Regisztráció  Belépés
migova.blog.xfree.hu
" Aki sosem követ el hibát, általában semmit sem csinál " Spevi Éva/migova
1953.06.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/47 oldal   Bejegyzések száma: 464 
Kodály Zoltán
  2008-03-08 19:28:42, szombat
 
  Kodály: Háry János - Intermezzo

Link

1967 Március 6 halt meg- Kodály Zoltán, Kossuth-díjas magyar zeneszerző népzenekutató, zenepedagógus; a Kodály-módszer atyja





Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853-1926) Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857-1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt.A galántai népiskolában (1888-1892) és a nagyszombati érseki főgimnáziumban (1892-1900) végezte alsóbb tanulmányait. 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakára, valamint az Eötvös Kollégiumba. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia Hans Koessler zeneakadémiai zeneszerzés-osztályában. Széles irodalmi, művészettörténeti, nyelvészeti, történettudományi látókörét az Eötvös Kollégiumban szerezte meg, s az itt töltött évek meghatározó jelentőséggel bírtak későbbi tudományos pályájának, tudósi attitűdjének kibontakozására.

Kereső alkata irányította a korszak egyik leglázasabban kutatott tudományos témája, a népdal - szöveg és dallam - vizsgálata felé: a magyar népdal strófaszerkezetéről szóló bölcsészdoktori disszertációját (1906) - korábbi gyűjtések és Vikár Béla fonogramgyűjteménye mellett - már saját első gyűjtőútja készítette elő (1905). Elődeihez képest egészen új módon értelmezte a népdal fogalmát, amikor a városi zeneszerzők divatos népies műdalait - amelyeket addig népdalnak tekintettek - szembeállította az általa gyűjtött autentikus parasztzenével. Későbbi felesége, Gruber Emma szalonjában éppen e munkája révén kötött életre szóló barátságot Bartók Bélával is, aki vele egy időben, de tőle teljesen függetlenül kezdet foglalkozni a témával. Közös tevékenységük első gyümölcseként 1906-ban húsz népdalt adtak közre zongorakísérettel (Magyar népdalok)






1906 Október 22-én mutatták be diplomamunkáját, a Nyári estét. Ezután fél éves berlini és párizsi tanulmányútra indult. Itt ismerkedett meg Claude Debussy zenéjével. Tanulmányútjáról hazatérve a 1907-től a Zeneakadémia zeneelmélet, 1908-tól zeneszerzéstanárává nevezték ki.

1913-ban Bartókkal együtt benyújtották a Kisfaludy Társasághoz Az új egyetemes népdalgyűjtemény tervezetét, amelyben saját gyűjtésükre támaszkodva, a népdal fogalmát immáron tudományos eszközökkel tisztázva, új elvek alapján kívánták létrehozni a magyar népzene összkiadását. Az általuk kezdeményezett kiadványsorozat publikálása azonban - A Magyar Népzene Tára címen - az ötvenes évekig váratott magára. A tízes-húszas évekre - elsősorban az 1916-17-ben folytatott, ám teljes egészében csak nemrégiben kiadott Nagyszalontai gyűjtés tapasztalatainak birtokában - Kodály kidolgozta a gyűjtés módszertanának és a felhalmozott anyag rendszerezésének szempontjait. Az I. világháború kitörése nemcsak műveinek nyugat-európai terjedését akadályozta meg, hanem a falusi gyűjtések folytatását is. Kodály ezért ismeretterjesztő és tudományos közleményeket írt az Ethnographia és a Zenei Szemle című folyóiratok számára. 1919-ben Zeneakadémia, új nevén a Zeneművészeti Főiskola aligazgatójává nevezték ki. Bartók társaságában tagjai lehettek a Reinitz Béla vezette zenei direktóriumnak. 1920-1923 között nem írt új műveket. 1923-ban, két hónap alatt készítette el Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricust. Kodály pillanatok alatt Magyarország vezető zeneszerzőjévé vált. Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el.

Kecskeméti Vég Mihály szövegére komponált magyar zsoltár nemcsak a közvélemény nagyobb részét állította Kodály mellé, de a tanítványok seregét is vonzotta. Kodály szellemi támogatásával és az ő népnevelő-népművelő eszméinek jegyében hozta létre a harmincas évek közepén a Magyar Kórus és az Énekszó című folyóiratot. Mindkettő a katolikus egyházzene megreformálására, valamint a zenei nevelés színvonalának emelésére Alapvetően történeti aspektusból vizsgálta a népzenét, vagyis a gyűjtött anyagban történeti stílusokat különített el egymástól: elméletének első nagy összefoglalását 1937-ben A magyar népzene című monográfiájában jelentette meg. A trianoni békeszerződés akadályokat gördített a gyűjtések szisztematikus folytatása elé, ezért a húszas évektől Kodály már csak az új határokon belül végezhetett kutatásokat. Talán ezzel magyarázható, hogy érdeklődését ekkor a magyar zenetörténet forrásainak kutatása keltette fel, s elsősorban az foglalkoztatta, miként értékelhető e gyér forrásanyag a már ismert népzenei dokumentumok tükrében.

