Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/159 oldal   Bejegyzések száma: 1584 
Vadon élők, házi- és haszonállatok napja
  2017-10-04 23:02:04, szerda
 
  Október 4-e az Állatok Világnapja. E világnap célja felhívni a figyelmet a vadon élő, valamint a házi- és haszonállatok életkörülményeire és a felelős állattartásra.





Assisi Szent Ferenc, az állatok és a természet védőszentje 1226. október 3-án az itáliai Porciunkulában halt meg. 1228. július 16-án IX. Gergely pápa szentté avatta, és ünnepét azonnal felvették a római naptárba, október 4-i dátummal, majd jó 700 évvel később az állatok világnapjává vált a dátum.

Ferenc békeszeretetéről az egyik legenda így tanúskodik: Gubbió környékén egy rendkívül vad farkas garázdálkodott - a farkas akkoriban a rablólovagok jelképe volt. Kegyetlenül pusztított, széttépett állatokat és embereket egyaránt, és az egész vidék rettegett tőle, ám semmi módon nem tudtak a fenevadtól megszabadulni. Akkor jött Ferenc, és minden figyelmeztetés ellenére odament a vadállathoz és így beszélt hozzá: ,,Igen nagy bajokat okoztál, megérdemelnéd, hogy úgy bánjanak el veled mint a gonosztevőkkel, azaz kivégezzenek. Ellenségeddé tetted az egész várost. Én azonban szeretnék békét kötni közted és köztük.'' Akkor a rettenetes vadállat magába szállt, követte Ferencet, és bement vele együtt a városba. Ott a piacon, az egész nép jelenlétében ünnepélyesen megkötötték a békét.





A ferences rend megalapítója baráti módon szólt az állatokhoz, számára igazán kedvesek a madarak voltak, akiknek így prédikált: ,,Ti nem vettek, sem arattok, és Isten titeket eléltet, és ad folyóvizet és kútforrásokat innotok, fészekre hegyet és halmot. És mert sem fonni nem tudtok, sem szőni, de maga ad tinektek és ti fiaitoknak kellemetes öltözést. Azért igen szeret titeket Teremtő, ki tinektek ezenne jót adott. Azért óggyátok magatokot, én húgim, madaracskák, hogy ne legyetek hálátlanok, de mendenkoron kellemetest dicsérjétek Istent. Ez bódogságos atyának beszédire mend az madarak kezdék megnyitni orrokat, kiterjeszteni szárnyokot, kinyújtani nyakokot, és tisztesen fejeket lehajták földiglen. És ő éneklésekvel és mívelkedésekvel mutaták, hogy az beszéden, kiket szentatya mondott vala nekik, sok képpen örvendeznek vala."
Részlet a Jókai-kódexből, 1430

Ahhoz, hogy egy terület életközössége egészségesen működjön a baktériumoktól a csúcsragadozókig valamennyi fajnak jelen kell lennie. Az egyik legnagyobb veszélyben a tápláléklánc tetején található csúcsragadozók vannak. Az ő feladatuk természetes úton szabályozni a növényevők állományait, amelyek a ragadozók fogyatkozása miatt túlszaporodnak, hatalmas károkat okoznak a növényzetben és ezzel további állatfajok helyi fennmaradását veszélyeztethetik. A nagyragadozók azonban világszerte veszélyben vannak, élőhelyük csökkenése és az orvvadászat miatt, számuk egyre fogy.




Súlyosan veszélyeztetett hiúz

A világnapon ma már nem csak a vadon élő, hanem minden állat védelmére felhívják a figyelmet. A haszonelvűségnek sok állat esik áldozatul és a kedvtelési állattartás pedig nem mindig alapul a felelősségen.
Az év többi napján is figyeljünk környezetünkre és az ott élő állatokra!

Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Bíróság előtt Fülöp kutya gyilkosai
  2017-10-04 22:55:54, szerda
 
  Nem is kínozták halálra Fülöp kutyát az igazmondó cigányok, már félholtan ment haza szegény pára

A nagycserkeszi állatkínzás ügyében tartott tárgyalást a nyíregyházi bíróság. A vádlottak mindent tagadtak, de a tárgyalás után már nem voltak a gyilkosok olyan bátrak, amikor a Szurkolók az Állatokért Mozgalom tagjai számon kérték őket.

A valójában állatbarát cigányok csak a sötét és a fáradtság miatt nem vették észre, hogy a távollétében az állat feje deformálódott, és a nyakán régóta rothadó hús harminc méterrel is émelyítő szaga sem tűnt fel nekik. Ha mást nem is, ezt hihetőnek találjuk a putrilakó cigánybűnözőktől.

Forrás: Link

Megrázó videó: ELŐZETES - Bíróság előtt Fülöp kutya gyilkosai (+18)


Link


A nagycserkeszi állatkínzás ügyében tartott tárgyalást a nyíregyházi bíróság. A vádlottak mindent tagadtak, de a tárgyalás után már nem voltak a gyilkosok olyan bátrak, amikor a Szurkolók az Állatokért Mozgalom tagjai számon kérték őket. (A műsor, a nyugalom megzavarására alkalmas képsorokat tartalmaz.)





A HVG így ír róla: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Mit csinálnak a madarak hurrikán idején?
  2017-09-24 20:53:32, vasárnap
 
  Kritikus időjárási körülmények esetén az emberek elmenekülnek, vagy menedéket keresnek. De vajon mit csinálnak a madarak? Hová mennek, és vajon egy nagy vihar változtat a vonuló madarak szokásain?





Az Irma nevű hurrikán képe egy műholdról (Fotó: NOAA)
Mivel az elmúlt két hétben már a második rekord erősségű hurrikán éri el az Egyesült Államokat, többekben felmerült a kérdés, hogy vajon mi történik a madarakkal hurrikán esetén.

A madárfajok különböző stratégiákat alkalmaznak nagy viharok, mint pl. a hurrikánok esetén is: elhagyják a területet, folyamatosan menekülnek a vihar elől, de az is előfordul, hogy egyenesen belerepülnek abba, vagy esetleg egy védett helyen próbálják átvészelni a viszontagságokat.

A madarak egy része már jóval a vihar megérkezte előtt elrepülhet

Kutatások bizonyítják, hogy a madarak hallanak az infrahang tartományban és érzékenyek a légnyomás változásokra is, ezért már előre érzékelik, ha egy vihar közeleg, főképp, ha az egy hatalmas hurrikán. A vihar útjában lévő madarak a saját életútjuknak megefelelő ismeretek birtokában és az évszaknak megfelelően megváltoztathatják vonulási útvonalukat. Például a fehértorkú verébsármányok (Zonotrichia albicollis) egy hatalmas vihar közeledtével a tavaszi vagy őszi vonulásuk idejét átütemezik. Érdekességként kell említeni, hogy a kutatások szerint a faj előbbre hozza az őszi vonulás időpontját, ha a légnyomás csökken (de a hőmérséklet csökkenése miatt nem), míg a tavaszi vonulásuk időpontját eltolják ha a hőmérséklet csökken (de a légnyomáscsökkenés miatt nem).





Sok madár azt választja, hogy átrepül a viharon

Egy kutatási projekt keretében kis pólingokra (Numenius phaeopus) került műholdas jeladó. A jeladók segítségével rendkívül hasznos adatokat kaptunk a madarak viselkedéséről. A ,,Chinquapin" nevű madár 2011-ben, a vonulása során belerepült az Irene hurrikán veszélyes észak-keleti részébe, ahonnan szerencsésen folytatta útját Kanadából dél-amerikai telelőterülete felé. Ugyanez a madár előző évben a Colin nevű trópusi vihar peremén repült át, egy másik jeladós kis póling azonban elpusztult ugyanebben a viharban.





