Regisztráció  Belépés
alia.blog.xfree.hu
Nincs mottó alia

Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
TE mit mondanál?
  2009-03-22 18:58:10, vasárnap
 
  Tudom, hogy elfoglalt vagy. Valószínűleg Te is több tucat levelet kapsz naponta, hogy milyen rendezvényekre menjél, mit támogassál stb.

Megértem, hogy nem tudsz mindenhol ott lenni.

Én most mégis kérnék tőled 1 órát.

Hallottad ugye, hogy az elmúlt években olyan neves közéleti személyiségek és híres sportolók csatlakoztak drogmentes mozgalmunkhoz védnökként, mint Gálvölgyi János, dr. Schmidt Pál, Erdei Zsolt - Madár, Görbicz Anita, Nick Árpi, Katus Attila és még sorolhatnánk.

Csodálatos, hogy némely híresség - ezer elfoglaltsága mellett - mennyi figyelmet és energiát fordít a drogmentesség előmozdítására.
Remélem, valami kevés akció belefér neked is!

Írtam már korábban, hogy április 18-án szombaton indul útjára a 42 napos ország körüli futás a drogok ellen, a 8. Drogmentes Magyarországért Maraton - Ország futás a gyermekek jövőjéért rendezvénysorozat. A maratoni futás első napját óriási futó megmozdulás kíséri Budapesten.

Arra kérlek, gyere el április 18-án szombaton a kifutásunkra!
Mutassuk meg Budapestnek és az egész országnak; VAN ÖSSZEFOGÁS a drogkérdésben, és igen vannak, akik NEMET MONDANAK A DROGOKRA!

Az indulás a Kossuth térről lesz, s az első célállomás a Blaha Lujza tér. Ez egy 3 km-es szakasz, amit tényleg lassú, kocogó tempóban teszünk meg, hogy bárki könnyedén bírja! (Az egész délelőtt 10-től 11-ig tart.)

Felejtsd el azokat a gondolatokat, hogy ,,Majd ha leadtam a felesleges kilóimat..." vagy ,,100 métert sem tudnék lefutni!" stb.

Az igazat megvallva, valószínűleg Te vagy önmagad legádázabb kritikusa... De most kérlek, ne erre koncentrálj! Ha nem vagy egy nagy futó, majd lassabban futsz, sőt akár sétálhatsz is. Vagy jöhetsz biciklivel.

Tényleg csak az számít, hogy OTT LEGYÉL velünk, és tudjuk, nem vagyunk egyedül drogellenes küzdelmünkben!

A rendezvényen a futás buli hangulata, valamint a közös összefogás demonstrálása kapja a főszerepet. Azt szeretnénk, ha minél nagyobb tömegben - lassú futó tempóban - színes kavalkádként végigvonulnánk a városon. Lesznek Harley-Davidson-os kísérők, biciklisek, görkorisok, mazsorettek, egyesületi színekben megjelenő sportolók stb., és persze remek zene.

Akikkel együtt futhatsz:
- Növényi Norbert, Olimpiai bajnok birkózó
- Sipos Peti, Irigy Mirigy frontembere
És még sokan mások

A biztonságos útlezárás és felvezetés szervezése miatt az előzetes regisztráció követelmény.

A jelentkezéshez kérlek, küldd el a bpfutas@drogmentes.hu címre
- neved és
- e-mail címed.

Adatok: 2009. április 18. szombat 10:00 óra, Kossuth tér

Adsz egy órát nekünk az életedből?
Remélem igen!

Szeretettel,
Xénia
bpfutas@drogmentes.hu
http://www.drogmentes.hu
 
 
0 komment , kategória:  egészség  
Hogyan vásároljunk?
  2008-04-05 16:20:11, szombat
 
  vásárolj okosan!
Próbáljuk meg közösen!
13 + 1 vásárlási tanács


1. Nézz körül alaposan: a jó vásárlás időt igényel! Alaposan tájékozódj az üzletekben, érdemes többet is megnézni, még akkor is, ha tudod, mit szeretnél vásárolni. Érdemes a szórólapokat is átböngészni, mielőtt kidobod!
2. Ne csak az árat nézd, érdemes átböngészni az áruismertetőket is! Kérdezd meg a kereskedőt, ha bizonytalan vagy! (Ne hagyd magad lerázni!) Bizalommal fordulhatsz az OFE tanácsadóihoz: www.ofe.hu
3. Kérdezd meg a kereskedőt, kicseréli-e később az árucikket, ha nem tetszik a színe, rossz a mérete, esetleg kettő is van már belőle! (A kereskedő ilyen esetekben nem köteles cserélni, de bizonyára megteszi, különben legközelebb máshol vásárolsz. Persze, a csereárunak hibátlannak is kell lennie.)
4. Mindig kérj nyugtát! Ne vásárolj olyan helyen, ahol nem adnak nyugtát! Később nem tudsz reklamálni!
5. Tudsz kínaiul? Nem? ... akkor ne vásárolj az ázsiai piacokon! Később amúgy sem tudsz reklamálni!
6. Előfordul, hogy később kiderül, amit vettél, hibás, elromlott. A tartós, nagy értékű javaknál egy év a jótállás kötelező időtartama, ezalatt megillet a javítás, csere, vagy árleszállítás, elállás joga. A hibás terméket a vásárlás helyére is visszaviheted, nem szükséges a szervizbe rohangálnod.
7. A jótálláson túl megillet a szavatosság joga is. Ez minden árucikk esetében két év, kivéve, ha feltüntetik rajta a minőségmegőrzés, fogyaszthatóság határidejét. A jótálláshoz hasonlóan ez idő alatt is megillet a javítás, csere, vagy árleszállítás, elállás joga, ha úgy ítéled meg, már a vásárlás pillanatában hibás volt a termék. A tartós, nagy értékű javaknál a jótállást követően belép a szavatossági jog, tehát minden árucikknél két évig reklamálhatsz (kivétel a fogyaszthatósági, minőség megőrzési határidő).
8. Minőségi reklamáció esetében kötelező a jegyzőkönyv felvétele! Ez jó a vásárlónak, jó a kereskedőnek is, a későbbi viták tisztázása érdekében. A vásárlók könyve nem helyettesíti a jegyzőkönyvet!
9. Előfordul, hogy többféle árat látsz az árucikken, vagy a szórólapon: mindig a legkisebbet kell csak kifizetned!
10. Bosszantó, ha főzés, sütés közben derül ki, hogy ízetlen, vagy éppen túlzottan is szagos az éteknek szánt alapanyag: még a boltban mindig nézd meg az élelmiszerek fogyaszthatósági határidejét! Ne dőlj be annak, hogy az eladó szerint az még jó, miközben már rég lejárt a határideje! (Meg is vakarhatod a minőséglejáratot jelölő címkét: ha leesik, ne ragaszd vissza, de ne is vedd meg!)
11. Akciós árut nem cserélünk: ugye, sokszor látsz ilyen feliratot?! Ne dőlj be neki, az akciós árut is ki kell cserélni, ha hibás (kivéve, ha a leárazás oka a hiba).
12. Ne tedd be csemetédet a bevásárlókocsi árutárolásra szolgáló részébe: tudjuk, így nem szalad el a gyermek, csak éppen a bevásárlókocsi lesz mérhetetlenül mocskos, például a koszos cipőtalptól (más a tejet, kenyeret teszi oda).
13. Nézd meg a nyitva tartást is! Nézz körül, milyen tájékoztató feliratokat találsz, hátha jól jön valamelyik (törzshelyeden természetesen elég egyszer átbogarászni ezeket)!

+1) Ha már így összefutottunk, egy kellemetlen kísérőjelenségre is felhívjuk figyelmed: vigyázz értéktárgyaidra a tömegben, ne nézelődj nyitott táskával, ne hagyj a gépkocsiban értéktárgyat, frissen vásárolt árucikket, ne felejtsd a próbafülkében a táskád! És ne sértődj meg, ha a biztonsági őr udvariasan megkér, mutasd meg a táskád, vagy emeld fel a bevásárlókocsiba dobott télikabátodat: a bolti tolvaj legtöbbször vásárlónak álcázza magát. (Tudjál arról is, hogy nem vagy köteles együttműködni a biztonsági őrrel: ebben az esetben viszont akár rendőrt is hívhat.) Ha úgy érzed, személyiségi jogaidat durván megsértik, fordulj közvetlenül a boltvezetőhöz, vagy keresd az OFÉ-t.
ofe.hu
 
 
0 komment , kategória:  egészség  
Gyógyító kertek
  2008-04-05 15:51:24, szombat
 
  Bokrokkal és virágokkal ültették be egy hajléktalan szálló udvarát pénteken az ottlakók és a Lélegzet Alapítvány munkatársai az alapítvány Zöld Levél városzöldítő programjának keretében.

A kertre, vidéki tájra néző kórtermekben kevesebb fájdalomcsillapító fogy - erre jöttek rá a közelmúltban az orvosok. De nemcsak a betegek, hanem a társadalom peremére szorulók, a gyerekek, a fogyatékosok, az időskorúak életére is jótékony hatással van a virág, a növény. Ezt ültette át a gyakorlatba a Lélegzet Alapítvány, amikor a XIV. kerületben, a Dózsa György úti hajléktalanszálló udvarát megszépítették - mondta a távirati irodának az alapítvány elnökhelyettese, Beliczay Erzsébet.

