Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Most tanultam meg, hogy nem arra kérem Istent, hogy teljesítse azt, amit én elterveztem, hanem hogy segítsen megérteni, mi az értelme annak, amit ő tesz velem. ... Ballán Mária
1957.12.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/130 oldal   Bejegyzések száma: 1292 
Egy agyrákból gyógyult beteg bizonyságtétele
  2017-08-09 22:55:31, szerda
 
  Tatabánya - Személyes beszámoló Deme János bizonyságtételéről.





Ez év februárjában részt vettem egy ifjúsági táborban, ahol megismerhettem Deme Jánost, akiről kiderült, hogy rákbetegségen esett át, és a nehéz próbatétel idején is megőrizte hitét, lelki békességét. Ráadásul Isten csodálatos kegyelme által visszanyerte egészségi állapotát is, ma már teljesen tünetmentes. Egy szünetben feltették neki a kérdést: ,,Hogy is volt ez a betegséged?" Majd egy bizonyságtétel keretében elmesélte a vele történteket, milyen munkát végzett az Úr az életében. Annyira hiteles, életszerű, aktuális és hitépítő volt, hogy emellett nem tudtam csak úgy szó nélkül elmenni. Már akkor azon gondolkodtam, hogy hogyan tudnám ezen gondolatokat megosztani keresztény testvéreimmel. Így született meg az ötlet: meghívtuk a tatabányai gyülekezetbe Jánost július 8-ra, felkértük bizonyságtételre, aki örömmel tett eleget a felkérésnek.

Jöttek testvérek sok helyről: Celldömölkről, Ceglédről, Budapestről, Zánkáról, Ászárról, Fótról és Győrből. Mivel a tatabányai gyülekezet nyitott más felekezetek fele is, így részt vettek lelkészek, hívők a tatabányai Reménység gyülekezetből, a Kiáltó Szó gyülekezetből és a baptista gyülekezetből is.





Ez a nap bográcsgulyás készítésével indult. A közös munka öröme összekovácsolta a testvéreket és családias hangulatot teremtett: volt, aki épp fát fűrészelt, volt, aki húst vágott fel, vagy épp burgonyát, volt, aki csipetkét sodort, János pedig Bibliával a kezében készült a bizonyságtételre.

Miután meggyújtottuk a tüzet és feltettük a bográcsba főni a gulyást, mindenki a templomban hallgatta János bizonyságtételét, aminek a hangfelvétele elérhető itt: http://tatabanya.lutheran.hu/magvetok

János elmesélte élete történetét, az Úrhoz térését, majd hogyan derült ki a betegség. Mindeközben végtelen békét munkált az Úr a szívében. János kihangsúlyozta, hogy nem is elsősorban az egészségre van szükség, hanem Jézus Krisztushoz való odaforduláshoz, megtérésre és akkor rendben lesz minden. Ennek következménye a lelki béke, erre van szüksége sok-sok embernek. Olyannyira volt értékes a bizonyságtétel, hogy már a helyszínen felkérték Jánost bizonyságot tenni más gyülekezetekben is, amit ő örömmel elvállalt.





Mindenki kapott útravalóul egy igés kártyát, amelyen ez állt: ,,Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!" (Jn.14:27)

A bizonyságtétel végére megérkezett a vihar, a templomkertben vizes volt minden, így maradtunk a templomban, ott állítottuk fel a sörpadokat, ott ebédeltünk. Jó volt a templomba behúzódni az eső elől, a templom védett minket a külvilág hatásaitól. Boldogan elmondhatom, hogy igazán otthon éreztem magam a templomban, hálás vagyok a meghitt pillanatokért.

Forrás: Link


HANGFELVÉTELEK DEME JÁNOSSAL AZ ALÁBBI LINKEN:

Deme János bizonyságtétele 1.rész
Link

Isten békessége még a rákbetegség ideje alatt is minden értelmet meghaladó módon őrizte meg Deme János szívét és gondolatait a Krisztus Jézusban, aki ráadásul Isten csodálatos kegyelme által visszanyerte egészségi állapotát is. 2017.07.08-ára meghívtuk a gyülekezetbe, mondja el, hogyan élte át Isten megtartó kegyelmét és szeretetét a nehéz próbatétel idején is. Isten iránti hálára késztet bennünket, ahogyan cselekszik Krisztus által Dicsőség az Úrnak! :)


