Belépés
simocsi.blog.xfree.hu
"Egy ősi kínai bölcsesség szerint nem az számít, mi történik veled, hanem az, hogyan éled meg." Simányi József
1956.08.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/36 oldal   Bejegyzések száma: 358 
Emlékezzünk...
  2024-01-12 04:52:47, péntek
 
  Dr. Zempléni Miklós
(a 2. Hadsereg egykori orvosa)
Somogyvári Gyula : ,,A boldog szunnyadókhoz" című költeménye alapján.
Aludjatok, ti áldott hőseink, pihenj te néma hadsereg!
Ringasson békén a távoli rög, s ne bántson könny, mely
értetek pereg.
Apák, fiak, szerelmes vőlegények, kik porladoztok mily
sok éve már,
Kik elé dörgő ágyúszóval véres mezőkön toppant a halál.
Aludjatok csak Don menti holtak, folyó mentén szunnyadó
bakák,
Álmodjatok ott messze idegenben, magyar testvéreink:
fiúk és apák
aludjatok csak, néma szent hadak, pihenni édes, pihenni
jó,
S nyugtasson a Donnak halk zúgása, mint a Tisza folyó.
De jó tinéktek, hogy elkísért az utolsó gondolat,
Hogy bárki győz e véres dáridóban, a magyar nép él és
földje megmarad.
Hozzátok el ne érjen itthonról sóhaj, jajgatás,
Mert ajándéktok szent: a csendes szunnyadás...
Ezt Isten adja halott katonának, ki hűséges volt, bátor és
derék,
ki könnyű szívvel vitte áldozatul pirosló vérét és drága
életét.
De csitulj panasz! Nyugalmuk legyen mindörökre mély,
S utolsó kincsüket ne rabolja el földi szenvedély!
Ne zúgjon harangszó, sem ágyúk orgonája, csak egy
Könnycsepp, síró anyaszó.
Nyillaljon be a porladó szívekbe, mit megérez fia, a boldog
Szunnyadó.
Ezért hát csitt... csak fojtva, lopva fájjon,
Hogy azóta nincs náluk árvább a világon.
Mióta ők messze földeken, némán fekszenek,
Keresztjük korhadt vagy sírjuk már jeltelen.
Aludjatok hát, Isten katonái, aludjatok ti boldog pihenők!
Ringassanak szelíden, mint az álom, idegen földek, távoli temetők!
(1943. január 12-én indított támadást a 2. Magyar Hadsereg a Vörös Hadsereg ellen. Az ítéletidő, -40 fok volt a Don kanyarban, a téli felszerelés hiánya, a korszerűtlen fegyverek mind a hősiesen harcoló magyar egységek ellen voltak. Január 17-re szinte a teljes hadsereg megsemmisült, 125 ezren vesztek oda, több tízezer ember fogságba esett, vagy eltűnt.)
Emlékezzünk rájuk, méltósággal!








forrás: Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Fűben, fában orvosság....
  2023-09-09 00:58:56, szombat
 
  Fűben, fában orvosság....
Dédapám öröksége: így gyógyítottak a régiek orvosságok nélkül
A húszas évek előtt rendes orvosi ellátás még nem volt, és nem voltak elérhető gyógyszerek, a szegény ember mégis gyógyította magát. A parasztember a kertjéből gyógyult, de a városiak is használták ezeket a gyógymódokat.
Fő táplálékuk volt telente a bab, krumpli, káposztafélék, savanyítva is — Szabolcsban a bab mellé is savanyú káposzta került tészta helyet, mert ez ingyen volt, és sűrítette a levest. — savanyú káposzta jelentette a savanyúságot (salátát), persze nem tudták, a vastagbél normális működését támogatták ezzel. A háziasszonyok bőven használtak piros paprikát. Ezzel pótolták a C-vitamint.
Immunerősítőnek ott volt a tök, a sütőtök a tökmag (a prosztata legjobb védelmezője). Az asztalra mindig került kukorica, diós, mákos metélt. Reggelire mangalica szalonnát ettek, melyről ma már ismert, hogy tápláló, és tisztítja a vért. A szegény embernek nem telt cukros ételekre, a gyerekeket sem tömték édességgel. Így, ha a fertőző betegségeket nem kapták el gyerekként, magas kort értek meg dédapáink. Kár, hogy elfelejtettük étkezési szokásaikat.
Az állatokat nem tanítják, hogy melyik növény mérgező a testükre, mégis minden állat tudja, mi nem jó neki, és azt nem eszi meg. Azt sem mondja meg nekik senki, melyek azok a füvek, amivel gyógyítani tudják a szervezetüket, vagy karban tartja a bélműködésüket, mégis megtalálják. Elgondolkodtató, hogy a bent tartott kutyákat mért érik el azok a betegségek, mint az embereket? Mi emberek is tudhatnánk, hogyan kerüljük el a betegségeket, mégis kevesen foglalkozunk ezzel.
Mákkal a csontritkulás ellen
A mák került ide elsőnek, hogy a közép vagy idősebb korúak észrevegyék ezt a csodanövényt, hiszen, ki ne akarná a fiatalos mozgását könnyen megőrizni, és az életét kitolni. A mák Közép-Ázsiából származik, de manapság inkább Európában eszik. Szerencsére a mák központi helyet foglal el a magyar étkezési szokásokban, jóllehet kevesen tudnak annak gyógyhatásáról.
Tele van (csontépítő), magnéziummal, (Omega4) növényi zsírsavval, aminosavakkal, enzimekkel és még foszfort, kalciumot, káliumot és vasat is találunk benne. Kevesen tudják, hogy lassítja az öregedési folyamatokat; fékezi a csontok leépülését, és elkezdi újra építeni a ritkult csontszöveteket. A magas vérnyomást leviszi. A telítetlen zsírsav összetétele miatt, megelőzhető a trombózis és embólia kialakulása. Normalizálja a vér koleszterinszintjét, miközben fokozza a szervezet védekező mechanizmusát. És nem utolsó sorban, szinte teljesen megszünteti (frontváltozásnál) a lábban keletkező görcsöt. Továbbá, növeli a szellemi teljesítőképességet, jótékonyan hat a sebek gyógyulására. És még egy érv szól mellette: ötödébe kerül, mint az agyon reklámozott étel-kiegészítők, jóllehet a hatásfoka túlhaladja. Azt is tudnunk kell, nem azonnal, hosszabb távon (2-3 hónap) fejti ki gyógyító hatását. Sajnos a betegség gyors futó, a gyógyulás távfutó.
Használati, tárolási és fogyasztási javaslat
A ledarált mákot kevés vízzel összekeverjük, mézzel vagy cukorral ízesítjük, dunsztosüvegbe tesszük, majd a hűtőbe tároljuk. Az első hónapokban naponta, minimum 1 evőkanállal fogyasztunk belőle. Később (a szervezet állapotától függően) kétnaponként.
50 éves kor után nem tanácsos szüneteltetni, sem abbahagyni. Tekintsük olyan gyógyszernek, amelyet egy életen át szedni muszáj.
A burgonya gyógyító hatása - az emésztés segítője
Gyógyító hatása miatt a burgonya megérdemli a második helyet, már azért is, mert táplálékunk sorrendjében is a második helyen áll. Ráadásul nem hizlal, legalább is, ha nem zsírban sütjük. Fontos tudni, a zsírban sült krumplit nehezen tudja megemészteni a szervezet, ezért káros a szervezetre. Ezzel szemben (testépítéshez elengedhetetlen) az összes növényi fehérjét tartalmazza. Sőt tartalmaz káliumot, kalciumot, foszfort és vasat.
A burgonyát, még a cukorbetegek is bátran fogyaszthatják, mert a benne lévő szénhidrát lassan szívódik fel, így nem dobja meg a cukrot. A gyakori burgonyafogyasztás (nem a zsírban sült) egyensúlyban tartja a szerveket, például csökken a gyomor és a bélpanasz. Leghatásosabb, ha sós lében (népi nyelven sóban főtt krumpli), vagy héjában főzve fogyasztjuk. Valamikor a szegény emberek a burgonya levéből készítették az előételt, a levest. Használjuk ki a burgonyában rejlő, egészségünkre hasznos lehetőségeket, hogy kevesebb gyógyszert kelljen fogyasztanunk.
A cékla gyógyító hatása, élettani fontossága
És most következzék a cékla. A cékla rák megelőző hatású, beírta magát a csodaszerek osztályába. Ferenczi Sándor 1970-ben Heidelbergben megjelent könyvében ad számot 18 év tapasztalatáról, a nyers céklalé daganatellenes hatásáról. Munkatársa Paul Seeger megállapította, hogy a cékla hatékonyan lép fel a rákos daganatok ellen. Az eddigi tumor gátló gyógyszerekkel szemben nem sejtosztódást, gátló méreg, hanem élettani hatóanyag: a ráksejtek csökkent oxidációját növeli oly módon, hogy a tönkrement légzőfermentet pótolja, és így a rák tulajdonképpeni okát szünteti meg. A cékla hatóanyaga a sejtlégzés aktivátora. Ebben kiváló eszközt találunk - írja Seeger - a daganatsejt sejtlélegzésének befolyásolására és normalizálására."
A hagymán kívül a céklának van a legnagyobb a szilícium (nyomelem) tartalma. A szilícium révén a szervezet védekezőképessége nagymértékben fokozható. Nyers cékla hatására a szervezet védekezésében vezető szerepet játszó sejtek, a nyiroksejtek (limfociták), plazmasejtek és faló-sejtek felszaporodnak, és az elhalt, kóros sejtek száma is növekszik. (A kóros sejtek elhalnak és kiválasztódnak.) A cékla számos más ásványi anyagot és nyomelemet is tartalmaz: káliumot, foszfort, ként, jódot, vasat, rezet, mangánt, céziumot. B1-, B2-C- és P-vitamin is található benne. A vérképzést segíti és vérzéscsillapító. Ezeken kívül a cékla javítja az idegműködést és az emésztést is. Ha a felsoroltaknak, csak a fele részét hasznosítja a szervezet, már érdemes megszívlelni a tanácsot.
A bab gyógyító hatása
A bab fontosságáról se feledkezzünk meg! Szerencsés, aki szereti a babot, mert a gyógyító hatása elengedhetetlen. Serkenti a sejtek fehérje anyagcseréjét, regenerálódnak a sejtek, sőt szabályozza az anyagcserét. Elősegíti a víz kiürülését, segíti a máj, vese működését (ezért van nagy szerepe a betegségek megelőzésében). És ez még nem minden; segíti a zavartalan vérkeringést, ez által segíti a szív működését is. A Kidney bab, például nem csak külsőre hasonlít a vesére, de segíti a vese működését.
A lencse gyógyító hatása
A nem gyakran fogyasztott, indokolatlanul mellőzött étel a lencse, pedig kevés ilyen könnyen emészthető, mégis tápláló zöldségünk van, mint a lencse. Igen magas a fehérjetartalma (25-28%), és tartalmazza valamennyi, a szervezetünk számára fontos és nélkülözhetetlen esszenciális aminosavat, amelyet szervezetünk nem tud önállóan előállítani. Mindemellett nem allergén, viszont jól emészthető, legkevésbé, vagy egyáltalán nem puffasztó, mint a bab. Tartalmaz még vitaminokat, ásványokat, és az anyagcseréhez fontos nyomelemeket. A cukorbetegeknél sem okoz gondot, mert a benne lévő szénhidrát lassan szívódik fel. A gyomrot és beleket megterhelő ebéd után, ha a következő napi ebéd a lencse, megkönnyebbül a bélrendszer.
A vöröshagyma és a fokhagyma tisztító hatása
A mai korunk szennyezett levegője káros hatással van a tüdőre, a legfontosabb légző szervünkre. A mindennapi hagyma fogyasztásával, nagy részben, ki lehet védeni, a szennyező anyagok kártevését. Sőt, annak ellenére, hogy könnyeket csal a szemünkbe, tisztítja a szemet!
A vörös- és a fokhagyma olyan, mint az emberi sejt. A tudomány mai állása szerint segítik eltávolítani a veszélyes mérgező és salak anyagokat a sejtekből, egyben ellenállóvá teszi, és erősíti az immunrendszert.
A sárgarépa gyógyító hatása, szerepe az egészség megőrzésében
Ma már tudjuk, hogy a sárgarépa fogyasztása gyógyító hatással van a szem és bőrproblémákra, feljavítja a szem vérkeringését és működését. Továbbá csökkenti a koleszterin szintet, savtalanítja a vért, ezzel elősegíti a máj működését.
A búzacsíra gyógyító ereje
A búzacsíra jelentős élettani funkciót tölthet be; gyógyító ereje, a magas vitamin és ásványi anyagoknak köszönhető. A daganatos, a szív, az érrendszeri betegségek megelőzésében játszik nagy szerepet. Az sem elhanyagolható szempont, hogy károsítja a koleszterin molekulákat, az érfalat rugalmassá teszi. Ezen felül, megkönnyíti az emésztést. Nagy szerepe van a csontok védelmében.
A paradicsom gyógyító hatása
A paradicsomnak négy kamrája van és piros. A szívnek négy kamrája van és piros. A kutatások azt mutatják, hogy a paradicsomok tele vannak lycopine-okkal, melyek igazi tápláléka a vérnek és a szívnek. (Lycopine: antioxidáns, hatása erősebb a C-vitaminnál, lassítja a sejtek öregedését.)
A szőlő gyógyhatása
A szőlők fürtökben lógnak, formájuk, mint egy szív. A szőlőszem olyan, mint egy vérsejt, a mai kutatások szerint a szőlő élénkíti a szívet és a vért. Az is köztudott, a vértisztító és az idegerősítő hatása is kiemelkedően jó. A szőlő magvának többszöröse a gyógyító hatása, mint a szőlőnek.
A dió
A dió olyan, mint az agy, jobb és bal félteke, a kisagy és a nagyagy. A gyűrődések és a behajtások olyanok, mint az agykéreg Tudjuk, hogy a dió jelentősen segíti az agyműködést, a mellett féregölő vértisztító, és segíti az emésztő szervek munkáját.
Zeller, kelkáposzta, kínai kel
A zeller, a kínai kel és a kelkáposzta kalciumot tartalmaznak, és erősítik a csontokat. Ha nincs elég kalcium az étrendedben, a szervezet kivonja a csontokból és emiatt a csontok meggyengülnek Az említett növényeknek fogyasztása megerősítik a csontozatot. De nem csak ásványi anyagokat nyerhetünk belőle, hanem fontos vitaminokat is. Tudni kell, hogy a vitaminok, az ásványok katalizátora. Vagyis a vitaminok feladata, hogy a szervezetbe bevitt ásványok beépüljenek a szervezetbe.
Spenót, a gyógyító
A spenót (sajnos a gyermekek körében nagyon népszerűtlen), a mellett, hogy K-vitaminban gazdag étkezési zöldségféleség, elősegíti a bélmozgást, a gyomor működését, és vastagbélre tisztító hatással rendelkezik. A fekvő betegek számára különösen javasolt a fogyasztása.
A táplálkozás tekintetében jó tudni
Az enzimek (fermentumok) alapvető szerepet töltenek be a sejtek anyagcsere folyamatában. Az enzimek egyszerű fehérjék, melyek csak aminosavakat tartalmaznak. Az enzimek működéséhez számos vitamin és ásványi anyag jelenléte is elengedhetetlenül szükséges. Az enzimek működése, a szövetek kémiai átalakulásánál, savasodásnál, lelassulnak. Ez lehet tápanyag fogyasztásával járó anyagcserezavar is, és születéssel járó hiba is.





forrás: Szócsinné Vitéz Léber Ottilia Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gyógylikőr karácsonyra...
  2022-11-22 22:35:44, kedd
 
 



Gyógylikőr karácsonyra?
Még van idő elkészíteni a kedvenc gyógyborunkat, gyógylikőrünket karácsonyig. Mi is hasznát vehetjük majd a cudar hidegek idején, de ajándéknak sem utolsó. Ilyen például a gyömbér whiskey, ami egy kifejezetten fűtő ital. Egy gyűszűnyi elég belőle, hogy az egész testünket pillanatok alatt átmelegítse, az ízéről már nem is beszélve, a recept magáért beszél.
Végy fél bögre aprított gyömbért, egy bögre mézet, két citrom levét és vékonyan hántott héját, 2-3 egész fahéjat, egy bögre mazsolát. Ezeket tedd egy nagyobb befőttes üvegbe, töltsd fel whiskeyvel (vagy egyéb 40 fok körüli alkohollal) és két hétig hagyd ázni, hogy az alkohol jól kiszívja a hatóanyagokat az alapanyagokból. Minden nap egy kicsit rázogatni kell. Két hét elteltével leszűrhetjük és csinos üvegekbe tölthetjük. Hűvös helyen tároljuk és a tél folyamán fogyasszuk is el.
Persze rengeteg változata van a gyógylikőröknek, vannak gyomorkeserűk, étvágygerjesztők, a jó bennük, hogy gyógyhatással rendelkeznek, így az alkoholfogyasztást egy mértékletes és hasznos formában gyakorolhatjuk.

forrás:Természetes Gyógymódok Egyesülete
Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Magyar Szentek és Boldogok...
  2022-09-28 16:40:54, szerda
 
  Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) Születésének helye nem tisztázott Szent Erzsébetnek. A kutatók felvetik Sárospatakot, Pozsonyt, de Óbudát is. Az időpont (1207) azonban biztosnak tűnik. Szülei II. András magyar király és Meráni Gertrúd voltak. Apja Moráviai Hermann thüringiai grófnak szánta feleségül, ezért gyermekkorától Türingiában nevelkedett, ahol sok negatív élmény érte. 1216-ban meghalt a még gyermek jegyese, s ezért a másodszülött Lajossal kelt egybe 1221-ben, aki jól viselte Erzsébet hosszú és szigorú böjtjeit, élénk temperamentumát, önmegtartóztatását és a gyakori jótékonykodásait. Házasságukból három gyermek is született: Hermann, Zsófia és Gertrúd. 1227-ben meghalt Lajos az V. keresztes hadjáratban: járvány áldozata lett. Erzsébet ekkor visszavonult Eisenbachba, ahol a ferences szerzetes Marburgi Konrád lett a lelki vezetője. Ahogy a legendája mondja: ,,Itt lemondott a saját akaratáról és a világ minden pompájáról...'', maradék vagyonából egy menhelyet alapított a szegényeknek, ahol társaival ápolta őket nagy odaadással egészen a haláláig. 1235-ben megtörtént szentté avatása, hiszen még életében elhíresült szentsége. Az elevatio után maga II. Frigyes tette rá saját császári koronáját, amikor az oltárra helyezték. Tisztelete és kultuszhelye a világ minden részén hamar elterjedt és azóta is töretlen, Kassától Bogotáig. Ünnepe: november 19. (Árpádházi) Szent Eiréné / Piroska (kb. 1080-1134) Szent László és a sváb származású Adelhaid királyné leánya, aki apja halála után sokáig Könyves Kálmán király udvarában élt. 1105 legvégén lett csak eljegyezve a bizánci trónörökössel, Ioannés Komménos-szal. A házasság megkötéséhez át kellett térni Piroskának az orthodox hitre, amelyben az Eiréné (Irén) nevet kapta. Szent László leánya jó császárnő és hűséges, segítő hitves lett, aki buzgó és lelkiismeretes az állam ügyeiben, mégis nem harácsoló, mint ahogy oly sokan az elődjei közül. A keresztény hit igazságait szemmel tartotta mindenkor. Férjével ő alapította a konstantinápolyi Pantokrator monostort, mozaikképét pedig a Hagia Sophia őrzi a mai napig. Sűrűn fogadott szentföldi zarándokokat, küldötteket magyar földről, soha nem fordí-tott hátat a hazájának, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Halála után az orthodox egyházban szentté avatták. Ünnepe: augusztus 13. Árpádházi Szent Hedvig (1373-1399) I. Anjou (Nagy) Lajos magyar és lengyel király leányát eredetileg Habsburg Vilmossal jegyezték el még négy évesen, mivel Vilmosnak szánták a magyar trónt is. De Nagy Lajos halála után a trón Máriára szállt, ezért Hedvigé lett a lengyel trón. A lengyelek nem akarták Habsburg Vilmost királyukként, ezért elűzték. Az országot azonban fenyegette keletről a pogány litvánok serege, így kapóra jött, amikor fejedelmük Jagelló László 1386-ban házasságkötési ajánlattal jelentkezett Hedvig udvarában, ami persze feltételezte ő és népe áttérését a keresztény hitre. Hedvig ebben Isten akaratát látta, s beleegyezett az új házasságba azzal a feltétellel, hogy a Szentszék kimondja Vilmossal kötött érvénytelenségét. Ez meg is történt, sőt IX. Bonifác pápa elfogadta a keresztszülői felkérést is a királyi pártól. Szent Hedvig lett a litvánok keresztény hitre térítésének igazi pártfogója, aki az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta férje meglehetősen világias, erőszakos módszereivel szemben.Ő szorgalmazta, hogy a még zavargó, áttérni nem akaróknak ne vegyék el a jószágaikat, hangsúlyozva, hogy: ,,Ha vissza is adtuk javaikat, ki fogja visszaadni elsírt könnyeiket?...''. Szorgalmazta a meggyőzés elvét Magyar Szentek és Boldogok Magyar Szentek és Boldogok - 1 - Komáromi Csaba • Pécs, 2006. a kereszteléseknél, illetve a litván papság kiművelését. Prágában 1397-ben kollégiumot alapított litván teológusok számára is. Krakkóban noviciátust alapított, ahol elérte a teológiai fakultás megindítását is a pápától. Szentség hírében halt meg 1399-ben, s közeli szentté avatását a lengyelek annyira biztosra vették, hogy a krakkói Wavel katedrális oltára alá temették, nem a kriptába, ahová a királyi főket is szokták. Bár az elevatio (felemelés) még sokáig váratott magára, töretlen volt, ahogy a lengyelek hívják, Jadwiga tisztelete, s mindenhol szentek társaságában, szentként ábrázolták. Szentté azonban csak 1997-ben avatta II. János Pál pápa, aki korábban még bíborosként a boldoggá avatásán is szorgoskodott. Ünnepe: július 18. Árpádházi Szent Imre herceg (kb. 1007-1031) Szent István király és Boldog Gizella királyné másodszülött fiú gyermeke a keresztségben apai nagybátyjától kapta a Henricus-Emericus nevet, amiből magyarosan az Emreh lett, azaz Imre. A szent árpádházi herceg bátyja (Ottó) korai halála után, trónörökös lett. Tanítóról szülei Szent Gellért személyében gondoskodtak, akitől a hét év szorgalmas tanulás alatt, nemcsak a középkori iskolafokozatokat (trivirum, quadrivirum) sajátította el, de megtanult latinul és valószínűleg egy kicsit németül is. Szent Gellért az ifjú hercegnek lelki vezetője is volt, így joggal mondhatták róla már életében, hogy ő volt az ,,akit szeretett Isten és tiszteltek az emberek''. Isten, Imre imáit meghallgatva, a legkedvesebb áldozatnak a szüzességet jelölte meg, amelyet neki adhat a herceg, s amelyet Imre boldogan ajánlott fel neki szíve oltárán. A tanulás befejezése után a szülei a hercegi hitves után néztek, amely minden bizonnyal meg is történt, de sajnos pontos személyét és nemzetiségét nem ismerjük. Szent Imre a házassága után részt vett az ország dolgaiban,ő lett a parancsnoka az ország nyugati részein letelepedett ruszoknak, valamint aktívan részt vett apja hadjárataiban. Egyes történészek azt is valószínűnek tartják, hogy ő nyerte meg II. Konrád ellen a győri csatát. Éjjelente gyakran kilesték, hogy amikor mindenki lefeküdt, akkor ő még fennmaradt és odaadóan zsoltárokat énekelt az Úrhoz, vagy sokáig a feszület előtt térdepelve áhítatosan imádkozott. Apja egyetlen szeretett fiának, örökösének írta a híres Intelmeket, melyben a nyugati mintájú királytükröket követve uralkodási tanácsokkal látja el az ifjú Szent Imre herceget. Szent István az itt írottak szerint is, benne látta életművének legjobb folytatóját amit az is biztosít, hogy 1031-ben királlyá akarta koronáztatni őt. A koronázási előkészületek közben jött a fájdalmas hír: Szent Imre herceget vadászat közben egy vadkan halálra sebezte. Imréről valószínűleg még apja életében elhíresült szentsége, amelyet a következő évtizedek csak egyre erősebben tápláltak, így 1083-ban Szent László király az apát és fiát együtt helyezte oltárra. Tisztelete a mai napig töretlen, örök példaképe a magyarságnak, kiváltképp a magyar ifjúságnak a ,,liliomos szent herceg''. Ünnepe: november 5. Árpádházi Szent István király (967/969/975-1038) Szent István király a magyar szentek sorában a kezdetektől fogva az első helyen áll. Apostoli szent királyunk teremtette meg Magyarországot, mint szuverén, független államot, s ő vezette be a magyarságot a keresztény népek közösségébe, kijelölve országának helyét és útját is egyszerre a keresztény Európában. István Vajk néven (jelentése: hős, vezér) látta meg a napvilágot, Géza nagyfejedelem egyetlen fiaként. Legfiatalabb éveit még pogányságban töltötte, de 973-ban, mások szerint 974-ben, apja megkereszteltette fiát, aki a keresztségben az István (Stephanus) nevet kapta, az első keresztény vértanú után. A legendaírói hagyomány szerint Szent Adalbert keresztelte, majd később ő is bérmálta az ifjú Vajkot, tanítója is ő volt elsősorban, de Adalbert közvetített István és Gizella bajor hercegnő között 995-ben létrejövő házasságban is. Apja őt jelölte ki utódjául, de a nagyfejedelem halála után meg kellett küzdenie idősebb rokonával, Koppánnyal a főhatalomért. A veszprém melletti csatában, német segítséggel legyőzte Koppányt, de ezzel csak a családon belül állította helyre a békét. Arra azonban ez is elég volt, hogy 1000-ben II. Szilveszter pápától, III. Ottó császár közvetítésével és egyetértésével, koronát és áldást kérjen, amit a Szentatya meg is adott. Az a korona, amellyel Istvánt királlyá koronázták nem bizonyítottan a magyar Szent Korona (darabja), az viszont biztos, hogy István a korona elfogadásával nem lett sem a császár, sem a pápa hűbéresévé, államának a teljes függetlenséget biztosította. Szent István királyunk a koronázás után sorra leverte a támadó és ellenkező törzsfőket, Gyulát, Ajtonyt, a fekete magyarokat és a dél-erdélyi Keánt is. Az államszervezet (királyi vármegyék, várispánságok, törvényhozás, stb.) létrehozása után, nagy erővel látott hozzá a térítés munkájához is. A tíz egyházmegye létrehozásán kívül ő emelt apátságokat az ország nyugati részén, s ő szentelte fel a pannonhalmi kolostort is. Nevéhez fűződik több bencés apátság megalapítása is. Minden erejével az ország megtérítésén volt, ami nem volt összeegyeztethető a keresztény tanítással, azt kegyetlenül üldözte. Bár István Rómához igazodott, minden vallási - 2 - Komáromi Csaba • Pécs, 2006. kérdésben nagyfokú türelemmel viseltetett a görög rítus iránt is - a bazilita monostorok zavartalanul működhettek uralkodása alatt. 1018 körül megnyitotta az utat a jeruzsálemi zarándokok előtt, s biztosította annak zavartalanságát, sőt Jeruzsálemben bencés kolostort, Rómában zarándokházat, Bizáncban templomot építetett a magyar zarándokoknak. Az ország külső és belső egységét és a keresztény hitet, minden ellenségekkel szemben, minden időben megvédte. Élete végére mind a két trónörököst, Ottót és Szent Imrét elvesztette, így nőági rokonát, Orseolo Pétert tette meg utódjának. Unokatestvére Vazul, azonban a trónt magáénak követelte, s gyilkosságot kísérelt meg István ellen. István elfogta a lázadót, de saját vérét nem akarta ontani, ezért csak uralkodásképtelenné tette: megvakítatta és megsüketítette. Célként nyílván az vezette, hogy az országot mindenképpen el akarta téríteni a pogányság útjáról. Szent István király tisztában volt felelősségével és annak jelentőségével, hogy hatalmát Istentől kapta. Ennek jele volt, hogy egyszer egy évben a templomban István mindig letette az uralkodói hatalmát, mintegy visszaadva azt Istennek. Uralkodói eszményképét, többek között, így fogalmazta meg királytükrében, melyet Szent Imrének írt: ,,Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen hazugság és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legfőbb ékszerei a jótettek, ezért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék''. 1038-ban halt meg Szűz Mária mennybemenetelének napján, miután a halálos ágyán felajánlotta az országot a Szentséges Szűznek. Testét a székesfehérvári koronázási bazilikában helyezték el. Kultusza már I. András alatt nagy volt, így már ő elrendelte a szent királlyal kapcsolatos dolgok összegyűjtését. Szent László avatatta szentté 1083-ban, fiával Imrével, Gellért püspökkel és Zoerard-András, Benedek remetékkel együtt. 1686-ban Buda visszafoglalásakor, az egész Egyházra kiterjesztették az ünneplését. A világegyház augusztus 16-án ünnepli, a magyar egyház augusztus 20-án, mint Magyarország fővédőszentjét, amihez kapcsolódik az aznapi Szent Jobb ereklye tisztelete is. Ünnepe: augusztus 20. Árpádházi Szent Kinga (1224-1292) IV. Béla királyunk leánya tizenöt évesen lett lengyel királyné, Boleszláv krakkói herceg hitveseként, miután férjét királlyá választották. A királyi pár örökös tisztasági fogadalmat fogadott (ún. józsefi házasságot), Kinga hatására és kifejezett kérésére. Szent Kinga nagy mértékben hozzájárult az ország gyarapításához, hozományát (40.000 aranymárka) a tatárok elleni védelemre szánta. Az 1241-42-es tatárjárás után (amely Lengyelországot majdnem annyira feldúlta, mint hazánkat) a királyné több adománnyal is hozzájárult az újjáépítéshez. 1249-ben hazalátogatott, hogy atyja segítségét kérje Lengyelország számára. Körútja során a máramarosi sóbányában kérte atyját, hogy adjon sótömböket a lengyelek számára. Atyja ezt a kérését teljesítette, s Kinga a birtokbavétel jeléül az aknába dobta a gyűrűjét, amelyet két évvel később találtak meg a lengyelországi Wielickában, amikor megnyitották az ottani aknát. Kinga sok templomot, kolostort építtetett, valamint gondoskodott felszerelésükről is, ezek közül talán a legjelentősebb az Ószandecban alapított ferences kolostor, amely Közép-Európa kulturális központjává nőtte ki magát. Férje halála után ferences klarissza apáca lett, a temetésen már az ő ruhájukban jelent meg. Vagyonát szétosztotta a szegények között, s visszavonult az ószandeci kolostorba, ahol perjelnővé választották. Élete hátralevő részét az imaélet elmélyítése, illetve a folyamatos alamizsnálkodás és betegápolás kísérte végig. 1292-ben halt meg békességben. 1690-ben boldoggá avatták, majd 1999-ben II. János Pál pápa szentté avatta. Ünnepe: július 24. Árpádházi Szent László király (kb. 1040-1095) Szent László, Szent István mellett a magyar uralkodói eszmény egyik legtökéletesebb kifejezője, a kereszténység következetes védelmezője és terjesztője, aki a legkeményebb csatában is tudott nemeslelkű lenni, s akiről egyszerre mondták, hogy ,,lovagkirály'' és hogy ,,szent''. Atyjának I. Béla királynak a vitézségét, míg anyjának a lengyel Richezának a vallásos lelkületét köszönhette, melyek állandó tulajdonságai maradtak élete végéig. László még hercegként tért haza lengyel száműzetéséből, hogy bátyját, Gézát támogassa I. Salamon király ellen, biztosítva maguknak ezzel a dukátust (hercegi uradalom). László herceg Salamon uralkodása alatt a kerlési csatában tüntette ki magát először jelentősebben, amikor a betörő fekete kunokat sikeresen kiverte az országból és még az egyik menekülő kun vezértől is visszaszerezte az elrabolt magyar leányt. Ez a hőstette még életében nagy dicsfénnyel övezte fel őt. A pártoskodásban még többször is Géza mellé állt a harcban, amíg csak őt uralomra nem segítette. Bátyja halála után azonban rövidesen mégiscsak ő lett a király 1077-ben. Uralkodása alatt egyaránt törekedett az ország külső és belső gyarapodására, valamint annak egységére is. A királyságába betörő besenyőket, úzokat, kunokat többször is kiűzte, nem egyszer felkínálva nekik a lehetőséget, hogy térjenek meg a keresztény hitre és telepedjenek le. 1091-ben birtokba vette Horvátországot és az egykori Moesia egyik részét dinasztikus jogon, lévén az özvegy horvát királyné a testvére volt, s László segítségét kérte. Sűrű háborúzásai okán is a legtöbb csoda a hadakozó királyt kísérte: üldöző ellenség elől menekülve a szikla meghasad előtte, éhező katonái táplálására szarvasbikák jelennek meg, imájára víz fakad a sziklából, ellensége elé dobott pénzei kővé változnak, stb. - 3 - Komáromi Csaba • Pécs, 2006. László a magyar egyházat ahol tudta erősítette, több apátság és püspökség alapítása fűződik a nevéhez, uralkodása idejében tudott csak elterjedni a káptalani és a főesperesi szervezet is. Adományaival buzgón segítette a templomokat. 1083-ban ő avatatta szentté István királyt, fiát Imrét, Gellért püspököt valamint Zoerard-Andrást és Benedek zoborhegyi remetéket. Neve komolyan felmerült a készülődő I. keresztes hadjárat egyik lehetséges vezéreként, amit csak az 1095. július 29-én bekövetkezett halála hiúsított meg. Testét először Somogyváron majd később Váradon helyezték nyugalomra. Itt évszázadokon keresztül töretlen volt a kultusza, nemcsak gyógyulni vágyók jöttek ide, de sokan vitás ügyeiket is itt intézték el, a szent sírjánál, illetve itt tettek többen is fogadalmi esküt. Szent László király halála után többször is megjelent népe között és csodát tett ott, ahol a legnagyobb volt a szükség. Magyar katonáknak pedig a tömegei mentek csatába ,,Szent László, segíts!'' felkiáltással egészen akár a II. világháborúig. Ünnepe: június 27. Árpádházi Szent Margit (1242-1270) Szent Erzsébet testvérének, IV. Béla a ,,második honalapító'' volt az édesapja, míg anyja Laszkarisz Mária bizánci hercegnő volt. Amikor a királyi pár a tatár seregek elől menekült, a szülők végső szükségükben a születendő gyermeket Istennek ajánlották fel, hogy segítse őket a tatárok elleni küzdelmükben. A legendaírók éppen ezért Margit születése utáni szülői felajánlásával látják igazolva a tatárok kivonulását az országból, illetve a nagykán halálát. Szent Margitot már három évesen átadták a veszprémi domonkos nővéreknek, ahol a Katalin-kolostorban Margit nevelője Boldog Ilona volt és Olimpyades nővér akiktől a belső, misztikus jámborságot, Szűz Mária bensőséges szeretetét, a szenvedő Krisztus iránti teljes odaadást, valamint az állandó vezeklő szellemet tanulta. Béla királyunk leánya számára kolostort építtetett a Nyulak szigetén (ma: Margitsziget). Itt tette le a fogadalmat 1254-ben Szent Margit. A 12 éves leány teljesen tudatában volt annak, hogy életét mire kötelezi az esküvel. Kétszer is lett volna lehetősége, hogy Rómától felmentését kérje szent fogadalma alól - két nagy politikai előnyökkel járó (cseh, lengyel) házasság miatt, ám Margit mindkettőt határozottan visszautasította. Margit számára elsődleges volt, hogy mennyei Hitvese előtt megfeleljen, ezért volt számára fontos a szigorú szabályok megtartása, a legkeményebb önsanyargatás vagy akár a legnyomorúságosabb betegek ápolása. Nem szerette, hogyha királylányként kezelték, mindenkit leszoktatott erről társai közül. Isten megajándékozta őt a jövendőmondás tudományával, amellyel állítólag atyját is segítette diplomáciai gondjaiban. Amikor úgy érezte, hogy élete végéhez közeledik megjósolta halála óráját is. 1270. január 18-án halt meg annak a tudatnak a derűjével az arcán, hogy odaát már várja mennybéli jegyese. Szentté avatását már 1276-ban elkezdték, de sem ekkor, sem később nem tudták befejezni. Végül XII. Pius 1943-ban avatta szentté. Ünnepe: január 18. Szent Asztrik / Anasztáz (?-1036/39) Eredeti neve Radla volt, így a kutatók cseh vagy horvát származást tulajdonítanak neki. Magdeburgban együtt tanult Szent Adalberttel, 992-995 között pedigő látta el a brewnomi apát tisztségét. Egy évvel később Adalberttel együtt jött Magyarországra, ahol a szent márton-hegyi (ma: Pannonhalma)bencés kolostor apátja lett. 999-ben Szent Istvánőt küldte Rómába II. Szilveszter pápához, követségbe, aminek következtébenő hozta el a koronát Istvánnak, valamint az apostoli áldást és a keresztet is a koronázáshoz Magyarországra. A márton-hegyi kolostor aző közbenjárására kapta meg ugyanazokat a jogokat, mint Montecassino. Életében az apáti cím mellet kalocsai püspök, esztergomi érsek (Sebestyén püspök vaksága alatt, három évre), illetve később kalocsai érsek is lett. Szent hírében halt meg Kalocsán. Több híres legenda fűződik a nevéhez, amelyek közül a leghíresebb egy halott feltámasztása, de nevezetes arról is Szent Asztrik, hogy a magyar érsek szó az ő nevéből származik. Prágai Szent Adalbert (956-997) Acseh származású Szent Adalbert (eredeti nevén Voitech) kis korában nagyon sokat betegeskedett, s ezért a szülei fogadalmat tettek, hogyha megszűnik gyermekük rossz egészsége, akkor felajánlják Istennek. Így is történt. Adalbert fiatalon lett Prága püspöke, de öt év után (988) otthagyta a helyét, mert hiábavalónak látta lelkipásztori munkáját az adott körülmények között. Eredetileg Jeruzsálembe készült, de Rómában megállt, ahol négy éven keresztül visszavonult életet élt egy kolostorban. - 4 - Komáromi Csaba • Pécs, 2006. Másodszori visszatérésekor, megállva Magyarországon, Szent István királyunkat ő részesítette a bérmálás szentségében. Maga többször járt Géza fejedelem udvarában, s szívélyes kapcsolatot alakított itt ki. Adalbert társai, tartva III. Ottó ellenpártjának a bosszújától, Magyarországra jöttek, ahol Szent Márton hegyén (Pannonhalma) Géza fejedelem, majd Szent István királyunk támogatásával monostort építettek. Szent Adalbertet 997-ben ölték meg a pogány poroszok, akik közé téríteni ment, miseáldozat közben. Több lándzsaszúrással kivégezték, majd lefejezték. Testét gnieznoi katedrálisban, majd Prágában temették el, 1036-ban. Ünnepe: április 23. Szent Beszteréd, Szent Beneta, Szent Bőd (?-1045) Szent Gellért vértanútársai voltak. Beszteréd nyitrai-, Szent Bőd (Buldus) egri-, Szent Beneta veszprémi püspök volt. Életükről sajnos szinte semmit sem tudunk, csak vértanúságukról, amit Szent Gellért mellet szenvedtek el. Szent Bődöt megkövezték és ledöfték, Szent Beszterédet halálosan megsebezték úgy, hogy harmadnap belehalt a sebeibe. Tiszteletük a középkorban elterjedt volt Szent Gellértével együtt, Szent Beszteréd tisztelete az esztergomi főegyházmegyében különösen élénk volt egészen a XX. századig. Szent Bonifác (?-kb. 1007) Valószínűleg cseh származású volt Bonifác, s Szent Asztrikkal jött Magyarországra. Itt, miután Asztrikot kalocsai érsekké nevezték ki, ő lett a szent márton-hegyi (ma: Pannonhalma) bencés kolostor apátja. 