Regisztráció  Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 25 
Atlantropa: a németek mesterséges kontinense
  2013-11-24 16:33:42, vasárnap
 
  Atlantropa: a németek mesterséges kontinense


1927-ben új földrészt kívántak létrehozni Európa és Afrika egyesítésével a Földközi-tenger kiszárítása árán. A gibraltári erőmű szinte korlátlan mennyiségben állította volna elő az energiát. Az új világ neve Atlantropa volt. ATLANTROPA-CÍMLAP.jpg

Egy új kontinens születése. Atlantropa főgátja Gibraltárnál (Montázs: Falanszter.blog.hu)

"Van egy álmom"

Európa állítólagos túlnépesedése, krónikus energiaéhsége, a ,,mezőgazdasági területek kicsiny mértéke", a ,,sárgaveszedelem előretörése", illetve az afrikai kontinens ,,újabb gyarmatosítása" érdekében Herman Sörgel német építész és szellemtörténész egy drasztikus, több millió élőlény életét alapjaiban megváltoztató mérnöki tervvel állított be 1927-ben Wilhelm Marx, a Weimari Köztársaság 10. kancellárjának irodájába.

Az államfőnek átnyújtott gazdagon illusztrált, H.G. Wells sci-fi író ihlette tervdokumentáció a fent említett ,,korabeli akkut" problémákat úgy akarta orvosolni, hogy a Földközi-tenger területének 22 százalékának kiszárításával egyesítette volna Európát Afrikával, amely 666.200 négyzetkilométernyi, a tengertől elrabolt új megművelhető földterületet jelentett. Az új szuperkontinenst eleinte Panropa, később Atlantropa néven hívta.

A mérnök koncepciójának természettudományos alapja Otto Jessen földrajztudós megfigyeléseire és kutatásaira alapult: ,,Mivel a Földközi-tenger mindig több vizet párologtat el, mint amennyit az ide torkolló folyók [pl. Nílus, Rhône, Pó] vízhozama pótolni tud, így a tenger vízállományának nagyobb részét az Atlanti-óceántól szerzi be." A mérnöki terv szerint, ha a mediterrán-medence kapcsolódási pontjait Gibraltárnál és Gallipolinál egy-egy gigantikus méretű, vízerőműként is funkcionáló főgáttal elzárnák, akkor a Földközi-tenger nyugati medencéjében közel 100, a keleti részében pedig több mint 200 méterrel csökkenne le a víz szintje, amely egy Ibériai-félsziget méretű ,,új élettér" kialakulását jelentené. A mesterséges kiszárítással lényegében a 6 millió évvel ezelőtt lezajlott messinai sókrízis földrajzi állapotát lehetne visszaállítani, amikor is a Földközi-tenger 700 ezer évre teljesen elzáródott az Atlanti-óceántól a miocén kor végére.

ATLANTROPA-SÖRGEL.jpgHerman Sörgel egy korabeli fényképen (Fotó: Cad.architektur.tu-darmstadt.de)

Herman Sörgel mind a kancellárnak, mind az 1929-ben Lipcsében több nyelven is kiadott könyvében úgy fogalmazott, hogy ,,csak az Atlantropa-projekt által lesz képes az európai civilizáció fennmaradni, önellátóvá válni és versenyképes maradni az amerikai és a feltörekvő ázsiai országokkal szemben. (...) Ázsia örökre rejtély marad, hiszen sem az európaiak, sem a britek nem lesznek képesek ott hosszútávon fenntartani globális birodalmukat - tehát közös európai erőfeszítéssel Afrikát kell gyarmatosítanunk. (...) A Földközi-tenger területének lecsökkentése lehetővé tenné a hatalmas mennyiségű villamos energia előállítását, amely garantálja iparunk növekedését. Ellentétben a fosszilis tüzelőanyagokkal, a vízenergia sohasem szűnne meg. (...) Öntözés és vízvezetékek segítségével a Szaharát egy hatalmas oázissá tehetnénk, Afrika belsejében pedig három tenger méretű mesterséges tavat [Kongó-, Csád- és a Botswana-tenger] tudnánk létrehozni. A masszív közmunka több mint egy évszázadra enyhítené a munkanélküliséget, a túlnépesedést és az afrikaiak bevándorlását Európába. A Közel-Kelet ellenőrzése kiegészítő energiaforrásként és védőbástyaként is jó szolgálatot tehet Atlantropa fehér népeinek a sárgaveszedelem ellen."

ATLANTROPA-FÖLDKÖZI.jpgAtlantropa kialakulásának korabeli tervrajza és számítógépes modellje (Fotó: Cad.architektur.tu-darmstadt.de, Montázs: Falanszter.blog.hu)
Gibraltár

Herman Sörgel a Gibraltári-szorosba kezdetben öt darab gátat tervezett a svájci Bruno Siegwart mérnökkel közösen, amelyek teraszos elrendezésüknek köszönhetően, egyenként 100 méterrel csökkentették volna le a mediterrán-medencébe beömlő Atlanti-óceán vízszintjét. Ezeket a korai látványképeket prof. Michael Zeno Diemer müncheni festőművész készítette el. 1931-ben a mérnök újratervezte a konstrukciót, s Peter Behrens építésszel közösen már csak egy hatalmas méretű főgátban gondolkodott. A patkó alakú műtárgy helyét azonban nem a szoros legkeskenyebb szakaszán, hanem attól nyugatra, Tarifa és a marokkói Tanger feletti Minar község között húzták meg. A 35 kilométer hosszú műtárgyat 2,5 kilométer szélesre és 500 méter magasra képzelték el. A gát tetejére 2x2 sávos autópályát, két vasúti sínpárt (amelyen a tervek szerint 1950-től már a 3 méteres nyomtávú kétszintes Breitspurbahn szupervasút közlekedett volna) valamint 17 négyzetkilométernyi erőműtelepet terveztek. Az építmény persze nemcsak vízszintesen lett volna gigantikus méretű, hanem függőleges irányban is. A létesítmény közepére ugyanis egy 400 méter magas ,,amerikai stílusban megépített" felhőkarcolót álmodott meg a két építész, amely irodaházi funkciói mellett kilátóként, szállodaként, légvédelmi platformként és a rodoszi kolosszus mintájára Atlantopa ,,ikonikus tengeri bejárataként" kívánták működtetni. A gibraltári főgát -az építészek számítása szerint- 1 millió munkással, 5 milliárd köbméter föld megmozgatásával 10 év alatt készült volna el.

A világ legnagyobb gátja persze a Föld legnagyobb vízerőműve is lett volna. A korabeli számítások szerint a vízerőmű kezdetben 49.000 MW energiát termelt volna, amely 1927-ben négy és félszer több villamosenergia-produktumot jelentett, mint az összes német erőmű akkori energiatermelése. (A 2009-ben átadott kínai Három-szurdok gát-, amely jelenleg a világ legnagyobb vízerőműve- mindösszesen 22.500 MW teljesítményre képes.) Herman Sörgel 1938-ban ellenben már úgy kalkulált, hogy a Gallipoli-gát megépülése után csak a gibraltári vízerőmű 1960-ra már 175.000 MW villamosenergiát, a modernebb turbinák alkalmazásával pedig 365.000 MW-ot lesz képes előállítani! (Összehasonlításképpen a Paksi Atomerőmű négy reaktorblokkja 2009-óta névlegesen összesen ,,csak" bruttó 2.000 MW teljesítményre képes.) Az Atlanti-óceán vízhozama által generált (leendő) villamosenergia-kapacitás egyébként nem volt a valóságtól elrugaszkodott ötlet. Daniel Garcia-Castellanos spanyol oceanológus 2009-es számítása szerint, amikor az óceán 5,3 millió évvel ezelőtt ismét áttörte a gibraltári hegygerincet, akkor 100 millió köbméternyi víz folyt be a mediterrán-medencébe másodpercenként, amelyet ,,néhány hónap, esetleg 2 év alatt töltött fel. Ez borzasztó nagy energia."

ATLANTROPA-GIBRALTÁR.jpgA gibraltári főgát tervei korabeli rajzokon és számítógépes modelleken, 3D-s animációkon (Fotók: Cad.architektur.tu-darmstadt.de, Montázs: Falanszter.blog.hu)
Gallipoli

Bár a Boszporuszon keresztül a Földközi-tenger évente alig 200 köbméternyi vízzel táplálja a Fekete-tengert, Herman Sörgel és Bruno Sigwart mérnökök úgy gondolták, hogy a török Çanakkale város magasságában kialakított 1,2 kilométer hosszú Dardanella-gáttal úgy fel lehetne duzzasztani a Fekete-tengert a Duna, a Volga és a Dnyeper folyók vízhozama által, hogy az áramlás megfordításával az egy 80.000 MW-os teljesítményű erőmű megmozgatásához is elegendő lenne. Terveik szerin a 16 darab, 8 méter átmérőjű csövön keresztül ,,átfolyatott tengervíz" az egész Balkán-félszigetet és Dél-Oroszországot elláthatta volna energiával.
Cap Bon

A két főgát elkészültével a német építészek évi 165 centiméteres apadást prognosztizáltak a Földközi-tengeren. A víztömeg folyamatos zsugorodása miatt 120-160 év alatt teljesen megsemmisült volna a ma ismert dalmát-, görög- és török szigetvilág. A kiszáradás miatt az Adriai-tenger északi része már nem Velencénél vagy Triesztnél, hanem az olasz csizma sarkantyújánál, a Gargano-félsziget- Dubrovnik vonalnál kezdődne. Korzika, Szardínia, Szicília és Málta az Appennini-félsziget nyúlványaivá alakulnának át. Cagliarit, Palermót és Vallettát hajó helyett már csak busszal vagy vonattal érhetnénk el. Mivel a kiszárítás ellenére nagy-Tunézia és nagy-Szicília még mindig nem érne össze, így az afrikai Cap Bon-félszigetnél még egy újabb óriásgátat építtetett volna Herman Sörgel. A 66 kilométer hosszú műtárgy egy 20.000 MW-os kapacitású erőművet rejtett magában, amely azt használta ki, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjének vízszintje 100 méterrel lejjebb van, mint a nyugati oldala. A gát mellé képzelték el azt a kábelhidat is, amelyen a Berlin- Fokváros szupervonat közlekedhetett volna. A tuniszi erőművet Herbert Dübell mérnök 1932-ben tervezte meg.