Kodály úgy döntött, hogy ezentúl gyermekkarok számára komponál műveket. A Háry János daljáték (1925-27), a Marosszéki táncok (1930), a Galántai táncok (1933). A Psalmus Társaságban már Európa és Amerika hangversenytermeibe is eljutott. A Felszállott a páva (1938-39) és a Concerto (1934) eleve külföldi megrendelésre készült: előbbi az amsterdami Concertgebouw, utóbbi a Chicagói Filharmonikusok ötven éves jubileumára.A harmincas években a nagyzenekari alkotások mellett Kodály álma is valóra válhatott: a népdal megszólalt a hangversenypódiumon és az

Operaházban. 1925-ben induló dalestjein számos népdalfeldolgozása hangzott fel a Magyar népzene sorozatának tíz-tíz kötetéből, s ebben jelentős szerepet vállalt néhány kitűnő magyar énekművész. A nagy változást a Székely fonó hozta, amelynek zenei anyaga már kizárólag népdalra épül. Későbbi kórusaiban Kodály újból a magyar költészethez fordult. A magyarság néprajza számára 1937-ben megírta A magyar népzene című népzene-történeti összefoglalását. Kodály arra is rávilágított, hogy zenetörténeti emlékek hiányában a magyar zenetörténeti kutatás legfontosabb segédtudománya a zenei néprajz, és ezzel Magyarországon is meghonosított egy új diszciplínát, az összehasonlító népzenetudományt.

A Kodály-írások új témája a zenei nevelés, amelyet ő “zenei belmissziónak" tekintett. Felszólalt a magyar karének ügyében (1937), s felvettette az óvodai zeneoktatás ötletét is (Zene az óvodában, 1941). E munkával párhuzamosan számos pedagógiai művet tett az iskolások asztalára: elsőként a kétszólamú éneklésbe bevezető Bicinia Hungarica (négy kötet, 1937-1942) látott napvilágot. A harmincas-negyvenes évek fordulóján Kodály terve: az általános iskolai énekoktatás színvonalának emelése, a kormányzat és a főváros részéről is támogatást kapott. 1938-ban harminckét vezető értelmiségi társaságban, a Pesti Napló hasábjain tiltakozott a zsidótörvények ellen. 1940-ben Norvégia német megszállása feletti döbbenet hatására zenésítette meg Weöres Sándor versét, a Norvég leányokat. Forradalmi Petőfi-kórusai (Csatadal, Rabhazának fiai, Isten csodája) pedig a magyar kulturális és nemzeti függetlenség eszméjét hirdette egy olyan korban, amely egyre inkább kiszolgáltatta magát az elnyomó német hatalmaknak.

1942-ben nyugalomba vonult, de folytatta a népzene tantárgy oktatását a Zeneakadémián; a kormány a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki. A Magyar Dalegyesületek Országos Szövetsége az 1942-es évet Kodály-évvé nyilvánította. 1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagjává választotta, 1946-1949 között igazgatója volt. 1944-ben és 1945-ben zsidókat próbált menekíteni. 1944-45 fordulóján végül Kodály is egy budapesti zárda pincéjébe kényszerült- itt keletkezett békéért könyörgő zenekarra, orgonára és kórusra komponált miséje a Missa brevis, (ennek 1942-ben már galyatetői pihenése alatt elkészült orgonaszóló-változata az Organoedia, amelyet az ostrom alatt orgona-kórus ill. zenekar-kórus faktúrát adott) amely végül az 1945. februári ostrom utáni főváros első bemutatójaként 1945. február 11-én mutattak be az Operaház ruhatárában. Feleségének halála után (1958. november 22.), 1959. december 18-án házasságot kötött a fiatal Péczely Saroltával.

A 2. világháborút követően Kodály meghatározó szerepet vállalt az ország szellemi újjáépítésében. Számos közéleti feladatot kapott: a Magyar Művészeti Tanács és Zeneművészek Szabad Szervezetének elnökévé, valamint nemzetgyűlési képviselőjévé választották, s kinevezték a Zeneművészeti Főiskola igazgatósági tanácsának elnökévé. 1947-ben, a Szovjetunióban, 1948-ban és 1949-ben pedig újból Nyugat-Európában járt, 1965-ben két hónapot töltött Amerikában. Népzenei, zenepedagógiai konferenciákon vett részt, és nemzetközi kitüntetésekben részesült. Háromszor kapott Kossuth-díjat (1948, 1951, 1957). Kodály Zoltán 1967. március 6-án, reggel ¾ 6-kor, szívroham következtében hunyt el Budapesten.

"A zene múlhatatlan része az egész emberi műveltségnek... így hát magától értetődő volt, hogy a zenét be kell kapcsolni az iskolai tárgyak közé."
(Beszéd a dunapataji művelődési ház avatásán, 1966)

"...a zeneképzést tulajdonképpen már az óvodában kell elindítani, hogy a gyermek a zene alapelemeit korán idegezze be, mert a zenei hallásra való nevelés csak ezzel a korán meginduló alapos munkával válhat eredményessé."
(Nyilatkozat a Fiatalok című lapban, 1941)

"A gyermek ne fogalmakat, definíciókat gyűjtsön, hanem zenekincset. Annak számbavételére, rendező áttekintésére ráér később."
(Bicinia Hungarica I. Utószó, 1937


Kodály Zoltán: Öregek
Link





"Az általános iskola célja: a teljes embert megalapozni. Zene nélkül nincs teljes ember... Jó mérnök, vegyész stb. lehet valaki, ha tizenöt éves koráig rá sem gondol. De zeneértő nem lehet, ha hatéves korában (s játékosan még előbb) nem kezdik rendszeresen nyitogatni-gyakorolni a fülét... A zene ügye az általános iskolában nem is a zene ügye elsősorban. Közönségnevelés=közösségnevelés."

Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, jelentős szerepe van a szakoktatásban is. Ezek az alapelvek fokozatosan alakultak ki, fogalmazódtak meg és mentek át a gyakorlatba, azután, hogy a zeneszerző figyelme 1925 táján a zenepedagógia felé fordult. Elgondolásait legjobban az írásaiból vett idézetekkel összegezhetjük:

"A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be."
(Mire való a zenei önképzőkör, 1944 )




 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Zorán zeneszerző, énekes
  2008-03-08 19:04:32, szombat
 
 



Sztevanovity Zorán előadóművész, zeneszerző, gitáros, énekes, Sztevanovity Dusán szövegíró bátyja.
1942. március 4-én született Belgrádban. Szülei diplomáciai szolgálatban kerültek Magyarországra, 1948-ban, majd politikai okokból végleg itt telepedtek le. Zorán azóta is Budapesten él.

Iskoláit már Budapesten végezte. 1960 és 1963 között a Műegyetemen villamosmérnöknek tanult, de tanulmányait egyre sűrűsödő zenekari elfoglaltságai miatt nem fejezte be.

A beatkorszak hajnalán, 1960-ban öccsével, Dusánnal megalapítja a Zenith együttest, mely a Nyugati pályaudvar Hangulat bárjában játszott. 1961-ben a Bálint István (dob), Elekes Zoltán (szaxofon), Maka Béla (elektromos bőgő), Rudas András (zongora), Sztevanovity Dusán (gitár), Sztevanovity Zorán (szólógitár, ének) felállású zenekar a Metro-klubbal kötött szerződést, a zenekar így lett Metro néven ismert Zorán (a Metro kíséretével) elindult az 1962-63-as Ki Mit Tud-on, és Gershwin Summertime-jánák magyarításával nyert. Ebben az időben a Táncdalfesztiváloknak is rendszeres résztvevője volt, a Fehér sziklák című dallal nagy sikert aratott A Metro az Illés és az Omega mellett a magyar beatzene harmadik legnépszerűbb zenekara. Kezdetben ők is angol nyelvű slágereket játszanak, majd 1966-tól saját dalokkal jelentkeznek, legtöbbjük szövegét Dusán írja. A zenekar két nagylemezt, számos kislemezt és rádiófelvételt készített. A hetvenes évek elején a Metro több átalakuláson és stílusváltáson megy keresztül, Frenreisz Károly és Schöck Ottó távozása már a Metro feloszlását előlegezte meg. A zenekar végül 1972-ben bomlott fel, számos kislemez és két nagylemez (köztük az első magyar koncertlemez) megjelentetése után.

Máig jellemző stílusa a Presser Gáborral való találkozás után alakult ki, akivel 1976-ban kezdett együtt dolgozni. Az első közös nagylemez 1977-ben jelent meg (rajta Zorán máig egyik legismertebb dala: az Apám hitte). A szólólemezeken szereplő dalok legnagyobb részét az LGT alkotóköre jegyezte (beleértve Zorán azóta is állandó szövegíróját: testvérét, Dusánt), de érdekes színfoltot jelentett harmadik lemezén a Fonográf-tagok által írt (Szörényi-Bródy) és kísért dalok, és a kalandos történetű Ne várd a májust című Bródy-szerzemény.Az 1980-as években valamivel ritkábban adott ki lemezeket. 1989-ben B. Tóth László műsorvezetőnek hívta az akkor induló Calypso Rádióba, ahova még a '90-es évek folyamán is rendszeresen visszajárt.

Az 1991-ben megjelent album (Az élet dolgai) óriási sikereket ért el, többek között az azóta emblematikusnak számító A szerelemnek múlnia kell című dallal.

1993 őszén unplugged (akusztikus hangszerelésű) koncertsorozatot adott, Magyarországon elsőként, melyet nagy siker fogadott. Ettől fogva rendszeresen turnézik, évente egy-két alkalommal, felkeresve kisebb-nagyobb vidéki városokat csakúgy, mint nagyobb budapesti helyszíneket, mint a Budapest Sportcsarnok, az Erkel Színház vagy a Művészetek Palotája. Zenekarában olyan ismert hazai zenészek játszanak, mint Horváth Kornél, Sipeki Zoltán vagy Lattmann Béla.

