Regisztráció  Belépés
migova.blog.xfree.hu
" Aki sosem követ el hibát, általában semmit sem csinál " Spevi Éva/migova
1953.06.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
Ősz New Yorkban
  2007-10-11 11:41:44, csütörtök
 
  Link

Ősz New Yorkban





,,A csillagok puhák és közeliek, akár a virágok.
A dolgok lassan forgó hálóba font árnyékok.
Fűszál, levél egy sincs magában,
Eggyé olvadnak a szürkés homályban."






,,Az idő nem szegheti egy madár szárnyát semmiképp.
Madár és szárnya együtt, egy dologként hull alá.
Ha szárnyaltál valaha, te vagy a pacsirta,
S annak nem lehet közönséges halála."
 
 
1 komment , kategória:  Film, színház, ...stb  
Drágám, nagyon várlak!
  2007-10-03 18:09:50, szerda
 
 



,,Drágám, nagyon várlak! Milyen hosszú egy nap a sötétben... vagy egy hét?! A tűz kialudt már, és én nagyon-nagyon várlak! Ki kéne vonszolnom magamat, de ott meg nagyon tűz a nap! ...sajnálom, hogy elpazaroltam a lámpa fényét a festményekre, és a levélírásra!
Meghalunk! Meghalunk, meghalunk... telve szerelemmel és buja vágyakkal! Bőrünk érintésével elfolyunk, mint a folyók, félelmekkel, melyeket elrejtünk magunkban, mint ez a barlang! ...szeretném, ha ezek a jelek a bőrömön lennének!
Mi vagyunk az ország, nem a térképen szereplő, a hatalmasságok nevével fémjelzett határok számítanak...!
Tudom, hogy eljössz értem, és kiviszel innen a szelek palotájába... ez minden vágyam... sétálni veled, és a barátokkal, ...egy ilyen helyen, ...egy térkép nélküli földön! ...a tűz kialudt már, most így írok - sötétben!"

/ Az angol beteg - English Patient /
 
 
0 komment , kategória:  Film, színház, ...stb  
Az én városom színháza........
  2007-08-22 13:40:35, szerda
 
  ......a székesfehérvári ( ma már ) Vörösmaty Színház...... ........

1874 Augusztus 22. (133 éve történt)
Székesfehérváron megnyitották a Skalnitzky Antal által épített színházat, Katona József "Bánk bán" című drámájának előadásával.

A nyitóelőadásra a prológot Jókai Mór írta és Laborfalvi Róza mondta el. Ezután különböző társulatok léptek fel, s színpadán többször vendégszerepelt Jászai Mari, aki 1884-ben Évát játszotta Az ember tragédiájában.

A második világháború végén teljesen kiégett épületet csak 1962-re sikerült újjáépíteni és Vörösmarty Színház néven 1962. november 7-én, a Csongor és Tünde előadásával nyílt meg újra.

Az 1990-es évek végétől a színháznak már önálló társulata van.


A mai Vörösmarty Színház




A mai Vörösmarty Színház
Link

Átépítés előtt
Link





A színház vezetése, munkatársai és állandó társulata
Link
 
 
0 komment , kategória:  Film, színház, ...stb  
Nincs Cím
  2007-08-22 13:20:39, szerda
 
  AUGUSZTUS 22. - A PESTI MAGYAR SZÍNHÁZ, A KÉSŐBBI NEMZETI SZÍNHÁZ MEGNYITÁSÁNAK NAPJA -1837





1837. augusztus 22-én Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című drámájával NYITOTTA MEG KAPUIT A PESTI MAGYAR SZÍNHÁZ, melynek első igazgatója Bajza József volt. Az épület - az akkor a város szélének számító - Kerepesi úton, a Grassalkovich-telken, a mai Rákóczi úton állt, szemben a mai Astoria szállóval. A közadakozásból és Pest megye támogatásával felépített színház a negyedik magyar nyelvű játékszín volt az országban - Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után. A Pesti Magyar Színház az 1840-es országgyűlésen hozott törvény értelmében Nemzeti Színházként működött tovább.

1875-ben a színházépületet megnagyobbították, még egy emeletet húztak rá, és hozzáépítették a négyemeletes bérházat, amely a színházi műhelyeket és színészlakásokat is magában foglalta. A színházépület így beékelődött a Rákóczi úti Pannónia szálló és a Múzeum-körútra néző bérház közé. 1908 nyarán az épületet tűz- és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták. Az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló határozattal egy időben született meg a döntés a régi színházépület lebontásáról.

