Regisztráció  Belépés
sacimama.blog.xfree.hu
Fordulj el a rossztól és tégy jót, keresd a békét és azt kövesd!" Zsolt 33,15 Németh Jenőné Saci
1952.06.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/66 oldal   Bejegyzések száma: 659 
Hogyan tudhatom, ismerhetem meg Isten velem való szándékát?
  2018-02-11 22:51:57, vasárnap
 
 

Hogyan tudhatom, ismerhetem meg Isten velem való szándékát?

Úgy, hogy ha ismeretem van Istenről. Mennyire ismerem Őt, Aki a szeretet.

És itt felsorolhatnánk számtalan olyan prófétai kinyilatkoztatást, mely arról szól, hogy Isten végtelen és irgalmas szeretettel szeret, és szeretetében állhatatos, hűséges, alázatos, meg nem inog bizalma irántam! (a teljesség igénye nélkül: Iz 43,1-5; Iz 49,8-16; Jer 31,1-22; Oz 11,1-9).

A dolog pikantériája pedig az, hogy ha Isten olthatatlan szeretetében képes vagyok tisztelni, méltónak érezni magam, akkor képes vagyok elviselni azt, hogy nem vagyok jó, de ez a silány teremtés, Isten számára mégis hallatlan érték, egyedüli érték!

Fontos vagyok a számára, annyira, hogy magába akar szeretni, magában akar egyesíteni, örökkévalónak akar tudni, csak le ne mondjak erről a lehetőségemről, és akarjam legalább azt, hogy Isten vágya teljesülhessen. Ha már azt képtelen vagyok felfogni, hogy én eljuthatok Isten dicsőségére, és osztozhatom az Ő dicsőségében! Ha így képes vagyok Istennel közösségre lépni, akkor már is a silány kifejezést, magamra nézve megalázónak tartom. Isten szándéka pontosan ez: Ő akar felemelni, méltónak tartani az Életre!

Emelj fel, Tarts meg, Ölelj át, Szoríts magadhoz engem! Ámen

Forrás: eleszto.blog.hu Link



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A reményben örvendezők
  2018-02-03 21:09:20, szombat
 
  Gál Ferenc
,,A REMÉNYBEN ÖRVENDEZÓK“ . . . (Rom 12,12)

Gabriel Marcel szükségesnek tartja, hogy a ,,földi vándorról“ írt könyvében a reményt is elemezze, mint létünk jellegzetes kifejezőjét. De az egzisztencialista filozófusok meggyőződése szerint nem mint lelki jelenségről vagy elvont fogalomról beszél róla, hanem azt fejtegeti, mi nyilvánul meg abban, hogy ,,én remélek“ (Homo viator, 1944, 37-86). A remélő ember felméri személyes helyzetét. Tudatosul benne, hogy átéli a hiányt, a nehézséget, szorongattatást, bizonytalanságot, és bízik valakiben, aki segítséget, szabadulást hoz. A valódi remény egy személy üzenete a másik személyhez, akinek képességeiről és hűségéről, vagy legalább jóakaratáról meggyőződött. A személyes üzenetben az a sejtés vagy bizonyosság is benne rejlik, hogy a másik nem érdektelen velem szemben, jelentek számára valamit. Mivel az ember végességének tudatában és létének veszélyeztetettségében remél Istenben, azért magatartásával az ,,élő örökkévalóságról“ tanúskodik, és behatol a transzcendens világba.

