Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/130 oldal   Bejegyzések száma: 1294 
Bulányi atya: Az Ószövetség nem Isten igéje
  2017-09-20 21:41:21, szerda
 
  (Bulányi Györgyöt 1943-ban szentelték pappá a piarista rend tagjaként)

Bulányi Görgy a kommunista rendszer ismert katolikus ellenállója 60 éve titkon hordozott gondolatait adja közre: Az Ószövetség nem Isten igéje.

Bulányi György 1919. január 9-én született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német szakos diplomát szerzett, 1943-ban szentelték pappá a piarista rend tagjaként. Piarista gimnáziumokban tanított, '45-ben Debrecenben fogott hozzá a Bokor nevű kisközösség szervezéséhez, amelyet a korabeli hatóságok illegális, államellenes szervezkedésnek minősítettek. '52-ben az elvtársak - bár az ügyész halált kért a fejére - végül csak életfogytiglanra ítélték. '60-ban szabadult amnesztiával, ezután
szállítómunkásként kereste kenyerét.

Miután a Bokor bázisközösség tagjai az Állami Egyházügyi Hivatal Bulányinak küldött üzenete ellenére sem hagytak fel a katonai szolgálat megtagadásával, 1982 márciusában a Lékai-inkvizíció állami nyomásra eltiltotta a pátert a nyilvános misézéstől, megint csak életfogytiglan. Kifogásolt tanításait a püspöki kar a Hittani Kongregációhoz terjesztette fel. Ennek prefektusa, Joseph
Ratzinger bíboros (ma XVI. Benedek pápa) egy kompromisszum után
mentesítette az eretnekség vádja alól 1997-ben. Azóta ismét misézhet, ha akad olyan merész plébános, aki meg meri hívni templomába.

Már Jézus működése után mindössze száz évvel felmerült a pogányokból lett keresztényekben az a gondolat, hogy meg kellene szabadulniuk az Ószövetség terhes örökségétől. Markionnak hívják azt a kisázsiai s Fekete-tenger melléki, Szinopé nevű városban született és pogány görögből lett keresztényt, aki elvetette az Ószövetség haragvó és igazságot tevő Istenét már a második század
első felében. Az akkori keresztény közgondolkodás azonban más volt, mint Markioné. Saját apja, Szinopé püspöke közösítette ki őt.
Magam nagyvonalúan átlépem a szentmise első olvasmányát, mely rendre az Ószövetséget hozza. Még a másodikat is, és csak az evangéliumokról beszélek. Ezzel máris kései utódja volnék a 21. században a 2. századbeli Markionnak. Vállalom ezt a helyzetemet, és újra felvetem, hogy nem volna-e jobb, ha egyszer s mindenkorra megszabadulnánk attól, hogy az Ószövetség is az Isten igéje. Azzal vetem fel, hogy bizonyos vagyok abban, hogy ezt a műveletet a
keresztény vallások aligha fogják valaha is elvégezni. Aligha, mert kétezer esztendő hagyományát nemigen lehet kiiktatni a történelemből.

Mégis fel kell vetnem a kérdést, mert e hagyomány hatására rendre úgy gondolkodunk, ahogyan Jézus Istene nem gondolkodik. Nem rosszabb ez a hagyomány, mint más népek hagyománya. De mégis, az Ószövetség egy nép, a zsidó nép eredetmondája, nemzeti kultúrája, Jézus előtti kultúrája. S Jézus azt mondta magáról, hogy mindazok, akik őelőtte jöttek, tolvajok és rablók, és nem hallgattak rájuk a juhok. Ő az ajtó. Aki ezen, rajta keresztül megy be, az üdvözül és talál legelőre (Jn 10,8-9). Hogyan tehetjük ezek után meg, hogy
mindörökre megnyomorítjuk Jézus tanítását azzal, hogy egy Jézus előtti nép és kultúra szöveggyűjteménye után ugyanúgy odatesszük a liturgia szavát, mint Jézus szavai után: Ez az Isten igéje.

Kispap koromban volt egy társam, aki öt évvel járt fölöttem. Már növendékként bölcseleti és teológiai doktorátust szerzett. Nem volt akárki. Meg is örökíteném nevét: Gerencsér Pistának hívták.
Nem szerzett szaktanári diplomát magának, gimnáziumainkban hittant tanított. Ha tán nem is gondolta, de Markion tanítványa volt ő már előttem. Egyszer mondta is nekem: Nem tanítom tovább az Ószövetséget, Benedek Elek Magyar mese- és mondavilágát fogom tanítani az iskolában. Megtette-e? Nem tudom. Hamar elsodorta előlem az élet. Már '48-ban kiment Amerikába, s ott folytatta
piarista életét, '90 nyarán még találkoztam vele Buffalóban.
Értitek a lázadását? Azt gondolta, hogy a magyar kultúra eredetmonda-világa is ér annyit, mint a zsidó kultúráé. Lehet, hogy nem ér annyit, de valamennyit ér azért. Minden nép eredetmondája ér valamit. Mennyit? Hát annyit, amennyit érhet az, ami Jézus előtti. Tolvajok és rablók írták.

Egyik Bokor-beli testvérem - szintén tanár, biológia szakos -, Dőry Pista mondta, hogy teljesen értelmetlen dolog a gyerekeknek történelmet tanítani az iskolában. A történelem arról számol be, hogy miként változtak a határok. Például a Kárpát-medencében határt húztak az utolsó másfélezer esztendőben az avarok. Messze Nyugatig, és túl Bécs táján is. Aztán leverte őket a német-római császár, s határát Keleten a Duna vonalánál húzta meg. Aztán
következett honfoglalásunk, s a határt ismét Nyugatra toltuk a Lajta és a Fischa folyók közé. Aztán jöttek a törökök, és Mohács után háromfelé szakították határokkal az országot: hódoltságra, erdélyi fejedelemségre és a király országrészére. A felszabadító háborúk visszarendezték a határt a szentistvánira. S végül Trianonban tíz felé vagdosták hazánkat. A nyertesek mindig hősökről beszéltek, saját magukról. A vesztesek mindig adót fizettek, mint háborús bűnösök. A nyertesek mindig pusztították a földet és népeiket. Ami Budán dicsőség volt, az Sztambulban, Moszkvában, Bécsben gyalázatnak minősült. Ami Sztambulban, Moszkvában, Bécsben dicsőség volt, az Budán minősült gyalázatnak.
Más és más dicsőséget tanultak Buda meg a többi város iskoláiban a gyerekek. Ami azonos volt, az csak a föld és a népek pusztulása, akármi is számított dicsőségnek vagy gyalázatnak itt vagy amott.
Kérdem ezek után, hogy értitek-e már, amit Jézus mondott: Akik előttem jöttek, mind tolvajok és rablók.

