválasztásának, gyakorlásának és továbbadásának joga ugyanolyan nemzetközileg elismert, törvénnyel garantált jog kellene, hogy legyen, mint a vallás szabad megválasztásának és gyakorlásának joga, melyet már a 18. században kivívtak. A ,,lingvicizmusnak", azaz az anyanyelv szerinti hátrányos megkülönböztetésnek ugyanolyan megítélés alá kellene esnie, mint a rasszizmusnak és az etnicizmusnak. Az anyanyelvhez való jogért nemzetközi szinten - az Európai Unió, az ENSZ megfelelő fórumain - kell harcolni. Véleményem szerint a nyelvtechnológiai kutatások támogatása is nyelvstratégiai kérdés.

Mennyire háborús terület jelenleg a magyar nyelvtudomány? A Nyelvstratégiai Intézet kapcsán is, de a hagyományosabb felfogású nyelvművelők és a kevésbé normatív megközelítésű irányzatok közötti ellentéteknél is mély frontok látszódnak.

Ez egy kicsit enyhült már, talán sikerült kompromisszumot találni a nyelvműveléssel kapcsolatban. Ez végül is egy alkalmazott nyelvészet, amire van igény. A nyelvművelés egyfajta ,,nyelvi illemtan", tulajdonképpen a társadalmi státusz és iskolázottság kifejezője, hogy milyen nyelvváltozatot használunk, és sokak igénye, hogy a legmagasabb presztízsűt használják; a nyelvművelés ezzel kapcsolatos tanácsokat ad. De a nyelvművelés kérdése nem tartozik azok közé, amivel állami szinten kellene foglalkozni.

Azt szokták vitatni, hogy ez nyelvtudományi kérdés lenne, hogy milyen alapon hivatkoznak a nyelvművelők tudományosnak hangzó érvekre.

Teljesen tudománytalan ,,helyes" és ,,helytelen" nyelvhasználatról beszélni, hiszen tudományos szempontból egyetlen kritériuma van annak, hogy valami helyes vagy helytelen: megkérdezzük a beszélőt, hogy ő milyennek tartja. A nyelvtudós azt írja le, amit a beszélő mond, számára ez a helyes. Ezt, legalábbis a Nyelvtudományi Intézetben, most már a nyelvművelők is elfogadják.

Ha nyelvhasználók anyanyelvi kompetenciája a döntő kérdés, mi a szerepe a nyelvtanórának? Nagyrészt az is csak ,,illemtani" feladatot lát el?

A nyelvtanórának többféle szerepe lehet: megtanítani egy keveset a nyelvtudományból, tudatosítani, hogy milyen a nyelv szerkezete, és van némi nyelvművelő szerepe is, főleg a középiskolában, azzal, hogy tudatosítja a formális nyelvváltozatokat. A kifejezőkészséget is kellene javítania: a mai gyerekek hihetetlenül keveset beszélnek összefüggően az iskolában, bizonyos beszédműfajokat nem tanít meg elég jól az iskola. Ez mind beleférne a nyelvtanoktatásba. Aminek én kevesebb értelmét látom, az az a fajta mondatelemzés, hogy húzzuk alá, mi az alany, mi az állítmány, hogy ez hely- vagy állapothatározó. Igazából a nyelvtudomány egy hallatlanul érdekes, kísérletező tudomány volna, lehetne tanítani úgy, mint jó esetben a fizikát: kísérletezzünk, figyeljük meg, abból vonjunk le egy szabályt, amit egyébként beszéd közben öntudatlanul alkalmazunk. Nagyon érdekes lenne - de ez egyelőre nincs benne a nyelvtanoktatásban.

Miért a nyelvtan az egyik leginkább utált tantárgy?

Rengeteg nyelvtani szabályt kell feleslegesen megtanulni a helyesírás-oktatásban is. Ahelyett, hogy egy kísérletező, felfedező óra lenne, a nyelvtan gyakran magolós óra. Már a hetvenes években írtak fiatal nyelvészek kísérleti tankönyvet - de ezek a próbálkozások valahogy azóta se mentek át. A modern nyelvtudomány egyáltalán nincs jelen az iskolában. Ez tulajdonképpen olyan, mintha a modern fizikáról még csak nem is hallanának a gyerekek.

Miért olyan eredménytelen az idegennyelv-oktatás Magyarországon? Magyar anyanyelvűeknek nehezebb lenne megtanulni indoeurópai nyelveken?

Ezt nem hinném. Már az óraszám is alacsonyabb a szükségesnél. A régi angol tagozatos osztályokban, heti 8 órában meg lehetett tanítani egy nyelvet.

