Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/145 oldal   Bejegyzések száma: 1447 
Kányádi Sándor: Ahogy
  2018-07-15 10:41:28, vasárnap
 
  Kányádi Sándor: Ahogy

ahogy tenyered homlokodra ellenzősíted
meg-megállva
ahogy el-elmagányosodva
meg-megállsz egy-egy éjszakára

ahogy az üres polcra bámulsz
s nem hiányoznak már a könyvek
ahogy reggelente az ágy húz
és nem fölkelni volna könnyebb

ahogy otthonod még hiányzik
van-e otthonod igazában?
ahogy a szó is el- s kivásik
az otthonokban most lakás van

ahogy nyelved a rímre rájár
mint ujjaid a billentyűkre
ahogy foncsorosodva már-már
arcod lesz tükrödnek tükre

ahogy a tűznek csak a korma
senki senkinek számadással
ahogy elfacérul a forma
s a múzsa markát tartva házal

ahogy az ismerőst felejted
s az ismeretlen ismerősül
ahogy a rég magadba-rejtett titok
veled öregszik, őszül

ahogy az isten észrevétlen beléd épül
minthogyha volna
ahogy te is valamiképpen vagy a ház
és annak lakója

ahogy az erek, mint a húrok
aztán csak száll, elszáll a lélek
vagy sortűz nyomán tovasurrog rajban,
akár a seregélyek






Link
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Kányádi Sándor: Harmat a csillagon
  2018-07-15 10:39:50, vasárnap
 
  Kányádi Sándor: Harmat a csillagon

Megjártam bár a történelmet,
konok vagyok, konokabb, mint a gyermek,
kinek apja hiába magyarázza,
hogy nem labda a hold,
konok, ki ha százszor meglakolt,
százegyedszer is a könyörtelen
igazat keresem.
Ez a kenyerem.

A boldogság tört szárnyú madara
vergődik a tenyeremen;
a boldogság tört szárnyú madarát,
mely évezredek óta
röppen fel s hull alá,
nekem kell fölrepítenem.

Vergődtem, vergődöm magam is,
- megviseltek a hosszú századok -;
szétosztom minden örömöm,
a bánatomon is osztozzatok.

Ó, szép szavak barokkos balzsama, -
ne hosszabbítsd a kínjaim!
A féligazság:
múló novokain.
Az egyenes beszéd,
nekem csak az a szép.

Kenyéren és vízen is csak azt vallhatom.
Ezért tart engem a társadalom.
Labda a hold! S ha netán el nem érném,
harmat leszek, harmat e csillagon,
hogy fényemtől is fényesebbnek
lássák a földet a
szomszédos égitestek.

S ha elszólít a Nap,
nyugodt lélekkel mondják:
tócsákkal nem szövetkezett,
liliomok fürödtek benne,
úgy tünt el, amint érkezett.

1963






Link
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Életének kilencvenedik évében elhunyt Kányádi Sándor
  2018-06-20 22:58:47, szerda
 
  A Kossuth-díjas költőt, a nemzet művészét szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta a család szerdán az MTI-t.





Az erdélyi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, 1929. május 10-én született egy székely parasztcsaládban, a Hargita megyei Nagygalambfalván. A középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, majd beiratkozott a marosvásárhelyi Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát 1954-ben.

Tanárként soha nem dolgozott, 1950-ben Páskándi Géza fedezte fel, első versét az Ifjúmunkás című lap közölte. Munkatárs volt az Irodalmi Almanach, az Utunk, a Dolgozó Nő című lapoknál és a Napsugár című gyereklap szerkesztőségében, első verseskötete Virágzik a cseresznyefa címmel 1955-ben jelent meg.

Költői pályájának korai időszakában ,,a szocialista lelkesedéstől megszállottan" bizakodó verseket írt az élet és a természet szépségéről, a romániai magyarság jövőjéről. A kijózanodás a hatvanas években következett be, ettől kezdve költészetének fő erkölcsi kérdése a közösséghez való hűség és a társadalom drámai konfliktusainak feltárása lett, műveiben mind tudatosabban kötődött az erdélyi magyarsághoz.

