Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/47 oldal   Bejegyzések száma: 462 
Csengery János: Magyar Horatiusából.
  2018-02-22 07:10:00, csütörtök
 
  Csengery János:

Magyar Horatiusából.

Nyugalmat!

(Carm. II., 16.)


A hajós nyugalmat kér az égtül,
Vész ha támad a nyílt tengeren.
Fellegektül a Hold elsötétül
S nem ragyog rá csillag fénye sem.

Nyugalmat kér, oh Crosphas barátom,
Harcos trák és tegzes méd csapat,
Ámde azt nem kaphat semmi áron,
Bárha kinál kincset, aranyat.

Mert kincs és rang meg nem menti lelked
Benne dúló szenvedélyitül,
S gondjaidtól, melyek ott repdesnek
A kazettás mennyezet körül.

Boldog, kinek ősi sótartója
Fényes disz a kisded asztalon,
S könnyű álmát el nem űzi róla
Szennyes vágy, gyötrő aggodalom.

Rövid a lét: sokra mért vadászszunk?
Más napért hont mit cserélgetünk?
A hazából könnyű bár futásunk,
Mig magunktól menekülhetünk?

Felszáll a Gond páncélos hajónkra,
A dandárral mind együtt üget.
Gyorsabb, mint a szarvas, mint a bóra
Hogyha kerget viharfelleget.

Élvezd, amit a jelen megadhat,
Ne kutasd a kétes holnapot:
Tűrd mosolygva, hogyha baj sanyargat,
Teljes üdv embernek nem jutott.

Hős Achilles kora sirba hullott,
Tithonus vénhedve senyvedett:
Mit te tőled megtagadt a sorsod,
Avval tán megáldhat engemet.

Legelődön száz még száz a csorda,
Rád nyerítnek a versenyfogat
Telivér kancái: és piros bíborba
Mártott gyapjú födi válladat:

Kis mezőt adott a Párka nekem,
Ám beváltó stép igéretét:
A göröc múzsának ihletében
Részt adott s megengedé lenéznem
A tömeg kaján itéletét.

Új Élet 1922. junius 4.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Barbarits Lajos: Nyár után - csók után.
  2018-02-22 07:08:17, csütörtök
 
  Barbarits Lajos:

Nyár után - csók után.


Alvó csókok kósza álma
jár az alkonyok nyomába'.
Ringó füzek néma árnya
mintha a csendre vigyázna.

De jó is - mégis, mintha fájna,
hogy harsan néha régi lárma,
táncát a gyermek-had ha járja
a réten halkuló homályba'.

És furcsa szárnyon száll a nóta:
"Ringa-ringa-ringarája!
Hol a Jancsi két libája?
Ringa-ringa-ringarája!
Róka szomszéd, merre látta?"

S 'a furcsa kis melódiára
- maga se hitte, maga se várta -
valaki - csókok kivert kutyája
ajkába harap, ugy dudorássza:

"Ringa-ringa-ringa rája !
- sirni holnap - kacagni mámat
Ringa-ringa-ringarája !
- jön már az ősz a csókra, nyárra -
Ringa-ringa-ringarája !
- meghalni indul valaki árva -

új_élet 1922. április 30.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Puskás István: "Keressétek, s megtaláljátok. . ."
  2018-02-22 07:01:18, csütörtök
 
  Puskás István:

"Keressétek, s megtaláljátok. . ."


"Keressétek, s megtaláljátok. . ."
Uram, ne fájjon a lázadás,
Amit kérdezek önszivembe tép:
Hol van hát? - hisz nem csal az Írás.

Fáklyám rőt lángja minden vak zugot
Bevilágol, keres, remél, kutat:
Uram, nem találom sehol abban,
Amit velünk tettél az Igazat.
-" Keressétek, s megtaláljátok . . ."
Uram ne vesd meg, aki kérdezni mer.
Ha miértet vár, s önkinjában
Lázadó szivét felmutatja:
Uram, miért van a Te Igazadnak
Mindenfelé egy igaz utja ?
Ne itélj ha felszegi fejét
Ha kér, ha kérd a vére lázad:
Miért kell Neked a mi gyászunk,
A mi imánk miért pogányabb.
Miért csak a mi oltárunkon
Verted le Úristen a lángot ?
-" Keressétek, s megtaláljátok . . ."
Uram én keresek ! - az Igazságot.

Új Élet. 1922. április 16.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Lakner Zoltán: Öregesen
  2018-02-20 07:38:29, kedd
 
  Lakner Zoltán:

Öregesen


Egyszer csak a csók is elapad
S nem Ízlik a legizesebb falat.
Még néha lány illanó lába nyomába járunk,
De elérni őt fáradt már a lábunk.
Talán még meg is fogunk olykor egy szűz kezet,
Sajnos, a kézfogásban nincs már üzenet.
Már csendes séták jönnek észrevétlen
S karunk lóbáljuk, hogy ne unatkozzunk egészen.
Fiatalok galoppolnak fel nyomunkban,
Mi pedig sétakocsikázunk a múltban.
Szép volt, jó volt, mondogatjuk fájón:

A virág, a lány s a csókos száj a szájon.
Pedig akkor is mindig csak vártunk és kerestünk,
És most, ime, ránk szakadt öregedő estünk.
S valahol, valahol már vár halk csendesen,
Mint éhes bandita: az öregség a lesen.

