Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/262 oldal   Bejegyzések száma: 2616 
Paul Craig Roberts:Elpusztította az Izrael-lobbi az amerikai
  2017-10-07 21:43:25, szombat
 
  Paul Craig Roberts: Elpusztította az Izrael-lobbi az amerikaiak szólásszabadsághoz való jogát?





Számos szakértő véleménye az, hogy az Izrael lobbi, és különösen a zsidó neokonzervatívok befolyása nélkül az Egyesült Államok nem állna háborúban a Közel-Keleten és Észak-Afrikában az elmúlt 16 évben. E háborúk az égadta világon semmilyen előnyt nem nyújtottak az USA-nak, csak halált és pusztítást okoztak hét országban és hatalmas menekültáradatot indítottak Európa felé. Amerikában lehet bírálni Németország, Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Olaszország , Brazília, Mexikó, Oroszország, Kína, Irán vagy az Egyesült Államok politikáját, de nem Izraelét. Ha valaki kitartóan bírálja Izraelt, nagy valószínűséggel azzal vádolják, hogy új holokausztot akar szítani.

Paul Craig Roberts professzor, Reagan elnök volt pénzügyi államtitkára, a Wall Street Journal volt szerkesztője 15 nyomtatott oldal terjedelmű cikkében vizsgálja meg azt a kérdést, hogy vajon az USA-ban működő Izrael-lobbinak sikerült-e likvidálnia az amerikai alkotmány első módosítását, azaz a szólás szabadságát e lobbinak a médiában, a szórakoztatóiparban és a felsőoktatásban meglévő befolyásával.

,,Valóban, az Izrael-lobbi hatalmát oly széles körben ismerik el/fel és tartanak tőle, hogy szerkesztők, producerek és az egyetemi tanári kinevezésekről döntő bizottságok már előre tudják a lobbi kifogásait és kerülik a lobbynak elfogadhatatlannak ítélt írókat, témákat és professzorokat".

A legutóbbi példa az, ahogyan az American Conservatíve elbocsájtotta Philip Giraldi volt CIA tisztet. http://lovasistvan.hu/2017/09/23/gigantikus-botrany-amerikaban-giraldi-antiszemit anak-nyilvanitott-cikke-twitterezesebol/

Roberts megjegyzi, Giraldi semmi olyat nem írt le, ami még nem jelent volna meg az izraeli Haaretz napilapban. De az a tény, hogy a magazin főszerkesztője ilyen gyáván megriadt a reakciótól, önmaga mutatja az Izrael lobbi hatalmának mértékét.

Számos szakértő véleménye az, hogy az Izrael lobbi, és különösen a zsidó neokonzervatívok befolyása nélkül az Egyesült Államok nem állna háborúban a Közel-Keleten és Észak-Afrikában az elmúlt 16 évben. E háborúk az égadta világon semmilyen előnyt nem nyújtottak az USA-nak, csak halált és pusztítást okoztak hét országban és hatalmas menekültáradatot indítottak Európa felé.

Amerikában lehet bírálni Németország, Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Olaszország , Brazília, Mexikó, Oroszország, Kína, Irán vagy az Egyesült Államok politikáját, de nem Izraelét. Ha valaki kitartóan bírálja Izraelt, nagy valószínűséggel azzal vádolják, hogy új holokausztot akar szítani.

Az Izrael-lobby hatalma számos helyen látható. Például az amerikai kongresszusban,amely például azt követeli, hogy a Russia Today orosz ügynökként jegeztesse be magát, de az AIPAC-nek (a legbefolyásosabb pro-Izrael lobbi az USA-ban) amely előtt minden évben az amerikai kongresszus tiszteletét és alázatát fejezi ki, nem kell izraeli ügynökként regisztráltatnia magát.

Míg Izrael nagyon büszke arra, hogy mekkora hatalma van az Egyesült Államok fölött, ha egy amerikai panaszkodik ugyanerről, akkor zsidógyűlölőnek kiáltják ki.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
”Vadászni fogunk rátok” - üzenik Merkelnek
  2017-09-24 21:27:23, vasárnap
 
  "Vadászni fogunk rátok" - üzenik Merkelnek a Bundestagba jutott német hazafiak





Alexander Gauland diadalittasan nyilatkozott a német sajtónak, miután a 18 órás urnazárás után világossá vált, hogy a bevándorlásellenes Alternative für Deutschland 13 százalék körüli eredménnyel nem csak bejutott a Bundestagba, de valószínűleg harmadik erő lesz a szövetségi parlamentben. "Meg fogjuk változtatni ezt az országot" - mondta még az AfD jelöljte. A párt első kalkulációk szerint akár 90 képviselőt is delegálhat majd a Bundestagba.

A szélsőjobboldali párt első embere a CDU-CSU-ra utalva azt mondta, "vadászni fogunk rájuk", és azt ígérte, hogy vissza fogják szerezni az országot, így hamarosan újra azok az idők köszöntenek majd Németországra, amikor az utca embereinek szava számított a politikának.

Gauland azt is elmondta még, hogy "fel kell kötnie a német kormánynak a nadrágot", bármilyen összetételben is alakít majd ismét kormányt Angela Merkel és pártszövetsége, miközben óriási ünneplés vette körül a párt hivatalos eredményváróján.

"Meg fogjuk változtatni ezt az országot" - mondta még az AfD jelöljte. A párt első kalkulációk szerint akár 90 képviselőt is delegálhat majd a Bundestagba.