Nehezebb megtanítani egy gépet magyarul, mint angolul? A számítógépes nyelvészet, a fordító- és beszélőprogramok a legprosperálóbb mai alkalmazásai a generatív nyelvészetnek.

Nem hiszem, hogy az egyik nyelv könnyebben algoritmizálható, mint a másik. Van persze, ami az angolban könnyű, például ott nem nagyon van morfológia. A magyarban Papp Ferenc számításai szerint egy főnévnek 714 lehetséges alakja van (házaimból, házatoknak, stb.), de hiába sok, ha egy nyelv jól le van írva - és a magyar elég jól van leírva - ez azért elég könnyen algoritmizálható. Nagyon sokat merítenek a statisztikából is: ha van egy 500 millió szavas korpuszunk, ami megvan magyarul és angolul is, akkor a számítógépes nyelvészek rengeteg kész fordulatot, mondattöredéket tudnak használni.
Ami nagyon jó nálunk, az a számítógépes beszédgenerálás, már észre sem vesszük, hogy automata beszél a telefonban vagy a hangosbemondóban. A beszédfelismerés egy kicsit nehezebb, könnyebb az írott beszédet hangzóvá tenni, mint a hangzót írottá, de szerintem ezekben jól állunk, és ha többet finanszíroznának, még jobban állnánk. 2015-ben azonban sajnálatos módon megszüntették a digitális bölcsészet mesterszakot. Ennek a Pázmányon a számítógépes nyelvészet volt az egyik szakiránya. Ezt nagyon sajnálom, ez a terület mindenhol abszolút felfutóban van. Indoklás nem volt.

Mennyire jellemző, hogy a jobb hallgatókat elszipkázzák az appfejlesztő cégek? Mennyire vonzó egy tehetséges PhD-hallgatónak Magyarországon a tudományos pályafutás?

A számítógépes nyelvészeknél nagyon nagy gond, hogy elviszik a legjobb embereket. Anyagilag egy magyarországi tudományos karrier nem versenyképes, sem a piaci szférához, sem Nyugat-Európához képest. Ezt a kutatási témaválasztással és a munkaidővel járó nagyobb szabadság kompenzálná némileg a bölcsészeti területen, de az anyagi ajánlatokkal nem tudunk versenyezni.

Sokan úgy érzik, hogy ezt a kutatási szabadságot a felsőoktatásban veszélyezteti az erősebb állami kontroll fenyegetése.

Ami a kutatási szabadságot illeti, ebben személyesen semmilyen korlátozást nem érzek. De a CEU-val a nyelvészek közül is százas nagyságrendben fejeztük ki szolidaritásunkat az elmúlt napokban.

Első női kutatóként nyeri el most a Bolyai-díjat, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának is Ön volt az első női tagja. A tudományban továbbra is meghatározó a férfidominancia. Mennyire érezte ezt személyesen nehézségnek?

A nyelvészet abszolút női pályának számít. Mint mondják, a női agy kommunikációs területért felelős része fejlettebb, de lehet, hogy azért is, mert ez egy viszonylag rosszul fizetett pálya. Az akadémiai elitben azonban kevés nő van. Sok vizsgálat kimutatta, hogy a nők kevésbé kompetitívek. A férfiak sokféle helyzetben minél magasabb státuszt akarnak elérni, hierarchiára fókuszálnak, ez már három éves kisfiúknál is látszik. Nőkre ez nem túl jellemző, nekik már kisgyerekkorban fontosak az egyenrangú kapcsolatok, félnek a státuszkülönbségek kialakulásától. Ezzel is magyarázható, hogy a nőkben kevesebb az ambíció, hogy pozíciót szerezzenek a tudományban. De ehhez az is hozzátartozik, hogy a férfiak sem szeretik a kompetitív nőket. Amit egy férfi kutatótól természetesnek vesznek, azt egy nőnél agresszívnek, nőietlennek találják. Én már fel vagyok vértezve az ilyesmi ellen. Különben is, miről panaszkodjam? Most nyertem el a legnagyobb magyar tudományos díjat.