1913 októbere és 1914 márciusa között az első Nemzeti Színház épületét lebontották. Az épületben 71 évig játszott a társulat. A telken később mozit, bódékat építettek, hadigarázsnak, parkolónak használták, majd 1989-ben eladták a telket egy svéd-magyar vállalatnak, amely üzletközpontot építettek rá.


A PESTI MAGYAR SZÍNHÁZTÓL A NEMZETI SZÍNHÁZIG (1837-1840)
Link

A Nemzeti Színház építésének és társulatának keserves-kacajos évszázada
Link

Rohn Alajos: A régi Nemzeti Színház belseje




Vörösmarty Mihály: Árpád ébredése (részlet)

Előjáték a Pesti Magyar Színház megnyitásának ünnepére (1837)

KÖLTŐ: Oh, drága hős, mióta elhagytál,
Mi véghetetlen, a mit szenvedénk!
Nem szólok ellenségről; mert mi nemzet
Kerülte még el ellenség vasát,
És lett dicsővé ellenségtelen?
Nem mondom a belvillongás dühét,
A meghasonlás ádáz szörnyeit:
Vér foly, mióta földön ember él,
S a népek átka: drága honfivér
Fürdője által ifjodhatni meg.
Mi elpazarlók vérünk bíborát,
Szívünkbe vertünk öngyilkos vasat,
Hallatlanúl - ön ellenségeinkért!
S a véren árult ifjodás helyett
Lassú halálnak mérge szállt reánk! [...]
S ez élet álom volt, mellyben silány,
Rosz nemzedék kérődzék ősei
Nagy tettein s fő érdeműl bitorlá
Mások felett, hogy kiktől származottt
S olly mélyen elfajúlt, dicsőek voltanak!
S e nép hivé, hogy még van istene,
Ki érte őrt áll, míg ő vétkezik.
S az isten büntető haragra gyúlt:
Alunni hagyta őt egy századig.
S ott állt a bálvány, szív- s lélektelen
Az ősiségek álorcáian,
Nwem látva, nem sejdítve a csapást,
Melly nemzet-irtó kézből várt reá.
S ím, a hatalmas jött és ráütött:
Súlyos csapása megrázkodtatá
A tompa bálványt; az feléledett,
Érezni kezdé elholt ízeit,
És fájt az élet a zsibbadt tagoknak,
S a fájdalomban feljajdult a száj,
Melly annyi évek óta néma volt;
De a fájdalomban élet hangja kelt,
S az élet visszakérte szellemét,
Azon merészt, melly a gyász múlt után
A rém jövővel szembe szállni kész.
Oh, fejedelem, mi újra éledünk,
Buzogva küzdünk egy jobb életért,
Nem látva, nem segítve senkitől,
S bár kis sikerrel, még sem csüggedezve;
De hőseink nem vérben fürdenek:
Ölelni készek embertársokat,
És tűrni mindent, szent hazájokért.
Köztünk is fenn van még Prometheus,
Kinek szivét az üldöző kajánság
Kányái marják, mert szelíd vala
Embernek nézni embertársait.
S ő óriási fájdalmában is
Olly törhetetlen most, mint valaha.
Oh, hála, szent ős, hogy közénk jövél:
Felbátorodva új pályát nyitunk,
Élet- s halálban hívek nagy nevedhez.

 
 
0 komment , kategória:  Film, színház, ...stb  
Balázs Péter kinevezése ellen
  2007-06-13 17:25:11, szerda
 
 



A színházi szakma Balázs Péter kinevezése ellen 2007. június 13. FigyelőNet, MTI

A Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) résztvevői nyílt levélben tiltakoztak kedden a szolnoki Szigligeti Színház új igazgatójának megválasztása ellen, mert úgy vélik: minden szakmai szempontot mellőző döntés született.

Mint Jordán Tamás, a POSZT ügyvezető igazgatója, a Nemzeti Színház igazgatója, a levél egyik aláírója az MTI-nek fogalmazott, példa nélküli, ami Szolnokon történt: "Megalázó helyzetbe hozták a szakmát azzal, hogy ezt a pályázatosdit eljátszották velünk, ugyanis egyáltalán nem vették figyelembe a szakmai kuratórium döntését, ami egyhangúan Anger Zsolt pályázatát tartotta a legjobbnak".