Tessék egy palesztin, azaz filiszteus szemével olvasni az Ószövetséget, s benne Dávid dicsőséges harcait a filiszteusok ellen. Az ő szemükben az a gyalázat, maga. S ha magyar szemmel olvasom, akkor micsoda? Egy szomorú tény: ezt csinálják a királyok, az urak. Mit? Pusztítják a földet és a népeket. De hát csak ez van az Ószövetségben? Nemcsak ez. Még sokkal rosszabb is.
Hálazsoltárok, melyekben megköszönik Istennek, hogy az ő segítségével tudták pusztítani a filiszteusokat meg az egyiptomiakat, mert tudvalevően Isten fojtotta bele őket a Vörös tengerbe, és mert megint csak tudvalevően örök szeretettel szerette népét, a zsidót. Akik Jézus előtt jöttek, mind tolvajok és rablók.

És igazán nincs más az Ószövetségben, csak Isten segítségével végrehajtott tömeggyilkosságok? De van, hiszen az Ószövetséget is Isten képére teremtett emberek írták, akik tudták Isten igéjét, hogy jókisfiúknak, jókislányoknak kell lennünk. Van benne ének a szerelemről (Énekek éneke), van benne Tízparancsolat, van benne templomépítés, van benne istendicséret (Az Úr az én pásztorom, nem kell félnem). Van benne az a jó is, ami az emberben és annak
bármilyen vallásában is megtalálható: az, hogy jóknak kell lennünk.
De az egészet elborítja a határkiigazítás, a tömeggyilkosság és az ehhez adott isteni segítség. Értitek-e Markiont és engem, akik azt mondjuk, hogy mindenképpen meg kell szabadulnunk az Ószövetségtől?
És értetek-e engem, amikor mondom, hogy alighanem sohasem fogunk
megszabadulni tőle? Miért? Mert hiába tudjuk, hogy jóknak kell lennünk, azért a hazánkat csak meg kell védenünk, és vissza kell szereznünk, amit elraboltak tőlünk. Mert a románok a Tiszáig akarnak jönni, mi pedig nem hagyhatjuk, hogy Moldovában kipusztuljanak a csángók... Mert a spanyol és a francia földnek sértetlenek kell maradnia, s a baszkok sohasem nyugodhatnak bele,
hogy spanyolok és franciák tiporják a megszentelt baszk földet... És mert a spanyol és a francia és a baszk Isten azonosul az ő népével, miként a zsidók Istene is azonosul a zsidókkal. Még ha az egyházak vezetősége azonosulna is Markionnal, mi akkor is ragaszkodnánk a magunk magyar, román, spanyol, francia, baszk Istenéhez. Mindahány nemzet van a földkerekségen, mind azonosul a maga Istenével, amely azt mondja ellenségeinkre, hogy üsd, vágd, nem apád.

Mert nemcsak azok a tolvajok és rablók, akik Jézus előtt jöttek, hanem azok is tolvajok és rablók, akik Jézus után jöttek. A Jézus után nem más, mint a Jézus előtt. Nincs különbség előtt és után között. S ha van, az legfeljebb annyi, hogy a Jézus utániak már sokkal fejlettebb tolvajok és rablók. A multik ma már úgy veszik el a nemzeti vagyont, hogy határt sem kell módosítaniok, anélkül is ki tudnak fosztani minket.

S mivel így van, ezért én vállalom, hogy Markion nyomába lépek, s azt mondom, hogy amíg van Ószövetség Jézus táborában, addig naponta tanuljuk az Írásból nemcsak azt, hogy légy jó, hanem azt is, hogy légy tolvaj és rabló és légy tömeggyilkos. Olyan kereszténységről álmodom, amelynek szentmiséiben van változatlanul három olvasmány. A harmadik az evangélium. Az első a világirodalom, s benne mindaz, ami rárímel Jézus tanítására. Meg is van már az
ideiglenes olvasókönyve. Hamvas Béla Anthológia humana című gyűjteménye, vagy pedig Sík Sándor és Juhász Vilmos könyve: A Szeretet breviáriuma című. Megtalálhatók benne a Jézus előtti és Jézus utáni világ jézusi hangjai. Azoké, akikre figyelnünk kell.
Mondjak neveket, akinek írásait találom e két kötetben? Mondok: Hermész Triszmegiszthosz, Buddha, Lao-ce, Konfu-cse, Hérakleitosz, Platón, Szókratész, Marcus Auréliusz s a Jézus utáni világ énekesei: Benedek és Ferenc, Erazmus és Mórusz Tamás, Pascal és Angelusz Sziléziusz, Tolsztoj és Dosztojevszkij, Böll és Grass...
Vég nélkül sorolhatnám. Nagyon figyelnénk a templomokban mise alatt, ha ezeknek az írásait hallhatnánk első olvasmányként.

S mi lenne a második olvasmány? Hát részletek Wass Albert A funtineli boszorkány című regényéből, Szabó Lőrinc Vang-An-Si-ja, Sinka Virág balladája s mindaz, amit az évek hosszú során hallhattatok idézni tőlem. S ez lenne az egész világon? A magyar irodalom? Dehogy is ez lenne. Minden nép tudja, hogy jónak kell lenni. Minden népnek vannak avatott tollú írói, akik nem csak ószövetségi gyilkos Istent tudnak dicsérni, hanem tudják Jézus Istenét is magasztalni, a jézusi szeretet Istenét is. Csodálatos kórus lenne ez. Lopkodnánk más népek harmadik olvasmányaiból, s betennénk a mi második olvasmányaink kötetébe.

S akármennyire is lehetetlennek gondolom, hogy leváltjuk az Ószövetséget, s a második olvasmányt, mégis elmondom és leírom ezt, mielőtt meghalok. Talán majd ha fejre áll a multik világa, elkövetkezik egy jobb kor, amely tudni fogja, hogy bizony nem készítjük az Úr útját addig, amíg hangozhat a szentmisében az is, ami Jézus előtti, a tolvajok, a rablók és a tömeggyilkosok hangja.
Amen.

Bulányi György

Forrás: Link

KSM megjegyzése:

http://biblia.biblia.hu/ Varga Csaba a ,,Jel, jel, jel" című könyvében felsorolta azokat az ősi magyar neveket, amelyek már a Bibliában is benne vannak, köztük a Szalkát.

(Ipolyszalka, Tiszaszalka, Mátészalka településünk a Kárpát-medencében is van.)

A saját családi nevemet keresve ezen a honlapon (www.biblia.biblia.hu), az alábbiakat találtam:

Mózes V. könyve 3. rész


1. És megfordulánk, és felmenénk Básán felé, és kijöve előnkbe Óg, Básánnak királya, ő és minden népe, hogy megvívjon velünk Edreiben.

2. De az Úr monda nékem: Ne félj tőle, mert a te kezedbe adtam őt és minden ő népét és földjét; és úgy cselekedjél vele, a mint cselekedtél Szihonnal, az Emoreusok királyával, a ki Hesbonban lakik vala.