1004 körül Alsó-Magyarországon térített a pogány magyarok között. Halálával kapcsolatban nem tisztázott teljesen, hogy magyar pogányok, vagy külhoniak által szenvedett vértanúságot. Tiszteletét a középkori bencések terjesztették el idehaza is. Szent Dávid (1084-1153) ASzent István rokonságából külföldre került, magyar származású Skóciai Szent Margitnak a fia. A különböző csoportok között zajló, többnyire igen véres trónharcoknak köszönhetően csak negyven évesen lett övé egész Skócia. Hűségesküt fogadott Matildának, a saját unokahúgának, aki az angol trón örököse lett, Matildot azonban elűzték, ezért az országa függetlenségét meg tudta tartani. A skót egyház szervezetében külön hierarchiát hozott létre az uralkodása alatt, valamint helyreállította a glasgow-i püspökséget és négy új püspökséget is hozott létre. Ezenkívül számtalan kolostort alapított még bencéseknek, cisztercieknek és ágostonos kanonokoknak. Formálisan ugyan nem avatták szentté, népe és a skót egyház azonban a mai napig akként tiszteli és a ,,jó király'' névvel illeti. Portugáliai Szent Erzsébet (1277-1336) Árpádházi Szent Erzsébet másodfokú unokahúga, s így II. Endre királyunk dédunokája is egyben, nevét a szentté avatott nagynénjéről kapta. Apja, Aragóniai Péter király, a portugál trón várományosához, Déneshez, adta feleségül, akivel a házassága nem volt zavartalan. Férje gyakori kicsapongásait Erzsébet alázatos szívvel tűrte, s folyamatosan imádkozott a férje megtéréséért, sőt odáig is elment jóságában, hogy a király törvénytelen gyermekeit is szeretettel nevelte. Akkor sem hagyta el férjét, amikor az egy távoli faluba száműzte. A halálos ágyán a király magához rendelte feleségét, aki szorgalmasan ápolta súlyos beteg férjét, s elérte, hogy súlyos bűneit teljesen megbánva hagyta el a földi életet. Özvegyként Erzsébet szétosztotta vagyonát a szegények és a kolostorok között, s ő maga pedig belépett a ferences harmad rendiek közé. A halálos ágyán az örökfogadalmat is letette, azért csak ekkor, mert korábban akadályozta volna a jótékonykodásban a szegénységi fogadalom. Sírjánál folyamatosak voltak a csodák, főleg a csodás gyógyulások. VIII. Orbán pápa 1626-ban avatta szentté. Ünnepe: július 4. Szent Gellért (kb. 980-1046) Velencei gazdag patrícius család sarja (eredeti neve: Gerardo) az egyik legismertebb magyar szentünk. Apja a Szentföldön halt meg, a kisfiút pedig a szerzetesekhez adták, s a velencei bencés Szent György-monostor apátja lett. A Szentföldre indult, de egy vihar miatt Isztriában kötött ki. Innen Pécsre, majd Székesfehérvárra került, ahol Szent Istvánnal és Szent Imre herceggel is közeli kapcsolatban állt, s a ,,liliomos szent hercegnek'' későbbő lett a tanítója. Majdnem tíz évig remetéskedett a Bakonyban, ahol több művet is írt, amelyekből sajnos csak egy maradt ránk, a Deliberatio. Szent István 1030-ban Gellértre bízta a csanádi püspökség vezetését. István halála után megtagadta a szolgálatot Aba Sámuelnek, s megjövendölte bukását, a pogánylázadást és a saját vértanúhalálát is egyben. Az 1048-as pogánylázadás alkalmával jóslata beigazolódott: több társával egy taligán a mélybe taszították, ahol szörnyethaltak. 1083-ban Szent László avatatta szentté. Maradványait - 5 - Komáromi Csaba • Pécs, 2006. Csanádra vitték, ahol nagy kultusz alakult ki körülötte, több csodát is feljegyeztek a sírjánál. A török megszállás alatt azonban e kultuszhely teljesen elpusztult. Ünnepe: szeptember 24. Kapisztrán Szent János (1386-1456) Apja német származású volt, de ő már a dél-itáliai Capestrano városában született. Jogot tanult, fiatalon Perugia bírája lett, sőt kormányzója, s minden jel arra mutatott, hogy szép világi karriert fog befutni, amikor is egy háborúban fogságba esett. A tömlöcben értelmetlennek tartotta az egész eddigi életét, s ezért kiszabadulása után a ferences rend szigorúbb irányzatához csatlakozott. János úgy gondolta, hogy Istennek tervei vannak vele, s ezeket a terveket realizálódni a prédikálásban látta elsősorban. Tette mindezt azért is, mert prédikátori tevékenysége a nagy nyugati egyházszakadásra (1378-1417) esett, illetve igazi csúcspontját utána érte el. János az egyházszakadás alatt kialakuló, de annak megszűnése (Konstanzi XVI. Egyetemes Zsinat 1414-1417) után is élő téveszmék ellen harcolt. Így fáradtságot nem ismerve hirdette a pápaság krisztusi alapítását, az ún. ,,láthatatlan Egyház'' létét, a hit-, és az Egyház egységét, valamint felemelte a szavát a különféle eretnekségek ellen is, különösen a huszitizmus ellen prédikált sokat. Prédikációi igen jól szervezettek voltak, s mindig egybekötöttek tolmácsolással. Az útjait sok gyógyulás kísérte és nagyhatású szónoklataira sokan hagyták ott az eretnek szektákat, illetve álltak be a ferences harmadrendbe. Kapisztrán Szent János a frankfurti birodalmi gyűlésen emelte fel először a szavát Magyarországért, kiemelve, hogy a nyugati kereszténységnek segítenie kellene ezt az országot, mert így Európát is védelmezik. Ekkor (1452) látogatott először is hazánkba. A következő évben Bizánc elesett és mivel egy szövetséges hadsereg létrehozása nem sikerült, ezért III. Calixtus pápa védekező jellegű keresztes hadjáratot hirdetett meg, amelynek lényegi megszervezése, Carvajal bíboros mellett, Kapisztrán Szent Jánosra várt. 1456 április 15-én indult el Budáról a had, amely Hunyadi János seregével egyesülve végül is kivívta a híres nándorfehérvári diadalt. III. Calixtus pápa még a hadjárat ideje alatt elrendelte a déli harangozást és az Úrangyala elimádkozását Magyarország győzelméért. A dicsőséget egyik vezető sem élte sokkal túl, Hunyadi után Kapisztrán Szent János is meghalt október 23-án. 1622-ben boldoggá avatták, 1690-ben pedig szentté. Ünnepe: október 23. Kassai vértanúk: Szent Márk (1588-1619), Szent Menyhért (1584-1619), Szent István (1582-1619) Márk, horvát származású volt, Kizeracban (Kőrös) született, családi neve valószínűleg Stepinac. A zágrábi egyházmegye papnövendékeként került Rómába, ahol pappá szentelték. Miután hazatért Pázmány Péter érsekprímás figyelt fel rá, és a nagyszombati papnevelő intézetbe helyezte, előljárónak. Pár éven belül esztergomi kanonok, valamint komáromi főesperes lett, érdemei elismerése jeléül. A galíciai Grodekből származó Menyhért lengyel családban született. Gimnáziumi tanulmányait Bécsben végezte, majd 1603-ban belépett a jezsuita rendbe. 1614-ben kinevezték a Szent Vencel kollégium igazgatójává. 1618-tól Kassán volt tábori lelkész, a helyőrség szláv és német katonái között. István az ősi (szentmiklósi és óvári) Pongráczok sarja, akik már a XIII. századtól jelentős nemesi családnak számítottak Észak-Magyarországon. Középfokú tanulmányait Kolozsvárott végezte a jezsuita kollégiumban. 1602-ben jezsuita noviciátus lett. A renden belül kollégiumi tanár illetve hitszónoki funkciót töltött be. Kassára, e protestáns vezetésű városba, kiváló szónoki képességeinek elismerése jeléül, 1618-ban került a katolikus egyházközség lelkipásztorának, illetve tábori lelkésznek. Rákóczi György hajdúi 1619 szeptember 3-án Kassa város falai alá vonultak, s az igazi ostrom megkezdése előtt egy szerződésben ígéretet tettek arra, hogy a katolikusoknak nem esik bántódásuk, hogyha átadják ellenállás nélkül a várost. A katolikus fővezér Dóczi András a városi vezetés és protestáns többségű lakosság miatt nem tartotta megtarthatónak a várost, ezért szeptember 5-én bevonulhattak Rákócziék . Első rendeletük alapján Dóczit elhurcolták bilincsbe verve Erdélybe, a három papot pedig szigorú háziőrizetben tartották. Két napig éheztették őket, majd Rákóczi hittagadásra szólította fel őket, mire Pongrácz István így válaszolt: ,,Úgy látszik az ördög ábrázatát viseled, mert annak feladata az embereket Krisztustól és az Anyaszentegyháztól elszakítani. Távozz hazugságaiddal, te csalárd ember!''. Szent Márknak felajánlották, hogy a káptalan széplaki uradalmát megkaphatja, hogyha áttér, de ő ezt visszautasította, mondván, hogy ez nem az övé, hanem az esztergomi káptalané. Amikor pedig felajánlották neki, hogy áttérésével az életét megmentheti, ezt vágta vallatói szemébe: ,, Inkább kívánok ezerszer meghalni, mintsem, hogy ezzel az elhajlással hitemet és lelkemet pokolra vessem!''. Ezek után mindhárman térdre borultak és a Te Deum-ot kezdték énekelni. A vallatók megzavarodtak - 6 - Komáromi Csaba • Pécs, 2006. és elmentek. Éjféltájban azonban visszatértek és miután kegyetlenül megkínozták mindhármukat, Menyhértet és Márkot lefejezték és egy szennygödörbe dobták a tetemeiket. Istvánról azt hitték, hogy már a kínzásokba belehalt, ezért a másik két vértanútársa mellé dobták. A sekrestyés Eperjessy István figyelt fel István nyögéseire a házában, de nem merte elhagyni otthonát, s a közelben sem volt senki aki segíthetett volna. Így hosszú szenvedés után István is belehalt a sérüléseibe. Boldoggá avatásukat 1628-ban kezdeményezte Pázmány bíboros, de csak 1905-ben következhetett ez be. A három kassai vértanút 1996-ban avatta szentté II. János Pál pápa. Ünnepük: szeptember 7. Prágai Szent Ágnes (1205-1282) III. Béla király leányának, Konstancának és I. Ottokár cseh királynak a leánya. Ágnes első vőlegénye, Henrik sziléziai herceg fiatalon meghalt. Apja három tekintélyes jegyest is szerzett neki, köztük az özvegy II. Frigyes császárt is, amikor azonban Ottokár váratlanul meghalt, Ágnes felbontotta eljegyzését a császárral és a prágai szegénynegyedbe költözött, ahol ferences szellemben szerzetesi közösséget hozott létre néhány társával. Levelezett Szent Klárával, aki öt nővért küldött neki Assisiből. Ágnes példája nagy hatású volt, több cseh arisztokrata leány követte a példáját. Jótékonykodó cselekedeteivel hamar népszerűvé vált. Tisztelete halála után nem sokkal kialakult Csehországban és Magyarországon egyaránt. II. János Pál pápa avatta szentté 1989. november 12-én. Ünnepe: június 8. Szent Toulouse-i Lajos (1275-1297) V. István magyar király, Mária nevű leányának, aki szicilíai királynő lett, volt a fia Lajos. Szent Lajost 1288 és 1295 között a királyi udvar túszul adta Barcelonába atyja, a király szabadon engedése fejében. Itt elhatározta, hogy végképp szakít a világi élettel és belépett a ferences rendbe. A ferencesek között hamar kiváló teológussá vált, aminek köszönhetően Toulouse érseke lett. Már életében szentként tisztelték, s ezért halála (1297) után viszonylag hamar, 1317-ben oltárra is emelték. Ezt még megélhette anyja is. Ünnepe: augusztus 19. Skóciai Szent Margit (1047-1093) Margit származását találgatások övezik. A sok történeti vitában egy kis ösvényt vágva, az tűnik biztosnak, hogy atyja Edmund, Szent István király udvarában volt vendég, s itt első királyunk rokonságából választotta ki feleségét. Azt nem valószínűsíthetjük, hogy a szent király leányáról lett volna szó, s elképzelhető az is, hogy Boldog Gizella királyné rokona volt. Szent Margit 1047-ben született Reskán. Atyját, a száműzött trónörököst 1057-ben hazahívták, így vitte magával feleségét Ágotát, s gyermekeit is, akik itt születtek: Krisztinát, Edgárt és Margitot. Edmundot hazatérte után megtették királynak, de sajnos néhány év múlva meghalt. A halála után támadt trónviszályban, rövid ideig fia, Edgár uralkodott, de Hódító Vilmos hadai elől menekülnie kellett Skóciába. Skóciában ,,Véreskezű'' Malcolm uralkodott ebben az időben, aki kegyetlen írtóhadjáratot folytatott atyja gyilkosa, Macbeth hívei ellen. Malcolm megkérte Margit kezét, amire anyja bíztatására igen mondott. Margit királyné megváltoztatta az udvar durva szokásait. Ő hivatta össze a skót egyház zsinatát, ahol a teológiai kérdésekhez is hozzászólt. Sok templomot és kolostort emeltetett, s nevéhez fűzik az irtóhadjárat befejezésének tényét is. Szent Margit minden angol királynő anyja is lett azáltal, hogy leánya Matild, Hódító Vilmos fiához I. Henrikhez ment feleségül. Halála után szinte azonnal szentként kezdték el tisztelni, ünnepélyes szentté avatása 1261-ben történt. Maradványait a reformáció alatt Spanyolországba menekítették, ma az Escorialban nyugszanak. Ünnepe: november 16. Zoborhegyi Szent Zoerard-András (kb.X.sz vége-kb. 1010) és Zoborhegyi Szent Benedek (kb.X.sz. vége-kb.1013) Boldog Mór írta meg a két híres zoborhegyi remete történetét, akiket az első magyar szenteknek tekinthetünk. Zoerard (szerzetesi nevén: András) és tanítványa, Benedek az isztriai Pola környékéről származtak. Nyitra városába kerültek, ahol a nyitrai Fülöp atya jóváhagyásával a Szkalka-hegy barlangjában folytattak remete életet. A legenda szerint ,,Zosimos apát szabályait - 7 - Komáromi Csaba • Pécs, 2006. követték'', ami arra enged következtetni, hogy a korai keleti kereszténység szigorú, de bensőséges szellemében élték mindennapjaikat. Válogatott sanyargatásokkal gyötörték testüket, hogy lelkük minél tisztábban szállhasson Isten felé. Fejeik fölé például abroncsot tettek, amelyre négy követ helyeztek, hogy el ne aludjanak imádkozás közben. Ráadásul tüskékkel bélelték ki amúgy is szűk barlangjukat. András halála után Benedek még három évig élt a barlangban, amikor rátámadtak a rablók és megölték. Testét a Vágba hajították, ahol egy évig feküdt. Úgy találták meg, hogy egy sas mindig a felette álló sziklára szállt, minden héten. A teste tökéletes épségben volt még ekkor is. Hamar elterjedt a kultuszuk a Felvidéken. Az 1020-as években már ebbe kapcsolódik bele Mór, amikor megírja a legendájukat. Ünnepük: július 17. Árpádházi Boldog Erzsébet özvegy (kb. 1260-kb. 1320) V. István királyunk leánya volt, aki a Nyulak szigetén a domonkos apácák kolostorában nevelkedett. 1287-ben feleségül adták Roseberg Zania (Zanis) cseh főúrhoz, valószínűleg akarata ellenére, mert nagynénje Szent Margit példáját követve, teljesen Istennek szentelt életet szeretett volna folytatni. Férje halála után Milánóba ment, testvéréhez Máriához, ahol élete hátralévő részét igen nagy visszavonultságban töltötte, a legnagyobb alázatosságra törekedve. A legendája így ír ezekről az utolsó éveiről: ,,Minél inkább megalázta magát, annál kedvesebb volt Mennyei Jegyese előtt. Földi korona helyett mennyei koronára lett méltó...''. Szentség hírében halt meg 1320 körül. Árpádházi Boldog Jolánta (1235/39-1298) IV. Béla magyar király leánya. Nagynénjei Árpád-házi Szent Erzsébet és Prágai Boldog Ágnes, nővére Árpád-házi Szent Kinga, húga Árpádházi Szent Margit. Öt évesen a karakkói hercegi udvarba került, nővére Szent Kinga nevelte. 1256- ban ment férjhez a kaliszi és gneznói herceghez Jámbor Boleszlávhoz, aki a tanácsadói alaptalan pletykáira hallgatva elhidegült a feleségétől. Jolánta azonban türte ezt és amikor férje csatába indult mindig imádkozott érte. 1279-ben megözvegyült, ezért visszatért Kinga nővéréhez, akivel miután testvére is nem sokára megözvegyült, együtt beléptek az ószandeci kolostorba. Kinga halála után visszatért Gnieznóba, abba az apácaközösségbe, amely létrejöttét neki és férje adományainak köszönhette. Akár az ószandeci kolostorban, itt is maga gondozta a legsúlyosabb és legvisszataszítóbb betegeket, királynő létére. Ahogyan előre megjósolta, 1298. március 6-án halt meg. A sírját a zarándokok sűrűn látogatták, s mivel folyamatosak voltak a csodás gyógyulások körülötte, egyre sürgetőbb lett Jolánta boldoggá avatása. Lengyelország és a ferences rend patrónája a XIX. században lett, a pápa hozzájárulásával. Ünnepe: június 15. Árpádházi Boldog Erzsébet Szűz (1292/94-1336/38) Az utolsó Árpád-házból származó királyunk III. András és a lengyel Kujáviai Fenenna hercegnő leánya volt Erzsébet. A király egyetlen gyermeke volt, mert annak második házasságából, mely Habsburg Ágnessel köttetett, nem származott utód, így lett Erzsébet a magyarok ,,utolsó aranygallyacskája''. Apja halála után önként vonult a svájci Töss domonkos apácái közé, visszautasítva kérőjét, Habsburg Henriket. Szigorú vezeklő életet élt, mindent szívesen megtett, amire csak kérték. Egész életét, mint írja a legendája, tökéletes tisztaságban töltötte, s teljesen megfosztotta magát a mulandó, földi javaktól. Egy rossz, foltozott ruhában járt, s a legtöbbször fel sem fedte kilétét, csak annyit mondott, mikor a neve után érdeklődtek: ,,Erzsébet nővér Budáról''. Bár egész végig rosszul viselte teste a szenvedéseket, ő alázatos szívvel tűrte ezt. Élete utolsó éveiben szinte teljesen lebénult és több fekély is borította már a megkínzott testét. Teljesen elhagyatva és elfelejtve halt meg. Amikor sírját később felnyitották, testét teljes épségben találták meg. S bár sírja a svájci vallásháborúk alatt teljesen megsemmisült, magának a sírnak a fedőlapját a mai napig is őrzik Zürichben. Boldog Magyar Antal (ferences) (XIV. sz. első fele - 1398) Antal magyar származású volt, aki az 1350-es szentévben Rómába zarándokolt. Itt belépett a ferences rendbe, s elzarándokolt Assisibe, Szent Ferenc sírjához, hogy elnyerje Porciunkula búcsúját. Amikor visszatérőben súlyosan megbetegedett, Foligno kórházában kezdték ápolni. Betegsége ideje alatt fogadalmat tett, hogyha Isten meggyógyítja, akkor itt marad a kórházban és ő is ápolni fogja majd a rászorulókat. Isten meghallgatta őt, s Antal hű volt a fogadalmához, ott maradt s áldozatosan, nagy alázattal ápolta a betegeket és az elhagyatottakat. Folignoban halt meg 1398. május 13-án, testét a kórház kápolnájában helyezték el. 1608-ban amikor felnyitották a sírt a testét épségben találták. Nemesebb koporsóba tették, s a templom főoltárára helyezték, hogy mindenki tisztelhesse. A sír felnyitása után, akárcsak előtte, sok csoda és gyógyulás történt az azt meglátogatók között. - 8 - Komáromi Csaba • Pécs, 2006. Boldog Magyar Antal (kármelita) (?-kb. 1462) Antal születésének körülményeiről és gyermekkori éveiről nem tudunk semmit, csak annyit hogy már egészen fiatalon beállt a kármelita rendbe. A törökök közé ment, hogy hirdesse az Evangéliumot. Egy, a török sereg által megszállt városban, amikor elfogták megostorozták, megkövezték majd a város elé vitték, hogy máglyán elégessék. Teste azonban teljesen ép maradt a máglya kihunyása után is, a tűz nem ártott neki, ezért lefejezték. A kármelita szentek és boldogok névsorában halálának évét hivatalosan 1462-re teszik. Ünnepe: szeptember 4. Boldog Apor Vilmos (1892-1945) Ősi székely arisztokrata család sarja. Ötödik gyermekként látta meg a világot, iskolába a híres kalksburgi és kalocsai jezsuita gimnáziumokba járt. Már itt megérett benne az elhatározás, hogy pap lesz. 1915-ben szentelték pappá Szent Bertalan ünnepén. Főpásztora Gyulára küldte káplánnak, de volt lelkész egy katonai vonaton és volt dogmatikatanár is. 1918-ban Gyulán lett végül plébános, ahol hamar népszerűvé vált szorgalmas és lelkiismeretes munkájával, amit a hívek között végzett. Híveivel 1919-ben a proletárdiktatúra idején felvonult, amikor a kommunista helyi önkormányzat betiltotta a hittanórákat. Az akció sikeres volt - a hittant engedélyezték a belvárosi iskolában. A román megszállás alatt túszokat ejtett a megszálló román hadsereg. Apor Vilmos, hívei megkeresésére, egyenesen Bukarestbe utazott Mária királynéhoz, ahol elérte a foglyok kiszabadítását. A fiatal plébános 1918-20 közötti zűrzavaros idők után plébániai újságot indított, majd megalakította a Katolikus Akciót és népmissziót is szervezett a városban. 1924-ben már az Alföldi Katolikus Naggyűlést szervezte, amelyre Schoppa pápai nunciust is meghívta. Közben végezte a hitoktatást Gyulán és látogatta a templom nélküli külvárosi szegény negyedeket. Ekkor kapta a ,,szegények plébánosa'' nevet, ugyanis híres volt jótékonykodásairól: elajándékozta a plébánia étkészletét és gyakorlatilag minden pénzét, de még két pár cipőjéből a jobbikat is. Letelepítette a Szociális Missziós Társulatot, s megalapította azok intézményeit (iskola, napközi, népkonyha, szeretetház, stb.) is. 1941-ben iktatták be Győr 72. püspökének. Itt is jó pásztor szeretett volna lenni, ezért a körlevelében kihangsúlyozta a megoldásra váró szociális problémákat. Apor püspök szorgalmazta a kishaszon-bérletek kialakítását a püspöki földbirtokon. Bizalmas utasítást adott a főespereseknek az igények felmérésére, de Serédi Jusztinián hercegprímás komolyan figyelmeztette ezért. 1942-ben a zsidótörvények által érintett katolikusok védelmére létrejött Magyar Szentkereszt Egyesület védnöke lett, de ezen túlmenően minden üldözött jogaiért bátran kiállt: így ő sürgette a püspökkari tiltakozó körlevelet a gettósítás ellen is. Apor Vilmos maga a püspöki palota pincéjében menekülteket rejtegetett. A német egységek kivonulása után a pincébe lányokat és asszonyokat bújtatott el a szovjet hadsereg katonáinak közismert erőszakoskodásai elöl. Amikor ez kiderült, akkor a szovjet katonák a pincébe törtek be, ahol azonban Apor püspök a testével próbálta megvédeni a menekülteket, amiért három lövéssel súlyosan megsebesítették őt. A lányok és az asszonyok megmenekültek, a püspököt kórházba szállították, ahol három nap múlva, Húsvét hétfőjén meghalt. Halottas ágyán gyilkosainak megbocsátott. II. János Pál pápa avatta boldoggá 1997. november 9-én. Boldog Batthyány-Strattmann László (1870-1931) Dr. Batthyány-Strattmann László 1870. október 28-án, Magyarországon, Dunakilitiben született. Ősi magyar főnemesi család hatodik gyermeke volt. 1876-ban a család a félelmetes dunai árvíz elől menekülve Köpcsénybe költözött. 