Regisztráció  Belépés
mrg1.blog.xfree.hu
Ahhoz hogy megtudjuk,mi az emberek véleménye rólunk, fel kell dühítenünk őket. Király Margó
1960.09.12
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/53 oldal   Bejegyzések száma: 524 
Hiszek a szeretetben
  2017-12-12 17:32:47, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szeretni és szeretve lenni
  2017-12-11 18:40:14, hétfő
 
  Farkas Anna: Szeretni és szeretve lenni


A szív egy vidám csalogány,
ki bentről énekli álmai dalát.
Nem tűri, ha rátör a magány,
reménykedve boldogságra vár.

Szeretetre-vágyakozva lüktet,
valakit keres, olykor elcsügged.
Keresi, kire mindig felnézhet,
Őt, kiben bízni mindenkor lehet.

Ki kérés nélkül is érte tehet,
kit szó nélkül is érteni lehet.
Ki fellobbant szikrát, románcot,
kivel tovább viheti a lángot.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Advent 2. vasárnap 2017
  2017-12-10 17:09:10, vasárnap
 
 



Adventi gyertya


Apró vólt a gyertya,
Aprocska kis fáklya.
Foházkodva röppent
Főlfelé a lángja.

Fellobban a párja,
Táncot jár nevetve.
Most már ketten néznek,
A fényes egekbe.

Atündöklő csillag,
Glóriát szőtt rájuk.
Száll száll a magasba,
Szentséges imájuk.

Száll a boldogságért,
Hogy béke legyen végre.
Dícsőség költözzön,
Mindenki szívébe.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Vallomások
  2017-12-09 11:09:43, szombat
 
  Vallomások


Messze vagyok tőled messze, nagyon távol,
de, ha szíved szeret, megtalálhat bárhol.
Mindig velem vagy lázas éjszakákon,
benned lesz majd minden boldogságom.
SzeretIek!

Szeretnélek szorosan átölelni,
forró csókokkal Téged elhalmozni!
Érezni akarom benned a szenvedélyt,
s, hogy egy csodálatos éjszakán csak az enyém légy.

Régóta lappang egy gondolat a fejemben,
egy aprócska dobbanás itt bent a szívemben.
Kimondani nem könnyű, mégis megteszem,
tudnod kell, hogy csak Veled létezem!

Mikor ébren vagyok, te jársz az eszemben,
hozzád száll minden gondolatom.
Mikor elalszom, rólad álmodok,
az ólomlábú időt sokszor, hajszolom
Várom a percet, a jöttödet,
mikor a kezem, a kezedbe teszem...

Nézz a szemembe, a szívembe látsz.
Ölelj magadhoz, hogy ne múljon a varázs.
Fogd meg a kezem, ne engedj el soha,
te vagy az életemben a legnagyobb csoda.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A szellemi szeretet legfőbb öröme ...
  2017-12-08 11:28:53, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Csak egy erdei séta
  2017-12-07 17:56:45, csütörtök
 
 



Zagyi G.Ilona: Csak egy erdei séta

A fák között járunk, fogom a kezét.
- Siessünk! - mondja - Akarok gesztenyét!
Figurákat készítek, meséseket.
Gesztenyekirálylányt s hozzá herceget.

Kell makk és kökény, piros galagonya,
barna, tüskés héj lesz majd a korona. -
Keresem az ösvényt, csetlek és botlok.
Kapaszkodnak belém indák és bokrok.

- Oda nézz!- mondja - De furcsa árnyékok!
Talán itt élnek manók és koboldok.
Miért néma az erdő, ez mit jelent?
Hol van a madárdal, miért nagy a csend?

- Megváltozik minden, búcsúzik a nyár,
új otthont keres a költözőmadár.
Messze repül. Egy melegebb vidékre,
s akkor jön vissza, ha a télnek vége.

Aki itt marad, bírja a hideget,
madár és állat ilyenkor gyűjtöget.
Egy tisztásra érünk, leülünk kicsit,
talán ha nem mozgunk, látunk valamit.