3. És kezünkbe adá az Úr, a mi Istenünk Ógot is, Básánnak királyát és minden ő népét, és úgy megvertük őt, hogy menekülni való sem maradt belőle.

4.És abban az időben elfoglaltuk minden városát; nem volt város, a melyet el nem vettünk volna tőlök: hatvan várost, Argóbnak egész vidékét, a Básenbeli Ógnak országát.

5. Ezek a városok mind meg valának erősítve magas kőfalakkal, kapukkal és zárokkal, kivévén igen sok kerítetlen várost.

6. És fegyverre hánytuk azokat, a mint cselekedtünk vala Szihonnal, Hesbon királyával, fegyverre hányván az egész várost: férfiakat, asszonyokat és a kisdedeket is.

7.De a barmokat és a városokból való ragadományokat mind magunk közt vetettük prédára.

8. És elvettük abban az időben az Emoreusok két királyának kezéből azt a földet, a mely a Jordánon túl vala, az Arnon pataktól fogva a Hermon hegyéig.

9. (A Sidoniak a Hermont Szirjonnak, az Emoreusok pedig Szenirnek hívják.)

10. A síkságnak minden városát, és az egész Gileádot, meg az egész Básánt Szalkáig és Edreig, a melyek a Básánbeli Óg országának városai voltak.

11. Mert egyedül Óg, Básánnak királya maradt meg az óriások maradéka közül. Ímé az ő ágya vas-ágy, nemde Rabbátban az Ammon fiainál van-é? Kilencz sing a hosszasága és négy sing a szélessége, férfi könyök szerint.

12. Ezt a földet pedig, a melyet abban az időben örökségünkké tettünk, Aróertől fogva, a mely az Arnon patak mellett van, és a Gileád hegyének felét, és annak városait odaadtam a Rúbenitáknak és Gáditáknak.

13. A Gileád többi részét pedig, és az egész Básánt, az Óg országát odaadtam a Manassé fél törzsének, Argóbnak egész vidékét. Ezt az egész Básánt óriások földének hívták.

14. Jair, Manassénak fia, kapta Argóbnak egész vidékét, a Gessuriták és Maakátiták határáig; és azokat a Básánnal együtt az ő nevéről Jair faluinak hívják mind e mai napig.

15. Mákirnak pedig adtam Gileádot.

16. A Rúbenitáknak és a Gáditáknak pedig adtam Gileádtól fogva Arnonnak patakáig (a határ pedig a patak közepe) és a Jabbók patakáig, a mely az Ammon fiainak határa;

17. És a síkságot és határul a Jordánt, a Kinnerettől a Síkság tengeréig, a Sóstengerig, a mely a Piszga-hegy lába alatt van napkelet felől.

18. És parancsolék abban az időben néktek, mondván: Az Úr, a ti Istenetek adta néktek ezt a földet, hogy bírjátok azt; felfegyverkezvén, menjetek át a ti atyátok fiai, Izráel fiai előtt mind, a kik hadakozásra valók vagytok.

19. Csak feleségeitek, kicsinyeitek és barmaitok (mert tudom, hogy sok barmotok van) maradjanak a ti városaitokban, a melyeket én adtam néktek.

20. Mindaddig, a míg nyugodalmat ád az Úr a ti atyátokfiainak, mint néktek, és azok is bírhatják a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád nékik a Jordánon túl. Azután térjetek vissza, kiki az ő örökségébe, a melyet adtam néktek.

21. Józsuénak is parancsolék abban az időben, mondván: Szemeiddel láttad mindazt, a mit cselekedett az Úr, a ti Istenetek ama két királylyal; így cselekszik az Úr minden országgal, a melyen átmégy.

22. Ne féljetek tőlök, mert az Úr, a ti Istenetek, maga hadakozik ti érettetek!

Józsué könyve 13. rész


1. Mikor Józsué megvénhedett és igen megidősödött vala, monda az Úr néki: Te megvénhedtél, igen megidősödtél, pedig még igen sok föld maradt elfoglalni való.

2. Ez az a föld, a mi fennmaradt: A Filiszteusoknak minden tartománya és az egész Gesur.

6. A hegységnek minden lakosát a Libanontól Miszrefóth-Majimig, a Sídoniakat mind, magam űzöm ki őket Izráel fiai elől, csak sorsold ki Izráelnek örökségül, a mint megparancsoltam néked.

7. Mostan azért oszd el ezt a földet örökségül kilencz nemzetségnek, és a Manassé nemzetség felének.

8. Ő vele együtt a Rúben és Gád nemzetségek elvették örökségöket, a melyet adott vala nékik Mózes, túl a Jordánon, napkelet felé, a miképen adta vala nékik Mózes, az Úrnak szolgája.

11. És Gileádot és Gesurnak és Maakátnak határát, az egész Hermon hegyet és az egész Básánt Szalkáig.

12. Básánban Ógnak egész országát, a ki uralkodik vala Astarótban és Edreiben. Ez maradt vala meg a Refaim maradékai közül, de leveré és kiűzé őket Mózes.

22.A jövendőmondó Bálámot is, Beórnak fiát, megölék Izráel fiai fegyverrel, azokkal együtt, a kiket levágtak vala.

Krónika I. könyve 5. rész

9. Napkelet felé is lakik vala a pusztában való bemenetelig, az Eufrátes folyóvíztől fogva; mert az ő barmai Gileád földén igen elszaporodtak.

10. Saul királynak idejében pedig támasztának hadat a Hágárénusok ellen, és elhullának azok az ő kezeik által, és lakának azoknak sátoraikban, Gileádnak napkelet felé való egész részében.

11. A Gád fiai pedig velök szemben a Básán földén laktak Szalkáig.

18. A Rúben fiai közül és a Gáditák közül és a Manasse félnemzetsége közül erős paizs- és fegyverhordozó férfiak, kézívesek és a hadakozásban jártasok, negyvennégyezerhétszázhatvanan harczra kész férfiak;

19. Hadakozának a Hágárénusok ellen, Jétúr, Náfis és Nódáb ellen.

20. És győzedelmesek levének azokon, és kezekbe adatának a Hágárénusok és mindazok, a kik ezekkel valának; mert az Istenhez kiáltának harcz közben, és ő meghallgatá őket, mert ő benne bíztak.

21. És elvivék az ő barmaikat, ötvenezer tevét, kétszázötvenezer juhot, kétezer szamarat és százezer embert.

22. A seb miatt pedig sokan elhullának; mert Istentől vala az a harcz; és azok helyén lakának a fogságig.


KSM írja:

Szerintem ez az első népirtás lehetett, amelyről írott történelem megemlékezik. (Lehet, hogy tévedek, nem az első, de nem történész vagyok, csak érdeklődő.)

Az biztos, hogy a népének föld- és barom-szerző ember-mészárlásokat parancsoló Mózes Istene nem lehet azonos Jézus Krisztus Istenével, aki szeretetre tanított MINDENKIT.