Sárba tiporják a szakmát

Nem tudják elképzelni miféle érdek írhatja felül a szakmaiságot, hogyan hagyhatja figyelmen kívül a képviselő-testület az általa felkért szakmai kuratórium egyértelmű állásfoglalását. A levél elsősorban a közvélemény tájékoztatását szolgálja, hogy a jövőben ne születhessen hasonló döntés. Fel kívánták hívni a figyelmet arra is, hogy a szakma nem hagyja magát sárba tiporni - tette hozzá az igazgató.

Hiller István szakminiszterrel a színházi törvény kapcsán folytatott megbeszélésen is szóba került a színházigazgatók kinevezésének jelenlegi rendszere. Jordán Tamás szerint a változtatás szükségességével mindenki, a kulturális miniszter is egyetértett.

Az igazgató hozzátette: javaslatként hangzott el például, hogy létre kellene hozni egy olyan, huszonegy szakemberből álló - minden elvárásnak és oldalnak megfelelő - keretet, amelyből felállítható az igazgatói pályázatokat elbíráló héttagú szakmai kuratórium.

A farok csóválja?

A szolnoki közgyűlés keddi, zárt ülésén döntött arról, hogy hét pályázó közül Balázs Péter színész-rendezőt választja meg a Szigligeti Színház igazgatójának. Ezt az ülést követően Szalay Ferenc polgármester jelentette be.

A Tisza-parti város polgármestere a POSZT résztvevőinek nyílt levelére reagálva megjegyezte: a felelősség Szolnoké, személy szerint az övé, ilyen levelekkel nem kívánnak foglalkozni, és "szégyen", hogy Magyarországon ezek megszülethetnek, majd hozzátette: "Nehogy már a farka csóválja a kutyát!".


...... ........... ........... ............ezek után...... ........... ......


Balázs kézfogást ajánl

Balázs Péter elmondta, nagy kihívásnak tartja a 2011-ig szóló direktori kinevezését, és a szolga szó nemes értelmében szolgálni szeretné Tháliát Szolnokon. Szólt arról is, hogy bár az ő kinyújtott kezét művészi pályafutása alatt sokszor elutasították, megfogadta, ha egyszer vezetői pozícióba kerül, ezeket elfelejti, és ismét ő kezdeményezi majd mindenkivel a kézfogást. Jelezte: két segítője lesz, egy író-dramaturg és egy üzletember. Tervei közül a közönség színházba való visszacsalogatását emelte ki.

A szolnoki Szigligeti Színház igazgatói állására újból kiírt pályázatra hét pályázat érkezett a teátrumot fenntartó városi önkormányzat polgármesteri hivatalához. A direktori posztra beadta pályázatát többek között Anger Zsolt színész, rendező, Bozsó József színész, Balázs Péter színész, rendező, Lukáts Andor színész, rendező, Mertz Tibor színész, Szikora János, a színház jelenlegi igazgatója, valamint Telihay Péter rendező.

Rátóti nem vállalta

A Szigligeti Színház igazgatói posztjára az intézményt fenntartó városi önkormányzat április ülésén azért írt ki új pályázatot, mert az előzőt március végén érvénytelenítette. Szalay Ferenc polgármester a visszavonást azzal indokolta: a felkért bíráló bizottság tagjaitól a legtöbb szavazatot Rátóti Zoltán színész kapta, azaz őt tartották a jelentkezők közül a legalkalmasabbnak, ám a művész visszavonta pályamunkáját.

A visszavonás előzménye, hogy a mostani vezető, Szikora János az önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának március közepén tartott ülésén színjátéknak nevezte az igazgatóválasztást. Mint akkor fogalmazott, a direktori pályázati kiírás megszületése előtt a város vezetői megkeresték Schwajda Györgyöt, a nagy tekintélynek örvendő, Szolnokon már dolgozott színházi embert, és felkínálták neki az igazgatói posztot. A megkérdezett visszautasította az ajánlatot, viszont instrukciói alapján "kiszemelődött" egy másik személy, miközben a megkeresett szaktekintély a "háttérember" szerepét vállalta volna.

