Regisztráció  Belépés
puszikett.blog.xfree.hu
A barátság nem azért van, hogy valamit kapjunk, hanem hogy lehetőségünk legyen adni! Szeretni és szeretve lenni a legnagyobb boldogság a világon! Sz. Mária
1961.02.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/46 oldal   Bejegyzések száma: 455 
Egy kis önelemzés :)
  2010-01-12 10:55:43, kedd
 
  Mivel már sokan, és sokmindent mondtak rám, utánakukkoltam, milyen is lehetek én!?!

Íme az eredmény, de hogy a leírtakból mi igaz vagy sem velem, és Vízöntő társaimmal kapcsolatban, annak eldöntését rátok bízom!





Vízöntő

Uralkodó: Uránusz
Elem: Levegő
Minőség: Fix
Princípium: Függetlenség
Téli jegy: Január 21 - Február 19

Aforizma:
Az új előkészítésének ideje ez.
A felhalmozott energia új formában jelenik meg.
A magok készek és várják, hogy kicsírázzanak.

Motto:
Én tudok.
Számára a legmegfelelőbb szimbólum a madarak repülése.
Felülemelkedik a dolgokon és ebből a perspektívából kicsinek és lényegtelennek látja őket. Mégis ebben rejlik az a képessége, hogy a dolgokat összefüggéseiben lássa.
Mindig a megvalósíthatóság és a gyakorlatiasság határán mozog sőt, még ennél többre törekszik. Képes a régi és az új szintetizálására, így mindig megelőzi korát, az emberek nehezen értik meg szándékait. Öniróniája miatt gyakran excentrikusnak, álmodozónak, vagy bohócnak gondolják.
Teljes függetlenségre törekszik. Szereti az eredetiséget és megpróbál szeretetreméltó lenni.

Jellemző tulajdonságai:
Tárgyilagosság, eredetiség, intuíció, függetlenség, szeretetreméltóság, káosz, irónia, szárnyalás.

A Vízöntő uralkodó bolygója az Uránusz, szimbóluma a vízhordó.
A Vízöntő levegő jegy, független, rendkívüli személyiség.
A Vízöntők a zodiákus legexcentrikusabb szülöttei. Mivel a változást jelképező Uránusz hatása alatt születtek, a Vízöntők a jövőben élnek. Szellemileg teljes mértékben függetlenek és egy cseppet sem elnézőek azokkal szemben, akik a megszokott felé akarják őket terelni, vagy egyszerűen nem értik meg radikális eszméiket. A vita számukra szellemi kihívást jelent, de ha kialakították álláspontjukat, a végsőkig kiállnak mellette, és a másik véleményét azon a ponton már figyelembe sem veszik.
Azt nem lehet mondani, hogy a Vízöntők társadalomellenesek. Pont ellenkezőleg. A barátságot, a testvériséget legalább olyan fontosnak tartják, mint a szellemi eszméket, és állandóan ösztönzést várnak az emberektől. Emberszeretők, és mindig azon gondolkoznak, hogyan tehetnének többet az emberiség érdekében. Álmodozók, idealisták, fejükben gyakran fordul meg az a gondolat, hogy meg kellene menteni a világot. Mindennek meg kell fizetniük az árát, és sok Vízöntő ábrándult már ki a valós világ realitásától. A Vízöntők gyakran járnak a fellegekben, ezért úgy tekintenek rájuk, mint csodabogarakra. Nagyban gondolkoznak, ha a problémamegoldás módjairól van szó, az apró részletek nem érdeklik őket. A legnagyobb gyengeségük az, hogy mindenkiben hibát keresnek, míg a sajátjaikat elfogadottnak tekintik. Nyugodtságuk szintén félrevezető lehet, és mögötte szellemi nyugtalanság rejlik. Amikor ismét a földön állnak, a zodiákus legkedvesebb emberei. Könnyedek, soha nem lehet unatkozni mellettük. Ha megkapják azt a szabadságot, hogy önmaguk lehessenek, a legszórakoztatóbb, leghűségesebb társakká válnak.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nemcsak állatbarátoknak
  2009-11-01 05:45:51, vasárnap
 
  Ezt a történetet egy nagyon kedves barátom blogjában olvastam, remélem, sőt tudom, hogy nem fog megharagudni, ha megosztom másokkal is!
Igaz, hogy már nagyon régi a történet, de amiről szól, akár ma is megtörténhetett, és most, ebben a szívtelen erőszakos világunkban a legaktuálisabb!
Őszintén bevallom, többszöri olvasás után, még most is megkönnyezem!