Deme János bizonyságtétele 2.rész Link


Isten békessége még a rákbetegség ideje alatt is minden értelmet meghaladó módon őrizte meg Deme János szívét és gondolatait a Krisztus Jézusban, aki ráadásul Isten csodálatos kegyelme által visszanyerte egészségi állapotát is. 2017.07.08-ára meghívtuk a gyülekezetbe, mondja el, hogyan élte át Isten megtartó kegyelmét és szeretetét a nehéz próbatétel idején is. Isten iránti hálára késztet bennünket, ahogyan cselekszik Krisztus által Dicsőség az Úrnak! :)
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Könyvajánló- Lukácsiné Kádár Éva : Isten igent mond ránk
  2017-06-23 22:45:49, péntek
 
  Lukácsiné Kádár Éva, a jövőre megjelenő Wass Albert Hagyaték könyv egyik szerkesztőjének új könyvét ajánlom mindenki szíves figyelmébe. A könyv nemcsak reformátusoknak, protestánsoknak, szól, hanem mindenkinek, akit érdekel a teológia, a biblia igazságainak új megközelítése, és érdekes, drámai fordulatos történeteket szeretne olvasni.





A könyvet a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója adta ki.
Interneten az alábbi linken lehet megvásárolni:


Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Beavató szertartások is folytak az ősi magyar templomokban
  2017-04-24 22:33:04, hétfő
 
  A Dunántúl és a Csallóköz különleges alaprajzi és építészeti sajátosságokat mutató ősi templomai után új könyvében a Felvidék nyugati részének Árpád-kori templomait vizsgálja Németh Zsolt fizikus. A tipikustól eltérő alaprajzzal rendelkezező kilenc felvidéki - köztük a bényi, apátkolosi, dévényi, ducói, dejtei -, valamint a dunántúli Hidegség községben található templomépület vizsgálata kapott helyett - mondta el az MTI-nek a szerző.





Németh Zsolt hozzáfűzte: a régészeti és művészettörténeti kutatásokból hiányzó szempontokat vesz figyelembe könyvei megírásakor, így például vizsgálja a templomok akusztikáját, tájolását, fényviszonyait is.

"A régészet és a művészettörténet meglehetősen materialista módon kezeli a templomokat, tehát nem szakrális építményként tekint rájuk. Nem veszik figyelembe, hogy ezekben a templomokban bizonyos szakrális tevékenységek zajlottak, az egész épületkialakítás ennek a szolgálatában állt" - fogalmazott a fizikus.

A szerző szerint több ezer tipikus alaprajzúnak tekinthető, hosszházas elrendezésű Árpád-kori templom található Kárpát-medencében, ahol emellett mintegy 150 kerek alaprajzú templom is áll. Mint fogalmazott, a hosszházas alaprajz pontosan azért lett kitalálva, mert ez szolgálta legjobban a római rítusú liturgia térrendezési igényeit. A kerek alaprajzú templomok építésekor viszont másfajta szertartások igényeit helyezhették előtérbe.

Jó példa erre az Esztergomtól 19 kilométerre északra található bényi templom. Az osztatlan terű kerek épületnek eredetileg nem volt szentélye, a falába pedig 12 ülőfülkét építettek. Németh Zsolt úgy fogalmazott: nem vonja kétségbe, hogy itt hagyományos misék is zajlottak, de másfajta szertartásoknak is helyet kellett adjon a különleges elrendezésű templom.

"Úgy gondolom, hogy templomot nem kizárólag azért építenek, hogy abban misét lehessen mondani, hanem egy templom eleve erővel rendelkező hely, és képes a gyógyításra. Aki oda betér, annak megnyugszik a lelke, lecsillapodik az elméje, és a rendeződő tudat és lélek automatikusan visszahat a fizikai testre, ezt a folyamatot nevezzük gyógyulásnak" - vélte a szerző.

Németh Zsolt szerint sok mindent nem tudunk a 10-11. századi Kárpát-medencei kereszténységről, elvesztek az írott források, de a különleges alaprajzú épületek egyértelműen mutatják, hogy a misék mellett gyógyító, beavató szertartások is folytak ezekben a templomokban.