Költészete tartalmilag és formailag is megújult, az archaikus, hagyományos és a modern lírai elemek sajátos szintézisét valósította meg. Nagyszabású költeményekben keresett választ a magyarság sorskérdéseire (Fától fáig, Halottak napja Bécsben), elítélte a román kormányzat elnyomó nemzetiségi politikáját (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban).

Gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt írt

Kányádi Sándor 1967-ben utazhatott először nyugatra, Bécsben tartott előadást. Ezt követően Európában és a tengeren túl is számos helyen megfordult, 1984-ben hosszabb amerikai előadókörutat tett, ebből az élményből született meg a Dél keresztje alatt című versciklusa. 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, de nem kapott útlevelet, erre tiltakozásul kilépett a román írószövetségből. Az 1989-es romániai fordulat után számot vetett a múlttal, de arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság tovább él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról).

Több vers- és mesekötete szól a gyermekeknek (Három bárány, Farkasűző furulya, Világlátott egérke, Billeg-ballag, Kecskemesék, A kíváncsi Hold), számos versét a Kaláka együttes zenésítette meg. Életművének fontos részét alkotják az esszék és műfordítások (Erdélyi jiddis népköltészet, Egy kismadár ül vala, Csipkebokor az alkonyatban), de írt drámát és forgatókönyvet is. Kányádi saját műveinek avatott előadója, több nagylemeze is megjelent. Műveit számos nyelvre lefordították.

Költészete egyfajta szintézis, amelyben kifejezésre juttatja a közösségéért való aggodalmát és költői személyiségének belső kérdéseit. A változékony változatlanság jellemző rá: változatlan a népköltészetben gyökerező hang és a megtartó közösséghez fűződő hűség; a változékonyság a stílusban, a szemléletmódban, a tematikában és a műfajváltásokban fedezhető fel.

Gazdag pályafutását számos díjjal elismerték

Művészetéért több rangos elismerést, többek között 1993-ban Kossuth-, 1994-ben Herder-, 1998-ban Magyar Örökség-, 2005-ben Hazám, 2008-ban Táncsics-, 2011-ben Aphelandra-, 2014-ben Széll Kálmán-díjat kapott. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át. 2008-ban a Magyar Kultúra Követe címmel ismerték el, 2009-ben Budapest I. kerületének és szülőfalujának díszpolgára lett. 2002 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2013-ban vehette át az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díját. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal, 2017-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki. 1998-ban részt vett a Digitális Irodalmi Akadémia megalapításában, az ő kezdeményezésére nyílt meg 2012-ben Budapest I. kerületében a Mesemúzeum és Meseműhely.

,,Aki olvassa, jobb emberré válik"

Egyik méltatója szerint Kányádi egy személyben költő és tanú, korának hiteles krónikása, tetőtől talpig európai polgár, tipikusan kelet-közép-európai művészsorssal. Vannak, akik szerint Kányádi versei varázserővel bírnak, és aki olvassa őket, az jobb emberré válik.

Kányádi Sándort várhatóan szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. A temetés időpontjáról a család később ad tájékoztatást.

,,Versei minden nap velünk vannak "

Nagyon fontos szerepet játszott a Kaláka együttes életében, szinte nincs nap, hogy ne játszanánk valahol megzenésített verseiből - mondta Gryllus Dániel, a zenekar vezetője az MTI-nek Kányádi Sándorra emlékezve.

,,Legyenek azok akár teljesen különböző alkalmak és rendezvények, Sándor bácsi ott van velünk. Számunkra óriási veszteség lesz a hiánya, mindig elmehettünk hozzá akár Budapestre, akár az erdélyi Nagygalambfalvára. Bár verseket az utóbbi években már nem írt, mert saját akaratából lezárta életművét, nagyon jókat beszélgettünk" - idézte fel a zenész.

Kitért arra, hogy ugyan ismerték a nevét, egyik-másik kötetét is, de amikor 1981 márciusában, első erdélyi turnéjukon Csíkszeredában a Kaláka fellépett, még nem volt Kányádi-nótájuk. Azt követően Ferenczes István költő, író, újságíró rakta fel nekik azt a verslemezt, amelyen Kányádi Sándor az Elveszett követet mondja, és megjegyezte, hogy ezt a Kalákának el kellene énekelnie.

