Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/267 oldal   Bejegyzések száma: 2667 
Alapító nyilatkozat tervezet és program
  2018-07-19 22:43:30, csütörtök
 
  Vitaindító a Mi Hazánk Mozgalom leendő alapító nyilatkozatához és programjához

A mi hazánk Magyarország, a Szent Korona országa. A római pápa által a nándorfehérvári diadal évében a keresztény Európa védelméért elrendelt déli harangszó országa. A Trianonban szétszabdalt, de a természeti határoknak köszönhetően a mai napig összetartozó Kárpát-medencében élő magyarság ugyanannak a nemzetnek a része, s a világ bármely pontján élő valamennyi magyar a honfitársunk. Kivételes népünk lelkében az elmúlt évezredek során az északi civilizáció keleti és nyugati fele egyesült; a hazánk Európa szívében van. 1111 esztendővel a hazánk és államiságunk megmaradását és függetlenségét megteremtő dicsőséges pozsonyi csata után, valamint 560 évvel azt követően, hogy Hunyadi Mátyás megkezdte uralkodását, amelynek köszönhetően Magyarország mindeddig utoljára szuverén európai nagyhatalommá vált, számot vetettünk hazánk jelenlegi helyzetével. Nemzetünk a határokon belül és kívül is évtizedek óta fogyatkozik. Magyarország továbbra sem szabadult meg az adósságcsapdától, s nem mentes minden külső kényszertől és befolyástól. Úgy döntöttünk, hogy mi magunk vesszük kezünkbe a sorsunk alakítását, mert valódi fordulatra, radikális változásra van szükség ahhoz, hogy újra emelkedő nemzet lehessünk. Olyan hazát akarunk teremteni, ahol gyarapodik, épül, szépül az egész ország. Ahol az emberek bizalommal, nyugodtan tekintenek a jövőbe. Az általános közönyt és depresszív hangulatot okozó öncélú politikai sárdobálás helyett mi pozitív jövőképet akarunk adni a magyarságnak. Olyan hazát, ahol az idősekről megfelelően gondoskodnak, a fiatalok pedig nem külföldi munkáról és életről álmodnak, mert itthon is lehet hosszú távon tervezni, családot alapítani, ahol nem lehet kérdés, hogy ez a legjobb hely a nagyvilágon. A mi hazánk, ahova távoli országokból sok év után is hazajönnek idősek és fiatalok, mert itt valami csoda, valódi magyar újjászületés történik. A trianoni határoktól független, egységes nemzetet szeretnénk, ezért nem veszünk részt az elszakított magyarság politikai pártjainak sokszor pusztán öncélú vitáiban, nem a megosztást szeretnénk segíteni, hanem az összefogást. Újra erős, gyarapodó, más országok számára követendő, példaértékű hazát és egységes nemzetet akarunk teremteni. Mellébeszélés helyett valódi társadalmi problémákról, nemzetstratégiai kérdésekről kívánunk őszintén, a politikai korrektségtől mentesen beszélni, ezért már most ilyen ügyekről nyitunk vitát:

Egyetért-e azzal, hogy egy népszavazással elfogadott, új Alaptörvény kellene az egypárti alkotmány helyett? A rákosista Alkotmány helyére egy hasonlóan egypárti Alaptörvény került, egyetlen ellenzéki módosító javaslatot sem fogadtak el a ,,Nemzeti Együttműködés Rendszerében", pedig a posztszocialista országok egyikében sem volt példa arra, hogy kizárólag kormánypárti szavazatokkal hozzák létre a rendszerváltás utáni alkotmányt. A Mi Hazánk Mozgalom szerint elfogadhatatlan az Alaptörvény több pontja: pl. hogy még egy parlamenti képviselő vagy párt sem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, illetve a népszavazáson feltehető kérdések körének durva korlátozása sem maradhat így.

Egyetért-e azzal, hogy népszavazás döntsön az EU-tagságunkról? Az Európai Bizottság legfrissebb közvélemény-kutatása szerint hazánkban többségbe kerültek azok, akik nem bíznak az Európai Unióban. Egyre többen érzik úgy, hogy az EU inkább gyarmatosít, kihasznál minket, és a belügyeinkbe is egyre jobban beleavatkozik, nemzeti önrendelkezésünket felszámolja, a Nemzetek Európája helyett egy Európai Egyesült Államokká gyúrva össze az országokat. Thomas Piketty, a francia sztárközgazdász kiszámolta azt is, hogy több profit megy ki Magyarországról nyugatra, mint amennyi uniós támogatás visszajön. Bár a Mi Hazánk Mozgalom szerint nem lehet egyik napról (sőt évről) a másikra kilépni, de el kell készíteni az EU-csatlakoztatásunk mérlegét, számba kell venni az egyéb lehetőségeket (kétoldalú gazdasági együttműködések kiépítése más országokkal, illetve a V4-ek megerősítése, kibővítése pl. Horvátországgal). Az Unión kívül is van élet, és az Unió megszűnése után is. Fel kell készülni rá!

Egyetért-e azzal, hogy egy-két hónapos sorkatonai alapkiképzésre szükség lenne? Az Alaptörvény szerint ,,Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére". Az állam azonban nem biztosítja az ehhez szükséges alapkiképzést, pedig háborús helyzetben most is besoroznák a hatályos szabályok szerint azokat is, akik soha nem voltak katonák, s így nekik a túlélési esélyeik is kisebbek lennének. A Honvédség jelenlegi állapotában Magyarország védelme nem biztosított. A korábban kétségkívül több sebből vérző sorkatonai szolgálat megszüntetése komoly csapás volt hazánk önvédelmi erejére, mivel feladatrendszerének ellátói nem kerültek teljes mértékben pótlásra. A NATO-tagságunk függetlenségünk feladásával járt, leginkább amerikai érdekeket szolgál. Más NATO-tagállammal szemben nem nyújt nekünk védelmet a szövetség. Szerződéses kötelezettségünk csak arra volna, hogy egy tagállam megtámadása esetén segítsünk annak védelmében, de eddigi kormányaink túlbuzgósága miatt több külföldi megszállásban (például Afganisztánban) vettünk részt, hadiipari fejlesztéseink is ezt a szempontot tartották szem előtt a haza védelme helyett, míg például a szükséges magyarországi hadgyakorlatokra nem jutott elég pénz, ezeken a Mi Hazánk Mozgalom változtatna.

Egyetért-e azzal, hogy a politikusbűnözőket dupla büntetéssel és teljes vagyonelkobzással lehessen sújtani, a mentelmi jogot pedig el kell törölni? A Fidesz által csúcsra járatott politikusbűnözés visszaszorítása érdekében a Mi Hazánk Mozgalom szerint minden politikust kötelező vagyonosodási vizsgálat alá kellene vonni négyévente, nyilvánosságra is hozva, ha a vizsgálat olyan bizonytalan eredetű vagyont tár fel, mely korrupció révén jöhetett létre. A képviselők hozzátartozóinak titkosított vagyonnyilatkozatait közzétennénk visszamenőleg is az eldugott, lopott vagyonok feltárása érdekében. A politikusokat gazdasági bűncselekmények elkövetése esetén elrettentő erejű dupla büntetéssel és teljes vagyonelkobzással sújthatná a bíróság a Mi Hazánk elképzelései szerint. Az idejétmúlt politikusi privilégium, a mentelmi jog eltörlése mellett köteleznénk az országgyűlési képviselőket, hogy nyilatkozzanak esetleges egyéb állampolgárságukról. A közérdekű adatok megismerhetőségének nagymértékű korlátozásán változtatni kell, felül kell vizsgálni a látszólag nemzetbiztonsági érdekkel indokolt titkosítások jogosságát.

