Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/50 oldal   Bejegyzések száma: 492 
Barth Ferenc: A házasság
  2018-04-18 07:11:53, szerda
 
  Barth Ferenc:

A házasság


Bornak és víznek
Jóízű fröccse,
Ha jól keverted.
Ha Borod lőre,
Nem oltja szomjad,
Nem kérsz belőle.

Ha túlszeszezted,
Ez lesz a veszted,
Eszed elveszted.
Más issza meg majd
Fröccsöd helyetted!

(1957.)
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Szelestey László: A kakukkos óra.
  2018-04-17 08:04:22, kedd
 
  Szelestey László:

A kakukkos óra.


Az ősi ház a régi fák aljában
Oly csendesen áll egyedül magában,
Fiatal népe künn a zöld mezőben ,
S az öregek - már rég a temetőben.
Benn a szobákban minden uj, szokatlan
Két ódonság van még csupán csak ottan ,
Ezek utalnak most a régi jóra :
A nagyanyó és a kakukkos óra.

Az egyik egy nagy karszékhez lapulva
Alig látszik, hogy élve-é vagy halva ?
Csak száraz ajka kezd olykor mozogni
S az olvasószem csendesen bullongni.
A másik egy kis szögletben szegényen ,
Kityeg-kotyog és kakukkol szerényen,
Együtt szoktak ők minden roszra jóra
A nagyanyó és a kakukkos óra.

Kilencven éve lehet innen-onnan,
Hogy itten laknak békés nyugalomban.
Már a nagyanyó menyasszony korában
Itt volt az óra, a vendégszobában.
A boldogságnak perceit mutatta
S soha sem kapott dorgálást miatta.
Azóta együtt várnak roszra jóra :
A nagyanyó és a kakukkos óra.

Úgy össze szoktak . . . . . történt egy időbe,
Hogy a nagyanyó a templomba méne
S mig oda volt - a fiatal nép fogta
A lármás órát más szobába lopta . . . .
Az öreg megjött, leült karszékébe
S nem tudta mért ? de köny jött a szemébe.
Kérdezték őt, de nem felelt a szóra:
Nem vette észre, hogy nincs ott az óra.

Pihenni vágyott és nem birt pihenni,
Imádkozott, de az sem akart menni:
Bágyadt és lankadt volt egész testére,
De álom nem jött mégis a szemére.
És tébbedt-lábbadt s beért a szobába,
Hol a vén óra kotyogott magába.
Leült . . . kérdezték s nem felelt a szóra:
Elaltatá öt a kakukkos óra.

S vitték az órát régi jó helyére ;
De alig hogy ez oda vissza tére
A nagyanyónak is elment az álma
S becsoszogott szép csendesen utána.
Azóta ismét folyvást együtt élnek
S egymásnak régi dolgokat mesélnek,
S múlandóságuk veszik fontolóra,
A nagyanyó és a kakukkos óra . . . .

- Ketyeg az óra most is mint szokása,
Minden órában van kakukkolása,
S a nagyanyó is, mit tehetne többet ?
Majd bóbiskál, majd sóhajt egyet-egyet.
Egyszerre nagyot zörren most az óra ,
Összetörik és lehull a pallóra.
Egy mély sóhajtás - aztán minden néma :
Csendesen hever a kakukkos óra . . . .

Megjön a háznép, s ajtóhoz lopódzik,
S hosszú ideig csendben hallgatódzik,
S benyit - - de minő nagy a bámulása,
Hogy az órának nincsen kotyogása,
S az öreg mégsem ébred szenderéből,
Az olvasó is kiesett kezéből . . . .
. . . . . Az öreg megholt, s nem vár földi jóra -
S végkép elnémult a kakukkos óra.

Hölgyfutár, 1859. április 16.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Gerencsér Anna: Mikor eszembe jutsz . . .
  2018-04-17 07:57:29, kedd
 
  Gerencsér Anna:

Mikor eszembe jutsz . . .


Mikor eszembe jutsz, átzokog a szellő,
Szivemet, lelkemet betölti a képed.
Fakadó rózsáim harmatos szirmain,
Májusi éjszakák bűvös illatában
Felmerül emléked.