Több helyszínen fognak bele a jövőben város- és lélekszépítő kertek, udvarok kialakításába. Hamarosan egy pszichiátrián, egy másik hajléktalanotthonban és börtönben is sor kerül hasonló környezetszépítésre.

Nagyon jó hatást lehet elérni a kertészkedéssel hiperaktív gyerekek esetében is, ezért óvodákban és iskolákban is érdemes ilyeneket kialakítani. Nemcsak a látvány, hanem maga a közös munka, a virágok, növények ápolása is jótékony hatással szolgál a lélekre.

A program részleteiről a www.levego.hu/zoldlevel honlapon lehet tájékozódni. A gyógyító kertek eredményeiről pedig a http:zoldhullam.blog.fn.hu/index honlapon olvashatnak részletek.
Karpatalja
 
 
0 komment , kategória:  egészség  
Bébiétel-biznisz:nehéz falatok
  2007-11-24 15:38:58, szombat
 
  Vajon gyerekjáték-e etikus, környezetbarát, és egyben tápláló bébiételt találni csemeténknek a boltok polcain sorakozó széles választékból? Az élelmiszeripari óriások tesznek róla, hogy ne legyen az.

A babák számára legmegfelelőbb étek az anyatej, ennek ellenére van amikor az édesanya nem tud, illetve nem akar szoptatni. Körülbelül féléves kortól pedig megkezdődik a ,,hozzátáplálás", azaz az anyatej mellett a zöldségek és később a gabonák, hús bevezetése. Ebben az időben sok anyuka nyúl a boltok polcain az üveges bébiételért, amelyek mára több százféle változatban kelletik magukat az üzletekben.

A klasszikus zöldség és gyümölcspapikon kívül a XXI. századi babáknak és mamáknak már teljes termékskála áll rendelkezésére: a bébivizektől kezdve a bébitejen és a bébikekszeken át egészen a bébijoghurtokig. A választék hatalmas, de vajon mi rejtőzik a kismacis, babás csomagolások és jól hangzó termékleírások mögött?

Anyatej vagy színes csomagolású bébipapi?

Szakértők szerint az édesanyák döntő többsége képes lenne gyermekét 6 hónapos koráig kizárólag anyatejjel táplálni, és Magyarországon az édesanyák 90%-a szülés után el is kezdi szoptatni kisbabáját. (Ez jóval meghaladja az EU 60%-os átlagát. Ennek ellenére 2004-ben a hat hónapig kizárólagosan szoptatott babák aránya csak 36% volt.)

A kiegészítő ételek korai bevezetésének számos oka lehet, amelyek között előkelő helyen szerepel az agresszív és sokszor megtévesztő bébiétel-marketing. Csak egy példa: míg a szakmai ajánlások szerint a csecsemő számára 6 hónapos korig a kizárólag anyatejjel való táplálás az ideális, a boltok polcain sorakozó csecsemőételek és -italok csomagolásán ott virít a ,,4 hónapos kortól" felirat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente 1,5 millió gyermek halálát okozza az, hogy nem anyatejjel táplálják őket. A legsúlyosabb problémát a harmadik világban szennyezett vízzel kevert tápszerek által okozott fertőzések jelentik. Azonban az anyatej egészségügyi előnyei nem ismernek határokat, a nem anyatejjel táplált csecsemők a fejlett országokban is nagyobb eséllyel betegednek meg és szorulnak kórházi ellátásra.

Nem csoda tehát, hogy nemzetközi szinten is komoly harc folyik az élelmiszergyártók etikátlan marketingakciói ellen. Civil szervezetek, mint a brit székhelyű Baby Milk Action bojkottokkal és kampányokkal hívják fel a figyelmet az élelmiszermultik etikátlan, a szoptatást aláásó marketingje ellen.

Az anyatej-helyettesítő termékek marketingjét számos nemzetközi egyezmény és jogszabály szabályozza. A WHO 1981-ben fogadta el az ,,Anyatejet helyettesítő anyagok forgalmazásának nemzetközi kódexét", amely ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára az anyatejes táplálás elősegítésére, elsősorban a tápszergyártó cégek marketingtevékenységeinek kordában tartásával.

Magyarországon a tápszerek és anyatej-helyettesítő termékek árusítását és marketingjét egy 2003-as rendelet szabályozza, amely összhangban áll a vonatkozó uniós irányelvvel is. A szabályozás szerint az anyatejes táplálás helyettesítésére alkalmas termékek reklámja nem keltheti azt az érzést, hogy a tápszerrel történő táplálás az anyatejjel azonos értékű vagy annál előnyösebb. Tilos továbbá a tápszerek termékmintával vagy eladáshelyi reklámmal történő promóciója. (Ennek ellenére a kismamák többsége már a terhesség alatt, vagy a kórházban kézhez kapott ,,ajándékcsomagban" találkozik a kódex rendelkezéseit sértő termékmintával, illetve promóciós anyagokkal.)

Az anyatejen túl

Ha ideális esetben minél később is, de minden baba életében eljön az idő, amikor megkezdődik a hozzátáplálás. Az édesanya ekkor fontos döntések meghozatalára kényszerül: üveges vagy otthon főzött, bio vagy nem bio ételt kapjon-e a gyerek. Látszólag egyszerűen eldönthető kérdések, azonban elég egy út a közértbe és a kismamát beszippantja a bébimarketing: az üveges bébiételek 200 féle típusa, a bébikekszek, bébiteák, bébitejek, bébivizek - és még sorolhatnánk mi minden kéreti magát színes-szagos csomagolásban. A piackutatók felmérései szerint a csökkenő hazai születésszám ellenére is a termékkategória eladásai évről évre növekedést mutatnak, de rosszabb esetben is stagnálnak.

Cukorfalatok

A tudatos vásárló számára azonban a termékcímkék legtöbbje azonnal megkongatja a vészharangot. Babatej szójalecitinnel (emulgálószer), glükózsziruppal és cukorral? 4 hónapos kortól adható bébiital hozzáadott cukorral?

A gyermek ízlése az első években formálódik, így ha a babát már kisgyermekkorban rászoktatjuk az édes ízekre, később nehéz dolgunk lesz, amikor a cukrozott gyümölcslevek, üdítők vagy szörpök helyett vizet szeretnénk vele megkedveltetni. Emellett kutatások sora mutatta ki, hogy a korai magas cukor- és só-bevitel a későbbi életkorokban fokozott egészségügyi rizikófaktort jelent.

Bio vagy nem bio?

Az élelmiszerekben fellelhető növényvédő szermaradványok a bébiételekben sokkal nagyobb problémát jelentenek a felnőttek táplálékánál. Ennek oka, hogy a csecsemők testsúlyukhoz viszonyítva nagyobb mennyiségű ételt fogyasztanak, mint a felnőttek, tehát arányosan több káros anyagot vesz fel szervezetük. Az eleinte kuriózumnak számító bio bébiételek az 1990-es években jelentek meg Európa szupermarketpolcain, mára azonban a piac jelentős részét biotermékek teszik ki.

A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat rendszeresen vizsgálja a hazai és import zöldségek és gyümölcsök, gabonák szermaradék tartalmát. 2006-ban először a feldolgozott növényi alapú élelmiszerek növényvédő szermaradék tartalmát is bevonták vizsgálataikba, így azok kiterjedtek a zöldség- és gyümölcsalapú bébiételekre és italokra is. 25 különböző bébiétel, illetve 12 féle bébi-italt, mintegy 80db mintát vizsgáltak. A 80 minta 19%-a, 15 darab tartalmazott mérhető szermaradékot. Ezek közül 4 volt gyümölcsalapú élelmiszer, a többi zöldségétel. (Árulkodónak tűnik az is, hogy a 2 vizsgált ,,Vegyes zöldség sárgarépával" és a 3 ,,Vegyes zöldségpüré alapú bébiétel" mindegyike tartalmazott mérhető szermaradékot.)

Mit tehet a kismama?

Mit tehetünk ha szeretnénk porontyunk tányérjától távol tartani a növényvédő szereket? Biztosra sajnos nem mehetünk, de választhatunk a piacon kapható ellenőrzött bio alapanyagokból készült kész bébiételek közül, vagy készíthetünk gyermekünknek otthon bio bébipapit.

A bio zöldség és gyümölcs beszerzése nem olcsó, de bébiételek készítésénél vegyük figyelembe, hogy egy adag étel egészen kis mennyiségből készül, nincs szükség több kiló zöldség beszerzésére. Így még ha magunknak nem is biotermelésből származó friss árut veszünk, a baba biztonságos tápláléka minden bizonnyal megér ennyi befektetést. A házi bébikoszt porciónként lefagyasztható, így mindig friss és vitamindús étel kerülhet a tányérkába.

Az üveges bébiételek elvitathatatlan előnye az, hogy a hőkezeléses tartósításnak és stabil zárt csomagolásnak köszönhetően praktikusak, ha nem otthon ér minket az ebédidő. Ezekre az esetekre válasszunk minél természetesebb összetételű, lehetőleg bio minősítésű bébiételt! Kerüljük a hozzáadott cukrot tartalmazó termékeket!