Egyetért-e azzal, hogy a milliárdosokra vagyonadót kell kivetni? A Mi Hazánk Mozgalom elszámoltatná az oligarchákat, de a sok esetben törvényesített politikusbűnözés miatt a közvagyon visszaszerzése csak a milliárdosokra kivetett vagyonadó révén sikerülhet, márpedig a Mi Hazánk nem ígérgetni szeretne, hanem tényleges, radikális lépéseket tervezünk e téren is. A milliárdosok megadóztatása ráadásul azért is indokolt és igazságos, mert a társadalmi olló egyre jobban nyílik szét a szegények és gazdagok közt, a társadalmi mobilitás csökken, tehát szükség van a milliárdosok nagyobb adójára.

Egyetért-e azzal, hogy újra halálbüntetéssel sújtsák a legsúlyosabb, leginkább védtelenek (például gyermekek) elleni életellenes bűncselekmények elkövetőit? A halálbüntetésnek elrettentő hatása van. A halálbüntetés eltörlésével azt üzenjük a társadalomnak, hogy a gyilkos élete értékesebb, mint az áldozaté. A Pepperdine Egyetem két professzorának kutatása szerint az elmúlt 26 év egyesült államokbeli tapasztalatai alapján a gyilkosságok aránya a kivégzések számával ellentétes tendenciát mutat, és minden kivégzés átlagosan 74-gyel csökkenti a gyilkosságok számát a rá következő évben. Ezzel szemben az életfogytig tartó börtönbüntetés - ami ráadásul nagyon sokszor valójában nem a gyilkos élete végéig tart - nem jelent igazi visszatartó erőt. A tényleges életfogytiglanra ítélt bűnözőknek pedig nincs vesztenivalójuk, így semmitől sem riadnak vissza, ezáltal veszélyt jelentenek rabtársaikra és az őrökre, sőt egy sikeres szökés esetén az egész társadalomra. A börtönbüntetés mindezeken felül rendkívül költséges, és a tisztességes adófizetőkre ró újabb terheket, ugyanakkor sok bűnöző számára a magyarországi börtönkörülmények egyáltalán nem elrettentőek, ezért a Mi Hazánk Mozgalom javasolja a nemzetközi jogon alapuló, államközi szerződésekben szabályozott külföldi, például szibériai bérrabtartást is, mely ráadásul jelentősen csökkenthetné a fogva tartás költségeit.

Egyetért-e azzal, hogy Magyarország a horvát döntéshez hasonlóan semmissé tegye a devizahiteleket? Az eddigi kormányok kiszolgálták hazánk gyarmatosítását, mert a családok eladósodottságán nem változtattak érdemben. A jogi lehetőség megvolna, csak a szándék hiányzik a magyar emberek megsegítésére. Hazánkban éppen a legkiszolgáltatottabb réteg nem tudta teljesíteni az elmúlt években a devizahitelesek megsegítését célzó lépések kritériumait. Ráadásul akiknél sikerült eredményeket elérni, azoknál is ezek a tartozások általában egyszerűen átalakultak másfajta tartozássá, másnak való tartozássá; ezeknek az alapja azonban ugyanaz a tisztességtelen, elégtelen információk alapján köttetett szerződés. A Mi Hazánk Mozgalom szerint ezért nem halogatható tovább a devizahitel-károsultak kompromisszumok és látszatmegoldások nélküli, tényleges megsegítése.

Egyetért-e azzal, hogy minden értelmetlen cigányügyi program finanszírozását le kell állítani? Az elmúlt években százmilliárd forintos nagyságrendben költött a magyar állam különböző programokban a cigányság felzárkóztatására, de mindhiába. Magyarország demográfiai válságának következményei még súlyosabbak, ha a megszületett gyermekek egyre nagyobb számban olyan társadalmi csoportban nőnek fel, ahol évtizedek óta újratermelődik a munkanélküliség, a bűnözés, a szociális juttatásokra való berendezkedés. Ezen pedig semmilyen program nem tudott érdemben változtatni, hiába a rengeteg pénz. Ezzel szemben sorra kerültek elő a cigányság vezetőit érintő korrupciós ügyek, amelyek szintén következmények nélkül maradtak. Azt is ki kell mondani, hogy a cigányügyi programokra költött hatalmas összegek jelentékeny része a célcsoporthoz sem jut el. A Mi Hazánk Mozgalom szerint radikális változtatásra van szükség a fennálló tabuk ledöntésére. Nem mi vagyunk rasszisták, hanem azok, akik ezeket a milliárdokat bőrszín alapján osztogatták.

Egyetért-e azzal, hogy az ügynöklistákat nyilvánosságra kell hozni, a kommunista luxusnyugdíjakat pedig meg kell szüntetni? A ,,rendszerváltás" mulasztása az állambiztonsági múlt feltárása, a kommunista vezetők elszámoltatása és kitiltása a közéletből, valamint a luxusnyugdíjuk megvonása. Mindegyikre nyújtottak be javaslatokat az Országgyűlésben már 2010-ben a Mi Hazánk Mozgalom vezetői, nem késlekednénk a lépéssel, ha döntési helyzetbe jutnánk. Tűrhetetlen, hogy pl. még a Mansfeld Péterre halálos ítéletet kérő ügyész, Mátsik György is kaphatja a több százezres luxusnyugdíját, és még sok egykori állampárti vagy titkosszolgálati vezetőnek folyósítanak alanyi jogon (vagy özvegyének) ilyen kiemelt juttatást.

Egyetért-e azzal, hogy az észtországi példa alapján hazánkban is ingyenessé kell tenni a helyi tömegközlekedést? Az észt fővárosban már több mint 5 éve ingyenes a tömegközlekedés; az állam minden egyes helyi lakos adójából évente átutal ezer eurót a közlekedési cég számlájára. A személyautó-forgalom csökkent, ezáltal a dugók is, a környezetszennyezés mérséklődött, fővárosuk élhetőbbé vált. A jegyértékesítésen és ellenőrzésen megspórolt pénzt főként a járműpark korszerűsítésére és takarítására fordították. A tallinni siker alapján az észt állam most úgy döntött, hogy az ingyenes közlekedést az egész országra kiterjesztenék 2020-ra, és több nyugat-európai város, köztük Párizs is fontolgatja ugyanezt. A Mi Hazánk Mozgalom szerint a sikeres külföldi példákból tanulni kell, az élhetetlenné váló fővárost pedig nem a dugódíj mentheti meg, hanem az ingyenes tömegközlekedés, illetve az M0-s autópálya (és a többi bevezető szakasz) újra díjmentessé tétele.