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Rákóczi Ferenc bús éneke
  2017-04-15 21:44:15, szombat
 
  Rákóczi Ferenc bús éneke

1. Győzhetetlen én kőszálom,
Védelmezőm és kővárom,
A keresztfán drága árom,
Oltalmamat tőled várom!

2. Sebeidnek nagy voltáért,
Engedj kedves áldozatért,
Drága szép piros véredért,
Kit kiöntél ez világért.

3. Irigyimet zabolázd meg,
Szándékokban tartóztasd meg,
Szegény fejem koronázd meg,
Mennyen, földön boldogítsd meg!

4. Életemet ostromolják:
Feszítsd, feszítsd! - azt kiáltják,
Mint gyilkosom, azt kívánják,
És véremet szomjúhozzák.

5. Reád bíztam ez ügyemet,
Én Jézusom én lelkemet,
Megepedett bú szívemet
És szegény árva fejemet.

6. Irgalmazz meg én lelkemnek,
Ki vagy ura mennynek-földnek;
Könyörgök csak felségednek,
Mint kegyes idvezítőmnek.

7. Ím, elmégyek országomból,
Drága, kedves, jó hazámból,
Eddigvaló hajlékomból,
Költöznöm kell jószágomból.

8. Mutass, Jézus, kies földet,
Lakásomra adj jó helyet,
Ez életben csendességet,
Jövendőben idvességet!







Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat
  2017-04-14 22:34:44, péntek
 
  A katolikusok húsvét előtti hetet nagyhétnek nevezik. A keresztény hívők ekkor emlékeznek a megváltásra. A 4. században élt alexandriai Atanáz, valamint a 367-ben Constantia egyházi elöljárójának megválasztott Epiphanosz püspökök nevezték először szent hétnek ezt az időszakot, igaz eredetileg csak két szent napra, a péntekre és szombatra gondoltak. A niceai zsinat (325) előtt a keresztény egyház a húsvétot, a szombatról vasárnapra virradó éjszakán tartotta meg. A 4. század végére azonban az ünnepi megemlékezések már egymástól elkülönítve, a hét más-más napjára is kiterjedtek. Nagycsütörtökön Jézus Krisztus utolsó vacsorájára, nagypénteken Krisztus szenvedésére és halálára, nagyszombaton sírbatételére, húsvét vasárnapján pedig feltámadására emlékeznek.

Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja. A keresztény hagyományban Jézus a Getsemáne-kertben e napon vett búcsút tanítványaitól, majd felkészült az áldozatra. Tanítványait ekkor hívta meg a (feltehetően) Széder esti vacsorára (ez lett az utolsó vacsora), amit az Egyiptomból való szabadulás emlékére rendezett. Hogy szeretetét kimutassa, megmosta tanítványai lábát. Ennek emlékére, Krisztus példáját követve honosodott meg a lábmosás szertartása, amikor a főpapok - pápa, püspökök, apátok - jelképesen megmossák 12 szegény ember lábát. Angliában ilyenkor a brit uralkodó mindig más-más templomban oszt alamizsnát a rászorultaknak.

Nagycsütörtök az Oltáriszentség, vagyis az Eucharisztia alapításának ünnepe. Ilyenkor minden templomban csak egy misét tartanak, az esti órákban. A pap fehér ruhában celebrálja, e színnel utal az ünneplésre, az örvendezésre. Ilyenkor a feszületeket takaró lila lepleket is fehérekkel váltják fel. Az orgona hangjára felcsendül a ,,Dicsőség a magasságban Istennek" kezdetű himnusz, s közben megkondulnak a harangok, megszólalnak a csengők, hogy utána nagyszombatig, húsvét vigíliáig némák maradjanak. Ahogy mondják, a harangok Rómába mentek. Ez a néma csend fejezi ki azt, hogy senki sem állt ki Jézus mellett. A prédikációt a már említett lábmosás követi.

A szentmise befejeztével, csendben, mellőzve minden ceremóniát, megtörténik az ún. oltárfosztás, aminek során a templom oltáráról leveszik a kereszteket, gyertyatartókat, terítőket. E sajátos halotti szertartással jelképezik, hogy Jézust megfosztották ruháitól, de egyben utalnak a gyászra is. A középkor folyamán számos szerzetesrendben megszokott volt az oltármosás. Miután eltávolítottak mindent az oltárról, megmosták, megkenték, letörölgették. A Krisztus oldalából kifolyt vérre és vízre emlékeztetve, az oltárokat borral és vízzel mosták meg. Az oltármosás miatt sok helyen e napot tiszta csütörtöknek is hívják. E foglalatosságokat minden évben egyszer végzik el, emlékezve az oltáriszentség megalapítására, az oltár szeretetére és tiszteletére. Ugyanis az oltárt elsősorban Jézus testének megtestesítőjeként tartják számon, az oltár megfosztása a gyász jele, annak megmosása, megkenése pedig azt kívánja kifejezni, hogy Jézus halála nemcsak halál, hanem szentség, ,,benne van a mi üdvösségünk és feltámadásunk".