Egy kóbor kutyus története

Nagyon hideg volt. Fáztam.
Borzasztóan fáztam és nagyon éhes voltam. Hetek óta nem ettem rendesen, csak amit nagy ritkán odavetett valaki elém, vagy amit a szemétben találtam.
Már persze, ha nem vették el tőlem. Mert nagyon féltem mindenkitől.
November vége lehet - gondoltam.
Persze nem tudtam pontosan, hiszen én nem ismerem a hónapokat. Csak azt tudtam, hogy nagyon hideg van, és az idő egyre hidegebbre fordul. Éjszakánként néha mínusz tizenöt fok is volt. Én körülbelül másfél éves lehetek. Épp, hogy csak beléptem a felnőtt korba, de már sok mindent tudhatok a hátam mögött. Nemrég szültem meg a kicsinyeimet.
Nem tudom, mi lehet velük...
Elvették tőlem Őket! Talán már nem is élnek...!
A tejem már elapadt. Nincs senki, akit táplálna. A természetben nincs pocsékolás, ez csak az ember sajátja.
Nap, mint nap látom és érzem azt a rengeteg ennivalót, amit kidobálnak, de engem egyik se szánna meg egy falattal... Pedig nagyon éhes vagyok.
Talán a hideg sem lenne ilyen hideg, ha a hasam tele lenne.
Olyan régen bolyongok már itt a házak között, az emberek között, hátha valakinek megesik rajtam a szíve. De senki sem segít.
Pedig én mindent megteszek, hogy elfogadjanak. Kedves vagyok és alázatos, Istenként tisztelem valamennyit, szótlanul követem Őket, ha felém nyúlnak, megnyalom a kezüket, de csak belém rúgnak, megdobálnak, kiabálnak.
Pedig nem tettem semmi rosszat!
Én mindig próbáltam jó lenni, de ez mindig kevés volt. Bármit tettem, csak szidás és verés volt a jutalmam. Pedig igazán nem kérek sokat. Csak egy falat ennivalót, néhány kedves szót, esetleg néha egy kis simogatást. Talán túl sok, amit kérek!
Pedig látom, hogy van ilyen is. Igaz, nagyon ritkán, de ilyet is látni. Mindig büszkén mesélik nekem, hogy nekik milyen jól megy a soruk. Ők mindent megkapnak Tőlük.
Ilyenkor mindig összeszorul a szívem, könnybe lábad a szemem, és megfogadom, hogy ha valaha nekem is ilyen szerencsém lenne, ahhoz teljes erőmből ragaszkodnék! Megtennék mindent, ami tőlem telik, és még azon felül is. Akár az életemet is odaadnám, ha legalább egy kicsit nekem is részem lehetne belőle. Ha megtalálnám ŐT! A GAZDÁT!
De csak a magány van. A nélkülözés, az elutasítás, a kínzás, a betegség. Már nem merek reménykedni. Feladtam.
Néha megállok egy-egy ablak alatt és elsírom a bánatom. Elmondom, hogy én csak jó szerettem volna lenni. De ezért cserébe letépték a farkamat. Nagyon fájt.
Elütöttek. Ez is fájt. Azóta nehezebben megy a járás. A csípőm tájékáról hangos kattogás jelzi, hogy ha nem kapok mihamarabb orvosi kezelést, lassan menni is képtelen leszek.
Elvették a kicsinyeimet. Mindennél jobban fájt. Hatalmas, lógó emlőim emlékeztetnek minden nap a veszteségre. Nagyon nehéz a felejtés.
A testem tele van élősködőkkel, a lábamról lejött a bőr, a szám alsó széle le van szakadva. Már nem is emlékszem, hogy mitől.
Fáradt vagyok. Nagyon fáradt. És nagyon éhes. Egyedül vagyok.
Néha elsírom magam. Nem csak az ablakok alatt. Azt egyre ritkábban, mert ezért is csak szidalmat kapok. Talán nem értik. Talán nem akarják érteni. Már nem mondom. Már nem érdekel. Feladtam. Egyre gyengébb vagyok. Egyre fáradtabb.
Tegnap találkoztam egy fiatal párral. Nagyon szimpatikusak voltak. Volt velük egy hetyke fiú is. Csak úgy sugárzott róla a büszkeség! Szóltak hozzám! Én reménykedve emeltem fel a fejem. De elmentek.
