Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Most tanultam meg, hogy nem arra kérem Istent, hogy teljesítse azt, amit én elterveztem, hanem hogy segítsen megérteni, mi az értelme annak, amit ő tesz velem. ... Ballán Mária
1957.12.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/158 oldal   Bejegyzések száma: 1574 
Borzasztó dolog derült ki a tűzijátékról
  2017-08-21 22:05:15, hétfő
 
  Borzasztó dolog derült ki a tűzijátékról: veszélyesebb az egészségre, mint egy gyárkémény

Meglepődnél, hány áldozata van egyetlen mókának.





A tűzijáték a legnagyobb közösségi ünnepek elmaradhatatlan kelléke, a kutatók ugyanakkor rámutattak, hogy még a teljesen balesetmentes szórakozás is sokkal károsabb az élővilágra, mint azt elsőre sejteni lehet.

A látványos fényjáték ugyanis nem puszta külcsín: nem elhanyagolható mértékben tartalmaz rezet és különböző légszennyező anyagokat, a repülő alkalmatosságok és a hanghatások pedig a madárvilágot is megzavarják, akik sok esetben fészkeiket maguk mögött hagyva menekülnek a területről.

Légszennyező tűzijáték

Dr. Gary Fuller, a King's College London professzora elmondta, hogy az apró fém részecskékből álló füst hasonló anyagokkal szennyezi a levegőt, mint a gyárkémények, így például rézzel, báriummal, stronciummal és perkloráttal.





Mivel pedig a tűzijátékból származó szmog a nagyvárosok fölött időzik, a szennyeződés mértéke sem elhanyagolható, amelyet több tanulmányban összefüggésbe hoztak légzőszervi, szív- és érrendszeri zavarokkal. A nagyobb fesztiválok alatt levegőbe kerülő anyagok a kimutatások szerint meghaladták a megengedett határértékeket.A robbanáshoz szükséges perklorátok belélegzése az anyagcserét, a pajzsmirigyhormon-termelést és a mentális funkciókat is zavarhatja, de a mérgező vegyi anyagok közé tartozik még a titán és az ólom is. De a légszennyezettség még nem az egyetlen érv, ami a tűzijátékok ellen szól: a brit Királyi Madárvédelmi Társaság ugyanis rámutatott, hogy a természetben is hatalmas zavarokat okoz ez a veszélyes szórakozás, ezért a természetvédelmi és fészkelőterületek környékén még károsabb a pirotechnikai eszközök használata.

5000 madáráldozat

Egy konkrét példa szerint az arkansasi Beebe városa például a 2010. évi szilveszteri tűzijátékkal a vörösszárnyú feketerigó-populációjából körülbelül 5000 egyedet elvesztett. Az éjszaka megriadó állatok ugyanis már nem voltak képesek a rossz látási körülmények között biztonságos menedéket keresni. Éppen ezért a kutatók arra figyelmeztettek: kétszer meg kellene gondolni, mielőtt tűzijátékkal ünnepelnénk valamit.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Évtizedeken belül eltűnhetnek hazánkból a fecskék
  2017-08-15 21:20:12, kedd
 
 



Drasztikus mértékben csökken a fecskepopuláció hazánkban, a természetvédők szerint egy-két évtized múlva akár el is tűnhetnek - írta a sonline.hu.

A Magyar Madártani Egyesület felmérései alapján a molnárfecskék száma 65 százalékkal, a füsti fecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké 30 százalékkal lett kevesebb 10 év alatt. A lapnak nyilatkozó Molnár Marcell, a Magyar Madártani Egyesület Kaposvári Helyi Csoportjának elnöke elmondta:

"A legnegatívabb előrejelzések szerint elképzelhető, hogy 15-20 éven belül teljesen elfogynak Magyarországról a fecskék, de bizakodunk, hogy nem így lesz."

A szakember szerint több tényező befolyásolja a fecskék létszámát, így például az, hogy még mindig sokan leverik a fecskefészkeket a házaik faláról. A populáció csökkenésében közrejátszik, hogy a városokban a hőszigetelés és a panelfelújítás során több száz fészek semmisül meg, az állattartás visszaszorulása miatt pedig a falvakban jelentősen csökkent a táplálékforrásuk. A szúnyogok irtása sem kedvez a fecskéknek, hiszen az jó táplálékforrásuk. A klímaváltozás miatt egyre nagyobb távolságokat kell megtenniük ősszel, így nagy arányban elpusztulnak a vonulás során, ráadásul vannak olyan afrikai országok, ahol vadásszák is a fecskéket.