ATLANTROPA-GÁTAK.jpgGátak, erőművek és hidak (Fotók: Cad.architektur.tu-darmstadt.de, Montázs: Falanszter.blog.hu)
Új kikötővárosok

Mivel a 120-200 évig tartó kiszárítás teljesen újrarajzolta volna a mediterrán-medence partvidékét, így rengeteg (egykori) kikötőváros közvetlen tengeri összeköttetését is meg kellett oldania a német építésznek-, hiszen a nagyobb települések közül, mint például Orán, Algír, Tunisz, Málaga, Valencia, Barcelona, Marseille, Toulon, Cannes, Monaco, Genova, Nápoly, Messina és Port Szuez 8-90 kilométerrel került messzebb a Földközi-tengertől. A probléma orvoslására olyan új futurisztikus megavárosok építését irányozta elő Herman Sörgel projektgazda, amelyeket gigantikus méretű csatornarendszerekkel kötöttek volna össze a régi tengerparti városokkal. Mindegyik új megapoliszt más- és más sztárépítész tervezte. A 2 millió lakosúra tervezett marokkói Új-Tangert például Peter Behrens és Alexander Popp; a ,,Rhône kikötőjének" nevezet Új-Marseille-t Lois Welzenbechers; Új-Genovát George Ferber és Wilhelm Appel drezdai építészek; Új-Messinát a lipcsei illetőségű George Wünschmann; Palesztina új városait (Haifa, Jaffa, Tel-Aviv) Erich Mendelssohn; Új-Kairót és Új Port-Szuezt Hans Döllgast.

Az Adria városai esetében nem születtek ilyen tervek. Mivel a Földközi-tenger melléktengerét a teljes kiszáradás fenyegette, így itt csak annyit tettek, hogy egy 450-500 kilométer hosszú, 800 méter széles csatornával kötötték össze a lagúnák városát a megmaradt Adriával. Ehhez a zömmel a Pó által táplált gyűjtőérhez kapcsolták hozzá jobbról-balról azokat a hajózható mellékcsatornákat, amelyek Triesztet, Chioggiát, Pulát, Rijekát, Ravennát, Riminit, Zadart, Anconát, Splitet, Makarskát, Pescarát és Barit kötötték volna be a Földközi-tenger megmaradt vérkeringésébe. Az új településeket folyamatosan, 100-120 év alatt kívánták felépíteni.

ATLANTROPA-ÚJ GENOVA.jpgRégi és Új-Genova (Fotók: Cad.architektur.tu-darmstadt.de, Montázs: Falanszter.blog.hu)
Pro és kontra

A gigantikus terv az I. világháborút épphogy kiheverő európai lakosság körében óriási sikert ért el. A média szuperlatívuszokban beszélt a tervről. Általánosságban elmondható volt, hogy a kontinens népei valamilyen békés páneurópai összeborulást véltek felfedezni a mérnöki koncepcióban, amely a Nagy Háború borzalmai után érthető is volt. Hasonló véleményen volt kezdetben Wilhelm Marx német kancellár is, ám az ország katonai vereségére, gazdasági helyzetére és pénztelenségére utalva, kedvesen visszautasította Berlin támogatását.

A világválság kibontakozásával, illetve a kontinens egyes országainak politikai radikalizálódásával, a tanulmány egyes részeit az 1936-os berlini olimpia alkalmából átszerkesztette Herman Sörgel. Az építész ekkor annyira azonosult Adolf Hitler árjaszemléletével, hogy a Földközi-tenger országainak többségét nem is akarta értesíteni, illetve észrevételeiket meghallgatni az esetlegesen elinduló építkezés rájuk vonatkozó hatásairól. A mérnök az egyik egyetemi előadásán állítólag így fogalmazott ekkor: ,,Jugoszlávia népei saját önfenntartásukra sem képesek, nemhogy, hogy egy magasztos eszmei cél érdekében közösen dolgozzanak. Pillanatnyi, mondvacsinált gazdasági sikereik egymás kirablásából áll. (...) A görögök-, akiknek országa csak törött oszlopok raktára- mind lusta és helóta. Államszervezési gyakorlatuk miatt bár a törökökben megvan a potenciál, de míg reformjaikat nem viszik [Kemál Atatürk] végbe, addig nem számíthatunk rájuk. Közel-Kelet és Észak-Afrika népei mind önös, saját érdekeit kereső kufár. Nem hiába uralkodnak felettük évszázadok óta a törökök, az angolok, a franciák és az olaszok. (...) Egy ilyen terv megvalósítására csak Európa vezető népei képesek."

A gigantikus beruházásokban gondolkodó Adolf Hitler azonban Atlantropa tervére ügyet sem vetett. A ,,német élettér" kiterjesztését ugyanis ő nem egy a ,,Mediterráneum és Afrika [alsóbbrendű] népeinek inkább kedvezőbb területi összeköttetésben" látta, hanem a keleti orientációban, amely érvelése szerint sokkal olcsóbban kivitelezhetőbb, és pár év alatt ,,elérhetőbb cél" is volt. A náci pártot ráadásul annyira idegesítette az Atlantopa-terv, hogy az építésznek megtiltották, hogy tovább publikáljon. A 192 várost alapító Benito Mussolini szintén fenntartásokkal fogadta a projektet. Líbia 1911-óta eleve olasz gyarmat volt. Azáltal, hogy Rómából szárazföldön is elérhetővé vált Tripoli és Észak-Afrika,Olaszország geopolitikai és gazdasági helyzete nem lett volna jobb. Ráadásul a gátak miatt halászok tízezreit kellett volna földművessé átképeznie a taljánoknak. Franciaország hasonlóan vélekedett. A velenceiekkel közösen ők (is) attól féltek, hogy ősi tengerparti városaik elnéptelenednek majd az új beruházások miatt, amelyekre -a tenger hiánya miatt- már a turisták sem lesznek kíváncsiak. Nagy-Britannia úgy látta, hogy a gibraltári főgát megépülésével drasztikusan csökkenne majd politikai, gazdasági és katonai befolyása a térségre. A semleges Svájcból (Genfből) irányított ,,kontinentális érdekű" projekt miatt ugyanis előbb-utóbb elveszítenék Egyiptomot, Máltát és Gibraltárt. Ugyanez a félelem töltötte el a Kreml urait is. Ők a Gallipoli-gát megépülése miatt látták úgy, hogy csökkenni fog a befolyásuk a régióban. A tervért egyedül a skandináv országokban lelkesedtek. Ez érthető volt, hiszen Stockholm és Koppenhága számára ekkor még úgy tűnt, hogy a beruházás nem fogja majd érinteni országuk területét, ráadásul a nyári szezonban állampolgáraik modernebb és kényelmesebb házakban nyaralhatnak majd a Földközi-tenger partján.

ATLANTROPA-VÁROSOK.jpgA Földközi-tenger és az Atlanti-óceán új kikötővárosai (Fotók: Cad.architektur.tu-darmstadt.de, Montázs: Falanszter.blog.hu)

,,A szovjetek kelet-európai, közel-keleti és afrikai előretörése" miatt bár a II. világháború után ismét foglalkoztatni kezdte a szövetségeseket a Sörgel-féle terv megvalósítása, ám annak horribilis kivitelezési költsége (csak a gibraltári főgát 200 milliárd amerikai dollárt kóstált) és az olcsó nukleáris energia elterjedése miatt, 1952-ben végleg lemondtak az angolszászok a német építész álmáról. Persze ehhez a tényhez hozzájárult az is, hogy ebben az évben a Müncheni Egyetemen tartott Atlantropa-előadásáról hazafelé bicikliző Herman Sörgelt a nyílegyenes, jól kivilágított utcán egy autó halálra gázolta. A kocsi sofőrjét soha nem találták meg. Baleset volt, vagy gyilkosság? Sohasem tudjuk meg...

2012-ben a Darmstadti Műszaki Egyetem szakemberei számítógépes programok segítségével lemodellezték az Atlantropa-tervet. Az eredmények kiábrándítók lettek. A kiszárított Fekete-tenger minimum egy, radikális környezetvédők állítása szerint 9,5 méterrel növelte volna meg a világtenger vízszintjét, amely komoly árvízvédelmi beruházásokat követelt volna meg New Yorktól Rióig, Sydneytől Los Angelesig, Londontól Szentpétervárig. Biztonságpolitikai szempontok alapján a gibraltári főgát állandó kiszolgáltatottsági helyzetben volt. Háború, terrortámadás vagy baleset esetén, az átszakadó főgát megaszökőárat zúdíthatott volna a mediterrán-medencére, elpusztítva mindazt, amit időközben itt felépítettek. Ráadásul katonai támadás nélkül is megsemmisülhetett a gát, hiszen pont egy lemeztektonikai válaszvonalra akarták ráépíteni. Az erőműre kifejtett víznyomás miatt még aktívabbá vált volna a régió vulkáni és a szeizmikusan tevékenysége-, elég csak a mai napig aktív Etna, Stromboli és Vezúv vulkánokra gondolni. A Földközi-tenger kiszárításával párhuzamosan a talajvíz és az esők gyakorisága is csökkent volna, amely a part menti zónák elsivatagosodását, s így a terméshozam csökkenését vetítette előre. A Földközi-tenger és az Atlanti óceán közötti hőcsere megszüntetésével a Golf-áramlat szinte trópusi övezetté változtatta volna át Nagy-Britannia és a skandináv országok éghajlatát. Ezen túlmenően súlyos ökológiai következményekkel is számolni kellett. A maradék tenger sótartalmának növekedése miatt több ezer faj kipusztulása volt prognosztizálható. A 100 méter magas zsilipek ellenére Európa nemzetközi hajóforgalma is jelentősen lecsökkent volna, hiszen a Gibraltári-szorosból az óceánra kijutás lehetősége 14-ről 2 kilométerre csökkent volna le. Ez az árak emelkedését is maga után vonzotta. Herman Sörgel utópisztikus terve így összességében több kárral járt, mint haszonnal.