Az éjszaka nagyon hideg volt. Azt hiszem, beteg vagyok. Csak telnek az órák, de nincs kedvem felállni. Egy kuka mellett húztam meg magam, de nem igazán véd meg a jéghideg széltől. És nagyon hideg a föld.
Megállt egy autó. Nem messze tőlem. A fiatal pár, azzal a büszke kannal! Megint szólnak hozzám! De már félek. Mindentől félek.
Felállok és elmegyek. Már semmiben sem merek reménykedni. Talán már meg is halt bennem a remény. És talán igazam is van, hiszen megint elmentek. Már a kuka mellé sem merek visszamenni. Minden lépés fáj, de csak megyek.
Aztán hangokat hallok. Valakit hívnak. Egy szerencsésebb sorsút.
De a hangok közelednek hozzám. Egyre közelebbről hallom. Nagyon kedves hang. Szinte hipnotizál. Talán mégis megnézem, hátha én is kaphatok egy falatot. Vagy legalább egy kedves szót.
És Ők azok! Felém jönnek és valami van a kezükben! Talán étel!
Nagyon félek, nem tudom, hogy mit csináljak! A szívem és a hasam azt súgja, hogy menjek oda, de az eszem azt mondja, hogy szaladjak! Amilyen messze csak tudok!
De én mégis oda megyek. Nem tudok, csak a szívemre hallgatni. Sajnos ilyen vagyok. Valahol mélyen ismét felpislákol a remény lángja bennem. Nagyon apró láng. A legkisebb fuvallat is eloltja, de ismét megpróbálom. Talán most, talán utoljára.
Ételt kapok, rengeteget! Simogatnak! Belül zokogok. Nem merek hinni, de a szívem harsogva kiabál: Talán most megtaláltad Őket!
Magukkal hívnak. Megyek, de borzasztóan félek. Egy ajtó, rengeteg lépcső, meleg és fény. Még egy ajtó.
Kinyílik. Bent vár rám álmaim otthona, vágyaim netovábbja. Az utolsó lehetőségem. De félek bemenni. Félek elképzelni azt, hogy ez esetleg ismét csak egy köztes állomás kálváriám végső állomása előtt.
Puha pokróc. Lefektetnek. Megszabadítanak a testemet borító kullancsoktól. Felemelnek és betesznek a kádba. Meleg víz csiklandozza átfagyott testem. Nagyon félek. Már nem is emlékszem, hogy mit szabad csinálni, mivel szabad meghálálni mindazt a jót, amit az elmúlt tizenöt percben kaptam. Nem akarom elrontani. Inkább nem teszek semmit. Szinte mozdulni sem merek. Megtörölnek, megetetnek, megitatnak. Lefektetnek a pokrócra. Simogatnak. Szinte levegőt sem merek venni.
Aztán csönd borul a lakásra és sötétség. Valami mozdul mellettem. Egy cica. Hatalmas. Meg sem mozdulok. Aztán a büszke kan! Megnyalogatja a fülem, majd visszafekszik a helyére. Csak most merek körülnézni. Az eddig eltelt rövid idő, amit itt töltöttem, ködbe vész. Szinte álomszerű állapotban lebegtem eddig.
Meleg van, nem fázom. Nem vagyok éhes, szomjas. Nem merem elhinni. Csak fekszem a helyemen, mozdulatlan, nehogy elrontsam. Nehogy elrontsak valamit, ami miatt ismét megverhetnek és elzavarhatnak. Lassan reggel lesz. Kinn már virrad.
Aztán mozgást hallok a másik szobából. A torkom összeszorul. Nem merek mozdulni. Ők állnak az ajtóban. Mosolyognak. Odajönnek hozzám és ismét simogatnak. Nagyon régi érzések törnek elő bennem. Talán nem is igazi emlékek, talán csak álmok. Magam sem tudom. Aztán pórázt kapok, sétálni megyünk. Nem merek elmozdulni mellőlük. Lesem minden mozdulatukat. De belül majd szétvet a büszkeség! Lám, talán már nekem is gazdám van! És úgy sétáltatnak, mintha büszkék lennének rám. Pedig sovány vagyok, alig van szőröm és kissé sután megyek, hiszen nagyon fáj a csípőm. Farkam csonkját néha bátortalanul megcsóválom, mikor látom, hogy rám néznek.
