Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/172 oldal   Bejegyzések száma: 1719 
Sztevanovity Dusán: Nagyon kell, hogy szeress
  2017-01-14 01:20:21, szombat
 
  Sztevanovity Dusán:

Nagyon kell, hogy szeress


Ha már nincs erőm a szép szavakra,
Ha már nem izgat a szép primadonna,
Ha a szerephez már semmi kedvem,
Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!

Ha már nem dob fel se harc, se játék,
Hogyha nem akarom már a másét,
S hosszú szünet van a jókedvemben,
Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!

Ha a jobb napok sem érdekelnek,
Mikor vége van a türelmemnek,
Ha a szerelmedet nem érdemlem,
Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!

Ha a kedvességed bosszant, fáraszt,
Mikor nem adok és nem várok választ,
Mikor szeretni már nincs mit bennem,
Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Takács Kriszta: Eljő az idő
  2016-12-18 06:00:51, vasárnap
 
  Takács Kriszta:

Eljő az idő


Bennem csilingelő hangod megnyugvást ad reszkető lelkemnek
Láthatatlan ölelésed éltető ereje zuhogó létemnek
Könnyű mosolyod szárnyra röppenti borús kedvemet
Létezésed érzete boldogsággal tölti fel szívemet

Hallhatatlan szavaid éles kardként hatolnak belém
Léleksimogatásod feszülő húrként tárja mindazt elém
Mit fizikai létünkben fogva tart a félelem
De szabadon engedi a Mennyei védelem

Görcsös tagadásunk mély árkot ás közénk
Angyalok hada minden pillanatban küzd azért
Hogy lerombolva a fájdalmak falait
Érezhessűk, többé már nem vakít
A hazugságok sötét árnyának képzete
Álnokság hamis álarcának érzete

Eljő az idő, Lélek Lélekbe fonódva
Ölelés ölelésbe záródva
Szív szívbe összeforrva
Él az Egylélek e Földön párosulva
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Komáromi Kálmán: A dalnok .
  2016-08-14 06:30:18, vasárnap
 
  Komáromi Kálmán:

A dalnok .

(Ballada.)

Ifju vala még, oly kedves, deli szép . . .
- Egy éjjel a várból a bátya elűzte,
Nem bánva, hogy oh tán vad tépheti szét,
Nem kérdve: ha vajjon szaggatja-e tüske? . . .

Ifju vala még, de kezében a lant
Varázsla, teremte tavaszt, üde-lombost!
- Fenn bércz tetején, vagy a völgyben alant
örömtelen úton oh merre bolyong most? . . .

- - A várra sugárt vet az alkonyi ég.
Harsány zene zendül a nászvigalomba':
"Föl tánczra, kehelyre hamar deli nép,
Hej, jó lovagok ti! a vár ura mondja."

- A várra sötét éj ködleple borul.
Gyöngyös koszorúját átkozza a mátka . . .
,,Ki mondja urak, hej! hogy hoztam orul!
Léptem se kísérte szülőinek átka.

Föl tánczra! a nász nem ad-e örömöt?"
Harsány zene zeng, és megcsendül a serleg.
Fényes teremében a lány könyörög;
Enyhíti imával a bút, a keservet . . .

Megcsörren az ablak . . . ,Jó dalnokom itt?'
,,Én angyalom, oh jer, fussunk tova gyorsan!
Aggódva siratván, várnak rokonid . . ."
Vad fergeteg ordít, zeng zene harsan.

Csak vár a lovag: ,,hej, hol késik arám?
Hozzátok el már gyöngyös koszorúval!"
És indul az apród, megtér szaporán:
Ajkán csoda-hírrel rémületi szóval . . .

"Gyors ménem elő, hej szolgák! a lator
Vérébe fürösztöm e büszke vasat ma.
Volt nászi vigalmunk, ám nem vala tor;
Lesz hát, mire a hajnalfény kihasadna!"

Ott vágtat a völgyben a dalnok ím ott!
Csüggedve, remélve a lány vele száguld.
A mén fut, alatta a föld meginog -
Szél tépi a hószín lengő ara-fátyolt.