Jóval később három olyan lemez is született, amelyen a Kaláka, illetve Gryllus Dániel zenéivel kizárólag Kányádi-versek hallhatók: az első 2004-ben a Hangzó Helikon-sorozat induló kiadványa, a költő 75. születésnapjára időzített Kaláka-Kányádi album volt, ezt követte négy évvel később a Fehéringes versek című CD a költő felnőtteknek szóló munkáival, majd 2009-ben újabb Kaláka-Kányádi-lemez, ezúttal a gyerekeknek.

,,Sándor bácsi mindig azt mondta, hogy nincsenek külön gyerekversek és felnőttversek. Azt is hajtogatta, hogy nincs jó hallása, nem tud énekelni, és azért ír annyira ritmikus verseket, hogy ezt kompenzálja. Nagyon betalált nekünk, közel áll a szívünkhöz a költészete, akár a latinos, akár a gyerekeknek írt verseit énekeljük, akár a Vannak vidékek ciklusát, akár a Kuplé a vörös villamosrólt" - mondta Gryllus Dániel.

Hozzátette: a magyar költészet hegyvonulatának gerincét Balassi, Csokonai, Petőfi, Kosztolányi, József Attila mellett Kányádi versei is alkotják.

Szentmártoni János: Igazi klasszikus volt

Kányádi Sándor igazi klasszikus volt, olyan egyetemes nagy költő, aki a saját értékein túl egyfajta összefoglalója, megújítója és továbbépítője volt a költészetnek - mondta Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke szerdán az MTI-nek Kányádi Sándorra emlékezve.

A Magyar Írószövetség elnöke megkerülhetetlennek nevezte Kányádi Sándort az irodalomtörténetben. ,,Nagyon sok szál benne összpontosult, amelyeket az évek során tovább szőtt" - fogalmazott Szentmártoni János.

Beszélt arról is, hogy a gyermekirodalom klasszikusának versein nemzedékek nőttek fel. Mint mondta, az utolsó pillanatig hatalmas, több nemzedéket felölelő rajongótábora volt, amelynek megalapozása még olyan korban kezdődött el, amikor még nem segítette a média a költészet népszerűsítését. ,,A szorgalom, az alázat és az olvasók szeretete tette azzá, ami" - fogalmazott a Magyar Írószövetség elnöke, megemlékezve arról, hogy Kányádi Sándor még a legkisebb falvakba is elment előadásokat, felolvasásokat tartani, bárhová, ahová hívták. Az a rendezvény, ahol ő megjelent, mindig színültig megtelt a tisztelőivel, nagy közszeretetnek örvendett - mondta.

A zene és Kányádi költészete kapcsán kitért arra, hogy a Kaláka úttörő szerepet játszott költészete népszerűsítésében, az együttessel amellett, hogy megzenésítették verseit, többször együtt lépett színpadra.

,,Kányádi Sándor mindig azt mondta: +A vers az, amit mondani kell+, de a zenére is nagyon számított, többször élcesen beszélt arról, hogy a költészetet Gutenbergék bezárták a könyvek lapjai közé, holott az szabadon szárnyal, és a zene szabadíthatja ki a könyvekből, hogy minél több emberhez elérjen. Ő ennek a gondolatnak a nagy apostola volt" - zárta gondolatait Szentmártoni János.

MMA: költészetének a szülőföld szeretete volt a legfontosabb üzenete

Kányádi Sándor organikusan alakuló költészetének legfontosabb üzenete a szülőföld szeretetének a parancsa - fogalmaz az MTI-hez eljutatott közleményében a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amely saját halottjának tekinti a 89 éves korában szerdán elhunyt Kossuth-díjas költőt, írót és műfordítót.

,,Az ív, amelyet költői pályájával megrajzolt, talán példa nélküli: a 19. században gyökerező líra szinte észrevétlenül válik huszadik századivá, a falusi, paraszti világ európai horizontúvá, egyetemessé; az egyszerű élménylíra bölcseleti, létfilozófiai költészetté" - írják.

Közleményükben idézik Kányádi Sándor monográfusát, Pécsi Györgyit, aki szerint a költő számára a szülőföld ,,nem elvont eszme" volt, ,,hanem a mindennapok valóságából, az emlékekből, az átöröklött hagyományokból formálódott, földrajzilag is behatárolható területen megvalósuló táj-kultúra-ember egysége".