Szikora János időközben bocsánatot kért Szolnok önkormányzati képviselőitől kimondott szavaiért, és vállalta, hogy június közepéig közreműködik a következő évad előkészítésében.
A pályázati történések része, hogy Szalay Ferenc polgármester felkérte Balázs Péter színész, rendezőt éljen az újbóli pályázati lehetőséggel.

.......hááááááát nem tudom ilyen előzmények után újra pályáznék-e?!?...... .............
 
 
0 komment , kategória:  Film, színház, ...stb  
VII. Pécsi Országos Színházi T
  2007-06-11 09:47:24, hétfő
 
 



Ünnepélyes megnyitóval csütörtökön ( junius 7-én )
kezdődött a VII. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), amelynek versenyprogramjában tizennégy produkció szerepel.

A POSZT a magyar színház legfontosabb ünnepe, Pécs város egyik legfontosabb rendezvénye hét éve. A közönség számára színházi fesztivál, a színházi szakma képviselőinek találkozási lehetőség. Idén 13 társulat - köztük két határon túli - 241 színésze, 23 előadásban 57 és fél órát tölt a színpadon.
Hét kortárs - köztük öt magyar - szerző művét láthatja a közönség.






A magyar színházi világ legnagyobb rendezvényének előadásait Dömölky János filmrendező választotta ki a magyar nyelvterületen általa szemlézett 120 darab közül. A tíznapos fesztivált emellett kétszáz, úgynevezett offprogram, azaz koncertek, kiállítások, közönségtalálkozók, felolvasó estek és táncprogramok színesítik.

A jegyek nagy része már a május eleji pénztárnyitást követő néhány napban elkelt, így valószínű, a legtöbb előadást telt ház előtt játsszák majd, és a pécsi szállodák, éttermek is megtelnek vendégekkel. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a POSZT mintegy ötvenezer látogatót vonz, ebből nyolc és félezren láthatják a versenyprogram előadásait. Az előadásokat a színházakon kívül a tettyei színpadon, a Káptalan utcai szabadtéri színpadon és az Anna-udvarban tartották.

A fesztivál idei költségvetése a kulturális tárca támogatásának csökkenése miatt a tavalyinál 20 millió forinttal kevesebb, összesen 140 millió forint. A POSZT keretében 2006-ban a 14 versenydarab 24 előadását 8600 érdeklődő kísérte figyelemmel, a 40 helyszínen megrendezett 215 off-programra 45-50 ezer ember volt kíváncsi.

Milyen volt az idei fesztivál? A rendezők - utalva a fesztiválon szereplő darabok címére - úgy fogalmaztak: ,,június közepére elmondhatjuk, hogy csütörtökön szertefoszlott a Szentivánéji álom. A Hosszú péntek után jött A karnevál utolsó éjszakája. Amikor a kimerültségtől már mindenkit a Halál-álom kerülgetett, hirtelen felhangzott a Legenda a lóról. Alig tértek magukhoz, máris következett a Danton halála. Erre A Senák Tangóba kezdett. A kétfejű fenevad és A Párnaember is résen volt, és egyszerre kiáltották: Liberté 56! És végre 56 06/őrült lélek vert hadak lepték el a színpadot, hogy bejelentsék: Finito."
 
 
0 komment , kategória:  Film, színház, ...stb  
A la carte......
  2007-06-07 11:48:19, csütörtök
 
  .......szoktátok nézni?...... ............ mit szóltok hozzá?

Link


A la Carte vagyis az étlapról választva.
A Magyar Televízió új közéleti műsorában az étlap kétféle, hiszen a vacsora mellé a témákat is a vendégek választják.
Az A la Carte-ban hat meghívott vendég a műsorvezető társaságában egy jó vacsora és finom borok mellett beszélget az élet, az ország és a világ legkeményebb kérdéseiről.

Az asszociatív vitaműsorban a vendégek válogatnak az aktuális vagy érdekes témákban, ezek lehetne politikai, közéleti, társadalmi, kulturális vagy sport kérdések is.