Az 1990-es években és az ezredforduló után is rendszeresen készít új lemezeket. A túlnyomórészt Presser-Dusán jegyezte stúdiólemezek mellett néhány koncertlemezt és külföldi szerzők (többek között Chris Rea, Leonard Cohen, Sting) dalainak feldolgozásait tartalmazó korongot is megjelentetett






Díjai:

Ezüst Gitár-díj (1967)

Liszt Ferenc-díj (1982)

Arany Európa életműdíj (1994)

Arany Zsiráf Életműdíj (1998)

Artisjus-díj (2002)

Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2005)

Kossuth-díj (2006)

Prima Primissima díj (2006)


Link
Kell ott fenn egy ország

Link
A szerelemnek múlnia kell

Link
Ne várd a májust

Link
Apám hitte



 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Simándy József
  2008-03-08 18:51:41, szombat
 
 



Simándy József (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. - 1997. március 4.) Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese volt. Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belső ereje hőstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá. Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben és itthon is a közönség kedvence volt. A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az ő hangján csendült fel először a Bánk bán Hazám, hazám áriája az iskolák ének-zene óráin.

Simándy József megjelenésével, olaszos dallamérzékével, hangja német-ezüstös csengésével, tősgyökeres magyar artikulációjával, éneklésének beszédszerű természetességével kivételes operaszínpadi jelenség volt;

A "Hazám, hazám" az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökség emblematikus értéke marad" Művészetének alapvonása sugárzik belőle: a felelősség. Ha létezett magyar operaénekes, akinek éthosza volt, Simándy volt az. Idealista volt; nálunk talán az utolsó, aki feltétlenül hitt azokban a nemes érzelmekben és eszmékben, amelyekről az operák szólnak.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban, Bizet Carmen című operájában, Don José szerepében.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

1997. március 4-én, 81. életévében hunyt el.

Korán elénekelte a Psalmus Hungaricus Zsoltárosát, s attól fogva, hogy visszatért vele az operaszínpadra az eredeti tenor Bánk bán, ő lett a Magyar Énekes. Bűnösen későn, 1969-ben, 53 évesen készített portrélemezén a hang olykor már fátyolos, de mindegyre felragyog, vitele meg-meginog, de a melosz, a dikció töretlen. A CD-ről egységes, de plasztikus kép alakul ki róla. Hős. Tamino "képáriája" a tettrekészséget és a győzelem bizonyosságát sugározza. Florestan áriája az ő előadásában megrendítően és felemelően teszi meg a beethoveni utat az egzisztenciális mélyponttól a szerelmet és szabadságot megtestesítő angyalalak extatikus víziójáig. A hőst halljuk A trubadúr strettájában, Radames románcában és Kalaf áriájában is. Költő. S költője mindig trubadúr: szerelmes lovag-dalnok. Hunyadi László áriájának ihletettsége, Manrico f-moll áriája után kivételes csúcspont jön: Stolzingi Walther versenydalának párját ritkítóan szép előadása. Radames románcában is előlép a hősből a "trubadúr", s végül a Tosca "képáriájában" a festő is szerelmes lovag-dalnokká alakul képzeletünkben. Hazafi és államférfi. Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni.






Fontosabb díjai

1953-ban Kossuth-díj,
1962-ben érdemes művész,
1964-ben kiváló művész,
1990-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj.






Erkel ferenc: Bánk Bán (részlet)
Link

Tárkányi Imre: Simándi József emlékére

A nagy csillár fénye már kihunyt
És Bánk, ott ült a színpadon
Arcát kezébe rejtette
Töpprengett súlyos gondokon.
A művész szemében sugárzott
Ifjúság varázsos fénye:
Ajkáról szárnyalva szállt a dal,
Szívünknek drága zenéje.
Hatvannyolc évét elfeledte,
Valóra vált legszebb álma:
A régi partnerekkel együtt,
Ahogy könyvében kívánta.
Tanultunk Tőle ismét, újra:
Hazám, hazám, te mindenem!
Az áriát mely elkísérte
Bánkot egy hosszú életen.
És vele együtt ünnepeltük
Örülve, hogy megnyílt a Ház.
A csillár fénye végleg kihunyt,
S szívünkben maradt a varázs.




 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Boldog Báthory László
  2008-02-27 11:55:29, szerda
 
  FEBRUÁR 27. - BOLDOG BÁTHORY LÁSZLÓ





Link
 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Elhunyt Körmendi János
  2008-01-09 17:20:22, szerda
 
 



Hatvanévnyi szereplés után vasárnap meghalt a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész. A közönség leginkább kiváló komikusként ismerte, de mint író is sikeres volt, ő írta például a legendássá vált Csehov-paródiát.

Életének 81. esztendejében elhunyt Körmendi János színművész, író - tudatta a család közlése alapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium szerdán. A színművészt a tárca saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.

A leginkább komikus alakításairól híres színész hatvan évet töltött a színpadon, több mint egy éve küzdött súlyos betegséggel.

Körmendi János Szegeden született 1927-ben, a Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1946 és 1951 között végezte. A háború utáni első nagy színésznemzedék tagja, népi kollégista volt, főiskolai osztálytársa Sinkovits Imrének, Márkus Lászlónak, Gyurkovics Zsuzsának.

35 évig a Madáchban játszott

1951-ben, friss diplomával a zsebében lett a Madách Színház tagja, a körúti társulathoz harmincöt éven keresztül hűséges volt. 1987-ben a Mikroszkóp Színpad társulatához szerződött, ezenkívül fellépett a Thália Színházban, a Radnóti Színpadon, az Operettszínházban, sőt az operaházban is.