Egyetért-e azzal, hogy a parkolási maffiát meg kell fékezni, s az önkormányzatokat kötelezni kell a lakosságot megillető parkolóhelyek kiépítésére? A súlyos, megoldatlan parkolási helyzet oka a bevételcentrikus, lakás- és autóhasználatot korlátozó parkolási rendszer, mely ugyanakkor jellemzően bevételhez sem juttatja az önkormányzatokat, mert a parkolási maffia rendszerüzemeltetés címén eltünteti a pénzt. A Mi Hazánk Mozgalom szerint az önkormányzatok a szükséges parkolóhelyek kiépítésének hiányával mulasztást követnek el, amiért anyagi kártérítési felelősséggel tartoznak a lakosok felé. Azt szeretnénk, hogy befizetett gépjárműadó esetén alanyi jogon járjon a térítésmentes parkolási engedély az ott élők részére. A Mi Hazánk azt is követeli, hogy a befolyt parkolási pénzek kezelőit visszamenőlegesen számoltassák el.

Egyetért-e azzal, hogy többletforráshoz jussanak a kistelepülések népességmegtartó erejük növeléséhez? A nemzet bölcsője és megmaradásának záloga a magyar vidék. Az elmúlt évtizedekben azonban a kistelepülések lakosságszáma vészesen csökkenő tendenciát mutat. A helyben való boldogulás lehetőségei híján a fiatalok, családosok elköltöznek. Az elnéptelenedő falvakban nincs elég munkalehetőség, rossz állapotú utakon közelíthető meg a legközelebbi nagyobb település. Sorra zárnak be az iskolák, nincs óvoda, sok helyen hiányzik a lakosság komfortérzetéhez szükséges alapvető infrastruktúra is. Jelenleg sem tapasztalható politikai akarat az elvándorlás megállítására. A kis önkormányzatok a kötelező feladataik ellátására is alig kapják meg a szükséges finanszírozást, letelepedési támogatás biztosítására sincs módjuk. A Mi Hazánk Mozgalom ezért a kistelepülések megmaradása, az elvándorlás megfékezése érdekében többletforrások biztosítását szorgalmazza.

Egyetért-e azzal, hogy a közmunkások értékteremtőbb feladatokat és azért nagyobb megbecsülést, magasabb bért kellene, hogy kapjanak? Az országban csaknem 150 000 közfoglalkoztatott végez munkát, s ezt a létszámot szeretné drasztikusan csökkenteni a kormány. A Mi Hazánk Mozgalom ezzel ellentétben két kategóriát vezetne be a közmunkában. Egy magasabb, legalább minimálbért elérő jövedelemért végzett értékteremtő munkát tenne lehetővé, ezzel segítve leginkább az alulfinanszírozott, kevés saját bevétellel rendelkező kistelepüléseket, ahol ezek a helyi dolgos kezek építik, gondozzák napról napra a közösségi életteret. A bér egy része a teljesítménytől függően mozgóbérként kerülne megítélésre. Azok részére pedig, akik különböző okok miatt alkalmatlanok más, építő jellegű munka elvégzésére, meghagyná a jelenlegi közfoglalkoztatási rendszert, mintegy kötelező jellegű kiindulási pontot a munka világába, de a motiválhatókat az első kategóriával ösztönözné, a magasabb bérrel, nagyobb megbecsüléssel sarkallná az egy szinttel előrébb lépésre, a minőségibb munkavégzésre. A Mi Hazánk elkötelezett a munka- és teljesítményalapú társadalom építésében, ezért a közfoglalkoztatottaknál is szorgalmazza a teljesítményarányos, differenciált bérezést.

Egyetért-e azzal, hogy a politikai kultúra javítása érdekében minden pártnak kötelező legyen választási programot készíteni és miniszterelnök-jelölti vitát vállalni? A politika és a közbeszéd színvonala romlik, egyre kevésbé szól az emberek mindennapjait érintő javaslatokról, sokkal inkább a személyeskedő sárdobálás a jellemző. A Fidesz felelőssége ebben kimagasló, hiszen még egy formális választási programmal sem tiszteli meg a felelős döntésre készülő állampolgárokat, és miniszterelnök-jelölti vitát sem vállal, sőt képviselőjelöltjeinek is tiltja az ilyen vitákon való részvételt. Ezek helyett közpénzből, milliárdokból folytatnak demagóg kormánypropagandát. A Mi Hazánk Mozgalom ezeken változtatni szeretne.

Egyetért-e azzal, hogy meg kellene tagadni az egészségügyben a nem életmentő orvosi beavatkozásokat az úgynevezett potyautasoktól, akik úgy veszik igénybe az ellátást, hogy év(tized)ek óta nem fizetnek semmilyen tb-hozzájárulást? Magyarországon az egészségügy finanszírozása katasztrofális állapotban van, ennek egyik oka a potyautasok magas száma, akik mégis ugyanolyan ellátást kapnak, mint az egészségügyi járulékot tisztességesen fizetők. Hazánkban 1 eltartottra 0,7 befizető jut, míg 1975-ben még 1,7 jutott, és ezt a változást azóta egyik kormány sem orvosolta, így az összeomlás nemcsak a nyugdíjrendszert fenyegeti, hanem az egészségügyet is. A közelmúltban volt olyan hónap, amikor félmillióan vették igénybe az egészségügyi ellátást úgy, hogy nem fizettek járulékot. A Mi Hazánk Mozgalom nem elégszik meg a jelenlegi színvonallal, ezért egyedüli pártként szorgalmazza, hogy ezen változtatni kell azért, hogy a források nagyobb részben szolgálják a tisztességes járulékfizetők ellátását.

Egyetért-e azzal, hogy véget kell vetni az indoklás nélkül kért, ,,bemondásra" végzett abortuszoknak? A jelenlegi Alaptörvény elvileg előírja, hogy ,,a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg", ez azonban egyáltalán nem teljesül; a meg nem határozott ,,súlyos válsághelyzetre" való hivatkozással indoklás nélkül kérhető, és a helyzet vizsgálata, ellenőrzése nélkül el is végzik a terhességmegszakítást állami támogatással. A megfogant gyerek már élő, emberi lény, akit ezért minden emberi jog megillet. A Mi Hazánk Mozgalom nem csupán a természetjog és a keresztény egyházak vallási tanításával is egybecsengően e legártatlanabb és legvédtelenebb emberek jogaiért, hanem az őket ,,teherként" hordó, termékenységükben veszélyeztetett szülőkért is küzd. Nemzeti vészkorszakba sodródott hazánkban kirívóan sok, csaknem 30 ezer magzatelhajtás történik évente (miközben a születések száma már csak 90 ezer körül van), sokan egyfajta fogamzásgátlásnak tekintik, vagy csak valami könnyed, fogászati rutinkezeléshez hasonló súlyú beavatkozásnak, s még az édesanya sem kap tájékoztatást döntése súlyáról, következményeiről. Ezért indokolt volna megvizsgálni például a hatályos lengyel szabályozást, hogy a kezdetben talán lehetetlennek tűnő szülői szerepet minél többen érezhessék vonzóan várandós, sőt áldott állapotnak.