Jamrik Levente


http://falanszter.blog.hu/2013/08/09/atlantropa_a_nemetek_mesterseges_kontinense
 
 
0 komment , kategória:  Érdekesség  
Lézerfegyverrel lemetszett teljesen szabályos hatalmas jégtá
  2013-07-19 08:28:20, péntek
 
  Lézerfegyverrel lemetszett teljesen szabályos hatalmas jégtáblák az Antarktiszon. Elképesztő! - See more at: http://www.vilagvege2012.hu/2012/10/04/lezerfegyverrel-lemetszett-teljesen-szabal yos-hatalmas-jegtablak-az-antarktiszon-elkepeszto

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=SF23HPgU8cg
 
 
0 komment , kategória:  Érdekesség  
Szenzációs felfedezés: Egész Európát behálózó kőkorszaki ala
  2012-11-01 13:58:10, csütörtök
 
  Szenzációs felfedezés: Egész Európát behálózó kőkorszaki alagútrendszert találtak



Kőkorszaki ember által készített, hatalmas földalatti járatokból álló, egész Európát Skóciától Törökországig szerteágazva behálózó rendszert találtak kutatók. Egyszerűen csak földalatti szupersztrádának nevezik.

A német archeológus Dr Heinrich Kusch állítása szerint alagutak létezésének bizonyítékait találták meg az egész kontinensen több száz neolítikum korabeli település alatt.

Könyvében - Egy ősi világhoz vezető földalatti kapu titkai (Secrets Of The Underground Door To An Ancient World) - azt állítja, hogy maga a tény, hogy ennyire sok alagútjárat vészelte át a 12000 évet, mutatja, hogy az eredeti csatorna-hálózat még ennél is jóval hatalmasabb volt.

- "Bajorországban (Németország) 700 méternyi hálózatot, Stájerországban (Ausztria) 350 m alagutat találtunk" - mondja.

- "Egész Európa alatt több ezer volt belőlük - az északi Skóciától le a Földközi-tenger vidékéig.

- "Legtöbbjük nem nagyobb, mint egy "féregjárat" - csak 70cm széles - de ahhoz épp elég széles, hogy egy ember keresztül bújjon rajta."

- "Számos zug tarkítja a járatokat, néhol kiszélesedik, vannak ülőhelyek, tárolókamrák és szobák. Nem mind kapcsolódnak egymáshoz, de együtt egy hatalmas földalatti hálózatot alkotnak."

Számos szakértő véli úgy, hogy a hálózat egyfajta védelem lehetett ragadozók ellen, míg mások hiszik, hogy az összekapcsolt járatokat a mai szupersztrádákhoz hasonlóan használták emberek, hogy biztonságosan utazhassanak a felszínen dúló háborúktól, erőszaktól, de akár az időjárástól függetlenül.

A könyv megjegyzi, hogy nagyon gyakran a járatok bejáratánál kápolnákat emeltek, talán azért, mert az Egyház félt, hogy pogányok örököljék az alagutakat, ami semlegesíthette volna befolyásukat.


Forrás: Dailymail
2012. november 01.

http://www.jovonk.info/2012/11/01/szenzacios-felfedezes-egesz-europat-behalozo-ko korszaki-alagutrendszert-talaltak
 
 
0 komment , kategória:  Érdekesség  
Nemzetvesztő királynék V. rész - Géza fejedelem, Adelhaid é
  2012-07-02 13:11:44, hétfő
 
  2012-06-22. 17:14
Nemzetvesztő királynék V. rész - Géza fejedelem, Adelhaid és Koppány

Adelhaiddal, Géza fejedelem második feleségével érkezett tízezer fegyveres lovag a pilisi királyi udvar közvetlen közelében telepíttetett le. Mondván, a keresztény asszony ne érezze idegenül magát a pogány Pannóniában, vegyék körül az övéi. Csakhogy e siserahad inkább volt cseh, német, semmint lengyel. S nemcsak Adelhaidot vették körül. Gézát, (miként majdan a bajor Gizella kísérete Istvánt, a fiát) elszigetelték a népétől. Magyar, ki szólni kívánt a fejedelem-királlyal, rajtuk keresztül jutott csak be az udvarba. S akkor sem biztos, hogy az uralkodó, hanem inkább Adelhaid vagy az udvaroncai elébe került.


Géza fejedelem (Österreichische Nationalbibliothek, Wien)
A krónikaíró szerzetesek a korabeli eseményeket századokkal később foglalták írásba; s nagy előszeretettel burkolták az isteni rendelés mezébe az igencsak földi eredetű erőszakot, kényszert: Gézát ,,égi szózat" (esetleg az asszonya, Adelhaid) ,,figyelmeztette, hogy a keresztyén hitet és keresztséget vegye föl".1 Így aztán 994-ben a fiával, a 969 táján született Vajkkal és az egész háza népével együtt kereszténnyé lett.2 A Prágából meghívott Adalbert (Vojtěch) püspök keresztelte meg őket, s készítette elő a terepet Némethonból való fegyveres sereg és számos lovag érkezésére.3 Ezzel kezdetét vette a Quedlinburgban kiagyalt terv: Pannónia német érdekkörbe vonása.

Adalbert (Vojtěch) püspököt agyonütik a poroszok (részlet a gneseni Dóm kapujáról, Lengyelország)
A fejedelmi udvarban ügyködött az Apuleiából való, a magyar forrásokban Tata néven említett San Severino-i Adeodat gróf, Vajk első nevelője. Térítés dolgában nem bizonyult eléggé erélyesnek, s rövidesen felváltotta a királyi családot megkeresztelő, nagy eréllyel térítő harcias Adalbert. Ez egyháziakat idegen lovagok, fegyveres csapatok4 követték, hogy fegyverrel támogassák a térítés munkáját.5
- Wolfgerrel és Hedrikkel, a két hennebergi gróffal 300 lándzsás katona érkezett.
- A bajor wasserburgi Wencellint, Koppány gyilkosát negyven fegyveres kísérte.
- A Szentföldre igyekvő sváb Hont és Pázmán hadával Géza segedelmére Pannóniában maradt.
- A lébéni Poth, más néven Ernestin sok ,,vitézzel jött Magyarországba"... és így tovább.
Csupa-csupa német, lengyel egy szál se, legalábbis a krónikák szerint nem.

Hont/Hund lovag kutyafejes zászlajával és pajzsával (iniciálé a Képes Krónikából)
A keresztségben mind Géza, mind a fia, Vajk a Stephanus (koszorúzott) nevet kapta. Emiatt nevezik a német évkönyvek Gézát királynak, holott a magyar hagyomány szerint az első nyugati értelemben vett király a fia, István volt. ,,Az égi trónról jöve szózat" egyúttal arra is intette Gézát: ,,mivel keze embervérrel volt fertőzve, nem vala alkalmas a hitre téríteni illy nagy nemzetet... ennek véghez vitelét a felséges isten kegyelme a tőle származandó Szent Istvánra bízta vala."6
A bécsi udvarból előkerült latin nyelvű magyar krónikák Géza szigorát, kegyetlenségét emelik ki: A parancsai teljesítését megkövetelte, az ellenszegülőket kegyetlenül megbüntette, leverte. Már az országlása kezdetén amennyire keményen bánt az övéivel, olyan engedékeny volt a keresztények és az idegenek iránt. A királyné és a környezete, továbbá a pap-tanácsadók hatására minden eszközzel igyekezett őseinek a nemzettel megosztott hatalmát a saját kezében összpontosítani. S éppen ez volt a német-római császár célja.
Utólag, 1000 év távolából és a bekövetkezett események ismeretében úgy tűnik, Géza a saját udvarában elszigetelődött. Idegen papok, lovagok vették körül. Feltűnő a krónikások, és későbbi történészek igyekezete, hogy Gézát vérszomjas, kegyetlen tirannusként tüntessék fel. Minden magyarellenes ténykedést, kegyetlenséget, erőszakot neki tulajdonítottak: Elrendelte a hittérítést, holott még meg sem kereszteltetett. Követséget menesztett Európába, hogy lovagokat toborozzon a népe ellen. Kegyetlenül pusztította a saját fajtáját az idegen érdekek kedvéért. Ő, csakis ő ostorozott, büntetett, hogy a hazáját a magyarjaival együtt mielőbb német érdekkörbe terelje. Mintha Adelhaid és a környezete ártatlan bárány lett volna.
A latin nyelvű krónikák mindegyike Mária Terézia korában került elő. Ez gyanakvásra ad okot. Talán valahol a bécsi császári levéltár zárolt zugában rejtezik a magyar ősgeszta. A krónikaírók abból meríthettek, s a mindenkori politikai kívánalomnak megfelelően csűrték-csavarták a magyar eseményeket. Nagy gondossággal bizonyos részeket kihagytak, bizonyos részeket beleírtak, de azért imitt-amott elszólták magukat:
Kézai Géza szelídségét, engedékenységét, befolyásolhatóságát említi fel:,,...nemzete megtérítése dolgában s a mivel tartozott, szent Adalbert prágai püspök rendelése szerint nem mulasztotta el megtenni. Külde ezért követeket a keresztyén tartományokba, hogy óhajtását mindenkinek híreszteljék... sok ispánok, vitézek és nemesek jöttek hozzá a keresztények országaiból, némelyek Isten szerelméből, hogy a vezért a pogányok ellen, kik a hitet nem vennék föl, segítsék; mások, hogy ezen pogányoktól, üldözőiktől megszabaduljanak: mert a pogányságban élt nemzet kegyetlen üldözője vala a keresztényeknek."7
Pedig a magyarok számára nem voltak ismeretlenek a keresztény tanok. A hon-visszafoglalás után néhány évtizeddel Zombor, az erdélyi gyula kíséretében megjelent Pannóniában Hierotheosz és több bizánci térítőtársa. Erdélyben sokakat megtérítettek, megkereszteltek. Bulcsú, Ajtony és más előkelőségek megtérése nem mese. Az eredményes térítésért 950 táján Theophülaktosz, konstantinápolyi pátriárka Hierotheoszt Turkia (Pannónia) püspökévé szentelte. A bizánci kereszténység ismeretében a pannóniai magyarok a nyugati térítőket sem fogadták ellenségesen.