Magyar Minerva 1931.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Cincaminca: Szívfájdalom
  2018-02-20 07:18:45, kedd
 
  Cincaminca:

Szívfájdalom


Tudod-e milyen az: szeretve lenni,
érezni, szemedbe gyengülten nézni?
Merengj csak hosszan, vágyaidért,
tégy meg hát mindent, amire kért!

Tudod-e milyen az: szeretve lenni,
érezni súlyát a tátongó végnek,
dimenziókban, végtelen szárnyakon,
megfogni kezét, mely nyugszik a válladon.

Tudod-e milyen az: szeretve lenni,
érezni nem tudom, akárhogy akarom.
Hiába nyúlnék a teste után
és arcát is hiába simítanám.

Tudod-e milyen az: szeretve lenni,
érezni átjár a csend, nyugalom?
Tudod, hisz én megadom,
de nem érted mi ez a szívfájdalom...
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Győry Kálmán: Előszó az olvasóhoz.
  2018-02-20 07:15:22, kedd
 
  Győry Kálmán:

Előszó az olvasóhoz.


Az apám búsongó magyar volt,
Anyám meg csendet szerető...
Igy lettem én szomorú dalnok,
Igy akarta mind a kettő.

Ha hát játszi tavaszra vágyol,
Ajkad meg csak víg mosolyra:
Dobd félre ezt a hitvány írást,
És reám ne gondolj soha.

Ám hogyha tudod, mi a bánat
S hogy könny a legdrágább vagyon:
Szeressél akkor újjongóan,
S a nyakam öleld át nagyon!!

Így volt megírva . . . 1933.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
W. Wimberger Anna: Melanchólikus est
  2018-02-18 06:48:05, vasárnap
 
  W. Wimberger Anna:

Melanchólikus est


A csillagok messze széjjeldobálva a fakuló égen.
Kevesen még,
de utunk a lombok alatt már sötétlik, -
egy mosoly hinti csak elhalón fényit
belém s beléd.

Egy szó kínoz. Fájó, - ki se mondott.
A kezedben elbágyad a kezem
s tudja:
hideg lesz, üres a holdfényben este
s miként egy elhagyott táj a szívem . . .

Magyar Minerva 1933.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Hegyaljai Kiss Géza: Apám és Gárdonyi.
  2018-02-14 07:34:51, szerda
 
  Hegyaljai Kiss Géza:

Apám és Gárdonyi.


Szólt apámhoz, jobbját nyújtva felé:
Tanító vagy s én tanító vagyok,
Szivünk tüzétől nőnek nagyokra
Magyar égen az ifjú csillagok.

Szólt apámhoz és én csak figyeltem,
Olvastam könyvét, tengere gyöngyét,
Negyvennégy könyve magyar föld és ég,
Hunnia nyakán tündöklő gyöngyék.

Halott apám és halott Gárdonyi
Naponta itt van és ébred a mull,
S én áldom a két örök tanítóm,
Kitől a lelkem csillagfénnyé gyúlt!

magyar_lelek 1939.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
V - I Barna: Enyh-hely.
  2018-02-14 07:33:05, szerda
 
  V - I Barna:

Enyh-hely.


A' lét kietlenén
Egy lombos ős-fa áll,
Zöldebb a' szép liget
Virító fájinál;

Bár izmos ágiról
Minden sudár kiált :
Hogy már ezer vihart,
'S ezer szelet kiállt.

Mohos tövén a' hit
Patakja csörgedez ,
Fölötte szeretet
Zefirje lengedez.

Buján nő árnyiban
A' sok nemű erény ,
Teljes diszében is
Olly szende, olly szerény !

A' puszta vándorát
Ha szomj 's hő égeti,
Vagy a' fenyéres út
Veszélye kergeti ;

Ezen fa árnyiba
Be vonja ő magát,
'S az illatos növény
Köztt helyzi pamlagát.

'S mig a' csörgő patak
Vad szomját oltja-el,
Letörli homlokát
A' hűvös ég-lebel.

Üdülve élvezi
A' tárgyak kellemét
Most , mellyek környezik
Kicsinke enyh-helyét.

'S tűnődve szét-tekint
A' lét kietlenén,
Nyomor 's bú szurdokin ,
Hiúság tengerén ;

'S a' vétek mint ragyog,
A' rény miként lakói,
Bátran szemléli a'
Remény-fa-árny alól.

Honművész, 1837. július 2.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
H. Halmy István: Az élet-perceket számolom.
  2018-02-12 06:50:39, hétfő
 
  H. Halmy István:

Az élet-perceket számolom.


Mint az ereszről zenélve,
dallamosan hulló esőcseppek,
hullnak a perceim a végtelenbe . . .
(Tán már ezer éve ?!)

Semmibe meredő szemmel,
holt-mozdulatlan csönd-ágyban fekszem
és az élet-óra: szívem mennyit ver,
folyton számolnom kell.

Olyan régen számolom már.
És mindig úgy.. . És mindig ugyanaz . . .
Egy. . . kettő . . . megint egy . . . Talán most megáll ?
Nem ! Csak egy percig vár . . .

Megindul lüktetése
és én számolom, félve számolom
a hulló élet-perceket; mig végre,
mint úttalan csillag, az utolsó
esik a mélybe . . .

Kultúra- 1912. szept. 10.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
     1/47 oldal   Bejegyzések száma: 462 
2018.01 2018. Február 2018.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 221 db bejegyzés
e év: 532 db bejegyzés
Összes: 30429 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1746
  • e Hét: 39667
  • e Hónap: 142662
  • e Év: 336527
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.