Regisztráció  Belépés
szabomihalyf.blog.xfree.hu
"Minden ember élete egy regény, de erre csak akkor döbbenünk rá, amikor életünk eseményei már múlttá, emlékké váltak. S ezek a regények mindig tanulságosa... Szabó Mihály
1928.12.27
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/28 oldal   Bejegyzések száma: 279 
F. Szabó Mihály: ÉBREDŐ TERMÉSZET...
  2017-03-21 18:37:26, kedd
 
  F. Szabó Mihály:

ÉBREDŐ TERMÉSZET..

Jön a Tavasz, ébreszti a Természetet,
Minden élőlényt, mely egész télen pihent.
Várjuk a Természet újraébredését,
Hideg, téli idő lassú enyhülését.
Várjuk a Tavaszt, a Tél búcsúztatóját,
Télbe dermedt élet újraindítóját.

A Tavasz Zsongása búcsúztatja a telet,
Ez a zsongás sok csodát rejteget.
Csoda, ahogy minden egyszerre megmozdul,
Téli dermedtségből szabadulni indul.
Hosszú pihenőben megduzzadt erővel,
Körülöttünk minden újra életre kel.

Újra tűzkorongként kél és nyugszik a nap,
Újra simogatnak már a napsugarak.
Simogatásukra rügy pattan az ágon,
Patak bújuk elő a hófedte tájon,
Madarak javítják szakadt fészkeiket,
Bogarak, állatok búvóhelyeiket.

Éltető erő van minden élőlényben,
Új élet kezdődik a nagy Természetben.
A tavaszi zsongást az ember is érzi
S ez az érzés munkára serkenti.
Nemcsak megcsodálja az ébredő tavaszt,
Új erővel, kedvvel, munkával kezdi azt.

Bp. 2017-03-21-én, a Tavasz első napján....
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F. Szabó Mihály: Nosztalgia....
  2017-03-19 10:41:42, vasárnap
 
  F. Szabó Mihály:

Nosztalgia

Sokszor, hogy a jókedvünket még jobbá tegyük,
Régi szép emlékeinket is felidézzük
És azokat gondolatban újraélve,
Örömmel nézünk elmúlt éveinkre-
Meglátjuk bennük a sok szépet és jót,
Amivel a sorsunk megajándékozott..

Hiába voltak bármennyire szépek,
Számunkra mostmár csak kedves emlékek.
Nem lehet azokat újra úgy átélni,
Hogy tudjuk a valóság ízét is érezni.
Akármilyen szép hát a nosztalgiázás,
Mivel nem valóság, részben önámítás.

De ha jelenünkből nemcsak hátranézünk,
Hanem előre is, mert tudjuk, van még jövőnk,
Ami sok valós szépet és jót hoz majd,
Azzal egy cseppet sem ámítjuk magunkat-
Ne mondjunk le róluk a múlt emlékéért!
Menjünk, s keressük a jövőnk valós értékét.

Bp. 2017 márc. 19


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F. Szabó Mihály: Értékesebb, ami örök…
  2017-03-16 21:21:16, csütörtök
 
  F. Szabó Mihály:

Értékesebb, ami örök...

Sok ember arcáról hiányzik a mosoly,
De rajtunk is múlik, hogy az megváltozzon.
Hogy valaki arcán mosolyt fakaszthassunk,
Nagyon sokszor elég, csak rámosolyognunk.
Tanuljunk meg minél többet mosolyogni,
Ha kell, - másoknak is tudjunk miből adni.

Nemcsak, hogy hiányzik a mosoly sok arcról,
Gyakran szomorúság sugárzik azokról.
Sokszor, néhány kedves szó is elég lenne,
A szomorúságok megszüntetésére.
Ezért, ha valakit szomorkodni látunk,
Mindig legyen hozzá vigasztaló szavunk.

Aki már mosolyog és nem szomorkodik,
Az életéről is másként gondolkodik.
Hamarabb meglátja benne a szépet, jót,
Mint a mosoly űzőt, az elszomorítót.
Próbáljunk ebben is szerepet vállalni,
Segítsünk sok szépet, sok jót meglátni.

A szépet a világban nem is kell keresni,
Benne van mindenben, csak észre kell venni:
Földön, vízben, levegőben, s az emberben,
A meg nem ismerhető világmindenségben.
A föld sok milliárdnyi élőlényében,
A világmindenség látható részében.