Ami tény: ezek a madarak rengeteg rovart fogyasztanak el, példányonként akár 10 kilogrammot is egy-egy nyár alatt, így eltűnésükkel a legjobb rovarirtók hiányoznának Magyarországról.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
A kutyaévek mitológiája
  2017-08-12 19:15:39, szombat
 
  A világ legidősebb kutyája, egy Bella névre hallgató Labrador Retriever volt, aki 2008-ban hunyt el 29 évesen. A hír bejárta a világot, melyet a média így publikált: "A világ legidősebb kutyája 203 évesen hunyt el". De a kutya életkorának kiszámítása fals tények alapján történt. Az az elképzelés ugyanis, hogy egy “emberi" év egyenértékű lenne hét “kutya" évvel, már régen elavult.

Egy "emberi év" nem egyenértékű hét "kutya évvel". A kutya kora összehasonlítva az emberével eltérő mértéket mutat, de az az egyszerű szabály, hogy hét "kutya" év egyenlő lenne egy "emberi" évvel, messze nem pontos. Ha igaz volna, hogy az emberek a kutyáknál hétszer lassabban öregszenek, sokan képesek lennének 7 évesen szaporodni és 150 évig élni. De nyilvánvalóan nem ez a helyzet. Az ok, miszerint a kutyák egy éves korukra elérhetik a teljes ivarérettséget az, hogy életük első két évében gyorsabban fejlődnek illetve nőnek, mint mi emberek.

A hét éves szabály

A "hét éves mítosz" eredetét homály fedi. A XIII. századból fennmaradt és a Westminster Apátságban őrzött "Az utolsó ítélet könyve"* című gyűjteménybe 1268-ban bejegyzett számítás szerint 9:1 az arány, ez azt jelentette, hogy az ember 81 évesen, annyi idős, mint egy kutya 9 évesen. George Buffon, a XVIII. századi természettudós többé-kevésbé azonos elméletet állított fel, miszerint az ember 90 vagy 100 évesen annyi idős, mint egy 10 - 12 éves kutya.

Az 1950-es években, egy szónoklatban felszínre került az a megállapítás, hogy az emberek általában 70 évig élnek és a kutyák 10 évig. Ezt egyszerű és könnyű volt lefordítani, így ez lett a viszonyítási "arány" a kutyatulajdonosok számára kedvenceik korának kiszámításánál. Innen indult útjára a "7 éves szabály", mely a további években az állatorvosok által terjesztve igazságként került a köztudatba. Többen úgy vélték, hogy ez csupán egy marketing trükk, mely arra ösztönzi a kutyatulajdonosokat, hogy házi kedvenceiket legalább évente egyszer vigyék el vizsgálatra.

Mivel ez a "7 éves szabály" úgy terjedt el a köztudatban, mint az igazság, a kutatók kezdték megkérdőjelezni az érvényességét. 1953-ban egy francia kutató, Armand Lebeau összehasonlította az ember és a kutya közös életszakaszait, a serdülőkort, a felnőttkort és a maximális élettartamot. Az összehasonlítás alapján megállapítást nyert, hogy a kutyák növekedése és fejlődése az első életévben körülbelül 20 x gyorsabb, mint az embereké. Ez a folyamat az életkor előrehaladtával fokozatosan lassul, az élettartam vége felé pedig ötszörösére csökken. Azon állatorvosok, akik tesztelték ezt a szabályt, több problémát is találtak benne.

Az eltelt évtizedek alatt a tudósok arra használták az állatgyógyászati kórházi feljegyzéseket és a különböző fajtaklubok felméréseit, hogy a fajta mérete és súlya alapján tovább finomítsák ezt a kapcsolatot. Míg a tudósok, az állatorvosok és a kutyák szerelmesei próbálják leleplezni a 7 éves szabályt, az továbbra is fennáll könyvekben, újságcikkekben, valamint az emberek képzeletében.