Praktikus tanácsok az egészség- és környezettudatos babatápláláshoz:

Főzzünk otthon megbízható forrásból származó bio zöldségből és gyümölcsből.
Bébijoghurt helyett keverjünk ki natúr biojoghurtot friss vagy mélyhűtött gyümölccsel. A gyümölcs mellett nincs szükség cukor hozzáadására!
Bébikekszek helyett adjunk bio bulátát és más egészséges gabonából készült (cukormentes!) rágcsálnivalót.
Az édesített bébiitalok helyett keressük a hozzáadott cukrot nem tartalmazó termékeket, illetve adjunk vizet.

tudatosvasarlo.hu

 
 
0 komment , kategória:  egészség  
Csillagszóró Hadművelet
  2007-11-24 11:46:23, szombat
 
  Több biztonság az ünnepek idején annak, aki vásárol és annak, aki dolgozik. Nehezebb karácsonyra számíthatnak idén a csalók, és biztonságosabb ünnepekre az emberek - ez a célja a kormány év végi célzott akciósorozatának, amely a karácsony és szilveszter közötti időszakban elszaporodó visszaéléseket hivatott érdemben visszaszorítani - tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel a Kormányszóvivői Iroda.

A Csillagszóró Hadművelet néven soha nem látott méretű összehangolt akciósorozatban 7 szervezet több mint 5 ezer szakembere, ellenőre vesz részt a mai naptól 2008 első hetéig. Ez mintegy 40 ezer ellenőrzést jelent országszerte.

Ne tévesszen meg senkit a leleplezett visszaélések nagy száma: nem az élelmiszerhamisítók lettek többen, hanem az elmúlt másfél-két évben jelentősen javult a felderítések eredményessége. A kormányzat biztosította a hatékony ellenőrzéshez szükséges jogszabályi környezetet és megerősítette az ellenőrző hatóságokat. Miközben nő a feltárt visszaélések, törvénysértések száma, aközben remélhetőleg - éppen az ellenőrzések és a bírságok elrettentő hatásának eredményeképpen - évről évre csökkenni fog a fogyasztók kárára valóságosan elkövetett szabálysértéseké.

A piacok, vendéglátóhelyek és kereskedők fokozott ellenőrzése, a fogyasztók érdekeinek kőkemény védelme és érvényesítése: szerves része a kormány fair play programjának; annak a programnak, amelynek célja rendet tenni legfontosabb közös ügyeinkben, felszámolni a hétköznapok szabálytalanságait.

Tekintettel arra, hogy az emberek többsége - arányaiban - karácsony és szilveszter időszakában vásárolja a legtöbb élelmiszert és a legkülönfélébb ajándékcikkeket, a vásárlók kiszolgáltatottsága is ilyenkor a legnagyobb a csalókkal, a rossz minőségű, vagy veszélyes árut forgalmazó kereskedőkkel, élelmiszer-hamisító bandákkal, bóvliárusokkal szemben.

Ugyanakkor természetesen az év végi megnövekedett forgalom ,,másik oldalán", a szolgáltatást nyújtó, kereskedelemmel, vendéglátással foglalkozó vállalkozások dolgozói esetében is több állami figyelemre van szükség. Ilyenkor ugyanis még gyakoribb a feketefoglalkoztatás, a munkaidő önkényes kezelése, a túlóráztatásra, illetve a szabadnapokra vonatkozó szabályok felrúgása.

A lakosság a 189-es kék számon tájékozódhat a Csillagszóró Hadművelet részleteiről, illetve december elején elindul a csillagszorohadmuvelet.hu és csillagszorohadmuvelet.info című internetes oldal is.

A kormány a tisztességes többség: a fogyasztók és a karácsony-szilveszteri időszakban is megfeszített tempóban dolgozó emberek pártján áll. Őket - az ő jogaikat és érdekeiket - védi a Csillagszóró Hadművelet- áll a Kormányszóvivői Iroda közleményében.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség
 
 
0 komment , kategória:  egészség  
9,7 milliárd dollár
  2007-09-27 20:04:26, csütörtök
 
  9,7 milliárd dollár az AIDS és más betegségek elleni küzdelemre

9,7 milliárd dollárt (1715 milliárd forint) ajánlottak fel az ENSZ által az AIDS, a tuberkolózis és a malária elleni küzdelemre létrehozott UNAIDS nemzetközi alapítványnak a 2008-2010 évekre - közölte csütörtökön az alapítvány végrehajtó igazgatója, Peter Piot, beszámolva a donor országok és szervezetek Berlinben megtartott megajánlási értekezletéről. A berlini tanácskozáson a 2002-ben létrehozott alapítványt pénzelő mintegy 30 donor vett részt. Az UNAIDS az elmúlt években vezető szerepet játszott a három öldöklő fertőző betegség megelőzésére és gyógyítására irányuló kutatások szervezésében és pénzelésében.

A csaknem tízmilliárdos összeg több annál, mint amennyit az alap vezetői reméltek: szerdán, mielőtt a felajánlásokra sor került volna, még csak 8 milliárd dollárra számítottak. Az alap további összegeket kap Japántól, illetve az Egyesült Államoktól - az utóbbi várhatóan a legnagyobb hozzájárulás lesz, és azt az amerikai kongresszus szavazza meg. Összege csak ekkor válik majd ismertté.

A G8 - a hét vezető ipari ország és Oroszország - júniusi heiligendami csúcstalálkozóján összesen 60 milliárd dollárt helyeztek kilátásba a három gyilkos betegség elleni küzdelemre. Az UNAIDS 136 országban 450 különböző gyógyítási és kutatási programot támogatott eddig, összesen 7,7 milliárd dollárral.

(MTI)

 
 
0 komment , kategória:  egészség  
Ligh koktél
  2007-08-16 13:19:09, csütörtök
 
  Cola Light

A Cola Light messze nem olyan egészséges ital, mint ahogyan azt a sportszponzorálások sugallják. Inkább egy aggodalomra okot adó koktél: idegmérgek és potenciálisan rákkeltő anyagok egyvelege.

A Cola Light-ot, másnéven Diet Coke-ot 1982 júliusában mutatták be az Egyesült Államokban, azóta pedig világszerte a negyedik leggyakrabban fogyasztott szénsavas üdítőitallá vált.

Amellett, hogy a világ cukorfóbiás fogyasztóinak egyes számú választása, a Coca-Cola a leghosszabb ideje (1974 óta) vállalati partnere a FIFÁ-nak (Nemzetközi Labdarúgó Szövetség). A cég 1998-ban egyedülálló, nyolc éves szponzori szerződést írt alá a FIFÁ-val, amelynek keretében nemcsak a rangos Világbajnokságot, hanem a Női Világbajnokságot, a Szövetségi Bajnokságot, több ifjúsági bajnokságot és az elkövetkező Word Cup Trophy Trip-et is támogatja. Ez utóbbi a Világbajnokság Kupáját viszi turnéra a világ több városába.

A Coca-Cola 2005-ben 2022-ig meghosszabbította szponzori szerződését a FIFA-val. Ez a lépés a cég elnök-vezérigazgatóját E. Neville Isdell-t arra az abszurd kijelentésre sarkallta, miszerint a Coke ismételt elköteleződése a világ legnépszerűbb sportja iránt ,,új lehetőséget kínál arra, hogy az embereket a futball segítségével közelebb hozhassuk egymáshoz".

Ez a vállalatot rengeteg üdítőitalos doboz és üveg eladásában is segíti. Egy az ACNielsen piackutató cég által készített tanulmány rávilágít arra, hogy a Coca-Cola márka világszinten vezető pozíciót foglal el az üdítőitalok között, 15 milliárd dollár fölötti éves forgalmat valósít meg. A Coca-Cola és a Cola Light (Diet Coke) is több mint évi 1-1 milliárd dolláros bevételt biztosít. Öt országban - az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Németországban, Kanadában és Brazíliában - többet nyakalnak az állítólagosan egészséges, cukormentes kóla alternatívából, mint bárhol máshol a világon.

Az agresszív reklám kampányok, mint a FIFA szponzorálás és az okos rímek, mint az ,,Always Coca-Cola" (nálunk ,,Mindig Coca-Cola") segítségével a Coca-Cola befészkeli magát a tudatalattinkba. De mielőtt fogjuk magunkat, és az idei egyik kólás eseményén mosolyogva a barna italért nyúlunk, gondoljunk át pontosan, mi is az, amit magunkba töltünk.

Bár a Cola-Light-ot sokan a sporttal és az egészséggel kapcsolják össze, valójában idegméregként ható, potenciálisan rákkeltő, nagy intenzitású édesítőszerek (aszpartám és aceszulfám-K), fog- és csontromboló savak (foszforsav), DNS-károsító színezőanyagok (ammónium-szulfitos karamell), pszichikai függőséget okozó koffein, illetve további meg nem nevezett ,,ízesítőanyagok" az aggasztó elegye.

Nátrium-benzoátot is tartalmaz, amely erős savak jelenléte mellett - ilyen például a citromsav, ami a termékben ugyancsak megtalálható - rákkeltő benzollá (lásd alább) bomlik.

Az üdítőital-gyártók már a kilencvenes évek óta ismerik ezt a kémiai hatást, mivel azonban a szabályozó hatóságok eddig semmiféle kényszerítő intézkedéssel nem befolyásolták a cégeket az általuk alkalmazott recept módosítására, annak érdekében, hogy megelőzzék a benzol keletkezését, a cégek továbbra is folytatják a benzoátok és a savak keverését.