Viszont Mózes követői lehettek az Új Világ meghódítói és belakói, hiába vittek magukkal - már Kolumbuszék is - pálos szerzeteseket a tengeren túlra, keresztény missziók létesítése céljából: a székely-magyar rovásírást (ők balról jobbra vésve vagy írva) használó pálosok a krisztusi tanítás jegyében a kiirtásra szánt bennszülöttek mellé álltak, és maguk is áldozatul eshettek a hódítók vérengzésének...

Ezek után merül fel a kérdés: nem antagonisztikus ellentmondás-e a keresztény vallást ,,zsidó-keresztény" vallásnak nevezni? (Antagonizmus = kibékíthetetlen ellentét)

KSM
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Nyílt levél Beer Miklósnak
  2017-08-26 23:21:40, szombat
 
 


A szomorú szereplés...

.
Excellenciás Püspök Úr!

Nem felháborodott és pallérozatlan nyelvezetű levelet ültem le írni Excellenciádnak, hanem nagyon is fajsúlyos ügyről mondanám el a véleményemet mind egyházunk, mind az Ön méltósága védelmében.
Drámai ugyanis az, ami az utóbbi napokban az Ön megnyilatkozása(i) miatt, még keresztény testvéreinkből is kikívánkozik. Sajnos e reakciókat Ön indította el, amikor a hírhedt, magyarellenessé aljasult Hírtv-ben, a magyarellenességéről hírhedt műsorvezető hölgy társaságában, és vele egyetértve(!) Ön kétségbe vonta Európa szándékos és erőszakos iszlamizációjának tényét, a megszállást, amely már máig is keresztény európai emberek sokaságának halálát okozta a pogány terrorizmus által, s amikor Ön a keresztény magyar kormányt és annak intézkedéseit ostorozta, csaknem hazugnak nevezve a kormányfőt. Ön, e megnyilatkozásokkal a Jézus által is súlyos bűnnek ítélt megbotránkoztatást követte el nem először. S ez, Öntől sokszoros bűnnek számít, mert Ön a krisztusi törvények alapos ismeretében vétkezik a magyar nemzet és a keresztény Európa ellen, saját lelkiismeretére hivatkozva.

A jelen megnyilatkozások annál is inkább fájók, sértők és megalázók a magyar katolikusság számára, mert Ön vagy nem akarja érteni a valóságot és szándékosan félremagyarázza a Szentírást is(!), vagy valóban nem érti, mi folyik Európában... (ez utóbbi eset nem nyílt levél témája volna, hanem orvosi probléma. S ez utóbbiban nem hiszek.) Mert Ön is látja, láthatta az elmúlt néhány nap terror-eseményeit, amelyekben csaknem húszan meghaltak, és száznál több sérültet jegyeznek eddig a hírcsatornák.

Az Ön püspökelődei bizonyára nem a legjobb püspökként jellemeznék Önt, aki a kereszténységet kiirtani szándékozók pártján van, s a liberális politika ócska és hazug lózungjait ismételgeti, némi keresztényinek nevezett hamis mázzal leöntve.

Súlyos felelőtlenség ez Öntől, mert világos és egyértelmű tények bizonyítják, hogy az üldözött keresztény testvérek nem jöttek el, vagy csak nagyon kevesen onnan, ahol üldözik őket. A Szentírás szerint nekünk azokat kell segítenünk és támogatnunk, akik hozzánk tartoznak, akik Krisztust követik. Akik mást vallanak és másban hiszen, mint mi, azoknak a köszönését sem szabad fogadnunk, s a lábunkról a náluk felszedett port is le kell vernünk... - ha rémlenek eme idézet-célzásaim.

Veszélyes az, amit Ön űz Excelleniás Püspök Úr! Mert Ön az Egyház megítélését is rombolja, hiszen nem Jézus parancsainak tesz eleget, hanem Jézus parancsait kiforgatva szolgál egy olyan eszmét és szellemiséget, amely elpusztít mindent, ami európai és keresztény! Nem félelemkeltés az, amit a magyar kormány tesz, hanem olyan önvédelem, amelyet az Ön püspökelődei is megtettek, s amelyben számos egyházi személyiség életét adta az egyházért és a hazáért, fájdalmasan szép történelmünk során.

A katolikus ember számára alapvetés, hogy a rászorultakon segíteni kell, hisz ez parancs. Ám a katolikus ember nem hülye, de nem is félrevezethető! Excellenciád hülyének nézi a katolikus embert, és megpróbálja elmagyarázni a nevezett TV csatornán, hogy ki a rászorult, a menekült... Higgye el Püspök úr, mi tudjuk! A barcelonai esemény pedig újból felelevenítette azt, amit mi tudunk e ,,menekültekről", szemben Önnel, akinek látszólag fogalma sincs minderről. Pedig van... nagyon is van!


Kérem tehát Önt, ne akarja katolikus híveit az orruknál fogva, ostoba magyarázatokkal és nap, mint nap cáfolt botor mellébeszélésekkel félrevezetni.
Ön a tűzzel játszik saját megítélését illetően is, és mint mondtam, egyházunk hitelét súlyosan csorbítva, mert az a látszatot kelti, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar Önnel egy követ fúj a katolikus (keresztény) magyar nemzet ellenében. Ez pedig sátáni játék Monsignore! Sátáni akkor is, ha van Önnél magasabb rangú is, aki hasonlóképpen vélekedik és megnyilvánulásai is hasonlók az Önéihez. Önt ez sem menti fel, mert Ön a kormányt, és az arra szavazó katolikus és keresztény milliókat taposta sárba egy magyar-, és keresztényellenes televíziós csatornán keresztül, a barcelonai tömeggyilkosság előtti, de számos tömeggyilkosság utáni napokban, amely tömeggyilkosságok ismét Önt - Önöket - cáfolják, ám Barcelonát, Németországot és Finnországot követően sem Ön sem magasabb rangú főnöke nem szólaltak, szólalnak meg, még egy elhaló kondoleálás erejéig sem. Ez sem keresztényi viselkedés Monsignore... ami sokat elárul az Önök európát veszélyeztető, megosztó és keresztényellenes szándékairól.

Excellenciás Püspök úr! Nem kérem, hogy kérjen bocsánatot, mert Ön azt adja, ami a valója, így a bocsánatkérés értelmetlen és hazug volna Öntől. Csupán azt kérem, gondolja át: - megéri-e a katolikus egyházat és a magyar katolikus társadalmat fenekestül kifordítani, megosztani és szétzülleszteni a hazug liberális politikai elvárások mentén? Nem volna-e jobb bűnbánatba merülve, korábban kérnie a nyugdíjazását? Hátha, a ma Önre nehezedő gondoktól való elszakadás megvilágosodást hozna az Ön szemléletében, s nem követne egy a kereszténységre halálos veszélyt jelentő ostoba és végzetes ideológiát, Isten-ellenességet... Mert az, amit ma Ön tesz, nem különbözik attól, amit a keresztényüldözések előtt és alatt tettek és tesznek az üldözők, az árulók.