Forrás: Link


Merkel most fizette meg a bevándorláspolitikája árát

Angela Merkel német kancellár most fizette meg bevándorláspolitikája árát - mondta a Nézőpont Csoport vezetője vasárnap este az M1 aktuális csatornán. Mráz Ágoston Sámuel szerint nincs könnyű helyzetben a német kormányfő, hiszen koalíciós partnere, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) eddigi legrosszabb eredményét érte el a választásokon.


Hozzátette, a következő hónapok valószínűleg koalíciós tárgyalásokkal telnek majd.

Az elemző beszélt arról is, egy elitellenes hangulatban születhetett ilyen eredmény a német választásokon, ezt támasztja alá a rendszerellenes Alternatíva Németország (AfD) jó szereplése. Az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, de támogatottsága nagymértékben csökkent, és a koalíciós társé, a szociáldemokrata párté (SPD) történelmi mélypontra süllyedt, a Bundestag harmadik számú ereje pedig az újonc AfD - mutatták ki az urnazárás utáni első eredménybecslések.

(MTI)


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Pont kerül végre a Malina Hedvig-ügy végére?
  2017-09-01 01:09:50, péntek
 
 



2006. augusztus 24-én Nyitrán megtámadtak egy magyarul beszélő diáklányt. Vajon ki gondolta volna, hogy 11 év elteltével is bennünk rezonál ez az ominózus és minden kétséget kizáróan magyarellenességből elkövetett gyalázatos tett? Elszenvedője, Malina Hedvig megjárta a poklok poklát. Ám azóta nemcsak az egyetemet végezte el, de családot is alapított. Megpróbál normális életet élni, elhagyva szülőföldjét, Magyarországon.

Magáért beszél, az a bejegyzés, amit a 11. évforduló apropóján Menyhárt József, az MKP elnöke tett közzé közösségi oldalán:

2006 augusztusának 24-ik napján késő este értünk haza a nászútról Évivel: tanszékvezetőm figyelmes törődésének köszönhetően nem kellett másnap megjelennem az államvizsgán.

Így nem voltam ott, amikor az egyik diákunk, Malina Hedvig összeverve, feldagadt, vérző arccal, hátán felirattal betámolygott a tanszékre.

De ott voltam, amikor két héttel később a bizottság előtt vizsgázott: kihúzta a kérdést, s mondta, hogy ha nem gond, készülés nélkül mondaná a feleletet. S mondta. Hibátlanul, tökéletesen.

És ott voltam opponensként, amikor a szakdolgozatát védte. Első gyermekét várva, magabiztosan és felkészülten zárta tanulmányait.

Hedvig tanár lett, és azóta három gyermek édesanyja. Sajnos - személyesen - sosem volt módunk hosszabban beszélgetni.

Pedig elmondtam volna Neki, hogy sokat tanultam Tőle: kitartást, erőt, eleganciát.

Tőle tanultam azt, hogyan kell méltósággal kiállni az igazság mellett.

És azt, hogy hogyan kell a hatalommal szemben védeni a szeretteinket.

És arra is ő tanított - nem középiskolás fokon -, hogy hogyan álljunk helyt: mi, felvidéki magyarok...

...mi, emberként élni próbálók.

Nincs igazságszolgáltatás

Az ügy hosszú évekre szolgáltatott hálás témát a sajtónak, ami nem kímélte a törékeny lányt. De még ennél is rosszabb és elítélendőbb volt az aktuális politika hozzáállása a brutális cselekedethez, amivel bizony külföldön nem szerzett jó pontokat magának.

Egy ideig azt próbálták elhitetni a közvéleménnyel, hogy Hedvig saját magát verte meg, ami ugyebár, ab abszurdum. Akárcsak az, hogy az eset meg sem történt, az egészet a sértett csak kitalálta, s emiatt még Hedvig ellen emeltek vádat hamis tanúzás ügyében... Sejthető, hogy mindezt csak azért, hogy leplezni próbálják, Szlovákiában igenis vannak fasiszta megnyilvánulások. Pedig azóta már egy ilyen nézeteket valló mozgalom emberei a parlamentbe is bekerültek! ! S az elkövetők megúszták, vígan élik világukat... Annak ellenére, hogy Roman Kvasnica, Hedvig védőügyvédje szerint szervezett akcióról volt szó.





Hogy a szlovák igazságszolgáltatás csigalassú, megbízhatatlan és igazságtalan, annak egyik mintapéldánya a Hedvig-ügy, amely végtelen történetre emlékeztet. Szövevényes, bonyolult, a laikus számára már-már követhetetlen és nem mellesleg rengeteg meghurcoltatással, lelki teherrel és traumával is jár(t) Hedvig számára. (Malina Hedvigről szócikk is van a wikipédián! - a szerk. megjegyzése) A lényeg, hogy az első bírósági tárgyalást csak 2015 szeptemberére tűzte ki a Nyitrai Járásbíróság, de ekkor Hedvig már magyar állampolgár volt, és kérte, hogy ügyét Magyarországon tárgyalják.

A legújabb fejlemény az ügyben, hogy ez év januárjában a budapesti Legfőbb Ügyészség átvette az ügyet, ami a Győri Nyomozó Ügyészséghez kerülve érhet véget, két módon. Vagy leállítják Hedvig ellen a büntető eljárást, vagy pedig az a győri bírósághoz kerül, amelyiknek újra le kell folytatnia a bizonyítási eljárást. Talán mondanunk sem kell, hogy ez utóbbi mennyire nehézkes lenne, tizenegy év távlatából, amikor az emlékezet és bizonyítékok is kopnak.