Mérhetetlenül boldog vagyok! Talán meghallgattatott az a sok könyörgés, melyet a rengeteg hideg éjszaka alatt elsírtam.
Aztán az esti sétánál furcsa dolog történik. A séta végén nem hazafelé megyünk, hanem az autó felé. Megint rettegek. Nem tudom, hogy mi ez a hirtelen változás. Mit rontottam már el megint, hiszen semmi rosszat nem tettem.
Betesznek az autóba és nagyon hosszan autózunk. Egyszer csak megállunk. Kivesznek. Ott állunk egy ház előtt. Hallom a többiek panaszos hangját. Hát itt a vég. Valamit ismét elrontottam.
DE MIT?
Ott állunk egy menhely előtt. Betesznek egy ketrecbe, bár próbálok ellenállni. Ennél akkor már a kóbor élet is jobb!
Rám néznek. Sírok, könyörgök, rimánkodom, fogadkozom, hogy jó leszek! Elmondom Nekik, hogy számomra Ők az igazi GAZDIK! Tudom! Mindent megígérek. De elmennek.
Telnek a napok. A betegségem, amit a pillanatnyi boldogság elnyomott bennem, újult erővel tör rám. Már nem eszem. Feladtam.
Érzem, már nem sok van hátra. Talán végre nyugalmat találok én is. Talán nem fogok többet fázni, éhezni. Talán végre engem is szeretni fog valaki. Ott fenn, a kerek távoli sajton, a többi kutya között. Talán viszontláthatom az én kicsinyeimet is. Talán. Hamarosan.
Aztán ismerős autózúgás. Ismerős hangok. Már nem reménykedem. Talán csak egy újabb szerencsétlen, akiben újra felébresztették a remény lángját, hogy aztán örökre elfújják azt.
Ők azok! Felém tartanak! Nyílik a ketrecem ajtaja! Már nem bírok magammal! Rohanok feléjük, örömömben sírva! Tehát Ők is rájöttek, hogy tőlem annyi szeretetet kaphatnak, amennyit soha, senkitől! Hiszen senki más nem tudja, hogy mit adtak azzal, hogy eljöttek értem! Hogy egy új élet esélyét kaptam Tőlük ajándékba! Ezt csak azok tudhatják, akik végigélték mindazt, amit én is, vagy még többet.
Azóta már sok idő telt el. De én elmondhatatlanul boldog vagyok. Minden nap, minden tettemmel igyekszem meghálálni mindazt a törődést, szeretetet, amit TŐLÜK kaptam, kapok. Hogy orvoshoz vittek, hogy gyógyíttattak. Hogy szó szerint is az életemet köszönhetem Nekik! Hogy azóta bejártuk a fél világot!
Nekem nem mond semmit az, hogy Franciaország, vagy Svájc, hogy Németország, vagy Ausztria. Nekem csak az mond valamit, hogy ilyenkor is együtt vagyunk, hogy egymást ölelve alszunk a sátorban, hogy új tájakat fedezünk fel együtt, hogy megtanítottak úszni, pedig rettegtem a víztől! Hogy gyönyörű a bundám, hogy már nem fáj a csípőm, hogy minden nap több kilométert futnak velem, hogy ismét büszkén kihúzhatom magam, ha más kutyákkal találkozunk. Hogy műnyúlra vadászhatok, hogy mindig itt van velem álmaim büszke kanja, bár kölykeim már soha nem lehetnek.
Elégedett vagyok és boldog. Már csak álmaimban gondolok a múltra, mikor néha felszínre törnek emlékeim, de ilyenkor simogatásra ébredek és hálát adok a sorsnak, mert tudom, hogy én vagyok a legszerencsésebb kutya a világon.
Ilyenkor elrebegek egy fohászt azokért a sorstársaimért, akik még várják az ő Gazdijukat, hogy eljöjjön értük, és életük hátralévő részét ugyanolyan boldoggá tegye, mint az velem történt. Mert mi tudjuk, hogy mit ér egy szerető kéz, és ezért örök életünkre adósuk leszünk. És adósságunkat akár az életünk árán is törlesztjük.