,,A költő pedig nem tett mást - ahogy mondani szokta -, mint leírta, amit látott. Csakhogy amit meglátott, és ahogyan leírta, abból a 20. század második felének legjelentősebb erdélyi magyar költői életműve és az egyetemes magyar irodalom kimagasló értéke született" - hangsúlyozta Pécsi Györgyi.

Hozzáteszi: Kányádi Sándor versei különösen revelációszerűen hatottak a hetvenes-nyolcvanas években, amikor tudatosult, hogy ténylegesen is eltűnhetnek a határon túli milliós magyar közösségek, például az erdélyi magyarság is.


Forrás: Link



Link

A képet Friedrich Kláráék készítették, a Forrai Sándor Rovásíró Kör szervezői


 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Tóth Ida: Becstelen csonkítás
  2018-06-19 23:37:20, kedd
 
  Portréfilm készült Reményik Sándor költőről

Az Uránia Nemzeti Filmszínház bemutatta Jelenczki István Reményik Sándorról készült portréfilmjét, amely pontos képet ad az erdélyi magyar líra kiemelkedő alakjáról, de legalább annyira Trianon traumájáról is. Az Öröktűz I-II. - ,,Egy lángot adok, ápold, add tovább" című alkotást két részben, június 10-én és 17-én, vasárnap este sugározza a televízió Duna World csatornája.

Jelenczki István rendezőt régóta foglalkoztatta a gondolat, hogy ok-okozati összefüggések alapján feltárja azt a folyamatot, mely a trianoni diktátumhoz vezetett. Kutatómunkája során került közel hozzá Reményik Sándor költészete, emberi kiállása. Ma már úgy látja, Trianon kapcsán is megkerülhetetlen a Reményik-életmű.

A portréfilmben Blaskó Péter, Oberfrank Pál, Simon Péter, Takács Bence prózával és verssel, Benkő Dóra Rózsa énekkel idézi meg a nehéz sorsú költő alakját. Erőteljes hatású a lecsupaszított színpadi kép, vele ellentétes, felszabadító érzéseket vált ki a természetábrázolás. Az alkotást művészi hitvallás - Kós Károlytól vett idézet - foglalja keretbe: ,,...az igaz művésznek mindenütt a világon, minden időben és minden körülmények között a sors által rendelt kötelessége (volt, van és lesz), hogy a maga népé­nek és szülőhazájának sorsát vállalja..."

- Példa és igazodási pont számomra Reményik Sándor, akinek életműve megmutatja, hogyan lehet megmaradni hithű, keresztény embernek és hazafinak egy idegen, elnyomó rendszer árnyékában. A trianoni gyalázat ellen írt versek, melyek rövid idő alatt bejárták a teljes Kárpát-medencét kézzel írott és sokszorosított formában, ébresztő, felrázó erejüknél fogva elementáris módon hatottak a kortársakra - mondja Jelenczki István.

- Reményik népszerű költő volt a maga korában, de nevét mára elfelejtettük, verseit nem ismerjük. Miután a hazánkat gyarmatként kezelő, külső elnyomó gépezet évtizedeken át szisztematikusan mindent feledtetni akart, ami helyi és bennszülött, a Reményik által képviselt szellemiséget is ki akarta törölni az emlékezetből. A költő beszédes, Végvári álnéven publikált verseit újra és újra elő kell vennünk, hogy általuk múltunkat, gyökereinket és saját magunkat is jobban megismerjük.

Reményik Sándor 1890. augusztus 30-án született Kolozsvárott. Édesapja, a dobsinai születésű Reményik Károly elismert építésze volt a ,,kincses városnak", édesanyja, Brecz Mária pedig a költő első kritikusa és bátorítója a művészetben. Az anya nemcsak kedvelője, de finom értője is lehetett az irodalomnak, hiszen költő fiának nem egy versét lefordította németre, fordításait az erdélyi szászok transzszilván folyóirata publikálta.

Reményik Sándornak beteljesült szerelme nem volt az életében, de a plátói vagy testvéri szeretet érzéseiből gyönyörű versei születtek. Önkéntes áldozat volt ez: levélben megvallja, azért nem vállalja a házasságot, mert úgy érzi, képtelen lenne fenntartani egy családot, arra viszont nem hajlandó, hogy magával rántson a betegségébe egy nőt.