Egy jobb megközelítés

Tehát mi a módja az emberi évek "kutyaévekre" való lefordításának? Ez nagyrészt a fajtának és a kutya méretének a kérdése. Tudjuk, hogy a normál élettartam a kutyák esetében 8-16 év közöttre tehető. Azt is megfigyelték, hogy a kutyák az első néhány évben gyorsabban nőnek, a nagyobb fajták pedig gyorsabban öregszenek. Ahogy David J. Waters öregedés szakértő fogalmaz, "Nyolc év az egyik fajtánál nem egyenértékű egy másik fajta nyolc évével."

A kutyák négy különböző méretbe sorolhatók be:

Kistestű kutyák 1 - 10 kg. között (például: a Chihuahua vagy a Törpe Uszkár)
Közepes testű kutyák 10 - 30 kg. között (például a Bulldogok vagy a Bullterrier)
Nagytestű kutyák 30 - 45 kg. között (például az Afgán Agár vagy az Ír Szetter)
Óriás testű kutyák 45 kg. fölött (például a Dogok)
Mint ahogy a következő táblázatban is látható, minden korosztály kissé eltérő ütemben öregszik és az “emberi év" arányt különbözőképp hordozzák magukban. Hogy "kutya" években mérve mennyi idős kedvenced, azt saját magad is kiszámolhatod az alábbi kalkulátor segítségével:



A TELJES CIKK TÁBLÁZATOKKAL AZ ALÁBBI LINKEN OLVASHATÓ:


Link




 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Egyre agresszívabb behatolók jelennek meg országainkban
  2017-08-05 19:28:39, szombat
 
  Egyre agresszívabb behatolók jelennek meg országainkban, mindent lerombolnak, és közben átveszik a hatalmat

A nem őshonos fajok inváziója és a globális felmelegedés kettőse akár halálos duó is lehet a tudósok figyelmeztetése szerint. Az invazív állatok és növények óriási károkat okozhatnak, amit jól mutat, hogy az Egyesült Királyságban nemrég megjelent egy igen agresszív hangyafaj.

Kéz a kézben járó felmelegedés és invázió


Bemasíroztak az argentin hangyák az Egyesült Királyságba. A tudósok szerint ez egy újabb példa a globális felmelegedés és az idegenhonos fajok halálos kettősére. A The Guardian most megjelent cikke az olyan betolakodókra figyelmezteti a közvéleményt, mint a nyestkutya vagy az ázsiai lódarázs, amelyek visszaszorítása később szinte lehetetlen feladat lesz.




Az ázsiai lódarázs a közelmúltban bukkant fel a brit szigeteken

Amint globalizálódott a kereskedelem, és az emberek elkezdtek a kontinensek között utazgatni, több ezer faj keresztezte egymás útját az óceánokban vagy a hegyvidéki területeken - mutatnak rá a kutatók. Az új régiókban új kolóniák jöttek létre, néhány faj pedig az "invazív összeomlás" határára sodródott, több mint egymilliárd dolláros kárt okozva évente.

A közelmúltban végzett kutatások azt mutatják, hogy egyre több állat és növény keresi az útját új országokban fellelhető élőhelyek felé, illetve azt is, hogy az invazív fajok "elsődleges veszélyt" jelentenek a gazdaság, az emberi jólét és a vadon élő állatok számára.

Felborulhat a sok ezer éves ökológiai egyensúly
A kérdés megtárgyalására és a problémakör súlyosságának felmérésére a világ minden tájáról érkező tudósok tanácskoznak az angliai Durhamben.




Alig pár éve jelent meg az európai kontinensen az invazív argaentin hangya, és máris komoly problémákat okoz

"A jelenség gazdasági és egészségügyi következményei teljesen világosak" - figyelmeztetett Rob Colautti, a kanadai Queens Egyetem professzora, akit kollégája, Helen Roy, az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központjának professzora azzal egészített ki, hogy "az éghajlatváltozás elősegítheti olyan fajok meghonosodását egyes területeken, amelyek a korábbi életkörülmények fennmaradása esetén nem tudtak volna megélni az adott helyszíneken."




Alaszkai gleccser - a globális felmelegedés hatásai már az arktikus vidékeken is egyre jobban érezhetők, számos melegégövi faj nyomul egyre északabbra

Példaként említi az argentin hangyát, amelyről a kutatók tudják, hogy bár néhány populációja eddig is élt Londonban, ám az utóbbi években azt tapasztalhatták, hogy a faj úgynevezett házi példányai egyre inkább elterjednek a szabadban.