Isten irgalmát kérem mindnyájunkra!

L. J. Ch.!


Stoffán György


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Egy agyrákból gyógyult beteg bizonyságtétele
  2017-08-09 22:55:31, szerda
 
  Tatabánya - Személyes beszámoló Deme János bizonyságtételéről.





Ez év februárjában részt vettem egy ifjúsági táborban, ahol megismerhettem Deme Jánost, akiről kiderült, hogy rákbetegségen esett át, és a nehéz próbatétel idején is megőrizte hitét, lelki békességét. Ráadásul Isten csodálatos kegyelme által visszanyerte egészségi állapotát is, ma már teljesen tünetmentes. Egy szünetben feltették neki a kérdést: ,,Hogy is volt ez a betegséged?" Majd egy bizonyságtétel keretében elmesélte a vele történteket, milyen munkát végzett az Úr az életében. Annyira hiteles, életszerű, aktuális és hitépítő volt, hogy emellett nem tudtam csak úgy szó nélkül elmenni. Már akkor azon gondolkodtam, hogy hogyan tudnám ezen gondolatokat megosztani keresztény testvéreimmel. Így született meg az ötlet: meghívtuk a tatabányai gyülekezetbe Jánost július 8-ra, felkértük bizonyságtételre, aki örömmel tett eleget a felkérésnek.

Jöttek testvérek sok helyről: Celldömölkről, Ceglédről, Budapestről, Zánkáról, Ászárról, Fótról és Győrből. Mivel a tatabányai gyülekezet nyitott más felekezetek fele is, így részt vettek lelkészek, hívők a tatabányai Reménység gyülekezetből, a Kiáltó Szó gyülekezetből és a baptista gyülekezetből is.





Ez a nap bográcsgulyás készítésével indult. A közös munka öröme összekovácsolta a testvéreket és családias hangulatot teremtett: volt, aki épp fát fűrészelt, volt, aki húst vágott fel, vagy épp burgonyát, volt, aki csipetkét sodort, János pedig Bibliával a kezében készült a bizonyságtételre.

Miután meggyújtottuk a tüzet és feltettük a bográcsba főni a gulyást, mindenki a templomban hallgatta János bizonyságtételét, aminek a hangfelvétele elérhető itt: http://tatabanya.lutheran.hu/magvetok

János elmesélte élete történetét, az Úrhoz térését, majd hogyan derült ki a betegség. Mindeközben végtelen békét munkált az Úr a szívében. János kihangsúlyozta, hogy nem is elsősorban az egészségre van szükség, hanem Jézus Krisztushoz való odaforduláshoz, megtérésre és akkor rendben lesz minden. Ennek következménye a lelki béke, erre van szüksége sok-sok embernek. Olyannyira volt értékes a bizonyságtétel, hogy már a helyszínen felkérték Jánost bizonyságot tenni más gyülekezetekben is, amit ő örömmel elvállalt.





Mindenki kapott útravalóul egy igés kártyát, amelyen ez állt: ,,Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!" (Jn.14:27)

A bizonyságtétel végére megérkezett a vihar, a templomkertben vizes volt minden, így maradtunk a templomban, ott állítottuk fel a sörpadokat, ott ebédeltünk. Jó volt a templomba behúzódni az eső elől, a templom védett minket a külvilág hatásaitól. Boldogan elmondhatom, hogy igazán otthon éreztem magam a templomban, hálás vagyok a meghitt pillanatokért.

Forrás: Link


HANGFELVÉTELEK DEME JÁNOSSAL AZ ALÁBBI LINKEN:

Deme János bizonyságtétele 1.rész
Link

Isten békessége még a rákbetegség ideje alatt is minden értelmet meghaladó módon őrizte meg Deme János szívét és gondolatait a Krisztus Jézusban, aki ráadásul Isten csodálatos kegyelme által visszanyerte egészségi állapotát is. 2017.07.08-ára meghívtuk a gyülekezetbe, mondja el, hogyan élte át Isten megtartó kegyelmét és szeretetét a nehéz próbatétel idején is. Isten iránti hálára késztet bennünket, ahogyan cselekszik Krisztus által Dicsőség az Úrnak! :)


Deme János bizonyságtétele 2.rész Link


Isten békessége még a rákbetegség ideje alatt is minden értelmet meghaladó módon őrizte meg Deme János szívét és gondolatait a Krisztus Jézusban, aki ráadásul Isten csodálatos kegyelme által visszanyerte egészségi állapotát is. 2017.07.08-ára meghívtuk a gyülekezetbe, mondja el, hogyan élte át Isten megtartó kegyelmét és szeretetét a nehéz próbatétel idején is. Isten iránti hálára késztet bennünket, ahogyan cselekszik Krisztus által Dicsőség az Úrnak! :)
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Könyvajánló- Lukácsiné Kádár Éva : Isten igent mond ránk
  2017-06-23 22:45:49, péntek
 
  Lukácsiné Kádár Éva, a jövőre megjelenő Wass Albert Hagyaték könyv egyik szerkesztőjének új könyvét ajánlom mindenki szíves figyelmébe. A könyv nemcsak reformátusoknak, protestánsoknak, szól, hanem mindenkinek, akit érdekel a teológia, a biblia igazságainak új megközelítése, és érdekes, drámai fordulatos történeteket szeretne olvasni.





A könyvet a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója adta ki.
Interneten az alábbi linken lehet megvásárolni:


Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Beavató szertartások is folytak az ősi magyar templomokban
  2017-04-24 22:33:04, hétfő
 
  A Dunántúl és a Csallóköz különleges alaprajzi és építészeti sajátosságokat mutató ősi templomai után új könyvében a Felvidék nyugati részének Árpád-kori templomait vizsgálja Németh Zsolt fizikus. A tipikustól eltérő alaprajzzal rendelkezező kilenc felvidéki - köztük a bényi, apátkolosi, dévényi, ducói, dejtei -, valamint a dunántúli Hidegség községben található templomépület vizsgálata kapott helyett - mondta el az MTI-nek a szerző.





Németh Zsolt hozzáfűzte: a régészeti és művészettörténeti kutatásokból hiányzó szempontokat vesz figyelembe könyvei megírásakor, így például vizsgálja a templomok akusztikáját, tájolását, fényviszonyait is.

"A régészet és a művészettörténet meglehetősen materialista módon kezeli a templomokat, tehát nem szakrális építményként tekint rájuk. Nem veszik figyelembe, hogy ezekben a templomokban bizonyos szakrális tevékenységek zajlottak, az egész épületkialakítás ennek a szolgálatában állt" - fogalmazott a fizikus.

