Regisztráció  Belépés
szabomihalyf.blog.xfree.hu
"Minden ember élete egy regény, de erre csak akkor döbbenünk rá, amikor életünk eseményei már múlttá, emlékké váltak. S ezek a regények mindig tanulságosa... Szabó Mihály
1928.12.27
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/31 oldal   Bejegyzések száma: 306 
Szabó Mihály VELED VAGYOK...
  2017-12-11 19:49:16, hétfő
 
  Szabó Mihály
VELED VAGYOK...


Veled vagyok mindig!

Veled vagyok, ha Rád nézek.

Veled vagyok, ha rád mosolygok.

Veled vagyok, ha szólok Hozzád.

Veled vagyok, ha megfogom a kezed.

Veled vagyok, ha megsimogatlak.

Veled vagyok, mikor megcsókolom az arcod.

Veled vagyok, mikor becézlek.

Veled vagyok, mikor csak várlak.

Veled vagyok, mikor csak távolról gondolok Rád.



Veled vagyok,

Veled maradok.

Velem vagy,

Velem maradsz.

Együtt vagyunk, és

Együtt maradunk örökre.



Bp. 2017-12-11

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F Szabó Mihály: CSODA...
  2017-12-06 12:07:28, szerda
 
  F Szabó Mihály:
CSODA..

Csoda történt velem, valamelyik éjjel.
Miért is titkolnám, mért hallgatnám el?
Nem tudom, aludtam-e már, vagy még ébren,
Éreztem, valaki megfogja a kezem.
Hallottam, hogy csendes bíztató szavakkal,
Kezemet szorítva csendesen megszólal:

-Ne félj, ameddig így fogom a kezed!
Bízzál bennem! Ha kell, én mindig segítek.
Sokáig szép lehet sok-sok alkonyod,
Sokszor láthatod még felkelni a napot.
Sokszor jön még éltető tavasz a télre,
Sokszor kimehetsz még a virágos rétre.

Segítséged érzem: kezem, a kezedben.
És ez, elég reményt ébreszt a szívemben,
Ahhoz, hogy ne féljek veled továbbmenni.
Sok tél után, még több tavaszt megélni.
Szavaidnak engedve, megyek hát tovább,
Hogy keressek sok-sok átélhető csodát.

Hallucináció csak az éji történet.
Bár, csak képzelet, de véletlen nem lehet.
Veled, valahonnan üzenetet kaptam,
Hogy ameddig bírom, abba ne hagyjam.
Bízzak még magamban! Bízzak az erőmben!
Bízzak a Sorsomtól kapott segítségben.

Bp. 2017-12-06
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F Szabó Mihály: GONDOLATOK AZ ÉLETRŐL...
  2017-12-02 10:00:31, szombat
 
  F Szabó Mihály:
GONDOLATOK AZ ÉLETRŐL...

Egyformán születtünk erre a világra,
Szegény hajlékba, vagy gazdag palotába,
Tudat, akarat és minden erő nélkül,
Kicsiny, gyenge lényként, vérben, meztelenül,
Tehetetlenül, és sírva, elesetten,
Nem tudhattuk, hogy mi vár ránk az életben.

Azt sem tudtuk, hogy mi is az élet,
Hogy életünk útja hosszú, vagy rövid lesz,
Hogy ezen az úton nem lehet megállni,
Ha hosszú, ha nehéz, végig kell járni.
A bátor, szembeszáll veszéllyel és bajjal,
Kemény küzdelmet és nehéz harcot vállal.

Igaz küzdelmet, csak igaz szív segíthet,
Csak az igaz szív szül mindig békességet.
Csak igaz szív keres jót, még a rosszban is,
S tudja elviselni még a bántó szót is.
Hogy békében élhess, arra vigyázz nagyon,
Hogy a szíved mindig igaz maradhasson,

Amikor bántanak, ne lobbanj haragra,
Megbocsátással nézz a bántalmazódra.
És, hogy meg is bocsáss, mindig arra gondolj,
A szeretet épít, a harag meg rombol.
Szereteted szülje azt a békességet,
Amiben magad is nyugodtabban élhetsz.