"Csak egy kicsit kellett az éghajlatváltozás következtében jobban felmelegednie az időjárásnak, és már láthatjuk is, hogyan kezd gyarmatosításba ez az agresszív hangyafajta." - tette hozzá.

Megjelennek az "ökoszisztéma-mérnökök"

Az argentin hangyák nem őshonosak az Egyesült Királyságban, ám a zoológusok nem véletlenül nevezik a fajt "ökoszisztém-mérnöknek". "A faj megjelenésének kiterjedt, messzemenő következményeit már most tapasztalhatjuk, és e hatások követik egymást" - hangsúlyozzák.

Az őshonos hangyáknak az invazív fajtársak által kikényszerített újfajta mozgása ugyanis felboríthatja a növények és rovarok finom és kényes ökoszisztémáját. A professzor szerint emellett az argentin hangyák. úgynevezett szuperkolóniákat alkothatnak a meghódított térségekben, és a terjeszkedésük során mindent lerombolnak maguk körül.

Számos idegen faj érkezik a szigetekre

Az Egyesült Királysághoz hasonló szigetek, mint például Új-Zéland vagy Japán úgynevezett hotspotot, azaz központi célpontot jelent az invazív fajok számára.

"A szigetekkel kapcsolatban van egy hipotézisünk, amely azt mutatja, hogy miután ezeken a helyeken a szárazföldi régióknál kevesebb őshonos faj található, ezért több ökológiai fülke létezik, amelyet az újonnan érkezők betölthetnek" - hangoztatta Mark van Kleunen, a németországi Konstanz Egyetem professzora, aki azonban megjegyezte azt is, hogy a középkor óta már számos idegenhonos fajt jegyeztek fel az Egyesült Királyság területén.

Ilyen többek közt a nyúl is, amely egykor az Ibériai-félszigetről érkezett a brit földekre.

Évről évre újabb "támadók" érkeznek

Az Egyesült Királyság évente több milliárd fontos gazdasági kárt szenved el az invazív fajok megjelenése miatt. Az elmúlt években óriási problémát okozott a szigeten például a japán kagyló, az óriás medvetalp és a nyérc megjelenése, elszaporodása.




A kvagga kagyló alig három éve jelent meg Angliában, és feltartóztathatatlan a terjedése

A Magyarországon is jól ismert károkozó, a harlekin katica szintén egy újabb támadóként aposztrofálható, amely először 2004-ben tűnt fel a brit földön, de ma már az összes angliai katicabogár 80-90 százalékát teszik ki. A harlekin katica elterjedésével párhuzamosan a nyolc őshonos faj közül hétnek jelentősen lecsökkent az egyedszáma.

"Tisztában vagyunk azzal, hogy a harlekin katicabogár fantasztikus ellenszer lehet a levéltetvek ellen, ezért el tudjuk képzelni azt is, hogy hasonlóan hasznos segítséget nyújthat a kártevők elleni védekezésben a helyi gazdálkodóknak" - mondta Roy, de hozzáfűzte, hogy az őshonos katicáknak is megvan a saját szerepük az ökoszisztémában, amit az újonnan érkezők felborítottak.

Megváltoztatják a vizek természetét

A Balatonban is agresszíven terjeszkedő kvagga kagyló az elsőszámú fenyegetés az ökológusok által összeállított listán. A faj 2014-es megérkezése az Egyesült Királyságba "invazív összeomlásra" figyelmeztetett, hiszen a kagylók elszaporodása megváltoztatja a víz kemizmusát (Észak-Amerikában a zebra-kagyló elterjedése okoz hasonlóan óriási károkat).




A rohamosan terjedő kvagga kagylók megváltoztatják az édesvízi ökoszisztémák fizikai állandóit is

A már említett listán helyet kaptak még olyan fajok, mint az ázsiai cincér, az amerikai homár, az afrikai szent íbisz, a smaragd kőriskéregrontó bogár, valamint az argentin hangya.

Az ázsiai lódarázs először tavaly szeptemberben jelent meg a brit szigeteken, ám a gyors beavatkozásnak köszönhetően mára kiszorították.

Néha lehetetlen megszabadulni a betolakodóktól

A tudósok szerint gyakran lehetetlen megszabadulni az olyan behatolóktól, mint például az intenzíven terjedő szürke mókus, amely szinte teljesen kiűzte Angliából az őshonos vörös mókusokat.