Desszert újratöltve

Asztal mellett, olyan ,,hétköznapiemberesen" beszélget néhány, egymás társaságát ritkán kereső ember.
Okosan beszélnek az országról, világról, az életről.
Ez volt a Desszert.
Ez nem az A la carte.
Kevés televízió műsorra emlékezhetünk az utóbbi évekből, ezek majd' mindegyike pofonegyszerű sémára épült: értelmes és érdekes emberek beszélgettek egy jó moderátor segítségével.
Ilyen volt néhány aktuális háttérműsor, de még inkább Vámos Miklós talkshow-i (ezek közül néhánynak az ismétlését most is el lehet csípni) és ilyenek voltak Kepes András műsorai.






Kiváltképp a Desszert. Az 1994-98-ig, majd 2005-ben rövid ideig újraéledő műsorban Kepes András három olyan embert hívott meg egy vacsorára, akik egymással valószínűleg egyébként soha nem találkoztak volna. A desszert elfogyasztása közben beszélgettek, kiderült, hogy mindhárman érdekes emberek, és különbözőségük ellenére is szót tudnak érteni. Kepes csak akkor szólt, ha kellett, de akkor igen: irányította a beszélgetést. A felvételeket értelemszerűen egy étteremben készítették. Az egyébként televíziótlan műsort (ti, hogy csak beszél néhány fej) Kepesék annak idején sok, szinte filmes közeli képpel dobták fel, amelyek nem tolakodóan, de közelről mutatták az arcokat, s ettől élővé és nézhetővé tették a műsort.

Eltelt néhány év, és van egy műsor, ahol jórészt értelmes, érdekes emberek ülnek egy asztalnál, olyanok, akiket közvetlen beszélgetésben nem igen láthatunk-hallhatunk.
A helyszín egy étterem, a képek megtévesztésig idézik a Desszert képi világát.
Az új desszertet elnevezték A la carte-nak.
A műsorvezető Szombathy Pál. A műsor nézhetetlen.

Pedig a vendégek tényleg érdekesek: a legutóbbi műsorban például Kóka János gazdasági miniszter, az SZDSZ elnöke, Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Fidesz alelnöke, Seszták Ágnes újságíró, Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője, Somogyi Zoltán politológus és Kartal Zsuzsa költő fogyasztotta el a vacsorát Szombathyval.
Önmagában érdekes, hogy Kóka és Kósa hogyan beszélget egy fehér asztal mellett a hazugságokról, az ,,elkúrtukról", a reformokról. És ez elég is lett volna talán.

Hét, egyébként érdekes ember spontán beszélgetése a kívülállónak egyszerűen nem élvezhető.
Többen egyszerre beszélnek, hét gondolatmenet meghallgatására nincs idő és lehetőség. Ül az ember a tévé előtt és nagyon szeretné tudni mit válaszol ,,János" arra a kérdésre ,,Lajosnak", hogy miért mossa össze az utóbbi 16 év ígérgetéseit a mostani, bevallottan hazugságra épített választási győzelemmel.
Jó lenne meghallgatni Borókait, Somogyit is erről a témáról.
De össze-vissza beszélnek.
Ez egyébként rendben is van egy asztalnál, de nem egy televízióműsornál.
Egymás szavába vágnak, nem sül ki semmi az egészből.

Talán reménytelen is ennyi ember beszélgetését moderálni, Szombathy ezt meg sem próbálja.
Ehelyett a Monty Python életműből vág be részeket.
Ja, lehet, hogy önirónia a Brian életéből a ,,kövezzük meg" rész?
Ez sem derül ki.
Nem tudni miért ragaszkodik a hat vendéghez a szerkesztő.
Ha már lenyúlta a Desszert világát, akkor gondolhatott volna arra, hogy a tőle jóval felkészültebb, jobb moderátor miért csak három vendéggel beszélgetett.

A vasárnapi műsor eredetisége nulla, de ettől eltekintve még menthető lenne, ha bármely (na, jó, nem egészen bármely) három, vagy négy vendéget kiválasztaná a szerkesztő a hatból, és csak őket hagyná beszélgetni.

iggypop cikke és én teljesen egyetértek vele !
 
 
0 komment , kategória:  Film, színház, ...stb  
56 csepp vér-musical részletek
  2007-04-26 14:47:44, csütörtök
 
 



Link

Vannak történetek, amelyeket minden korban el lehet, el kell mesélni.
Vannak olyan példázatok, amelyek azért fontosak számunkra, mert minden korban, történelmi helyzetben próbára teszik erkölcsi tartásunkat.