Ha úgy érzed, másnak többet ad az élet,
Ne csak az előtted haladókat nézzed.
Nézz, néha hátra is, a mögötted jövőkre,
Akik már rád néznek kicsit irigykedve.
És, ha őszinte vagy, akkor belátod majd,
Nincs igazad, mikor elégedetlen vagy.

Tudd, hogy nagy ellenség a gyáva félelem,
Amiből legtöbbször vereség terem,
Ám, a vakmerőség is végzetes lehet,
Mert ha nem fékezzük, pusztuláshoz vezet.
Nem kell az élettől mindig sokat vármi,
Néha a keveset is el kell fogadni.

Ha nem is dúskálsz nagyon a javakban,
Adj jó szívvel annak, kinek kevesebb van.
Juttass neki nyíltan, vagy észrevétlenül,
Meglátod, hogy az mindig megtérül.
Amennyit adsz, annyit vissza is kapsz,
Mert a Sorsod, soha adósod nem marad.

Egyformán távozunk ebből a világból,
Szegény hajlékból, vagy gazdag palotából;
Mindenünket hagyva, és tehetetlenül,
Úgy, ahogy érkeztünk, újra meztelenül.
Ha erre gondolunk egész életünkben,
Békesség, megnyugvás lesz majd a szívünkben.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F Szabó Mihály: CSENDES PIHENŐ...
  2017-11-30 11:11:53, csütörtök
 
  F Szabó Mihály:
CSENDES PIHENŐ...

Zárd el a rádiót, kapcsold ki a TV-t,
És hajtsd le az okos telefon fedelét.
Laptopodat is rakd gondosan félre,
Oltsd el a villanyt, és ülj le egy székre.
Semmit ne csinálj, csak pihenj a nagy csendben,
Még ne is gondolkozz pihenésed közben!

Ha mégis azt tennéd, hát ne gondolj másra,
Csak arra az egyre: hogy milyen jó lenne,
Ha ennek a csendnek sosem lenne vége.
Vagy, legalább többször megismétlődne,
Hogy magad körül ilyen nagy csend legyen
És ebben a csendben gyakrabban megpihenj.

Ez, csak tőled függ. Bármikor megteheted,
Hogy a csendes-pihenőt megismételed.
Jelölj ki magadnak egy-egy olyan napot,
Melyen a zaj csinálókat kikapcsolod.
A villanyt, bármikor el tudod oltani,
Egy széket, sötétben is tudsz majd találni.

Bp. 2017-11-30

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F Szabó Mihály: Gondolatok...
  2017-11-26 18:22:11, vasárnap
 
  F Szabó Mihály:
Gondolatok...
( az életről, a munkáról...)

Mások akaratából lettem, Én vagyok.
Egyetlen kérdés voltam, vagyok, s maradok:
Miért itt, és most? És egyáltalán, MIÉRT?..
Lennék bárhol, bármikor, - az is én volnék.
Egy ember, egy csoda, aki test és lélek.
Lettem!! Vagyok! Miért? Csak azért, hogy éljek.

Éljek és dolgozzak! De nem mindegy, hogyan!
És nincs rá leírás, kidolgozott program.
Talán segíthetnek olyan gondolatok,
Melyeket maga az élet fogalmazott.
Találhat majd bennük bárki, aki keres,
Néhány jó útjelzőt, saját életéhez.

Az ember maga a csoda, test és lélek.
A Munka, szolgálója mindkettőnek.
Az ember dolgozik, hogy testét táplálja,
Külön csoda, ha jó és szép is a munkája.
Mert a jól elvégzett, szép munka öröme,
Egészséges léleknek is építője.

Munkádat sohase csak a pénzért végezd,
Hanem mindig annak a tudatában kezdd,
Hogy a fáradtságod legszebb fizetsége,
A jól végzett munka igazi öröme.
Hogy ezt mindannyiszor meg is élhesd,
Munkádat mindig jól és pontosan végezd.