Ironikus, hogy a normál italokban alkalmazott magas fruktóztartalmú szirup a fenti reakciós folyamatot lelassítani látszik, így a benzol keletkezése leginkább a diétás italokban jelentős probléma.

Összetevő:Aszpartám
Cél: Édesítőszer
Ártalmas hatás :


Hő hatására valamit a tárolás során könnyen lebomlik idegmérgező összetevőire: fenilalaninra, aspartic-savra és metil-alkoholra. Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrzési Hivatala (FDA) szerint az aszpartám kapcsolatba hozható: fejfájással, szédüléssel, egyensúlyvesztéssel, hangulatingadozással, émelygéssel, memória problémákkal, izomgyengeséggel, homályos látással, kimerültséggel, gyengeséggel, bőrkiütéssel, ízületi és izomfájdalmakkal. A legutóbbi bizonyítékok azt mutatják, hogy a napi üdítőital-fogyasztásnak megfelelő mennyiségű aszpartám-bevitel növeli az egyébként ritka, limfómaként ismert agytumor kockázatát.

Összetevő:Aceszulfám-K
Cél: Édesítőszer
Ártalmas hatás :


Állatokban rákot okoz. Az édesítőszer bomlásterméke az acetoacetamid, amelyről patkányoknál, nyulaknál és kutyáknál kimutatták, hogy káros hatással vannak a pajzsmirigyre. Habár általánosságban hozzákeverik az aszpartámhoz, hogy az keserű ízét elfedje, nem készültek tanulmányok arra vonatkozóan, hogy ez a kombináció, valamint annak esetleges melléktermékei mennyire biztonságosak.

Összetevő:Foszforsav
Cél:Savasító
Ártalmas hatás :


A fogzománc károsodásához vezethet, kioldja a kalciumot a csontokból. Azoknak a gyerekeknek, akiknek magas a foszforsav-bevitele, törékenyebbek a csontjaik, továbbá a csonttörések kockázatának növekedésével kell számolniuk egész életük során. A naponta legalább hat pohár (másfél liter) foszforsav-tartalmú üdítőitalt fogyasztó gyerekeknek pedig ötször nagyobb esélyük van arra, hogy a vérük kálcium-szintje alacsony lesz, mint azon társaiknak, akik nem fogyasztanak ilyen italokat.

Összetevő:Citromsav
Cél: Savasító Tartósítószer
Ártalmas hatás :


Önmagában veszélytelen, bár a fogzománccal szemben kíméletlen lehet. Amennyiben azonban káliummal vagy nátrium-benzoáttal (lásd alább) keverik, a tárolás során, különösen magas hőmérséklet hatására, kedvezhet a rákkeltő benzol kialakulásának.

Összetevő:Koffein
Cél:Ízesítőszer
Ártalmas hatás :


Stimuláló, pszichoaktív vegyület, amely hangulatingadozáshoz, letargiához illetve fejfájáshoz vezethet. A koffein függőséget okoz, és nagyobb arányú bevitele vetélést, koraszülést, illetve gyomorfekélyt és szívgyengeséget okozhat. Az a mennyiség, amit az üdítőitalokhoz kevernek, valójában semmi ízhatást nem eredményez, azonban az ital rendszeres fogyasztása koffeinfüggőséget alakíthat ki. A koffeint fogyasztó gyerekek gyakrabban betegek, panaszkodnak fejfájásra és alvási problémákra, illetve kerülhetnek vashiányos állapotba. 330ml kóla egy csésze kávé koffeintartalmának körülbelül a felét tartalmazza.

Összetevő:Nátrium-benzoát (E211)
Cél: Tartósítószer
Ártalmas hatás :


Az asztmában, rhinitisben illetve csalánkiütésben szenvedők tapasztalhatják, hogy tüneteik benzoát-fogyasztást követően rosszabbodnak. Savas oldatokban (mint például az üdítőitalok) megtörténhet a benzoátok rákkeltő benzollá bomlása. Felmérések szerint az üdítőitalok a biztonságosnak tartott érték negyvenszeresét is tartalmazhatják.

Összetevő:Ammónium-szulfitos karamell (E150d)
Cél:Színezőanyag
Ártalmas hatás:


Előállítása során cukrot, ammóniát és szulfittartalmú vegyületeket melegítenek. A cukor esetenként génmanipulált kukoricából származik. Az ammónia mindenfajta érintkezés esetén mérgező, így az ammóniát felhasználó karamellizálás génkárosodáshoz, növekedéslassuláshoz, a belek és vesék megnagyobbodásához és a B-vitamin leépítéséhez vezethet. A színezőanyagot ez idáig nem vizsgálták annak rákkeltő és reproduktív mérgező hatásait tekintve.

A terjedelemi korlátok nem tették lehetővé a referenciák teljes felsorolását, azonban megjegyzendő, hogy a fenti adatokat orvosi, tudományos és kereskedelmi folyóiratokban kiadott tanulmányokból és jelentésekből, továbbá államilag támogatott adatbázisokból (például: US National Library of Medicine) és a Biztonsági Adatlapból (Material Safety Data Sheet) merítettük.

A Diet Coke másnéven...

Amennyiben cukormentes kólát vásárolunk, szükségszerű lehet a felhasznált összetevők gondos tanulmányozása. Az elmúlt évek során a Cola Light előállításához különböző mesterséges édesítőszereket és ízesítéseket (vanília, citrom, lime és cseresznye) használó recepteket kreáltak. Az összetevők nevét illetve szövegezését a helyi jelölési szabályozások és a fogyasztók preferenciája alapján alakították. Amit Angliában például Diet Coke-ként isznak, az máshol Coca-Cola Zero néven ismert. 149 országból 46-ban, ahol a Diet Coke nem kívánatos mellékértelemmel bírna, az ital Coca-Cola Light-ként ismert.

Megjelent a The Ecologist 2006. július-augusztusi számában. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította Csete Paula. (tudatosvasarlo)

 
 
0 komment , kategória:  egészség  
Az én időmben
  2007-08-14 23:54:17, kedd
 
  Sokszor hivatkozunk a józan paraszti észre, mégis csak ritkán hallgatunk rá. Talán ez az egyik oka annak, hogy az utóbbi száz évben a természetközeli, józan megfontolásokra, a természet tanulmányozására és megértésére törekvő zöldség- és gyümölcstermesztési módszerek helyét átvették a vegyianyag-intenzív technológiák.

A 84 éves, kisgazda családból származó Robb Kálmánné Manci nénivel beszélgettünk arról, hogy ő és földművelő családja hogyan élte meg ezeket a változásokat, mit gondol a mai helyzetről.

Manapság egymás után derülnek ki különböző vegyi anyagok, köztük permetező szerek káros egészségügyi hatásai, amelyek a mezőgazdasági munka közben és - a maradványanyagok révén - fogyasztáskor is jelentkeznek. Mindezt tudjuk, mégis úgy tűnik, hogy a háztáji és nagybirtokos zöldség- és gyümölcstermesztés nem vesz tudomást a veszélyekről. Régen is ennyi vegyi anyagot használtak? Hogyan védekeztek a kártevők ellen?

Nekünk többféle fánk volt: meggy, szilva, alma, dió, őszibarack, és ezeket soha nem kellett permetezni. Nem nagyon voltak kártevők. Egyetlen egy volt: a cserebogár, tavasszal. A cserebogarat azelőtt úgy irtottuk, hogy hajnalban, amikor még hideg volt, kimentünk, leráztuk a dermedt bogarakat a fáról, hazavittük, és odaadtuk a csirkéknek. A szilvafát nagyon szerette a cserebogár. Ha nem szedtük volna össze, lerágta volna az összes levelet. Régen olyan bőven termő szilvafánk volt, hogy volt olyan év, hogy nem lehetett látni az ágat a gyümölcstől.

A gyümölcsfákat soha nem permetezték. Tavasszal metszettünk, ritkítottunk, és minden fa tövét lekentük mésszel, hogy télen ne rágja meg a nyúl. Mikor eljött a nyár, a sok gyümölcsöt leszedtük, különválogattuk, és vittük a piacra eladni. Olyan gyönyörűek voltak!

Csak a szőlőt kellett permetezni: volt olyan év, hogy hétszer is. Rézgálicot és meszet használtunk. A mész akkoriban nem volt oltva, mint most, hanem darabokban árulták. Elhoztuk, vízbe tettük, ahol elolvadt, elkezdett forrni, bugyogni. Ekkor már be volt oltva. A rézgálic is darabokban volt, ezért édesapám a permetezés előtti nap összetörte, beletette egy zacskóba, azt bele a vízbe, ott elolvadt. A rézgálicot és a meszet összekeverte, azzal permetezett.

Aztán 1936-37-ben annyi káposztalepke volt, hogy menni kellett a káposztát hernyózni. A töveket egyenként tisztítottuk meg, kézzel kellett rajtuk szétnyomkodni a lepkepetéket.

Nehéz elképzelni, hogy nem voltak kártevők, és ez a sokfajta gyümölcsfa sem volt soha beteg... A háttérből beleszól a beszélgetésbe Manci néni lánya: ,,De krumplibogár volt."

Krumpli? Azelőtt három-négyféle krumpli termett, nem volt bogár, nem volt pajor. Az csak a háború után jött be. Most, ha ültetek, be kell szórni az ágyát Alvarinnal, a lótetű ellen.