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ne vásároljatok multiktól: Így lehet felismerni a mérgező
  2017-04-03 23:29:00, hétfő
 
  Ne vásároljatok multiktól: Így lehet felismerni a mérgező élelmiszert





Európában génmódosított termékeket forgalmaznak: Spanyolország (ott a legtöbb), Portugália, Románia, csehek, szlovákok.
Ahol be van tiltva: Franciaország, Németország, Bulgária, Ciprus, Lettország, Görögország, Horvátország, Ausztria, Magyarország, Lengyelország, Hollandia, Litvánia, Olaszország, Dánia
Hogyan lehet felismerni, hogy a szuper-hiper-marketekben árult gyümölcs, zöldség rendes-, bio- vagy génkezelt-e? Úgy, hogy megnézzük azt a címkét, amelyen egy 4-5 számból álló kód van:

- Ha ez a kód 4-jegyű (pl. 4021), akkor normális körülmények között termelt növénnyel van dolgunk.
- Ha 5-jegyű és 9-cel kezdődik a számsor (pl. 96584), akkor biotermék.
- Ha viszont 5-jegyű és 8-cal kezdődik (pl. 86584), akkor sajnos génmódosított a termék.



Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál,2017május 26-28
  2017-04-03 22:27:25, hétfő
 
  Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál, 2017. május 26-28.

Lezárult a nevezés a 2017-es gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra. A határidőig közel 300 érvényes nevezés érkezett a világ 58 országából, minden földrészről, Kanadától Japánig, Argentínától Vietnámig, prezentálva ezzel Földünk természeti értékeinek sokszínűségét és védelmének fontosságát.





Európa szinte minden országából érkeztek filmek független természetfilmes alkotóktól és kiemelkedő alkotóműhelyektől egyaránt, melynek köszönhetően minden eddiginél sokszínűbbnek ígérkezik az idei vetítési program. A nevezett alkotások közül többnek a gödöllői Fesztiválon lesz a nemzetközi bemutatkozása és Magyarországon elsőként (vagy kizárólag) itt lehet majd látni őket. A szabadtéri filmvetítések idei fő attrakciója az osztrák Terra Mater Stúdió Brothers of the wind című filmje, Jean Reno főszereplésével, mely egy sas és egy fiú különleges barátságát és életét mutatja be, május 26-án, péntek este.





A Gödöllői Királyi Kastélyban zajló 3 napos ingyenesen vetítések mellett természet - és környezetvédelmi szemléletformáló programok, könnyűzenei koncertek, fotó- és hulladékszobor-kiállítás várják az érdeklődőket az Alsóparkban, ahol a kiállítók között az MME szakembereivel is találkozhattok.

Várunk mindenkit szeretettel 2017. május 26-28. között Gödöllőn!
http://www.godollofilmfest.com/


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Már a nap-éj egyenlőség sem egyenlő
  2017-03-22 03:19:58, szerda
 
 


A tavaszi napéjegyenlőség alkalmából a Nap piramisánál tartott ünnepségen vesznek részt látogatók a Mexikóvárostól 40 km-re északra fekvő Teotihuacanban

Március 20. a tavaszi nap-éj egyenlőség napja, egyúttal a csillagászati tavasz kezdete, tanuljuk az iskolában, és kötelességszerűen bemondja minden reggeli hírolvasó. Ez definíciószerűen igaz ugyan, de ha szó szerint értjük a nap elnevezését, akkor hamis. Merthogy nem március 20-án egyenlő hosszúságú az éjszaka és a nappal. Persze ettől még nevezetes nap van ma, de hogy mely napon (ha van egyáltalán ilyen nap) ugyanolyan hosszúak a napszakok, az attól függ, hogy hogyan definiáljuk a nappal és az éjszaka fogalmát. És az sem mindegy, hogy hol tartózkodunk a bolygón.

Teljesen jogosan gondolhatnánk azt, hogy március 20-án egyenlő hosszúságú (12 óra hosszú) a nappal és az éjszaka. De ez nincs teljesen így, hívta fel a figyelmet Hraskó Gábor, a Szkeptikus Társaság elnöke Facebook-bejegyzésében. Ennek megértéséhez érdemes némileg átismételni a Föld Nap körüli keringéséről tanult ismerteket.

A Föld egy nap alatt fordul meg a tengelye körül. Ez az állítás megint csak pontatlan, hiszen a pontos forgási idő 23 óra 56 perc 4 másodperc, de ez jelenlegi történetünk szempontjából nem fontos. Az is közhelyszerű, hogy a Föld egy év alatt (pontosabban 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc alatt) tesz meg egy teljes kört a Nap körül. A Föld tengelye nem merőleges a Nap körüli keringés síkjára, hanem 23,4 fokos szöget zár be vele. Továbbá e tengelydőlés végig azonos irányú marad az éves keringés során. Emiatt a Föld egyik félteke mindig kissé közelebb lesz a Naphoz, és a napsugarak nagyobb szögben érik a felszínt. Emiatt alakulnak ki évszakok.