A templomokkal ellentétben, a székesegyházakban délelőtt tartanak misét. Ezen az adott egyházmegye valamennyi papjának kötelező részt venni, ahol megújítják, megerősítik papi fogadalmukat. Ekkor végzik el a krizmaszentelést (balzsammal kevert faolaj). A püspök megszenteli és megáldja a következő évben használt szent olajokat - a keresztelendők olaját és a betegek olaját - valamint a krizmát. Megszentelik a nagypénteki áldozás ostyáit. Valamikor e napon fogadta vissza az egyház a megtért bűnösöket. Németországban e napot zöldcsütörtöknek nevezik, mert a bűnbánók zöld ágat kapnak, jelezve, hogy eleget tettek nagyböjti kötelezettségüknek.




Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link

Nagypénteken a keresztény világ Krisztus keresztre feszítésére emlékezik. Nagypéntek a protestáns egyház legnagyobb ünnepe, náluk nem csupán gyásznap, hanem isteni üdvtény is. Tőlük vette át a római katolikus egyház a Krisztus szenvedései útvonalának bejárását, a kálváriát vagy keresztutat, valamint a háromórás liturgiát, amit nagypéntek napján déltől, délután 3 óráig tartanak. Az anglikánok ugyancsak háromórás istentiszteleten vesznek részt. A keleti ortodoxok már nagycsütörtök este elvégzik Krisztus sírba tételének szertartását. Az evangélikusok felolvassák Jézus szenvedéseinek és halálának evangéliumi történetét. A reformátusoknál szigorú bűnbánó nap, számos gyülekezetben kiosztják az úrvacsorát. Sokfelé közös ökumenikus istentiszteletet végeznek a keresztény egyház egységének, összefogásának kifejezésére, s a közép-európai országokban szokás a szent sír elkészítése.

Nagypénteken a gyertyák és virágok nélküli templomokban nem tartanak misét, mert úgy vélik, ezen a napon a legfőbb pap, maga Jézus Krisztus mutat be áldozatot. A mise helyett igeliturgia van, áldoztatással. A pap, a vértanúság színében, piros öltözékben végzi a szertartást. Mind a papok, mind segítőik teljes csendben vonulnak be a templomba, s a lecsupaszított oltár előtt letérdelve arcra borulnak. Ezután felolvassák János evangéliumából Jézus szenvedéstörténetét, a haláláról szóló részt, a passiót. A körmenetbe hozott kereszt előtt a hívők kifejezik Krisztus iránti imádatukat és hálájukat. Ezt követi az áldozás, a nagycsütörtökön megszentelt ostyával, vagyis Isten testével. A liturgiát könyörgéssel fejezik be, áldásosztás és elbocsátás ezúttal nincs.

A böjtölés az ókor óta világszerte ismert, elsősorban vallási elhívatottságból böjtöltek vallásalapítók és híveik, s böjtölnek ma is az elkötelezettek, papok, papnők, beavatásra várók. Arra vonatkozóan, hogy ezen a napon a keresztények a bűnbánat mellett böjtöltek is, először a 2. századból találtak utalásokat, a szigorú böjttel kapcsolatos szokások azonban csak a katolikusokra vonatkoztak. Hosszú időn keresztül a keresztények, különösen a római katolikusok és a keleti keresztények, egy-egy negyven napos böjtöt tartottak, a nagyböjt tavaszi bűnbánati időszakában és a karácsony előtti bűnbánat, az advent idején. A II. vatikáni zsinat (1962-65) óta azonban már csak a hamvazószerda és a nagypéntek a kötelező böjtnap. A protestánsoknál a böjt nincs egységesen szabályozva, a hívők lelkiismeretére bízzák a betartását. A ,,szent negyven napja" néven ismert nagyböjt a húsvét ünnepére való felkészülés - hamvazószerdától nagycsütörtökig tartó - ideje.




Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link

A nagyszombat húsvét vigíliája, Krisztus sírban pihenésének emléknapja. A nagyszombat elnevezés a nagyhétre utal, mivel ez a nap is része a ,,három szent napnak". A Fülöp-szigetiek fekete szombatnak, a csehek pedig fehér szombatnak hívják e napot. Ekkor ér véget a böjti időszak, a böjt örömteli befejezését követően sok keresztelési szertartást tartottak, azonban a nagyszombati istentisztelet egy időben nem volt része az egyházi liturgiának. A tűzszentelés, a templomba vonulás, a húsvéti gyertyaszentelés, a keresztvízszentelés pedig már a későbbi idők jellemző szertartásai. Régen húsvét vigíliáján megkeresztelték a jelölteket, megáldották a keresztutakat és a szentelt vizet.

A nagyszombati örömünnep este a tűzszenteléssel kezdődik, a fehér ruhát öltött pap megáldja a tüzet, meggyújtják Krisztus feltámadását jelképező húsvéti gyertyát. A misén felhangzó Alleluját harangzúgás, csengőszó és az orgona hangjai kísérik, majd felcsendül a Glória. Ezt követi a keresztvízszentelés, majd az éjszakai virrasztó mise, a vigília is a feltámadást ünnepli. Noha a körmenet nem része a vigíliának, a mise végén a 11. század óta az esti órákban elindul a feltámadási körmenet. Ezzel hirdetik a világnak, hogy feltámadott Krisztus. 1955-től a római katolikusok és a keleti ortodoxok húsvét előtt ismét virrasztanak.




Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link

Szuhanics Albert : Nagyszombat

Hol van az Úr Nagyszombaton,
megtört teste sírban vagyon,
s az ő lelke tőlünk messze,
távozott a végtelenbe...?

Talán leszállt a pokolba,
s felszabadult a pokol ma!
Az ősi bűn eltörölve,
bátran néznek ott tükörbe...

Kárhozatnak helye néma,
távozik a sok rab még ma,
tárva van a menny kapuja,
rájuk vár az Egek Ura!

Vacsorára vannak hívva
élet könyvébe beírva,
holnap lesz a feltámadás,
él a Krisztus, halott Júdás!

Ott a sírnak mélye zárva,
Jézus nélkül népe árva,
nyitva a sír, s üres marad
majd ha reggel felkel a Nap...!
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
A Virágvasárnapi szentelt barka megvéd
  2017-04-09 00:21:09, vasárnap
 
  A régi kaposváriak a szentelt barkát otthon a házi oltárra vagy egy szentkép fölé helyezték el. Azt tartották, hogy megvéd az elemi csapások, a jégverés, a betegségek ellen. A második világháború előtti Kaposváron a római katolikusok körmenetben, de a pap vezetése nélkül, mentek a donneri Kálváriára.





A római egyház a húsvétot megelőző vasárnapot dominica palmarumnak, azaz pálmavasárnapnak nevezi, nálunk virágvasárnap a közismert neve. Már az első keresztények is megemlékeztek Krisztus jeruzsálemi bevonulásáról: ezen a vasárnapon összegyűltek az Olajfák hegyén, itt imádkoztak, majd pálma- és olajfaágakkal kezükben énekszóval Jeruzsálembe vonultak.





Ezt a szokást a római egyház szertartássá tette, és azóta ezen a napon pálmaszentelést és pálmaágas körmeneteket tartanak. Azonban az országokban, ahol apálmafa nem honos, kora tavaszi zöld ágakat, nálunk a legkorábban bimbózó fűzfaágat, az ún. barkát (bárkának, cicamacának is mondják) viszik a templomba, és ezt szentelik meg.





Régebben a virágvasárnap előtti szombaton az iskolás gyerekek szokták a tanító vezetésével összegyűjteni a barkát a közeli erdőkből, rétekről. Máshol a harangozó, a sekrestyés feladata volt a barkagyűjtés. A templomban az oltár melletti falhoz tették, ahol aztán a virágvasárnapi szentmise keretében a pap megszentelte és a hívőknek kiosztotta a barkákat. Sokfelé körmenetet is tartottak: a pap és a hívek barkát tartva a kezükben megkerülték a templomot. Buzsákon a virágvasárnapi barkaszedés a lányok szokása, erről egy vers is fennmaradt:

,,Eljöttünk mi barkát szedni virágvasárnapján,
Adja Isten, adja Isten mellé szent áldását!
Gyertek lányok, induljunk,
Sokáig ne várassunk,
Minden évben békességben,
Erőt adó üdvösségben
Templomba induljunk!"