Mikor eszembe jutsz, miért nem vagy mellettem,
Hogy együtt nézhetnénk tavasz virulását,
Hogy abba a méla, imádságos csendben,
Had siratnánk együtt, sugaras álmaink
Lassú haldoklását.

Magyar Paizs, 1915. junius 3.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Gerencsér Anna: Békülés.
  2018-04-15 07:46:20, vasárnap
 
  Gerencsér Anna:

Békülés.


Mintha az az álom, az lenne az éltem,
Mintha újra raknám durván szétdult fészkem,
Mintha nékem szólna a madár az ágon,
Hiszen Te vagy üdvösségem, lelkem álma,
Imádságom ezen a világon.

Mintha visszatérne ajkad mosolygása,
Mintha kérés lenne szemed sugárzása,
Mintha csak azt látnám benne, amit kértem.
Elvesztettem . . . A Te édes hű szerelmed
Ezután is legyen az én éltem . . .

Magyar Paizs, 1915. junius 17.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Gedő Simon: Örök szerelem.
  2018-04-15 07:42:40, vasárnap
 
  Gedő Simon:

Örök szerelem.


Ha gőg s balga előitélet
Elszakítana tőlem téged,
Áldanám kínos gyötrelmembm
A percznyi örök üdvösségget.

Ha megszűnők egyszer dalolni
S nyugodni le a sírba térek
Lelkem te hozzád száll busongva
S kísérni fog a sírig téged.

A sir homálya nem riaszt már
A hideg sírtól én nem félek.
Lelkem érezni fogja mindig
A percznyi örök üdvösséget.

Ha rám borul a sir homálya
S beföd bút, bánatot emléket,
Lelkem tenálad fog lakozni
S kér néked örök üdvösséget.

Szarvas és Vidéke 1897. május 2.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Gedő Simon: Szerelmünk.
  2018-04-14 07:14:05, szombat
 
  Gedő Simon:

Szerelmünk.


Szerelmünk tiszta mint a hópehely
Mely tiszta égből hópelyhekre hull
Szerelmünk bűvös kettősszerelem,
Melyből sok, sok bűbájos dal virul.

Szerelmünk tiszta mint a harmat
Melyet csillogtat napsugár
Csillogó harmat, édes ábránd
Hamar szivünkből el ne szállj.

Szerelmünk édes mint az álom,
Mely hoz nyugalmat, édeset
Napfényes álom, tündér ábránd,
Ne érjük soha végedet.

Mint harmat a virágkéhelyben
Úgy szivünkben a szerelem
Himbálja édes, játszi ábránd,
Ne legyen vége sohasem.

Szerelmünk édes ábrándos, bohó
S mégis, mégis csordultig van szivünk
Szerelmünk boldog zengő zsongó ábránd
S boldog mert a boldogságban - hiszünk.

Szarvas és Vidéke 1897. április 11.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Aszlányi Károly: Tavasz futása
  2018-04-13 08:18:03, péntek
 
  Aszlányi Károly:

Tavasz futása


A tavasz itt hiába tengeti
énekes fiait. Hiába minden
faláska jó és csipetnyi álom,
erős a lánc és kövér a járom
(a szerelemről nem is beszélek.)

Hiába leng a zsenge hanga szerte
s hiába szép a síró villanypózna
huzala s rajt' nagytorkú tarka gébics -
s ha erre jársz és ha messze mégy is:
tudom mit ér a szád, de rád se nézek.

A tavasz itt hiába tengeti
táncos fiait. Hiába lengeti
láncos füveit. S hiába rakom ki
ezeregy csodámat. Rá se néznek
(egy szebb holnapról nem is beszélek.)

A tavasz itt hiába csurgatta
buggyanó levét fűre, fára. S már
meg se rázza lombos fejét. Sinek közt
fut. Póznák köszönnek. Kinyílt az ökle.
már nem haragszik. Hű famulusként
megyek mögötte.

S hogy majd mi lesz, arról nem is beszélünk.

Nyugat 1927.