- Ni csak! Mi moccan? - Két süni toporog.
Súgja a gyerek - Én odaosonok! -
Nem volt elég gyors, visszagömbölyödtek.
Meredtek a tüskék. El sem köszöntek.

Megtörik a csend, most valaki kopog!
- Egy, kettő, három, négy... - halkan számolok.
Koppan és koppan. Hullik a faforgács,
széles fa törzsén egy díszes fakopáncs.

Piros a sapkája, a csőre hegyes.
- Miért fúr és farag? Valamit keres?
- Élelmet gyűjt, vagy odút javít éppen,
hánccsal béleli, ne fázzon a télen.

Vörös folt mozdul a fa tetejében,
bújik előlünk lombok sűrűjében.
- Jaj az ott egy mókus, annyira édes!
úgy hazavinném, ugye lehetséges?

- Nem menne szívesen. Nézd, ott a párja!
Azt hiszem van több is, nagy a családja.
- Krúg, krúg, krúg ! Kíváncsiskodik egy holló.
- Úgy, úgy, úgy! Csúfolja egy cserfes szajkó.

Feleselnek, hogy ki is tudja jobban,
nem maradunk a furcsa hangzavarban.
Bogarak, lepkék, nyüzsög itt az élet,
dehogy van itt csend, ha jobban megnézed.

Reccsen az ág, egy őz jön közelünkbe,
ahogy észrevesz, eltűnik sietve.
- Olyan szépséges! De kár, hogy itt hagyott!
Talán majd egyszer vele is játszhatok.

Kezemből etetném. Bögrémből inna.
Lehet, megszeretne, nem vágyna vissza.
- Neki ez az otthon, nem baj, hogyha fél,
mert leselkedik rá ezernyi veszély.

- Otthon lenni én is szeretek - mondja,
s a kezem kicsit szorosabban fogja.
A forrásnál járunk, köveket keres,
válogat köztük, lapos legyen, kerek.

- Ajjaj! Kígyó! - Ugrik fel ijedten.
- Az csak egy sikló. Ne félj tőle, kincsem!
Ő is megijedt. Látod, hogy menekül!
Már vissza sem néz, hupssz, a vízbe merül.

Vissza kéne mennünk, esteledik már,
Zenél a tücsök és int a napsugár.
Majd elfelejtettük, miért is jöttünk,
minden zsebünkbe mindenfélét tömtünk.

Van itt gesztenye, piros, zöld, s kék bogyó,
s van még két maréknyi makk és mogyoró.
Feltámad az esti szél. Susog a lomb.
Őszies dallam, de igaz mesét mond.

Összehajolnak mögöttünk az ágak,
búcsút intünk az erdei világnak.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mikulás 2017
  2017-12-06 13:45:32, szerda
 
 



Pete László Miklós: Mikulás


Lehet szél vagy hófúvás,
Hófelhő-átvonulás,
Amikor jön a Mikulás,
Ragyognak a kicsi szemek,
Vár a sok-sok kicsi gyerek,
Ne törődj a hófúvással,
Hófelhő-átvonulással,
Gyere hozzánk, Mikulás!
Van ám nagy-nagy izgulás,
Suttogás meg pirulás,
Hogy jön-e a Mikulás.
Ragyog a hó, mint a prizma,
Ablakban a sok kis csizma,
Sokan várnak kipirulva,
Csacsogva, bízva, izgulva,
Gyere hozzánk, Mikulás!
Jégvirág az ablakokon,
Csizma ropog a friss havon,
Jön már, jön a Mikulás!
Sosem várják őt hiába,
Mindig elhozza a szánja,
Várja őt apraja-nagyja,
S őket cserben sose hagyja,
Itt van már a Mikulás!