A mise után a megszentelt barkával kimennek a szőlőhegyre, betérnek a gazdákhoz, akiknek három szálat adnak:

"Egyet teszek eresz alá, hogy villám ne vágja,
Egyet teszek a föld alá, hogy pucok ne rágja,
Harmadikat borba teszem, hordó tetejébe,
Hogy mindnyájan ihassunk jövő esztendőbe."

A szentelt barkához sokféle hiedelem és szokás kapcsolódik. A régi kaposváriak a szentelt barkát otthon a házi oltárra vagy egy szentkép fölé helyezték el. Azt tartották, hogy megvéd az elemi csapások, a tűzvész, a jégverés, a betegségek ellen. Csúnya vihar esetén néhány szemet a tűzbe dobtak, hogy a vész elmúljon róluk. A legtöbb helyen a szentelt barkát nem vitték be a lakásba, mert a babona szerint akkor sok lesz a légy.





Balatonszentgyörgyön az eresz alá tűzték fel, a tavalyit levették, mert ezzel gyújtották meg nagypénteken a tüzet. A szuloki németek a szentelt barkát végigvitték a szobákon, és a helyiségek négy sarka felé suhintva, megszentelték a házat.

A második világháború előtti Kaposváron a római katolikusok körmenetben, de a pap vezetése nélkül, mentek a donneri Kálváriára.

A Balaton mentén - Jankó János század eleji gyűjtése szerint - a szentelt barkát szalagokkal is feldíszítették, ,,a szalagok a daganatokat gyógyítják, a barkaszemek a marhának beadva, a rontástól óvnak meg. A büssüiek tyúkólba is dobtak belőle, mivel az növeli a tojáshozamot, egészségesek lesznek tőle. A látrányiak a barkaszemekből a kiscsibék itatójába is tesznek. A bizeiek az állatok tavaszi kihajtásakor egy szelet kenyérre egy-két szem barkavirágot tettek, és megetették az állatokkal, hogy egészségesek legyenek. A zamárdiak a barkát nem merték bevinni a házba, mert bementek volna a bolhák, ezért a temetőben, hozzátartozóik sírjára helyezték.
A virágvasárnapi barkát a templomban összegyűjtik, a következő év hamvazószerdáján elégetik, ez a hamvazkodás eszköze.

Néhány helyen az ünnep nevéhez igazodva a lányok és az asszonyok úgy mentek templomba, hogy az imakönyvükre egy virágot tettek. A második világháború előtti Kaposváron a római katolikusok körmenetben, de a pap vezetése nélkül, mentek a donneri Kálváriára ezzel az énekkel:

,,Megyünk a Kálváriára,
Krisztus szenvedő útjára,
Kövessük a Szűz Máriát,
az Úr Jézus szent anyját."

Virágvasárnap már többnyire jó idő van, felszárad a föld, a gyerekek, fiatalok hozzákezdenek a tavaszi játékokhoz.

Szerző: Dr. Király Lajos


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Aki ma hamvazkodik, azt elkerüli a baj és a gonosz
  2017-03-01 20:10:46, szerda
 
 



Ma kezdődik a nagyböjt, amellyel a keresztények húsvétra készülnek.

A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Valójában hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el. A 40 mégis 40, mert a vasárnap nem böjti nap.




Csalánleves (böjti étel)

Miből állt a böjt?

Régen arra törekedtek, hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák. A hamvazószerdára következő napot csonka csütörtökként említik, ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát. Nagyanyáink idejében a zsíros edényeket ekkor elmosták, s csak húsvétkor vették elő azokat. A kamra kulcsát a kútba dobták-persze csak jelképesen. Valójában a legmagasabb szekrény tetejére rejtették. Húst és zsíros ételt a böjt ideje alatt egyáltalán nem ettek. Zsírral sem főztek. Böjt idején nem a húsos fazékban, hanem külön edényben, olajjal vagy vajjal főztek. Böjti étel volt a korpából készült savanyú leves.

Régen a böjti napokon csak kenyéren és vízen éltek, később délig nem étkeztek. Később tovább enyhült, az ételek fajtáját és az étkezés számát tekintve is. Manapság hamvazószerdán és nagypénteken tartanak a katolikusok szigorú böjtöt, azaz: tilos a hús fogyasztása, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, de összesen három alkalommal szabad enni.

A nagyböjti bűnbánati idő még a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhájában is kifejezésre jutott. Esküvőt nem tartottak, tilos volt a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó Ez az időszak a maga csendességével alkalmat adott a haragosoknak kibékülésre. Az ország több vidékén végezték a negyvenölést, ami abból állt, hogy aki tartotta, csak egyszer evett egy nap.