Bulcsu, magyar vezér megkeresztelése (948, Bizánc, XIII. századi görög miniatura)8
A térítéseket Pilgrin, lorchi érsek, majd Passau püspöke szervezte meg. VI. Benedek9 pápához írt leveléből kitűnik, a térítés eleinte valóban békében folyt: ,,Maguk a barbárok, ha mindjárt többen közülök még pogányságban sínylődnek, nem ellenzik alattvalóik keresztelését, s a papoknak megengedik, hogy járhassnak s kelhessenek, merre s hova nekik tetszik... A dolgok oly pontosan állanak, hogy az egész magyar nemzet hajlandó a szent hit elfogadására." 10
Géza az Adelhaid és Adalbert sugallta, a szkíta szokásjoggal ellenkező politikája miatt a nemzet támogatására nem számíthatott, ezért a fejedelemsége legelső évétől kezdve a haláláig folyvást külföldi szövetkezésben és a nyugati egyházban keresett támaszt. Minden bizonnyal nem tehetett mást. A keresztény lengyel asszony gondoskodhatott arról, hogy közvetlenül senki ne jusson Géza elébe: A saját alattvalói ellenében az országba édesgetett, s általa különösen kegyelt idegen lovagok és papok tanácsára, támogatására támaszkodott.
A jövevény németek előtérbe kerülése az ősi szokásaikhoz és jogaikhoz ragaszkodó magyarok érzületét méltán sértette: ,,A magyar nemzet nagyjai gyűlésre hivattak össze. E gyűlésen komolyan megintették őket, hogy kikeresztelkedjenek, mert ha nem, erőszakkal lesznek megkeresztelve Adalbert unszolására határozatba ment az is, miután nem tűrhető, hogy keresztények pogányoknak legyenek rabjai, az összes keresztény foglyok szabadon bocsáttassanak, ... sőt, mívelésre alkalmas telkeket kapjanak."11 Ez azt jelentette, hogy a magyar krónikákban község (communitas) néven emlegetett nemzeti gyűlés csak Géza idejéig gyakorolhatta a hagyományos szkíta szokásjogot, később már nem.
Az Adalbert vezényelte, a nemzet szellemétől idegen uralom népszerűtlen volt. Még gyűlöletesebbé tette Géza asszonyának, a férfias, iszákos, dölyfös, dühében az emberöléstől sem irtózó lengyel Adelhaidnak, továbbá az udvartartásának az ország dolgaiba való illetéktelen beavatkozása, a nemzet ősi alkotmányos jogainak felszámolására irányuló törekvése. (Adelhaidnak e tulajdonságait némely forrás ugyanezen szavakkal Gézának tulajdonítja. MV)
Az erőszakosan térítő szerzetesek nyomában loholó német fegyveresek először a gyepűvidéket szállták meg, szakították el a dunántúli részektől. A határt őrző magyarok nem összefogva, egymásra támaszkodva, hanem gyepűnként külön-külön harcoltak a betolakodó foglalók ellen; az egyesülés elmulasztása miatt a védelmi harcuk bukásra volt ítélve.
A magyarok és a németek közti háborúságról a latin nyelvű krónikák mélyen hallgatnak. Egyedül a pannonhalmi apátság 1001-ben kelt, I. Istvánnak tulajdonított un. ,,alapító okirata" tesz halovány említést róla. Ez okmányt megszokásból nevezik alapítólevélnek; a tartalmát tekintve valójában a veszprémi Szent Mihály Egyháza és a Pannonhalmi Apátság közti javadalmi vita záróokirata. Az eredete12 vitatott, mégis van benne néhány olyan adat, miszerint az írnok tudott a Géza és István uralkodása idején lezajlott véres eseményekről, s különbséget tesz a németek és a gyepűvédő magyarok harca és a koppányi szabadságharc között.
A Pannonhalmi Alapítólevél ekkép utal a gyepűvédők szabadságharcára: ,,Midőn ugyanis a háborúk zivatara kitört s a németek és a magyarok közt nagy villongás támadt... (Ingruente bellorum tempestate, qua inter Theotonico et Ungaros seditio maxima excreverat.)13 Ez még Géza életében a teutonok, azaz a németek és a magyar gyepűvédők közti fegyveres, egymástól elszigetelt harcára utalhat. Megpróbálták útját állni a német-római bekebelezésnek.
A 948-949 táján született Géza, Taksony fia 972-ben, az atyja halála után lett a magyarok vezére. 25 évnyi uralkodás után, 997-ben, 48 éves korában hirtelen hunyt el.14 A feladatát bevégezvén, a továbbiakban nem volt rá szükség. Sem a halála körülményeit, sem a nyugvóhelyét nem említik a források, pedig igazán ,,nagy szolgálatot tett" a nyugati kereszténységnek, s a német-római császárnak: Visszavonta a határt a Lajtáig, beengedte a fegyveresek kísérte hittérítőket, birtokhoz segítette a kóbor lovagokat, a keresztény szolgákat, s szolgává tette becsületes, tisztességes, hithű népét. Igaz-e, nem-e, a kezéhez sok vér tapadt: S a római keresztény egyház szerint az ilyen embert, lett légyen az fejedelem vagy közrendi, soha nem illette kegyelet. Géza tehát befejezvén a küldetését és meghalt. A fiára, a friss erejű, fiatal, makulátlan életű, Istvánra korlátlan királyi hatalmat hagyott örökül.

A Pannonhalmi Apátság ,,alapítólevele" (Valós adatokat tartalmazó II. Endre király korabeli koholmány)
,,A pannóniaiak országa a boldog ifjú akaratára figyelmezett"15, vagyis létrejött az egyszemélyes vezetés: A magyar alkotmányos szkíta szokásrendet felváltotta a nyugati országokban szokásos abszolutisztikus egyeduralmi kormányzás. ,,Géza és István a pápa, illetve az egyház hatalmának kétségkívül önkényt ajánlkozának alávetni magokat..."16 Cserébe mind a német-római császártól, mind a pápától támogatást kaptak, csakhogy mielébb létrejöjjön a német módra megszervezett, ellentmondást nem tűrő, despotikus egyeduralkodói hatalom. Géza és a környezete erőszakos kormányzása megbontotta az ősi szkíta államjogi viszonyokat. Ez szerfölött kedvezett a német-római császár és a pápa egybefonódott politikai és vallási bekebelezési törekvéseinek. Ám az ország keresztény állammá való szervezését nem ő, hanem István végezte el. Rá hárult a feladat, hogy befejezze az atyja megkezdett ,,művét", s végérvényesen a ,,kereszténység aklába" terelje népét.

István király névjegye a pannonhalmi alapítólevélről
Ezt elégelték meg a dunántúli vezérek, elégelte meg a dunántúli nép. Koppány, somogyi vezér főségével nemzeti ellenállás, fegyveres felkelés kerekedett. Özönlöttek a dunántúli fő-és közrendi magyarok Koppány zászlaja alá.
A Pannonhalmi Alapítólevél ekképp utal a Koppány vezette szabadságharcra: ,,... a polgári háború veszedelme által szorongattatván, Somogy vármegye ki akarván űzni engemet atyáim székéből... (uolente comitatu quodam nomine sumigiense patna me sede repelle...)"17 Koppány név szerint nem említtetik, de a krónikák neki, Somogyország vezérének tulajdonítják e ,,felségsértő" szándokot.
Koppány halálát részletesen leírják a krónikák. Koppány hada nem Esztergomot, a fejedelmi székhelyet támadta meg, hanem Veszprém, a német lovagok központi fészke, Gizella királyné székhelye ellen vonultak. A hősiesen harcoló magyarok vereséget szenvedtek, Koppányt megölték, lefejezték, testét szégyenteljes módon, a magyar lelkiségtől idegen, német kegyetlenséggel felnégyelték. Elfogott vitézeit megtizedelték, az életben hagyottak javait elvették, szolgaságba taszították. Az elkövetők, Istvánnal az élen az egyháztól feloldozást nyertek: Mondván, Istennek tetsző tett volt a kereszténység ellenségeinek ilyetén megsemmisítése.
A sokadik, de az első félországra kiterjedő magyar szabadságharc elbukott. Az eladdig születési jogon szabad magyar szolga lett a saját hazájában.
Koppány, az Árpádok legidősebb tagjaként a szkíta szokásjog, illetve a Vérszerződés értelmében teljes joggal tartott igényt a megüresedett fejedelmi székre. Úgy vélte, Somogyország uraként és a csatlakozott dunántúliakkal elegendő katonai erővel rendelkezik, hogy megszabadítsa az országot az idegenektől, kiűzze a tűzzel-vassal térítő papokat, s visszaállítsa az ősi jogrendet, amikor nem volt még különbség magyar és magyar között. Szabadságharca a Vérszerződés értelmében jogos volt: ,,A hazát eláruló, a magyarság és az ország vesztét okozó, az idegenek szabad prédájává tevő hatalom, továbbá az azt elősegítő felelős személyek elleni minden megmozdulás és szabadságharc törvényes... és jogos ma is a magyarság minden, a nemzeti függetlenségért folytatott fegyveres vagy fegyvertelen megmozdulása."18
A nemzeti felkelés Géza fejedelem elhunyta után, 997-ben vagy 998-ban tört ki.
A krónikák rútul megrágalmazták a becsületes, a szkíta szokásjogokhoz ragaszkodó Koppányt: ,,Géza fejedelem halála után Koppány Szent István király anyját vérfertőző házasságban (per icestuosum copulare connubium) magához akarta kötni, Szent István királyt meg akarta ölni, és a fejedelemségét a maga hatalma alá akarta hajtani."19
E rágalmat a mai történetírás is tényként kezeli, elfogadja, sőt elméleteket gyárt hozzá. Pedig elegendő lenne egybevetni a krónikaírók említette ,,tényeket" a korabeli magyar szokásokkal, a szkíta szokásrenddel, s rögtön kipukkadna évszázadok alatt óriásira növesztett hazugság-léggömb.
A magyar források elhallgatják, de Géza özvegye nem Sarolta, az erdélyi Gyula leánya, hanem a lengyel Adelhaid volt. István édesanyja nem sokkal a fia születése után meghalt. Így Thuróczy előadása csak Adelhaidra vonatkozhatott.