12 éves volt, amikor egészen fiatalon, 39 éves korában meghalt az édesanyja, akit nagyon szeretett. Ez mély nyomot hagyott a lelkében. Ettől kezdve gyakran mondta: orvos leszek, és ingyen gyógyítom majd a szegény betegeket. Buzgó vallásossága már diák korában megmutatkozott. Kollégiumi elöljárói szerint szenvedélyesen tanulmányozta a Szentírást, a Szentek életét és az egyháztörténelmet. S gyakran járult a szentségekhez. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után néhány év az útkereséssel telt el. Édesapja ugyanis azt akarta, hogy ő kezelje a családi vagyont. Ezért felvételét kérte a bécsi egyetem mezőgazdasági szakára. De tanult kémiát, fizikát, filozófiát, irodalmat és zenét is. Végre 1896-ban teljesült hő vágya, beiratkozhatott a bécsi orvostudományi egyetemre, ahol 1900-ban orvosi diplomát szerzett. Még egyetemi évei alatt 1898. november 10-én házasságot kötött a mélyen vallásos Coreth Mária Terézia grófnővel. Nagyon boldog és harmonikus házasságukat Isten 13 gyermekkel áldotta meg. 1902-ben Köpcsényben 25 ágyas magán kórházat alapított, ahol kezdetben általános orvosként dolgozott. Később sebész, 1906-ban pedig szemészorvosi képesítést szerzett. Kiváló orvosi szaktudásának és kedves, közvetlen magatartásának a híre mindenfelé elterjedt. Olyan sok beteg keresett nála gyógyulást, hogy a Magyar Államvasutak külön ún. "kórházvonatot" állított be számukra. - 9 - Komáromi Csaba • Pécs, 2006. Az első világháború idején igaz emberségről és nagy áldozatkézségről tett tanúságot. Köpcsény hadbavonult körorvosa helyett - soksok kórházi munkája mellett - önként vállalta Köpcsény és környéke orvosi ellátását is. Lelkiismeretes körorvosi működéséről az illetékes főispán a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. Batthyány doktor soha nem méltatlankodott, ha éjnek idején a legmélyebb álmából verték fel. Nem húzódozott hóban, sárban kocsiba ülni, hogy elmenjen egy szülő anyához. A legegyszerűbb beteget is úgy vizsgálta és úgy kezelte, mintha főherceget kezelt volna. Igaz emberségét bizonyítja az is, hogy magánkórházát hadikórházzá alakította át. Amikor látta, hogy egyre több sebesült katona érkezik, kórházát emeletráépítéssel 120 ágyasra bővítette, hogy minden sebesültet be tudjon fogadni és gyógykezelésben részesíteni. De gondja volt a faluból bevonult katonák családjaira is. A mai bölcsődékhez és óvodákhoz hasonló közös gyermekmegőrzőt létesített, hogy az egyedül maradt asszonyok férjeik helyett dolgozni tudjanak a mezőn és a ház körül abban a tudatban, hogy eközben kis gyermekeik élvezik a doktor úr feleségének a gondoskodását. 1915-ben meghalt nagybátyja, Batthyány-Strattmann Ödön. László örökölte a vagyonát és körmendi kastélyát. S egyúttal megkapta a hercegi címet és a Strattmann nevet. A trianoni békeszerződés után mivel Köpcsény Ausztriához került, Batthyány-Strattmann László Magyarországra, Körmendre költözött. Itt az ajándékba kapott kastély egyik szárnyában ismét egy kórházat rendezett be elsősorban szembetegek számára. Ekkor már bel- és külföldön egyaránt az egyik legkiválóbb szemorvosnak tartották. Azt is tudták róla, hogy ő a szegények orvosa akar lenni. Jöttek is hozzá nemcsak Körmendről, hanem messze vidékről a legszegényebb néposztályokhoz tartozó emberek. Ő ingyen gyógyította őket. A kórházi kezelésért és ápolásért csupán azt kérte: imádkozzanak el érte egy Miatyánkot. Természetes volt nála az is, hogy receptjeit ingyen válthatták be az optikusnál. Ennek ellenértékét minden hónapban egy összegben egyenlítette ki a Gazdasági Hivatala. A rászoruló betegeit nemegyszer komoly anyagi támogatásban is részesítette. Testi egészségük mellett törődött betegei lelki egészségével is. A műtétek alkalmával betegeivel együtt imádkozott azért, hogy Isten áldása kísérje munkáját. Gyakran kijelentette: ő csak a műtétet végzi, a gyógyulást Isten adja. Ő csupán eszköz Isten kezében. Búcsúzáskor minden betegének adott egy szentképet és egy füzetet, amelynek ez volt a címe: "Nyisd fel szemeidet, és láss!". Bízott abban, hogy a füzetben található tanítások és jó tanácsok révén betegeinek a lelki gyógyulásához is segítséget tud nyújtani. Betegei mellett a szegényekkel való együttérzése is sokféle módon megmutatkozott. Fennmaradt a köpcsényi és a körmendi szegények névsorát tartalmazó füzete. Rászorultságuk mértéke szerint pénzzel, ruhával, gabonával, fával rendszeresen támogatta őket. Ők is havonta megkapták járandóságukat, miként alkalmazottai a fizetésüket. Nem volt olyan emberbaráti intézmény, amelynek a működéséhez hozzá ne járult volna. Egyik legnagyobb adományozója volt az ún. szanatóriumi mozgalomnak, amely célul tűzte ki, hogy minél több TBC szanatórium létesüljön az országban. Batthyány-Strattmann László arisztokrata kortársai közül többen szép szónoklatokat mondtak a társadalmi igazságosságról, de vajmi keveset tettek ennek érdekében. Ő viszont igyekezett példát mutatni a szegényebb néposztályok sorsának javítására. Saját birtokából 200 ingyenes házhelyet osztott ki, biztosította a hozzájuk vezető közutakat is. Réteket, szántóföldeket adott ki jelképes díjért haszonbérbe. A bérleti díjat azonban a legtöbb esetben elengedte vagy a bérlőt arra kérte, hogy a díj egy részét jutassa el egy általa kijelölt szegény embernek. Környezetének tagjai tudták, hogy minden nap nagyobb összeget vett magához. Ezt odaadta az egyik asszisztens nővérnek, azzal, hogy ossza szét a szegények között. Jegyzéket azonban ne vezessen az adományról. Ő ugyanis nem akart ezért senki emberfiától dicséretet, elismerést kapni, egyedül csak a jó Istentől, aki a nagylelkű és névtelen adakozót szereti. Gyermekeit is a szegények szeretetére és a lelki szegénység szellemében nevelte. Visszaemlékezéseikben elmondták: nem is tudták, hogy gazdagok voltak. Megvolt mindenük, amire szükségük volt, de a fényűzést és a pazarlást nem ismerték. Betegei és szegényei nagy jóságáért, a tőle kapott testi-lelki és anyagi jótéteményeiért nagyon hálásak voltak. Sőt, már életében szentnek tartották őt. Receptjei és a tőle kapott képek, füzetek kézről kézre jártak. Szinte ereklyeként őrizték ezeket. Ugyanígy tisztelték őt mindazok, akik közelebbről megismerték, és közel kerültek hozzá. Batthyány 1923-ban ünnepelte ezüstlakodalmát, házasságának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból a pápa a beteggyógyítás terén végzett kiváló munkájáért egy érdemrenddel és dicsérő oklevéllel tüntette ki őt. A kitüntetést Schioppa pápai nuncius adta át az ünnepeltnek, majd utána levelében azt írta a pápának: “A magyarok szentnek tartják Batthyány-Strattmann Lászlót, és én biztosíthatom szentségedet, hogy valóban az is". Még inkább így vélekedtek róla családjának tagjai. Ebből a szempontból talán a legjelentősebb Isten Szolgája Ödön nevű, 21 éves korában elhunyt fiának a naplója. Ebben olvashatjuk: “Az én apámban az összes tulajdonságok jól megvannak, amelyeket egy ideális, eszményi atyában elképzelhetünk. Ő igazságos és jó, tudós és alázatos, komoly és vidám, életrevaló és igazi szent. Sőt benne nem csak eszményi atyánkat, hanem legjobb, legáldozatosabb, legönzetlenebb barátunkat is tiszteljük". A feleségével való kapcsolata mindvégig ideális volt. Együttes erővel arra törekedtek, hogy gyermekeiket istenfélő, becsületes embernek neveljék. A gyermekek szüleikkel naponta szentmisén vettek részt. Édesapjukkal együtt felváltva ministráltak és szentáldozáshoz járultak. A szentmise után az édesapa rövid keresztény tanítást adott a gyermekeknek. S kaptak feladatot is valamilyen jócselekedet gyakorlására. Este közösen elimádkozták az olvasót, és beszámoltak napi jócselekedeteik elvégzéséről is. Köztudott, hogy a Batthyány család címerének egyik motívuma a pelikán madár, amely a néphit szerint a vérével táplálja kicsinyeit. Ugyanígy Batthyány-Strattmann László sem kímélte magát, nem ismert fáradságot és minden áldozatra kész volt, ha embertársainak szüksége volt rá. Bizonyára ezt a szolgálatkészségét akarta kifejezni azzal, hogy címerének jelmondatát "Hűséggel és bátorsággal" így módosította: "Hűséggel és szeretettel". Igaz keresztény lelkülete különösen is megmutatkozott a próbatételek idején. Egyik ilyen próbatétel volt számára, amikor elsőszülött fia, Ödön, vakbélgyulladásban 21 éves korában meghalt. A családtagok visszaemlékezése szerint, amikor lezárta fiának a szemét, így szólt a családtagokhoz: "Most pedig menjünk a kápolnába, és köszönjük meg a jó Istennek, hogy Ödön eddig a miénk lehetett". Ugyanígy, Isten akaratában megnyugodva fogadta saját szenvedését is. 1929-ben a bécsi Löw szanatóriumba került. Innen írta Lili leányának: "Meddig hagy még szenvedni a jó Isten, nem tudom. Annyi örömet adott nekem az életben, hogy most, 60 évemmel a nehéz időket is hálásan el kell fogadnom". Húgának pedig ezt mondta: "Tudod, hogy én nagyon boldog vagyok? Kegyetlenül szen- - 10 - Komáromi Csaba • Pécs, 2006. vedek, de szeretem szenvedésemet, és jól esik, hogy Krisztussal viselhetem". 14 hónapig tartó súlyos, de türelemmel viselt szenvedés után 1931. január 22-én, Bécsben halt meg. Piffl bíboros, a Bécsi Főegyházmegye érseke végezte a beszentelését. A főpásztor betegágyából kelt fel, mert azt mondta: ritkán adódik alkalom arra, hogy egy szentet temethessek. Ezután a holttestét Körmendre szállították, ahol a kastély kápolnájában ravatalozták fel. Gyógyult betegei és szegényei három napon át végeláthatatlan sorokban vonultak el koporsója előtt, és hangosan zokogva megvallották: a herceg úr szent volt. Holttestét Németújváron (ma Güssing) a családi sírboltban helyezték nyugalomra. Halála után egyre nőtt az iránta való tisztelet, és sokan imádkoztak az ő közbenjárásáért. Boldoggá avatási eljárását - a hívek sokaságának óhaját teljesítve - 1944. augusztus 30-án a bécsi érsek és egyidejűleg a szombathelyi püspök indították el. A háború után - a sajátos körülmények miatt - a boldoggá avatási eljárás hosszabb időre megszakadt, majd 1987-től folytatódott tovább, de most már az eisenstadti és a szombathelyi egyházmegyék közreműködésével. Ettől kezdve ismét megkezdődtek a tanúkihallgatások és különféle lépések történtek arra, hogy egyre jobban megismerjék őt a hívek és imádkozzanak az ő közbenjárásáért és boldoggá avatásáért. Több mint 15 könyv, 150 cikk és tanulmány jelent meg róla. A televízió bemutatott egy Batthyány filmet is. Egyre nőtt az ő emlékét idéző plakettek, emléktáblák, színes üvegablakok, festmények, sőt a templomok száma is. Három Batthyány Társaság alakult, óvodák és iskolák vették fel az ő nevét. 1992. július 11-én a Szentatya ünnepélyesen kihirdette, hogy életében hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket. 1989-ben Batthyány László közbenjárására pedig csoda történt. Egy előrehaladott, áttételes rákbetegségben szenvedő beteg orvosilag megmagyarázhatatlan módon, hirtelen meggyógyult. Ezt a csodás gyógyulást 12 év után a római Orvosi és Teológiai Bizottság hitelesnek fogadta el. Ezután a Bíborosi és Püspöki Testület elé került az ügy, amely 2002. február 7-én rendes ülésén egyhangúlag kinyilvánította azt a véleményét, hogy Isten Szolgájának közbenjárására Isten adta meg a gyógyulást. Erről a döntésről a kongregáció prefektusa értesítette a Szentatyát, aki elrendelte: készítsék el a "Decretum super miraculo"-t, vagyis a csodás gyógyulásról szóló dekrétumot. Ezután a Szentatya 2002. július 5-én ünnepélyesen kihirdette, hogy a kérdéses betegnek az előrehaladott, áttételes rákos betegségből való - igen gyors, teljes és tartós - meggyógyulását Isten adta meg tiszteletreméltó Isten Szolgája, Batthyány-Strattmann László közbenjárására. Majd a Szentatya - a szombathelyi és az eisenstadti megyés püspök kérésére - kihirdette a boldoggá avatás helyét és idejét: Róma, 2003. március 23. Batthyány-Strattmann László a családi jelmondatát - "Hűséggel és szeretettel" - életében teljes mértékben megvalósította. Boldog Báthory László (?-1484) I táliában és Franciaországban végezte iskoláit. Hazatérte után katonáival aktívan részt vett Hunyadi János oldalán a török elleni harcokban, s élte a főurak korabeli szokványos életét. V. László uralkodása alatt a világtól végleg elvonulva a pálos rendbe lépett be. Itt hamar kitűnt buzgóságával, alázatosságával és aszketikus életével. Saját remetelakában, a Nagyháb-hegyen, egy barlangban, elkészítette az első majdnem teljes magyar nyelvű bibliafordítást. A kötet Mátyás király saját könyvtárában is helyet kapott, később azonban sajnálatosan eltűnt, akárcsak a latinból fordított Szentek élete című munkája is. Élete utolsó időszakában újra visszatért a kolostori életbe. Itt folytatta, megromlott egészsége ellenére, az aszketikus és áhitatos életet, amelyre jellemző, hogy halálának napján még misézett. Ünnepe: február 27. Boldog Bánfy Buzád (kb. a XIII. sz. eleje-1243) Ahatalmas Bánfy nemzetségből származott, életének csúcsán bán is lett belőle. Azonban néhány évvel bánná való kinevezése után tisztségét, vagyonát hátrahagyva beállt domonkos szerzetesnek 1233-ban. A tatárjárás ideje alatt nem akart elmenekülni, vigasztalni és segíteni akarta a nyáját. A sebesülteket ápolta, test és lelki táplálékot nyújtott nekik, majd amikor a tatár hordák körbekerítették a falut ahol híveivel tartókodott, akkor kénytelenek voltak a templomba menekülni. Míg a kaput döngették, addigő kitárt karokkal imádkozott az oltár előtt, ,,felajánlva magát egészen elégő áldozatul'', ahogyan a legendája írja. A tatárok lefejezték és lándzsájukkal többször átszúrták a testét. Halála után, az őt gyászoló testvéreknek, elragadtatásukban megjelent és szólt is hozzájuk. Boldog Csák Móric (kb. 1270-1336) Csák Demeter fia, gazdag, nemes családból származott, sokáig úgy gondolták (tévesen), hogy a Csáki család leszármazottja. 1301-ben feleségül vette Aba Katalint, Aba Amádé leányát. A fiatal házasok kölcsönösen tisztelték és szerették egymást és közös megállapodással tisztasági fogadalmat tettek. 1304-ben, hogy teljesen Istennek tetsző életet éljenek, bevonultak a nyulak-szigeti domonkos kolostorba. Aba nádor Móricban örökösét látta, kiragadta hát a kolostorból, s mivel Móric nem volt hajlandó visszatérni a világi életbe, ezért több, mint fél éven keresztül fogva tartotta. Kiszabadulva a börtönből, Móric visszament a Nyulak szigetére, ahonnan a barátok Bolognába küldték, tartva a nádor haragjától. Bolognából Móric már felszentelt papként tért vissza. Boldog Móric életét csodák kisérték a továbbiakban: többször megfigyelték, hogy szokatlan fény ragyogja körül. Így volt ez akkor is, amikor a váci templomba zárt ajtón keresztül ment be, hogy imádkozhasson. Egész életében szigorú aszkézisben élt, húst nem evett és ciliciumot (vezeklőövet) hordott. Győrött halt meg és ott is temették el 1336 március 20-án. Viszonylag hamar, 1494-ben, boldoggá avatták. Ünnepe: március 20. - 11 - Komáromi Csaba • Pécs, 2006. Boldog Eskandeli Máté (?-XIV. sz. első fele) Eskandeli Máté egyszerű polgári származású férfiként született, s Budán élt. Miután megismerte az Evangélium világosságából származó Igazságot, hátat fordított eddigi életének és zarándokútra ment Jeruzsálembe, ahol a Sion hegyén szigorú aszketikus életet élt több éven keresztül. Istennel eltelve otthagyta remetelakát és apostolkodásba kezdett. A pogányok térítésében egészen Indiáig jutott. Itt néhány hónap után tovább indult, s Japánig jutott, ami a kor technikai körülményeit figyelembe véve hatalmas teljesítmény. Japánban több évet is térítéssel töltött, szép sikerrel, ami azért is figyelemreméltó, mert a prédikációit saját anyanyelvén, magyarul tartotta, s mégis sikerült többeket is a keresztény hitre téríteni. Néhány zen szerzetes azonban féltékenységből és türelmetlenségből megöletteőt, így elnyerte a vértanúság dicső koronáját. Emlékét az ottani keresztények a mai napig tisztelettelőrzik. Magyarországi Boldog Gizella (kb.980-1050/60) IV. Henrik bajor herceg leánya, a ,,magyarországi'' melléknevet kapta a legendairodalomban, ugyaniső lett I. Szent István király felesége, s így Magyarország első királynéja is egyben. Még mint nagyfejedelemné költözött Veszprémbe, de mivel később is szívesen tartózkodott itt, ígyő alapozta meg, hogy ez lett végül a királynék városa. Kíséretének a legnagyobb része egyházi személy, mint azt a forrásokból ismerjük. A veszprémi püspökségető látta el ,, szükséges holmival, valamint sokféle ruházattal is'', ahogyan Hartvik püspök írta. Mivel az uralkodófeleségek reprezentációs feladatához tartozott az oltárterítők és miseruhák elkészítése, így a koronázó palást elkészítésén való szorgoskodást is Gizellának tulajdonítja a magyar történetírói hagyomány. Gizellát Szent István uralkodásában társának nyilvánította, ső az egyik legfőbb feladatának az anyaságot tartotta, a trón utódlása végett. Két fiúgyermekről (Ottó illetve Szent Imre hercegek) és két leánygyermekről (Ágota és Hedvig) tudunk biztosan. Szent István halála után, mind Orseolo Péter, mind Aba Sámuel méltatlanul bánt vele, ezért valószínűleg visszatért német földre (bár egyes történészek a további veszprémi tartózkodást is valószínűnek tartják). Itt a niederburgi monostor apátnőjeként élte le hátralévő éveit, s halt meg békében. Ünnepe: május 7. Boldog Gertrúd (1227-1297) Gertrúd, Árpádházi Szent Erzsébet és Türingiai Lajosőrgróf harmadik, legkisebb leánya volt. Édesanyja tanította imádkozni még gyermekkorában, ső küldte még kisgyermekként az altenburgi premontrei apácákhoz kolostorba. Gertrúd 21 évesen lett itt apátnő, hamar kitűnt ugyanis szorgalmával, irgalmas cselekedetivel, önmegtagadásával, erkölcsös életével. Mindig azt nézte, hogy másokért mit tehet. Templomot emeltetett a Boldogságos Szűz Máriának és Szent Mihály főangyal tiszteletére, valamint egy külön kórházat építetett a szegények és a betegek számára a kolostor mellett. Isten megajándékozta a profétálás képességével is. Ahogy írja a legendája: ,,szent halállal halt meg''. A kolostora már 1311-ben megkapta Gertrúd tiszteletének engedélyezését, amit 1729-ben az egész premontrei rendre kiterjesztettek. Magyar Boldog Ilona (1200/1220-kb. 1270) Kisgyermekkorától a dominikánus apácák között élt Veszprémben, valószínűleg itt nevelője volt Árpádházi Szent Margitnak is. Életéről nem sokat tudunk. 1252-ben neveltje elhagyta (Margit ekkor ment a Nyulak szigetére) de ezután is szorgalmasan dolgozott, imádkozott és Istennek tetsző életet élt. Ilona azzal lett híres, hogy stigmatizált lett, vagyis Krisztus sebeit viselte magán. Ezt nővértársai eskü alatt is vallották. Ilona eredményesen imádkozott a betegek gyógyulásáért és megjósolta a tatárok betörését is. az országba. Életében megkapta mind az öt stigmát, melyek halála előtt begyógyultak. Sírjánál, mely a török megszállás alatt teljesen elpusztult, folyamatosak voltak a gyógyulások. Boldog Magyar István és Boldog Szász Konrád vértanúk (?-kb. 1288) Mindketten ferences szerzetesek és misszionáriusok voltak a Fekete-tenger keleti partján.Az itt élő népet a IV.-VI. sz körül ugyan megkeresztelték, de egy jelentős részük újra a pogány vallást kezdte követni. Istvánt és Konrádot prédikálás közben ölték meg, s így nyerték el a vértanúság koronáját. Ünnepük: április 5. Boldog Magyar István (?-1334) I stván Nagyváradon született, s még fiatalon a ferences rend tagja lett. Szentjánosban fogságba esett, ahonnan csak nagy nehézségek árán tudott elszökni. A Volga-menti Szelitrenoje városába ment, ahol megtagadta hitét, s muszlim lett. Nemsokára azonban szörnyű lekiismeretfurdalást érzett, s ezért megtagadta muszlim hitét, amiért máglyára küldték. A tűz azonban kétszer is - 12 - Komáromi Csaba • Pécs, 2006. csodálatos módon kialudt alatta, ezért karddal és lándzsával brutálisan kivégezték. Vértanúsága helyén később csodálatos gyógyulások történtek, ezért viszonylag hamar elhíresült a története. IV. Boldog Károly király (1887-1922) IV. Boldog Károly osztrák császár és magyar apostoli király a Duna-menti Persenbeuban született 1887. augusztus 17-én. Édesapja az osztrák Habsburg-Lotharingiai dinasztiából származó Ottó Ferenc József főherceg, édesanyja Mária Jozefa szász főhercegnő volt. Édesanyja egészen kicsi kora óta mélyen vallásos nevelésben részesítette Károlyt, itt a gyökereknél már a fia szívébe helyezte a katolikus erkölcs és hit alapjait. Apját 1893-ban Sopronba rendelték, ahová Károly is követte. Itteni hitoktatója külön feljegyezte, hogy nagyon jószívű, nyílt, jámbor, szerény és lelkiismeretes az ifjú Habsburg főherceg. Jellemző, hogy amikor hittanára emlékeztette, hogy esetlegesen ő is lehet trónörökös, akkor elpirult és a katekizmus tanulmányozásába temetkezett inkább. Károly nagyon fiatalon kezdte meg katonai karrierjét: nem volt még 16 éves, amikor 1903. szeptember 1- jén kinevezték az I. ulánusezred hadnagyává. 