A szintén invazív szürke mókus lassan kiszorítja az őshonos vörös mókust

Bár a britek évek óta elszánt küzdelmet folytatnak ellenük (Károly walesi herceggel az élükön), a kis szürke rágcsálók mondhatni átvették a hatalmat a sziget felett. Magyarországon egyelőre nincs mitől félni: törvény tiltja behozatalukat és tartásukat, és az sem valószínű, hogy ez a rágcsáló egyszer majd átkel az Alpokon.

"Akadnak olyan, igen egyszerű intézkedések, amelyeket életbe léptethetünk a biológiai biztonság érdekében azért, hogy megakadályozzuk a leginkább káros fajok megérkezését" - jelentette ki Helen Roy. - "Ez természetesen nem arról szól, hogy megállítsuk az embereket az utazásban vagy az országok közti kereskedésben" - tette hozzá a brit ökológus.


Forrás: Link

 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Rekordokat döntöttek a dél-alföldi pusztákon a kék csókák
  2017-07-30 11:49:50, vasárnap
 
 



Ezek a szép madarak kedvelik a sík vidéket.

A Körös-Maros Nemzeti Park tájain idén szinte mindenütt szép számban költöttek a szalakóták - vagy ahogy a népnyelv nevezi ezeket a szép színes madarakat, a kék csókák - olvasható a nemzeti park weboldalán.

A Kis-Sárréten az utóbbi tíz év alatt háromszorosára emelkedett a költő szalakótapárok száma. Idén rekordot döntött a költés. Összesen 37 párról van tudomásuk a szakembereknek, ebből 36 pár kihelyezett mesterséges odúban, 1 pedig természetes odúban, fűzfán költött.

Cserebökényben - ahol hazánk egyik legerősebb szalakóta-állománya található -, idén legalább 140 pár költött, közülük 134 mesterséges odúban.





A kardoskúti Fehértó részterületén 49 költést találtak, ez a szám megfelel a korábbi évek átlagának. A Kígyósi-pusztán a védett területen 36 pár szalakóta költött, az ehhez közvetlenül csatlakozó nem védett területen pedig további 12 pár. Ez a tavalyihoz képest csak egy párral több, de szép lassan fejlődik az állomány.

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon nem volt növekedés a költésben, a Maros-ártérben régen - amikor még jellemző volt a hullámtéri gyepeken a legeltetés - nagyon sok szalakóta költött, mostanra azonban ez a szán minimális lett. A Csanádi-pusztákon csökkent az állomány, aminek oka valószínűleg az, hogy idén volt egy átfogó odúcsere és sok madár nem fogadta el az új odúkat.

Összességében elmondható: ezek a szép madarak idén kiváló költési sikereket értek el.

Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Nomádként élő székely pásztorok a csíksomlyói hegynyeregben
  2017-07-10 22:04:10, hétfő
 
 



A nyári időszakban juhnyájak sokaságát felügyelik.

A csíksomlyói juhtartó gazdák áprilisban összegyűjtik állataikat és azokat az úgynevezett felelőspásztorokra bízzák, akik egész nyáron a hegyi legelőkön tartják és gondozzák a juhokat.

Az MTI fotóriportere a csíksomlyói hegynyeregben, az erdélyi Csíkszeredához tartozó Csobotfalva közelében készített gyönyörű képriportot a nomádként élő pásztorokról, akik az esztenán, azaz a hegyi szálláson élnek a nyár folyamán, etetik és itatják a nyájat, fejnek, sajtot készítenek, segítenek az esetleg beteggé vált állatokon, maguknak főznek és a közeli kápolnában imádkozni is lehetőségük nyílik.


























































Fotók: MTI - Veres Nándor


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Készítsünk madárstrandot, és gyönyörködjünk vendégeink
  2017-07-08 20:05:53, szombat
 
  Készítsünk madárstrandot, és gyönyörködjünk vendégeink szépségében





Ha madárstrandot létesítünk kertünkben, akkor reggeltől estig gyönyörködhetünk jelenlétükben.

Beköszöntött az igazi nyár. A nap pirkadattól alkonyatig szórja perzselő sugarait, az olykor rezzenéstelen kék égen, és csak egy-egy kósza felhőpamacs ad némi árnyékot. Kertünkben és a természet szerteágazó ösvényein frissítő eső után vágyakoznak a növények, az állatok pedig várják a pillanatot, hogy az erdei utak kisebb-nagyobb vájatai újra éltető vízzel teljenek meg, mely pocsolyákban szomjukat tudnák oltani.