Koppány lefejezése. A nyakában ott van a Nap-jelkép, a szkíta aranykorong. (Képes Krónika)
A lengyel források szerint Adelhaid20 Géza fejedelem halálának évében, 997 szeptemberében Esztergomban 42 éves korában elhunyt. Ezután sem a német, sem a lengyel források nem említik. A halálának körülményei ismeretlenek.
Érdekes módon a fejedelmi pár egyazon évben halt meg. Vajon támadás érte őket? Méreg vette el az életüket? Esetleg mindketten egyszerre vagy közvetlenül egymás után természetes halált haltak? Csak találgatni lehet.
Vajon miként vehette volna Koppány feleségül, ha meghalt?
Ha feltételezzük, hogy Géza valamivel előbb halt meg, mint Adelhaid, akkor Koppánynak nagyon gyorsan kellett érvényesítenie a régi magyarok állítólagos levirátus-szokását, hogy feleségül vegye az özvegyet, s a kezével együtt elnyerje az országot.
A levirátus intézménye keleten dívott: Az özvegységre jutott asszony a vagyonával (hozományával) együtt a meghalt férj legidősebb férfirokonának a tulajdonába ment át. Csakhogy ez a magyaroknál kissé másképp festett: A régi magyarok egy feleséget tartottak. A krónikákban szó nincs a több feleségről. A sok feleséget tartó bihari fejedelmet, emiatt méltán gúnyolták Mén-Marótnak (Csődör-Marótnak).
A régiségben, de a közelmúltban is némely magyar vidéken valóban szokás volt, hogy a magyar asszonyok férjük férfi testvéreit öregebbik vagy kisebbik uruknak szólították. Ám ez inkább arra utalhatott, hogy az özvegyet a magyar nagycsalád felkarolta, nem hagyta a sorsára. Bizonyára az is előfordulhatott, ha valamely feleséges ifjú ember meghalt, az özvegyét, a nőtlen testvére vette el. A magyar házassági erkölcs híres volt. A XI. században Pannóniát látogató arab utazók írják, a magyar asszonyok még akkor is hűséggel várták vissza a párjukat, ha azok évekig idegenben háborúskodtak.21
Ha a levirátus intézménye megvolt a régi magyaroknál, akkor azt szigorúan az elhalt férj, jelen esetben Géza fivére érvényesíthette. Ám Géza és Koppány rokoni kapcsolata mindmáig nem tisztázott. A XIV. századi Képes Krónika említi először, hogy Koppány vezér Tar Zerind22 fia volt, s anyai ágon I. István nagybátyja lehetett: ,,Koppány és István anyja között valami rokonság létezett"23
Leginkább az mond ellent Koppány házasulási szándokának, hogy Géza asszonya idegen volt, keresztény. S a somogyi vezér éppen ellenük, az idegenek ellen fogott fegyvert. Emiatt nem feltételezhető, hogy a magyarokra romlást hozó idegen asszonyra ácsingózott volna.
A krónikák Koppányról szóló tudósításai a hógolyó-elven alapulnak. Egy bedobott hírt egyre vadabb dolgokkal kiegészítve görgetik tovább:
Az 1200 tájáról való Anonymus-krónika Koppányt nem említi. Nagyjából Géza születéséig, s a besenyő Thunuzóba tragikus haláláig tárgyalja a magyar eseményeket.
István király nagyobbik legendája24 Koppányt néven nem nevezi, de az ,,ördög" megnevezés, bizonnyal rá vonatkozik: ,,De minden jónak ellensége az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög, hogy Krisztus növendékének szent eltökélését rontsa, ellene belső háborúságot támasztott"
Szent István kisebbik legendája25 Koppány nevét szintén az ,,ördöggel" helyettesíti: ,,Néminemű nemesek,... látván, hogy mit megszoktak, elhagyni kényszeríttetnek, az ördög sugalmazásából, miket a király meghagyott, azokat megvetetették és maguk kedvének szerint való elsőbbeni szokásaikra visszahajlítván lelküket, ellene hadbaszálltak."
A XIII. században, Kun László idejében élt Kézai az események időrendjét keveri. I. István koronázása utánra teszi a Koppány felkelését, holott azt legalább 3 évvel megelőzte. Említi Koppányt (Cupan), de nem szól a házasulási szándékáról: ,,Szent István királyt tehát megkoronázzák, s ő, miután Koppány vezért megölte s anyai nagybátyját Gyulát feleségével és két fiával Erdélyből Magyarországba hozta..."26
Az 1370 táján íródott Bécsi Képes Krónika azt is tudja, hogy Koppány ,,... Tar Zerind fia volt és már Szent István király atyja Géza vezér idejében vezérséget viselt; Géza vezér halála után... Szent István király anyját vérfertőző házasságra kívánta, meg akarta ölni Szent Istvánt, hogy vezéri részét a maga hatalma alá hajtsa. Somogyi vezér volt."27
Az 1486/7-ben íródott Thuróczy-krónika28 szóról szóra ismétli a Képes Krónikát.
Újkori példaként megemlítendő, miként áll be a Koppányt gyalázók sorába Toldy (Schedel) Ferencz irodalomtörténész. Az Érdy kódexből idézi Szent István legendáját: ,,Mikoron szent István királynak atyja Gejsza kimult volna, támada fel ez gonosz kegyetlen herceg (Koppány), akarván István király anyját gonoszság szerént magának venni." A lábjegyzetben megjegyzi: ,,E szó: anyját, a codexben hiányzik."29 S az olvasó ha nem olvassa el a lábjegyzetet, Koppány erkölcstelen, gonosz volta tudatosul benne.
A mai hivatalosított történelemtudomány a Képes, a Thuróczy és a későbbi írások nyomán felkapta, és az idegen-ellenes nemzeti felkelés egyik okának tartja, hogy Koppány az uralkodói hatalomért I. István király anyjával vérfertőző házasságra kívánt lépni. A krónikaírók a nemzeti felkelés vezetőjét erkölcstelennek és gyűlöletesnek állították be. Koppány, a magyarság tragikus hőse nem volt sem becstelen, sem erkölcstelen, csak a jogtalanságnak és a kereszténység erőszakos terjesztésének ellenszegülvén végzetszerűen elbukott. S a vesztesre minden időben kígyót-békát kiabáltak.
Koppány hibájául róható fel, hogy jellegzetesen magyar módon (talán virtusból) hitte, egyedül is bír az idegen megszállókkal, s nem hívta segítségül a Dunán túlnanról és Erdélyből a többi magyar vezért csapatostul. Így esett a későbbi istváni tisztogatás áldozatául Ajtony, az erdélyi Gyula és a bolgár Keán vezér.30 A magyaroknak e nemzeti jellemvonása nem csupán Koppány idejében, hanem az utána következő években, évszázadokban, a magyar történelemben végestelen végig végzetesnek bizonyult.
A magyarság ezredév alatt sem okult ősei tévedéséből, pedig a történelme sugallja: A magyar egyedül nem, idegennel semmiképp sem, de összefogva győzedelmeskedik.
Marton Veronika
(Forrás: martonveronika.freeblog.hu)
Az oldalon található valamennyi bejegyzés Marton Veronika szellemi tulajdona. Is licensed under Creative Commons - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 3.0 Unported License.
Kapcsolódó: Marton Veronika: Nemzetvesztő királynék, IV. rész
1 Kézai Simon mester magyar krónikája, Ráth Mór, Pest, 1862., 85. p.
2 Szalay László: Magyarország története, Pest, 1861. I. 45-46-.pp.
3 Engel, Johann Christian von: Geschichte des Ungrischen Reichs, Friedrich Volke's Buchhandl., Wien, 1834., 101.p.
4 Kézai i. m. 85-93. pp.
5 Engel i. m. 101-102. pp.
6 Hartvik: Vita s. Stephani Hungariae proto regis (Szent István király élete), Podhradczky, Buda, 1836. III.(fejezet).
7 Kézai i. m. 86. p.
8 Magyarroszág története képekben,Gondolat, Bp. 1971. 28. p.
9 Más forrásokban VII. Benedek (MV)
10 Rerum Hungaricarum, Monumenta Arpadiana, Ed. Stephanus Ladislaus Endlicher, Scheitlin-Zollikofer, Sangalli, 1849., Vol. I., 131. p.
11 Engel i.m. 102-103. pp.
12 Az 1001-iki oklevél a történészek szerint álmű (anélkül, hogy a monostort illető adatok koholtak volnának) vagy II. Endre idejében korabeli adatok alapján készült hamisítvány. Erre utal a jóval később szervezett ,,comitetu" (vármegye) kétszeres említése; az egyes és a többes szám következetlen használata, s csak a német szóhasználatban honos ,,marchio" (őrgróf) említése. (MV)
13 Fejér: Codex Diplomaticus, I. 280. p. Ez oklevél világosan megkülönbözteti Koppány szabadságharcától. E német-magyar háborúskodás Géza idejében a magyar gyepük elfoglalásakor történt. (MV)
14 Wertner Mór: Az Árpádok családi története, Pleitz Fer. Pál Könyvnyomdája, Nagy-Becskereken, 1892., 24-25. pp.
15 István király nagyobbik legendája, VI. fej., Magyar Legendárium,Könyvbarátok Szövetsége, Bp. 65. p.
16 Horváth Mihály: Szent István első összeköttetései az egyetemes keresztény egyházzal =Századok, Buda, 1867., 19. p.
17 A pannonhalmi ,,alapítólevél" 8. sora
18 Marton Veronika: I. András király korabeli imák, Matrona, Győr, 2006., 32. p.
19 Thuróczy János: A magyarok krónikája, Európa, Bp. 1980., 96. p.
20 geni.com/people/Princess-Adelajda...
21 Még a XVIII. században is ez volt a jellemző. Két-három évszázados kitartó idegen hatásra lazultak fel a magyar erkölcsök, s lett a mai erkölcstelenség. (MV)
22 Némely XIX-XX. századi történész Tar Zerindet Géza testvérével, Mihállyal azonosítja. Ám ezt egyetlen forrás sem támasztja alá. Az alapja, minden bizonnyal, a Koppánynak tulajdonított ,,vérfertőző" házassági szándék lehetett. (MV)
23 Wertner i.m. 586. p.
24 Magyar Legendárium i. m. 65. p. (Szent Istvánnak, Magyarország királyának kisebb és nagyobb legendája az ausztriai Szent Keresztről nevezett monostornak XII. századbeli pergaminás legendáriuából való. Ford.: Tormay Cecil)
25 Magyar Legendárium i. m. 87. p.
26 Kézai i.m. 57. p.
27 Képes Krónika, Szépirodalmi Kvk., Bp.,1978., 72-73. pp.
28 Thuróczy János: A magyarok krónikája, Európa Kvk., Bp. 1980., 96. p.
29 Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története, I-II. Emich és Eisenfels könyvnyomdája, 1852., II. 153. p.
30 Marton Veronika: I. András király korabeli imák, Matrona, Győr, 2006. 37. p.