Bármit csinálsz, arra nagyon ügyelj mindig:
Csak azt illeszd össze, ami összeillik.
Amikor úgy érzed, nem bírod egyedül,
Hidd: kapsz segítséget, és minden sikerül.
Ha a segítséget mástól nem is kapod,
Még mindig az lehet, erős akaratod.

Ne dicsekedj azzal, amit ingyen kaptál,
De légy büszke arra, miért megdolgoztál.
Földet szántasz, az elültetendő magnak?
Vagy tudósként szolgálsz a világnak?
Bármit csinálsz, az egyformán hasznos lehet,
Ha nemcsak magadért, másokért is teszed.

És, vajon mit csinálsz, ha rádöbbensz arra,
Mennyi terved nem váltottad még valóra?
S noha a cselekvés vágya még sürgetne,
De gátol már az évek nehezéke.
Hozzáfogsz-e ahhoz, ami még várna rád,
Vagy nem vállalod már az alkotó munkát?

Lehet, hogy a mának sem tudsz már örülni,
De amíg élsz, addig előre kell nézni.
Ne csak a már elmúlt időkre gondoljál,
És ne csak azt bámuld, amit már alkottál.
Nézz még a jövőbe! Keress feladatot,
Aminek teljesítését még vállalhatod!

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F. Szabó Mihály: NE ADD FEL!!...
  2017-11-20 22:03:20, hétfő
 
  F. Szabó Mihály:
NE ADD FEL!!...

Néha úgy gondolom, elég volt már ennyi,
Nem is kellene még mindig továbbmenni.
Roskadozó lábbal, egyre gyengébb szívvel,
Gyorsan fogyó, egyre kevesebb erővel.
Ráadásul, mostmár az ösvény is szűkebb,
S a már megtett résznél sokkal göröngyösebb.

De ilyenkor, megszólal mellettem egy hang,
Szelíden vígasztal, és makacsul bíztat:
,,Szedd össze erődet, menj tovább, ne állj meg,
Ne add fel! Látod, itt vagyok melletted.
Van még értelme és célja életednek,
Amiért élni szép, küzdeni érdemes."

Szívből jön és szívemig ér ez a vigasztalás,
Őszinte, és lelkemig ér a makacs biztatás.
Ez a kettő együtt nem lehet véletlen.
S éppen most van rájuk igazán szükségem.
Az Őrangyalom szólt, a földi Angyalnak,
Aki ráhallgatva, vígasztal és bíztat.

Most a Sorsom engem valamiért büntet,
De szeretném hinni, hogy csak figyelmeztet:
Ne ijedjek meg, ha kicsit több a gondom,
Hiszen segítséggel biztosan megoldom.
Csak kérjem meg a legnagyobb segítségem,
Aki mindent megtesz értem, vagy helyettem.

De figyelmeztethet a Sorsom arra is,
Hogy gondoljak olykor másokra is.
Hiszen vigasztalást jelenthet számomra,
Mások mosolya, és mások kedves szava,
S én is szerezhetek örömet másoknak,
Ha megosztom velük gondolataimat.

Mindezt látva és mindezt érezve,
Hogy gondolhatnám, hogy már mindennek vége?
Inkább hallgatok hát Kedvesen szavára:
,,Ne add fel!!...Menj tovább! Mindig gondolj arra,
Van még értelme és célja életednek,
Amiért élni szép, és küzdeni érdemes."

Megyek hát tovább, s a küzdelmet vállalom,
Tudom, hogy az élet nem marad adósom.
Számomra az lesz a legnagyobb fizetség,
Mikor láthatom majd Kedvesem örömét.
Hogy nem hiába biztatott és segített,
Nekünk, s másoknak is sok örömet szerzett.

Kérem a Sorsomat, tovább is segítsen,
Hogy ez még sokáig, valóban így legyen!

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F Szabó Mihály: GYEREKKOROM CSODÁI...
  2017-11-16 18:59:03, csütörtök
 
  F Szabó Mihály:
GYEREKKOROM CSODÁI...