Csak abban bízhatunk, hogy a magyar igazságszolgáltatásnak jóval kevesebb idő is elég lesz ahhoz, hogy pontot tegyen az ügy végére, mint a szlováknak. Az ottani döntés szerencsére azt is jelentené, hogy Szlovákiában többé már nem foglalkozhatnak vele a hatóságok. Hedvig mindannyiunk szemében hős, mert felvállalta az ügyet és végigvitte. De hol a biztosíték arra, hogy hasonló eset már nem fordulhat elő? És bízhatunk-e a szlovák igazságszolgáltatásban?


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Pilhál György: MAGUKAT AJÁNLJÁK
  2017-08-26 23:35:03, szombat
 
  Jó a sajtója Fekete-Győr András Momentum-vezérnek, már a vízvezeték-hálózatból is ő folyik. Minap speciel a 168 Óra kérdezgette, a legszaftosabb gondolatait próbálom összefoglalni. Bár a szolidaritás és a pozitív nemzetkép hatja át a Momentumot, az Orbán-rendszer leváltása időbe fog telni - tájékoztatott a karon ülő emberke, aki elárulta, hogy a Momentum fogja átvezetni a XXI. századba Magyarországot. Ki más is? ,,Rengetegen mondják nekünk - meséli -, ti vagytok az utolsó reményünk!"

Én inkább olyanokat hallottam: ,,Ti egy utolsók vagytok!" Nem ugyanaz. Elnök úr korábbi nyilatkozataiban is sok az érdekes elem. Visszatérő megállapítása például, hogy a magyar politikában ők jelentik a jövőt, a többi pártnak lejárt a jegye. Giccses, izzadtságszagú nemzeti büszkeség helyett ugyanis ők egy felszabadult, pozitív, valódi nemzeti büszkeséget fognak meghonosítani.

Ennek lehetett egyik eleme, hogy politikai közösségként a melegfesztiválon is részt vettek. (,,Ez arról szólt, hogy valaki érti-e a XXI. századot" - magyarázta elnök úr.)
Megtudtuk azt is, hogy az ifjú gárda a melegek mellett a bevándorlókkal is szimpatizál. Szerintük végre kell hajtanunk a jövevényekkel kapcsolatos EU-döntéseket. Ne ijedjünk meg néhány száz jámbor vendégtől, öleljük keblünkre valamennyit! Fekete-Győr nemrég a svájci Neue Zürcher Zeitungnak nyilatkozva leleplezte a piszok Orbán-kormányt, amelynek kutya kötelessége lenne a migránsok hóna alá nyúlni, ehhez képest mást sem tesz, mint tiltakozik a jövevények ellen.
,,Orbán hazafiatlan" - állítja a szőrmók szabadságharcos, aki leülne vitázni a miniszterelnökkel. Ellentétben az idejétmúlt Fidesszel, ,,a Momentum nem megállítani - beindítani fogja a dolgokat".
Ahogyan a NOlimpiát is ,,beindították" annak idején.

Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Muszlim vezető a nyugati politikusoknak
  2017-08-23 23:10:27, szerda
 
  Muszlim vezető a nyugati politikusoknak: le kellene állni azzal a hazugsággal, hogy a terrorizmusnak nincs köze az iszlámhoz

Tévedésben élnek azok a nyugati politikusok, akik azt állítják, hogy a szélsőségességnek és a terrorizmusnak nincs köze az iszlámhoz - jelentette ki az 50 millió tagot számláló indonéz muszlim egyesület főtitkára.





A Frankfurter Allgemeine Zeitung szombati számában jelentetett meg interjút Indonézia legnagyobb muszlim egyesületének főtitkárával, Kyai Haji Yahya Cholil Staquffal. A cikk címe magáért beszél:

A terrorizmus és az iszlám összefüggnek

A főtitkár nyilatkozata szerint egyértelmű összefüggés van a fundamentalizmus, a terror és az iszlám ortodox alapvetései között. A radikális iszlámot problémásnak tartja, és elhatárolja az általa is gyakorolt muszlim vallástól. Szerinte a nyugati politikusoknak nem kellene többé azt állítaniuk, hogy a szélsőségességnek és a terrorizmusnak nincs köze az iszlámhoz. Meglátása szerint a tagadás rossz út, hiszen így sosem találhatunk megoldást a problémára.

A tradicionális iszlám alapvetései közül hármat tart problémásnak: a nem muszlimokkal szemben tanúsított magatartást, a muszlimok és az állam kapcsolatát, valamint a joghoz való hozzáállásukat.

Arra a kérdésre, hogy mit kellene tennie a Nyugatnak, így válaszolt: a Nyugat nem kényszerítheti a muszlimokat a mérsékelt iszlámra, de emellett nem is tagadhatja, hogy a fundamentalizmusnak és az erőszaknak köze van a tradicionális iszlámhoz, hiszen ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak.

(FAZ - Híradó nyomán)

Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Málta az Európai Panama
  2017-08-21 23:21:54, hétfő
 
  Málta az Európai Panama


Link


Multinacionális cégek, bankok és a politikai elit, ők akik igazán profitálnak az EU-ból. Egy bizonyítottan csaló, alkoholistával az élen, csak a gazdagodással törődve teszik tönkre Európát!