A portréfilmben megszólaló Németh Attila pszichiáter szerint Reményik depresszióra hajlamos alapszemélyisége magyarázza, miért nem vállalt párkapcsolatot. Spontán keletkező és hasonlóan spontán megszűnő depressziós epizódjai akár hónapokon át eltarthattak, állandó bizonytalanságot jelentett az is, hogy nem tudhatta, meddig marad meg kiegyensúlyozott állapotában.

Trianon viszont előhívta belőle az aktivitást. Tettrekészsége ezen a téren nem ismert határokat, minden egyes lélekért, minden talpalatnyi földért megküzdött - nem fegyverrel - a Végvári név alatt írt verseivel.

Álneve köztudomású volt, nem is akart elrejtőzni, hiszen végre megtalálta feladatát: ,,Mint Atlantisz, a régelsüllyedt ország, / Halljátok? Erdély harangoz a mélyben. / Elmerült székely faluk hangja szól / Halkan, halkan a tengerfenéken. / Magyar hajósok, hallgatózzatok, / Ha jártok ottfenn förgeteges éjben: / Erdély harangoz, harangoz a mélyben" - írja, és perel, majd átkozódik a trianoni döntés ellen.

Miért kellett megtörténnie? A sors vak játéka vezetett a tragédiához? Aligha. Jelenczki István kutatásait arra alapozza, hogy Wilson amerikai elnök már 1914 decemberében úgy nyilatkozott: Ausztria-Magyarországnak darabokra kell hullania.

A nagyhatalmak az 1916. augusztus 16-i titkos szerződésben Romániának ígérték egész Erdélyt, sőt az Alföldet is egészen a Tiszáig. Jóval a háború befejezése előtt megrajzolták Magyarország trianoni határait, Sir Robert Grower, az angol alsóház tagja megemlíti, hogy ,,a csehszlovák köztársaságot az Entente hatalmak már előzetesen elismerték".

A magyar békeküldöttségnek minden tárgyalás és vita nélkül kellett elfogadnia az igazságtalan ítéletet, melynek következtében az ország elveszítette területének több mint kétharmadát, hegyeinek, erdőinek, ásványkincseinek, vizeinek és vasútvonalainak zömét.

Francesco Saverio Nitti olasz miniszterelnök maga is aláírta a ,,békeszerződést", de lelkiismerete nem hagyta nyugodni, így utólag beszámolt az eseményekről: ,,Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezésének jogára való hivatkozás csak hazug formula volt, a békét azonban nem úgy kötötték, ahogy megígérték. A legyőzöttekre kényszerített feltételek becstelenek voltak."

David Lloyd George brit miniszterelnök a Londonban, 1928. október 4-én előadott beszédében kijelentette: ,,A teljes okmány- és adattár, amelyet egyes szövetségeseink a béketárgyalások során nekünk szolgáltattak, hazug és hamisított volt. Nem vettük észre a szövetségeseink által elénk terjesztett statisztikák valótlanságát, amelyek végül is a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéjét hozták létre, és amelyek következménye a nemzetközi törvények és a nemzetközi jogok legdurvább megsértése volt."

Reményik válasza Trianonra az Eredj, ha tudsz... című költemény, mely elismeri, hogy fizikailag ugyan el lehet hagyni a szülőföldet, de a lelki kötődéseket lehetetlen elszakítani. Az Ahogy lehet című versben a veszteség nem válik önfeladássá: ,,Hát vesd meg lábad ott, ahol megállhatsz, / S azt mentsd, azt a talpalatnyi helyet, / Szikrát a tűzből, cseppet a folyóból, / A töredéket eltört mondatodból..." A töredékes mondatok példamondatokká válnak, talán még ma is fejből idézik e sorokat a legidősebbek.

Reményik az alkotás gyógyító erejével küzdött a betegség ellen, melynek a két háború között még nem volt hatékony gyógyszere. Utolsó éveiben egyre hosszabb időt töltött szanatóriumokban, míg végül 1941 őszén feladta a küzdelmet. Harminc-negyvenezer ember kísérte ki koporsóját a kolozsvári Házsongárdi temetőbe.