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
jencuska válaszolt - wááá:))
  2009-09-10 17:48:21, csütörtök
 
  Nos ha már véleményt mondtam valakiről, és a felháborodásomnak szót adtam, úgy vélem, az a minimum, hogy az illető reagálásának is helyt adjak!
Ha másért nem is, azért, mert fantasztikusan tanulságos!:)
Hogy kinek miért, annak eldöntését már az olvasóra bízom!

Igyekszem röviden, tömören lezárni, és remélem most már végleg ezt a témát!
Nos jencuska, mielőtt fennen hírdeted fensőbbségedet, kúltúráltságodat, aminek én valóban a nyomába nem érek, (tudj fene, de nem is bánom:DD ), most én adnék egy jó tanácsot neked!:)))
Ha már embereket ZAKLATSZ az önreklámozásoddal, és az úgynevezett műveltséged fitogtatásával, szemeteled tele mások postaládáját, egy dologgal nem árt tisztában lenned!
NE CSAK OLVASS, ÉRTELMEZD IS A SZÖVEGET!!!!!!!!:)
Fröcsöghetsz rám, amit akarsz, míg halvány fogalmad sincs arról ami a leírt szöveg tartalma, és lényege!:))
Már bocs, de egyetlen sorodat sem tudom komolyan venni, sőt, figyelembe sem!
Remélem megérted, bááár...
De könnyítek egy kicsit, jó?!:)
Amit küldtél holmi blogodról, stb. annyira nem érdekelt, hogy cseppet sem foglalkoztam vele, nemhogy olvastam volna!
Ergó...eleve véleményem sem lehetett róla, hogy az általad leírt feljelentgetésről, már ne is beszéljek, ugyebár!:)))
Azt meg végképp nem tudom, honnan olvastad ki, hogy akár én, akár az általam emlegetett gyerekek a beírásaidon botránkoznánk meg!

De itt és most fejezem be, mivel arra nem tartom érdemesnek a zagyva rágalmaidat, hogy egyenként mutassak rá, mennyire nem vagy tisztában nemhogy más, de a saját irásoddal sem!
Egy szó, mint száz:
UTOLJÁRA MONDOM HA MEGÉRTED, HA NEM, HOGY NE KÜLDÖZGESS NEKEM TÖBB SZEMETET!!!!!
Erre írtam, és mondom most, is, hogy emiatt fogok szólni, mert ebből van elegem!!!
Ja, és mégvalami, amit már szintén írtam, de úgy kb. egy év után is a nagy tudásoddal nem fogtad fel...ITT A TVN-EN NEM LEHET BELSŐ LEVELEZŐKET LETÍLTANI!!!!!
Ennél érthetőbben és világosabban már tényleg nem tudom leírni!
Nézd el nekem, a hülye, műveletlen tahónak!

És akkor most jencuska válasza......


Feladó: Enikő Kovács <jencuska@gmail.com> [Hozzáadás a címjegyzékhez] [Meghívom] Forrás
Nyomtatás
Sima szövegként
Címzett: Margó <puszikett@xfree.hu>
Dátum: 2009-09-09 (Sze), 15:52
Téma: Re: Fwd: blogjaim
Prioritás: Normál