Már gyerekkoromban, ahogy cseperedtem,
Megláttam, hogy mennyi szép van körülöttem.
Hogy milyen közel van hozzám a Természet,
Milyen sok csodával van tele az élet.
S a csodákat sokszor nem is kell keresni,
Csak kíváncsiskodva járni és figyelni.

Volt, hogy alig pirkadt, a tornácon ültem,
Ámulva a csodás napfelkeltét néztem.
Ezer formát láttam a bárányfelhőkben
És szívesen ültem volna bármelyiken.
Ha sötét felhők közt villámok cikáztak,
Hallgattam zaját az égiháborúnak.

Csendes nyári estén, imaként, vagy helyett,
Szívesen bámultam a csillagos eget.
Egy-egy csillag remegve szikrázó fényét,
A hatalmas égbolt sok apró mécsesét.
Csillaghulláskor sok csillag halálát,
Rövid fényes úton semmibe hullását.

Hosszan megfigyeltem a nagy csillagokat,
Melyekről azt mondták, hogy összetartoznak.
De felültem volna!... a Göncöl-szekérre,
Hogy aztán elmenjek a Tejútra vele,
S ha a Medve és a Kaszás megengedik,
Kocsikázzak rajta estétől reggelig.

De, sok csoda volt ám ég és föld között is!
Figyelhettem őket reggeltől napestig.
Bámultam és csodáltam a madarakat,
A félénk kicsiket, s a bátor nagyokat.
Olyan is volt, melyet néha megdobáltam,
De a legtöbbet csak őszintén csodáltam.

A barázda-billegetőt a barázdában,
A bátor, büszke sast, ott fent a magasban.
A mozdulatlanul éneklő pacsirtát,
A magasból zsákmányára leső héját.
A fiókáikat etető fecskéket,
A felhőként érkező varjú-sereget.

A ritkán látható lomha túzokokat,
A hatalmas rajban vonuló darvakat,
Tóparti nádszálon hintázó ökörszemet,
A vadkacsák között úszkáló gémeket.
Az égen ék-ben elhúzó vadlibákat,
A tóban csendesen halászó gólyákat.

De nemcsak a napot és a csillagokat,
Nemcsak az alattuk élő madarakat,
Csodálhattam meg az év minden szakában,
A tanyán, s a réten is sok csodát találtam.
Csoda volt nekem az állatok beszéde,
Külön csoda volt, a rét külön élete.

Úgy éreztem, megértem az állatokat,
Azt is tudni véltem, mikor mit mondanak.
A tyúkanyó, csibéit más hangon szólítja,
Mikor hívja őket, vagy mikor altatja.
Mást kukorékol a kakas ébresztőre,
Mást, a kapirgáló tyúkok kedvére.

Másképp bőg a tehén, ha a gazdát hívja,
Vagy búsul, mert nem tudja, hová lett a borja.
Másként nyerít a ló, ha hálás valamiért,
Vagy, ha haragszik a sok ostorcsapásért.
A kutya vadul ugat az idegenre,
Játékosan csahol egy-egy ismerősre.

Csodálatos a rét füves takarója,
S benne ezerszínű sok apró virága.
Melyek fölött szorgalmas méhek dolgoznak,
Gyűjtögetik, hordják édes zsákmányukat.
A gyermekláncfüvet szellő simogatja,
Sok kis ejtőernyőt emel a magasba.

Beleburkolózva az éj sötétjébe,
Megváltozik a rét esti képe.
Az apró légijárművek leszállnak,
A szorgalmas méhek is hazatalálnak.
Az útszéli fák mese-alakokká lesznek,
Lombjaikban sötét szörnyek rejtőzködnek.

Most az emlékekről ugyan mit is mondjak?
Kicsit megszépítik öreg napjaimat!
Olykor megnyugtatnak és figyelmeztetnek,
Mennyi apró ajándéka volt az életemnek.
Biz' ez sovány vigasz, gondolhatja bárki,
De én most is tudok ezeknek örülni"

Én, ma is hálásan köszönöm a Sorsnak,
A csodákkal teli szép gyermekkoromat.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F Szabó Mihály: Tőled is függ----
  2017-11-11 21:04:55, szombat
 
  F Szabó Mihály:
TŐLED IS FÜGG....