További részletek: http://kuruc.info/r/9/97790/#ixzz1zSk1otXd
 
 
0 komment , kategória:  Érdekesség  
Szulejmán szultán ismerte az ősmagyar fénytemplomok titkát -
  2012-06-25 16:45:10, hétfő
 
  Szulejmán szultán ismerte az ősmagyar fénytemplomok titkát - Szenzációs felfedezés Szigetvárott


2012. június 25. 10:19
Hunhír.info

Szenzációs fényjelenségre figyeltek fel az idén a szigetvári dzsámiban. Az év elején, január 25-én délután 15.15-kor napkitörést lehetett észlelni, és a fényfelvillanás úgy jutott be a dzsámiba, hogy a fénylabda a keleti falon egy könyvtartó vakablak kupolaívét milliméter pontosan kitöltötte. Szulejmán török szultán ismerte az ősmagyar fénytemplomok titkát. Mi több, Jézus keresztre feszítésének időpontját rögzíttette a speciális építészeti megoldáshoz kapcsolódó fényjelenséggel.

Azóta Király Lajos, a vár és a dzsámi idegenvezetője és önkéntes kutatója magyarázatot keres a történtekre.

Mint a bama.hu-nak elmondta, 1566. szeptember 6-án, Szigetvár ostroma idején itt hunyt el a fény uralkodójának is nevezett I. Szulejmán szultán, akinek a tiszteletére három hét alatt építették meg a várban a dzsámit, mely több formabontó építészeti megoldást is tartalmaz.

Az elvárható, hogy pontosan Mekka felé tájolták az épületet, de csepp formájú ablaka akkoriban egyedülálló módon az Allah szeme jelképet mintázta meg, az építmény akusztikáját pedig speciális vályogidomok falbahelyezésével alakították ki.

- Az év során csak januárban van itt jól érzékelhető fénymozgás, és bár a fényhatáshoz idővel hozzáigazíthatták a belső teret, de az lehetetlen, hogy egyszeri erős napkilövellés ilyen pontosan megrajzolja az ablakív vonalát. A véletlennek ellentmond az is, hogy Szulejmánnal kapcsolatban minden fennmaradt emlék a fényességét magasztalja - vélekedik Király Lajos.

Majd hozzáteszi: - A januári fényfelvillanás néhány másodpercig tartott, az ívkitöltés egy percen át volt látható, méghozzá pálforduló napján, Jézus keresztre feszítésének időpontjában. Hogy mindezt csak most vettük észre, annak az az oka, hogy itt január 25-én a napsütést ritkán lehet érzékelni. A 11 évente ismétlődő napkitörések pontos pillanata is változó, ilyen mértékű napkilövellés pedig még soha nem volt.

http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=55069
 
 
0 komment , kategória:  Érdekesség  
Élőnek titulálta a NASA a Guadalupei Szűzanya kegyképet
  2012-06-01 19:47:46, péntek
 
 

Élőnek titulálta a NASA a Guadalupei Szűzanya kegyképet

Dátum: 2012. June 01. Friday, 10:58

Hitvilág
A NASA közzétette a Guadalupei Szűzanya kegyképpel kapcsolatos vizsgálatainak eredményeit.

A kegyképen szemorvosi műszerekkel történő vizsgálattal megállapították, hogy Mária szemének retinája fény hatására - az emberi szemhez hasonlóan - kitágul és összehúzódik. A tudósok továbbá megállapították, hogy a szövet hőmérséklete, melyen a kegykép látható, állandóan 36,6 fok, mint egy egészséges ember testhőmérséklete...

Sztetoszkóppal is megvizsgálták a kegyképet, ekkor a tudósok Mária övénél 115 pulzus/perc mértek, mely egy magzat pulzusszámának felel meg.

A NASA mérnökei továbbá megállapították, hogy a festék, amellyel a kegykép készült, földön nem létezik és soha nem is létezett - írja a Tsn.ua internetes hírportál.

A 20. század elején a kegykép mellett valaki bombát robbantott, melynek eredményeképpen nagy sugarú körben minden elpusztult, a kegykép azonban egész és sértetlen maradt.

A tudosók érdekesnek találják, hogy Mária jobb karja világosabb, bal karja pedig sötétebb, ami szerintük a rasszok közötti egység fontosságát hivatott hangsúlyozni.



A Szent Szűz a feljegyzések szerint egy indiánnak, Juan Diegónak jelent meg 1531 telén a Tepeyac dombon, Mexikóvároshoz közel északra. A feljegyzések szerint egy aranyködbe burkolózó nő jelent meg, s arra szólította föl a férfit, hogy ,,menj a püspökhöz [...] azt akarom, hogy templomot emeljenek e helyen!" Juan Diegónak nem hitt a püspök, s másnap a találkozás megismétlődött. Diego másodszor is elment a püspökhöz, aki ezúttal azt mondta, elhiszi, hogy a Szűzanya megjelent ott, ha hoz egy jelet. Diego ismét találkozott a Szűzanyával, aki felküldte a hegytetőre, ahol csodálatos módon az évszak ellenére nyíló rózsát talált. Juan Diego egyszerű köntösében gyűjtötte össze a rózsákat és elvitte azokat Zumarraga püspökhöz. A főpásztor térdre hullott az elé táruló látvány előtt: a bennszülött szegényes öltözete, tilmája (bő köpeny) a Szűzanya képmásává változott. A helyen épült meg a Miasszonyunk-székesegyház, ahol máig őrzik Diego tilmáját.

Aldofo Orozco kutató fizikus beszámolója szerint nincs természettudományos magyarázat a tilma megmaradására. 10 év alatt tönkremennek a hasonló szövetek a helyi sós-nedves levegőn. Például az 1789-ben készített másolat, amit az akkori legfejlettebb technológiával készítettek és védő üveg mögé helyeztek, teljesen kifakult 8 év alatt. Ezzel szemben az eredeti, védelem nélkül kihelyezett tilmát több mint száz év alatt se károsította az UV-sugárzás, a sós-nedves levegő és a közelében meggyújtott több tízezer gyertya.

Az eredeti kép zarándokok tömegeit vonzza: az ikont őrző bazilikát a világ leglátogatottabb zarándokhelyének tartják, 2004-es mexikóvárosi adatok szerint csak december 9. és december 12. között tízmillió zarándokot fogadott, egész évben pedig a húszmilliót is eléri az idelátogatók száma.

Forrás: Kárpátinfó.net

Nemzeti InternetFigyelő

http://www.szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4748
 
 
0 komment , kategória:  Érdekesség  
A Naprendszer rejtélyei
  2011-05-01 19:33:13, vasárnap
 
  A Naprendszer rejtélyei
2011. május 1. 11:15:29

A világűr tele van megválaszolatlan kérdésekkel, s maga a Naprendszer is számos titkot rejteget. Repülő csészealjak ugyan a tudomány mai állása szerint nem léteznek, ám nélkülük is akad elmélkednivaló a Nap nevű közepes sárga csillag birodalmában. Íme a tíz legérdekesebb kérdés.

A Naprendszer alatt a legtöbb ember a Naptól a Neptunuszig, esetleg a pár éve kisbolygóvá lefokozott Plutóig terjedő zónát érti, holott ez csupán a helioszféra legbelső része, töredéke annak a területnek, ami a Nap gravitációs vonzáskörzetébe tartozik. De már ez a belső terület is sok megválaszolatlan kérdést rejteget. Például magára a földi életre vagy a Hold kialakulására sincs elfogadott tudományos magyarázat. A teljesség igénye nélkül nézzük, mi az a tíz dolog, ami leginkább foglalkoztatja a csillagászokat.

1. A Nap pólusainak rejtélye
Tizenhét évnyi repülés után 2007-ben az Ulysses űrszondának sikerült szokatlan szögből, a pólusok felől lefényképeznie a Napot, miután küldetéséhez méltón furcsa pályán, a Jupiter gravitációs parittyahatását kihasználva jutott el csillagunkhoz. Más szondák ugyanis rendszerint az egyenlítőjük felől közelítik meg az égitesteket. Az eredmény pedig megdöbbentő volt: a déli sarkvidékén a Nap felszíne jó 80 000 fokkal hidegebb, mint az északin. A jelenség azért is zavarba ejtette a tudósokat, mert független a csillag mágneses pólusainak vándorlásától, amelyek tizenegy évenként helyet cserélnek. Bebizonyosodott tehát, hogy a Nap déli féltekéjének más a szerkezete, mint az északinak, de hogy miért, arra egyelőre nincs magyarázat.