 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Sándor Lénárd: Dávid és Góliát harca
  2017-08-21 22:20:03, hétfő
 
  A kelet- és közép-európai országok többszörösen megcsonkított szuverenitása

Az e lap hasábjain nemrégiben megjelent, Ádám Attila ügyvéd tollából származó Beszédes főtanácsnoki hallgatás című írás nagyon jól rávilágít az állami szuverenitás uniós erózióját övező dilemmákra. Távolabbi perspektívából szemlélve az elmúlt fél évszázadban ez a csorbulás sok más területen is jól kitapintható. Némelyek egészen látványosak, mint például az uniós döntéshozatali eljárások, némelyek viszont egészen misztikusan, titokba burkolózva lopják el a kormányzási képesség bizonyos részeit, vagyis csorbítják a szuverén döntéshozatalt. Ez utóbbiak talán azért veszélyesebbek, mert még nyílt eszmecserét, közéleti párbeszédet is jóval nehezebb róluk folytatni. Különösen fájóan pedig a kelet- és közép-európai országokat sújtják.

A közép-európai régió modern kori történelmét nagyrészt a szuverenitás folyamatos destabilizálódása és az autonóm kormányzási képességének csorbulása kíséri végig. Igaz ez az elmúlt negyedszázadra is, amely azonban még sok tekintetben el nem mondott történet. Ennek a történetnek pedig jókora szelete a nemzetközi üzleti kapcsolatokat és magát a gazdaságot érinti. Ennek megértéséhez azonban érdemes visszaforgatni az idő kerekét, és elsőként egy beszédes német versre pillantani.

,,Nach dem ersten deutschen Tank / kommt sofort die Dresdner Bank", tartotta egy régi német rigmus, amely valahogy úgy hangozhat magyarul, hogy ,,az első német tank / után jön azonnal a Dresdner Bank". Persze közel sem csak a német nagybirodalmi törekvéseket jellemezte ez a hódító öntudat. Sőt, a rigmus sokkal inkább fest hű képet a korábbi holland, brit, francia és sok más ország grandiózus birodalomépítési törekvéseiről. Hadihajóik és szárazföldi csapataik árnyékában nagy bányászati, nyersanyag-kitermelő és más vállalatok, vagy éppen bankok törtek előre annak reményében, hogy üzleteiket távoli földrészeken is virágzásnak indíthatják - vagy csak azért, hogy kiaknázhassák a zsákmánynak tekintett területek erőforrásait.

Mindezt pedig majdhogynem az otthon nyugalmának teljes kényelmében tehették meg, ugyanis a legtöbb esetben az anyaországok elsöprő katonai túlereje a messzi földeken is garantálta a hazai jog- és intézményrendszer érvényesülésének valamennyi előnyét. Emellett pedig az imperializmus vad korszaka a legfontosabb kormányzási döntések lehetőségétől fosztotta meg a függésbe taszított országokat.

A világháborúkat követően először csak megroppanó, majd az elmúlt évszázad második felében teljesen széteső gyarmatbirodalmak rajzolták újra a nemzetközi kapcsolatok karakterét.

Legalábbis látszólag. A gyarmati sorba taszított országok elnyerték ugyan áhított függetlenségüket és vele együtt formális szuverenitásukat, ugyanakkor mindez közel sem jelentette a gazdasági, üzleti és sok más kapcsolatuk, ha úgy tetszik, függőségük végét. Nem is jelenthette, hiszen évszázados közös tapasztalat és ezernyi szál fűzte össze a gyarmatokat gyarmattartóikkal.

A gazdasági és az üzleti kapcsolatok terén ez azt a változást hozta, hogy az anyaországok és az újonnan függetlenedő területek közötti kapcsolatrendszert a nemzetközi jog világába terelték, azokat nemzetközi, államközi szerződésekkel rendezték. Ez valójában nem jelentett mást, mint a nyugati országok terjeszkedő vállalatait megillető jogok olyan jellegű nemzetköziesítését, amely a nemzetközi jog nyugati típusú individualista ízű és hegemóniára törekvő értelmezésében gyökerezett. Ily módon a maguk számára rendíthetetlenül utat hasító transznacionális vállalatok továbbra is függetlenedtek a tevékenységüknek otthont nyújtó idegen államok szuverenitásától, vagyis a közérdekvédelmi szabályalkotástól. Mindebből jól látható, hogy valójában a korábbi birodalomépítést jellemző kapcsolatrendszer alapvető vonásai konzerválódtak.

Az Egyesült Államok úttörőjévé vált egy olyan nemzetközi jogi, globális méretű garanciarendszer kiépítésének, amely arra törekszik, hogy az üzleti élet szereplőinek terjeszkedését kiemelje az állam szuverenitásából és közpolitikai szabályalkotásából. E paradigma jelenti az alapját a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat meghatározó amerikai konszenzusnak, amely pártállástól függetlenül mind a mai napig uralkodik. Míg Barack Obama elnök általában a vállalatok gazdasági érdekeinek elsődlegességét tartotta szem előtt, amikor multilaterális alapokra kívánta helyezni ezt a kapcsolatrendszert, addig Donald Trump jelenlegi elnök csak az amerikai vállalatok érdekeinek elsődlegessége alapján cselekszik, amikor visszatér a kétoldalú szerződéskötésekhez, amelyekben az amerikai túlsúly mindig jobban érvényesül.

E törekvés államközi megállapodások tucatjaiban érhető tetten, amely saját maga igazolásaként a gazdasági fejlődést vagy legalábbis annak reményét kínálta a gyengébb gazdaságú országok és szegényebb lakosaik számára. És hogy a transznacionális vállalatok végképp otthonosan érezhessék magukat, az országok szuverenitásának kontrolljához az üzleti életből átvett választottbírósági modellt kölcsönözték. Ezek a fórumok az országok jogszabályait és bírósági rendszerét megkerülve a nyilvánosságtól javarészt elzártan ítélkezhetnek. A kezükben összpontosuló költségvetési léptékű kártérítési összegek megítélésének lehetősége pedig valós döntőbírói szerephez juttatta őket az állami jogszabályok felett. A választottbírók ekként válhattak nemzetek bíráivá. Ez a modell magában hordozta a transznacionális vállalatok gazdasági érdekeinek elsőbbségét, az állami szuverenitás és a közérdekű szabályalkotási képesség rovására.