Több kabarétréfát és tévébohózatot is írt, a legnevezetesebb közülük Csehov Három nővérének paródiája, amelyet Márkus Lászlóval és Haumann Péterrel adtak elő a Magyar Televízió egyik szilveszteri műsorában. A fergeteges sikerű átirat ma is gyakran szerepel a kívánságműsorokban. Több évtizedes pályája során elsősorban epizódszerepeket kapott, s gyakran néhány mondatban kellett felhívnia magára a figyelmet

A rögtönzés művésze

Kiváló komikus volt, művésze a rögtönzéseknek. Játszotta Próbakőt (Shakespeare: Ahogy tetszik), Holofernest (Shakespeare: Lóvá tett lovagok), Miskát (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő), Sylvestert (Moliére: Scapin furfangjai) Novotnyt (Shubert: Három a kislány). Filmekben is láthatta a közönség (Patyolat-akció, Krebsz, az Isten, Te rongyos élet). Levelek az urológiáról című kötete 1974-ben, az Életrajz két felvonásban 1987-ben, a Nyakig a színházban 1990-ben jelent meg.

Művészi munkáját 1963-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1978-ban lett érdemes művész, 1989-ben kiváló művész. 2002-ben megkapta a Köztársasági Elnök Érdemérme kitüntetést. Csaknem hat évtizedes sokoldalú, művészi munkásságáért, szókimondó és pózmentes alakításaiért 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.


A három nővér paródia
Link

2001-ben a Mikroszkóp Színpad évadnyitó ülésén Heller Tamással és Selmeczi Györggyel (MTI)



 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
100 éves lenne Wass Albert
  2008-01-09 16:27:56, szerda
 
 



Wass Albert

Született: 1908. január 8. Válaszút, Magyar Királyság (ma Románia)

Meghalt: 1998. február 17.(90 éves) Astor, Florida (USA) erdélyi magyar író és költő.






Az erdélyi magyar irodalom Magyarországon csak halála után felfedezett alakja volt. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amely több generációs családi életrajz formájában áttekinti a történelmünket 1050-től egészen a mai korig. 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceausescu elnökségének éveiben Romániában könyveit betiltották. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt.

Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi olvasók mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik. 2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel:
az
Adjátok vissza a hegyeimet!
és a
Kard és kasza.






A Kolozsvár melletti Válaszúton született. Anyja révén német származású, s német unokatestvére lett az első felesége. Hat gyermek apja, akik közül egy korán meghalt. Fiai közül Wass Huba jelentős karriert futott be az amerikai hadseregben. Dandártábornoki rangot ért el, és részt vett egyebek között az 1991-es Sivatagi vihar hadművelet harcászati terveinek kidolgozásában.

Wass Albert tanulmányait Debrecenben, a németországi Hohenheimban és Párizsban végezte. Erdélybe apja betegsége miatt 1932-ben tért vissza, egy ideig azonban nem tudott még a családi ügyekkel foglalkozni, mert a román hadseregben a kötelező sorkatonai szolgálati idejét töltötte. Nagyapja halála után, 1936-ban átvette az egyházi tisztségét, így az erdélyi magyar református egyház kerületének főgondnoka lett.

A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) alapján Erdély északi része visszakerült Magyarországhoz. A következő év elején Wass Albertet a magyar Mezőgazdasági Minisztérium erdészfelügyelőnek nevezte ki Dés településre. Két hónappal később pedig a kolozsvári Ellenzék című lap irodalmi szerkesztője lett.

Mint tartalékos tiszthelyettes 1942 májusától három hónapos katonai kiképzésen vett részt, melynek végeztével a Magyar Királyi Lovasság zászlósi rangját kapta meg. A következő év márciusában a lap főszerkesztőjét behívták a hadseregbe, Wass megbízott helyettes lett. Wass Albert saját életrajzában meséli el, hogy alig három hónap után ,,két német a Gestapótól behatolt a szerkesztőségbe, felmutatva a parancsot, hogy a német hadsereg megbízásából »felügyelniük« kell a lapot, egyszerűen kisétáltam az irodámból, és felmentem a hegyekbe. Két hét múlva édesapám régi barátja, Veress Lajos tábornok üzent, hogy a németek »keresnek« engem. Hogy elkerülje a kellemetlenségeket, Veress tábornok, aki az Erdélyben állomásozó magyar hadsereg parancsnoka volt, egyenruhát adott nekem, s mint alhadnagyot Ukrajnába küldött a 9. Magyar Királyi Lovassággal, ahonnan csak karácsonykor tértem vissza." Ezt a feladatot olyan jól látta el, hogy kétszer is megkapta a vaskeresztet.

Wass különböző beosztásokat látott el a hadseregben, majd 1944 áprilisától Veress Lajos tábornok szárnysegédje lett. A háború vége felé közeledvén a szovjet csapatok (majd később a románok is) egyre beljebb nyomultak. 1944 decemberében mutatták volna be egy drámáját a Nemzeti Színházban, de a bemutató a szovjet megszállás miatt elmaradt.