A Föld pályája a Nap körül

Van azonban két pillanat egy évben, amikor a Föld tengelyének dőlése pontosan merőleges a Föld-Nap közötti egyenesre. Ilyenkor az északi és a déli földgömböt érő fénymennyiség egyenlő. Csillagászati értelemben ekkor van a nap-éj egyenlőség, írja a TimeAndDate.com. E pillanat a csillagászok szempontjából fontos, de vajon hogyan érzékelik ezt a laikusok? Nos ezen a napon néhány perccel hosszabb a nappal, mint az éjszaka.

Ennek oka, hogy a nap-éj egyenlőség napján a Nap geometriai középpontja tartózkodik a horizont fölött 12 órán keresztül. Csakhogy a Napnak nemcsak a közepe, hanem a széle is világít. Ezért még/már akkor is nappal van köznapi (és meteorológiai) értelemben, amikor a Nap már igencsak lenyugodóban van, vagy épp megjelent napfelkeltekor a horizonton, és csak a teteje látszik ki. Így azok a percek is a nappalhoz számítódnak, amíg a Nap teljesen felkel vagy teljesen lenyugszik.

De nem csak ezért hosszabb látszólag a nappal. A Föld légköre visszaveri a nap fényét, és már akkor is visszatükrözi a felszínre, amikor annak elvileg még nem kellene látszódnia a horizont vonalában. Ezért a látszólagos napkelte, illetve a napnyugta legalább hat perccel korábban kezdődik (illetve este késik), mint azt a Föld forgása indokolttá tenné.

Mindezeket a tényezőket figyelembe véve meghatározható, hogy a föld adott földrajzi szélességű pontjain nagyjából mely napra esnek a tényleges nap-éj egyenlőségek, vagyis azok a napok, amikor (közelítőleg) azonos az éjszaka és a nappal hossza. Ez Budapesten vagy március 17-én (az éjszaka egy perccel volt hosszabb, mint a nappal) vagy 18-án volt, amikor már két perccel hosszabb volt a nappal. Az őszi nap-éj egyenlőség pedig valójában szeptember 25-én van Budapesten. Ma, azaz a hivatalos tavaszi nap-éj egyenlőség napján azonban már kilenc perccel hosszabb a nappal, mint az éjszaka.




A napszakok hossza Budapesten az év során. Az egyre sötétülő sávok a szürkület szakaszait jelölik

Ha ez nem lenne elég, a napszakok hosszát a szürkület eltérő értelmezése is befolyásolja. A pirkadatnak és az esti alkonyatnak ugyanis három szakasza van, amelyeknek ugyan pontos definícióik vannak a csillagászatban, de az, hogy a köznapi ember mikortól tekinti úgy, hogy leszállt az éj, az leginkább látásának erősségétől és az épp végzett tevékenység fényigényétől függ.

A szürkület természetesen a nappal és az éjszaka közötti átmeneti időszak. A nappalhoz legközelebb eső (pirkadat esetén utolsó, alkonyatkor első) szakasza a polgári szürkület. Ilyenkor még majdnem nappal van, tevékenységeinket világítás nélkül tudjuk végezni. A Nap geometriai középpontja azonban már eltűnt a horizont mögött, pontosan 0 és -6 fok között áll, viszont - ahogy korábban már láttuk - csillagunk felső része még világít. A következő, egyre sötétebb szakasz a tengerészeti vagy navigációs szürkület. Ekkor még lámpa nélkül is tudunk tájékozódni, de olvasáshoz vagy más, pontos látást igénylő tevékenységekhez már világítani kell. A neve alapján azt gondolhatnánk, hogy azért nevezik navigációs szürkületnek, mert ilyenkor még elég világos van a navigációhoz. Pedig épp ellenkezőleg: ekkor már elég sötét van ahhoz, hogy a fényesebb csillagok látszódjanak, így a hajósok ezek alapján tudtak tájékozódni. A Nap ilyenkor -6 és -12 fok között áll a látóhatár mögött. A szürkület éjszakához legközelebb eső szakasza a csillagászati szürkület. Ilyenkor a laikusok számára már éjszaka van, de a leghalványabb égi objektumok még nem látszanak.


Forrás : Link

Mától hosszabbak a nappalok, itt a megújulás időszaka, itt a tavasz





Nap-éj egyenlőségnek nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart - írja a Wikipedia.

A Földön a márciusi nap-éj egyenlőség napja általában március 21. (illetve március 20., ritkábban március 19., a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt).