- A várba mi lárma, mi zaj szava zúg?
Rémülve tekint fel a lány, szíve dobban.
Mén lába alatt hova sikkad az út?
"Jó dalnokom, oh nézd: mit lát szemem ottan?

Csörtetve, robogva fut a lovag itt,
Kardjára az éjben villám tüze vet fényt. . .
Ég szeme csillog . . . bősz kardja vakít . . .
Oh jaj, ha elér: egy léptet se tehetnénk."

Nyomban a lovag fut, vad mérge dühöng;
Rablott jegyesét ím ott üldözi egyre.
Gátolja utában nagy sziklai tömb -
Jó méne iramlik bőszülten a hegyre.

Dalnok nyila pendül .. . A sűrű falomb,
A rengeteg erdő ott elfedi nyomba.
Keblére ölelvén a szép hajadont:
Örült kaczagással száguld a vadonba.

Vasárnapi Ujság 1865.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Forgách Iván: Da capó.
  2016-07-31 04:22:44, vasárnap
 
  Forgách Iván:

Da capó.

Talán a bűnt szerettem benned.

A titkok fényes könnyű mázát,
Mint indiai csoda vázát,
És nem kell ezért nagy bért venned:

Talán a dalt szerettem benned.

A fájó szívem drága vérét,
Az ajkam fakó sápadt szélét,
Jaj nem kell ezért büszke lenned,

Mert tán csak azt szerettem benned.

Hogy más vagy mint a többi ember,
Aki szeretni gyáva, nem mer,
Oh nem kell ezért kinevetned,

A csalódást szerettem benned.

És most, hogy nekem el kell menni,
Úgy fáj, hogy nem lehettem semmi,
Csak egy kis dal az életedben.

Új élet 1922.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Galler Géza: Mária
  2016-07-30 06:16:59, szombat
 
  Galler Géza:

Mária

Bánatban, kínban törödesz velem,
hófehér kezed fogja a kezem -
szeretet csillog szép szemed fényén,
hálám csókja ég ruhád szegélyén.

Márványfehér arcú égi álom,
tenálad én mindég megtalálom
szívem sebére a gyógyító írt.

Könnyes lett a szemem, a lelkem sírt -
és az imádság, mint halk ária
jön ajkamról: üdvözlégy Mária.


A fehér barát (1939. június)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Marino: Variánsok .
  2016-07-01 05:21:42, péntek
 
  Marino:

Variánsok .

Küzdöttem érted, hogy felérjek hozzád, -
Amit nyertem: - vérző sebek ;
Lelkem sötét, mint rombadölt mennyország;
Sújt az átok. mert szerettelek

A kedves arcz még olt lebeg előttem,
Mintha most is ragyogna szemed;
Óh! mintha most is itt volnál köröttem;
Elfeledni téged nem lehet. -

S ha majdan, - ahova már régen vágyom
Meghalok, feledni tégedet. -
Még ottan sem lesz puha. csendes ágyam :
Síron túl is érted szenvedek. -

Váczi Hírlap 1887.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Csapó János: Borzadva nézi . . .
  2016-06-18 06:55:12, szombat
 
  Csapó János:

Borzadva nézi . . .

Borzdva nézi lelkem ez a kort
Mint gyújt Molochnak áldozat-tűzet,
Mig kéjben uszó arczain kigyúl
A szenvedély vétkes Őrület

A bűn, a csáb, az inger az, miért
E romlott század legjobban hevül.
A pillanatnyi kéj után rohan,
S őrülve lejti bálványát körül.

Szeméből élv-sóvár lángot lövel,
Pokol tüzében égnek arczal.
Tiltott gyönyör érdekli már csupán.
Ettől sorvadnak lankadt tagjai.

Oh istenverte korszak, ébredezz'!
Vesd el magadtól bűnöd mámorát!
Vagy nem bánod, ha kárhozat lesz is
Méltó díjad egy örökléten át !

Váczi Hírlap 1888.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hanacsek Béla: Virágos . . .
  2016-06-16 05:52:17, csütörtök
 
  Hanacsek Béla:

Virágos . . .