A jót, legelőször magunkban keressük
És ha megtaláltuk, őszintén örüljünk.
De ne csak az anyagra, a testre gondoljunk,
Másik felünkre is, hogy megnyugodhassunk.
Mert egyszer megsemmisül a test, az anyag,
De szellemünk, lelkünk örökre megmarad..

Nagyon sovány vigasz, - gondolhatja bárki, -
Ettől egy cseppet sem fogok jobban élni.
Jobban, nem, - de sokkal elégedettebben,
Ha rájössz, hogy amit keresel, nem minden.
Hogy van különbség érték és érték között,
Mulandónál értékesebb, - ami örök.

Bp. 2017-03-16
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nőnapi Köszöntés...
  2017-03-08 19:54:26, szerda
 
 
SZÉPSÉGES NŐNAPOT ÉS GYÖNYÖRŰ TAVASZT KÍVÁNOK MINDEN NŐNEK!

F.Szabó Mihály:

A nő: Szépség, Szív, Szeretet, Áldozat, - együtt.
Noha ezt legtöbbször észre sem vesszük.
Beismerjük vagy sem, - mégis az igazság:
Ezekkel határozzák meg a világ sorsát...
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nőnapi Köszöntés...
  2017-03-08 19:54:20, szerda
 
 
SZÉPSÉGES NŐNAPOT ÉS GYÖNYÖRŰ TAVASZT KÍVÁNOK MINDEN NŐNEK!

F.Szabó Mihály:

A nő: Szépség, Szív, Szeretet, Áldozat, - együtt.
Noha ezt legtöbbször észre sem vesszük.
Beismerjük vagy sem, - mégis az igazság:
Ezekkel határozzák meg a világ sorsát...
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nincs Cím
  2017-03-05 17:56:05, vasárnap
 
  F. SZABÓ MIHÁLY:

MÚLÓ IDŐ...

Rohan az Idő, hív, hogy én is rohanjak,
De nem engedelmeskedem hívásának.
Hanem azt kérem: Idő, egy kicsit állj meg,
Engedd, hogy az életemen elmerengjek:
Mi az, amit eddig végleg befejeztem
És, van-e, amiért még tovább kell mennem?
Ha úgy látom majd, hogy van még tennivalóm,
Tovább megyek Veled, megkezdett utamon.

A legtöbbet nekem most azzal segíthetsz,
Hogyha a visszaviszel a születésemhez.
Akkor, az Édesanyámat segítetted,
Letörölted arcáról a könnyeket,
Melyek fájdalom, s öröm könnyei voltak,
Nemcsak szeméből, de szívéből is folytak,
Amikor felsírni hallotta és látta,
Akiért a legszebb áldozatot hozta.

Mesélj, életem legkedvesebb időszakáról,
A gondtalan, csodaszép gyerekkoromról.
Mikor vidáman, teljesen önfeledten
Futva, színes, tarka lepkéket kergettem.
Irigyeltem a repülő madarakat,
Ámulva bámultam a fényes csillagokat.
Sokszor figyeltem a vonuló felhőket,
Ahogy egymás elől gyorsan menekültek.

Dalolj az ifjúság boldog éveiről,
Életem sokat ígérő idejéről.
Mikor, határtalan, duzzadó erővel,
Az egész világot átölelő kedvvel
Nagyon nehéz feladatokkal birkóztam.
S mindent megtettem, hogy megcsináljam,
Ha néha nem sikerült, nem keseregtem,
Új erővel mindig újrakezdtem-

Énekelj a szív legszebb szerepéről,
Az élet fényéről, a szerelemről!
Ami már gyermekkorban megkezdődik,
S nyíltan, vagy titokban, elkísér a sírig.
Gyerekszerelemről, tüzes ifjú hévről,
Bódult szerelmes szív lángja melegéről.
Öreg szívnek újra kivirulásáról,
Lelket simogatón édes mámoráról.

Szólj, termést hozónak várt férfikorról,
Nagy igyekezettel elvégzett munkáról,
Öröm volt dolgozni az elért sikerért,
De mutasd meg azt is, hogy néha kudarc ért.
A sikereimnek őszintén örültem,
A kudarcot, bánatos szívvel viseltem.
A Siker örömét, mindig megosztottam,
De a kudarc terhét, csak egyedül hordtam.