2. A Mars titka
A zöld emberkéket sajnálatos módon nyomokban sem tartalmazó szilikátbolygó igazi rejtélye, hogy miért annyira más az északi és a déli féltekéje geológiai szempontból. Északon ugyanis hatalmas hegyláncok gyűrődtek fel, köztük a Naprendszer legmagasabb ismert hegye, a 25 km magas Olympus Mons, a déli félteke viszont olyan lapos, mint a magyar Alföld, csak vörösebb. Egy csaknem százéves elmélet szerint ezt a laposságot egy hatalmas meteor becsapódása okozta, ám ennek ellentmond, hogy nem figyelhetőek meg a becsapódási kráter jellegzetes elemei, a kráterperem vagy a krátermag. Ráadásul a síkság nem is körkörös, hanem teljesen szabálytalan. Igaz, egyes tudósok ismét a már-már elvetett meteor-elmélethez fordultak, számításaik szerint ugyanis egy 2000 km körüli átmérőjű test becsapódása igenis okozhatott ilyen "kilapulást". Számítógépes szimulációk szerint egy ilyen katasztrófa nagyjából egy 100 milliárd gigatonnás atomrobbanás erejének felelt meg. De még ez is kisebb annál, ami feltételezések szerint a Holdat kiszakította a még formálódó Föld felszínéből.

3. A Tunguzka-meteor
Az ufóbolondok kedvenc vesszőparipája az 1908-ban Szibériában, a Tunguzka folyó környékén felrobbant meteor rejtélye. Jobb híján legalábbis meteornak nevezik a tudósok, bár fogalmunk sincs, mi volt valójában. A Föld felszínét ugyanis nem érte el, hanem a levegőben robbant, letarolva 2000 négyzetkilométeren a tajga mintegy 80 millió fenyőfáját. Utólagos számítások szerint ha hat órával előbb érkezik, Szentpétervár városát egyengette volna el. Csakhogy az állítólagos meteor után nem maradt sem kráter, sem semmilyen maradvány vagy nyom, leszámítva néhány szibir pásztort, akik szemkápráztató tűzgömbről és óriási dörrenésről számoltak be a helyszínre érkező tudósoknak. Az ügyet mindmáig nem zárták le, de talán sohasem tudhatjuk meg, mi volt az a különös dolog, amit a Naprendszer hozzánk vágott.

4. Az Uránusz dőlése
A bolygók és holdak többsége többé-kevésbé egy síkban, az ún. ekliptikai síkon haladva járják útjukat a Nap vagy anyabolygójuk körül. "Fentről" nézve az óramutató járásával egy irányban keringenek - kivéve a Vénuszt, ami egy újabb rejtély - miközben tengelyük merőleges erre a síkra, és többé-kevésbé egybeesik a két pólusuk közti elméleti húrral. Az Uránusz azonban látványosan ellentmond a szabályoknak, és forgástengelye csaknem merőleges a pólustengelyére, 98 fokot zár be vele. Ezért nagyjából 42 évenként hol az északi, hol a déli sarkvidéke fordul a Nap felé.

A furcsaság magyarázatára több hipotézist is felállítottak, de egyelőre egyik sem bizonyított. Az első elmélet szerint az Uránusszal egy Föld nagyságú test ütközött össze, vagyis a gázóriás elnyelt egy nagyobb szilikátbolygót, ez ferdítette el. Ennél valószínűbb azonban, hogy a Naprendszer kialakulásának idején a Jupiter és a Szaturnusz közel haladtak el egymáshoz, és együttes gravitációs vonzásuk billentette meg az Uránusz tengelyét. Mivel ez aránylag lassú folyamat, legalábbis sokkal lassabb, mint egy kozmikus összeütközés, az Uránusz holdrendszere zavartalanul követhette az anyabolygó deviációját anélkül, hogy a holdak leszakadtak vagy nekiütköztek volna. Ugyanez a gravitációs zavar magyarázhatja a többi gázóriás enyhe tengelyferdülését, illetve a gázóriások gyűrűrendszerének kialakulását is, hiszen az már régóta köztudott, hogy azok a gravitációs erővonalak mentén darabokra szakadt holdak maradványai.

5. A Titán légköre
Miért van a Titánnak légköre? Jó kérdés, hiszen bár több bolygónak is, van, a holdaknak nem szokott lenni. Olyannyira, hogy a Titán egyedül is van ezzel, leszámítva néhány társa elhanyagolható, ritkás gázburkát. A Merkurnál valamivel nagyobb Szaturnusz-hold légköre másfélszer sűrűbb, mint a Földé. Noha a Vénuszt és a Marsot szokták a Föld "bolygótestvéreiként" emlegetni, azok légkörei jóval kevésbé hasonlítanak a miénkre, hiszen az egyiké százszor sűrűbb, a másiké százszor ritkább. Ha testvért keresünk bolygónknak, a Titán sokkal megfelelőbb erre. De nincs magyarázat arra, hogyan alakult ki a légkör, amelynek 95%-a nitrogén (a földi légkörnek 80%-a nitrogén), s ez tovább bonyolítja a kérdést: honnan jött? De ez a Föld esetében is rejtély.

A Titán felszíne továbbá tele van szénhidrogénekkel is, a légkörben pedig erős elektromos tevékenység figyelhető meg. Ezért nagyon is lehetséges, hogy néhány éven belül életre bukkannak rajta. De erre még várnunk kell.
ITT HIRDETHET!

6. A napkorona hőmérséklete
A Nap légköre forróbb, mint a felszíne. Sőt, pár tízezer kilométerrel a felszín fölött eléri a Nap magjának hőmérsékletét. De vajon miért? A kérdés több, mint ötven éve foglalkoztatja az asztrofizikusokat, hiszen látszólag ellentmond a termodinamika alaptörvényeinek. Olyan ez, mintha egy égő villanykörtétől néhány centiméterre a levegő forróbb lenne, mint a felületén. S az eltérés nem is jelentéktelen, hiszen míg a napfelszín 6-7000 Celsius-fokos, a fölötte lebegő plazma hőmérséklete az egymillió fokot is eléri. A megoldás valószínűleg a nanoflare-nek nevezett parányi napkitörésekben keresendő, de az is lehet, hogy mágneses hullámok hozzák a felszínre a Nap belsejében izzó plazmát, hasonlóan, mint ahogyan a Földön terjednek a földrengést okozó szeizmikus hullámok.

7. Az üstökösök csóvája
Mitől porosak az üstökösök, és miért nem porosak az aszteroidák? Ez egy régi kérdés, de tovább bonyolítja a NASA 2004-es Stardust-küldetésének kutatási eredménye. A Wild-2 nevű üstökös felszínén összegyűjtött pormintákban talált anyagok egy része ugyanis igen magas hőmérsékleten, 7-800 Celsius-fokon alakultak ki. De mi lehetett ilyen forró egy halott sziklatömb felületén, messze a Plutó pályáján túl, a Kuiper-övben, ahol az üstökösök "születnek"? Egy magyarázat szerint az ilyen üstökösök a Naprendszer kialakulásának korai szakában formálódtak, amikor az egész rendszer csupán egy forgó ködfelhő volt, és ennek melegedő, később Nappá váló középpontjából kerültek a rendszer peremvidékére. Igen ám, de mi repítette őket oda? Erre ma még nincs magyarázat.

8. A Kuiper-öv "szakadéka"
Messze a bolygók birodalmán túl, valahol ott, ahol a lefokozott Plutó kering szomorkodva, kezdődik a Kuiper-övnek nevezett gáz- és porgyűrű. Apró aszteroidák és planetoidok halmaza ez a zóna. Egy részük bonyolultabb molekulákat, például vizet vagy ammóniákat is tartalmaznak, mások fémes aszteroidák. Innen indul útjukra az üstökösök egy része, de számos aszteroida-csoport is errefelé közlekedik, miközben hatalmas ívű pályát járnak be a Naprendszerben, keresztülgázolva a becsületesen keringő bolygók ekliptikailag helyes pályáján. (Még szerencse, hogy az égitestek nem politizálnak, és nem állta útjukat a Kozmikus Gárda.) A Kuiper-öv ma még szinte teljesen felderítetlen, csak 2015-ben érkezik oda a NASA New Horizons nevű szondája, addig be kell érnünk a teleszkópos képekkel.

A Naptól 50 csillagászati egységre (egy CSE megfelel a közepes Föld-Nap távolságnak) azonban a Kuiper-öv hirtelen véget ér. Mintha csak körzővel rajzolták volna meg a határát. Ezen a vonalon túl csak néhány kósza kődarab kóvályog. A jelenség annyira markáns, hogy a csillagászok "Kuiper-szakadéknak" nevezték el. A látszólag legegyszerűbb magyarázat erre az, hogy valójában itt sem ér véget az övezet, csak ezen túl a törmelék sehol sem állt össze nagyobb égitestekké, ezért jelenlegi eszközeinkkel nem tudjuk észlelni, mi van ott. Más tudósok szerint azonban egy eddig ismeretlen, Föld méretű bolygó kering ott, az söpörte tisztára maga előtt a terepet. A világvége-elméletek hívei természetesen ezzel értenek egyet, hiszen ez a titokzatos bolygó éppen megfelel az állítólag már az ókori sumérek által is leírt Nibiru bolygónak, ahonnan a földi életet megteremtő, és 2012-ben visszatérni szándékozó Annunaki faj származik. Az is lehet azonban, hogy egy barna törpecsillag kering ott, a Nap régóta kihunyt csillagtársa, s a Naprendszer valójában egy kettős rendszer.

9. A Pioneer-anomália
A Pioneer-űrszondák 1972 illetve 1973 óta fáradoznak a Star Trek valamennyi vonatkozó jelmondatának valóra váltásán, csendesen haladva az űrben a Naprendszer határa felé. Pályájuk azonban nem egészen úgy alakult, ahogyan előre kiszámították. Tízmilliárd kilométer megtétele után a szondák 386 ezer kilométerrel arrébb voltak, mint kellett volna, mert valami eltérítette őket a Nap irányába. Eleinte a fedélzeti rendszerekből távozó részecskeáramlatok rakétahatására gyanakodtak, de kiderült, hogy ez csak mintegy 30%-át eredményezné az eltérésnek. Vajon az einsteini relativitáselméletet kell egy új elemmel bővíteni, vagy a csupán elméletileg létező sötét anyag a ludas? Nem tudni.