Virágos szép ifjúságom.
Elfutottál messze tőlem,
Lombja-fosztott virágtalan
Útszéli fa lett belőlem.

Visszahívlak: . . . Mindhiába!
Nem hallgatsz a hivó szóra,
Vágyódásom nem érti meg
Az illatos piros rózsa.

Hej! hacsak egy órára még
Virágok közt jönnél vissza,
Az útszéli öreg fán is
Csupa piros virág nyílna!

uj_tavasz 1926.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
H. Pogány Ákos: Imádság.
  2016-06-16 05:44:37, csütörtök
 
  H. Pogány Ákos:

Imádság.

Küldhetnél egy szál rózsát Annié.

Küldhetnél egy szál tűzpiros rózsát
Üdét, hamvasat, bársonyos szépet.
Örök, szerelmes édes kívánást.
Rózsaszín álmot, tavaszi nótát,
Piros rózsával egy szép emléket.
Rózsát, mely végre utamba hozott,
Ne legyen szívem oly árva kopott,
Ne legyen lelkem sötét éjszaka.
Elmúlt szerelmek hunyó parazsa,
Mert selymes hajad mióta láttam
Amióta rád elösször vártam
Hogy két szemedbe belenéztem
S az első édes csókot kértem
És hogy öleltem habfehér vállad,
Azóta dalol nékem az élet.
Terólad édes, pirosló vágyról.
Hogy estelente ott legyek nálad,
Hogy szövögessek szép meseképet
Csókos tavaszról, lágy napsugárról.
És hogy minden csak téged szeretne . . .
Küldhetnél egy szál rózsát Annié.

Küldhetnél egy száll rózsát Annié,
Hogy ez legyen szerelmed záloga
És el ne hagyj engem soha-soha.
- Mert mivé lenne szegény bús szívem
Ha összetörnéd bízó, szent hitem ?
S nem érezném szemed napsugarát,
Nem láthatnám az arcod mosolyát,
Ha nem csókolhatnám pici kezed
Hajad bársonyát, édes kék szemed.
Csókod nem égne lázas ajkamon.
Fájó, keserű volna a dalom.
És céltalan, komor az életem
Csak bánat jutna, semmi más nekem,
Kinzó gyötrődés, örök szenvedés,
Ne tedd! - Az élet úgy is oly kevés . . .
S hogy ez legyen szerelmed záloga,
És el ne hagyj engem soha-soha,
S csókod legyen az altató zene . . .
- Küldhetnél egy szál rózsát Annié.

uj_tavasz 1925.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Bárdos Artúr: Kálvárián.
  2016-06-15 07:24:19, szerda
 
  Bárdos Artúr:

Kálvárián.


Ez az én lakom elátkozott vár,
Elsiklik fölölte a napsugár.
Körötte kegyetlen, szivet rabló világ,
Csendesen lepergő, sápadt tragédiák.

Alacsony házak, bennök az árnyak
Robotjuk után csöndesen járnak;
Megannyi küzködő, boldogtalan vakond . . .
Betemeti őket, - nagy földhányás a gond!

. . . Önös ablakon besimul a fény,
Gyötrelmes képet vet elibém.
Egy asszony. A napnak minden gondja vállán
S aggódva őrködik két kis gyerek álmán.

Hazajő férje. Képe mogorva,
Köszöntés nélkül fakad szitokra.
Az asszony némán tür; hisz a lelke mondja :
Nem rossz ember most sem, csak ezer a gondja
. .
Most sem . . . Mert akkor! .. . Ily szókra régen
Megölte volna nyomban a szégyen.
Még akkor azt hitte : a mennyet meglopta!
S a szitkot, istenem, oly szépen megszokta . .

- - Elátkozott, rideg ez az én lakom,
Habozva játszik a fény az ablakon.
Fázom. Jöjj , napsugár! Ölelj ál melegen!
Lásd, az ablakomat felnyitni nem merem . . .

a_het_1901.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/172 oldal   Bejegyzések száma: 1719 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 262 db bejegyzés
e év: 1392 db bejegyzés
Összes: 27828 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 6012
  • e Hét: 12394
  • e Hónap: 141000
  • e Év: 620467
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.