Hogyhogy csak a háború után? Azelőtt is volt krumpli.

Volt krumpli, de nem volt bogár. Azt Amerikából hozták be a háború után, a krumplival együtt. A háborúban elvitték a lovakat, az emberek nem tudtak mivel szántani, vetni, nem volt mit enni. Ezért Amerikából hoztak be krumplit, de azzal együtt a krumplibogarat is. Volt egy termék, nem emlékszem a nevére (DDT - a szerk.), azzal kellett beszórni a krumplit a bogár ellen, mert annyi volt belőlük, hogy lerágta az összes termést. De az olyan büdös volt, hogy utána nem lehetett a krumplit megenni.

Ezek a nemzetközi élelmiszer-kereskedelem hátulütői: új kártevők és a kiirtásukhoz szükséges új vegyi anyagok. Ez is azt sugallja, érdemes a helyinél maradni. Említtette, hogy ma már vegyi anyagot használ a lótetű ellen; nem gondolt arra, hogy így a krumplival együtt megesszük a mérget is?

Egyszer a szomszéd kiskakasa, egy kistestű japán kakas megevett egy Alvarintól elpusztult lótetűt, és a kiskakas is feldobta a talpát. Én egyébként csak egy kicsit teszek, és van olyan év, amikor nincs is lótetű. Egyébként a lótetű melegben feljön a felszínre, akkor kapával is össze lehet szedni.

A hetvenes években már mindenhol: a téeszekben, de a kiskertekben is műtrágyát használtak. Manci néniék nem használtak akkor sem? Nem lehetett volna nagyobb hozamot elérni a műtrágyával?

Nem. Mi még 1985-86-ban is Zsámbokról hozattuk a marhatrágyát. Azelőtt nem használtak műtrágyát, mindenkinek a házánál volt ló, tehén, malac. A vegyi anyag nem olyan, mint a trágya. Egyszer mi is kipróbáltuk a pétisót, de nem használt, jobban jártunk, amikor a trágyát vettük. Amikor dinnyét termesztettünk, a dinnyefészekbe egy-egy marék trágyát tettünk. Annyi dinnye volt! Paradicsomot is termeltünk: 40 mázsára voltunk leszerződve a hatvani cukorgyárral. Ott csak kiváló árut vettek át, nem szabadott egy zöldnek vagy csutkának sem benne lennie. Aztán volt olyan év, hogy tizenkét zsák babunk termett. Olyan sok, hogy reggeltől estig nem értünk a végére. Megoldottuk vegyszerek nélkül, de rengeteget dolgoztunk, látástól vakulásig. Akkor mentünk csak haza, amikor lement a nap. Hajnal háromkor keltettek, és mentünk. A hajnali hidegben annyira fázott a kezem, hogy főtt tojást vittem, úgy melegítettem.

Hová vitték azt a rengeteg árut? Ma mindenki arra panaszkodik, hogy semmit nem lehet eladni.

Mindenki járt a piacra. Az én szüleim is hetente kétszer jöttek fel a pesti piacra. Akkor más országból még nem nagyon hoztak be árut.

A falusi gazdák azt mondják, hogy nem szabad túlnemesített zöldség-, illetve gyümölcsfajtákat venni, a legjobb a helyi. Azt javasolják, kérjünk inkább strapabíró sarjakat, palántákat a szomszédtól, mert azok ellenállóbbak, ezért kevesebbet kell vegyszerezni. Manci néniék honnan vették a sarjakat a gyümölcsfaültetéshez?

A gyümölcsfalerakatból. De ott mind olyan áru volt, amiért feleltek: ha ropogóscseresznye-fát kértél, azt adták, rajta volt a papír. És mi magunk is foglalkoztunk palántázással. Anyám vitte a palántákat eladni a piacra. Nagyüstben melegítettük a vizet, langyos vízzel locsoltuk a palántákat, üveg volt rajtuk, este takaróval betakartuk. Olyan gyönyörűek voltak, hogy 1 fillért adtak egy szálért, az is pénzt hozott a házhoz.

Az alapján, amit mesélt, megtudhattuk, hogy a paraszti élet sok lemondással és kemény munkával jár. Lett volna lehetőségük mást csinálni, sőt aktív éveikben nem a föld jelentette elsődleges jövedelemforrásukat, mégis egész életükben kötődtek a földhöz. Miért?

Nagyon szerettem a szőlőbe járni, még nyugdíjas korunkban is jártunk a férjemmel, olyan szép zöld volt minden, jó levegő, csicseregtek a madarak. Nagyon szerettem ott lenni! A szüleim dolgos emberek voltak, mi is mindig rengeteget dolgoztunk, soha nem értünk a végére.
tudatosvasarlo


 
 
0 komment , kategória:  egészség  
Mi az élelmiszer-adalékanyag?
  2007-07-27 22:12:37, péntek
 
  315 anyag az élelmiszergyártás szolgálatában, miért pont annyian, és mért pont ők...

Mi az élelmiszer-adalékanyag?

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-89/107 számú előírása szerint élelmiszer-adalékanyag minden olyan, tápértékkel rendelkező vagy nem rendelkező anyag, amely

rendszerint nem kerül fogyasztásra élelmiszerként,
rendszerint nem jellemző összetevője az élelmiszernek,
az élelmiszerek előállításakor vagy kezelésekor (többek között elkészítésekor, csomagolásakor, tárolásakor, letöltésekor stb.),
technológiai vagy érzékszervi javítási célból
szándékosan adják az élelmiszerekhez
önmaga vagy származéka közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer összetevőjévé válik illetve válhat.

Egy adott összetevőt tehát alapvetően akkor sorolnak az adalékanyagok közé, ha az anyag elsősorban technológiai okokból kerül felhasználásra. Az aromák, a vitaminok, illetve más természetes vagy természetazonos anyagok azonban, amelyeket az élelmiszer tápértékének, illatának vagy ízének megváltoztatása céljából alkalmaznak, az összetevők közé tartoznak.

A határok nem élesek; a besorolásnál a felhasznált mennyiség mellett elsősorban az anyag élelmiszerben való alkalmazásának célja a döntő: az aszkorbinsav például akkor tekinthető élelmiszer-adalékanyagnak, ha antioxidánsként kerül felhasználásra, és a végtermékben vitaminként nem fejti ki hatását. Ha azonban azért alkalmazzák, hogy növeljék a termék vitamintartalmát, az aszkorbinsav összetevőnek számít. Ez az összetétel-listán is látható: adalékanyagként az aszkorbinsavat az ,,antioxidáns E 330“ vagy az ,,antioxidáns aszkorbinsav“ megjelöléssel kell feltüntetni; összetevőként elegendő az ,,aszkorbinsav“ vagy a ,,C-vitamin“ megjelölés.

A növényvédő szerek és az úgynevezett technológiai segédanyagok nem számítanak összetevőnek.

Technológiai segédanyagoknak azon anyagokat nevezzük, amelyeket

rendszerint nem élelmiszer-összetevőként fogyasztunk el, de
technológiai célokból
tudatosan alkalmazzák a feldolgozás során,
és amelyekből a végtermékben nem szándékos, de technikailag elkerülhetetlen maradékok, ill. bomlástermékek vagy reakciótermékek maradnak vissza, az egészségre nem káros mennyiségben,
amelyek azonban ekkor már nem fejtenek ki technológiai hatást.

Egy adott összetevőt tehát elsősorban nem tulajdonságai miatt, hanem felhasználási módja alapján sorolnak a technológiai segédanyagok közé. Ezért könnyen előfordulhat, hogy egy anyag az alkalmazás módjától függően egyszer technológiai segédanyagnak, máskor élelmiszer-adalékanyagnak számít, és ennek megfelelően kerül jelölésre. A technológiai segédanyagok közé tartoznak többek között az extrakciós oldószerek, egyes enzimek, a csírátlanítószerek, valamint a sütőformától való elválasztást, a derítést és a szűrést segítő anyagok. Az élelmiszer összetétel-listáján ezeket nem kell feltüntetni.

Az adalékanyagok alkalmazásának számos oka van. Többek között abból a célból használják, hogy megőrizzék vagy javítsák a termékek eltarthatóságát, állagát, tápértékét, élvezeti értékét vagy emészthetőségét. Némelyik adalékanyag, például az ömlesztősók és az emulgátorok nélkül egyes élelmiszerek egyáltalán nem állíthatók elő, más anyagok, például a lisztkezelőszerek vagy a csomósodást gátlók megkönnyítik a termékek előállítását, megint mások, például a színezékek és az ízfokozók a fogyasztók megnyerésére szolgálnak.

Mielőtt egy élelmiszer-adalékanyagot az Európai Unióban alkalmaznának, egy speciális engedélyeztetési eljárás során bizonyítani kell, hogy az anyag

a fogyasztók egészségét nem veszélyezteti,
alkalmazása technológiailag szükséges,
alkalmazása nem vezet a fogyasztó megtévesztéséhez.
Valamennyi, az EK-ban engedélyezett adalékanyag egy E-számot kap. Ez az a kód, amelynek segítségével egy adott adalékanyag az országok hivatalos nyelvétől függetlenül egyértelműen azonosít. Emellett az E-szám azt is tanúsítja, hogy az anyag a felhasználás körülményei között bizonyítottan ártalmatlan az egészségre, technológiailag szükséges, és megfelel bizonyos tisztasági követelményeknek. Ha egy adalékanyagtól megvonják a felhasználási engedélyt, elveszíti E-számát. Ezt a számot többé nem adják ki.