A megrendültség mértéke mutatja, hogy kortársai sokkal többre értékelték Reményik Sándort, mint ő saját magát. Azon ritka költőink egyike volt, akiket megértett a kor, amelyben éltek, bár ő nem értette, miért tartják olyan nagyra, hiszen csak az érzéseit írta meg. Sírkövén ez áll: ,,Egy lángot adok, ápold, add tovább..."


Forrás: Link




 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Rónay György: Medárd után
  2018-06-08 21:45:52, péntek
 
  A felhők a hegyekre könyökölnek,
reggeltől estig úgy lesik a völgyet;
néha hirtelen előrontanak
s füstölgő záporokat ontanak.

Nagyot csattan a villám karikása;
öklelőznek, kergetőznek; utána
visszafutnak, mint vásott kamaszok,
a hegy mögé és meglapulnak ott.

Az ég nevet, kimosdva tiszta kékre,
szivárványt kezd s elunva hagyja félbe;
kis szellő rebben, aztán mint ijedt
pulikölyök, a bokorba siet,

elhever ott, lábát fejére hajtja
és úgy tesz, mintha aludni akarna,
de azért fel-felsandít néha: így
tartja szemmel égi bárányait.

És most csend van. Még csak levél se rebben.
Szinte hallani, ahogy a melegben
érik a meggy, sarjad az árpa, nő
a kukorica s hízik a mező.

Aztán a hegy mögül pár óra múlva
kikönyökölnek a fellegek újra,
előbb egy-kettő, majd egész csapat,
összedugott fejjel tanakszanak;

s egyszerre hajrá! vad hejehujával
megint birokra kelnek a világgal,
legurítják az égről a napot;
zúgva ömlenek a zuhatagok -

hanem mire a völgy alját elérik,
már újra kék fent az ég egy tenyérnyit; -
és így megy ez, zápor zápor után,
kerek negyven napig Medárd után.





 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Reményik Sándor: Hová??
  2018-06-04 23:14:36, hétfő
 
  Haza? Hová??
Hová indul ez a vonat?
Hol van még otthonom?
Hol vár egy meleg hangulat?
Nem hely az otthon
S nem hely a haza -
De lélek s álom
S varázs a régi arcokon
S bűbáj az őszi fákon.
De letépve mindenről a varázs
S a bűbáj mindenről letépve,
Tekintsek bár a földre le,
Vagy fel az őszi égre.
Honvágy sír bennem, mérhetetlen
Honvágy - nem hely után.
A lelkemet vesztettem el - -
Azért nincsen hazám.

1938






Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Sebestyén Rita: "Román földön" igaz magyar lenni
  2018-06-04 10:58:27, hétfő
 
  A hegyek feketébe öltöztek,
S a fenyők is gyászruhát öltöttek
S mi ma lehajtott fejjel arra emlékezünk,
Hogy volt nekünk hazánk, amit elvesztettünk!

Kitépték kezünk s feldarabolták
S mi nem tehettünk mást: csak vártuk a csodát.
Néztük, ahogyan Erdélyt román kézre adták,
És el kellett fogadnunk, a magyar tragédiát!
Most is csak állunk, könnyes szemekkel
Szertefoszlott álmokkal, de reménnyel!
Reméljük, hogy a térkép újra összeáll,
És Erdély majd egyszer hazatalál!

Tudom, hogy Nektek is nagyon fáj Trianon
S nem könnyű haladni a göröngyös úton.
Mert nem könnyű román földön magyarnak lenni,
S hogy semmibe vesznek, azt elviselni!
Csak néztük, hogy elvették hazánkat,
És odavetették másnak,
De azt nem tűrjük, hogy románnak tartsanak,
És ne vallhassuk magunkat: Igaz magyarnak!

E föld itt Erdély, s ez senki másé,
A szenvedő és tűrő magyarságé!
E föld nekünk szent, s ez a mindenünk,
Ezért a földért harcolunk és küzdünk!
Nem adjuk soha, soha hazánkat,
a sokat akaró románnak!
Nem lesz a mi hazánk, senki másé,
Mert Erdély, csakis Nagy-Magyarországé!





Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link


VIDEÓK SEBESTYÉN RITÁVAL:

'román földön' igaz magyar lenni * Sebestyén Rita Link

SZÉKELY A GOLGOTÁN Link

Sebestyén Rita - Erdély majd egyszer hazatalál Link

Útlevél csonkahonba - SEBESTYÉN RITA verse Link

A nép szava Link

Ébredjetek székelyek * Sebestyén Rita Link

SEBESTYÉN RITA: A Szabadságistennő Link

Sebestyén Rita: A fogolytalanság Link

Sebestyén Rita - Ne féljetek - Link



 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Osvát Erzsébet: Gyermeknapra
  2018-05-26 23:24:22, szombat
 
  Napsugár,
napsugár,
ragyogj, süss ma szebben!
simogasd a gyerekeket
lágyan melegebben!

Madarak,
madarak,
cinkék, csalogányok,
köszöntő dalotok
vígan csattogjátok!

Virágok,
virágok,
szegfűk, tulipánok,
a lánykákat, a fiúkat
virulva várjátok!

Hadd legyen
ez a nap
egy nagy örömének!
Ezt kívánom én a világ
minden gyermekének.






Szerkesztett képemet a linkre kattintva, nagyobb méretben is megtekinthetik:Link

A gyermeknap a világ sok országában ünnepnap. A nemzetközi gyermeknap (általában június 1.) megünneplése Törökországból ered és ezen a napon különösen a volt kommunista országokban vált népszerűvé. Ehhez hasonló az ENSZ által létesített egyetemes gyermeknap (Universal Children's Day) intézménye.

Magyarországon 1931-től ünneplik (akkor még gyermekhétnek hívták), 1950 óta már csak egy napig tart és május utolsó vasárnapján tartják.





Szerkesztett képemet a linkre kattintva, nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Aranyosi Ervin: Kérés a szülőhöz
  2018-05-26 23:18:31, szombat
 
  Vigyázz reám! Kicsi vagyok,
egy apró, kis virágszál...
Te kaptad a feladatot,
hogy mindig rám vigyázzál!
Nem azért jöttem én ide,
hogy valóra váltsam álmod!
Nem élhetem az életed,
ha Te nem jól csinálod!

Az életemnek célja van,
s mint apró mag, kikeltem.
A tudás, készség bennem él,
s amint utamra leltem,
megírom én is sorsomat,
vágyam könnyíti léptem,
s ha támogatsz, velem leszel,
tiéd is lesz az érdem.

Mutass példát hát, s lelkesíts,
de óvj meg a világtól.
Ahol kérlek, ott majd segíts,
s olyan is lesz, mi gátol.
Legyél az őrzőangyalom,
de ne légy börtönőröm!
Ha kell, hát engedj szabadon,
segíts a csúcsra törnöm!

Ha kell, szeress és bátoríts,
légy biztos menedékem!
Legyél értékes, drága kincs,
mely megkönnyíti létem!
Legyél tanítóm, mesterem,
ki vezet titkos úton,
segíts az élet lényegét
könnyedén megtanulnom.

Soha ne légy a zsarnokom,
ki gúzsba köti szárnyam!
Legyél vezérlő csillagom,
törj utat félhomályban!
Vigyázz reám! Kicsi vagyok,
a jövőd bennem éled.
Engedd lágyan ömölni rám,
boldog szeretet-fényed...







Szerkesztett képemet a linkre kattintva, nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Benedek Elek: Pünkösdi harangok
  2018-05-19 21:48:26, szombat
 
  Olyan szépen cseng a harang,
Mintha nem is harang volna,
hanem ezer harangvirág
Imádságos szava szólna.

Piros pünkösd vasárnapján
Piros rózsa nyíl a kertben,
Kis szívünkben tiszta öröm
Imádsága énekeljen.

Piros pünkösd vasárnapján
Szálljon reánk a szentlélek,
S térde hullva mondjunk hálát
A mindenség Istenének.






Szerkesztett képemet a linkre kattintva, nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
     1/145 oldal   Bejegyzések száma: 1447 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 72 db bejegyzés
e év: 887 db bejegyzés
Összes: 23828 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3235
  • e Hét: 13453
  • e Hónap: 89626
  • e Év: 1374581
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.