Link

Történetünk egy kicsinyke határ menti településen zajlik, mely valós keresztmetszete a rettegett 50-es évek terrorjának. A faluban rendszeresek az összetűzések, csetepaték a helyi ávósok és a fiatal kitelepítettek között. A fiatal helyi plébános, Lőrinc hitét követve, és mindent latba vetve próbálja elejét venni a konfliktusoknak, de hiába. Hite nem szünteti meg a terrort és a félelmet. 1956. október 23-án, az ÁVÓ a helyi orosz parancsnok lányának születésnapjára bált rendez. Ezen a bálon a fiatalok újabb nagy összecsapást terveznek a helyi karhatalmistákkal. A terv meghiúsul, mivel a budapesti forradalom kitörésének hírére a bál félbeszakad. Ekkorra már a bálban Júlia, a helyi ávós parancsnok lánya és Robi, a fővárosból kitelepített színész fia, egymásba szeret. Lehet-e ebben a forradalmi helyzetben a két ellentétes oldalon álló szerelmes szív egymásé? A sors, a forradalom közbeszól, és ártatlanul mindketten áldozatul esnek az eseményeknek. Lőrinc - minden igyekezete ellenére - képtelen megakadályozni a vérontást, s a traumát a forradalom leverése után képtelen feldolgozni.


Link

rendező: Bokor Attila
forgatókönyvíró: Réz András, Bokor Attila
zeneszerző: Mihály Tamás
operatőr: Szalai András, Pintér András
vágó: Szatori Tibor

szereplő(k):
Palcsó Tamás (Robi)
Veres Mónika (Juli)
Kaszás Attila (Lőrinc)
Miller Zoltán (Mercutió)
Alföldi Róbert (Aporius)
Miller Lajos (Lear)
Seress Zoltán (herceg)
Keresztes Ildikó
Puskás Péter (Genya)


Link

Premier előtt tűzte műsorára az 56 csepp vér című filmet az Uránia Nemzeti Filmszínház. Az előadások bevételét Kaszás Attila családjának ajánlják fel.

Link

Az 56 csepp vér musicalfilm Rómeó és Júlia - itt: Robi és Juli - története, mely 1956. október 23-án kezdődik. Szereplői a világ, az ország végére vetett fiatalok, akik számára szerelem a forradalom, és forradalom a szerelem.


Link
Kaszás Attila-interjú (vágatlan) - 56 csepp vér
 
 
2 komment , kategória:  Film, színház, ...stb  
Nem lehetsz...
  2007-04-26 10:45:30, csütörtök
 
 



"Nem lehetsz mindig szerencsés. De okosnak kell lenned minden nap!"

/A 16 háztömb című filmből/

 
 
0 komment , kategória:  Film, színház, ...stb  
Jól kitoltam magammal ! :))
  2007-04-23 18:04:02, hétfő
 
  Tegnap vettem észre, már este, hogy a TV2 játsza 23 órai kezdettel a híres ZONGORISTA című filmet, melyet szerettem volna megnézni, de amikor itt nálunk játszották nem emlékszem már miért, de nem jutottam el a moziba.
Nem örültem, hogy olyan későn kezdődött
( kicsit zsörtölődtem magamban, hogy a sok hülyeség meg megy főműsoridőben ),
de természetesen elhatároztam, hogy megnézem.
Nagyon jól is tettem!
A nagyon felkavaró események miatt, persze a főszereplő is tökéletes volt, természetesen akár milyen későn is lett vége nem tudtam elaludni, csak járt az agyam a filmen és az akkori eseményeken.
Jelzem ugyanígy voltam a könyvéért Nobel dijat kapott Kertész Imre Sorstalanság című művéből készül film megnézése után is, ott még tetézte a szörnyű eseményeket, hogy egy gyerek volt a főszereplője!
Így az elalvásom ( amiért írtam, hogy jól kitoltam magammal ) talán úgy 1/24-4 óra körrül lehetett.
Reggel nem voltam igazán friss, de em bánom, hogy így döntöttem, persze ma is nagyon sokszor beugrottak képek a filmből és úgy gondolom ez még egypár nap így lesz!
Nem lehet csak úgy " átlépni " rajta, mintha " akármit " láttam volna.
Igaz, mondhatják most sokan, miért nem vetten fel videóra, de azom sajna nincs.
Tudom kölcsönözni is lehetett volna a filmet, de ez így, hogy váratlanul ért még hatásosabb volt, hiszen nem készültem rá, mint egy videózásra és sokszor a spontán dolgok a legjobbak!
Most egy kis ízelítő azoknak akiket érdekel, vagy mint én még nem látták!