Ez a kánikulai időjárás nemcsak minket, embereket tesz próbatétel elé, hanem a természet lakóit is, akinek sokkal nehezebb ezt az időszakot átvészelniük. Egy picit gondoljunk csak bele, milyen nagy kihívást jelentene számunkra, ha nap, mint nap több kilométert kellene megtennünk azért, hogy friss vízhez jussunk. Pedig a természetben élő állatoknak ez a sorsa, de egy kis odafigyeléssel bárki megkönnyítheti életüket, és segíthet rajtuk. Ami nekünk egy kis apróság, nekik, az életben maradást jelentheti.









Kertjeink leggyakoribb vendégei a madarak, akinek kedves jelenlétében az év minden egyes napján gyönyörködhetünk. Kora tavasztól nyár közepéig csengő énekükkel varázsolják szebbé napjainkat, és mindemellett még szorgos kertészek is, hiszen számos élősködőtől szabadítják meg féltet kis növényeinket. Segítsük az életüket, és háláljuk meg nekik az a sok kedves percet, amit nekünk ajándékoznak.

Az egyik legfontosabb madárvédelmi tevékenység a madáritatók kihelyezése

Az itatókat évszaktól és időjárástól függetlenül, egész évben üzemeltethetünk. Az ilyen kis madárstrandokat nem csak szomjúságuk oltására használják, hanem időről-időre frissítő fürdőt is vesznek benne. A meleg, kánikulai napokon a friss vízzel feltöltött itatók akár kilométerekről is kertünkbe vonzzák a madarakat, és ha egyszer tiszteletüket tették nálunk, biztosak lehetünk benne, hogy rendszeres vendégeink lesznek.





Mit kell tudni az itatók kihelyezésekor?

- A megfelelő mélysége körülbelül 5-8 centiméter legyen, melyben a kisebb testű madarak is biztonságosan fürödhetnek. Ha ennél mélyebb a vízszint, akkor a cinegefélék, a csuszkák, és mindegyik más, apró testű madár élete veszélybe kerülhet, hiszen könnyen elmerülhetnek benne.

- Szélességének a 30-50 centiméteres átmérő a legideálisabb, mert ezekben, a nagyobb testű fajok, úgy, mint a fekete az énekes rigók, a balkáni gerlék vagy akár a szajkók is kényelmesen elférnek.

- Az itató külalakjának, formájának csak a képzeletünk szabhat határt, persze azon túl, hogy első és legfontosabb a biztonság. A kínálat bőséges, mindenki kedve szerint válogathat, de egy egyszerű, a fent említett méreteknek megfelelő műanyag virágalátétet is ugyanolyan lelkesen birtokba vesznek, mint bármely más, az igényeiket kielégítő vízzel töltött, akár kerti díszként is szolgáló itatókat.






- Ha eldöntöttük és kiválasztottuk a számunkra és a tollas vendégeink számára legmegfelelőbb itatót, ki kell választanunk a helyet, melynél ugyancsak több szempontot kell figyelembe vennünk. Az első és legfontosabb, hogy ne helyezzük tűző napra, válaszunk a kertünknek olyan részét, ahol árnyékot adó fák és bokrok védik őket a perzselő sugaraktól.

- Közvetlenül fa vagy bokor alá ne tegyük, mert a madaraknak fontos, hogy a fürdés és az ivás közben szemmel tudják tartani a környezetüket. Hiszen a bokrok sűrűjébe ügyesen el tud bújni egy rájuk leselkedő ragadozó, akinek a vizes tollú, nehezen repülő madár könnyű prédát jelenthet.

- Miután a madarak végeztek a fürdőzéssel, víztől elnehezült tollakkal, az itató közelében álló bokrok vagy fák ágai közé fognak repülni, ahol szárítkoznak, tollaikat rendezgetik, hogy felfrissülten és ápolt tollakkal folytassák tovább a napjukat.





- Nekünk mindezek után már csak annyi teendőnk van, hogy odafigyeljünk a víz minőségére és az itató tisztaságára. Általában naponta egyszer, de kánikulai időszakban akár naponta kétszer cseréjünk benne vizet, vagy ha a melegben elpárolgott pótoljuk vissza.