Múló Idő! Köszönöm, hogy meghallgattál,
Merész kérésemre egy kicsit megálltál.
Segítségeddel, végignéztem életemet,
S elgondolhattam, hogy még mit tehetek.
Így, most tisztán látom, sok a tennivalóm,
Megyek hát veled tovább, megkezdett utamon.
De gondolj rám, s adj annyit magadból,kérlek,
Hogy amit terveztem mindent befejezzek..

Sok a tennivalód? Kérdezheti bárki,
Magamnak is szól, ha választ adok neki.
Sok emlékem gyűlt össze hosszú utamon ,
Biztosan örülnek, akikkel megosztom..
Szép feladat, ha néhány embernek csupán,
De hagyok majd valamit magam után.
Ezek mellett jelent jutalmat, boldogságot:
Szerethetem még, kit Sorsom nekem adott.


Bp. 2017-03-01
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F. Szabó Mihály: Kiegészített Négysoros....
  2017-02-28 17:34:32, kedd
 
  F. Szabó Mihály:
Kiegészített Négysoros

Írtam egy négysorost,
Ami akkor így szólt:
,,Ne dicsekedj azzal,
Amit ingyen kaptál,
De légy büszke arra,
Miért megdolgoztál."

Ezt a rövid négy sort
Kiegészítem most:
,,Legyen bűntudatod,
Azért, amit loptál,
Vagy, ha életedben
Bárkit is becsaptál."


Budapest 2017 02 26
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F. Szabó Mihály : A GALAMB…
  2017-02-24 10:54:37, péntek
 
  F. Szabó Mihály :

A GALAMB...

Nyitott tornácunkról a kék eget nézem,
S a lassan vonuló felhőket figyelem.
Közben egy kis galamb száll be a tornácra.
Mitől nőhetett meg így a bátorsága?
Azonnal fölröppen, ha feléje lépek.
Bánatosan néz rám. Talán csak nem beteg?
Óvatosan mozgok, nehogy elriasszam.
Beteg vagy? Kérdezem tőle nagyon halkan.

Nem. Nem vagyok beteg, más az én bajom,
Másért szomorkodom, más az én panaszom!
De senki sincs, aki bánatomat látva,
Megkérdezné tőlem, hogy mi annak az oka.
Mondd el nekem, kérlek! Szívesen hallgatlak,
És ha kell, ha tudlak, meg is vigasztallak.
Jó! Elmondom hát neked, és őszinte leszek,
De meg ne haragudj, előre is kérlek.

Ti szépen beszéltek mindig a galambról,
Annak sok szép és jó tulajdonságáról.
Olykor egymásba is galambot képzeltek:
Tubicám, Galambom, kit nagyon szerettek.
Galambhűségű a hűséges szerelmes,
És Szelíd Galamb, aki engedelmes.
Szebben hangzik Párom helyett a Galambom,
Ha egymáshoz szóltok turbékoló hangon.

A galamb, benne van életetekben,
Nem is akármilyen változó szerepben.
Sok dalban visz jó, vagy rossz híreket,
Sokszor vigasztal bús embereket.
Nálatok a galamb, a Béke jelképe,
És a szerepének ezzel még nincs vége.
A legszebb szerepét, pedig azzal kapta,
Hogy a Szent-Lelket is galamb ábrázolja.

Így van, de mondd el, mi a te bánatod?
Miért félsz, hogy megharagszom, ha elmondod?
Az, hogy annyi szépet, jót mondatok ti rólunk,
A közeletekben mégsem maradhatunk.
Mert nem tudjátok nekünk megbocsátani,
Amit magunk után szoktunk néha hagyni.
De én megbocsátom! Nem haragszom meg,
Maradj itt mellettem, míg van hozzá kedved.

Kerkakutas, 2016 július 7
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F. Szabó Mihály: TARISZNYA...
  2017-02-14 17:06:17, kedd
 
  F. Szabó Mihály:
TARISZNYA

Régi kopott tarisznyámmal a vállamon,
Rovom lépteimet hosszú utamon.
Megállok, mert úgy érzem, hogy elfáradtam,
Pedig most igazán lassan ballagtam.
De úgy látszik, nem elég csak ennyi,
Bizony néha meg kell már pihenni.

Megállok hát, hogy kipihenjem magamat.
Leveszem vállamról kopott tarisznyámat,
S gondosan megnézem, hogy mi van még benne.?
Noha nem üres még, de nincs is már tele.
Mégis, nagy kár lenne itt hagyni, eldobni,
S ami még benne van, arról lemondani.