A vallásos remény Istenre mint személyre irányul, akit hitemmel a kinyilatkoztatásból ismerek meg. Meggyőződöm róla, hogy hajlandó velem törődni, érdemesít arra, hogy latbavesse értem mindenhatóságát, mert van benne irgalom, együttérzés és szeretet. Igazán remélni csak a kinyilatkoztatás Istenében lehet. Az írók és filozófusok istene legtöbbször csak felnagyított, egyoldalú ember. A hit ezzel szemben olyan Istenről beszél, aki ,,nem bánja meg adományait“ (Róm 11,29), aki türelmes és megbocsátó, s elkötelezte mar gát, hogy célhoz vezeti az embert. A megváltást hozzájárulásunk nélkül, saját kezdeményezésére vitte végbe, s meghirdette egyetemes üdvözítő akaratát (1Tim 2,5). Azért viselkedett így, hogy legyen bátorságunk feléje fordulni, amikor a hitből megismerjük. De kegyelmi hatása oda is elér, ahol tudatos hit nem alakulhat ki, mert nem ismerik a kinyilatkoztatást. A kegyelem hatására az ún. névtelen keresztényeknél is jelentkezhet valamilyen bizakodás. Megérzik, hogy az erkölcsi rendnek van szerzője, s hogy az ember többre hivatott, mint amit konkrétan megél. Ezért mi keresztények könnyen megértjük, hogy a remény mint egzisztenciális adottság ott van az emberben, s állandóan sarkallja, bátorítja és keresésre ösztönzi.

A remény vagy a semmi

Az utóbbi évtizedek tudományos és technikai haladása teljesen megérlelte az újkornak azt a gondolatát, hogy a világegyetem központja az ember, s benne jelentkezik a kozmosznak minden problémája. De amint J. B. Metz (Christliche Anthropozentrik, München 1962) kifejti, ez az emberközpontiság nem szubjektivizmus. Az érdeklődés előterében nem az egyes ember áll, hanem az emberiség, az ember történelme, a történelem értéke, s a vég jelentősége a történelem számára. Ebből a szempontból jelentősek azok a gondolkodók is, akik felpanaszolják, hogy az ember számára nincs remény, vagy éppen meg akarják szabadítani az embert az illúziónak nevezett reménytől. Lehetetlen észre nem venni azt a keserű lemondást, amely Malraux-val (La condition humaine, 1933) utat nyitott az irodalomban. Ezeknél a szerzőknél az ,,emberi lét“ a szomorúság, a gond és a bizonytalanság megtestesülése. Az élet ösvénye ebben a sötét völgyben vezet a semmi felé. Ismerjük Camus- nek az élet értelmetlensége elleni lázadását. A helyzeten nem változtat az sem, hogy vannak, akik havonta könnyűszerrel megkeresnek néhány ezer dollárt. Itt legföljebb annyi változik, hogy ,,Trisztánnak nem sok mondanivalója lesz Izolda számára“. Sokszor az írók nem is akarják eldönteni, hogy a várás és reménykedés erény-e vagy inkább sajnálatra méltó emberi erőlködés (Beckett: Godot-ra várva). Böll és Brecht jónéhány alakja is az elszenvedett háború lidércnyomásában él, s filozófiájának az az alapgondolata, hogy ,,előbb meg kell tölteni a gyomrot, s utána jöhet az erkölcs" (Koldusopera). A görög tragédiák Is szomorúak és sokszor reménytelenek voltak. Azok a hősök azonban csak egy típusnak vagy néprétegnek a képviselői, itt viszont a szereplők a mindenkori embert akarják szimbolizálni.

Ahol az életnek nincs végső célja, ott a remény valóban fölösleges. Sartre egyszerűen lélektani visszahatásnak mondja. A teljes lemondáson, a kétség- beesésen túl megjelenik a beletörődés: majd csak lesz valahogy, s ebből a nyugalomból sarjad ki az új bizakodás, mint az élet egyik hajtása. Freud már előbb az ösztönös élményekre vezette vissza a reményt. A gyermekben az anyai kapcsolatokból kifejlődik a boldogság vágya, az apai kapcsolatból pedig a törvény és a félelem. A kettő eredője a reménykedés, főleg az anya közbenjáró szerepe miatt. Fromm az ellentétet inkább az ember állandó hatalmi vágyában és a halál fenyegetésében látja. Ennek a kettőnek az ütközése rajzolja ki a halálon túl a megbocsátó Isten képét. A marxizmus a vallásos reményt az elidegenedésnek abba a formájába sorolja bele, amelybe az ember a helytelen társadalmi magatartás által jutott. Az állandó fejlődés vágya benne van az emberi természetben. Célja csak az lehet, hogy kialakítsa az emberhez méltó közösségi életet, ezt pedig csak állandó forradalommal éri el. Transzcendens igényeket azonban nem szabad támasztani, mert azok gyengítik a földi boldogság munkálására irányuló törekvést. Ernst Bloch műve (Das Prinzip Hoffnung) nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a teológusok jobban kifejtsék az örök élet reménye és a földi elkötelezettség közötti összefüggést.



Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Vádolsz vagy közbenjársz?
  2018-01-13 21:53:25, szombat
 
 
Link



"A kommentátorok szerint, amikor Illés próféta a pusztába menekülése után, Isten kérdésére ezt válaszolta: ,,Nagyon buzgólkodtam az Úrért, a Seregek Istenéért, mert Izrael fiai elhagyták szövetségedet, lerontották oltáraidat, megölték prófétáidat karddal, egyedül én maradtam meg, s most nekem is életemre törnek, hogy elvegyék" (1Kir 19, 10) - akkor nagy hibát, sőt bűnt követett el.

Ugyanis Isten előtt nem vádolnia kellett volna a népet, hanem közbenjárnia értük...

Nagy figyelmeztetés ez nekünk is. Nem arról van szó, hogy nem vehetjük észre a hibákat, problémákat, bűnöket. Isten nem azt várja tőlünk, hogy vakok, süketek és bénák legyünk. A kérdés az, hogyan reagálunk minderre: vádolással, önféltéssel és/vagy önfelmagasztalással - vagy kéréssel, közbenjárással és segítségnyújtással?"

http://szeretetfoldje.hu/

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hogyan tudsz újjászületni, ha már élsz?
  2018-01-13 21:48:00, szombat
 
 
Link



MIT JELENT ÚJJÁ SZÜLETNI?
Hogyan tudsz "újjászületni", ha már élsz?

Újjászületés nem jelent testben születést. Az újjászületés egybefoglalja a szív megváltozását; az Istenhez való odafordulást, valamint a vágyat, Isten akaratának megfelelően élni.
De hogyan történik?

Először is, meg kell értenünk jelenlegi állapotunkat emberként. Van egy probléma, amellyel mindannyian szembesülünk, Jézus azt mondta, hogy ez a szívünkben kezdődik. A probléma, az a valami, amit bűnnek neveznek.

Mi, tudatosan vagy nem, igyekszünk egyedül megoldani ezt a problémát; valahogy megpróbáljuk kompenzálni vagy törölni bűnösségünket az elménkből, de tudjuk, hogy valami még mindig hiányzik. Semmi nem fog teljes mértékben kielégíteni minket, hacsak nincs Jézus az életünkben és az örökkévaló remény, hogy vele legyünk örökké a mennyben.

Van egy történet a Bibliában egy Nikodémus nevű emberről. Vallásos vezető volt és jó ember, több kérdésével egyik éjjel elment Jézushoz aki azt mondta Nikodémusnak: "Bizony mondom neked: ha valaki felülről nem születik, nem láthatja meg Isten országát" (János 3: 3). "nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be Isten országába." (János 3:5) "Ami testből született az test, és ami a Lélekből született, az lélek." (Jn 3:6)

Ez csak Isten természetfeletti cselekvésén keresztül történhet meg, amikor Szentlelke meggyőz minket a bűnösségünkről, és új életet ad nekünk.

Szóval, mit kell tennünk?

Először is el kell ismerni amit a Szentlélek mond a lelkiismeretünkön keresztül; hogy a bűn útálatos Isten szemében, de kapunk egy segítséget, a bűnbánat kegyelmét. Ez az a fordulópont amikor eldől, hogy mit döntünk, merre tovább. Maradunk ott ahol eddig voltunk, vagy minden erőfeszítést megteszünk, hogy elszabaduljunk a bűntől.