Vegyes érzések töltik be a szíved,
Deb tőled is függ, hogy azok milyenek.


Örülsz, ha megkapod amit kívánsz,
Búsulsz, ha bármire hiába vársz.

Szép az idő, ha kék ég alatt ülsz,
Csúnya, ha vihar elől menekülsz.

Sok az időd, mikor unatkozol,
De kevés, amikor sokat dolgozol.

Hosszúnak látszik az út induláskor,
Rövidebbnek tűnik megérkezéskor.

A hegy magas, ha a völgyből nézed,
A völgy mély, ha a hegyről figyeled.

Két oldala van minden éremnek,
Hogy mit látsz, attól függ, melyiket nézed.

Sok jót mondasz arról, aki segít rajtad,
Keveset, arról, ki nem hallja kérő szavad.


Örömmel és gonddal van tele az élet,
Tőled is függ, hogy milyennek érzed.

Budapest, 2017-11-11
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F.Szabó Mihály: BOKODI EMLÉK:
  2017-11-10 19:16:08, péntek
 
  F.Szabó Mihály:
BOKODI EMLÉK:

Életemről szóló írásaimban sokszor panaszkodom, hogy túl sokat dolgoztam. Visszaemlékezéseimben viszont több szó esik szórakozásról, kirándulásról, ünneplésről, azaz pihenésről, mint munkáról.
Ez, ellentmondásnak tűnik, ha a két fogalmat, a munkát és a pihenést szembeállítjuk egymással. De nem az, ha egymás mellé soroljuk azokat.
Mindez igaz, ERBÉ-s éveimre vonatkozó visszaemlékezéseimet illetően is.

Most, az ERBÉ-nél eltöltött éveim emlékeiből, - sem időrendi, sem tartalmi összefüggést nem keresve, - kiemelek néhány eseményt, melyek emléke megmosolyogtatja, szórakoztatja az olvasót.

SZIGORŰ JÓSKA...

A Tiszapalkonyai Erőmű építkezésének befejezése után, az ERBE Budapesti Központjában történt rövid felkészüléssel mentem Bokodra, hogy a gépészeti és villamos szerelési munkák megkezdése után átvegyem a stafétabotot, Kovács Sándortól, az addigi Kirendeltség vezetőtől.
Őt, nagyon jól ismertem, hiszen több, mint 3 évet dolgoztunk együtt Tiszapalkonyán.
Sanyi, a maga alaposságával ismertette az építkezés állapotát, a különböző Vállalatok kirendeltségeit, és azok vezetőit.
Ez, nagy segítség volt számomra, mert tudtam, hogy a bemutatkozásaimnál kivel, hogy beszéljek.
Sanyi, - jó humorú ember volt, - nem hagyta ki, hogy segítségnyújtása mellett, időnként valahogy meg is vicceljen.
_ Tudod, hogy itt az építkezésen, szinte mindenféle ember megfordul, néha még közönséges
bűnözők is.
_ Hogyne tudnám, hiszen tapasztalhattam ezt Tiszapalkonyán is.
_ Akkor, azt is tudod, milyen fontos szerepe van a helyi Rendőrőrsnek, és milyen fontos
személy a Rendőrőrs parancsnoka.
_ Tudom. Ezt sem kell hangsúlyozni.
_ Azt azért mégiscsak kihangsúlyozom, hogy itt, nagyon jó Örsparancsnok van, Szigorú
József elvtárs személyében. Jól teszed, ha őt az elsők között meglátogatod.