A II. világháború utolsó szakaszát katonatisztként élte át. Nem várta meg Észak-Erdély újbóli román elfoglalását, 1945 húsvétján lépte át a nyugati határt, az emigrációt választotta. Először Sopronba utazott, majd 1952-ig Németországban élt, Bleichbachban, később Hamburgban. Onnan 1951. szeptember 21-én az amerikai hatóságok megfelelő vizsgálatainak lefolyása után (egészségügyi, illetve hatósági vizsgálatok) az Egyesült Államokba utazott, ahol nyugdíjaztatásáig, a floridai egyetemen a nyelvi laborban dolgozott mint technikai segédszemélyzet (ő kezelte a magnószalagokat). Amerikába már nem vitte magával feleségét és gyermekét, mivel akkoriban az USA tbc-betegeket nem engedett bevándorolni.

A román Néptörvényszék 1946 tavaszán Wass Albertet távollétében halálra ítélte háborús bűnökért és gyilkosságért. Azzal vádolták, hogy 1940-ben az Észak-Erdélybe bevonuló magyar csapatoknak parancsba adta egy ortodox pap családjának és néhány románnak, a helyi zsidó kereskedőnek és családjának, valamint az ortodox román pópának és annak magyar szolgálójának a kivégzését.

A román hatóságok többször is kérték kiadatását, 1979-ben az USA Igazságügyi Minisztériuma többszöri átvizsgálás után, nem kellő megalapozottságára hivatkozva elutasította a kérelmet. Ez történt akkor is, amikor a Wiesenthal alapítvány tett feljelentést ellene, mivel azok között az emberek között, akiknek kivégzésére állítólag parancsot adott, két zsidó is volt. Az USA az ügy átvizsgálása után ejtette a vádakat.

Wass Albert többször is azt állította, hogy a román kommunista állam titkosrendőrsége, a Securitate merényletek sorozatával igyekezett őt megölni - ezt azonban nem sikerült bizonyítania.

Az Egyesült Államokban töltött emigrációja során a Floridai-félsziget közepén elhelyezkedő Ocala Nemzeti Park területén lakott haláláig (egyes híradások szerint öngyilkos lett). Ténylegesen saját vadászpuskájával végzett magával: szájába vette a puska csövét, s elsütötte a fegyvert. Astorban (Florida) halt meg 1998-ban. Nehéz anyagi helyzetbe került, mert szélhámosok kiforgatták a vagyonából (ami leginkább temérdek könyvének szerzői joga volt). Kívánsága teljesült azzal, hogy hamvai Erdélyben, a marosvécsi (az egykori Kemény-) kastély kertjében, Kemény János mellett nyugszanak.






Magyar állampolgársága

A magyar sajtóban évekig tartotta magát az a vélekedés, hogy Wass Albert magyar állampolgárságát, többszöri kérvényezése ellenére, haláláig sem kapta vissza, s állampolgársági kérelmét a magyar állam rendre elutasította, arra hivatkozva, hogy a párizsi békeszerződés szerint újra automatikusan román állampolgár lett.2007-ben Simicskó István KDNP-s és Babák Mihály fideszes képviselő arra kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy adjon posztumusz állampolgárságot Wass Albertnek. Az elnöktől azt a választ kapták, hogy ez több okból nem lehetséges, amelyek közül a legfontosabb, hogy Wass 1997-ben már megkapta a magyar állampolgárságot - az író magyar állampolgárként halt meg. Ugyanakkor az állampolgárságot igazoló okirat csupán egy éves időtartamra szólt, melyet az író sérelmesnek tartott, s nem is élt vele.

Irodalmi munkássága

A fiatal gróf számára az irodalmi sikert az 1934-ben megjelent A farkasverem című regénye hozta meg, aminek köszönhetően Baumgarten-díjban részesült és több irodalmi társaság is tagjává fogadta. Molter Károly az 1941-ben megjelent Erdélyi elbeszélők című antológiában így méltatta:

"Természetérzéke, tájmegidéző képessége csodálatos. Művei szélesen hömpölygő, robbanó erejű, nagyvonalú alkotások. A fiatal erdélyi prózaírók közül kiválik egyéni hangjával, látásmódjával; izgalmas történetei úgy áradnak belénk, mint egy forró vérhullám."

Művei

Regények, novellák, elbeszélések

1934 Farkasverem
1940 Csaba
1940 Mire a fák megnőnek
1940 Jönnek!
1941 A titokzatos őzbak (novellák)
1943 A kastély árnyékában
1943 Egyedül a világ ellen 1943 Vérben és viharban
1944 Tavaszi szél és más színművek
1945 Valaki tévedett (novellák 1945-49-ből)
1945 A költő és a macska (elbeszélések)
1947 A rézkígyó
1949 Zsoltár és trombitaszó - Örökösök (novellák, karcolatok, levelek - posztumusz kisregény 1949-ből)
1949 Adjátok vissza a hegyeimet!
1951 Ember az országút szélén
1952 Elvész a nyom
1953 Tizenhárom almafa
1958 Az Antikrisztus és a pásztorok
1959 A funtineli boszorkány
1964 Átoksori kísértetek
1965 Elvásik a veres csillag
1967 Magukrahagyottak
1974 Kard és kasza
1975 Magyar örökségünk (Tanulmányok, hátrahagyott novellák, írások, interjúk)
1978 Halálos köd Holtember partján
1985 Hagyaték
1989 Te és a világ (novellák)
Eliza (angolul íródott)
Igazságot Erdélynek!
Józan magyar szemmel I-II. (publicisztikák)
Karácsonyi üzenetek - A temető megindul
Magyar pólus (Újabban fölkutatott versek, novellák, tárcák, közéleti írások, interjúk és levelek)
Népirtás Erdélyben
Hűség bilincsében
Hanky tanár úr
Se szentek, se hősök
A szikla alatti férfi
A sólyom hangja
Csillag az éjszakában
Black Hammock
Magyar Számadás
Nem nyugaton kel fel a nap
Voltam