A szerző szerint több ezer tipikus alaprajzúnak tekinthető, hosszházas elrendezésű Árpád-kori templom található Kárpát-medencében, ahol emellett mintegy 150 kerek alaprajzú templom is áll. Mint fogalmazott, a hosszházas alaprajz pontosan azért lett kitalálva, mert ez szolgálta legjobban a római rítusú liturgia térrendezési igényeit. A kerek alaprajzú templomok építésekor viszont másfajta szertartások igényeit helyezhették előtérbe.

Jó példa erre az Esztergomtól 19 kilométerre északra található bényi templom. Az osztatlan terű kerek épületnek eredetileg nem volt szentélye, a falába pedig 12 ülőfülkét építettek. Németh Zsolt úgy fogalmazott: nem vonja kétségbe, hogy itt hagyományos misék is zajlottak, de másfajta szertartásoknak is helyet kellett adjon a különleges elrendezésű templom.

"Úgy gondolom, hogy templomot nem kizárólag azért építenek, hogy abban misét lehessen mondani, hanem egy templom eleve erővel rendelkező hely, és képes a gyógyításra. Aki oda betér, annak megnyugszik a lelke, lecsillapodik az elméje, és a rendeződő tudat és lélek automatikusan visszahat a fizikai testre, ezt a folyamatot nevezzük gyógyulásnak" - vélte a szerző.

Németh Zsolt szerint sok mindent nem tudunk a 10-11. századi Kárpát-medencei kereszténységről, elvesztek az írott források, de a különleges alaprajzú épületek egyértelműen mutatják, hogy a misék mellett gyógyító, beavató szertartások is folytak ezekben a templomokban.


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Rákóczi Ferenc bús éneke
  2017-04-15 21:44:15, szombat
 
  Rákóczi Ferenc bús éneke

1. Győzhetetlen én kőszálom,
Védelmezőm és kővárom,
A keresztfán drága árom,
Oltalmamat tőled várom!

2. Sebeidnek nagy voltáért,
Engedj kedves áldozatért,
Drága szép piros véredért,
Kit kiöntél ez világért.

3. Irigyimet zabolázd meg,
Szándékokban tartóztasd meg,
Szegény fejem koronázd meg,
Mennyen, földön boldogítsd meg!

4. Életemet ostromolják:
Feszítsd, feszítsd! - azt kiáltják,
Mint gyilkosom, azt kívánják,
És véremet szomjúhozzák.

5. Reád bíztam ez ügyemet,
Én Jézusom én lelkemet,
Megepedett bú szívemet
És szegény árva fejemet.

6. Irgalmazz meg én lelkemnek,
Ki vagy ura mennynek-földnek;
Könyörgök csak felségednek,
Mint kegyes idvezítőmnek.

7. Ím, elmégyek országomból,
Drága, kedves, jó hazámból,
Eddigvaló hajlékomból,
Költöznöm kell jószágomból.

8. Mutass, Jézus, kies földet,
Lakásomra adj jó helyet,
Ez életben csendességet,
Jövendőben idvességet!







Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat
  2017-04-14 22:34:44, péntek
 
  A katolikusok húsvét előtti hetet nagyhétnek nevezik. A keresztény hívők ekkor emlékeznek a megváltásra. A 4. században élt alexandriai Atanáz, valamint a 367-ben Constantia egyházi elöljárójának megválasztott Epiphanosz püspökök nevezték először szent hétnek ezt az időszakot, igaz eredetileg csak két szent napra, a péntekre és szombatra gondoltak. A niceai zsinat (325) előtt a keresztény egyház a húsvétot, a szombatról vasárnapra virradó éjszakán tartotta meg. A 4. század végére azonban az ünnepi megemlékezések már egymástól elkülönítve, a hét más-más napjára is kiterjedtek. Nagycsütörtökön Jézus Krisztus utolsó vacsorájára, nagypénteken Krisztus szenvedésére és halálára, nagyszombaton sírbatételére, húsvét vasárnapján pedig feltámadására emlékeznek.

Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja. A keresztény hagyományban Jézus a Getsemáne-kertben e napon vett búcsút tanítványaitól, majd felkészült az áldozatra. Tanítványait ekkor hívta meg a (feltehetően) Széder esti vacsorára (ez lett az utolsó vacsora), amit az Egyiptomból való szabadulás emlékére rendezett. Hogy szeretetét kimutassa, megmosta tanítványai lábát. Ennek emlékére, Krisztus példáját követve honosodott meg a lábmosás szertartása, amikor a főpapok - pápa, püspökök, apátok - jelképesen megmossák 12 szegény ember lábát. Angliában ilyenkor a brit uralkodó mindig más-más templomban oszt alamizsnát a rászorultaknak.

Nagycsütörtök az Oltáriszentség, vagyis az Eucharisztia alapításának ünnepe. Ilyenkor minden templomban csak egy misét tartanak, az esti órákban. A pap fehér ruhában celebrálja, e színnel utal az ünneplésre, az örvendezésre. Ilyenkor a feszületeket takaró lila lepleket is fehérekkel váltják fel. Az orgona hangjára felcsendül a ,,Dicsőség a magasságban Istennek" kezdetű himnusz, s közben megkondulnak a harangok, megszólalnak a csengők, hogy utána nagyszombatig, húsvét vigíliáig némák maradjanak. Ahogy mondják, a harangok Rómába mentek. Ez a néma csend fejezi ki azt, hogy senki sem állt ki Jézus mellett. A prédikációt a már említett lábmosás követi.

A szentmise befejeztével, csendben, mellőzve minden ceremóniát, megtörténik az ún. oltárfosztás, aminek során a templom oltáráról leveszik a kereszteket, gyertyatartókat, terítőket. E sajátos halotti szertartással jelképezik, hogy Jézust megfosztották ruháitól, de egyben utalnak a gyászra is. A középkor folyamán számos szerzetesrendben megszokott volt az oltármosás. Miután eltávolítottak mindent az oltárról, megmosták, megkenték, letörölgették. A Krisztus oldalából kifolyt vérre és vízre emlékeztetve, az oltárokat borral és vízzel mosták meg. Az oltármosás miatt sok helyen e napot tiszta csütörtöknek is hívják. E foglalatosságokat minden évben egyszer végzik el, emlékezve az oltáriszentség megalapítására, az oltár szeretetére és tiszteletére. Ugyanis az oltárt elsősorban Jézus testének megtestesítőjeként tartják számon, az oltár megfosztása a gyász jele, annak megmosása, megkenése pedig azt kívánja kifejezni, hogy Jézus halála nemcsak halál, hanem szentség, ,,benne van a mi üdvösségünk és feltámadásunk".