A 21. században 2011 volt az utolsó olyan év (közép-európai idő szerint), amikor március 21-én következett be ez az időpont, innentől a század végéig mindig korábban lesz. 2011-ben ugyanis még március 21-ére esett a csillagászati tavasz kezdete, de mivel 2012 szökőév volt, ezért ebben az évben 20-án reggel következett be. Ezt követően, mivel 365 napos évek jönnek, a nap-éj egyenlőség időpontja ismét egyre későbbre tolódik.

Az északi félgömbön tavaszi nap-éj egyenlőségnek, a délin őszi nap-éj egyenlőségnek nevezik





A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.

Az időnként előforduló eltérés a naptári és csillagászati számítás között abból adódik, hogy a római katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a nap-éj egyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.

A tavasz a megújulás, az új élet szimbóluma

A napéjegyenlőség idején a Nap az égi egyenlítőn megy körbe. Ilyenkor a Nap horizont feletti íve, megegyezik a horizont alattival, tehát ebben az időben egyenlő hosszúak lesznek a nappalok és az éjszakák.





A tavaszi napéjegyenlőség ünnepét minden kultúrában megtalálhatjuk

Rituális tisztálkodás, böjt, a megfiatalodás jelképei kísérték. Az elvetendő magokat ekkor áldották meg. Ez a természeti anya - a később férjhez menő, még csak menyasszony - szűz aspektusának ünnepe, Brighid (St. Brigitta - keresztény) napja.

A megújulás jelképe is a mai nap. Érdemes a régmúltat lezárni, és lendülettel, bizalommal nekiindulni a nyíló virágok és a szerelem hónapjainak.



Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Őseink nyomában: Az „Életre kelt avarok”
  2017-03-03 21:39:04, péntek
 
  A Kárpát-medencei avarok világába nyújt betekintést a legkorszerűbb technikai eszközök segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum Életre kelt avarok című kiállítása. A Szenthe Gergely és Hajnal Zsuzsanna által rendezett kiállítás két avar kori sír leleteiből kiindulva kelti életre virtuálisan a korszak szereplőit. Az uniós projekt és az ahhoz kapcsolódó kiállítás egyfajta kísérlet egy új európai muzeológia megvalósítására.





A tárlat a Connecting Early Medieval Collections (CEMEC) elnevezésű, európai uniós projektnek köszönhetően jött létre: a CEMEC célja, hogy hét európai ország múzeumi és kulturális intézményei - köztük a Magyar Nemzeti Múzeum - kora középkori gyűjteményeiből válogatva, kiemelkedő műtárgyak segítségével mutasson be egy rendkívül izgalmas történelmi korszakot - idézte fel a kiállítás pénteki megnyitóján Varga Benedek főigazgató.

Vida Tivadar régész hozzátette: a Szenthe Gergely és Hajnal Zsuzsanna által rendezett kiállítás két avar kori sír leleteiből kiindulva kelti életre virtuálisan a korszak szereplőit. Az uniós projekt és az ahhoz kapcsolódó kiállítás egyfajta kísérlet egy új európai muzeológia megvalósítására - hangsúlyozta.

A szakember szerint a tárgyakat a régészet hosszú ideig etnikumjelző szereppel ruházta fel és helyezte el egy szilárd határokkal meghúzott Európa térképén. A CEMEC újítása, hogy ezt a statikus képet igyekszik fellazítani: középpontjában az egyén helyezkedik el tárgyi világával, társadalmi környezetével és kultúrájával együtt - számolt be.

Vida Tivadar elmondása szerint a Nemzeti Múzeum kiállítása két 7. század elején élt, avar kori előkelő életét tárja a látogató elé, őket a 21. század legkorszerűbb technikája kelti életre virtuálisan.

A kunágotai előkelő sírjának leleteire támaszkodva a kora avar kor életébe nyerhető betekintés: a még türk módra élő, gazdag férfi már bizánci övvel került a sírba. A kiállítás másik története egy germán kultúrájú közösség életét mutatja be két, feltehetően germán származású hölgy kölkedi sírleletei alapján - mondta el a kutató.

A CEMEC projektben közreműködő európai műszaki partnerek jóvoltából az “életre kelt avarokat" a 21. század legkorszerűbb technikája hozza közelebb az érdeklődőkhöz: interaktív panoramikus idővonal, holografikus kivetítések, 3D modellek, fény- és hangeffektek teszik teljessé a látogatói élményt a kiállítás április 9-i zárásáig.

(MTI)


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/249 oldal   Bejegyzések száma: 2481 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 40 db bejegyzés
e év: 1186 db bejegyzés
Összes: 22634 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 29648
  • e Hónap: 139005
  • e Év: 1798372
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.