Versek, mesék

1927 Virágtemetés (vers)
1942 Tókirály és szile (Tavak könyve mesesorozat 1.)
1942 A bölcs bölömbika (Tavak könyve mesesorozat 2.)
1942 Évszakok teremtése (Tavak könyve mesesorozat 2.)
Csupafej, a jégmadár (Tavak könyve sorozat 4.)
1946 Mese az erdőről (Erdők könyve sorozat 1.)
1946 Bulámbuk (Erdők könyve sorozat 2.)
1946 A vén gombacsináló (Erdők könyve sorozat 3.)
1946 Éjjeli pávaszem (Erdők könyve sorozat 4.)
1947 A láthatatlan lobogó (vers)
1971 A hunok útra kelnek (Hun mondák könyve sorozat 1.)
1971 Isten kardja (Hun mondák könyve sorozat 2.)
1972 Szerencsés Pista (Válogatott magyar népmesék sorozat 1.)
1972 A repülő kastély (Válogatott magyar népmesék sorozat 2.)
A zenélő ezüst kecske


mellszobra Szombathelyen




Emlékezete

2003 márciusában - posztumusz - alternatív Kossuth-díjjal tüntették ki.
2003. április ,,Van esély a háborús bűnösként Romániában halálra ítélt Wass Albert erdélyi író rehabilitálására, de ehhez a család aktív segítségére van szükség." - Ezt Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora jelentette ki a Népújság című marosvásárhelyi lapnak adott interjújában.
2007. január 9. - ,,Amíg én vagyok az igazgató, addig az Ifjúsági Házban Wass Albert-regényből dramatizált előadást senki sem fog tartani" - esküdözött az Új Magyar Szónak Vasile Dorel, a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Ház igazgatója, aki az intézményben megtiltotta a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház két
Wass Albert-regényből dramatizált előadásának bemutatását.
2007. január 17. - Budapesttől néhány kilométerre, Solymáron január 17-én éjszaka vandálok ledöntötték Wass Albert bronz portrészobrát. A szobordöntőknek nem színesfémre volt szükségük, (mert a mű orra buktatva ott maradt a tett helyszínén) csupán, a rongálás izgalmaiért tették - mint később mondták (ellenük rongálás bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárást indítottak).
A csepeli Fidesz-csoport gyűjtést szervez egy szobor felállítására Csepelen.


szobra Bonyhádon. A 2005. január 22-én felavatott szobrot Kolozsy Sándor (Ausztrália) készítette.



 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Jacob Grimm
  2008-01-04 18:45:04, péntek
 
 


Grimm fivérek 1000 DM címletű bankjegyen

1820-ban Jacob Grimm, a történeti hangfejlődés törvényszerűségeinek felismerője, az első német tudományos nyelvtan megalkotója kijelentette, hogy a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése lehetővé teszi, hogy egy matematikai nyelvet a magyar nyelvre alapozzanak.

A Grimm testvérek szerint a világirodalom öt legnagyobb egyénisége közé tartozik Petőfi Sándor. (Homérosz, Dante, Shakespeare, Goethe, Petőfi).


Grimm fivérek, Jacob Grimm (Hanau, 1785. január 4. - Berlin, 1863. szeptember 20.)
és
Wilhelm Grimm (Hanau, 1786. február 24. - Berlin, 1859. december 16.) mesegyűjtőként és nyelvtudósként ismertek.





A Grimm család Hessenből származott. A szülőknek, Philipp Wilhelm és Dorothea Grimmnek hat gyerekük volt. Szülőházuk a hanaui Parádé-téren van. 1791-ben az apát Steinauba nevezték ki hivatalnoknak, így oda költöztek. Az apa 1796-ban, 45 éves korában meghalt. Édesanyjuk 1798-ban Kasselbe küldte a fiúkat egy nagynénihez. Jacob a marburgi egyetemen jogot tanult, fivére egy évvel később ugyanott ugyanazt. Egy tanáruk, Friedrich Carl von Savigny megmutatta nekik könyvtárát, Goethe és Schiller műveit, a romantikus irodalmat és a lovagi dalokat.

Az anya 1808-ban bekövetkezett halála után Jacobnak kellett a családot eltartania. Így Jérôme király udvarában könyvtáros lett, 1809-től pedig városi tanácsos is.





1806-tól kezdve gyűjtöttek a Grimm fivérek meséket. 1810-ben újra együtt voltak Kasselban, és 1811-ben Jakob kiadta első művét a lovagi énekekről. Wilhelm első könyve régi dán meséket tartalmazott. 1813-1816-ban a Régi német erdők című újságot adták ki régi német mesékkel.