Egyetért-e azzal, hogy az oktatásban az integráció mindenáron való erőltetése helyett bizonyos esetekben a szegregáció minden érintettnek jobb megoldást jelenthet? Az oktatásban is jelentkező feszültséget jelent, hogy a társadalmi együttélés alapvető szabályait betartani nem tudó, illetve nem akaró diákok viselkedésükkel olyan kihívás elé állítják a közösséget, amelynek megoldására valójában speciális szakemberek képesek. Mindez a spontán szegregáció kialakulásához vezetett, amely igazságtalan terhet ró azokra a családokra, akik biztonságos körülmények között, színvonalas oktatást szeretnének megadni a gyermekeiknek. Mindezek miatt a Mi Hazánk Mozgalom szerint szakítani kell azzal a szemlélettel, hogy csak az integráció jelenthet kiutat: ezzel szemben a bentlakásos iskolák hálózatának létrehozása elengedhetetlen, ahol a felelőtlen szülők nevelési hiányosságait is pótolják, biztosítva a szükséges szocializációt, méghozzá hatóságilag kijelölve azon diákokat, akiknél ez kötelező akár évekig.

Egyetért-e azzal, hogy a választójog gyakorlásának feltétele legyen az írni-olvasni tudás? Sajnos visszatérő jelenség a választások alkalmával, hogy egyes pártok kihasználják az alacsony jövedelemmel rendelkező választók rászorultságát, és akár egyszeri juttatásokért cserébe ,,megvásárolják" a szavazatukat, így sérül a népakarat kinyilvánításának lehetősége. Emellett felmerül a kérdés, hogy mennyiben tud felelős döntést hozni az ország jövőjével kapcsolatban valaki, aki írni-olvasni sem tud. A Mi Hazánk Mozgalom szerint érdemes tehát társadalmi vitát folytatni arról, hogy a jogosítvány megszerzéséhez hasonlóan a választójogot is alapfokú iskolai végzettséghez kössük, ami idősebbek esetén akár csak a 6 elemi osztály elvégzését követelné meg.

Egyetért-e azzal, hogy a gyermekvállalást és -nevelést tegyük nyugdíjszerző tevékenységgé? Hazánk legnagyobb problémája a katasztrofális demográfiai helyzet, mely már nemcsak a nyugdíjrendszer, hanem az egész államháztartás összeomlásával fenyeget. Ezért össztársadalmi érdek a gyermekvállalást minden eszközzel segíteni. A Népesedési Kerekasztal felvetését megfogadva a Mi Hazánk Mozgalom is javasolja a társadalmi igazságosság és a fenntartható államháztartás jegyében, hogy a nyugdíjba számítsák bele, ha valaki gyermek(ke)et nevelt, méghozzá ha munkára nevelt. Kapjon érte nyugdíj-kiegészítést, ha legalább szakmaszerzésig neveli, taníttatja! Ha pedig valakinek nem lehet gyereke, az a nevelési költségek helyett öngondoskodásra teheti félre azt a pénzt. Már a gyermeknevelés ideje alatt is további támogatással kell ezen gyermekes családokat segíteni, például járulékkedvezménnyel.

Egyetért-e azzal, hogy készüljenek végre a magyar történelem dicső időszakait bemutató, nagy költségvetésű játékfilmek? Az Egri csillagok 1968-as forgatása óta eltelt fél évszázadban nem készült nagyszabású játékfilm történelmünk semelyik dicső epizódjáról, pedig az elmúlt években is több pályázatot nyújtottak be az Andrew G. Vajna vezette Magyar Nemzeti Filmalaphoz például a pozsonyi csata, Toldi, Hunyadi vagy Zrínyi témájában, de mindet elutasították. Az állami filmpolitika a történelmi tematikákban csak a bűntudatkeltést támogatja. Ezzel szemben a Mi Hazánk Mozgalom erősítené a nemzeti öntudatot, a hazánkhoz való kötődést azzal is, hogy tudatosan olyan időszakokat, szereplőket állítana középpontba (például egy Rongyos Gárdáról készíthető játék-, illetve akár akciófilm által), amelyek révén a mozgóképek a kulturális értékek hordozása és a történelmi ismeretek átadása mellett nemzeti büszkeségünket is erősítenék.

A MI HAZÁNK MOZGALOM FACEBOOK OLDALA: Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Beke István: Nem kérünk bűnbocsánatot, mert nem követtünk e
  2018-07-14 17:48:43, szombat
 
  Beke István: ,,Nem kérünk bűnbocsánatot, mert nem követtünk el semmit"





Nyílt levéllel fordultak Tőkés László európai parlamenti képviselőhöz felvidéki magyar civil szervezetek képviselői a HVIM két székelyföldi aktivistájának bebörtönzése miatt - írja a hvim-felvidek.hu

Mint ismert, Beke Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi elnökét és Szőcs Zoltánt, a szervezet erdélyi csoportjának vezetőjét öt-öt éves börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a román legfelsőbb bíróság. A magyarellenes koncepciós perben a vád arra ,,épült", hogy a fiatalok lehallgatott beszélgetéseiből és a Beke István lakásán megtalált petárdákból a román hatóságok arra következtettek (!), hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén még 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepen.

Az elnyomó román hatalom újabb magyarellenes túlkapásai komoly visszhangot váltottak ki valamennyi magyar nemzetrész körében. A nyílt levelet megfogalmazó felvidéki szervezetek képviselői is aggodalommal figyelik a székelyföldi eseményeket, ,,a két magyar hazafi indokolatlan meghurcolását". ,,Kiáltassék világgá, mint annak idején, amikor valamilyen nagy veszély fenyegetett és valamely nemzettársunk élete nagy veszélyben forgott!" - olvasható a nyílt levélben, melyben arra kérik az erdélyi európai parlamenti képviselőt, tegyen meg minden megtehetőt Beke Istvánért és Szőcs Zoltánért. ,,Annak idején Duray Miklóst is ki tudták hozni a börtönből és a második temerini eset jogtalanul megvádoltjait is! Minden ifjú magyar élet kincs! Tenni kell értük! Tenni, minél előbb!" - zárul a Kovács Ilonka (Párkány - Magyarok Világszövetsége megbízott), Polgár Hajnalka (a Magyar Polgári Kör alelnöke) és Szamák Zsuzsánna (a Somorja Hangja - Vox Samariae elnöke) által jegyzett nyílt levél.

Tőkés László korábban kifejtette: a román államfőnek, Klaus Iohannisnak kellene soron kívüli kegyelemben részesítenie a két foglyot, hiszen kiszabadításukra ez a legrövidebb út. A képviselő azt is elmondta, az Európai Parlament valamennyi tagját tájékoztatta az ügyről.

Ugyanakkor az egyik fogoly, Beke István testvérével azt üzente: ,,Nem kérünk bűnbocsánatot, mert nem követtünk el semmit. A kegyelmet csak akkor tudjuk elfogadni, ha ártatlanságunkat elismerik".

Csütörtökön több százan tüntettek Kézdivásárhely főterén a két magyar elítélése ellen. A megmozdulást a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közösen szervezte.

Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke a Krónikának nyilatkozva elmondta: a Legfelsőbb Bírói Tanácshoz (CSM) fordulnak az ügyben, amint nyilvánosságra kerül a jogerős ítélet indoklása. Kifejtette, a testület feladata eljárni olyan ügyekben, amikor a bírák vagy ügyészek visszaéltek a hatalmukkal, rosszindulatúan vagy szakmaiatlanságból téves ítéletet hoznak. ,,Azt várjuk el a testülettől, állapítsa meg, hogy ez egy politikai koncepciós per volt, rendelje el az ítélet megsemmisítését és a perújrafelvételt, szolgáltasson igazságot, találja meg a felelősöket" - mondta az EMNP ügyvezető elnöke.

E fenti három szervezeten kívül egy másik közleményben szolidaritását fejezte ki más ifjúsági szervezetekkel egyetemben a felvidéki Via Nova - Új Út is.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom felvidéki tagszervezetei üdvözlik a kezdeményezést, amely a székely bajtársaink szabadon bocsátását szolgálja. Üdítő látni, hogy az érdektelenségben és nemtörődömségben szenvedő Felvidéken is még vannak igaz magyar emberek, akikre számíthatunk a küzdelmünk során.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Ilyen emberek irányítják az EU-t.....
  2018-07-14 17:08:22, szombat
 
  Ilyen emberek irányítják az EU-t...... (már a külföldi oldalakon is ott van)


Videó Jean-Claude Junckerről: Link






Világszenzáció!

Egy luxemburgi tudóscsoport feltalálta az embertelen kínnal járó isiász gyógyításának gyógyszerét!

A szenzációs találmányt, már emberen is kipróbálták!
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Gulyás Gergely: Sztálini alapokon áll a román igazságszolg.
  2018-07-12 21:53:53, csütörtök
 
  Gulyás Gergely: Sztálini alapokon áll a román igazságszolgáltatás





A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint restitúciós ügyekben sztálini alapokon áll a román igazságszolgáltatás. Gulyás Gergely a Mandinernek adott interjújában a Bánffy-perben, a szovátai polgármester horribilis büntetése ügyében, valamint a terrorizmus vádjával 5 évre elítélt két erdélyi fiatal ügyében hozott ítéletre reagálva úgy fogalmazott, Románia ma demokrácia, de nem jogállam.

Újra a román államé lett az erdélyi nemesi család földbirtoka


A Giurgiu megyei törvényszék szerdán hozott ítélete szerint az erdélyi Ratosnya, Gödemesterháza és Palotailva környékén levő erdők, amelyeket 2007-ben visszaszolgáltattak Bánffy Dániel volt magyar földművelésügyi miniszter örököseinek, most ismét a román állam tulajdonába kerülnek.
Az örökösök szerint a giurgiui törvényszék egy koncepciós per alapján kiadott, a kommunista diktatúra szellemét tükröző 1952-es bírói ítéletet használt fel. A bukaresti törvényszék 1952. december 3-án hozott büntetőjogi ítélete szerint Bánffy Dánielt 8 év kényszermunkára és 10 év polgári jogvesztésre, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélték 1940 és 1944 között emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt.

Gulyás Gergely a Mandinernek azt mondta, nagyon szomorú folyamatként lehet tekinteni arra, ami a román igazságszolgáltatásnál az elmúlt években tapasztalható, és ennek "egy fontos állomása" a mostani ítélet.

Mindez kezdődött azzal, hogy egy korrupcióellenesnek nevezett, de valójában politikai célokra, köztük magyarok elleni inkvizícióra felhasznált ügyészség koncepciós eljárásokat indított a magyar közösség számos politikai vezetője ellen"- fejtette ki, hozzátéve, ezek a perek évek óta tartanak, és az eljárások már önmagukban sokak pályáját tették tönkre, és sok helyen nehezítették a magyar politikai közösségépítést.

Megítélése szerint, ami a Bánffy-ügyben történt, 2nem kevésbé felháborító, csak sokkal látványosabb".

Egy sztálini diktatúra alatti koncepciós perben kimondott ítéletre hivatkozva veszik vissza a földeket

Ezzel az ítélettel a román igazságszolgáltatás odáig jutott - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter -, hogy miközben a bíróság egy restitúciós ügyben a tulajdonjog visszaszolgáltatása összes feltételének fennállását megállapítja, a korábbi tulajdonosnak,
Bánffy Dánielnek a sztálini diktatúra alatti koncepciós eljárásban kimondott háborús bűnösségére hivatkozással zárja ki a tulajdonjog visszaadását.

Gulyás Gergely emlékeztetett: a második világháború után a román bíróságok a magyar nemesi családok leszármazottait tömegesen ítélték el Bánffy Dánieltől Wass Albert írón át Bethlen Béla jogász, politikusig.

A miniszter kiemelte: Bánffy Dánielnél az ítélet képtelenségét jól szemlélteti, hogy Erdélyben 1944 őszén fegyverszünetet követelt, amiért a nácik halálra ítélték. Ez sem volt akadálya annak, hogy a sztálini önkény háborús bűnösnek nyilvánítsa.
Az viszont hihetetlen, hogy "a román igazságszolgáltatás mai napig ezen az alapon áll a visszaszolgáltatási ügyekben". A fideszes politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a román uniós csatlakozás egyik feltétele volt a restitúciós törvény megalkotása. “Ez azonban nagyon sok esetben holt betű maradt" - tette hozzá.

Nem egyedi a magyarokkal szembeni, igazságtalan bírósági döntés Romániában

Arra a felvetésre, hogy a múlt héten több bírósági ítélet is megütközést keltett az erdélyi magyarság körében, a miniszter emlékeztetett: Péter Ferenc korábbi szovátai polgármesternek, a Maros Megyei Tanács jelenlegi elnökének bírósági ítélet eredményeképpen hárommillió forintnyi bírságot kell fizetnie, mert nem vette le a székely zászlót a szovátai polgármesteri hivatalról, illetve az utolsó tárgyalási nap utáni - új bizonyítékok nélküli - vádmódosítás után magyar fiatalokat öt év végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek terrorizmus vádjával.
Ezek alapján "jól látható, hogy nem elszigetelt esetekről van szó" - mondta.

Az ókori Róma jogállam volt, de nem volt demokrácia. Románia ma demokrácia, de nem jogállam" - jelentette ki.
Gulyás Gergely szerint a román igazságszolgáltatás működésének "halk és érdemi intézkedéseket nélkülöző uniós kritikája" jól bizonyítja, hogy az Európai Unió mai vezetésének szemében a jogállamiságnak tartalmi kritériumai nincsenek, a fogalom számukra "valódi értelmet akkor nyer csupán, ha valamely neki nem szimpatikus tagállammal szemben politikai fegyverként használhatja".