A templomokkal ellentétben, a székesegyházakban délelőtt tartanak misét. Ezen az adott egyházmegye valamennyi papjának kötelező részt venni, ahol megújítják, megerősítik papi fogadalmukat. Ekkor végzik el a krizmaszentelést (balzsammal kevert faolaj). A püspök megszenteli és megáldja a következő évben használt szent olajokat - a keresztelendők olaját és a betegek olaját - valamint a krizmát. Megszentelik a nagypénteki áldozás ostyáit. Valamikor e napon fogadta vissza az egyház a megtért bűnösöket. Németországban e napot zöldcsütörtöknek nevezik, mert a bűnbánók zöld ágat kapnak, jelezve, hogy eleget tettek nagyböjti kötelezettségüknek.




Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link

Nagypénteken a keresztény világ Krisztus keresztre feszítésére emlékezik. Nagypéntek a protestáns egyház legnagyobb ünnepe, náluk nem csupán gyásznap, hanem isteni üdvtény is. Tőlük vette át a római katolikus egyház a Krisztus szenvedései útvonalának bejárását, a kálváriát vagy keresztutat, valamint a háromórás liturgiát, amit nagypéntek napján déltől, délután 3 óráig tartanak. Az anglikánok ugyancsak háromórás istentiszteleten vesznek részt. A keleti ortodoxok már nagycsütörtök este elvégzik Krisztus sírba tételének szertartását. Az evangélikusok felolvassák Jézus szenvedéseinek és halálának evangéliumi történetét. A reformátusoknál szigorú bűnbánó nap, számos gyülekezetben kiosztják az úrvacsorát. Sokfelé közös ökumenikus istentiszteletet végeznek a keresztény egyház egységének, összefogásának kifejezésére, s a közép-európai országokban szokás a szent sír elkészítése.

Nagypénteken a gyertyák és virágok nélküli templomokban nem tartanak misét, mert úgy vélik, ezen a napon a legfőbb pap, maga Jézus Krisztus mutat be áldozatot. A mise helyett igeliturgia van, áldoztatással. A pap, a vértanúság színében, piros öltözékben végzi a szertartást. Mind a papok, mind segítőik teljes csendben vonulnak be a templomba, s a lecsupaszított oltár előtt letérdelve arcra borulnak. Ezután felolvassák János evangéliumából Jézus szenvedéstörténetét, a haláláról szóló részt, a passiót. A körmenetbe hozott kereszt előtt a hívők kifejezik Krisztus iránti imádatukat és hálájukat. Ezt követi az áldozás, a nagycsütörtökön megszentelt ostyával, vagyis Isten testével. A liturgiát könyörgéssel fejezik be, áldásosztás és elbocsátás ezúttal nincs.

A böjtölés az ókor óta világszerte ismert, elsősorban vallási elhívatottságból böjtöltek vallásalapítók és híveik, s böjtölnek ma is az elkötelezettek, papok, papnők, beavatásra várók. Arra vonatkozóan, hogy ezen a napon a keresztények a bűnbánat mellett böjtöltek is, először a 2. századból találtak utalásokat, a szigorú böjttel kapcsolatos szokások azonban csak a katolikusokra vonatkoztak. Hosszú időn keresztül a keresztények, különösen a római katolikusok és a keleti keresztények, egy-egy negyven napos böjtöt tartottak, a nagyböjt tavaszi bűnbánati időszakában és a karácsony előtti bűnbánat, az advent idején. A II. vatikáni zsinat (1962-65) óta azonban már csak a hamvazószerda és a nagypéntek a kötelező böjtnap. A protestánsoknál a böjt nincs egységesen szabályozva, a hívők lelkiismeretére bízzák a betartását. A ,,szent negyven napja" néven ismert nagyböjt a húsvét ünnepére való felkészülés - hamvazószerdától nagycsütörtökig tartó - ideje.




Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link

A nagyszombat húsvét vigíliája, Krisztus sírban pihenésének emléknapja. A nagyszombat elnevezés a nagyhétre utal, mivel ez a nap is része a ,,három szent napnak". A Fülöp-szigetiek fekete szombatnak, a csehek pedig fehér szombatnak hívják e napot. Ekkor ér véget a böjti időszak, a böjt örömteli befejezését követően sok keresztelési szertartást tartottak, azonban a nagyszombati istentisztelet egy időben nem volt része az egyházi liturgiának. A tűzszentelés, a templomba vonulás, a húsvéti gyertyaszentelés, a keresztvízszentelés pedig már a későbbi idők jellemző szertartásai. Régen húsvét vigíliáján megkeresztelték a jelölteket, megáldották a keresztutakat és a szentelt vizet.

A nagyszombati örömünnep este a tűzszenteléssel kezdődik, a fehér ruhát öltött pap megáldja a tüzet, meggyújtják Krisztus feltámadását jelképező húsvéti gyertyát. A misén felhangzó Alleluját harangzúgás, csengőszó és az orgona hangjai kísérik, majd felcsendül a Glória. Ezt követi a keresztvízszentelés, majd az éjszakai virrasztó mise, a vigília is a feltámadást ünnepli. Noha a körmenet nem része a vigíliának, a mise végén a 11. század óta az esti órákban elindul a feltámadási körmenet. Ezzel hirdetik a világnak, hogy feltámadott Krisztus. 1955-től a római katolikusok és a keleti ortodoxok húsvét előtt ismét virrasztanak.




Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link

Szuhanics Albert : Nagyszombat

Hol van az Úr Nagyszombaton,
megtört teste sírban vagyon,
s az ő lelke tőlünk messze,
távozott a végtelenbe...?

Talán leszállt a pokolba,
s felszabadult a pokol ma!
Az ősi bűn eltörölve,
bátran néznek ott tükörbe...

Kárhozatnak helye néma,
távozik a sok rab még ma,
tárva van a menny kapuja,
rájuk vár az Egek Ura!

Vacsorára vannak hívva
élet könyvébe beírva,
holnap lesz a feltámadás,
él a Krisztus, halott Júdás!

Ott a sírnak mélye zárva,
Jézus nélkül népe árva,
nyitva a sír, s üres marad
majd ha reggel felkel a Nap...!
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
A Virágvasárnapi szentelt barka megvéd
  2017-04-09 00:21:09, vasárnap
 
  A régi kaposváriak a szentelt barkát otthon a házi oltárra vagy egy szentkép fölé helyezték el. Azt tartották, hogy megvéd az elemi csapások, a jégverés, a betegségek ellen. A második világháború előtti Kaposváron a római katolikusok körmenetben, de a pap vezetése nélkül, mentek a donneri Kálváriára.





A római egyház a húsvétot megelőző vasárnapot dominica palmarumnak, azaz pálmavasárnapnak nevezi, nálunk virágvasárnap a közismert neve. Már az első keresztények is megemlékeztek Krisztus jeruzsálemi bevonulásáról: ezen a vasárnapon összegyűltek az Olajfák hegyén, itt imádkoztak, majd pálma- és olajfaágakkal kezükben énekszóval Jeruzsálembe vonultak.