1907-ben nagykorúvá lépett elő, s két saját szárnysegédet kapott. Ők rendszeresen beszámoltak arról, hogy Károly főherceg nem az a mulatós katonatiszt fajta (ezt gondolták róla édesapja híres kalandjai után) és nem vetette bele magát a nagyvilági életbe. Felnőtt férfiként is rendszeresen az imádkozott és a katolikus vallási ájtatosságokat sem mulasztotta volna soha sem el. 1911. október 21-én Schwarzau várában feleségül vette Bourbon-Pármai Zita hercegnőt, az utolsó pármai herceg, Róbert leányát, akibe szinte első látásra beleszeretett. Mindketten nagyon komolyan, hosszú lelkigyakorlattal készültek a házasságkötésükre. Az esküvőre a X. Pius pápa áldását küldte, amelyet Birletti bíboros olvasott fel személyesen az esküvőn. A pápa ebben a híressé vált üdvözletében az ifjú párt, mint jövendő uralkodókat üdvözölte. Ez a merész jóslat később valóra is vált. A gyermekkorban elvetett mag termékeny földre hullott, mert Károly felnőtt fejjel is őszinte és mély vallásos életet élt, amelyben társa és támogatója volt Zita hercegnő is. Házasságukat Isten nyolc gyermekkel áldotta meg, amelyek közül az első a leendő trónörökös (Habsburg) Ottó lett (1912), akit még hat további gyermek követett. Károly távol, vidéki helyőrségeken élt egészen a tragikus 1914-es szarajevói merényletig, amikor meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. Károly szerényen, ugyanakkor nagy komolysággal fogadta a hírt, mely szerint ő lett a trón várományosa a tragédia után. Komolyan készült az Osztrák-Magyar Monarchia vezetésére, érezte, hogy hatalmas az elvárás vele szemben, ezért mindenekelőtt a Monarchia működésében jelentkező problémák okait igyekezett megkeresni. A háború kirobbantásakor a kamarilla még nem vonta be az ifjú trónörököst a tárgyalásokba. A háborúból a részét kivette, többször és több fronton is látogatásokat tett, legnagyobb benyomást az isonzói áldozatok látványa tette rá, amelyre későbbi életében többször is emlékezett; a közelről látott szétroncsolt holttestek, a haza legjobbjainak elvesztése végképp a békés megoldás keresése felé hajtotta. Ferenc József császár 1916. november 21-én bekövetkezett halála az I. világháború kellős közepén érte a 29 esztendős fiatal Károlyt, akinek az uralkodás súlyos terhét át kellett vennie az agg uralkodó után. Boldog Károly saját elhatározásából tette le a magyar királyok igazságosság és béke esküjét Budapesten a koronázási ünnepségen, hogy ezzel is jelezze; teljes értékű magyar, nemzeti király, aki Isten akaratából uralkodik népei felett. Ő volt az egyedüli a háborús hatalmak államfői közül, aki teljes mértékben követte XV. Benedek pápa béketörekvéseit. A lelkét átható mély katolikus hitből fakadó békevágya azonban nem talált meghallgatásra a többi harcoló nemzet vezetőjénél. A front összeomlása maga után vonta a Monarchia összeomlását is, amelyben Károly próbálta menteni, ami menthető azzal, hogy egy szövetségi lehetőséget kínált fel a Monarchia nemzetiségi államainak, túl későn. A háttérben kötött titkos megállapodások meghozták a dualista államalakulat végső összeroppanását, amelyben Károlynak csak tűzoltó szerep jutott; ezért adta ki az októberi autonómianyilatkozatát az elszakadni vágyó népeknek. Boldog Károly király nem mondott le a trónról hite szerint ugyanis, nem mondhatott le a trónról, mert ezt a jogát és kötelességét Istentől kapta hanem csak visszavonult az uralkodástól, meg nem határozott ideig. Az őszirózsás forradalom és a kommunista diktatúra alatt 1919-ig családjával a Bécs melletti Eckartsau várában élt, ahol számára megalázó körülmények között, szigorú őrizet alatt, szinte fogolyként kezelték, nem is hagyhatta el lakhelyét. Ő mégsem mutatkozott boldogtalannak, örömmel töltötte el az, hogy végre sok időt szentelhetett feleségének és gyermekeinek és minden erőfeszítésével azon dolgozott, hogy a zűrzavaros korszak után újra népei élére állhasson. Két évvel később, 1921-ben két ízben megpróbálta visszaállítani Magyarországon a törvényes királyságát, amelyek közül az egyiket szándékosan Húsvét időszakára tette, hogy Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe egybeessen majd a Magyar Királyság feltámadásával is. A király visszatérési kísérletét támogatta többek közöttt Mikes János püspök, Gróf Apponyi Albert, Gróf Andrássy Gyula, Gratz Gusztáv, Rakovszky István, Lehár Antal, Gróf Sigray Antal, de Boldog Batthyány-Strattmann László is. Második visszatérési kísérlete után fogolynak nyilvánították és feleségével együtt végleges száműzetésbe Madeira szigetére, Funchalba szállították. A számára kijelölt rendkívül nyirkos és hideg lakhely következtében Boldog Károly király gyógyíthatatlan tüdőgyulladást kapott, amelyben szíve fölmondta a szolgálatot. Családtagjai visszaemlékezése szerint a gyors lebetegedésben közrejátszott az a sokk is, amelyet a restaurációs kísérletek kudarca okozott neki. A halálos ágyán igazi nagy, népei iránt felelős uralkodóként viselte a sorsát; rendszeresen imádkozott és minden ízében a katolikus vallási doktrínát követte, hogy lelke eggyé váljon a Teremtővel. Utolsó szavai is erről tanúskodnak: “Sokat kell szenvednem, hogy népeim újra egymásra találjanak"., illetve “Minden jó, ha ismerjük Isten - 13 - Komáromi Csaba • Pécs, 2006. akaratát". Utolsó imádsága és szavai ezek voltak: “Megváltóm, legyen meg a Te akaratod. Jézus szentséges Szíve, benned bízom. Jézus, Mária, József". 1922. április 1-jén hunyt el, földi maradványait a Nossa Senhora do Monte (Hegyi Miasszonyunk) szentélyben helyezték végső nyugalom. Koporsóját 1994-ben felnyitották, s testét éppen abban az állapotban találták, ahogyan 1922. áprilisában beletették. Közbenjárásával csodás gyógyulások következtek be. Károly boldoggá avatását Magyarországon szorgalmazta Pálffy Zsófia Gebetsligája, de több magyar neves katolikus személyiség is síkra szállt e mellett, többek között Mindszenty József bíboros, hercegprímás (ő alapította a zalaegerszegi ferences IV. Károly Emléktemplomot), Schlachta Margit és Boldog Batthyány-Strattmann László is, akik elkötelezett tisztelői voltak az utolsó magyar királynak. IV. Boldog Károly ima Gondviselő istenünk, Te Boldog Károly királlyal ajándékoztad meg Szűz Mária és Szent István országát. Segíts kérünk, hogy az ő hitvalló szeretetének buzgóságát kövessük egész életünkben, mindig nyitva álljon előtted szívünk hajléka, és a ránk bízottakkal együtt eljussunk hozzád, az örök boldogság honába. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Amen. Pécsi Boldog Mór (kb. 1000-kb. 1070) Mór származásáról szinte semmit sem tudunk, azt azonban igen, hogy már nagyon fiatalon beállt bencés szerzetesnek, s Pannonhalmán tanult. 1036-ban került Pécsre, s ő fejezte be Szent Péter tiszteletére emelt (akkori) székesegyház építését. Ekkor írta meg Szent Zoerard-András és Szent Benedek, zoborhegyi remeték történetét. Amikor Szent István és Szent Imre Pécsett jártak, akkor Szent Imre két csókkal köszöntötteőt, az életszentsége jeléül. Ekkor nevezte ki Szent István pécsi püspöknek, miután különböző próbáknak vetette alá. Nevéhez fűződik még I. Salamon király és Géza herceg egyszeri kibékítése, illetve Szent Zoerard-András vezeklőövének egy darabját iső adta át megőrzésre Géza hercegnek. Ünnepe: október 25. Esztergomi Boldog Özséb (kb. 1200-1270) Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok alapítóatyja. Esztergomban született, s itt is járt iskolába a Szent István által alapított káptalanba. Szegény, hallgatag, komoly ifjú volt, aki kedvelte a magányt. Szülei egyetértésével pappá szentelték, s hamar híres lett arról, hogy mély átszellemültséggel, áhítattal mutatta be naponta a szentmiséit, ami akkor szokatlan volt még. Papi jövedelmét szétosztotta a szegények között, s minden szabadidejét az olvasásnak és az írásnak szentelte. Művei sajnos nem maradtak fent, de feljegyezték róluk, hogy ,,olyan filozófiát tanított, amely nem az emberek, hanem Isten tetszését vívta ki''. Az Esztergom környékén élő sok remete gyakran betért a városba, s ott hamar Özséb háza lett az egyik legkedveltebb pihenőhelyük. A gyakori látogatások mellet a tatárjárás lehetett még leginkább ösztökélő erő Özséb számára, hogy remete legyen. Úgy gondolta, hogy kortársainak szüksége van a példaadásra, az engesztelésre és vezeklésre. Az újjáépítés után, lemondott a kanonokságról, összes javait szétosztotta a rászorulók között és Váncsai István érsek engedélyével, aki Boldog Özséb imáiba ajánlotta az országot és a megyét, 1246-ban remeteségbe vonult. Szántó környéki híres hármas barlangja alatt, a forrás mellé letűzte a szent keresztet, s felírta rá az ,,In Cruce salus'' (Keresztben az üdvösség) jelmondatát. Egy látomás hatására egyesíteni szerette volna a szétszóródott remetéket, ezért sorba járta az országban a nagyobb remetetelepeket. Ezután Rómába ment, hogy a szerzetalapításhoz elnyerje a Szentszék jóváhagyását. Itt pártfogásába vette Aquinói Szent Tamás, így nem sokára IV. Orbán pápa jóváhagyta a rendet, melynek ideiglenes szabályainak megírásával Pál a veszprémi püspököt bízta meg. Boldog Özséb a rendet Remete Szent Pál oltalma alá helyezte, hiszen ő volt az első remete, a remeteség atyja. Innen ered a rend neve is: Ordo S. Pauli Primi Eremitae, nálunk a pálosok kifejezés terjedt el. A rend első tartományfőnöke Özséb lett. 1270-ben halt meg a pilisszentkereszti monostorban, ajkán Jézus Krisztus és Szűz Mária nevével. A rend a végleges egyházi jóváhagyást 1308-ban kapta meg, akkor áttértek Szent Ágoston regulájára. Ünnepe: január 20. Magyar Boldog Pál (kb. 1180-1241) Pontosan sajnos nem tudjuk, hogy hol született Pál, csak annyit tudunk, hogy magyar volt és fiatal korában kikerült Bolognába tanulni, ahol a kánonjog professzora lett. Itt sokat tanult és utána tanított is, majd amikor Szent Domokos szónoklatot tartott a városban, belépett a domonkos rendbe. 1221-ben Boldog Szádok és másik három társa kíséretében a domonkos rendetők hozták át Magyarországra. Szerte az országban mindenhol nagyhatású szónoklatot tartott. Győr városában három előkelő ifjú is kérte a felvételét a rendbe beszédének hatására. Itt és Veszprémben iső alapította meg a domonkos konventeket. Ezután a kunok közé ment téríteni, ahol a második - 14 - Komáromi Csaba • Pécs, 2006. útján megtérítette két vezérüket Brutust és Bibrechet, az összes embereivel együtt. A kunok között továbbra is sikeresen hirdette az igét egészen a tatárjárásig. A tatárok a dúlás alatt több társával együtt egy templomba üldözték, ahol megöltékőket. Halála után a ,,kunok apostola'' néven kezdték emlegetni, s több helyen is szentként tisztelték. Ünnepe: február 10. Romzsa Teodor (1911 - 1947) Északkelet-Magyarországon, Kárpátalján, Nagybocskón született. Tanulmányait Rómában végezte, 1936-ban szentelték pappá. 1944-ben pedig püspökké, a szovjet bevonuláskor már ő állt a Munkácsi Egyházmegye élén. A püspök környezetével együtt tiltakozott az ellen, hogy egyházmegyéjét beolvasszák az Orosz Ortodox Egyházba. Az egyházát bátran védelmező, a beolvasztási kísérletnek ellenálló Romzsa Teodor ellen az államvédelmi hatóság apparátusa először merényletet hajtott végre, majd a súlyosan sebesült főpapot a kórházban megmérgezte. Boldog Temesvári Pelbárt (kb. 1435-1504) Temesváron született Pelbárt, egyetemre már Krakkóba járt, s lengyel földön is lépett be az obszerváns ferences rendbe. Nagy hírű hitszónok lett belőle, beszédeiben a Boldogságos Szűz iránti tiszteletre buzdította a hívőket, ezért is készítette el segítségképpen elsősorban paptársainak, könyvét a Stelláriumot. A lengyelországi 1480-as pestisjárvány alatt többször is megbetegedett, de mindig meggyógyult, az éjjel-nappal Szűz Máriához intézett imái közepette. Magyarországra már mint a Stellárium híres szerzője érkezett vissza, s könyve és beszédei olyan népszerűek voltak, hogy itthon megírta a három részből álló nagy beszédgyűjteményét is, a Pomeriumot. Itteni tanári munkásságának gyümölcse még az Expositio (zsoltárok és énekek) és az Aureum rosarium (hittételek taglalása). Kéziratait Hagenauban többször is kiadták. Írásaiban ha eredetiségre nem is törekedett, de tanításaival az erkölcsi visszaéléseket bátran ostorozta, mint mondják a királyi udvar tájékán is. Ünnepe: május 27. Boldog Salkaházi Sára (1899-1944) Boldog Salkaházi Sára (eredeti nevén: Schalkház Sára) (Kassa, 1899. május 11. - Budapest, 1944. december 27.) a Szociális Testvérek Társasága nővére, közel száz magyarországi zsidó megmentője a nyilas uralom idején, vértanú. Boldoggá avatási eljárását a Szociális Testvérek Társasága 1996. végén indította el, boldoggá avatására 2006. szeptember 17-én került sor a budapesti Szent István-bazilikában. Élete a Szociális Testvérekig Kassán született, ugyanott, ahol alig két évvel korábban Szálasi Ferenc született, a későbbi nyilas vezér, akinek uralma 45 évvel később Sára halálát okozta. Édesapja, Schalkház Lipót korán meghalt, édesanyja igazgatósági tagként dolgozott tovább a részvénytársasággá alakított kassai Schalkház Szállónál - amely a művészek kedvelt találkozóhelye volt - és ebből a keresetéből nevelte három gyermekét. Sára Kassán végezte iskoláit, tanítónői diplomát szerzett és egy évig dolgozott is tanítónőként. Mikor az első világháború után Kassa az újonnan létrejött Csehszlovákiához került, és a csehszlovák kormány hűségesküt követelt a tanároktól, Sára ezt megtagadta és el kellett hagynia a pályát. Határozott fellépésű fiatal lányként írják le, akinek ambíciója ekkor még az volt, hogy újságíró, író lesz. Mikor elvesztette állását, könyvkötészetet tanult, húga kalapüzletében is dolgozott, felvidéki magyar lapokba írt, novellákat, tárcákat, életképeket közölt. Első írása 1919. február 2-án jelent meg Syphax álnév alatt a kassai Esti Újságban. Többnyire a kisebbségbe került magyarokról, a szegény munkásokról és nyomorban élő munkanélküliekről írt, nagy átérzéssel. Életmódja ugyanakkor az újságíróké volt. ,,Önállóság, cigaretta, kávéház, csavargás a nagyvilágban hajadonfőtt, zsebre dugott kézzel, friss vacsora egy kis kocsmában, cigányzene" - írta akkori életéről később. 1922-1923 fordulóján néhány hónapig eljegyzett menyasszony volt, de kikosarazta vőlegényét, a későbbi gazdatisztet. Új úton 1927-ben ismerkedett meg a Slachta Margit alapította Szociális Testvérek Társasága rend kassai tagjaival és ez új irányt szabott az életének. Szocális tanfolyamokat végzett a rendnél, végül ellátogatott a budapesti anyaházba is, ahol stílusát túl modernnek találták, de nem voltak elutasítóak vele szemben. 1929-ben elfogadták jelentkezését a novíciának. A szegvári rendházhoz csatlakozhatott, de az 1930 pünkösdjén tett első fogadalmát megelőzően néhány hónapot még Kassán töltött, ahol a helyi karitászt szervezte. Két évvel később már Komáromban végzett hasonló munkát. Eközben meg kellett küzdenie korábbi élete árnyaival: "Keresztül kellett gázolnom önmagamon... hogy önmagamat lerázva, megsemmisítve ráismerjek önmagamra, ráeszméljek énemre" - írta. Hatalmas munkát végzett, a karitász vezetésén kívül heti huszonhat órában tanított, gyermekkonyhát, kegytárgyüzletet, szegényházat felügyelt és szerkesztette a Katholikus nő című folyóiratot. Nagyon kimerülten 1934-ben Kassára helyezték vissza és mert fáradságát bizonytalanságként értelmezték, nem engedték, hogy letegye az örök fogadalmát. - 15 - Komáromi Csaba • Pécs, 2006. 1937-ben jelentkezett missziós munkára a Brazíliában élő magyar bencések mellé és Slachta Margit el is engedte volna, de ehhez magyar állampolgárságot kellett kapnia. Ezért 1937-ben végleg Budapestre költözött. A missziós utat azonban a második világháború körüli politikai események meghiúsították. 1940 pünkösdjén letehette az örök fogadalmat, Alleluja! Ecce ego, mitte me! jelmondattal (Íme itt vagyok, küldj engem!) A vészkorszak A rend mindent megtett, hogy küzdjön a nemzetiszocializmus terjedésének embertelen következményei ellen és Sára is azért imádkozott, hogy ehhez a küzdelemhez legyen ereje. 1941 elejétől a Katholikus Dolgozó Nők és Leányok Szövetsége országos vezetője lett. Szerkesztette a mozgalom lapját, gyűléseket, lelkinapokat tartott az országban, három év alatt öt új szegényotthont nyitott összesen háromszáz férőhellyel és elkezdte a Munkásnő Főiskola építését. Az Árpádházi Boldog Margit szentté avatását ünneplő 1944-es rendezvénysorozat keretében március 19-én a mai Erkel Színházban előadták Sára Fény és illat című misztériumjátékát Szent Margitról. A Szövetség ezt követő gyűlését betiltották. A német megszállás éve következett. A Szociális Testvérek mintegy ezer üldözöttet bújtattak. Valemennyi rendházuk telve volt velük, közülük majdnem százat személyesen Sára nővér mentett meg, aki ekkor a Bokréta utcai munkásnőotthont, a Katolikus Nővédő Otthont vezette. 1944. december 27-én zsidók után kutató nyilasok körbevették az otthont, négy embert és Bernovits Vilma hitoktatót őrizetbe is vettek. Sára nővér az akció végén érkezett, és nem menekült el. Őt is magukkal vitték. Halála Halálának körülményei sokáig nem voltak ismertek. Húsz évvel később a zuglói nyilasper egyik vádlottja mondta el a bíróságnak, mi történt. A foglyokat este a Fővámház elé terelték, levetkőztették és a Duna partjára állították őket. Mielőtt a sortűz eldördült, egy alacsony, fekete hajú nő - Sára nővér - a kivégzők felé fordult, a szemükbe nézett, letérdelt, az égre nézett, és keresztet vetett. Salkaházi Sárát 2006. szeptember 17-én a budapesti Szent István-bazilika előtti téren avatták boldoggá, tízezres tömeg előtt. Ez volt az első Magyarországon celebrált boldoggá (illetve szentté) avatás 1083 óta. Boldog Sebestyén (?-1007) Sebestyén Szent Asztrik társaként jött Magyarországra, itt Szent Márton kolostorában lett szerzetes. Szent István királyunk őt tette meg első esztergomi érseknek, kedvessége, műveltsége és erényessége miatt. A király személyesen is ismerte és kedvelte őt. Három évre elvesztette szeme világát, s ezalatt Szent Asztrik lett az érsek helyette. Ebben is megmutatkozott bölcsessége: nem a puszta tisztséget tartotta fontosnak hanem, hogy nyája jó pásztort kapjon. Amikor három év múlva Isten újra visszaadta a szeme világát, a király kérésére újra visszavette a tisztséget, amelyet egészen haláláig viselt. Boldog Szalome (1211-1268) Szalome lengyel származású, Leszek krakkói herceg leánya volt, akit eljegyeztek II. András magyar király fiával, Kálmánnal. Ekkor Szalome három, Kálmán hat éves volt. Kálmán halicsi fejedelemsége három év alatt összeomlott, ezért visszatértek Magyarországra, a királyi udvarba. Még korábban szüzességi fogadalmat tettek, közös megállapodással. Szalome az éjszakákat imádságban és virrasztásban töltötte. Magas rangjuk ellenére mindketten egyszerű ruhákat hordtak, Szalome pedig kétszeres vagy háromszoros ciliciummal (vezeklőövvel) is felövezte magát a kísértések ellen. Kálmán a tatárok elleni harcában 1241-ben meghalt, s Szalome visszatért Lengyelországba, ahol belépett az ószandeci klarisszákhoz. Templomot és kolostort alapított a ferencesek és a klarisszák számára Zawichostban. Későbbő is ide költözött, majd innen a tatárok elől menekülve Skalaba ment, ahol megint csak alapított egy új kolostort. Annak ellenére, hogy hercegnő volt, engedelmességével kitűnt a többiek közül, áhítatos imái, s szigorú aszketikus élete miatt mindenki tisztelte. Ahogyan azt korábban megjósolta 1268. december 15-én halt meg. Az ágya mellet imádkozó apácatársai Boldog Szalome lelkét csillagként látták az égbe szállni. Tiszteletét 1672 óta engedélyezi az Egyház. Ünnepe: november 17. Boldog Szádok és vértanútársai (? - 1260) Alegenda szerint Szádok zágrábi prior volt, s innen indult Itáliába tanulni, ahonnan Szent Domokos hatására Boldog Pállal együtt jöttek Magyarországra, hogy a domonkos rendet megalapítsák itt is. Szádokot magyarországi sikeressége miatt Lengyelországba is hívták, ahol szandomíri priorrá nevezték ki. Az 1260-as Lengyelországot sújtó tatár támadás folyamán a tatár sereg ezt a várost is elérte, s amikor betörték a kapukat Szádok és negyvennyolc társa a Szent Jakab templomba menekültek. Itt a tatárok rájuk törték az ajtót és lemészároltákőket, miközben a Salve Reginát énekelték. A mai napig a domonkosok haldokló testvérük ágyánál tiszteletből és megemlékezésből ezt éneklik el. Tiszteletüket VII. Piusz pápa hagyta jóvá 1807-ben. Ünnepük június 2. - 16 - Komáromi Csaba • Pécs, 2006. Magyar tiszteletreméltóak, akiknek folyamatban van a boldoggáavatásuk: Bódi Mária Magdolna (1921 - 1945) Bogdánffy Szilárd Bogner Mária Margit (1905 - 1933) Brenner János (1931 - 1957) Csepellényi György (1626 - 1674) Kaszap István (1916 - 1935) Kelemen Didák (1683 - 1744) Dr. Kucsera Ferenc (1892 - 1919) P. Marcell Marton Boldizsár (1887 - 1966) Márton Áron (1896 - 1980) Mindszenty József hercegprímás (1892 - 1975) Scheffler János (- 1952) Torma János (1914 - 1937)