Savanyúleves (böjti étel)

A böjt több mint az evészet korlátozása: a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, ekkor különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.

Mi a hamvazkodás?

I. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg e napon. A hamvazkodás szokása a katolikusoknál maradt fenn. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával keresztet rajzol a hívek homlokára. A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje.




Hamvazkodás

A hamvazás a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert: "Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!" A népi hiedelem szerint a hamvazkodásnak tisztító, gyógyító hatása van, és távol tart minden bajt és gonoszt.


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Az Öröm - Cseri Kálmán igehirdetése
  2017-02-24 22:29:08, péntek
 
  Az Öröm - Cseri Kálmán igehirdetése


Link


ÖRÖMRŐL - BÁNATRÓL
Erkel Ferenc Vegyeskar egyházzenei koncertje
2011. október 15.




 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Urunk bemutatásának az ünnepe
  2017-02-02 21:45:55, csütörtök
 
  Urunk bemutatásának az ünnepe


Link


Szentmise Csíksomlyóról.





Andrea Mantegna: Jézus bemutatása a templomban (1456)

A katolikus egyház ma tartja Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét.

Ezen az ünnepen a katolikus hívők arra emlékeznek, amikor Szűz Mária, negyven nappal születése után, bemutatta Jézust a jeruzsálemi templomban. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust.

A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Jézus jelképévé vált.

A hagyományos paraszti kultúrában a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított; a fiatal anya gyertyát vitt kezében, amikor először ment templomba; gyertyát égettek a súlyos beteg mellett; és szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe is. A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában vagy szalaggal átkötve a falon tartották.
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Szellemi készenlét a behódoláshoz – A Zwolle-eset
  2017-01-18 22:47:36, szerda
 
  Az iszlám előtti behódolás (németül maga az ,,iszlám" szó is "behódolás"-t jelent) nem a muszlimok létszámával kezdődik, hanem Európa népeinek szellemi, lelki kapitulációjával. Felvetődik a kérdés, hogy a vallások közötti párbeszéd a szinkretizmuson keresztül természetszerűleg vezet a behódoláshoz? Számos európai helyszínen ez a behódolás már nem a jövő, hanem nagyonis a jelen helyzet.

A milánói, Olaszországnak a római után legnagyobb repülőterén a Loretoi Miasszonyunk kápolnát "kikölcsönözték" a mohamedánoknak. A mohamedánokkal való közös imádkozás akceptálása azzal az indokkal, hogy úgyis ugyanahhoz az istenhez imádkozunk, kikerülhetetlenül oda vezet, hogy a keresztényeknek egyre homályosabb elképzelésük lesz hitükről és ennek alapjairól. Az első következmény az, hogy hitüket nem védelmezik többé és egyáltalán nem támogatják. A hitvallások ezen közösülése egy ,,globális vallásba" természetszerűleg az erősebb dominanciájával jár együtt. Az a vallás, amelyik elszántabb, és a médiától, a politikától, bármilyen okból, több támogatással rendelkezik, kerekedik felül, és a politikai és társadalmi téren kivívott vezető szerepét idővel a konvertálások hulláma követi.

Az eddig elhangzottakat egy konkrét példa is bizonyítja. Zwolle holland városban egy általános iskola növendékeit buzgó tanáraik és az ugyanannyira buzgó iskolai vezetők a helyi mecsetbe vitték látogatásra. Ott, egy nem kevésbé buzgó imám elmagyarázta az iszlám kultikus helyek jellegzetességeit, és hogy a gyermekek valóban megértsék és megtanulják, amit mond, kioktatta őket az iszlám imádkozásra és az elmondottakat rögtön a gyakorlatban is kipróbáltatta velük. A lányokat és fiúkat szigorúan szétválasztva, letérdeltette a gyermekeket és Mekka felé fordulva a földig hajoltatta. Kezüket a fülükhöz vezettette, ahogy ezt az iszlám imádkozási rítus előírja. A holland EU-szkeptikus szabadságpárt lefilmezte és ily módon dokumentálta az esetet (lásd a képeket).