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
A székely "terroristák" ügye Románia üzenete
  2018-07-12 21:50:58, csütörtök
 
  A SZÉKELY "TERRORISTÁK" ÜGYE ROMÁNIA ÜZENETE





Több százan gyűltek össze Románia Nagykövetsége előtt Budapesten, hogy tiltakozzanak a Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt 5-5 év börtönbüntetéssel sújtó koncepciós eljárás ellen. A felszólalásokban arra irányították rá többek közt a közvélemény figyelmét, hogy ez az ügy nem csupán két ártatlan székely vármegyés meghurcolásáról szól, hanem egy üzenet a román hatalom részéről az autonómiatörekvések ellehetetlenítéséért.

A román nagykövetség előtti tüntetésen először a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) egyik tagja Gaudi-Nagy Tamás levelét olvasta fel (itt olvasható a honlapján), amely részletes bemutatását tartalmazta a két székely vármegyés ügyének jogi hátterének. Ebben a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezető elnöke politikai foglyoknak nevezte Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, amit azzal indokolt, hogy "a nemzetközi jog politikai fogolynak azon személyeket tekinti, akik politikai okból, politikai nézeteik, világnézetük, vagy valamely, adott politikai helyzetben jelentőséggel bíró csoporthoz való tartozásuk miatt börtönbüntetést kaptak egy olyan eljárásban, amelyben sérülnek a tisztességes eljáráshoz és védekezéshez fűződő jogok, illetve az állam saját anyagi és eljárási jogszabályait sem tartja be."





Ezután a Székelyek Világszövetségének elnökségi tagja következett a színpadon, aki hangsúlyozta, hogy “nem lehet minket megfélemlíteni, a szabadságunkról nem mondunk le", és szabadságot követelt a két székely honfitársának.

A HVIM társvezetője, Zagyva György Gyula is beszédet mondott a rendezvényen, aki a legfontosabbnak azt tartotta nyomatékosítani, hogy ezt az ügyet mindenki úgy kezelje, “mintha a saját testvéreivel történt volna". Mint fogalmazott, ez az ítélet "olyan szinten lépte át a Rubicont a magyar és a román állam közti viszonyban, amilyenre az elmúlt évtizedekben nem volt példa". Értelmezése szerint Románia üzent, hogy a magyarok fejezzék be az autonómiatörekvéseiket, amely üzenet szólt a magyar kormánynak is.





Hozzátette, hogy ha a magyarság nem mutat fel erőt, akkor “holnap reggeltől Erdélyben bárkit elhurcolhatnak". Ennek kapcsán arra kért minden résztvevőt, hogy a saját lehetőségei szerint minden nap tegyen meg valamit a bebörtönzött székelyek ügyében, még akkor is, ha az csak egy apróság is akár a Facebookon.

Utolsóként Toroczkai László, a HVIM alapítója, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke szólt a jelenlévőkhöz. Elsőként megköszönte mindazoknak, akik eljöttek a rendezvényre, ugyanis mint fogalmazott, “az igazán nehéz ügyek az ilyen ügyek, amikor nem a pénztárcánkról vagy a gyomrunkról van szó, hanem arról, hogy meg tudjuk-e azt a Szabó Dezső-i gondolatot tartalommal tölteni, hogy minden magyar felelős minden magyarért".





“Két fiatalember életéről van szó, akik semmi mást nem tettek, csak volt bátorságuk kiállni azokért az ügyekért, amelyek mindannyiunkat érintenek itt a Kárpát-medencében"

- mutatott rá az ügy hátterére, majd döbbenetesnek tartotta, hogy mekkora hallgatás övezi ezt az ítéletet, miközben “a kiállás erkölcsi kötelesség, függetlenül attól, hogy ki milyen szervezethez tartozik".

Végül felszólalásában követelte a magyar kormánytól, hogy a lehető leghatározottabban lépjen fel a jogtiprás ellen, és érje el Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsájtását, szólaljon fel minden nemzetközi fórumon. Mint fogalmazott, Erdogan beiktatásától kezdve a brüsszeli találkozókig Orbán Viktornak beszélnie kellene erről az ügyről és a sorozatos kitiltásokról.





Levél Orbán Viktornak

A felszólalókon kívül a rendezvényen jelen voltak a Jobbik, a Jobbik IT és a Betyársereg tagjai is. A párt legeredményesebb választási eredményét elérő országgyűlési képviselője, a Dunaújvárosban egyéni mandátumot szerzett Pintér Tamás kérdésünkre elmondta, hogy azért tartja fontosnak a tiltakozást, mert “ha ezt a két székely hazafit következmények nélkül bebörtönözhetik, akkor mostantól minden ott élő magyart ugyanígy jogtalanul vegzálhatnak majd". Hozzátette, hogy a Jobbik határozottan követeli Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsájtását.

Kálló Gergely, a Jobbik IT alelnöke pedig sajnálatosnak nevezte, hogy a kormánypártok ifjúsági szervezetei nem képviseltették magukat a rendezvényen, miközben “ez össznemzeti ügy", majd követelte a kormánytól, hogy “ne tűrje ezt a pofátlan ítéletet".

Tegnap este egyébként Sneider Tamás, a Jobbik elnöke a Facebook-oldalán írt arról, hogy levélben fordult Orbán Viktorhoz, “hogy végre törjék meg a csendet", és tájékoztassa Beke István illetve Szőcs Zoltán elítélése ügyében. Feltette a kérdést a miniszterelnöknek, hogy “mi a kormányzati álláspont, és milyen lépéseket terveznek a két magyar állampolgárságú székely szabadságáért". Hozzátette:

“A román bíróság által hozott politikai indíttatású ítélet kapcsán nincs hová hátrálni. Nemzetpolitikai kérdésekben kőkemény vitáknak lehet helye, de a legkisebb széthúzás is megengedhetetlen. A soviniszták magyarellenessége ugyanis nem válogat."

Határokon átívelő tüntetések

A budapesti előtt pár nappal Kézdivásárhelyen is tüntetést szerveztek, amelyen szintén több szervezet képviseltette magát. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is felszólalt, aki úgy fogalmazott, hogy “politikai döntés, ítélet született, a megfélemlítés szándékával". Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke pedig összefogásra buzdított, és hangsúlyozta, hogy “ma két barátunkat vitték el, de mindenkit nem tudnak elvinni". Gaudi-Nagy Tamás ugyanitt bejelentette: a védelem rendkívüli jogorvoslatot kér, illetve előkészítik az Emberi Jogok Európai Bíróságához intézett sürgősségi kérelmet.

Az erdélyi tüntetések azonban itt nem értek véget. Az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy július 12-én, csütörtökön 18 órától Kézdivásárhely főterén nagyszabású tüntetést tartanak. A tüntetésen ráadásul Tőkés László EP-képviselő is részt vesz.

A példátlan ítélet a Kárpát-medencén túl is kicsapta a biztosítékot: Lengyelországban egy lengyel mozgalom, a HVIM szövetségese, az ONR fejezte ki szolidaritását, határon túli magyarok pedig Dublinban álltak ki a székelyek mellett.





A szervezetek is összefogtak

A Betyársereg illetve az Erő és Elszántság web-oldalukon buzdított a szimpátiatüntetésen való részvételre, és gyakorlatilag minden magára valamit is adó hazafias szervezet megszólalt a székely vármegyések ügyében.