1815-ben a gyerek- és házimesék második kötetét adták ki. A könyvet fivérük, Ludwig Emil illusztrálta. A mesék nagy kiadása hét, a kisebbik tíz kiadást ért meg még életükben.

Régi regéket is adtak ki, ami azonban nem volt olyan népszerű, mint a mesék.





A német nyelvtanról írt könyvüket is ekkor adták ki. Az első kötet a végződésekkel foglalkozik, a második a szóképzéssel. 1818-1819-ben jelent meg először. Wilhelm a rúnaírásról írt könyvet, főműve, a német hősi eposz 1929-ben jelent meg.

1822-ben Jacob Grimm megalkotta elméletét az első germán hangeltolódásról, amellyel a germán nyelvek eredetét magyarázta.

Göttingában is volt lakásuk. Jacob Grimm 1830-tól professzor lett, Wilhelm 1835-től. 1837-ig két további nyelvtankönyvet, majd további mesekönyveket adtak ki.

A berlini akadémia jelentette 1860-ban, hogy Wilhelm Grimm elhunyt. A német köztudatban a két fivér neve együtt ismert, és egyként tisztelik őket.










 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Ami elmaradt - Január 1.
  2008-01-03 14:43:19, csütörtök
 
 



Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. - 1849. július 31.?), magyar költő, forradalmár, nemzeti hős.

"Külföldön Petőfi a legismertebb költő máig. Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában" - írja Németh G. Béla a költőről.

"Nincs még egy költő a világirodalomban, akinél az élet és költészet oly tökéletes egységet alkotott volna, mint Petőfinél" - említi Fekete Sándor ( Így élt a szabadságharc költője )


Link

Link

Petőfi Sándor: Nemzeti dal - kézirat




NEMZETI DAL

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Pest, 1848. március 13.

 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Nemes Nagy Ágnes
  2008-01-03 14:00:02, csütörtök
 
 



Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. - Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró. Lengyel Balázs felesége.

Élete
Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár-Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-latin-művészettörténet szakos hallgatója, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN. Clubnak is. Ez évben alapította - férjével közösen - az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 között augusztusáig ösztöndíjjal a Római Magyar Akadémián illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton.

Elsőrendűen francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Moliere drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos egyéb és más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig 3 gyűjteményes kötetének 1-1új ciklusában adta közre.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasó esteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen - almanach formában - újraindították az Újholdat. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.

Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett a MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban a Pro Renovada Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes Emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére, a díjat először 1999-ben ítélték oda 3 személynek.


Díjai

Baumgarten-díj (1948)
József Attila-díj (1969)
A Munka Érdemrend arany fokozata (1982)
Kossuth-díj (1983)
Az Év Könyve Jutalom (1985)

Művei

1946 - Kettős világban (versek)
1957 - Szárazvillám (versek és műfordítások)
1961 - Barátaink a ház körül (verses képeskönyv)
1961 - Jó reggelt, gyerekek (verses képeskönyv)
1962 - Aranyecset (keleti mesék)
1963 - Ki ette meg a málnát? (verse képeskönyv)
1965 - Lila fecske (gyermekversek)
1967 - Napforduló (versek)
1969 - A lovak és az angyalok (válogatott versek)
1974 - Mit látunk az utcán? (verses képeskönyv)
1975 - 64 hattyú (esszék)
1975 - Mennyi minden (gyermekversek)
1978 - Bors néni könyve (gyermekversek, mesék)
1979 - Szökőkút (gyermekversek)
1979 - Éjszakai tölgyfa (versek)
1980 - Egy pályaudvar átalakítása (versek)
1981 - Között (összegyűjtött és új versek)
1982 - Metszetek (esszék)
1986 - A Föld emlékei (összegyűjtött és új versek)
1987 - Látkép gesztenyefával (esszék)
1988 - Szőke bikkfák (válogatott verselemzéek)
1989 - Szó és szótlanság (összegyűjtött esszék I)
1992 - A magasság vágya (összegyűjtött esszék II)
1995 - Összegyűjtött versek (összegyűjtött és kiadatlan versek)
2004 - Az élők mértana I-II. Osiris Kiadó, Bp. (Prózai írások)

Műfordításai

P. Corneille: Cid (1956)
V. Hugo válogatott versei (1956)
B. Brecht: Jó embert keresünk (1957)
B. Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (1958)
P. Corneille: Cinna (1959)
Moličre: Tolakodók (1960)
F. Dürrenmatt: Drámák, válogatás (1996)






Sírverse:
"Szobrokat vittem a hajón, / hatalmas arcuk névtelen. / Szobrokat vittem a hajón, / hogy álljanak a szigeten. / Az orr s a fül porca között / kilencvenfokos volt a szög, / különben rajtuk semmi jel. / Szobrokat vittem a hajón, / és így süllyedtem el." (Nemes Nagy Ágnes: Szobrokat vittem)

 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Szent Miklós
  2007-12-06 17:49:15, csütörtök
 
 



SZENT MIKLÓS PÜSPÖK
Link

Szent Miklós élete, legendái, csodatételei
Link
 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
     1/47 oldal   Bejegyzések száma: 464 
2017.01 2017. Február 2017.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 5249 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 636
  • e Hét: 636
  • e Hónap: 10096
  • e Év: 26951
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.