Ez utóbbi esetben a Szentlélek betölt bennünket - belép a szívünkbe -, Isten maga így fejezte ki: "Új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek" (Ezekiel 36:26).

Újjászületésünk pillanatában megvan az az élő hitünk, amelyre Isten válaszul örök életet adott nekünk, és ez az Élet az Ő Fiában Jézus Krisztusban van.

Tapasztald meg, mi van az út túloldalán, aki oda átjutott már nem akar vissza jönni, inkább azon siránkozik, miért nem hamarabb hozta meg a döntést.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Pillanatok kontrasztja
  2018-01-12 11:26:56, péntek
 
  Isten a magányt használja arra, hogy megtanítson az együttélésre.
A háborút használja arra, hogy megmutassa a béke értelmét.
A tétlenség unalmát pedig arra, hogy ráébresszen a kaland fontosságára.
Isten a csöndet használja arra, hogy megtanítson a szavak felelősségére.
A fáradságot használja arra, hogy megértesse az ébredés értelmét.
A betegséget pedig arra, hogy ráébresszen az egészség fontosságára.
Isten a tüzet használja arra, hogy a vízről tanítson.
A földet használja arra, hogy megértsük a levegő értékét.
És a halált arra, hogy megmutassa az élet fontosságát"

(Paul Coelho)

Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A teremtésvédelmi nevelés
  2018-01-09 20:16:52, kedd
 
  a teremtésvédelmi nevelés (vö. Laudato si' enciklika, 209-215).

Természetesen nem csak arról van szó, hogy megtanítunk bizonyos fogalmakat, jóllehet erre is szükség van. Olyan életstílusra kell nevelni, amely a közös otthonunkkal, a teremtett világgal való törődő magatartáson alapul. Olyan életstílusra, amely nem skizofrén, vagyis, példának okáért, nem fordulhat elő, hogy gondjainkba vesszük a kihalófélben lévő állatokat, de nem veszünk tudomást az idősek problémáiról, vagy hogy védelmezzük az amazóniai őserdőt, de elhanyagoljuk a dolgozók jogát az igazságos bérhez, és így tovább. Ez skizofrénia. Az ökológiának, melyre nevelünk, átfogónak kell lennie. A nevelésnek mindenekelőtt a felelősségérzet fejlesztésére kell irányulnia: nem arról szóló szlogeneket kell sulykolni, hogy mit kellene tenni másoknak, hanem fel kell kelteni a kedvet egy ökológiai etika megtapasztalásához, mindennapi döntésekkel és tettekkel kezdve. Olyan viselkedésstílusról van szó, amely keresztény nézőpontból a teremtő és megváltó Istennel, a Jézus Krisztussal, a világmindenség és a történelem középpontjával, valamint a Szentlélekkel, a teremtett világ szimfóniájában megvalósuló harmónia forrásával való kapcsolatban nyer értelmet és motivációt.

Ferenc pápa teljes beszéde a pedagógusokhoz itt: Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Boldog a nép, amely tud ünnepelni
  2018-01-09 20:15:24, kedd
 
  Boldog a nép, amely tud ünnepelni,
Uram, arcod fényében járni-kelni.
Nevedben ők ujjongnak szüntelen
és igazságod nagyságuk leszen.
Mert te vagy erejüknek fényessége,
s felemeli szarvukat kegyességed.[314]
Mert a mi pajzsunk az Úré
és királyunk Izrael szentjeé.

Áldott legyen az Úr mindörökké:
úgy legyen! úgy legyen!


88. zsoltár (Dávid házának dicsősége és hanyatlása)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ahhoz, hogy valami igaz legyen, nem kell elhangoznia
  2018-01-08 23:14:35, hétfő
 
 

Ahhoz, hogy valami igaz legyen, nem kell elhangoznia, tartották a sivatagi atyák és anyák.