Az élelmiszer-adalékanyagok jelölésére szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a többi összetevőre. Az, hogy melyik adalékanyagot hogyan kell jelölni, attól függ, hogy az adott termék csomagoltan vagy csomagolás nélkül kerül eladásra. Míg a csomagolt élelmiszerek esetében alapvetően minden összetevőt fel kell tüntetni, a csomagolás nélkül árult termékeknél csak bizonyos adalékanyag-csoportok alkalmazásáról kell tájékoztatni a vásárlókat.

Az élelmiszer-adalékanyagok csoportjai:

• Antioxidánsok: megakadályozzák az oxigén okozta minőségromlást
• Bevonóanyagok: benntartják a nedvességet
• Csomagológázok : csíramentes légkört biztosítanak
• Csomósodást gátlók: megakadályozzák az összeragadást és a csomósodást
• Emulgátorok: elősegítik a víz és olajfázis keveredését
• Édesítőszerek: cukor nélkül édesítenek
• Habképző anyagok: benntartják a levegőt a habokban
• Habstabilizátorok: megakadályozzák a hab összeesését
• Hajtógázok ... flakonos habkészítményekhez használatosak
• Hordozóanyagok: egyengetik más anyagok útját
• Ízfokozók: felerősítik az élelmiszerek ízét
• Kelátképzők: megkötik a fémionokat
• Lisztkezelőszerek: könnyebben gyúrhatóvá teszik a tésztákat
• Módosított keményítők: stabilizálnak, sűrítenek
• Nedvesítőszerek: megvédik az élelmiszert a kiszáradástól
• Ömlesztősók: lehetővé teszik az ömlesztett sajtok előállítását
• Savanyítószerek: ízt és eltarthatóságot biztosítanak
• Savanyúságot szabályzók: megőrzik vagy kialakítják a savszintet
• Stabilizátorok: megőrzik az élelmiszer színét és szerkezetét
• Sütőszerek: levegőssé teszik a tésztát
• Sűrítőanyagok: besűrítik az élelmiszereket
• Szilárdítóanyagok: megőrzik az élelmiszer természetes szerkezetét
• Színezékek: megszínezik az élelmiszereket
• Tartósítószerek: gátolják a mikroorganizmusok működését
• Töltőanyagok: energia nélkül biztosítanak tömeget
• Zselésítők: megszilárdítják, kocsonyásítják a folyadékokat

Engedélyezés

Az élelmiszerek különféle összetevői között az adalékanyagok különleges szerepet játszanak: míg a többi összetevőt - ha a törvény másképp nem rendelkezik - alapvetően korlátozás nélkül lehet alkalmazni, az adalékanyagok esetében az úgynevezett ,,engedélyelv“ érvényesül: használatuk alapvetően tilos; csak akkor alkalmazhatók, ha egy jogszabály ezt kimondottan engedélyezi. A törvényalkotó határozza tehát meg, hogy milyen anyagok milyen feltételek mellett milyen élelmiszerek előállításához használhatók adalékanyagként. Egy adalékanyag engedélyezésekor mindig biztosítani kell, hogy a fogyasztót semmilyen egészségügyi veszély ne fenyegesse, és védve legyen a megtévesztés okozta anyagi károktól is.

Az élelmiszer-adalékanyagok használatáról túlnyomórészt összeurópai jogszabályok rendelkeznek: az adalékanyagok engedélyezésének szabályai például az Európai Unió valamennyi tagállamában érvényesek. Az engedélyezések közvetlenül valamennyi államban érvénybe lépnek, ha pedig egy anyagtól megvonják az engedélyt, ez is közvetlenül minden uniós államra érvényes. Ugyanakkor a már engedélyezett adalékanyagok használatát más jogforrások, például az EU Ökorendelete szűkebb keretek közé szoríthatja. Előfordul egyes iparágak és vállalatok önkorlátozása is, ezért elmondható, hogy nem minden engedélyezett adalékanyag kerül ténylegesen alkalmazásra.

Az adalékanyagokra vonatkozó európai irányelv (89/107/EGK irányelv) meghatározza, hogy milyen feltételekkel engedélyezhető egy anyag élelmiszer-adalékanyagként. Eszerint
,,Élelmiszer-adalékanyagokat csak abban az esetben lehet engedélyezni,

ha alkalmazásának szükségessége technológiailag megfelelően igazolható, és a kívánt cél más, gazdaságosan és technikailag megvalósítható módszerrel nem érhető el;
ha az anyag, amennyire a rendelkezésre álló adatok alapján ezt meg lehet ítélni, a javasolt mennyiségben nem káros a fogyasztó egészségére;
ha alkalmazása nem szolgál a fogyasztó félrevezetésére.“
Az adalékanyagok engedélyezésének további feltétele az Európai Unióban kötelező tisztasági követelmények teljesülése. Egy anyag csak akkor alkalmazható élelmiszerekben, ha bizonyíthatóan ,,élelmiszer- minőségű“.

Az adalékanyagokat csak akkor lehet engedélyezni, ha független nemzetközi szakértői bizottságok is megállapították, hogy alkalmazásuk veszélytelen. A döntést a következő bizottságok hozzák:

az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) és a Világegészségügyi Szervezetnek (WHO) közös Élelmiszer-Adalékanyag Szakértő Bizottsága (Joint Expert Committee on Food Additives, JECFA)
az Európai Bizottság Élelmiszertudományi Bizottsága (Scientific Committee on Food, SCF), mely 2002-től beolvadt az
Európai Unió Élelmiszerbiztonsági Hatóságába (European Food Safety Authority, EFSA).

Az engedélyezési eljárás során tehát a pályázóknak bizonyítaniuk kell, hogy

az adott anyag egészségre ártalmatlan,
technológiailag szükséges
és nem szolgál a fogyasztók megtévesztésére és félrevezetésére.
Annak vizsgálata, hogy az adott anyag technológiailag szükséges-e, valamint annak eldöntése, hogy biztosított-e a fogyasztók védelme a megtévesztés ellen, természetesen alapos (szisztematikus) mérlegelést tesz szükségessé, míg az anyag egészségügyi hatásainak megítélése számos megismételhető, mérhető vizsgálati eredményen alapulhat. Az engedélyezéseket ezért mindig történeti összefüggéseiben kell vizsgálni. A már engedélyezett adalékanyagok engedélye sem végleges; az engedély felülvizsgálatát indokolhatják az anyag egészségkárosító hatására utaló jelek ill. az ezek alapján lefolytatott vizsgálatok, de az iparban alkalmazott módszerek időközbeni megváltozása is. A múltban ezért számos adalékanyagtól vonták meg az engedélyt, illetve többször határoztak meg új ADI-értékeket (Acceptable Daily Intake magyarul: megengedhető napi bevitel) és ennek alapján új mennyiségi korlátozásokat vezettek be.

Az engedélyezési eljárás keretében nem csak magát az anyagot, hanem tervezett alkalmazásait is megvizsgálják. Így egyrészt számításba tudják venni a különböző fogyasztási szokásokat, valamint az anyagnak más élelmiszer-összetevőkkel való kölcsönhatásait is, másrészt ez az eljárás megfelel annak az alapelvnek, hogy az adalékanyagok csak kivételes esetekben, és nem rendszeresen kerülnek alkalmazásra. Ennek az alapelvnek megfelelően igen kevés olyan adalékanyag létezik, amely kivétel nélkül valamennyi élelmiszerben felhasználható; a legtöbbjük csupán bizonyos, pontosan meghatározott élelmiszereknél alkalmazható. A csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt termékek esetében külön szabályok vannak érvényben.

Emellett a törvényalkotó szándéka szerint számos élelmiszer egyáltalán nem állítható elő adalékanyagokkal. Ezek közé tartoznak az úgynevezett feldolgozatlan (nyers) élelmiszerek, tehát azon termékek, melyeket csupán tisztítással, szétvágással, hámozással vagy hasonló módon, kizárólag fizikailag készítenek elő a fogyasztó számára, minden egyéb tekintetben változatlanok: ilyen például a tisztított, hámozott friss zöldség és gyümölcs, vagy a nyers hús. Szintén nem adható adalékanyag többek között a mézhez, a tejhez és a száraztésztákhoz.

Az engedélyezési eljárás során azt is figyelembe veszik, hogy a legtöbb élelmiszer különböző összetevőkből áll. Ezért azt az alapelvet követik, hogy azon adalékanyagok, melyeket jogszerűen alkalmaznak egy összetevőben, minden külön engedély nélkül is jelen lehet a végtermékben. Ezt a bonyolult elvet a következő példa világíthatja meg: ha egy sűrítőanyag használata engedélyezett a gyümölcskészítményekben, akkor ez az anyag a készítmény részeként abban a gyümölcsjoghurtban is jelen lehet, melyet ezzel a gyümölcskészítménnyel készítettek el. A sűrítőanyag gyümölcsjoghurtokban való alkalmazásához nem kell külön engedély.