Pártfüggetlen kiállás

A magyarországi parlamenti pártok közül egyedül a Jobbik (és annak ifjúsági szervezete) emelte fel a szavát az ítélet ellen, ugyanakkor a tegnapi napon a Fidesz és a KDNP ifjúsági szervezete, a Fidelitas az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) több más szervezettel - Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), Minta Ifjúsági Szervezet, KMKSZ Ifjúsági Szervezet, Via Nova - Új út és VMSZ Ifjúsági Fórum - együttesen fejezte ki tiltakozását.

Az MTI-nek eljuttatott közös közleményben többek közt azt írták, hogy ezzel Romániában “a múlt század legsötétebb, legkeményebb kommunista időszakának hangulatát idézik", és hogy egy ilyet ítélet “egy modern jogállamban nem történhetne meg".

Az ifjúsági szervezeteik példáját mindezidáig sem a Fidesz, sem a KDNP nem követte, és a kormány részéről sem lehetett még hallani tiltakozásról.

Váratlan ítélet

Ahogy arról beszámoltunk, a múlt héten 5-5 év letöltendő börtönbüntetést kaptak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) terrorizmussal vádolt székelyföldi tagjai, Beke István, a HVIM kézdivásárhelyi elnöke és Szőcs Zoltán, a HVIM erdélyi szervezetének vezetője.

Az ítélet teljesen váratlanul ért mindenkit, ugyanis a két vármegyést tavaly júniusban még elsőfokon részben felmentették, és mindösszesen pirotechnikai eszközökkel elkövetett bűncselekményekért ítélték 11, illetve 10 hónap és néhány nap letöltendő börtönbüntetésre, éppen annyira, amennyit előzetes letartóztatásban töltöttek, így a kiszabott szabadságvesztést letöltöttnek nyilvánították. A fellebbezés után azonban a legutolsó tárgyaláson az ügyészség kérte a vád besorolásának megváltoztatását közösség elleni merényletre tett kísérletről terrorista cselekedetre, és bár erre a védelem nem volt felkészülve, a bíróság jóváhagyta.

A két férfit azzal gyanúsították, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a román nemzeti ünnepre szervezett december elsejei katonai parádé közben. Ők ezt végig tagadták, nemzetközi szinten pedig többen az ügy koncepciós jellegére hívták fel a figyelmet, amely sokak szerint a székely autonómiatörekvések megakadályozása érdekében indult el.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Orbán Viktor: NAGY GYŐZELMET ARATTAK A VISEGRÁDI ORSZÁGOK
  2018-06-29 23:03:45, péntek
 
  ORBÁN VIKTOR: NAGY GYŐZELMET ARATTAK A VISEGRÁDI ORSZÁGOK

A magyar kormányfő a hajnali órákban tette közzé azt a videóüzenetet a Facebookon, amelyen a brüsszeli EU-csúcs eredményeit osztotta meg.

,,Fáradtak vagyunk, de elégedettek is, mert a visegrádi négyek egy nagy győzelmet arattak. Fenyegetett az a veszély, hogy a létrehozandó menekülttáborokban szétosztják a migránsokat. Ezt a javaslatot sikerült visszavernünk, és a saját javaslatunkat pedig elfogadtatnunk, amely világosan kimondja, hogy az ezután létrehozandó menekülttáborokból senkit sem lehet áthelyezni másik országba, annak beleegyezése nélkül. Így Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóország, Magyarország megmarad magyar országnak" - számolt be a ,,hajnali csata" eredményéről a kormányfő.

A TELJES CIKK VIDEÓVAL AZ ALÁBBI LINKEN OLVASHATÓ:


Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Kártérítést kap a gyurcsányi rendőrterror 120 áldozata
  2018-06-26 20:08:33, kedd
 
  A 2006-os gyurcsányi rendőrterror 120 főnyi károsultja kaphat kártérítést az Igazságügyi Minisztériummal kötött egyezségük eredményeképpen - olvasható a korábbi tüntetők jogi képviseletét ellátó Gaudi-Nagy Tamás honlapján megjelent közleményben. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője szerint bírói elfogultságnak köszönhető, hogy a Kossuth téri rendőrtámadás két áldozatának, Fáber Károlynak és Dukán Dánielnek az ügye még nem rendeződött.





Kártérítési egyezséget kötött a 2006. október 23-án a Kossuth téren a rendőrök által erőszakkal feloszlatott kormányellenes tüntetők 120 fős csoportja az Igazságügyi Minisztériummal az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásban - olvasható a tüntetők jogi képviselője, Gaudi-Nagy Tamás közleményében.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője arról számolt be, hogy a véleménynyilvánítási szabadság és gyülekezési jog megsértése miatt személyenként 270 ezer forintnak megfelelő nem vagyoni kártérítés kifizetésére az egyezség közelgő bírósági jóváhagyása után rövidesen sor kerül.

Az ügyvezető kitért arra is, hogy a Fővárosi Törvényszék bírója, Szabó Csilla a Kossuth tériek tavaly ősszel indított próbaperében a múlt pénteken hozott első fokú ítéletével tévesen döntött úgy, hogy a földre tepert, megbilincselt, és 12 órán keresztül fogva tartott, emberi méltóságában megsértett Fáber Károlynak nem jár a követelt 730 ezer forint és annak kamataival számított nem vagyoni kártérítés, mivel az igény elévült.

Gaudi-Nagy rámutatott: képtelenség a bírónő indoklása, amely szerint a rendőrséghez címzett felszólítások azért nem szakították meg a kárigény elévülését, mert a Fáber Károlytól kapott meghatalmazás csak az oszlatási perre, és nem a kárigény érvényesítésére vonatkozott.

- Ezzel szemben a néhai Grespik László által jegyzett megbízás minden, az oszlatás jogszerűtlenségén alapuló lehetséges és szükséges polgári eljárásra kiterjed - hívta fel a figyelmet az ügyvezető.

A tüntetők képviselője azt is megjegyezte: a bírónő ismételten, jogellenesen megtiltotta a rendőrség képviselőjéről való kép- és hangfelvétel-készítést, és többször indulatosan reagált a gyurcsányi rendőrterrorra hivatkozó nemzeti jogvédői fordulatokra. Gaudi-Nagy Tamás felidézte azt is, hogy egy másik tüntetővel, Dukán Dániellel szemben is tapasztaltak bírói elfogultságot: Vasvári Csaba első fokú koncepciós verdiktjével - amelyet azóta megsemmisítettek - két és fél év letöltendő börtönre ítélte volna a tüntetőt.

Közokiratot hamisíthatott a Budaházy-per bírója

Hamaro­san eredmény várható a Budaházy György perében ítélkező, azóta lemondott Kenéz Andrea bírónő elleni közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés gyanújával indult nyomozásban, miután letelt az áprilisi feljelentést követő két hónapos alapszakasz - közölte Gaudi ügyvéd.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője elmondta: reményeik szerint a Budaházy-perben érintett bírók, ülnökök, ügyészek és bírósági alkalmazottak tanúként történő kihallgatásuk során alátámaszthatják, hogy a lemondott tanácselnök bírónő bírói jogállásának megszűnése napjáig nem készült el az ítélet, amely a következő két hétben sem állt rendelkezésre.