A beszéddel kapcsolatos kényszerességünkre is rávilágít ez ma.

Ismerték azonban a szó gyógyító erejét is.

Rövid, megszólító, nem leíró tanításokat adtak közre. Tudták, hogy élő szó a csendben születik. Nem tartottak nyilvános beszédeket, mégis özönlöttek hozzájuk lelki útmutatásért azok, akik szerettek volna Istennek tetsző módon élni. A csendről úgy tartották, hogy az felhoz egy csomó szemetet, hiszen eleinte felkavar.
Ezért is riadunk meg annyiszor ma a csendtől saját lelki életünkben: mert amikor csendben vagyunk, békére vágyunk, de először békétlenségre lelünk.

A csendbe lépés ugyanakkor ki is nyit bennünket.

Kiderül, hogy a bennünk levő zűrzavar alatt van még valami más is: a valódi énünk, az, akik valójában vagyunk.

Ha nem fordulunk vissza a csend útján, idővel erősödik is az igaz énünk. Csakhogy ezen az úton, amint évszázadokkal ezelőtt, úgy ma is jó kísérők kellenek, hogy ne meneküljünk ki a csendből. A sivatagi atyák arra hívnak, hogy legyünk járatosabbak a csendben, amelyben erő szabadul fel: fegyelmezett energia, azaz: szelídség.

Legyünk alázatosabbak, ismerjük fel a határainkat, és akkor ragyogni látjuk a kincset! Bennünk dobog.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szeretetláng rózsafüzér
  2018-01-08 01:30:09, hétfő
 
  ,,Minden család egy kegyhely legyen, egy csodás hely, ahol veletek összefogva teszi csodáit a lelkek mélyén. Szívről szívre járva kezetekbe adja Szívének Szeretetlángját, mely a családokban uralkodni akaró sátánt a ti áldozatos imáitok által megvakítja."

(Szeretetláng Lelki Napló)

Szeretetláng rózsafüzér


"Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van te veled, áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre most és halálunk óráján. Ámen".
A Szeretetláng rózsafüzér a mozgalom tagjainak körében egyre inkább terjedő, szíveket formázó rózsafüzéren, és a hagyományos öt tizedes rózsafüzéren egyaránt imádkozható.


A keresztre:
(A Szűzanya kérésének megfelelően, Isteni Megváltónk öt Szent Sebe tiszteletére mély áhítattal, egymás után ötször keresztet vetünk:)

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

A nagy szemre (szívre):
Szűz Mária Fájdalmas és Szeplőtelen szent Szíve,
könyörögj érettünk, kik Hozzád menekülünk!

A három kis szemre (szívre):
1. Istenem, hiszek Tebenned,
mert végtelenül jó vagy!
2. Istenem, remélek Tebenned,
mert végtelenül irgalmas vagy!
3. Istenem, szeretlek Téged, mert mindennél
szeretetre méltóbb vagy!

A nagy szemekre (szívekre):
Szűz Mária Fájdalmas és Szeplőtelen szent Szíve,
könyörögj érettünk, kik Hozzád menekülünk!

A kis szemekre (szívekre):
Szűzanyánk, ments meg minket
Szeplőtelen Szíved Szeretetlángja által!

Minden tized után mondjuk:
Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását
az egész emberiségre most és halálunk óráján! Ámen.

Befejezésül:
(A Szentháromság dicsőítésére háromszor mondjuk:)

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Vízkeresztség, lelki egység
  2018-01-07 22:19:06, vasárnap
 
 
Link



Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség.

Egy a test és egy a Lélek, amint hivatásotok is egy reménységre szól. Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. Egy az Isten és mindeneknek Atyja, aki mindenek fölött áll, mindent áthat, és mindenben benne van.
Ef 4:4-6

Az egység alkotóelemei (4:4-6)

4:4. Pál különösebb kötőszó nélkül sorolja fel az egység hét alkotóelemét, melyek a Szentháromság három személyéhez kötődnek.