forrás: Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tankkal a kocsmába...
  2022-07-05 22:28:55, kedd
 
  Tankkal a kocsmába
Három szovjet katonatiszt - egy százados, egy főhadnagy és egy alhadnagy - baktat
Gyulafirátót községben, a posta utcáján a kocsma felé. Az időpont felejthetetlen, 1986. június 16.
Radics József 36 éves karbantartó kőműves életének utolsó napja. Kicsivel múlt el dél. A nap
zavartalanul ontja melegét, szellő sem mozdítja a forróságot. A tisztek lépteit a hőség lassítja,
szomjúságuk meg szaporázza. A százados a kezében viszi a sapkáját, az alhadnagy kigombolta
zubbonyát. Csak a főhadnagy öltözéke szabályos, katonás.
A közeli lőtérről jönnek. Harckocsizó egységük ott gyakorlatozik. A napokban érkeztek az
ország más vidékéről. Helyismeretük nincs, de a kocsma helyét könnyű rárajzolni a katonai térképre.
A falu szélén állították le a tankot, onnan gyalogolnak. A harckocsi a szélső háztól alig kijjebb, a réten
áll. Vezetője, fiatal sorkatona kikászálódik belőle. Neki is melege van, ő is szomjas. Beköszön a szélső
házba és kér egy pohár friss vizet. Aztán még egyet. Szomjúságát csillapítva visszamegy a tankhoz. A
réten virágot lát. Mint otthon. Tudja, hogy parancsnokai hamar nem jönnek vissza. A tisztek
szomjúságát olyan hamar nem lehet csillapítani, mint a sorkatonáét. Van hát ideje virágot szedni, s a
tank melletti árnyékban koszorút kezd el fonni. Mint otthon. Kinek szánja? Édesanyjának? Kis
húgának? Kedvesének? Ki tudja?
*
A kocsma előtt egy árok van. Keskeny híd vezeti be a vendéget. A három tiszt is vendégként
érkezett. Nem gondoltak arra, hogy egyikük gyilkosként távozik. A hídon kialakult libasorban, rang
szerint lépnek be a kellemesen hűvös ivóba. Elöl a százados, szőke, nagy darab, csupa izom atléta.
Utána a főhadnagy, magas, sportos, sötéthajú harmincas, majd a köpcös, bikaerős kinézetű
alhadnagy.
- Szto gramma vodka, ogyin pivo - kezdi a százados a pulthoz lépve. A magyarul jól beszélő
főhadnagy ugyanezt, de érthetőbben rendeli:
- Egy deci vodka, egy korsó sör!
Az alhadnagy az ujjával mutatja, hogy ugyanezt. Először, még a pultnál állva a vodkát hajtják fel, s
utána nyomban a sört. S rögtön kérik a folytatást. Leülnek az asztalokhoz, ahol csak egy-két vendég
időzik. Így szokott ez lenni kora délután. Majd úgy öt óra körül népesül be a kocsma. Ekkor érkezik
meg a téesz autóbusza. Addig alig van esemény a kocsmában. Legfeljebb annyi, hogy a szovjet tisztek
folyamatosan rendelnek: egy vodka, egy sör.
- Bírják az italt, erős legények ezek - állapítják meg a helybéliek elismerően addig, amíg az ember
erősebb, mint a szesz.
Úgy öt óra körül kezd az alkohol felülkerekedni. A százados erejét fitogtatva szkanderezésre hívja ki a
helyieket. Sorra jönnek a jelentkezők. Mindenkit legyőz, különös erőlködés nélkül.
- Szar magyar - minősíti legyőzött ellenfeleit a százados, s ezzel a megjegyzéssel a ,,békegalamb
kiszállt" a nyitott kocsmaajtón. A ,,szar magyar" kijelentést alátámasztva a tisztek feltépték a néhány
napos érzékeny sebet, a mexikói labdarúgó világbajnokságon a magyarokra mért 6:0-s szovjet
győzelem felemlegetésével. Hangoskodás, viták közepette a többieknél józanabb főhadnagy
figyelmeztette a helyieket:
- Ezekkel ne vitázzatok, ezek afganisztáni hősök, kiképzett kommandósok, mindenkit legyőznek!
Az alhadnagyot közben az alkohol győzte le, mert az atlétatrikóra vetkőzött köpcös ,,izompacsirta"
megtántorodván az asztalba kapaszkodva lesöpörte a poharakat a betonra. A cserepeket sepregető
kocsmáros kiküldte a szovjet különítményt az udvarra, ott murvás a placc. Ám az udvari levegő sem
hatott józanítólag, így hát a kocsmáros kijelentette: szeszes itallal nem szolgálja ki a tiszteket, mert
részegek. Erre a kocsmába ,,berepült a viharmadár"! A szovjet tisztek továbbra is rendeltek,
nyújtogatták a 100 forintost, s amikor nem kaptak érte italt, megköpködték a papírpénzt, majd földre
dobva megtaposták.
És ekkor a százados eltűnt. A helyiek nem is vették észre, s aki észlelte se gondolta, hogy még
visszajön. A másik két tiszt hajthatatlanul próbált italhoz jutni. Az alhadnagy volt az agresszívabb.
Mikor ismételten nem kapott pénzért, hát kivette a kifizetett sört egy magyar kezéből és megitta. A
kocsmáros végképp megelégelte a rendbontást és azt hajtogatva, hogy ,,ittatok eleget, részegek
vagytok, menjetek haza", elkezdte a két tisztet a kijárat felé tuszkolni. A helyiek segítettek neki. Ezt a
vendégek zokon vették, és az ajtón kívül visszafordultak.
S ekkor tört ki a verekedés. A főhadnagy és ellenfele egy kis hempergés és adok-kapok után hamar
befejezték. Az alhadnagy azonban részegen is életveszélyes ellenfélnek bizonyult. Elkapta a szintén
erős testi felépítésű Kálmán István nyakát, leteperte és fojtogatta. A tragédia már ekkor
bekövetkezhetett volna, hiszen már lilult a magyar feje, fuldoklott, amikor Epinger Ferenc az utolsó
pillanatban munkatársa segítségére sietett és ,,telirüszttel" vesén rúgta az alhadnagyot. Ő erre
elengedte alélt ellenfelét, akin a fojtás nyomai még egy hétig árulkodtak a történtekről. A verekedés
és a rúgás tanúja volt a helyi önkéntes rendőr, aki Epinger Ferencnek megjegyezte:
- Sokba kerül még neked ez a rúgás!
(Másnap a rendőrségen, a kihallgatást vezető szovjet tiszt más szellemben vélekedett:
- Rúgtad volna meg úgy, hogy döglött volna bele!)
Az aggódó önkéntes rendőr telefonálni ment. Felhívta a feletteseit.
- Ütik a szovjet katonákat - jelentette. Nem várt választ kapott:
- Akit ütnek, megérdemli - és nem jött ki senki a helyszínre. Ekkor még...
Ekkor még sokan azt hitték, hogy elült a vihar... Pedig valójában ez a néhány ,,békésebb" perc a
félelmetes vihar előtti csend volt.
*
Elmúlt 5 óra, mire Radics József karbantartó kőműves a munkából hazaérkezett.
Megmosakodott, felvett egy tiszta inget, evett és elindult a kocsmába. Mint máskor. Nem az ital,
inkább a társak, barátok kedvéért ment egy kicsit beszélgetni. Közelgett a hétvége. Ilyenkor szokták
egyeztetni a szombat-vasárnapi munkát. Mert Radics József akkor is dolgozott. Kellett a pénz. Ott a
két gyerek, a 9 éves fiú meg a 6 éves kislány... Nemrég fejezte be a családiház-építést, törleszteni kell
az adósságokat is... Odaért a kocsmához. Még mindig nagyon meleg volt. Az épület árnyékot vetett a
hídra. Ráült a korlátra. Kényelmes ülés volt rajta. Megkért valakit, hogy hozzon ki neki egy korsó sört.
Éppen csapolás volt. Várni kellett rá... Az önkéntes rendőrtől megtudta, hogy szovjet katonák
összeverekedtek a helyiekkel. A ,,fél-hivatalos" ember kért tőle két forintot, hogy ismét felhívja a
rendőrséget, rosszat sejtett...
A kocsmai helyszínt elhagyó százados ekkorra visszatért a tankhoz. A tank vezetője, a
kiskatona már a harmadik virágkoszorúval készült el. (Gondolatban jutott belőle mindenkinek.) A
százados láttán vigyázzba állt és várta a parancsot. Megrettent, mert látta, hogy a parancsnoka
részeg. Talán pénzért jött vissza?
Az illuminált tiszt a tankért jött vissza. Bemászott, indított, s a tank vezetőjét hátrahagyva bevágtatott
a faluba. A kiskatona - kezében egy virágkoszorúval - egy darabig még futott utána, aztán a
kanyarban eltűnt szeme elől a robogó páncélos, ami rémületet keltve berontott a csendes falusi
alkonyatba. A posta sarkán elvitte a kerítést, majd hajszál híján a telefonfülkét önkéntes rendőröstől,
és hirtelen megállt a kocsma előtt. A korláton Radics József ült békésen, és várta a sörét. Valaki
odakiáltott neki:
-Gyere onnan...
Bent a kocsmában hallották, ahogy a tank motorja felhördült, azt azonban nem látták, amint az útról,
szinte álló helyzetből derékszögben ráfordult a kocsmára. Hallották még az éktelen robajt, csattanást,
s közben megjelent szemük előtt a tank csövének a vége, átütve a felső ajtótokot, s megállt Babos
István és a kocsmáros orra előtt. A tank tovább nem tudott menni, mert leszakadt alatta a híd, az orra
belehuppant az árokba, s lefulladt a motor.
Aki tudott, menekült a tank elől. Volt, aki oldalra, volt, aki a nyitott kocsmaajtón át befelé ugrott, s
voltak, akik a tank alá kerültek. A szerencsések a két lánctalp között, a tank csapott orra alatt életben
maradtak. Volt, akit úgy rántottak ki, Nagy Sándor négykézláb mászott be a kocsmába. Haller
Józsefnek csak a papucsa maradt a tank alatt, a lábát sikerült kirántani belőle... A kocsmárosnak nem
esett bántódása, pedig a százados haragja ellene irányult.
Újra próbálta indítani a lefulladt motort, hosszan ,,köszörült", hasztalan. Közben az emberek a
hátulsó udvaron keresztül (,,körben") kifutottak az utcára, a kocsma elé. Először csak azt látták, hogy
az alhadnagy és a hadnagy igyekeznek felugrani a tankra. A köpcös útjába az éppen húsz éves Varga
Attila került, akit egy vízszintes, gyomorra irányuló karate-rúgással akart eltakarítani az útból. Varga
Attila gyors válaszként kirúgta a tiszt támaszkodó lábát, aki így beleesett az árokba. Varga Attila
ráugrott, meglovagolta és ököllel megsorozta a fejét. (Néhány nap elteltével, mikor a rendőrségen
elétették a szovjet tisztek fényképét - kérdezvén, ki vezette a tankot - megelégedéssel látta, hogy
több ütésének nyoma maradt.)
A tank vezetője közben egyfolytában önindítózott. A nyitott ,,kiemelt" vezetői résen keresztül többen
is látták az indulatos arcát. Amikor végre beindult a motor, a két tisztnek sikerült felugrania a
harckocsira. A főhadnagynak azonban nem volt szerencséje: Babos István utánanyúlt, és lehúzta az
induló páncélosról. S amint a harckocsi kihátrált a kocsmaárokból, döbbentek rá a jelenlévők: Radics
Józsefet halálra zúzta!
Az elmenekülő harckocsin véres testfoszlányok lebegtek...
*
A tank elment. A kocsma előtt a döbbenet, egy ember széttiport teteme és a lefogott
főhadnagy maradt. A szörnyű hír futótűzként terjedt. Minden irányból rohantak az emberek a
kocsma felé. Látták, hogy a főhadnagyot egy közlekedési táblához vonszolja Babos István és egy
munkásőr ruhás férfi, majd oda is kötözték az oszlophoz, munkásőr derékszíjjal.
-A nyakára tedd!
-Fojtsátok meg!
-Akasszátok fel!
A lincshangulat közepette néhány ember józan maradt: az önkéntes rendőr, aki ismét telefonált a
rendőrségre, a főhadnagyot kikötöző két férfi, akik nem mozdultak halálra rémült foglyuk mellől, s
megvédték a népharagtól.
Elsőnek a rendőrség érkezett a helyszínre, majd egy mentőautó, s végül a szovjet katonai rendészek.
Kiszabadították a főhadnagyot. Radics József teteméhez senki nem nyúlt. Később lemérték: 76 cm.
maradt belőle emberi formában...
Percek alatt rendőrkordon vette körül a helyszínt. Több száz fős zúgó tömeg gyűlt össze a kocsma
körül, majd magas rangú szovjet tisztek érkeztek a körzeti parancsnokságról. Bíró Márton 12
piroscsíkos nadrágos főtisztet számolt meg. A tömeg torkaszakadtából kiabált: ,,Pasli damoj" - vagyis:
Ruszkik haza! Majd elkezdtek köpködni. A rendőrkordonon keresztül a szovjet főtiszteket vették
célba. Bíró Márton szerint ,,a tisztek zokszó nélkül tűrték a turhát".
Radics József családjához többen vitték a szörnyű hírt. A döbbenet percei után a fájdalom órái
következtek. Az özveggyé vált feleség gyermekeit magához ölelve görcsösen kapaszkodott abba, ami
férjéből számára megmaradt.
A helyszínen megkezdődött a jegyzőkönyvezés. Verekedésbe keveredett helybelieket, szemtanúkat
kerestek. Babos István elé - meghallgatása után - egy oroszul írt jegyzőkönyvet tettek. Nem írta alá.
Kérte, hogy írják le magyarul. Nem írták, és soha többet nem kérdezték. Még aznap este
kézbesítették az idézéseket a másnapi rendőrségi kihallgatásra. Epinger Ferencet már otthon találták.
A gyalázat láttán a helyszínen elfogta a hányinger. Hazáig hányt...
A falu csak éjfél után csendesedett el. Radics József családja még akkor sem. Az összeroskadt
özvegyhez orvost kellett hívni. A fájdalomtól meggyötört gyerekek apjuk után anyjukért imádkoztak.
És újra, meg újra kérdezték: az ő szelíd apjuk kinek volt útjában és miért tették ezt vele? Miért?!
Miért?!
*
Az emberi szenvedések felállíthatatlan sorrendjében a temetés átélése nagyon elöl van.
Fájdalmainkat nem csak elviselni kell, hanem ki kell vele állnunk az emberek elé. Leplezni kell az
érzéseinket, mert elvárják tőlünk, hogy viselkedjünk. Radics József temetésén a hatalom várta el,
hogy viselkedjen a család, a pap, a gyászoló falu. Az égbekiáltó bűnt elkövették, de beszélni róla,
utalni rá már tilos volt. Csak a Szabad Európa Rádió adta hírül a gyalázatot. A hatalom a gyilkosságból
közúti balesetet kreált, ,,halált okozó közúti veszélyeztetés" címen.
A temetéshez a Győri Katonai Ügyészség engedélyére volt szükség. Ezt már másnap, június
17-én kiadták. A katonai ügyész a holttest elhamvasztásához nem járult hozzá. Ez beszédes kitétel
volt...
A temetésre 1986. június 19-én délután 3 órakor került sor. Rokonok, barátok, ismerősök ásták ki a
sírgödröt. A temetés időpontját szájról szájra adták az emberek. A hatalom is készült. A szovjet
katonai alakulatok, járművek, csellengő katonák elkerülték a falut, a szőlőhegyet. A faluban rendőrök
járőröztek. Illetékesek felkeresték a temetési szertartást celebráló katolikus papot. Nyomatékosan
meghagyták neki, hogy röviden, csak a szertartás szerinti szöveget mondhatja. A halál körülményeire
még csak nem is utalhat.
A hatalom félelme indokolt volt. A falu valósággal forrongott! A népharag főként a szovjet katonai
alakulatok ellen irányult. Nem is képviseltették magukat a temetésen. A helyi temetőben soha nem
látott tömeg gyülekezett csendesen. Mindenki feketébe öltözött, s kezükben volt egy-két szál virág. A
helybéliek jó ötszázan lehettek. A gyászoló sokaság közé civil ruhás rendőrök keveredtek. Csunyi
János szerint legalább ötvenen. Egyforma öltözékük elárulta őket. És az ő kezükben nem volt virág...
Lestek, füleltek, éberek voltak.
-Ezek mitőlünk féltik a ruszkikat, ahelyett, hogy minket védenének meg őtőlük - volt az általános
vélekedés.
A szertartás rövid volt. A pap, Szöllősi Mihály visszafogottan beszélt. A koporsó sírba helyezése után
elindultak a helyiek a sírhoz. Vitték virágjaikat. Puhán ráejtették a koporsóra, hogy ne fájjon... A
virágokkal majd megtelt a sír.
Radics József gyilkosa és a Szovjet Katonai Parancsnokság nem küldött koszorút. Az utóbbi kifizette a
temetés költségét, 5.195 forint 10 fillért.
*
A tragédia megtörténte után nyomban megkezdődött a vizsgálat: vajon ki volt a gyilkos? -
illetve ahogy feltették a kérdést: Ki vezette a tankot? A szovjet katonai ügyészség a Veszprémi
rendőrség segítségével nyomozott, s hallgatták ki a tucatnyi tanút. Volt, akit ötször-hatszor vagy még
többször is berendeltek. Mindenki ugyanazt vallotta: a százados vezette a tankot! Hisz látták, meg
más nem is vezethette; a tank sorkatona vezetőjét a százados a faluvégen hagyta, az alhadnagy és a
főhadnagy a szörnyűség pillanatában a kocsma előtt tartózkodott. Látni lehetett a százados arcát a
vezetői résen keresztül, amikor lefulladt a tank, s farkasszemet nézett sokakkal, így a százados arcára
határozottan emlékező Rezeli Jánossal is. Minden helyszínen lévő ember tudta: a százados a gyilkos!
A vizsgálatot végzőknek azonban más volt az elképzelésük, ezért megpróbálták hát oroszul felvett
jegyzőkönyvet magyar tanúkkal ,,látatlanban" aláíratni. nem sikerült. Senki sem írta alá. Ekkor
módszert váltottak: megpróbálták a tanúkat meggyőzni arról, hogy a sorkatona vezette a tankot. A
tanúk elé tették a harckocsi személyzetének fényképeit, 3-3 felvételt, egyet-egyet szemből, jobbról,
balról. A kérdések így következtek:
- Ki vezette a tankot, a kiskatona?
- Nem?
- Biztos benne?
- Akkor melyik vezette?
A válasz minden esetben ugyanaz volt: a tankot a szőke, bajuszos százados vezette. Egy hét múlva
újra behívták a tanút:
-Kezdjük az elején. A sorkatona vezette a tankot? Neeem?! Biztos benne?
Varga Attilát legalább hatszor hívták a rendőrségre. Még két hónap elteltével is kapott idézést a
közben katonai szolgálatra bevonult honvéd. A kérdések nem változtak:
-Ki vezette a tankot? A sorkatona? Neeem?! Biztos benne?...
Senki nem vallott az ártatlan kiskatonára, aki virágkoszorút kötött, miközben részeg parancsnoka
kitervelte a ,,megtorlást". A magyar tanúk az életét védték meg, amit honfitársai szívesen dobtak
volna oda, elégtétel gyanánt, hogy védjék a szovjet tisztek becsületét. A korábbi évek gyakorlatából
ugyanis ismert volt, hogy a halálos balesetet okozó szovjet közkatonát könyörtelenül kivégezték, de
egy százados, egy afganisztáni hős, egy különlegesen képzett kommandós más elbírálás alá esett.
Sakknyelven szólva tisztért szívesen áldoztak volna egy gyalogot. Rideg, könyörtelen, embertelen
játszma. Hála a tanúknak, a helybeliek igazolták a kiskatonát...
Hónapok elteltével pártberkekből azt lehetett hallani, hogy a százados 8 évet kapott, a közkatona 6-
ot, a többiek 4-et. Egy másik verzió szerint a kiskatonát felmentették. Azt is beszélték, hogy a
büntetés végrehajtását felfüggesztették, és ,,vezekelni" visszavitték az afganisztáni hősöket az
afganisztáni szovjet csapatokhoz, harcolni. Nem tudni, mi az igazság. Csak remélni lehet, hogy a
kiskatona otthon újra font virágból csodát, szeretteinek. S talán a századosnak (őrnagynak?
alezredesnek?) hazatérvén Afganisztánból megszólalt gyötrő lelkiismerete.
*
Lehet egy családot kártalanítani a családfő elvesztéséért? Képtelenség. A Polgári
Törvénykönyv - anyagi értelemben - ad erre lehetőséget. Radics József özvegye kártérítési keresetet
nyújtott be a Magyar-Szovjet Vegyes Bizottsághoz 1986. július 9-én. Ennek pontos eredményét alig
néhányan ismerik. Azt azonban sokan tudni vélik a faluban, hogy Radics József özvegye és gyermekei
olyan bőséges kártalanítást kaptak, ami mellett anyagi gondjaik nem lehettek. Igaz ez?
Annyi igaz belőle, hogy teljes anyagi kártalanítás járt volna nekik, a Ptk. 345. §. (1) bekezdése
értelmében, ugyanis a szovjet fél teljes kártérítési felelőssége megállapítást nyert, ami a Ptk. 359. §
(1) bekezdése szerint ,,a bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés
megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas."
Mit jelentett valójában a ,,teljes anyagi kárpótlás"? A Magyar-Szovjet Vegyes Bizottság 1989.
november 23-án kelt, 470/1986-50 számú határozata egyértelműen rendelkezik: az özvegy részére
29.000 forint dologi kár megtérítését rendeli el sírkőállítás (17.000 Ft.) és örökösödési illeték (12.000
Ft.) költsége címén. Az özvegyet megilleti még 1.008 forint utazási költség. A két kiskorú gyermeknek
apjuk havi 6.560 forint nettó keresete alapján összesen 100.000 forint ,,nem vagyoni kártérítést"
ítélnek meg.
Mivel Radics József hétvégeken alkalmi munkát is vállalt, s az ebből származó mintegy havi 6-7.000
forint jövedelemről az elhunyt írásos feljegyzéseit fel tudták mutatni, így a gyermekeknek 16 éves
korukig (illetve az igazolt továbbtanulás végéig) még havi 1.000-1.000 forint ,,általános kártérítést"
állapítanak meg. Majd két évvel később, az inflációra való tekintettel a gyermekek havi 1.000 forintos
kártérítését 2.000 forintra emelték. A határozat arról is rendelkezik, hogy a család részére a korábban
kiutalt 85.000 forint előleg a kártérítésbe beszámít. A határozat záró passzusa kiemeli, hogy ellene
fellebbezésnek helye nincs!
Hát ennyi a ,,teljes anyagi kárpótlás."
Érdemes a határozat dátumát is megnézni: 1989. november 23. Vagyis három és fél év után zárult le
az ügy. Eddig húzta a Magyar-Szovjet Vegyes Bizottság. Pedig az özvegy és ügyvédje számos sürgető
beadvánnyal élt. A vegyes bizottság kezdetben arra hivatkozott, hogy a Fővárosi Bíróság állásfoglalása
hiányzik. Aztán eltelt két év, s a vegyes bizottság még mindig nem határozott. Ekkor az özvegy levelet
írt a vegyes bizottság titkárságvezető ezredesének és közölte vele, hogy a Fővárosi Bíróság már
továbbította az álláspontját a vegyes bizottsághoz, majd hozzátette: ,,Férjem halála óta eltelt két év.
Mikor fog már egyszer lezárulni az ügy? Másban úgysem tudnak rajtam segíteni. Legalább anyagilag
támogassanak, ... mivel sok a kiadásom és az árak is egyre mennek felfele... Minden problémát
egyedül kell megoldanom..." Az özvegy szívhez szóló levele sem rendítette meg a vegyes bizottságot,
hiszen csak másfél évvel később, 1989. november 23-án határozott.
Ehhez azonban arra volt szükség, hogy pontosan egy hónappal korábban, 1989. október 23-án
kikiáltsák a köztársaságot - vélekedik utólag ifj. Radics József.
*
A Gyulafirátóti alsó temetőben észrevétlenül húzódik meg Radics József sírja. a sírkövön ez
áll: Radics József 1950 - 1986. S alatta a család fájdalmas vallomása: Míg éltél szerettünk, míg élünk el
nem felejtünk.
Nem csak a család, a falu emlékezetéből is kitörölhetetlen Radics József emléke. A tragikus napokat
követően eltűntek Gyulafirátótról és a szőlőhegyből a gyakran sanda szándékkal csellengő szovjet
katonák. Érintetlenek maradtak a pincék, húsfüstölők. Katonai járműveknek megtiltották a faluba
történő behajtást. A gyakorlótérről a községbe vezető utak mellé őrséget állítottak. A falut és az azon
átvezető főutat elkerülendő célból a gyakorlatozó egységek számára külön utat és aluljárót építettek.
Létesítettek még egy külön telefonvonalat is, amin közvetlenül a szovjet laktanyába lehetett jelezni az
esetleges rendbontást.
A nyílt szovjet-ellenes megnyilvánulások ellenére a faluban senkinek sem esett bántódása. Egyedül
annak a munkásőrségi alkalmazottnak nem bocsátottak meg, aki közreműködött a főhadnagy
helyben marasztalásával, s akinek nadrágszíjával kikötötték a szovjet tisztet. Az eset után egy
hónappal elbocsátották. Rezeli János emlékszik az indoklásra is: ,,Egy szovjet tisztet kikötöttetek, mint
egy kutyát!"
Hát igen. Az egyik szovjet tiszt (terhelő tanú!) helyben-marasztalása konkréttá, eltusolhatatlanná
tette az ügyet. Mert máskor is történtek atrocitások, lopások, betörések. Többször is felírták a
helyszínről elmenekülő szovjet katonai járművek rendszámát. Soha nem mentek vele semmire. A
válasz mindig ez volt: ilyen rendszám nincs is a szovjet hadseregben. Most azonban - a főhadnagy
lefogásának, Babos István lélekjelenlétének köszönhetően - el kellett ismerniük a történteket.
A tragikus eset iratait titkosították. Hivatalos televízió, rádió nem beszélt, sajtó nem írt róla. A falu
azonban kitörölhetetlenné tette történelméből Radics József emlékét: 1991. szeptember 29-én
emlékművet avattak a második világháború áldozatainak emlékére. A kőoszlop oldalán szerepel
azoknak a neve is, akik ,,a háború következtében haltak meg."
Köztük van Radics József is. 41 évvel a háború vége után.
Dr. Kégl Tamás (Gyulafirátóti állatorvos)
2002