Szia te nemtudokicsoda!
Igen mélyenszántó gondolatokkal tüzdelt leveledre az alábbiakat tudom reagálni:
Elöszöris a hangnemed igen közönséges emberre vall. Ezért nem érzek irántad sértődést, haragot, inkább szánalmat. Ezért is olvastam végig, hogy tudjam lehet e még fokozni az emberi közönségeséget, primitivitást...... ......lehet
Másodszor miért beszélsz többesszámban, mikor rajtad kívül ilyen sértegetni akaró levelet még nem kaptam senkitől sem!!! Csak magad nevében beszélj és ne keverd bele mások nem létező véleményét, mert az a mások személyiségi jogait sérti!!! Ha valakinek gondja volna velem, akkor bizonyosan jelentkezne nálam! De nem jelentkezett senki, csak pozitív visszaigazolást kaptam!!!!!! :)))))))))))) és sok ember mondott köszönetet és dícséretet a munkámért és erőfeszítéseimért. Szóval 3:0 ide
A nem kívánatos leveleket tedd spamba, és máris megoldódott a probléma, de látom számítástechnikai ismereteid is hiányosak! 4:0 . Vagy tegyél be a szűrődbe, kérdezd meg okosabb ismerőseidet, hogy kell!
Továbbá: Emlegetsz valami "korcs" kifejezést, amit nem is tudom pontosan mire vonatkozik és hogy hogy jönnek ide a gyerekek, azt végképp nem. Szóval elég zagyvaságokat hordasz itt össze. Egyáltalán nekem szántad ezt a levelet? szerinted az internetes munka, vagy a hangoskönyvek szeretete korcsosság? akkor korcs vagyok a te szótárad szerint. Meghagylak ebben a tudatodban, így is eléggé össze vagy zavarodva ahogy elnézem. Egyébként meg többet olvashatnál, mert rádfér. Gondolkodásra, szókincsbővítésre, logikus gondolatmenetek levezetésére ...stb. tanít. Ami szintén a hiányosságaid közé tartozik! Sajnos.
Ami a fenyegetéseidre vonatkozik, jogod van hozzá.Fenyegess, bejelentheted a blogomat kifogásolható okok miatt, de butaság, mert a tilalmat egy pillanat alatt feloldották, mert indokolatlan volt, már ha ezt érted a drasztikusabb módszereken!! :)
Blogspot szabályzatát ha elolvasnád, picit tájékozottabb lehetnél ezügyben is! Szóval még Blogspot kért elnézést tőlem a kellemetlenségekért, amiket ezek szerint te akartál volna előidézni. Sajnos nem jött össze. Figyelmedbe ajánlom tehát a szabályzatot! szintén ismerőseidre támaszkodj!
A következő ellentmondásod és zagyvaságod, hogy az én blogjaimat kifogásolod, ugyanakkor a sajátodat reklámozod, lásd. lap alján. Kicsit furi :))))))))
konkluzió (végkifejlet a gyengébbek kedvéért)
A közönséges modorú leveled számomra nem sértő, inkább nevetséges és jellemtelen emberre vall. Még ilyen primitív, közönséges, tilpákovics emberrel nem találkoztam mint te, és akkor még finom voltam és nőies. Sajnálom, hogy ilyen szánalmas emberekkel van tele az ország. S még a gyerekek is szóba jönnek. Hát végképp elvesztettem a fonalat. A gyerekektől akarod eltiltani a mesekönyveket!???? hát milyen anya vagy ill. leszel, ha leszel??????? nem irigylem a családod és a környezeted. Az ilyen emberek mint te húzzák vissza az országot s gátolják a fejlődésben, előrehaladásban.
Szóval sok sikert sivár életedhez. S fogad meg tanácsaim, jobban jársz!

jencuska
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Felháborító levél, és a válasz
  2009-09-09 07:11:42, szerda
 
  "...> sziasztok
> no comment
> http://netesmunka-jencuska.blogspot.com/
> és a hobbym :)
> (hangoskönyvkedvelőnek)
> http://jencuska-internetesfeltolteseim.blogspot.com/
> sziasztok
> jencuska...."