Ezt a szokást a római egyház szertartássá tette, és azóta ezen a napon pálmaszentelést és pálmaágas körmeneteket tartanak. Azonban az országokban, ahol apálmafa nem honos, kora tavaszi zöld ágakat, nálunk a legkorábban bimbózó fűzfaágat, az ún. barkát (bárkának, cicamacának is mondják) viszik a templomba, és ezt szentelik meg.





Régebben a virágvasárnap előtti szombaton az iskolás gyerekek szokták a tanító vezetésével összegyűjteni a barkát a közeli erdőkből, rétekről. Máshol a harangozó, a sekrestyés feladata volt a barkagyűjtés. A templomban az oltár melletti falhoz tették, ahol aztán a virágvasárnapi szentmise keretében a pap megszentelte és a hívőknek kiosztotta a barkákat. Sokfelé körmenetet is tartottak: a pap és a hívek barkát tartva a kezükben megkerülték a templomot. Buzsákon a virágvasárnapi barkaszedés a lányok szokása, erről egy vers is fennmaradt:

,,Eljöttünk mi barkát szedni virágvasárnapján,
Adja Isten, adja Isten mellé szent áldását!
Gyertek lányok, induljunk,
Sokáig ne várassunk,
Minden évben békességben,
Erőt adó üdvösségben
Templomba induljunk!"

A mise után a megszentelt barkával kimennek a szőlőhegyre, betérnek a gazdákhoz, akiknek három szálat adnak:

"Egyet teszek eresz alá, hogy villám ne vágja,
Egyet teszek a föld alá, hogy pucok ne rágja,
Harmadikat borba teszem, hordó tetejébe,
Hogy mindnyájan ihassunk jövő esztendőbe."

A szentelt barkához sokféle hiedelem és szokás kapcsolódik. A régi kaposváriak a szentelt barkát otthon a házi oltárra vagy egy szentkép fölé helyezték el. Azt tartották, hogy megvéd az elemi csapások, a tűzvész, a jégverés, a betegségek ellen. Csúnya vihar esetén néhány szemet a tűzbe dobtak, hogy a vész elmúljon róluk. A legtöbb helyen a szentelt barkát nem vitték be a lakásba, mert a babona szerint akkor sok lesz a légy.





Balatonszentgyörgyön az eresz alá tűzték fel, a tavalyit levették, mert ezzel gyújtották meg nagypénteken a tüzet. A szuloki németek a szentelt barkát végigvitték a szobákon, és a helyiségek négy sarka felé suhintva, megszentelték a házat.

A második világháború előtti Kaposváron a római katolikusok körmenetben, de a pap vezetése nélkül, mentek a donneri Kálváriára.

A Balaton mentén - Jankó János század eleji gyűjtése szerint - a szentelt barkát szalagokkal is feldíszítették, ,,a szalagok a daganatokat gyógyítják, a barkaszemek a marhának beadva, a rontástól óvnak meg. A büssüiek tyúkólba is dobtak belőle, mivel az növeli a tojáshozamot, egészségesek lesznek tőle. A látrányiak a barkaszemekből a kiscsibék itatójába is tesznek. A bizeiek az állatok tavaszi kihajtásakor egy szelet kenyérre egy-két szem barkavirágot tettek, és megetették az állatokkal, hogy egészségesek legyenek. A zamárdiak a barkát nem merték bevinni a házba, mert bementek volna a bolhák, ezért a temetőben, hozzátartozóik sírjára helyezték.
A virágvasárnapi barkát a templomban összegyűjtik, a következő év hamvazószerdáján elégetik, ez a hamvazkodás eszköze.

Néhány helyen az ünnep nevéhez igazodva a lányok és az asszonyok úgy mentek templomba, hogy az imakönyvükre egy virágot tettek. A második világháború előtti Kaposváron a római katolikusok körmenetben, de a pap vezetése nélkül, mentek a donneri Kálváriára ezzel az énekkel:

,,Megyünk a Kálváriára,
Krisztus szenvedő útjára,
Kövessük a Szűz Máriát,
az Úr Jézus szent anyját."

Virágvasárnap már többnyire jó idő van, felszárad a föld, a gyerekek, fiatalok hozzákezdenek a tavaszi játékokhoz.

Szerző: Dr. Király Lajos


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Aki ma hamvazkodik, azt elkerüli a baj és a gonosz
  2017-03-01 20:10:46, szerda
 
 



Ma kezdődik a nagyböjt, amellyel a keresztények húsvétra készülnek.

A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Valójában hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el. A 40 mégis 40, mert a vasárnap nem böjti nap.




Csalánleves (böjti étel)

Miből állt a böjt?

Régen arra törekedtek, hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák. A hamvazószerdára következő napot csonka csütörtökként említik, ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát. Nagyanyáink idejében a zsíros edényeket ekkor elmosták, s csak húsvétkor vették elő azokat. A kamra kulcsát a kútba dobták-persze csak jelképesen. Valójában a legmagasabb szekrény tetejére rejtették. Húst és zsíros ételt a böjt ideje alatt egyáltalán nem ettek. Zsírral sem főztek. Böjt idején nem a húsos fazékban, hanem külön edényben, olajjal vagy vajjal főztek. Böjti étel volt a korpából készült savanyú leves.

Régen a böjti napokon csak kenyéren és vízen éltek, később délig nem étkeztek. Később tovább enyhült, az ételek fajtáját és az étkezés számát tekintve is. Manapság hamvazószerdán és nagypénteken tartanak a katolikusok szigorú böjtöt, azaz: tilos a hús fogyasztása, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, de összesen három alkalommal szabad enni.

A nagyböjti bűnbánati idő még a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhájában is kifejezésre jutott. Esküvőt nem tartottak, tilos volt a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó Ez az időszak a maga csendességével alkalmat adott a haragosoknak kibékülésre. Az ország több vidékén végezték a negyvenölést, ami abból állt, hogy aki tartotta, csak egyszer evett egy nap.




Savanyúleves (böjti étel)

A böjt több mint az evészet korlátozása: a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, ekkor különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.

Mi a hamvazkodás?

I. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg e napon. A hamvazkodás szokása a katolikusoknál maradt fenn. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával keresztet rajzol a hívek homlokára. A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje.




Hamvazkodás

A hamvazás a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert: "Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!" A népi hiedelem szerint a hamvazkodásnak tisztító, gyógyító hatása van, és távol tart minden bajt és gonoszt.


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Az Öröm - Cseri Kálmán igehirdetése
  2017-02-24 22:29:08, péntek
 
  Az Öröm - Cseri Kálmán igehirdetése


Link


ÖRÖMRŐL - BÁNATRÓL
Erkel Ferenc Vegyeskar egyházzenei koncertje
2011. október 15.




 
 
0 komment , kategória:  HIT  
     1/130 oldal   Bejegyzések száma: 1294 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 40 db bejegyzés
e év: 1186 db bejegyzés
Összes: 22634 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3026
  • e Hét: 25452
  • e Hónap: 134809
  • e Év: 1794176
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.