Ezek az úgynevezett ,,carry over“-ek (átvitt adalékanyagok) azonban nem használhatók korlátlanul: a színezékek például semmiképpen sem juttathatók be ,,kerülőúton“ az összetevőkön keresztül tetszőleges végtermékekbe. Édesítőszereket tartalmazó összetevők pedig csak olyan élelmiszerekben alkalmazhatók, melyekhez közvetlenül is adhatók cukorhelyettesítők vagy édesítőszerek. Csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerek esetében mindenfajta carry over tilos.

Valamennyi, az EK-ban engedélyezett adalékanyag E-számot kap. Ez az a kód, melynek segítségével az adott adalékanyag az országok hivatalos nyelvétől függetlenül egyértelműen azonosít. Emellett az E-szám azt is tanúsítja, hogy az anyag bizonyítottan ártalmatlan az egészségre, technológiailag szükséges, nem szolgál a fogyasztó megtévesztésére és megfelel bizonyos tisztasági követelményeknek. Ha egy anyagtól megvonják az felhasználási engedélyt, elveszíti E-számát. Ezt a számot többé nem adják ki.

Az egészségre gyakorolt hatás vizsgálata

Az engedélyezési eljárás során minden egyes élelmiszer-adalékanyagnál megvizsgálják, hogy önmagában vagy alkalmazásai által nem hathat-e károsan a fogyasztó egészségére. Külön figyelmet kell fordítani a különösen érzékeny fogyasztói csoportokra, például a várandós és a szoptató anyákra, a kisgyermekekre és a cukorbetegekre.

A hatóságok az eljárás során az ún. ADI-elvet tartják szem előtt, és részletes adatokat és bizonyítékokat kérnek a pályázóktól

az anyag pontos tulajdonságairól és tisztaságáról, hogy ezáltal biztosítsák a később valóban kereskedelembe kerülő és élelmiszerekben alkalmazott adalékanyagokkal kapcsolatos tanulmányok megbízhatóságát
arról, hogy a korábban, ill. más előírások szerint készült vizsgálatok szerint az anyag és bomlástermékei mérgezőek-e, illetve milyen hatást fejtenek ki
arról, hogy az anyag mennyire stabil és hogyan viselkedik az élelmiszerekben és az emésztőrendszerben, ill. a szervezetben
arról, hogy az anyag kémiai és fizikai tulajdonságait figyelembe vevő becslések szerint az anyag és bomlástermékei mekkora mennyiségben maradnak vissza a szervezetben

különböző állatkísérletek eredményeiről.

A kérelmezőknek a vizsgált anyag hatásairól rövidtávú (90 napnál rövidebb) állatkísérletek eredményeit kell bemutatniuk, melyek során azt is megvizsgálják, hogy az elért eredmények vonatkoztathatóak-e az emberekre is, és ha igen, mely állatfajok esetében. A hosszabb távú (90 napnál hosszabb) állatkísérletek során emellett azt is vizsgálják, hogy milyen hatást gyakorol az anyag a kísérleti állatok szerveire és anyagcseréjére, valamint hogy az esetlegesen fellépő hatások megszűnnek-e, ha a vizsgált anyagot nem adják tovább az állatnak. A két évnél hosszabb hosszútávú állatkísérletek (patkányoknál és egereknél több generációt vonnak be a vizsgálatba) végül arról nyújtanak információkat, hogy a vizsgált anyag tartós fogyasztása mennyiben mérgező, rákkeltő vagy génkárosító hatású, valamint hogy hogyan befolyásolja az állatok termékenységét, magatartását vagy tápanyag-feldolgozását. A kísérletek során a kísérleti állatok szerveit, sejtjeit, valamint enzim működését is megvizsgálják.

Az állatkísérlet során különböző mennyiségekben kell adagolni a potenciális adalékanyagot: ezek között legalább egynek olyan mennyiségnek kell lennie, amely semmiféle hatással nem jár, legalább egy másik mennyiségnek pedig egyértelműen megfigyelhető hatásokat kell mutatnia. Így az állatkísérletek nyomán megállapítható, hogy mi az a mennyiség, amelyben az anyag semmiféle hatást nem gyakorol a szervezetre (No-observed-effect-Level, NOEL), és mekkora mennyiségtől észlelhetőek egyáltalán károshatásai.

Ezen adatok, valamint a kísérleti protokollok alapján a szakértőkből álló bizottságok tudományos értékelést készítenek az adott anyagról. Az értékelés során világos különbséget tesznek aközött, hogy (1) melyek az egyértelműen mérgező hatások, és ezek milyen mennyiségnél lépnek fel, (2) mik tekinthetők természetes reakcióknak, melyekkel a szervezet a táplálék megváltozott összetételéhez alkalmazkodik, valamint (3) melyek a normálistól való statisztikailag nem szignifikáns eltérések.

Eszerint megvizsgálva a valóban hiteles adatokat a tudósok megbecsülik, hogy mi az a mennyiség, amelyben a vizsgált anyag éveken át adagolva sem gyakorolt semmiféle hatást az állatokra. Ez a hatás nélküli szint (No-observed-effect-Level, NOEL) jelöli az anyag azon mennyiségét, melynél kisebb adagok esetén kimutatható (káros) hatások már nem figyelhetők meg. A NOEL-t a kísérleti állatok testtömegére vonatkoztatják, és napi milligramm per testtömegkilogramm egységben adják meg (mg/ttkg /nap) Feltételezve, hogy az emésztés, anyagcsere és kiválasztás az állatoknál és az embereknél megegyezik, ez a NOEL tizes biztonsági faktorral az emberekre vonatkoztatható (NOELember = NOELállat / 10). Annak érdekében, hogy az adott anyag a nem mindig egészséges, nem megfelelően táplált emberekre és a különösen érzékeny fogyasztókra se gyakorolhasson semmiféle káros hatást, ezt az értéket sokszor még egyszer elosztják a tizes biztonsági faktorral. A számítások eredményeképp megkapják azt az értéket, amekkora mennyiségben a vizsgált adalékanyag minden számítás szerint az embernél egész életen át fogyasztva sem okoz semmiféle egészségkárosodást, azaz amekkora bevitel még elfogadható (Acceptable Daily Intake, ADI).

A vizsgált anyagok (esetleges) engedélyezése során az ADI-értéket veszik alapul: ezt az értéket normális fogyasztási szokások mellett egy felnőtt nem éri el tartósan, illetve nem lépi át. Ezért az ADI-érték segítségével állapítják meg az adott adalékanyag élelmiszerekben alkalmazott legmagasabb megengedhető mennyiségét. Amikor meghozzák a döntést a megengedhető legmagasabb mennyiségről, azt is figyelembe veszik, hogy az adalékanyagot várhatóan sokoldalúan, sok különböző termékben alkalmazzák-e, vagy használata csak egy bizonyos, ill. igen kevés élelmiszernél lesz engedélyezett, melyekről az is ismert, hogy körülbelül mekkora mennyiségben kerül fogyasztásra.

Mennyiségi korlátozást akkor állapítanak meg, ha fennáll a veszély, hogy az ADI-értéket könnyen el lehet érni és tartósan át lehet lépni. Egyéb esetekben a ,,quantum satis“-elv érvényesül, ami magyarul körülbelül azt jelenti, hogy ,,annyit, de csak annyit, amennyi szükséges“. A mennyiségi korlátozások, melyeket az élelmiszergyártóknak be kell tartaniuk, mindig az elkészült, fogyasztásra kész élelmiszerekre vonatkoznak: mindegy tehát, hogy az adott anyagból mennyit használtak a gyártás során, abban a pillanatban, amikor a fogyasztó megkóstolja a terméket, az adalékanyag legfeljebb a meghatározott legmagasabb mennyiségben lehet jelen az élelmiszerben.

Azon adalékanyagok esetében, amelyek a későbbi élelmiszer alapanyagaiban vagy összetevőiben kerülnek felhasználásra, a mennyiségi korlátozás az adott alkalmazásra, nem pedig a végtermékre vonatkozik - a gyümölcskészítményekre vonatkozó max. 5 g/kg E 405 korlátozást tehát magában a gyümölcskészítményben kell betartani, nem abban a gyümölcsjoghurtban, amihez ezt hozzáadják.

Az adalékanyagok veszélytelen voltát nem csak önmagában vizsgálják, hanem konkrét alkalmazásaiban is. Lehetséges ugyanis, hogy egy anyag önmagában véve teljesen ártalmatlan, a kívánt alkalmazás keretei között azonban egészen másként viselkedik, és ez lényeges hatással van az emberi egészségre. A kéndioxid például szétroncsolja a B1 vitamint. Ha ilyen ,,mellékhatásokra“ derül fény, ezeket az adott adalékanyag engedélyezéséről való döntéskor figyelembe veszik. A kéndioxid ezért nem alkalmazható fontos B1 vitamin-források, például a kenyér vagy a tésztafélék esetében; hasonlóképpen más anyagok használata is csak bizonyos élelmiszerekre korlátozódhat. Egyes esetekben emiatt az engedélyezést meg is tagadják, szigorúan korlátozzák, vagy az anyag alkalmazását különleges megjelölések használatához kötik.