A történelem a tervgazdálkodási elszigetelődésük felbomlását követően a közép-európai országokat ebbe a modellbe sodorta bele. Nem rájuk szabták, hiszen soha nem voltak a szó klasszikus értelmében függő gyarmatok. Ugyanakkor elfogadták őket, mert viharvert sorsukból fakadóan kritikátlanul fogadtak el mindent, amit a nyugat-európai jóléti társadalmakhoz való visszavezető útként láttattak velük. A tőkeexportáló nyugati országok pedig kapva kaptak a kínálkozó alkalmon, hogy földrajzi értelemben is egyetemes érvényt szerezzenek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok általuk kigondolt formájának. Ezért alkották meg a washingtoni konszenzus néven elhíresült politikai törekvést is, amelynek gerincét jelentette a szabadpiaci talajon álló gazdaság. Ennek pedig sarokköve az egyéni tulajdonvédelem feltétlen elsődlegessége az állam közérdekvédelmi célú piacszabályozásával szemben.

Annak idején talán kevesen gondoltak bele, hogy a közép-európai országok ennek jegyében valójában egyfajta kormányzási megállapodásokat írnak alá. Ezek a nemzetközi megállapodások pedig később az egyéni gazdasági szempontok érvényesítésének oltárán olyan szuverenitáscsökkenést idéznek elő, amelyet legutóbb az imperializmus korában lehetett megtapasztalni.

A transznacionális vállalatok gazdasági érdekeinek elsőségét meghirdető nemzetközi kapcsolatok ilyetén rendszerét ugyan az államok keltették életre, de funkcióját és hatását a nemzetek bíráivá előlépő, üzleti mintákat követő választottbírák szilárdították meg az 1990-es évektől kezdődően. Valójában a választottbírók egy-egy állam kormányzati szerkezetének, vagyis kormányzásának sajátos részeivé váltak, ugyanis ők nyertek jogot az érintett országok területén működő külföldi vállalatokat szabályozó jog végső kontrolljához. Ez biztosítja a transznacionális vállalatok enklávészerű működését, vagyis másként fogalmazva, kiemelését az államok szuverenitásából.

Mindez több szempontból is fájdalmas tapasztalat a kelet- és közép-európai országok számára. Egyfelől az ezen országokkal szemben folyó eljárások közel harmadában a választottbíróságok piacosított közszolgáltatásokat érintő állami szabályozásokat vizsgáltak, vizsgálnak. Ennek során pedig nincsenek tekintettel arra, hogy ezek az országok átmeneti gazdaságok, amelyekben a lakosság jóval kiszolgáltatottabb, így éppen a közszolgáltatások terén őket védő szabályok és közintézkedések szerepe kiemelten fontos állami politika. Még a nemzetközi üzlet gazdasági érdekeivel szemben is.

Másfelől pedig ezekben az országokban közel sincsen demokratikus úton kialakult társadalmi konszenzus a köz- és magántulajdon helyes arányáról, egyensúlyáról. Ennek ellenére a választottbírósági vizsgálatok több mint fele privatizációs eljárásokkal függ össze, amelyek közül több esetben állami privatizációs döntéseket bíráltak fölül. Jól látható, hogy a kelet- és közép-európai országok szuverén prioritásait a választottbírói fórumok számos esetben a külföldi vállalatok javára billentették el.

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok e formáját nem a kelet- és közép-európai országokra szabták, hatásait az elmúlt évtizedekben mégis elszenvedték, miközben pedig aláásta és megcsonkította gazdaságszabályozó szuverenitásukat.

A szerző jogász-közgazdász


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Lovas István: Peter Sweden az egyetlen svéd újságíró, aki a
  2017-08-09 21:25:02, szerda
 
  Peter Sweden az egyetlen svéd újságíró, aki a migrációról és Svédországról tényszerűen mer írni

Július 27-én Peter Imanuelsen, az Egyesült Királyságban élő svéd újságíró, aki cikkeit Peter Sweden névvel jegyzi, leírta, mi történt vele, amikor két szicíliai kikötőben videón akarta rögzíteni azt, hogy miként érkeznek tömegesen Szicíliába a migránsok. Azt, amit sem a svéd, sem a német tévében nem mutatnak, mint írta. Felvételén látható volt, amint az Aquarius és a Phoenix "civil szervezetek" hajóin csaknem ezer migráns fut be.

A rendőrség arra kényszerítette, hogy törölje felvételeit. Ellenkező esetben börtönbe vitellel fenyegették meg.

Videója végén ezt kérdezte: "Mit rejtegetnek az európai kormányok?... Nyilvánvalóan sok mindent" - felelte meg saját kérdését.

Most a független jobboldali svéd Fria Tider hírportálon írta meg részletesen szicíliai "élményeit".

"Itt cserélik ki Európa népét - meghunyászkodva"

címmel. Azzal kezdte, hogy elmondja, mi motiválta a szicíliai utazásra. Az, hogy olyanokat hallott és olvasott, miszerint szegény menekültek érkeznek Európába a háború elől, valamint hogy nők és gyermekek.