forrás: Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Wass Albert: Magyar karácsony az égben...
  2021-12-25 14:39:05, szombat
 
 



Wass Albert: Magyar karácsony az égben

Aki még nem tudott róla, ám tudja meg, hogy amikor lent a földön megszólalnak a karácsonyesti harangok, odafönt a Mennyeknek Országában a legeslegfiatalabb angyalka megráz egy fényes aranycsengőt. Erre a jelre a mennyei palota nagy szárnyas kapui maguktól megnyílnak, s a mennyország összes népe illő sorban betódul a hatalmas kupolaterembe, ahol várja már őket Jézus Király karácsonyfája. Mikor mindenki együtt van már, akkor az Úr Jézus megadja a jelt, s a kiválasztott szentek sorjában meggyújtják a mennyezetig érő karácsonyfán az emlékezés gyertyáit.

Nagy tiszteltetés ám a gyertyagyújtók sorába kerülni s fontos hivatal. Mert ezen múlik, hogy kikről emlékezik meg a mennyország népe azon a karácsonyon. Mikor aztán a gyertyák már mind égnek, akkor az Úr Jézus intésére sorra járulnak az ég lakói a karácsonyfához, s ki-ki ráaggatja a maga imádságát. Ezeket az imádságokat aztán az Úr Jézus megáldja, s szorgos angyalok nyomban aláindulnak velük a földre, hogy szétosszák azok között, akiknek szólnak. Ezek a soha nem hiábavaló, de mindig beteljesülő imádságok a mennyek lakóinak ajándékai a földi emberek számára. Így ünnepelnek odafönt karácsonyt azok, akik közülünk eltávoztak, tudja azt mindenki.

De ebben az esztendőben szokatlan dolog történt odafönt az égben. Már egy héttel karácsony előtt hírvivő angyalok járták sorra a mennyország lakóit s tudatták velük, hogy Jézus Úr parancsára ebben az évben magyar karácsony lesz odafönt.

Ilyesmi még nem történt amióta világ a világ, hogy egyetlen nép javára tartsák az ünnepet s méghozzá egy olyan kicsike, maroknyi nemzetet tiszteljenek meg ezzel, mint a magyar. De Jézus Úr így látta illőnek s helyesnek, s így is történt.

Mikor aztán megszólaltak odalent a földön ma este a karácsonyi harangok, egy szeplős arcú, vézna kis angyalka, aki még egészen új volt odafönt, rendelkezés szerint kezébe vette a fényes aranycsengőt, hogy megadja vele a jelt. Azonban olyan ijedt és elfogódott volt szegényke a nagy megtiszteltetéstől, hogy nyomban el is ejtette a csengőt, amiből aztán egy kis bonyodalom származott. Padlót érve a csengő ugyanis élesen felcsengett egyszer, amitől a szárnyas kapuk nyomban nyílani is kezdtek. Mivel azonban a csengő nyomban el is hallgatott, a kapuk is abbahagyták a nyílást, és a kint várakozók számára csupán egy szűk kis rést hagytak, melyen keresztül csak a soványabbja tudott beférni, a kövérebbje nem. Az újdonsült kis angyalka pedig úgy megszeppent a maga ügyetlenségétől, hogy szégyenében nyomban elszaladt, s elrejtőzött a karácsonyfa lehajló ágai alá.

Az Úr Jézus, látva a bonyodalmat, maga vette föl a csengőt s megrázta jó erősen, amitől nyomban szélesre tárultak a kapuk, s a nép betódulhatott az égi kupolaterembe. Jézus parancsára széles kört hagytak szabadon a karácsonyfa körül az égi magyarok számára, akik utolsónak vonultak be, ünnepélyes elfogódottsággal, hogy elfoglalják a megtisztelő helyet. Mikor aztán mindenki együtt volt, az Úr Jézus megadja a jelt: gyúljanak hát ki az emlékezésnek lángjai a magyar karácsonyfán!

Elsőnek az ősz István király lépett a fához s néma méltósággal gyújtotta rajta az első gyertyát. Sorra követték az Árpád-ház tagjai, Hunyadiak, Zrínyiek, Rákócziak s a többiek mind, hosszú, hosszú sorban. ,,Pro libertate", suttogta a nagyságos fejedelem, s Petőfi Sándor keze reszketett, amikor kinyúlt a márciusi ifjak emlékének gyertyája felé. S rendbe kigyúlt az egész magyar történelem, s ott ragyogott pazar fényben a mennyei palota közepén, egész világ csodálatára. S mikor már minden gyertya égett a karácsonyfán, előlépett öreg Csikay Gyuri, esett vállú hajdani kolozsvári cigányprímás, állához emelte kopott hegedűjét, s felsírt a húrokon a magyar ,,Mennyből az angyal..." De olyan szépen, olyan szívfájdítóan, hogy még az Úr Jézusnak is megkönnyesedett tőle a szeme, s ártatlan kicsi angyalkák a háttérben csupa gyönggyel sírták tele a padlót.

Majd az Úr Jézus jelt adott megint, s rangsor szerint István király lépett oda elsőnek a fához, hogy felaggassa rá a maga ajándékát, földi magyaroknak. Aranytekercsre írott áldásos imádság volt, súlya majd földig húzta le a gyönge ágat. Szent László vitézi erejét, Zrínyi Miklós bölcs megfontoltságát, Rákóczi Ferenc lelkes hitét s Petőfi Sándor lángoló szívét aggatta fára. Úgy megtelt rendre minden ág magyaroknak szóló magyar imádsággal, hogy mire a más nemzetségből valók sorra kerülhettek, már csak úgy roskadozott a fa a tehertől.

Sok-sok időbe került, míg a mennyeknek minden lakója odajárulhatott a karácsonyfa elé a maga ajándékával. Nemzet még ennyi imádságot nem kapott, amióta világ a világ! Mikor aztán az utolsó imádság is rajta csüngött a fán, az Úr Jézus megáldotta valamenynyit, s míg a sok nép vonulni kezdett újra kifelé a szárnyas kapukon, szorgos kis angyalok nyomban hozzáfogtak, hogy batyuba kössék a sok égi kincset, s alászálljanak vele kicsi Magyarhonba.