A technológiai szükségesség bizonyítása

Az élelmiszer-adalékanyagok használatát számos lehetséges ok indokolhatja. Többek között lehetővé tehetik a gyártó számára a nyersanyagok tulajdonságainak jobb kihasználását, biztosíthatják a gyártási folyamat zavartalanságát, vagy megakadályozhatják a termék minőségének romlását. Más adalékanyagokat azért alkalmaznak, hogy növeljék az élelmiszer eltarthatóságát, csökkentsék a tápanyagveszteséget, vagy megkönnyítsék a termék háztartásban való felhasználását. Ugyanakkor annak bizonyítása, hogy az adalékanyag technológiai előnnyel rendelkezik, még nem vezet automatikusan az anyag engedélyezéséhez.

Az engedélyezési eljárás során elsősorban az esetleges engedélyezés fogyasztókra gyakorolt előnyeit és hátrányait helyezik a figyelem középpontjába. Megvizsgálják, hogy valóban az adalékanyag használata-e az egyetlen lehetőség a kívánt cél elérésére, vagy nem volna-e gazdaságilag is elfogadható más nyersanyagok, összetevők, gyártási módszerek, vagy már engedélyezett
adalékanyagok alkalmazása. A ,,technológiai szükségesség“ nem fakadhat kizárólag az élelmiszergyártók érdekeiből, hanem elsősorban a fogyasztó számára kell bizonyítható előnyökkel járnia. Ilyen előny lehet például:

a tápanyagok védelme és megtartása
a termék állagának és minőségének megmaradása
az érzékszervi tulajdonságok javítása, amennyiben ez nem jár együtt a termék más tulajdonságainak jelentős megváltoztatásával
az a lehetőség, hogy különleges táplálkozási igényeknek megfelelő (pl. gluténmentes) élelmiszereket állítsanak elő.

A fogyasztók védelme a megtévesztéssel szemben

Az élelmiszer-adalékanyagok engedélyezésekor fontos cél a fogyasztók védelme a megtévesztéssel szemben. Ennek megfelelően semmilyen anyag használata nem kelthet hamis benyomást az élelmiszer frissességével vagy eltarthatóságával kapcsolatban. Hasonlóképpen nem kelthető adalékanyagok használatával olyan hamis látszat, hogy az élelmiszerben nagyobb arányban vannak jelen a minőséget meghatározó összetevők. Így például tészták esetében nem használhatók sárga színezékek, mert ez a magasabb tojástartalom látszatát kelthetné; a kenyeret pedig nem lehet karamellel színezni, mert ez a liszt valódi minőségével kapcsolatban megtévesztő lehet. Emellett az is a fogyasztók megtévesztéséhez vezetne, ha egy élelmiszert egy adalékanyag alkalmazásával aránytalanul ,,meghígítanának", tehát ha a tulajdonképpeni értékes alapanyagokból az adalékanyaghoz képest lényegesen kevesebbet használnának fel.
www.tudatosvasarlo.hu

 
 
0 komment , kategória:  egészség  
Homoszexualitás orvosi szemmel
  2007-07-22 00:47:52, vasárnap
 
  A fizikai megbetegedések mellett a melegek között kimutathatóan magasabb a depresszióval, drogfüggőséggel, különböző fóbiákkal és öngyilkossági hajlammal küszködők aránya. Mindez nem magyarázható a társadalmi elutasítással, mivel ezek a tendenciák a legtoleránsabbnak tartott skandináv országokban vagy Hollandiában is kimutathatóak.

A melegházasságokról szóló társadalmi vitában a politikusok és emberi jogi szakemberek mellett - nem csak Magyarországon - kevés hely jut az orvosi véleményeknek. Pedig az elmúlt évtizedekben számos részletes felmérés és vizsgálat készült a témában.

Egy amerikai családvédő szervezet arra vállalkozott, hogy a nyilvános orvosi publikációk alapján felmérje, milyen a melegek és leszbikusok egészségügyi helyzete azon nyugati országokban, ahol a homoszexuálisok a legnagyobb társadalmi és jogi elismertséget élvezik. Mint kiderült a ,,coming out" egyben nagyobb veszélyt is jelent a másságát nyíltan vállalók számára.

A Corporate Research Council (CRC) nevű amerikai konzervatív szervezet 2006-ban tette közzé a Melegszex egészségügyi veszélyei című interneten is olvasható tanulmányát, amely nemzetközi adatok alapján azt állítja, hogy a fejlett társadalmakban élő melegek a nagyobb szabadságjogok ellenére mind a fizikai mind a mentális egészség területén lényegesen rosszabb állapotban vannak, mint a népesség nem homoszexuális többsége. A CRC öszszeállítása öt pontba sorolja a melegek egészségügyi problémáit, a promiszkuitástól kezdve a fizikai és mentális állapoton át a várható életkor és a monogámia kérdéséig.

Régi felismerés, hogy az emberek többségének élete során egynél több szexuális partnere van. Ám jelentős a különbség, ha a homoszexuálisok által létesített kapcsolatok számát a társadalmi átlaggal hasonlítják össze. Először 1978-ban még az AIDS megjelenése előtt készítettek felmérést melegek körében arról, hány partnerrel létesítettek kapcsolatot életük során. A megkérdezett homoszexuális férfiak háromnegyede száznál több partnerről számolt be, 28 százalékuk pedig azt válaszolta, hogy élete során ezernél is több férfival került szexuális kapcsolatba.

A válogatás nélküli, fürdőkben, mellékhelyiségekben, bárokban létesített alkalmi szex gyakorlata a nyolcvanas években átmenetileg visszaszorult, miután az AIDS első hulláma megtizedelte az amerikai nagyvárosok homoszexuális közösségeit. A kutatók azonban azt tapasztalták, hogy az óvatosság az ezredfordulóra alábbhagyott, és ma ismét a korábbi gyakorisággal cserélgetik partnereiket a melegek, miközben a legaktívabb férfiak között kimagasló a már fertőzöttek aránya. Ez a heteroszexuálisokhoz képest több százszoros promiszkuitás az első számú felelős azért, hogy a kezdetben kizárólag meleg férfiak körében terjedő HIV-fertőzés gyorsan szétterjedt a társadalomban, mivel a biszexuális férfiakon keresztül egyre több nő is a betegség áldozatává vált. A megbetegedett nők pedig gyakran heteroszexuális férfiaknak adták tovább a kórt, amit a média gyorsan kihasznált, azt bizonyítandó, hogy ,,az AIDS senkit nem kímél". Ma már szinte tabu az AIDS-t a meleg férfiak betegségeként emlegetni, pedig az orvosi statisztikák szerint az Egyesült Államokban 2001-ben is a betegek 64 százaléka olyan férfi volt, aki a megbetegedése előtt szexuális kapcsolatban állt férfiakkal. A hallgatás az elrettentő hatást is csökkentette: egy vizsgálat szerint San Franciscóban a 25 év alatti meleg férfiak egyharmada semmilyen módon nem védekezik a fertőzéssel szemben.

A HIV-fertőzés mellett a további nemi betegségek kockázata is a partnerek számával arányosan növekszik. Szintén egy San Fransiscóban, a városi közegészségügyi szervezet által végzett felmérés szerint járványos méreteket ölt a szifilisz a melegközösségekben. A promiszkuitás a leszbikus nők között is mintegy ötször magasabb a társadalmi átlagnál, de a partnercserék száma nem éri el a meleg férfiakét.

Az orvosok gyakran szembesülnek az extrém szexuális gyakorlatok okozta fertőzésekkel, fizikai sérülésekkel és krónikus betegségekkel. A gyakoribb megbetegedések ellenére a egészségügyi biztosítók nem számolhatnak felárat a nagyobb kockázatú homoszexuális életformát gyakorlók számára, mivel ez ellentétes lenne az esélyegyenlőség eszméjével.

A fizikai megbetegedések mellett a melegek között kimutathatóan magasabb a depresszióval, drogfüggőséggel, különböző fóbiákkal és öngyilkossági hajlammal küszködők aránya. Mindez nem magyarázható a társadalmi elutasítással, mivel ezek a tendenciák a legtoleránsabbnak tartott skandináv országokban vagy Hollandiában is kimutathatóak, ahol a homoszexuálisok régóta szabadon házasodhatnak. A depresszió gyakran ahhoz vezet, hogy a már fertőzöttek ,,minden mindegy" alapon még szélsőségesebben vetik be magukat az alkalmi partnercserékbe.

A jóléti társadalmakban szinte példátlan, hogy egy társadalmi csoport várható élettartalma drasztikusan eltérjen az átlagtól. Kivétel a homoszexuálisok, akik Kanadában például több mint 20 évvel előbb halnak meg, mint a heteroszexuális férfiak. Ma egy 25 éves kanadai meleg fiatalember csak 32 százalékos eséllyel számíthat arra, hogy megéri a 65. életévet, szemben a nem meleg kortársával, aki 78 százalékos eséllyel éri el ugyanezt a kort.

MI A HÁZASSÁG?

Az Alkotmánybíróság 1995- ben úgy döntött, hogy a magyar alkotmány értelmében a házasság nem ,,két természetes személy" között, hanem csakis egy férfi és egy nő között lehetséges.

Az SZDSZ a Polgári Törvénykönyvön változtatva ,,kiterjesztené a házasság intézményét", biztosítva az azonos nemű pároknak is az öröklés, a tartás jogát, az egészségügyi jogokat, valamint az örökbefogadás lehetőségét.
www.hazipatika.com


 
 
0 komment , kategória:  egészség  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 268 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 8
  • e Hét: 122
  • e Hónap: 408
  • e Év: 7765
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.