- Hetente legalább egyszer pedig távolítsuk el a falán megtapadt algát, és mossuk tisztára, hogy mindig csillogó, friss víz várja vendégeinket.





Ha ilyen kis madárstrandot üzemeltetünk a kertünkben, biztosak lehetünk benne, hogy minden nap rengeteg élményben és kedves pillanatban lesz részünk, hiszen kora hajnaltól egészen szürkületig gyönyörködhetünk a madarak kedves jelenlétében. Ha pedig még a szerencse is mellénk szegődik, akkor akár más állatokat is a kertünkbe csábíthatunk, akiknek ugyanolyan fontos, hogy nap, mint nap friss vízhez jussanak.

Videó: Fiatal szajkó fürdése


Link


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
MEGÚSZTÁK A BÖRTÖNT A DETEKI ÁLLATKÍNZÓK - OLVASNIUK KELL és
  2017-06-19 23:28:45, hétfő
 
  MEGÚSZTÁK A BÖRTÖNT A DETEKI ÁLLATKÍNZÓK - OLVASNIUK KELL ÉS FILMET NÉZNIÜK

Megúszták a börtönt a deteki állatkínzó fiatalok, viszont állatvédelemmel kell foglalkozniuk, illetve fogalmazást kell írniuk Csáth Géza Anyagyilkosság című novellájából, illetőleg a Witman fiúk című filmből.

Emlékezetes, hogy a deteki alpolgármester fia, és annak barátja még tavaly januárban vált híressé azzal, hogy videóra vették, ahogy elpusztítanak egy kutyát. A felvétel aztán felkerült a világhálóra is.

Hétfőn döntött az ügyükben az Encsi járásbíróság, a deteki alpolgármester fiát - 6 hónap, míg a kamerázó társát 5 hónap szabadságvesztésre ítélte, előbbit állatkínzásért, utóbbit bűnsegédként elkövetett állatkínzásért. Mindkét fiú büntetését felfüggesztették egy évre, azaz nem kell börtönbe vonulniuk.

A fiatalok az árokparton találtak egy betegség vagy sérülés miatt magatehetetlen kutyát, és úgy döntöttek, hogy elpusztítják őt. Az indokolás szerint:

"Az I.r. vádlott talált egy szerszámnyelet, azt magához vette és a telefonját társának adta, hogy készítsen felvételt tettéről. Majd az ütésekre a videófelvétel miatt is készülve kétszer lesújtott a kutya fejére a bottal. A két ütés között, valamint az ütéseket követően is a bottal forgatta és a kamerát kezelő fiúnak mutatta a kutyát. Ezután a botot bedobták a nádasba, a kutyát pedig a helyszínen hagyták és hazamentek. A kutya az ütések következtében különös szenvedést átélve elpusztult".

A jogerős ítélet egyébként enyhítő körülménynek vette, hogy a vádlottak életvitelében pozitív változások következtek be.

Az eset a politikai életet is megmozgatta: a jobbikos Egyed Zsolt életre hívta az Állatvédelmi Kerekasztalt, és azóta is igyekszik mindent megtenni, hogy az állatkínzókra még szigorúbb törvények vonatkozzanak.

Igaz, nem túl sok eredménnyel, ugyanis a Fidesz teljes mellszélességgel a az állatkínzók mellé állt.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Bioszféra-rezervátum lett Európa Amazonasa
  2017-06-19 21:41:30, hétfő
 
 



Megalapításán Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria és Magyarország együtt dolgozott.

Megkapta a bioszféra-rezervátum minősítést az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetétől (UNESCO) a szerbiai Backo Podunavlje területe, és ezzel jelentős előrelépés történt Európa legnagyobb vizes-élőhelyének létrehozása felé - közölte a WWF Magyarország az MTI-vel.

Európa Amazonasának hívják, és ez a hely Magyarországon van





Most már biztosak lehetünk benne, hogy nem kell messze mennünk, ha vadregényes tájra vágyunk.

Van Magyarországon egy hely, amiről egyre többször hallunk és amit egyre inkább Európa Amazonasának hívnak. Mura-Dráva-Duna határon átnyúló bioszféra-rezervátum hazánk első, úgynevezett második generációs bioszféra-rezervátuma. A mintegy 631 hektárnyi terület az egyik legnagyobb összefüggő, érintetlen természeti terület a Duna-medencében, amely biztosítja a nagy folyóink élővilágának védelmét, és fantasztikus biológiai sokféleségét -írja a 365.reblog.hu.