A helyszínen egészen mást látott. Hatalmas méretű, szervezett műveleteket.

Az úgynevezett nem kormányzati szervezetek, az NGO-k, mint az Oxfam, a Save the Children (Mentsük a Gyerekeket), az MSF és mások, különféle európai kormányokkal karöltve dolgoznak azon, hogy egy új népességet hozzanak Európába.

"És ami a legriasztóbb, mindez csendben történik."

A nemzetközi jog szerint, írja, a tengeren felvett embereket a legközelebbi biztonságos kikötőben kell kitenni. Vajon hány ország van Líbiához közelebb, mint Olaszország? (Például Tunézia, tegyük hozzá.) De nem: őket általában Szicíliába viszik és onnan segítik őket észak felé.

"Egyszerűen taxi szolgálatról van szó".





Sweden Cataniában megkérdezett egy eritreai migráns, hogy miért akar Svédországba vagy Angliába menni.

Mohari azt felelte neki: "A pénz".

Svédország is segíti Mohariékat. Cataniában az újságíró találkozott a Triton, a svéd parti őrség egy hajójának legénységével, amely az EU kérésére tevékenykedik a Földközi-tengeren. Nem nyilvánosan, de tényszerűen együttműködve NGO-hajókkal, amelyek Líbia partjai mellett szednek fel migránsokat és szállítják őket Európába. Ahelyett, hogy a svéd partokat őrizné, jegyzi meg.

Sweden elment a dél-szicíliai Pozzallo kikötőjébe. Tanúja volt, ahogyan az Orvosok Határok Nélkül nevű NGO által működtetett Aquarius hajó kora reggel befutott, rajta a líbiai partoknál kifogott 420 migránssal. Már várta őket egyebek között a Vöröskereszt, a rendőrség, az olasz belügyminisztérium is.

A hajón szinte kivétel nélkül fiatal afrikai férfi volt. Egyetlen gyerek és nő sem volt látható.

Ekkor csapott le rá az olasz rendőrség és tessékelte ki őt a kikötőből.

Ennél szigorúbb bánásmódban volt része, amikor Augusto kikötőjében filmezte a Phoenix hajó befutását, fedélzetén 300 migránssal. Ők sem a háború elől menekülő szíriaiak voltak, ha nem kizárólag fiatal afrikai férfiak.

A rendőrség közölte vele, hogy felvételeit törölnie kell, mert ha nem, letartóztatják. "Hol van a sajtószabadság?"

- tette fel a kérdést.

Ezután elment az egyik migránstáborba, Cara Mineo-ba.

A komplexumon vadonatúj épületek, focipálya, kosárlabda pályák. A migránsok mobil telefont és cigarettát is kapnak. Ingyen orvosi ellátását, ingyen jogi segítséget és egyebeket.

Az azt őrző katonaság mondta az újságírónak, hol nem fotózhat.

A cikk záró része levonja a következtetéseket a több milliárd euróba kerülő, szervezett emberimportról és azt írja, ha az alternatív média erről tudósítani akar, azt az állam üldözi.

Az újságíró világszerte figyelemmel kísért, angol nyelvű blogján Svédország utópia? címmel írt publicisztikát ugyancsak tényekről. Bemutatja, miként hazudnak a svéd politikusok és a média a svédországi állapotokról, még a statisztikai adatokat is letagadva, illetve azok ellenkezőjét állítva.

Az ország az emberekre kivetett hatalmas adó ellenére rogyadozik a tömeges migráció miatt, ugyanis a migránsokat közpénzen kell eltartani.

100 000 lakosra nézve Svédországban van a legkevesebb kórházi ágy. Az idősek egészségügyi kezelésére lassan alig jut pénz.

A svéd rendőrség megadta magát. A bűnözés hatalmas mértékben nő és a rendfenntartó erők súlyos emberhiányban szenvednek. Az országban havonta mintegy kétszáz autót gyújtanak fel, nem szólva a többi, erőszakos bűncselekmények számának roppant gyors emelkedéséről.

Svédországban nem létezik a szólásszabadság. Egy autoriter, szocialista államról van szó.

Aki az igazat írja, "gyűlöletbeszédért" börtönbe mehet. Egy embert csak azért ültettek le négy hónapra, mert weboldalán valaki "sértő kifejezést" használt. Nem ő. Más.

Az embereket bíztatják, jelentsék fel szomszédjaikat, ha valami olyat tesznek, amit az állam nem jó szemmel néz.

Amiből hazai balliberális médiásaink számára levonandó tanulság a mai napra is: "a magyar feljelentős nép, mint tudjuk a náci idők óta".


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
HEGYI GYULA : Cseppfolyós biztonság
  2017-08-05 19:59:32, szombat
 
  Az amerikaiak legfontosabb célja a második orosz-német gázvezeték megtorpedózása




Vlagyimir Putyin és Donald Trump Hamburgban 2017. július 7-én

Az Oroszország elleni új amerikai szankcióknak nyilvánvalóan több céljuk is van. A legfontosabb annak megakadályozása, hogy Donald Trump elnök javíthasson az amerikai-orosz kapcsolatokon. Bár a demokraták általában inkább ,,galambok" ebben a relációban, ellenzékbe kerülve ez nem áll érdekükben, ezért lelkesen csatlakoztak a republikánus ,,héjákhoz". Az óriási kongresszusi többséggel elfogadott törvény ráadásul az Egyesült Államok történetében példátlan módon korlátozza az elnök külpolitikai mozgásterét, és egyúttal megnöveli a szenátorok és képviselők hatalmát. Mivel a republikánus politikusok többsége ugyanúgy utálja az elnököt, mint a demokraták, a döntés egyfajta ,,mini impeachmentként" is felfogható. A cél természetesen Oroszország további büntetése is, noha a korábbi szankciók bevezetése óta semmi olyasmi nem történt, ami indokolná ezt. (Amúgy a szankciók megszavazása napján utazott fel egy orosz Szojuz űrhajón orosz és olasz társával Randy Bresnik amerikai asztronauta a jórészt oroszok által készített Nemzetközi Űrállomásra. A technológiai fölény a két ország viszonyában már régen nem egyoldalú.)