Kenéz Andrea ellen fegyelmi eljárás is indult, amiért nyolc hónap alatt sem írta meg az ítéletet, ám a bírónő nem várta meg a procedúra végét, és lemondott a bírói tisztségéről. A hivatalos közlés szerint Kenéz az utolsó munkanapján leadta az ítéletet, az ügy több vádlottjának és védőiknek bizonyítékai szerint viszont ez nem történt meg. A Központi Nyomozó Főügyészség a Magyar Idők megkeresésére nem cáfolta, hogy az eljárás folyamatban van a bírónővel szemben - írja a lap.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Ásotthalmon ma eldőlt: párttá alakul a Mi Hazánk Mozgalom
  2018-06-23 21:32:18, szombat
 
  Ásotthalmon ma eldőlt: párttá alakul a Mi Hazánk Mozgalom, Dúró Dóra megtartja mandátumát


A TELJES CIKK KÉPEKKEL ÉS VIDEÓKKAL AZ ALÁBBI LINKEN OLVASHATÓ:



Link





Toroczkai László: "Lélek nélkül nem lehet országot vezetni"

A kizárt exalelnök szerint nem egy ember adta ennek a legalább 20 éve építkező mozgalom lelkét. Azt egy ember nem veheti el, és egy ember, így ő sem, adhatja vissza, ezt csak együtt tudja megtenni a közösség. A híres Szabó Dezső-i gondolatot emeli ki: "minden magyar felelős minden magyarért".

Toroczkai a beszéde során több súlyos problémára is kitért, amellyel más pártok foglalkoznak komolyan. A demográfia, benne a magyaroknál jobban szaporodó cigánysággal, a magyarokba nevelt kishitűséget, a bankok sarcolását és a politikai sárdobálást, az egykori pártja által is átvett habonyi lejáratókampányok teremtette légkört egyaránt érintette.

Arról is beszélt, hogy olyan Magyarországot szeretne, amelyből nem kivándorolnak a magyarok, hanem visszatérnek, és akár más magyarrá válni szándékozó európaiak is érkezhetnek, ahogy azt már jelenleg is tapasztalja. Nemsokára négerek által üldözött búrok is érkeznek Ásotthalomra Dél-Afrikából.

Toroczkai politikailag inkorrekten felvállalta azt is, hogy fehér többségű országot szeretne. Toroczkai a beszéde végén a más szónokokhoz hasonlóan őt is vastapssal díjazó résztvevők előtt bejelentette a Mi Hazánk Mozgalom, mint új politikai erő megalakulását. ezzel eldőlt, hogy pártként fog szerveződni az új, nem megalkuvó nemzeti erő.

A zászlóbontás ismét Novák Előddel, illetve az ezúttal a Szózatot elszavaló Sinkovits-Vitay Andrással zárult.






Júliusban társadalmi párbeszédet kezdenek az alapító nyilatkozatról.




 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Máté T. Gyula: ILYEN UNIÓ KELL?
  2018-06-22 17:29:12, péntek
 
 



"Neked mit adott ez az Európai Unió, Józsi?" - a csepeli kisboltos erőteljesen megilletődött ezen a kérdésen. Gondolta, biztos fontos lehet, és erre van valami kipipálható válasz. Aminek hallatán végre békén hagyják a brüsszeli bürokraták valamilyen önigazolásnak szánt sokadik euró-milliós statisztikai felmérésükkel. Az unió önmagában nem értelmetlen ötlet, de ami ma van, hát... Úgy finoman szólva.

Józsi annak idején adott félrerakott valutájából, hogy sógora végre távozzon Ausztria felé, és ne kelljen kommunikálnia vele.


Az ötven márka jó üzletnek tűnt már elsőre is, mivel az említett hozzátartozó meglehetősen idegesítette. Ígérte persze, hogy cserébe hoz neki megfelelő hűtőszekrényt, szabadságot és demokráciát.

Ez úgy istenigazából nem vált be. Az összeg felülmúlta a rokon szabados moralitását.

Aztán jött Józsi egy másik kedves családtagja, aki azt jelezte, hogy létezik Európai Unió, ráadásul még csatlakozni is lehet hozzá. Ennek csak örülni lehetett, hiszen volt papír, amivel személyesen is jóvá lehetett hagyni - azt akkor szavazásnak hívták. Jó poén volt.

De erről az Európai Unióról kiderült, hogy eléggé furcsán viselkedik.

Hűtőszekrényt alapban nem adtak. A demokráciáról kiderült, hogy az egy elvont fogalom, amiről csak Brüsszelben vagy Strasbourgban lehet tudni, mit is jelent. Azonban ez sem megy egyszerűen, előtte papírozni kell hetvenhárom dokumentumot, egyenként nyolcvanezer aláírással. Ekkor tudtuk meg újra, hogy járni nem jár semmi - a szabadság meg relatív kifejezés.

Ez némileg zavart minket. Gyorsan szóltak: "Ti magyarok! Ti mit képzeltek?! Ti nem vagytok demokraták!"
Rövid úton meg is küldték az ukázt, hogy huzamosan tanulmányozzunk egy előírást, ami nyilvánvalóvá teszi számunkra, mi az ,,ő demokráciájuk".

Józsi csepeli boltos alapvetően egyetértett abban, hogy segítsük egymást a kontinensen. Kerületben, városban, bárhol. Legyen közösség, amely támogatja tagjait.

De az nem együttműködés, amikor az egyik csak parancsolgat, elvesz a másiktól, basáskodik, fenyeget.


A gazdasági lehetőség, amit "az együttműködés sikerének" neveznek Európa "nobilitásai", nálunk leginkább annyi, hogy nekünk mindenből kevesebb van, egyes országokban meg több.

Józsi csepeli boltos nem kedveli, ha párszáz kilométerrel távolabbról, a Rajna vagy a Szajna mentéről akarnak neki parancsolgatni. Sógorával is finoman közölte: ne rajta keressen, ilyen-amolyan nagyon rossz ürügy kapcsán.

Nem az Európai Unió gondolata a rossz, a mostani működése egyre tűrhetetlenebb mindannyiunknak.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Videó: ELŐKERÜLT TOROCZKAI JOBBIK ÁLTAL ELTITKOLT
  2018-06-08 20:35:34, péntek
 
  (VIDEÓ!) ELŐKERÜLT TOROCZKAI JOBBIK ÁLTAL ELTITKOLT KONGRESSZUSI BESZÉDE

Lassan egy hónapja várok arra, hogy kiadják a Jobbik viharos tisztújító kongresszusán elhangzott beszédemet, ha már Vona Gábor nyilvánosságra hozta az övét- írja Toroczkai László Facebook oldalán.


"Válaszra sem méltattak. Szerencsére azonban egy küldött felvette a beszédet, így - ha nem is tökéletes minőségben -, de közzé tudom tenni. Íme..."


Link




 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
     1/267 oldal   Bejegyzések száma: 2667 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 95 db bejegyzés
e év: 910 db bejegyzés
Összes: 23851 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2565
  • e Hét: 6869
  • e Hónap: 115267
  • e Év: 1400222
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.