Repity Zsuzsa: Megjött a Télapó


Hó pihen a faágon,
Csilingel a csengő.
Télapó ül a szánon,
Szarvas húzza, kettő.
Messzi útról érkezett,
Jéghegy tetejéről.
Angyaloknak dala száll
Odafenn az égből.
Télapónak puttonya
A sok jóval töltve.
Két kis krampusz cimborája
Ugrál körülötte.
Reggelre már Télapó
Bejár minden házat.
Diót, almát osztogat
Gyerekeknek, százat.



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A Télapó
  2017-12-05 17:16:47, kedd
 
 



Zombory Nikolett: A Télapó


Este van, késő este.
A szememet nem hunyom le.
Kíváncsi vagyok már nagyon,
Milyen is vagy te, Télapó?

Nagy szakállad hófehér,
A bundád földig ér.
Felcsillan egy mosoly arcodon
Mikor meglátod a tejet és sütit az asztalon.

Vártalak, nagyon vártalak...
Mikor álom nyomta el vágyamat.
Csilingelő hangokra ébredtem
Jöttödet elkéstem.

Az ablakhoz futottam.
A kis csomagok fölött,
Megpillantottam a
Messze-távolba repülő szánodat.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ne mondj semmit ...
  2017-12-04 16:34:12, hétfő
 
 



Komáromi János: Ne mondj semmit ...


Ha erre jársz
és sírni látsz,
ne mondj semmit,
hisz nem tudod mi bánt.

Ha földön fekszem
s Te rám találsz,
ne mondj semmit,
nem tudod mi fáj.

Ha szárnyszegetten
melletted zuhanok alá,
ne mondj semmit,
csak menj tovább.

Ha szívedbe nézel
és megtalálsz,
ne mondj semmit,
csak várj reám.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Advent 1. vasárnap 2017
  2017-12-03 09:32:44, vasárnap
 
 



ADVENTI HÁZ

Ádventi házunk van, sokablakos.
Minden este nyitunk egy ablakot.
Benn melegen kis fehér gyertya lángol,
és árad a fény minden ablakából.
Kis ablakokkal versenyt fénylenek
csodába bámuló gyermekszemek.

Ablaktábláin biztató írás:
eljő a mennyekből a Messiás.
S a nevét nevezik Csodálatosnak.
És fölemeli, akit megtaposnak.
És a békesség Fejedelme lesz:
szabadulást hoz, életet szerez.

Telnek a percek, múlnak a napok,
sorra kinyílnak mind az ablakok.
Ahány kis ablak, annyi szent ígéret.
Hívnak, biztatnak, csudákat beszélnek.
Mi áhítattal álljuk mind körül.
A ház sugárzik, és a szív örül.

Fehér falára festve sok gyerek.
Mind Betlehem felé igyekszenek.
Havas fenyő közt, ki gyalog, ki szánon,
kéz a kézbe, hogy kis kezük ne fázzon.
Sietve mennek mint a pásztorok.
Piros orcájuk bízva mosolyog.

De én egy másikat is ismerek.
Nem ilyen derűs, nem ilyen meleg.
Van-e gondom sok sötét ablakára?
Hiszen itt a karácsony nemsokára.
Nyitom-e sorra mindenegy napon
Krisztusra váró lélekablakom?

Mert az a lelkem is: ádventi ház.
És ha elalszik, hogyha nem vigyáz,
olyan sötét lesz majd karácsony-estén,
a fényt, vigaszt hiába is keresném.
Ha majd minden szem, minden szív ragyog,
akkor siratnám, hogy sötét vagyok.

Sötét lelkemen sötét ablakok,
táruljatok, örömre nyíljatok!
Ne legyen egy se zord, ne egy se zárva.
Ragyogjon mind a Messiásra várva!
Sötét ádventi ház, sokablakos!
Minden este nyíljék egy ablakod!

(Túrmezei Erzsébet)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/53 oldal   Bejegyzések száma: 524 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 12 db bejegyzés
e év: 274 db bejegyzés
Összes: 640 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 46
  • e Hét: 179
  • e Hónap: 765
  • e Év: 16429
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.