Tudjuk előre, hogy egy komoly és drámai filmre ülünk be, tudjuk, hogy a Holocaustról szól, és azt is, hogy egy elismert európai rendező munkája, mégsem tudunk igazán felkészülni erre a filmre.
Sokkal megrázóbb annál, hogy ne érjen minket váratlanul a hatása.

Roman Polanski, a lengyel születésű és Franciaországban élő rendező Wladyslaw Szpilman zongoraművész életéről készített filmet, pontosabban a művész visszaemlékezése nyomán született könyvet dolgozta fel film formájában.
Szpilman 1942-ben 30 éves volt, akkor, amikor egész családját elhurcolták a németek, és ő is csak egy apró véletlennek, vagy segítő szándéknak köszönhetően menekült meg a deportálástól.
Miután egyedül marad, elkezdődik a folyamatos küzdelme a túlélésért, egy olyan környezetben, ahol a többi Varsóban maradt zsidóval együtt minden pillanatban szembe kell néznie a halállal.
Polanski filmje nemcsak megrázó, hanem jó is, ezt örömmel állíthatjuk






Szpilman szerepében a számunkra még szinte teljesen ismeretlen fiatal színészt, Adrian Brody-t látjuk, aki félig magyar származású, idén lesz harminc éves, és fantasztikusan jó színész.
Tökéletesen tudta eljátszani Szpilmant, az érzékeny, de a világtól csöppet sem elzárt fiút, aki ahelyett, hogy kottákkal és zenedarabokkal foglalkozna, munkaigazolások után rohangál, az ellenálláshoz igyekszik elszegődni, egy bárban zongorázik, és folytonosan menekülni kényszerül.
Miután a történet szerint Szpilman majdnem éhen hal a háború végefelé, és csak egy német tiszt segítségével éli túl az utolsó heteket, Brodynak elég sokat le kellett fogynia a szerep hitelessége kedvéért.
A 6 hetes szigorú fogyókúra eredményeképpen 14 kilóval könnyebb volt, amikor az utolsó jeleneteket forgatták, az eredetileg 73 kilós színész a kúra végén 59 kilósan botorkált Varsó romjain.






A film nemcsak drámai, hanem nagyon érzékletes formában mutatja be a varsói háborús "hétköznapokat", folyamatában láthatjuk, hogyan próbálták meg élni az életüket a "kis gettóba" kényszerített zsidók, hogy viselkedtek a segítőkész, illetve a gyűlölködő lengyelek, hogyan szakadt át egy gát az emberek képzeletében a borzalmak láttán, és milyen út vezetett az utcai megalázásoktól, a karszalaggal való megkülönböztetéstől a deportálásokig és a marhavagonokig.
Mindezeket úgy látjuk, olyan élesen, mintha mi is jelen lettünk volna, és az biztos, hogy kevés megrendítőbb kép van egy átlagos őszi délutánnál, ahol a hazafelé tartó idős embert a csatornában való közlekedésre kényszerítik, vagy egy napfényes délelőttnél, ahol emberek ezrei várnak a deportálásukra.
Persze minden eseménynek Szpilman a főszereplője, de ez is finoman van megoldva, bár kétségtelenül az ő visszaemlékezéseiről szól a film, a karaktere beleolvad a többiek sorsába, és ez ismét nagyon jól veszi ki magát.






Brody mellett a többi színész is kiemelkedően jó munkát végzett, Szpilman családjának a tagjai olyan közelieknek tűntek, mintha személyesen ismernénk őket, az ő elhurcolásuk pedig mindennél jobban szíven üti a nézőt.

Amúgy a Zongoristát nemcsak Polanski eddigi legjobb filmjének tartjuk, hanem egy olyan alkotásnak is, ami nagyon érzékenyen és valóságosan dolgozta fel a Holocaust drámáját, úgy, hogy még hetek múlva is eszünkbe fognak idéződni a film képei.


ming li-
2003-03-23
 
 
2 komment , kategória:  Film, színház, ...stb  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
2017.02 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 5249 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 253
  • e Hét: 1831
  • e Hónap: 25634
  • e Év: 58779
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.