 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Merényi Gyula: A kereszt
  2018-04-12 07:24:51, csütörtök
 
  Merényi Gyula:

A kereszt


Szívemben a halál szendereg,
Arcomon két különös rózsa
És a szemem bús, titokzatos.
Túlonti messzeségek
Ámúlója.

Könnyű a vállam s Alpest emel,
Vihar a szóm és fáradt, szomorú,
Húllni-léptem végtelen mezők
És homlokomon vérző
Koszorú.

Mert az élet-csúcsra felértem
S testvér búval, keresve, vágyva
E rejtelmes, nagy alkonyaton
Ráismerek az istent ködlő
Világra.

Karom szerelemmel kitárúl.
S, jaj, betelt sorsom már nem ereszt:
Bukó nap vetíti nagy árnyam:
És feketén fellobog elém
A kereszt.

Új magyar líra. 1919 -1936

 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Ruff Andor: Töröksirató.
  2018-04-11 07:11:22, szerda
 
  Ruff Andor:

Töröksirató.


Elhalványult a félhold dicsősége,
Aláhanyatlott Allah csillaga,
A Tubafának nincsen már virága,
Gyászról beszél a háremek dala,
A próféta szakála nem nyújt menedéket . . .
Dicsőséges kelet, letört a néped !

Legendás multak bátor hősregéi
Egy szélfuvásra összeomlanak,
A királytigrist varjak ostromolják,
A sast megtépik kis verébhadak.

A büszke népet, melynek fegyverétől
A legvitézebb nép is rettegett,
Melynek hatalmát messze napnyugatra
Kiterjesztette egykor napkelet,
Most sebzett vadként marják, fojtogatják,
A talpa alatt ég már az avar:
Gyáván pirulva, futni kény szeritik
Áldozva mindent, ha élni akar.

Mi hozta ezt a gyáva gyengeséget,
Mi bénított meg annyi hős szivet ?
Miért van az, hogy Ozmán büszke népe
Már évek óta csak temet, temet ?
Temet nagyságot, hírt, erőt, hatalmat ;
Temet hitet, erényt, hazát
S temetni látja tétlen és erőtlen
Gyászpompa nélkül, nemzetét magát.

Miért ? Mert hitt vakon azoknak,
Kik mézes szóval gyámjául szegődtek,
Mert önmagában pártokat teremtett,
És megbecsülte a hiteikedőket.

S miért, hogy ugy fáj ez a gyász nekem,
Miért, hogy sorsán én is könnyezem ?

Talán azért, mert napkelet virága
Mert származásra népemmel rokon ?
Avagy talán, mert árva gyengeségén
Támadt szivemben részvét, szánalom ?
Vagy mert a multak gyászos korszakában
A hőseinknek nyújtott menhelyet,
Kiket kivert a hóhérok hatalma,
Hogy bátorságuk igy büntesse meg ?

Óh nem rokonsziv dobbanása ez most,
Nem is a hála, nem is szánalom:
Csupán egy fájó aggódás keserve.
Melyben hazámnak sorsát gyászolom.

Magyar Paizs, 1912. november 21.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Boros Ferenc: Az édes anyámnak.
  2018-04-10 07:24:04, kedd
 
  Boros Ferenc:

Az édes anyámnak.


Még éjjelenként megreszket a lelkem
Még hiszek törpe - ugráló manókban
Mik elvisznek majd, hogyha rossz leszek.

Még megrémít, ha éjjel üt az óra:
A törpe herceg akkor ül a lóra,
Bezörget majd és elvisz engemet.

Anyuska édes bölcsődalát hallom,
5zeretek pöttön bánatokba esni
És szeretek az éjszakába lesni.

Borsózó vizröl nokturnókat írni:
Mert töröm magam kis énekek miatt -
A Rába mellett élt egy csöndes asszony.

Anyám még él a fiad !

kultura_1911. julius 25.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
     1/50 oldal   Bejegyzések száma: 492 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 210 db bejegyzés
e év: 1113 db bejegyzés
Összes: 31010 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2001
  • e Hét: 2001
  • e Hónap: 165073
  • e Év: 748495
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.