Az új szankciós csomag céljai között szerepel az Európai Unió és benne Németország megfenyítése, energiapiacának megszerzése és az amerikai palagáz exportjának kikényszerítése is. Az amerikai döntéshozók mindenáron meg akarják akadályozni, hogy az EU normalizálja kapcsolatait Oroszországgal. Ezen belül a legfontosabb cél a második orosz-német gázvezeték építésének megtorpedózása. Az új törvény konkrét büntetéssel fenyegeti azokat a nyugat-európai cégeket, amelyek közreműködnének a gázvezeték építésében. A nemzetközi jog szerint értelmezhetetlen, hogy az amerikai kongresszus hogyan szankcionálhat német cégeket akkor, ha közreműködnek egy gázvezeték létrehozásában, sok ezer kilométerre az Egyesült Államoktól. De amióta világ a világ, a nemzetközi jogot csak a kicsi és gyenge államokkal szokták betartatni, ezen nincs mit csodálkoznunk. Az igazi kérdés az, hogy az Európai Unió és benne Németország engedelmeskedik-e a washingtoni ukáznak, vagy megpróbálja védeni saját érdekeit. Ez lesz a Merkel-Macron-páros igazi erőpróbája: ha kitartanak, az unió tekintélye is megnő. Az Európai Bizottság és Jean-Claude Juncker elnök első reakciói mindenesetre azt ígérik, hogy a ,,mag-Európa" ezúttal talán valóban ellen mer állni a diktátumnak.

Az orosz gázszállítások korlátozását azért erőlteti Washington, hogy így teremtsen piacot az Egyesült Államokban kitermelt palagáznak. Az USA palagázkészlete még legalább száz esztendőre elegendő, így európai exportja hosszú távon jó üzletet teremtene számára. A gáz az Atlanti-óceánon keresztül csak cseppfolyósítva szállítható az európai kikötőkbe, ami a csövön érkező földgázhoz képest alaposan megdrágítja. Ezért kell az amúgy éjjel-nappal emlegetett ,,szabadpiac" és ,,versenyképesség" helyett politikai nyomással piacot hódítani számára. Ez is tanulságos lehet azoknak, akik naiv módon elhiszik, hogy politikai és gazdasági érdek elkülönülhet egymástól.

A palagáz kitermelése ezen túl környezeti szempontból is rendkívül káros. Simon Gergely, a Greenpeace vegyi szakértője már öt évvel ezelőtt kiváló cikket írt erről a Magyar Nemzet 2012. augusztus 27-i számába. A palagázt úgynevezett repesztéssel hozzák a felszínre, melynek során metán, rákkeltő benzol és más káros anyag is feljön a mélyből. A klímára gyakorolt hatása a kitermelés mélységétől függően 20-38 százalékkal károsabb, mint a hagyományos földgázé. Simon brit adatokat idézve leírja, ,,a repesztés során a földbe sajtolt folyadékban található 300 anyag 60 százaléka károsíthatja az agyat és az idegrendszert, 40 százaléka a hormonrendszert, míg a harmada lehetséges rákkeltő", ami természetesen a vízkészleteket is veszélyezteti. Ezért az amerikai gázkitermelő vállalatokat már fel is mentették a vízminőség védelmére szolgáló előírások alól. (És ez az Egyesült Államok kezd kampányt a magyar ivóvíz ellen. Ezen kellene a külügyminisztériumnak háborognia, nem pedig a magyar civileket segítő Soros György miatt.)

A metán amúgy huszonötször jobban melegíti a klímát, mint a sokat emlegetett szén-dioxid. Persze ha a klímaváltozás ,,jó" az emberiségnek - azaz az amerikai milliárdosoknak, akiknek az érdeke nyilván fontosabb a maradék hétmilliárd emberénél -, akkor minél több metán kerül a levegőbe, annál ,,jobb" a világnak. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy a cseppfolyósított gáz óceánjáró hajókon, tankereken szállítása is jelentős környezeti terheléssel jár. Ha az orosz gáz mellett a cseppfolyósított amerikai palagáz is elönti az európai piacot, akkor még kevesebb pénz és akarat marad a környezetbarát, megújuló energia fejlesztésére.

Az amerikai diktátum ismét rámutat az orbáni külpolitika abszurditására. A tavaly novemberi elnökválasztás semmilyen lényeges változást nem hozott az amerikai külpolitikában. Az Egyesült Államok továbbra is egyoldalúan diktálni akar a világnak, és benne Európának. Önmagában egyetlen európai ország sem elég erős, hogy saját nemzeti, gazdasági és környezeti érdekeit megvédje az amerikai dominanciával szemben. Erre csak az egységes Európai Unió lehet képes, különösen azután, hogy a britek kiválnak belőle. A német-francia tengely az iraki háború idején már ellenállt a washingtoni nyomásnak. A történelem bebizonyította, hogy nekik volt igazuk - a többmilliós menekülthullámot és az arab világ vérbe borulását alapvetően az amerikai beavatkozás idézte elő. Ezért joggal remélhető, hogy Párizs és Berlin ismét mer önállóan politizálni, és megvédi az európai gazdasági érdekeket. Magyarországnak is az lenne az elemi érdeke, hogy minél biztosabb helyet kapjon a formálódó mag-Európában. Ha ebből kimaradunk, lényegében teljesen elszigetelődünk: a mag-Európa és a romániai USA-támaszpontok közé szorulva. A jelenlegi Brüsszel-ellenes politika ezért járhat katasztrofális következményekkel a nemzet jövőjére.