10. Az Oort-köd
Eleve kérdéses, hogy az Oort-ködnek nevezett formáció egyáltalán létezik-e. Ez ugyanis egy hipotetikus területe a világűrnek, amit még soha senkinek nem sikerült ténylegesen észlelnie. Miért tételezik fel mégis a létezését?

A Kuiper-övvel ellentétben, amelynek létezése bizonyított, hiszen tele van jókora, jól észlelhető testekkel, mint a Plutó vagy a hozzá hasonló méretű Makemake kisbolygó, az Oort-köd nem észlelhető a Földről, mert legalább 50 ezer csillagászati egységre kezdődik tőlünk. Ez nagyjából negyede a legközelebbi csillag, a Proxima Centauri távolságának. A ködgyűrű külső pereme a Naprendszer valódi és végleges határa. Az itt keringő objektumok már csak nagyon gyenge gravitációs kölcsönhatásban állnak a Nappal, ezért a többi csillag gravitációs vonzása is érvényesül rajtuk, gyakorlatilag egy viharosan kavargó anyagfelhőt eredményezve. Ebből a kavarodásból időről időre kisebb-nagyobb, jeges porral borított testek repülnek ki, s ezekből lesznek a hosszú pályát bejáró üstökösök, mint például a Halley-üstökös.

Mi a rejtély ebben? Nos, az, hogy az Oort-köd létezésére semmiféle bizonyíték nincs. Igazából létezésének feltételezése is csak hipotetikus magyarázat az üstökösök létezésére, mivel azok máshogy nem keletkezhetnek. A mi életünkben valószínűleg már nem lesz arra mód, hogy meggyőződjünk az Oort-köd létezéséről. Túl messze van ahhoz, hogy távcsövekkel észleljük, űrszondáink élettartama nem elég, hogy eljussanak odáig, tehát meg kell várnunk, míg valami okosabb civilizáció erre jár, és elmondja nekünk, mi van ott. Már feltéve, hogy más civilizációknak nem okoz problémát ekkora távolságok legyűrése, ami - tekintve, hogy ugyanazok a fizikai korlátok vonatkoznak rájuk is, mint ránk - felettébb valószínűtlen.

Forrás: bombahir.hu

http://nemenyi.net/default.asp?Location=_arc&SID=1&AID=11&Direkt=8186 6
 
 
0 komment , kategória:  Érdekesség  
Ismeretlen fény jelzi a földre
  2011-04-13 13:11:11, szerda
 
  2011-04-08 13:31:00
Japánban is láttak világító jelenséget


Ismeretlen fény jelzi a földrengéseket - tudósok keresik az okát
A tudomány sokáig nem tudott mit kezdeni a szemtanúk beszámolóival, egyesek egyszerű hallucinációnak tartották, hogy a földrengést különös fényjelenség előzi meg.

A földrengésfényt egészen a közelmúltig népi hiedelemként tartották számon, s a folklór körébe sorolták. Annak ellenére, hogy megfigyelések sokasága számolt be arról, hogy olykor villogó, világító ,,tűzijátékszerű" jelenségek kapcsolódnak a nagyobb földrengésekhez. A tudomány sokáig nem tudott mit kezdeni a szemtanúk beszámolóival, egyesek egyszerű hallucinációnak tartották.

Az 1960-as évek végén, a japán naganoi földrengéssorozat megfigyelései és 1969-es fényképei azonban a tudósokat is elgondolkodtatták, bár a jelenségre egyértelmű magyarázatot mindmáig nem sikerült találni. Pedig a földrengéseket olykor megelőző, azt jelző fények titkainak feltárása segíthetne az előrejelzésben.

A lisszaboni 1755-ös hatalmas rengés idején a filozófus Immánuel Kant jegyezte fel, hogy az eget villámok fénye világította meg. 1976-ban a kínai Tangshan lakói láttak különös fényfelvillanásokat az esti égbolton, másnap éjjel 7,8-es magnitúdójú földrengés pusztította el a várost, 240 ezer ember halálát okozva. 1999-ben pedig a mit sem sejtő török tévé mutatta be azt a fénygömbszerű jelenséget, amelyet másnap az Izmit városát romba döntő 7,4-es magnitúdójú földrengés követett. A fényjelenséget filmre vették a 2007-es perui, 2008-as Sichuan-i, 2009-es L'Aquila-i és 2010-es chilei földrengések idején is. A márciusi japán földrengés előtt egy nappal készült felvételről is beszélnek, ami ismeretlen eredetű vöröses fényseprű formát örökít meg egy nagyforgalmú út közelében.

Földrengésfény a megfigyelések szerint keletkezhet a szeizmikus mozgások előtt, alatt és után is. Egyaránt lehet gyors felvillanású vagy szórtan erős fényű. Fehér, kék vagy vörös színekben észlelhető. Rendszerint azonban inkább halvány, de erősebb a Hold fényénél. Formái is változatosak: gömb, szalagos vagy felhőt idéző alakban jelenik meg. Többnyire zajtalan, de előfordul, hogy tüskésen pattogó hanghatás kíséri. Megjelenése sem kötődik a rengés epicentrumához, látták már attól több száz kilométerre is. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, gyakoribbak azokon a területeken, ahol kemény, kristályos a kőzet, és függőleges elmozdulású a törésvonal.

A műszeres mérések és megfigyelések először a japán Kobe várost ért, 1995-ös földrengés idején kerültek összhangba. A műszerek a rengés előtt kis mértékű eltérést rögzítettek a földmágnesség és a légköri elektromosság tekintetében. A rengés idején megfigyelt, villámszerű fényjelenségekről szóló beszámolók pedig a fény egy olyan útvonalát rajzolták ki, amely megegyezett a rengést okozó törésvonal irányával.

A tudomány ma még csak tapogatódzik, a jelenségre nincs egyértelmű magyarázat. A feltétezések egyike szerint a földmozgás idején súrlódó kőzetek termelte hő gyújtja lángra a földalatti gázokat. Egy másik elképzelés a földmozgást kísérő radonos radioaktív jelenség következményének ítéli. A pizoelektonikus magyarázat szerint intenzív elektromos mezők okozzák, amelyek a kvarc tartalmú kőzetek tektonikai mozgásai által jönnek létre.
Egy elterjedt felfogás szerint néhány kőzetfajta reagál úgy a mechanikai változásokra, súrlódásokra, hogy fényt és elektromos feszültséget generál, annak ellenére, hogy a kőzetek elméletileg igen rossz elektromos vezetők. E tribolumineszcencia kialakulását a szabálytalan vagy hibás kőzetkristályok segítik elő.

Bár a tudományt a jelenség titka mint önálló kutatási feladat és probléma is izgatja, az azonban kétségtelen, ha pontosan meghatározhatóvá válna a jelenség oka és természete, és műszerekkel tudatosan rögzíteni is lehetne, akkor a földrengésfény előrejelző szerepe felmérhetetlen segítséget jelentene a rengések okozta károk enyhítésében.



Szabó Edit

http://www.mindennapi.hu/cikk/tudomany/ismeretlen-feny-jelzi-a-foldrengeseket-tud osok-keresik-az-okat/2011-04-08/2461
 
 
0 komment , kategória:  Érdekesség  
Hungarikum - a szőregi rózsa
  2011-01-30 09:32:10, vasárnap
 
  Hungarikum - a szőregi rózsa


2003-ban, az ötödik szőregi rózsaünnep alkalmával fogalmazódott meg az óhaj, miszerint a szőregi rózsát a termelők szeretnék hungarikummá nyilváníttatni. Az álom valóra vált, Európa egyik leghíresebb rózsája eredetmegjelölési oltalmat kapott.

Szőreg és még másik négy környező település adja Magyarország rózsáinak több, mint 90%-át, azaz 3-4 millió tövet. A rózsatermelés a 19. század második felében honosodott meg a vidéken, amikor országszerte megnövekedett a rózsák iránti kereslet.

Az itt nevelt rózsák a természeti adottságoknak (löszös talaj, sok napsütés, öntözési lehetőség) és a hozzáértő szakértelemnek köszönhetően olyan szépek volta, hogy azokat már a múlt század elején külföldön is előszeretettel vásárolták.

A védelmet így nem egy rózsafajta kapta meg, hanem az a termelési folyamat (szemzés, locsolás módja), amely során a kezdetektől a vázákba kerül 1-1 rózsaszál. Szőregen ma Rózsamúzeum is működik, ahol a rózsatermeléssel kapcsolatos tárgyi emlékek és kellékek is megtalálhatók.

Szabolcsi Hajnalka - Jövőnk.info
2011. január 29.

http://jovonk.info/2011/01/29/hungarikum-szoregi-rozsa
 
 
0 komment , kategória:  Érdekesség  
Lehet ennél szebbet elképzelni
  2011-01-15 12:28:56, szombat
 
  Lehet ennél szebbet elképzelni? Lenyűgöző képek

Az elmúlt napokban Norvégiában a napszél, a holdfény és a hó csodálatos látvánnyal kápráztatta el az eget figyelőket.

A sarki fény szerelmeseinek nem okoztak csalódást az elmúlt napok. Norvégiában sokan lesték az eget, közülük többen fantasztikus felvételeket is készítettek a ragyogó égi tüneményről.

Mint egyikük megjegyezte: lehet ennél még szebbet várni? A szakértők szerint lehet. Következő napokban talán még szebben fog tündökölni az ég az északi sark közelében.

A Spaceweather.com rendszeresen közli az amatőr és profi fotósok legszebb képeit a sarki fényről, ezek közül íme néhány:


http://nemenyi.net/default.asp?SID=0&AID=0&Direkt=75339
 
 
0 komment , kategória:  Érdekesség  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 25 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 115 db bejegyzés
e év: 1554 db bejegyzés
Összes: 63974 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5431
  • e Hét: 19542
  • e Hónap: 158275
  • e Év: 1994632
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.