JENCUSKA MIVEL MÁR RENGETEGSZER MONDTAM, HAGYJ BÉKÉN MOST TELT BE A
POHÁR!!!!!!!!!!!!!!
EZ MÁR NYÍLT ZAKLATÁS, EZÉRT RÁKÉNYSZERÍTETTÉL DRASZTIKUS LÉPÉSRE!
LEVELEKBEN, A BLOGOMBAN, NYÍLTAN KÉRTELEK, HOGY FEJEZD BE A MAGAMUTOGATÁSAIDAT,
ÖNREKLÁMOZÁSAIDAT!!!
NEM HASZNÁLT, ÚGYHOGY EZÚTON ÉRTESÍTELEK MIVEL VELED ELLENTÉTBEN
ÉN EZT TARTOM BECSÜLETESNEK, HOGY AZ ILLETÉKESEKNEK FOGOM MOST MÁR ÉS ÚJBÓL JELEZNI, A SZEMTELENSÉGEDET!!!!!
UNDORÍTÓNAK, ÉS FELHÁBORÍTÓNAK TARTOM, MINDAZT AMIVEL TE ITT DICSEKSZEL!
BÁNJA A FENE KI ÉS MI VAGY, DE FOGD MÁR FEL, HOGY NEM EZ A TERMÉSZETES, ÉS AZ
EMBEREK TÖBBSÉGÉT EZ IGENIS IRRITÁLJA, HÁNYINGERREL, UNDORRAL TÖLTI EL!!!!!
AZ MEG VÉGKÉPP VÉRLÁZÍTÓ, ÉS FELHÁBORÍTÓ, HOGY MI, AKIK EZT MÁR MILLIOMODSZOR
TESSZÜK SZÓVÁ, A TE SZEMEDBEN, MI VAGYUNK A "KORCSOK"????!!!:((
EBBŐL ELÉG VOLT!!!!!!
HOGY MÁS MIT TESZ AZ ILYEN TOLAKODÓ PERVERZ UNDORMÁNYOKKAL, MINT TE, NEM TUDOM, ÉS NEM IS ÉRDEKEL, DE MIVEL ENGEM VÁLTOZATLANUL NEM HAGYSZ BÉKÉN, ÍGY TE MAGAD KÉNYSZERÍTESZ ARRA, AMI NAGYON IS MESSZE ÁLL TŐLEM!:(((
DE MÁR NEM TUDOK MIT TENNI, SAJNOS, HOGY BEFEJEZD EZT A MOCSKOS MAGAMUTOGATÁSODAT, ÉS FŐLEG, HOGY ENNYIRE NYÍLVÁNOSAN, ÉS SÉRTŐEN TOLAKSZOL NORMÁLIS!!!!!!!!....EMBEREK MAGÁNSZFÉRÁJÁBA, EZÉRT RÁKÉNYSZERÍTETTÉL ERRE A LÉPÉSRE!:((
HA ENNYIRE VÁLLALOD, MIT VÁLLALOD??? BÜSZKÉN TESZED KÖZZÉ, SŐT HIRDETED TÖBBEZER EMBER ELŐTT A LESZBIKUSSÁGODAT, AKKOR UGYANILYEN NYÍLTAN VÁLLALD IS A KÖVETKEZMÉNYEIT, MÁRMINT AZ EMBEREK TÖBBSÉGÉNEK A MEGBOTRÁNKOZÁSÁT, ÉS KRITIKÁJÁT IS!!!!
MIVEL EZ A KÖRLEVÉL IS BIZONYÍTJA, HOGY A VÉLEMÉNYEMMEL NEM VAGYOK EGYEDÜL, CSAK REMÉLNI TUDOM, HOGY NEM CSAK ÉN LESZEK AZ EGYEDÜLI, AKI VÉGRE TESZ IS VALAMIT AZ ELLEN, HOGY AZ ILYEN "JENCUSKA-FÉLÉK" VÉGRE NE ZAKLATHASSANAK BENNÜNKET, AKIK HA KÉNYTELENEK IS VAGYUNK ELVISELNI, AZ ILYEN KORCSSÁGOT, DE LEGALÁBB AZ ELLEN TEHETNÉNK, HOGY A RENDSZERES ZAKLATÁSAIK MEGSZŰNJENEK!
GONDOLJATOK ARRA, KÖZÜLÜNK HÁNY EMBERNEK A GYEREKE ÜL A GÉP ELÉ!!!
ÚGY VÉLEM, ERRŐL TÖBBET NEM KELL, HOGY EMLÍTSEK!:((

MINDENKITŐL ELNÉZÉST AKIT A LEVELEM MEGZAVART, DE AHOGY KAPTAM, ÚGY VÁLASZOLOK RÁ!

JENCUSKA, TE PEDIG NE VÁLASZOLGASS, HANEM VÁLLALD A TETTED TOVÁBBI KÖVETKEZMÉNYEIT!

ÜDVÖZLETTEL MINDENKINEK, AKI MÉG ÚGY ÉRZI, HOGY AZ EMBEREK TÖBBSÉGE AZÉRT NEM ILYEN "JENCUSKA"!!!!!:)

puszikett
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Meríts erőt!
  2008-11-13 07:00:37, csütörtök
 
 

 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Megbocsátás
  2008-11-13 06:57:58, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az ilyen társ az élet ajándéka
  2008-11-13 06:54:43, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kell, hogy szeressünk!
  2008-11-13 06:50:57, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Őrangyal
  2008-11-09 08:39:10, vasárnap
 
 
Csak remélni tudom, hogy most tényleg velem van, mert rettentő nagy szükségem lenne rá!



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Apró jel
  2008-11-09 08:34:56, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/46 oldal   Bejegyzések száma: 455 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 455 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 11
  • e Hét: 112
  • e Hónap: 363
  • e Év: 12463
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.