Ezek biztosítják az egység lelkét, melynek jellemeznie kell a hívők közösségét. Az egy a test kifejezés a nagy láthatatlan egyházra utal (1:23; 2:16; 3:6), melybe minden hívő beletartozik. Az egy Lélek a Szentlélek, aki a gyülekezetben jelen van (2:22). Aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást. Ez a mondat jelzi, hogy minden hívőnek közös reménysége van az Istennel való jövőjüket illetően (vö. 1Pt 1:3; 3:15). Ez a reménység azóta tart, hogy elhívást kaptak az üdvösségre (Ef 1:4,18; 2:7; 4:1).

4:5. Az egy Úr (vö. Róm 10:12) Krisztusra, a gyülekezet fejére utal (Ef 1:22-23; Kol 1:18). Egy a hit. Valószínű, hogy ez a kitétel nem az objektív hitre vonatkozik melyet a keresztények vallanak (mint az ApCsel 6:7; 1Tim 3:9; 4:1,6; Júdás 3-ban), hanem egyéni hitet jelöl, amivel minden hívő rendelkezik, amikor hisz Krisztusban, Urában (vö. Kol 2:7). Az egy a keresztség kifejezés utalhat a keresztségre, azaz a belső valóság külső jellemzésére, és utalhat a hívő Krisztussal, az ő halálában való azonosulására (Róm 6:1-11; Gal 3:27). Nem valószínű, hogy a lélekkeresztségre utal, mert egy olyan hármas csokor egyik tagja ez, melyben a másik kettő Krisztusra, a Szentháromság második személyére vonatkozik. A tágabb szövegkörnyezetben (Ef 4:1-16) sem utal semmi arra, hogy itt a lélekkeresztségről van szó. Ha a vízkeresztséget jelzi, akkor azt jelenti, hogy a hívők ezzel az egyszeri cselekményükkel kifejezésre juttatják lelki egységüket.

4:6. Egy az Istene és Atyja mindeneknek; ő van mindenek felett, és mindenek által és mindenekben. Itt az Atyaistenről és az ő hívőkhöz való kapcsolatáról van szó. A ,,mindenek" kifejezés négyszeri használata ,,minden hívőre" és nem ,,minden emberre" utal. Nyilvánvaló, hogy a felsorolt tulajdonságok nem jellemzőek minden emberre. Isten az Atyja mindenkinek aki hisz; ők Isten gyermekei (Jn 1:12; Gal 3:26). Ő mindegyikük felett áll mindenható Úrként. Ő él rajtuk keresztül és megnyilvánul bennük.

Két dolgot kell megfigyelnünk e hét egyesítő elemmel kapcsolatban (Ef 4:4-6).

Először azt, hogy a Szentháromság szerves része a felsorolásnak. A hívők egy testét az egy Lélek mozgósítja és ezért minden hívőnek azonos a reménysége. Ez a test egyesül egy Urával (Krisztussal) minden tag saját hite és Krisztussal való személyes azonosulása révén, mely a keresztségben jut kifejeződésre. Az egy Atya Isten mindenek fölött áll, mindegyikükön keresztül munkálkodik, és mindegyikükben ott lakik. A Szentháromságban mind a hét alkotóelem egyesül.

Másodszor, érdekes a Szentháromság három személyének megnevezési sorrendje. Pál a Szentlélekkel kezdi felsorolását és nem az Atyával. Ennek az az oka, hogy az előző versekben beszél ,,a Lélek egységéről" (3. vers), és a 7-13. versekben a Lélek ajándékaira tér ki. A Szentháromság személyei azonos sorrendben fordulnak elő az 1Kor 12:4-6-ban is, ahol Pál szintén a Szentlélek ajándékairól ír.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/66 oldal   Bejegyzések száma: 659 
2018.07 2018. Augusztus 2018.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 26 db bejegyzés
Összes: 3945 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 110
  • e Hét: 3215
  • e Hónap: 9256
  • e Év: 217503
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.