Talán, már másnap el is mentem Szigorú elvtárshoz bemutatkozni.
_ Jó napot kívánok4.
_ Jó napot!
_ Én vagyok az Erőmű Beruházási Vállalat új kirendeltség vezetője.
_ Tudom., mondta Kovács Sándor elvtárs. Nem kell bemutatkoznia, a nevét is tudom.
_ Én is hallottam már Szigorú elvtársról, méghozzá igen sok jót, aminek nagyon örülök, mert
nekünk itt sokáig együtt kell dolgozni, és össze kell fognunk. Én, az építkezés felelős
vezetője vagyok, Szigorú elvtárs pedig az építkezés rendjének, egyben, valamennyiünk
nyugalmának, biztonságának az őre.
_ Tudom Szabó elvtárs. Kovács elvtárssal is jól megértettük egymást. Remélem, mi is jól
fogunk együtt dolgozni.
_ Ebben, biztos vagyok Szigorú elvtárs.
_ Biztos is lehet, de hadd mondjam meg, van nekem rendes nevem is. Lévay Andrásnak
hívnak.

Akkor, abban a pillanatban úgy éreztem, menten megüt a guta! Vagy leszédülök a székről szégyenemben! Aztán nagy nehezen mégis összeszedtem magam, és odafordultam az Örsparancsnokhoz.
_ Bocsásson meg, Szigorú elvtárs, azazhogy Lévay elvtárs, nekem Kovács Sándor barátom
mondta, hogy így hívják. De ha nem is ez a neve, azért legyen csak szigorú mindenkivel, aki
arra rászolgál. Nagyon kérem, ne haragudjon!
_ Nem haragszom.

Ő, nem is haragudott. Se akkor, sem később.
Bevallom azonban, hogy én, - én, nagyon haragudtam Kovács Sanyira, és azt hittem, soha meg nem bocsátom neki azt, hogy így megviccelt, és ilyen helyzetbe hozott. Gondoltam, alaposan megmondom neki a véleményemet, ha találkozunk.
Aztán, amikor jó egy óra múlva összefutottunk az Erőmű kapujában, és halál komolyan megkérdezte tőlem, hogy,:
_ Nnna Misi, milyen volt a ,,Szigorú"?...
Egyszerre csak összenevettünk, - és alig bírtuk abbahagyni.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F Szabó Mihály: Hosszú éjszakán...
  2017-11-07 09:45:54, kedd
 
  F Szabó Mihály:
Hosszú éjszakán...

Nyugovóra készül a nap az ég alján,
Végigsimít színes, tarka takaróján.
Fáradt sugarai búcsúznak egymástól,
Majd együtt a megnyúlt, hosszú árnyékoktól.
Szél se lebben, egyetlen levél se rezzen,
Lopakodik az éj, sötét köntösében.

Az éj sötétségét ravaszul meglopva,
Holdvilág mosolyog gyúló csillagokra.
Madarak búcsúzó dalait felváltva,
Estharang halk szava simul rá a tájra.
Hosszan bámulom még a csillagos eget,
Aztán lassan én is nyugovóra térek.

De sokáig nem jön álom a szememre,
Ébren gondolok a rég elmúlt időkre.
Réges-rég nem hallott dalokat dúdolok,
Réges-rég nem látott tájon barangolok.
Utamon a fekete Éjmadár kísér,
De barangolásom egyszercsak véget ér.

A Éjmadárba erősen kapaszkodva,
Repülök az álmok Varázsországába.
Az Éjmadár elszáll, egyedül maradok
Emlékeimnél is szebbeket álmodok.
A hold, s a csillagok őrzik álmaimat,
Hogy semmi meg ne zavarja azokat.

De amikor strázsájuk lassan véget ér,
Ablakom előtt egy kismadár dalra kél:
,,Ébredj!...Ébredj!...régen elmúlt az éjszaka,
Téged is csalogat már a nap sugara."
Hallgatok a kedves, dalos ébresztőre
És így gondolkodom, szememet törölve:

Nem tudom, mi a szebb egy hosszú éjszakában,
Álmodni ébren, vagy élni álmaimban.

Kerkakutas, 2017 aug. 7
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/31 oldal   Bejegyzések száma: 306 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 3 db bejegyzés
e év: 44 db bejegyzés
Összes: 306 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 29
  • e Hét: 262
  • e Hónap: 745
  • e Év: 15401
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.