A tárgyilagosság kedvéért hozzá kell tenni, hogy a baloldalon felhangzó ,,Oroszország vagy Európa" jelszó sem szerencsés. Egyrészt Oroszország is Európában van, amit nem érdemes elfelejteni. Másrészt bár politikailag természetesen közelebb állunk az Egyesült Államokhoz, mint Oroszországhoz, a kiszámíthatatlan és kaotikus washingtoni viszonyok napjainkban nem kevésbé aggasztók Európa számára, mint a Kreml politikája. Ne negációkban, elutasításokban, inkább az Európai Unióhoz való pozitív viszonyunkban határozzuk meg a helyes magyar külpolitika célját. Nagyjából úgy, ahogy Angela Merkel megfogalmazta. Legyünk az Egyesült Államok szövetségesei és Oroszország jó szomszédja, de tudjuk, hogy alapvetően csak magunkra számíthatunk, mi vagyunk a felelősek a sorsunkért. Mindezt Magyarország csak az erősödő Európai Unió elkötelezett tagjaként tudja megvalósítani.

A szerző publicista, volt EP-képviselő

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.04.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Az Európai Bíróság leszámol Merkel politikájával
  2017-07-27 16:42:17, csütörtök
 
  AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG LESZÁMOL MERKEL NYITOTT KAPUK POLITIKÁJÁVAL

A jobboldali brit Daily Telegraph az Európai Bíróság szerdai döntését ezzel a címmel ismerteti: "Az EU bírósága visszautasítja a 'nyílt kapuk' politikáját és megszilárdítja a tagországok jogát menekültek deportálására".

"Egy olyan határozatban, amelynek messze ható következményei lesznek arra, hogy az Európai Unió miként bánik a migránsokkal a jövőben, az Európai Bíróság szerdán megerősítette a tagországok jogát, hogy a menekültkérőket deportálja azon első uniós országba, amelybe beléptek", kezdődik a beszámoló és így folytatódik annak második mondata:

"A döntés egyenlő Angela Merkel vitatott 'nyitott kapuk' menekült politikájának tényleges visszautasításával, amely politika következtében több mint egy millió menedékkérő özönlött Németországba."

A bírósági döntés szerint az unió dublini szabályai - amelyek szerint a menekülteknek abban az első tagországban kell menedéket kérniük, ahová először beteszik lábukat - mindenek ellenére érvényes, a 2015-ös példa nélküli beáramlás ellenére.

Ezzel a bíróság figyelmen kívül hagyta Eleanor Sharpston brit főtanácsosa javaslatát, aki arra
figyelmeztetett, hogy a rendszer következtében határon lévő államok nem tudnak megbirkózni az áradattal. A bíróság az ítéletet két afgán testvér és egy szíriai ember ügyében hozta. Az előbbiek a 2015-ös válság idején léptek az EU-ba Horvátországon át, miután gyermekeikkel együtt menekültek el Afganisztánból.

Ekkor Merkel megnyitotta Németország határait a migránsoknak és Ausztria hasonló politikát érvényesített.
Horvátország átengedte őket.

A lánytestvérek azért fordultak a bírósághoz, mert szerintük Ausztriában kellene menedéket kapniuk, mivel megengedték, hogy átmenjenek Horvátországon és annak a területére nem illegálisan léptek.

A második esetben egy szíriai férfi kérdőjelezte meg deportálását Szlovéniából Horvátországba hasonló körülmények között. A bíróság mindkét kérelmet elutasította és döntésében azt fogalmazta meg, hogy az a tény, miszerint Horvátország megengedte területén az áthaladást, nem jelentette azt, hogy a dublini szabályok nem lettek volna érvényesek. A döntést Közép-Európa országaiban, mint Ausztriában és Szlovéniában, örömmel fogadták.

Ugyanakkor nyilván aggodalmat fog kelteni Olaszországban és Görögországban, ahol a legtöbb migráns lép az országba és amely országok panaszkodnak, hogy túl sok terhet kell viselniük.

A bíróság döntése váratlan volt, miután a bírák szokatlan módon figyelmen kívül hagyták a főtanácsos javaslatát. Sharpston asszony azt írta, hogy ha az olyan határmenti tagországokat, mint Horvátország, felelősnek ítélik meg a rendkívül nagy számú menedékkérő befogadására, akkor fennáll annak a valós kockázata, hogy egyszerűen nem tudnak megbirkózni a feladattal.

A cikk azzal ér véget, hogy e bíróságon egy másik ügyben Magyarország és Szlovákia előnytelen helyzetbe került, mert egy másik főtanácsos visszautasította a két ország azon kérését, hogy a kvótarendszert szüntessék meg.


Forrás: Link
 
 
1 komment , kategória:  POLITIKA  
     1/262 oldal   Bejegyzések száma: 2616 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 40 db bejegyzés
e év: 1186 db bejegyzés
Összes: 22634 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 29648
  • e Hónap: 139005
  • e Év: 1798372
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.