Végül aztán már csak az égi magyarok álltak ott még mindig a magyar karácsonyfa körül, imába mélyülten. Az angyalok elhordták már az utolsó ajándékot is, s a gyertyák is kezdtek csonkig égni, amikor az Úr Jézus szeme hirtelen megakadt valami fehéren, a roppant karácsonyfa alsó ágai között. Jobban odanézett s hát bizony egy kis angyalka köntösének a csücske volt az. Az újdonsült szeplős kis angyalka, aki elejtette az aranycsengőt, kuksolt ott még mindig nagy ijedten. Az Úr Jézus félrehajtotta az ágakat, s kézen fogva elővezette onnan a szeplős kis angyalt. ,,Hát te minek bújtál oda?" - kérdezte tőle mosolyogva. ,,Restellem magamat" - vallotta be a szeplős. - ,,Elfelejtettem volt azt a csengőt, lássa." ,,Oh, hát te voltál az!" - nevetett az Úr. ,,Ne búsulj semmit, megtörténik az ilyesmi mással is. De téged még nem láttalak itt eddig. Mi a neved? Honnan jöttél s mikor?" ,,Katika a nevem s Budapestről jöttem - felelte a vézna, szeplős kicsi angyal - november negyedikén, Uram.

Néhány pillanatig mély-mély csönd volt a nagy kupolateremben. Az égi magyarok mind a vézna kicsi angyalkát nézték, s valamennyinek könnyes volt a szeme. Aztán Jézus szelíd hangja törte meg a csendet. ,,Isten hozott, Katika" - mondta jóságosan, s keze gyöngéden megsimogatta a kis szöszke fejet. ,,Aztán küldtél-e te is ajándékot Budapestre a tieidnek?" ,,Küldtem, Uram" - felelte Katika, s elpirult a szeplői alatt. ,,Aztán mit küldtél?" - kíváncsiskodott az Úr Jézus. ,,Szép ünnepi imádságot szüleidnek, kis testvérkéidnek?" A kicsi angyal képe még pirosabbra gyúlt. ,,Nem imádságot küldtem" - vallotta be szégyenkezve. Az Úr Jézus igen nagyon elcsodálkozott. ,,Nem-e? Hát mi egyebet lehet küldeni innen?" ,,Kenyeret" - felelte szepegve Katika. ,,Szép fehér égi kenyeret. Minden nap félretettem, amit nekem adtak itt. Hiszen én kapok még máskor is" - tette hozzá bizalmasan. ,,S ha nem, hát az se baj. De odalent Budapesten nincsen fehér kenyér, régóta már..."

Mély, döbbent csönd volt, szentek, angyalok pisszenni se mertek. Hiszen ilyesmi még nem történt emlékezet óta, hogy valaki kegyes imádság helyett kenyeret küldött volna alá a mennyországból.

Aztán az Úr Jézus lehajolt s homlokon csókolta a kislányt. ,,Jól tetted, Katika", mondta halkan s lopva kitörölt egy tolakodó könnycseppet a szeméből, ,,sokszor a kenyér a legszebb imádság. Én is azt adtam egyszer az én népemnek, amikor lent jártam a Földön. Kenyeret."

Valahol a meghatottan álló magyarok sorában egy öreg nagymamából kitört az elfojtott zokogás. Katika kitépte magát az Úr Jézus karjaiból, odafutott az öregasszonyhoz és két vézna karjával átölelte. ,,Ne sírj, nagymama!" - kiáltotta hangos, csengő angyalka-hangon, mely egyszeribe betöltötte az egész mennyországot - ,,Apuék nem éheznek többet odalent! A mennyei kenyér, amit küldtem, meglásd, eltart sokáig!"

Az Úr Jézus mosolygott. S mosolyától, bizony, akár hiszik, akár nem: kisütött a nap Magyarország fölött!


Áldott, Békés Karácsonyt Kívánok Mindenkinek!

forrás: hirhalo@nemzetihirhalo.hu

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nevess...
  2021-09-03 04:15:26, péntek
 
  Az őzikét megtámadja a farkas az erdőben. Az őzike ijedten szólal meg:
- Fontos üzenetet küldött mindenkinek az oroszlán. Ha érdekel olvasd el a jobb patámon. Amikor a farkas odahajol, hogy elolvassa, az őzike kegyetlenül fejen rúgja. Mikor a farkas magához tér az ájulásból így szól: - Hiába, mire eszembe jutott, hogy nem is tudok olvasni, már késő volt!

-------

Az egérke és az elefánt egy motoron utaznak. Az elefánt vezet, majd így szól:
- Félsz, egérke?
- Nem félek én! - hangzik a válasz. Az elefánt gázt ad, majd kis idő múlva megint megkérdezi:
- Félsz, egérke?
- Én? Ugyan!
Az elefánt csutkáig nyomja, mígnem elfogy a benzin. Leállnak az első kútnál, és feltankolnak Visszafelé az egérke vezet, és ő is megkérdezi:- Félsz, elefánt?
- Nem én! - válaszolja. Az egérke padlóig nyomja a gázt, majd újra megkérdezi:
- Félsz, elefánt?- Nem én! - hangzik a válasz. Mire az egérke:
- Pedig félhetnél, mert nem érem el a féket.-------

A fókafiú udvarol a fókalánynak, de az erősen kéreti magát.
- Ez nem igaz! - dühöng a fókafiú - Rajta vagyunk a kihaló állatok listáján, ez meg itt kéreti magát!

-------

Szalad a pipi a tyúkudvarban, utána a felhevült kakas, rohannak, rohannak. A pipike közben gondolkozik: Ha most megállok, azt fogja hinni, hogy kurva vagyok...ha még sokáig szaladgálok előle, frigidnek fog tartani........ na akkor én most megbotlok.

-------

A baromfiudvarban fél kilós tojást tojik az egyik tyúk. Egy riporter megkérdezi tőle:
- Megmondaná, hogy hogyan sikerült?
- Ez családi titok
- Tervei a jövőre nézve?
A riporter faggatja a sikeres kakast is:
- Megmondaná, hogy hogyan sikerült?
- Ez családi titok.
- Tervei a jövőre nézve?
- Szétverem a strucc pofáját!

-------

Új kiskakas kerül a baromfiudvarba, és azonnal lendületesen munkához lát. Nem kíméli a pulykákat, gyöngytyúkokat, kacsákat, libákat sem.
- Nem lesz ennek jó vége fiacskám! - figyelmezteti az öreg kakas az ügybuzgó fiatal társát aki rá se hederít.
Másnap reggel az öreg tarajos szomorúan látja hogy a buzgó kiskakas ott fekszik a szemétdomb tetején, és fölötte már ott köröz egy keselyű.- No lám -csóválja fejét az öreg- megmondtam én, hogy ez a sok szex nem vezet jóra! - Csönd -suttogja mérgesen a kiskakas egyik szemhéját felnyitva- mindjárt leszálunk.

-------

Három bagoly ül a fán. Megszólal az egyik:
-Kaptam egy órát.
-Az semmi -tromfol a másik -én kaptam egy tehenet.
-A francba is -mérgelődik a harmadik -én nem kaptam semmit.
Másnap ismét ott ül a három bagoly ugyanazon a fán. Megszólal az első:
-Ellopták az órámat, nem tudom mi lesz.
-Nekem meg a tehenem, zabos vagyok.
Mire a harmadik:
-Már fél hat? Gyerünk fejni!cid:part10.03000706.01050300@t-online.hu

-------

Bolháné délben telefonál Bolhának: "Fiacskám, hazaugrasz ebédre, vagy érted küldjem a kutyát?"

-------

Egy csiga feljelentést tesz két teknősbéka ellen, azt állítva, hogy hazafelé menet megerőszakolták. A nyomozó az áldozatot faggatja:
- Most mondja el szépen, nyugodtan, mire emlékszik.
- Sajnos, nem tudom. Olyan gyorsan történt minden...

-------

Két barackvirág beszélget:
- Szeretsz?
- Szeretlek.
- Akarod?
- Akarom.
- Akkor hívjuk a méhecskét!

------
A sündisznó bébi eltéved a sötétben és bekeveredik az üvegházba. Hosszas bolyongás után, amikor nekimegy egy kifejlett kaktusznak, boldogan tárja szét mancsocskáit: - Mama !

-------

Mamut papa mamut mamának:
- Na ?
- Neee...!
Következő nap ismét megkérdi:
- Na ?
- Neee..!
Mamut papa nagyon kitartó volt:
- Na ?
- Neee..!
És kihaltak a mamutok...

-------

Öt férfi: 20-, 30-, 40-, 50- és 60-évesek fürdenek egy tóban, amikor meglátnak néhány gyönyörű, fiatal lányt meztelenül fürödni a túlsó partnál.

- a 20-éves fiú azt mondja: "Gyertek, odaúszunk és mindegyiket magunkévá tesszük!"

- a 30-éves: "Nem bánom, úszunk oda, de válogatni fogunk közülük..."

- a 40-éves: "Nekem nincs kedvem. Várjuk meg, amíg ideúsznak!"

- az 50-éves: "Figyeljetek csak! Már kezdenek úszni idefele.."

- a 60-éves: "A francba is...! Tegyünk úgy, mintha halottak lennénk!"

-------

Egy nő élete három szakaszra oszlik:

1. idegeire megy az apjának,

2. idegeire megy a férjének,

3. idegeire megy a vejének.

-------

GONDOLATOK

A munka élteti az embert, de a pihenés sem ölt még meg senkit!

Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség, de gyakorlatilag
van !

Élj lazán, ne dolgozz túl sokat!
Mert egyszer csak azt veszed észre, hogy vasárnap a templomban
mindenki énekel, csak te fekszel csendben a hátadon. ....

A pesszimista olyan ember, akinek mindig igaza van, de sosincs öröme
benne.

A hisztéria alattomos betegség! A nő kapja meg és a férfi hal bele!

Bonyolult kérdésre mindig akad egy egyszerű, könnyen érthető, téves
válasz.

A munka azoknak való, akik nem tudnak horgászni.

A Föld IQ szintje állandó, csak egyre többen vagyunk hozzá.

Kétféle ember létezik: az egyik mindig megmondja, mit gondol, a
másiknak vannak barátai és érvényesül.

A tudatlanság nem végleges állapot, a hülyeség igen.

Múlt éjszaka, ahogy feküdtem az ágyban és bámultam a csillagokat,
arra gondoltam, hova a fenébe tűnhetett a mennyezet meg a tető?

A számítógépek sohasem fogják az emberi hülyeséget pótolni.

A legnehezebb dolog a világon tudni, hogyan kell valamit jól csinálni, és
szó nélkül végignézni, ahogy valaki rosszul csinálja...

Minél öregebb a nagypapa, annál jobb tanuló volt kiskorában.

Isten szeretheti a hülyéket, ha ilyen sokat teremtett belőlük.

Ha az ellenségeid lőtávolban vannak, akkor te is.

Te is mosolyognál, ha tudnád, amit Mona Lisa is tudott.

Mosakodjon az, aki lusta vakarózni!

Az élet akkor kezdődik, amikor a gyerekek elköltöznek és a kutya is
megdöglik végre..

Aki dohányzik, meghal. Aki nem, az is.

A szamárfül az origami legegyszerűbb változata.

Ha egy nő meg akar tanulni vezetni, ne állj az útjába.

A dzsungelben minden ehető. Te is....





 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tisztelt Vodafone !
  2021-08-28 03:01:04, szombat
 
  Bizonyítani és mérni tudjuk, hogy az 5G mennyire árt az élővilágnak és a természetnek, sajnos az embereknek is. Nem kérjük!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! A méhészekkel összefogva kihívjuk a TV-ket és nyilvánosan semmisítjük meg az 5G szolgáltatásait. Önök gyilkosok és emberölési kísérletért feljelentést teszünk a hazai, az európai és a nemzetközi bíróságokon. Több országban már leverték az antennáikat és beszüntették az 5G sugárzást. Oldják meg a szolgáltatásaikat vezetékes rendszereken és a 1G,2G,3G és 4G rendszerekkel, mert ez még nem árt a méheknek és a kis hasznos madaraknak. Az 5G a koronavírusasl beoltottakat egyéni immunrendszer erősségüktől függően rövid időn belül megöli.Önök gyilkosok. Az élővilág, s ide az ember is beletartozik, bioelektromos rendszerei nem koax kábelen futnak a testekben és nem is Bergmann csövekben, ezért a külső nagyfrekvenciás sugárzások megzavarják a sejtek és a sejtrendszerek, szervek bioelektromos rendszerét.
Kérjük, hogy ne terjesszék a gyilkos elektromágneses frekvenciákat!
A méhészek és mi is elszántan fogjuk védeni a méheket és a természetet! Ha nincsenek méhek, nincs beporzás ás két éven belül nem lesz élet a Földön, s Önök is a holtak között lesznek!
Ha harc, akkor legyen harc! Mi a végsőkig harcolni fogunk a Föld élővilágának és a méhek életéért!!!!!!!!!

Vodafone Magyarország <hirlevel.hu@vodafone.com> ezt írta (időpont: 2021. aug. 26., Cs, 13:08):



Kedves Ügyfelünk!
Vodafone
Újabb extra 5GB, hogy ne maradj mobilinternet nélkül
Hétfőtől (08.23.) újabb extra 5 GB belföldön és roaminggal is felhasználható díjmentes adatot aktiválunk a lakossági (havidíjas és feltöltőkártyás) és üzleti (egyéni vállalkozói és kisvállalati) mobilelőfizetéseken, amit egészen szeptember 19-én éjfélig használhatsz fel. Így nem maradsz mobilinternet nélkül akkor sem, ha az applikációban ideiglenesen nem tudsz extra adatot vásárolni. A díjmentes adatot automatikusan aktiváljuk a fiókodon, további tennivalód nincs vele. Az extra 5 GB adat a tarifacsomagod adatkereténél nem jelenik meg és külön SMS-t nem küldünk az aktiválásról.

Változások a számlázásban
Felhívjuk figyelmed, hogy előfordulhat, hogy az átállással összefüggésben aktuális havi számládat, számlázási gyakorlatunktól eltérően későbbi időpontban kézbesítjük, azonban erre figyelemmel ilyen esetben a fizetési határidőt is meghosszabbítjuk. Az aktuális fizetendő összegről és annak fizetési határidejéről SMS-ben, valamint e-számla esetén e-mailben is értesíteni fogunk. Tájékoztatunk, hogy a korábbiakkal összhangban az eszamla.vodafone.hu felületünk az átállással megszűntetésre került, korábbi számláidhoz azonban a továbbiakban is hozzáférést biztosítunk, az ezzel kapcsolatos további információkért kérjük látogass el oldalunkra.

Segítség a számláiddal kapcsolatban

Köszönjük szépen a türelmedet!
Vodafone


Vodafone
A jelen elektronikus levélben megjelenő valamennyi információ és adat kizárólag tájékoztatásul szolgál, marketing ajánlatot nem tartalmaz.

További információért írjon az ugyfelszolgalat.hu@vodafone.com e-mail címre. Tájékoztatjuk, hogy az előfizetők és felhasználók személyes adatainak kezeléséről részletesen az ÁSZF 3. számú mellékletében (Vodafone Magyarország előfizetőknek és felhasználóknak szóló adatkezelési tájékoztatója) olvashat a https://www.vodafone.hu/adatkezeles oldalon.

Dr.Weixl-Várhegyi László
drweixl@gmail.com
T.:06-27-350-204

forrás:Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ezért tüntették el a magyarországi parasztságot...
  2021-05-31 05:55:34, hétfő
 
  Ezért tüntették el a magyarországi parasztságot: hát végig innen fújt a szél?




Szánt szándékkal tették tönkre a magyar paraszti réteget az elmúlt 100 évben. A parasztember túlságosan önellátó volt, sok mindenhez értett, megállt a maga lábán és nem vásárolt túl sokat a Magyarország nyakára települő boltokban. Mondjuk ki, egyszerűen nem hozták a hasznot, mert mindent megtermelt magának, tejet, mézet, sajtot, de még a házát is saját maga építette. Aztán a rabló kapitalista nagytőkések gondoltak egyet, és elkezdték a magyar parasztság ellehetetlenítő hadjáratát. Erről miért nem beszél senki?! Találós kérdés: mit tesznek azzal a réteggel, mely túlságosan önálló, nemcsak hogy nem fogyaszt, de megtermel olyan dolgokat is, amikkel az áruházláncok, multivállalatok még csak versenyezni sem tudnak? Lassan ellehetetlenítik. Hiszen a paraszt versenytárs volt, vagy még rosszabb. A ?globalista rendszertől? nem függő önálló ember. Megtermelte magának az ételt, italt, bort, pálinkát, mézet, sajtot stb. készített magának, házát saját maga építette. Az asszonyok tudtak szőni fonni, ruhát varrni, ismerték a gyógynövényeket. Nem szerettek orvoshoz járni! A krumplibogarat kézzel szedték le a krumpliról, nem használtak vegyszert. Sokan mesélik mindig, hogy az ők gyerekkorukba még csak cukorért, meg petróleumért jártak a boltba. MÁS MINDEN MEGVOLT OTTHON AMI KELLETT! Mivel ezeknek az embereknek megvolt a maguk erkölcse, nem volt lopás, sem pereskedés, nem volt szükség ügyvédekre, mert az adott szó, az ígéret akkor még aranyat ért és kivetették magukból a bűnözőket. Emiatt aztán szintén nem függtek a rendszertől. Soha semmit sem bonyolítottak túl, de megvolt a magukhoz való eszük. Nem vegyszerrel irtották a gyomot, hanem égetéssel, maguk termelték a paradicsomot, nem úgy, mint napjaink jól edukált társadalma, mely semmit sem tudna magának megtermelni, emiatt kénytelen függni a rendszertől és dolgozni járni. Emiatt aztán frusztrált is, ezért jó sokat fogyaszt, költi a pénzét. EZ kell a nyugati fogyasztói társadalom lelketlen kapitalista motorjának. Mivel a városi (nyugati) foteltársadalom mindent meg kell hogy vegyen magának, hogy boldoguljon, hogy életben maradjon, még többet vásárol. Az ördögi körből pedig multimilliárdos vállalatok vezetői gazdagodnak. A parasztot ezért kellett ?kigyomlálni? a társadalomból. Túl önálló és önellátó volt. Valódi, ÉRTELMES tudással rendelkezett a világról és nem lehetett néhány okos körmondattal becsapni. Emiatt vezették be a kötelező iskolarendszert. Amikor is kivették a gyerekeket a családi gazdaságból, akik azután a tudást a szüleiktől nem tudták átvenni. Az iskolában pedig alternatív dolgokat tanítanak, és így függővé teszik az embereket. Nem az életre, hanem a rendszertől való függésre nevelik őket. Önbizalom hiányos "alattvalókat", jó modern rabszolgákat "gyártanak" belőlük ?

Forrás: Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Géczy Gábor emlékére...
  2021-01-20 15:19:04, szerda
 
  Szeressétek jóvá a gonoszt! - Géczy Gábor emlékére (1963-2021)




"Te is teremtő vagy, keresed a helyed a Teremtésben. Szabad akaratod van, ezért a Teremtő két lehetőséget kínál Neked:

Vagy beállsz a kör közepébe, belesimulsz a Rendbe és élvezed teremtett világ harmóniáját, vagy kívül helyezkedsz a Teremtésen, felrúgod rendjét, annak minden következményével.

A világban nincs ?jó? és nincs ?rossz?, minden csak tanulás, tapasztalás. Egyet azért érdemes megérteni: a Teremtő Rendje az, amely MAGÁTÓL működik (?nem szánt, nem vet az égi madár, mégis eltartja a határ?). Minden mást, ami nem a Rendnek része, neked kell működtetni. Neked kell tankolni, szerelni, kidobni és közben elfolyik az életed, energiád.

A tizenharmadik Fényláncot azért gyújtom, hogy kifejezzem: visszavágyom a Teremtői Rendbe! Békére, harmóniára és valódi kapcsolatra vágyok családommal, nemzetemmel és az emberiséggel, hogy együtt újraépítsük a Kapcsolatot a Teremtéssel és a Teremtővel!

Beszélgessetek a kiútról, a jövőről. Ne legyen bennetek félelem, gyűlölet, szeressétek jóvá a gonoszt!

Szeresd Földanyánkat, tiszteld társaidat, óvd az élő tájat, és ne hagyj szemetet magad után!

Ha kigyulladnak a csillagok az Égen és a Földön gondolj arra: NEM VAGY EGYEDÜL!"

Géczy Gábor

forrás: VNTV hírlevél.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/36 oldal   Bejegyzések száma: 358 
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1 db bejegyzés
Összes: 361 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 39
  • e Hét: 236
  • e Hónap: 621
  • e Év: 5963
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.