A mecsetlátogatás része annak az iskolai projektnek, ami azt a célt szolgálja, hogy a fiatal hollandokat vallási multi-kulturalizmusra neveljék. Eközben a gyerekek, akiknek a holland statisztika szerint legfeljebb a fele van megkeresztelve, az ideológiai kísérlet játékszereivé válnak. Ez az iskolai projekt nem a mohamedánoktól indult ki, mégha ők is a haszonélvezői. Szemben a belga fővárossal, Brüsszellel, ahol a város vezetésében a mohamedánok már jelentős befolyással bírnak, Zwolle-ban a 39 városatya között (eddig) csupán kettő a mohamedán.

Ami Zwolle-ban történt, az nem a jövő képe, nem apokaliptikus látomás, hanem nagyonis valóság, sőt manapság már mindennapos a nyugati, egykor keresztény országokban. A gyerekeket tudatosan, egy politikailag korrekt terv szerint agymosásnak vetik alá. A mecsetlátogatás kapcsán derült ki az is, hogy a holland gyermekekkel karácsonykor az iskolákban ugyan ismerős dallammal, de teljesen új szöveggel énekeltettek karácsonyi dalokat. Az új szövegek között ilyenek voltak: "Üdvözlünk, üdvözlünk menekülő."





Az ilyen manipulálást már a politikai korrektséggel sem lehet mentegetni. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy az állami intézmények feljogosítva érzik magukat, hogy egy ország konkrét, speciális identitását lábbal tapossák, és saját személyes ideológiájuk számára gátlástalanul kihasználják. Az alkalmazott módszer a tipikusan laicista gondolkodást tükrözi vissza, ami tegnap még a keresztény szimbólumoknak és kultusznak nyilvános helyeken való jelenléte ellen harcolt könyörtelenül, ma pedig a gyermekeket iszlám imádságra kényszerít. Aki egyfelől azt állítja, hogy Isten nem létezik, másfelől viszont gyermekeket imádságra kényszerít, eklatáns módon sérti meg az alapvető szabadságokat, elsősorban és mindenek előtt a vallásszabadságot.

Lehetséges, hogy az illetékes tanügyi hatóság és a holland tanárok, akik ezt a projektet létrehozták és gyakorolják, mindez csak egy társadalompolitikai játék egy kis egzotikus folklórral fűszerezve. A mohamedánok számára azonban ez se nem játék, se nem folklór, számukra a mecsetlátogatás és az iszlám ima nagyonis konkrét jelentőséggel bír. Az iszlám nem változott: ma is, csakúgy, mint az elmúlt évszázadokban szent háborút folytat, azaz a "keresztény" Európa meghódítását tűzte ki célul maga elé.





Hogy Európában masszív iszlamizálás folyik, azt senki nem vonhatja kétségbe, a mohamedán lakosság számának növekedését látva. E számoknál azonban sokkal aggasztóbb az egykor keresztény Európa szellemi, lelki kapitulációja. A kereszténység eltűnésével együtt jár a mentális készség a tűzzel való játszásra. (Ma) még nem az jelent veszélyt, hogy a zwollei gyermekek ezután mind az iszlámra térnek, a veszély az, hogy szellemileg, lelkileg nem képesek már semmi lényegeset az iszlámmal szembeállítani. Egy Olaszországban végzett kutatás szerint a 13-14 éves tanulók 90 százaléka inkább gondolkodás nélkül áttérne az iszlámra, minthogy kitegye magát az iszlám terrornak.

A holland Zwolle esete nem kivétel, Európában még a "katolikus" iskolák programjaiban, tantervében is szerepel a kötelező mecsetlátogatás [Ravenna érseke az év utolsó napján mise helyett buszokkal mecsetbe szállítatta a misére jövőket]. Udvariassági látogatással kezdődik..., de a mecset nincs messze a szomszédos korán iskolától, és ezek az iskolák holnap a hatalom középpontjaivá válnak, csakúgy, ahogy egykor a liberálisok által oly nagyon sérelmezett plébániai iskolák. A liberálisok leghőbb vágya mindenfajta vallás felszámolása, ami azonban csupán vágyálom. Az emberi realitás szerint egy vallás felszámolását mindig egy pótvallás megjelenése követi. Ők, a liberálisok azok, akik tegnap a plébániák befolyását felszámolták, és ma a korán iskolák befolyását támogatják.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
     1/130 oldal   Bejegyzések száma: 1292 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 2 db bejegyzés
e hónap: 69 db bejegyzés
e év: 1013 db bejegyzés
Összes: 22461 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4596
  • e Hét: 4596
  • e Hónap: 135859
  • e Év: 1394037
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.