Bővebben itt olvashatnak erről: Link

A vajdasági rezervátum az egyik leginkább érintetlen mocsár- és lápvidék a Duna mentén, ahol a szigetek és a homokos folyópartok egyaránt jellemzőek. Biológiai sokféleség szempontjából rendkívül értékes helyszín, és a Mura, a Dráva és a Duna alkotta leendő bioszféra-rezervátum egy újabb fontos, nemzetközi státuszt élvező védett területe - hangsúlyozza a zöldszervezet közleménye.

Bioszféra rezervátum a mi füves pusztánk - Ezért szeretünk, Hortobágy





A Hortobágy hazánk első nemzeti parkja, hungarikum és a Világörökség része is.

A Hortobágy 1979-től biorezervátum

Bővebben itt olvashatnak erről: Link

Az UNESCO döntésével Szerbia második bioszféra-rezervátuma alakult meg. A 176 635 hektár területet felölelő Backo Podunavlje bioszféra-rezervátum öt települést, valamint négy tájvédelmi területet foglal magába.

"Az új szerbiai rezervátum része lesz a világ első, öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátumának, amelynek megalapításán Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria és Magyarország együtt dolgozik. A közel egymillió hektáros terület három folyó, a Mura, a Dráva és a Duna mentén terül el, és a kontinensen ritkaságszámba menő jellemzői miatt Európa Amazonasának is hívják. A változatos folyóvízi környezet különleges ártéri élőhelyek és olyan védett állatfajok otthona, mint a rétisas, a fekete gólya, a cigányréce, a vadmacska vagy a vidra - idézi a közlemény Gruber Tamást, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Program vezetőjét."





A világon immár 669 UNESCO által elismert bioszféra-rezervátum létezik, ezek a természeti értékek megőrzését és a fenntartható fejlődés célkitűzéseit szolgálják.

Fotók: unesco.org


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Végre börtönre ítéltek egy állatkínzót!
  2017-05-27 20:33:15, szombat
 
  Letöltendő börtönre ítélték a kutyája nyakát elvágó férfit

Gyorsított eljárásban, állatkínzás bűntette miatt bíróság elé állította a Pápai Járási Ügyészség azt a Pápa környéki 22 éves férfit, aki elvágta kutyájának nyakát, mert zavarta az állat ugatása.

A vád szerint az elkövető a bántalmazást megelőzően mintegy három hónapja tartotta ingatlanán láncra kötve az egyéves keverék kutyát. A férfi 2017. április 29-én este egy barátjával otthon italozott, amikor a kutya ugatni, vonyítani kezdett, mert a lánca feltekeredett. A már ittas elkövető két alkalommal kiment hozzá az udvarra, megigazította a láncot, de másodszor idegesen közelített az állathoz, amely ezért támadni kezdte.





A férfi dühös lett és mivel az ugatás is idegesítette, elhatározta, hogy elpusztítja a kutyát. Megélezett egy 18 cm pengehosszúságú kést, hogy kutyájának nyakát elvágja, majd a késsel a kezében visszament az állathoz. Miközben a bal kezével befogta a kutya száját, a jobb kezében tartott késsel több mély vágást ejtett az állat nyakán. A férfi ezt követően a kutyáról lecsatolta a láncot, az pedig elfutott.





A férfi a bántalmazást követően visszament a házba, barátjának és feleségének beszámolt a történtekről, majd folytatta az italozást. Másnap az udvarban keresni kezdte az állat tetemét, hogy elássa, de azt nem találta meg, mert az állat a korábbi gazdájához visszament és annak udvarán elbújt.





A kutyát volt gazdája május 1-jén reggel egy utánfutó alatt találta meg és értesítette a rendőrséget. A kutya életét végül állatorvosi beavatkozás mentette meg.

A Pápai Járásbíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki állatkínzás bűntettében és ezért 2 év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős.


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
     1/158 oldal   Bejegyzések száma: 1574 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 80 db bejegyzés
e év: 1024 db bejegyzés
Összes: 22472 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 590
  • e Hét: 20957
  • e Hónap: 152220
  • e Év: 1410398
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.