Ezért akkor is, ha csak saját kedvemre,
Egy keveset pakolok még ezután is bele.
Leginkább gondolatokat, és emlékeket,
Amelyek szinte kimeríthetetlenek.
És nemcsak a jelenemet szépítik,
De jövőt váró hitemet is erősítik.

Felveszem hát a megpakolt tarisznyámat,
S derűsen, szívesen folytatom utamat,
Melyen mindazokkal, akik elfogadják,
Megosztom majd tarisznyám tartalmát.
Hogy bármikor kivehessek abból,
Viszem amíg le nem esik a vállamról.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F szabó Mihály: UGYAN MÁR!!????....
  2017-02-08 11:43:28, szerda
 
  F szabó Mihály:
UGYAN MÁR!!????

UGYAN MÁR ??!!... Gyakran halljuk a két szót együtt,
De a fülünk mellett sokszor elengedjük.
Pedig nagyon sokat tartalmaz a mondás:
Van benne kérdés, közöny, s megalkuvás.
Elfogadjuk mások nem tetsző szokását,
Mi mást is tehetnénk? Hat, - ilyen a világ!!
UGYAN MÁR....?!

Bár sokszor nem értünk egyet sok mindennel,
Mégse fordulhatunk szembe a többséggel.
Meg hát, így mégis csak könnyebb az életünk,
Ha gyáván megbújunk, és nem ellenkezünk.
Kár is lenne nekünk bármit megpróbálni,
Úgy sem tudnánk semmin változtatni.
UGYAN MÁR....?!

De nézzük, és lássuk, milyen is a világ!
Találunk-e benne akármilyen hibát?
S ha igen, bevalljuk-e legalább magunknak,
Vagy kicsit merészen megmondjuk másoknak?
S van-e hozzá némi bátorságunk,
Hogy néhol még javítani is próbáljunk?
UGYAN MÁR....?!

Az ember, - hangsúlyozva a szabadságot, -
Végtelenül elrontotta a világot!
Nem ismer sem Istent, sem törvényt, sem szabályt,
Ami fékezné, már káros szabadságát.
Így, Istenen kívül nincs olyan hatalom,
Ami javítani tudna a világon.
UGYAN MÁR....?!

Elképzelheti-e azt manapság bárki,
Hogy az intő szóra hallgat még valaki?
Hallgatnak-e arra az önző gyerekek,
Hogy mindenkit érdek nélkül szeressenek?
Hogy az öregeket őszintén tiszteljék,
S ahol csak tudják, már most is segítsék?
UGYAN MÁR....?!

Van-e fiú vagy lány, aki nem nevet ki,
Ha a szüzességről próbálunk beszélni?
Hitvesi húségről pedig beszélj bármily halkan,
Azonnal nevetnek, hangosan, gúnyosan!
S mernéd-e mondani a büszke melegnek,
Hogy ők segítségre szoruló betegek?
UGYAN MÁR....?!

A tolvaj, bánná-e valaha bűnét,
S elhagyná-e, hacsak szépen kérnéd?
A helyzetét kihasználó ügyes csaló
Bevallja-e, hogy ő nem ügyes, csak rabló?
Tudja-e a koldust elkerülő gazdag,
Hogy miért van neki sokkal több, mint annak?
UGYAN MÁR....?!

A hatalmát kéjjel élvező méltóság,
Gondol-e arra, hogy van-e még Igazság
Abban, amit másokra kényszerít?
Vagy a hatalmáért megcsinál bármit?
S ha észreveszi, hogy túlment a határon,
Képes-e arra, hogy kicsit is változzon?
UGYAN MÁR....?!

De magamnak és azon keveseknek,
Kik továbbra is abban hisznek,
Ha a remény mellett nem is marad más,
Csak kigyullad még sok kis apró lámpás.
S ha ápoljuk a reménység lángját,
Igazabb, szebb és jobb lesz majd a világ.
MÉGIS, MÉGIS...!!!

Legyünk mi is ilyen apró kis lámpások,
Adjunk magunk körül fényt, világosságot.
Erősítsük mi is a reménység hitét,
Bíztatva azokat, kik szintén hisznek még,
S vallják, nem kell elsiratni a múlt értékeit,
Mert azok jelenünket, jövőnket, széppé tehetik.
MÉGIS, MÉGIS...!!!


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/28 oldal   Bejegyzések száma: 279 
2017.02 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 6 db bejegyzés
e év: 17 db bejegyzés
Összes: 279 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 50
  • e Hét: 426
  • e Hónap: 1139
  • e Év: 2849
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.