A viharok mellett azonban más veszélyek is fenyegetik a vonuló madarakat. ,,Machi" és ,,Goshen", két másik jeladós kis póling is átrepült hurrikánokon 2011-ben (,,Goshen" ,,Chinquapin"-hoz hasonlóan átrepült az Irene hurrikán peremterületein). Ez a két madár azonban a vihar után leszállt megpihenni a Karib szigetvilág Guadeloupe szigetén, ahol mindkettőt néhány órán belül lelőtték. (Ez sajnos gyakran megtörténik a Guadeloupe szigeten landoló, hurrikánt túlélő madarakkal).

Ugyanebben az évben a ,,Remény" elnevezésű kis póling belerepült a Gert nevű trópusi viharba Új-Skócia partjainál, Kanadában. Elképesztően erős szembeszélben repült 27 órán keresztül, mindössze 11 km/óra sebességgel haladva. Amikor sikeresen átrepült a vihar középpontján, erős hátszelek miatt hirtelen 145 km/órára nőtt a sebessége, majd újra kiindulási helyének közelében landolt, így a megerőltető repülésnek sajnos nem volt sok haszna.

Kisebb vonuló madarak csapdába eshetnek a hurrikán belsejében. Ez történt 2016-ban, amikor egy hatalmas csapat kéménysarlósfecske (Chaetura pelagica) került a Matthew hurrikán középpontjába. A madarak akkora csoportban repültek, ami már a radarfelvételen is jól látható.

A TELJES CIKK VIDEÓKKAL, KÉPEKKEL AZ ALÁBBI LINKEN OLVASHATÓ:


Link




 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Kevesebb mint 460 északi simabálna maradt
  2017-09-23 21:02:39, szombat
 
  A NOAA és a New England-i Akvárium munkatársai új módszert fejlesztettek az északi simabálna populációjának felmérésére.





1990-2010 között a faj egyedszáma évente kevesebb mint 3 százalékkal nőtt: 1990-ben még csak 270, 2010-ben viszont már 482 példányról tudtak a kutatók. 2010-2015 között azonban ismét csökkent a populáció.

2015-ben már csak 458 egyed maradt - számol be a NOAA Északkeleti Halászati ​​Tudományos Központja. A felnőtt nőstények számának zuhanása különösen aggodalomra ad okot: 2010-ben 200, de 2015-ben már csupán 186 példány volt életben.

Richard Pace, NOAA Északkeleti Halászati ​​Tudományos Központjának munkatársa és a kutatás vezetője szerint a faj annak ellenére komoly bajban van, hogy az elemzés aránylag kis csökkenést mutatott ki.

Az új statisztikai módszer időszerűbb és egyértelműbb képet fest az északi simabálna populációjáról, mint az eddigi felmérések. Bár a korábbi eljárásokkal kapott becslések is csökkenésre utaltak, az új adatokat nem befolyásolták az olyan tényezők, mint amilyen a bálnák eloszlásának változása.

Az elmúlt időkben az állatok nem olyan időszakokban és helyeken gyűltek össze, mint korábban. Mivel a felmérések akkor a leghatékonyabbak, amikor a bálnák csoportokban úsznak, a viselkedésük megváltozása hatással volt az eredményekre.

A New England Akvárium több mint három évtizede vizsgálja a simabálnákat, és katalógust is vezet róluk. Az adatok közt az elmúlt 25 évben azonosított egyedekre vonatkozó legfontosabb információk szerepelnek. Az eddigi becslések mind erre a nyilvántartásra támaszkodtak.

Az új kutatásban az 1990-2015 közötti megfigyeléseket használták fel, ezzel összesen 658 példányt sikerült közvetett módon elemezni.

A NOAA halászati szervezete a hajózási társaságokkal és halászokkal együtt dogozva igyekszik csökkenteni a bálnákat fenyegető tényezőket, illetve felmérni a populáció helyzetét.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
17 ok, amiért tisztelnünk kell az erdőket
  2017-09-23 20:59:52, szombat
 
 



Szárazföldünk egyharmad részét az erdő uralja, számos állat és növényfajnak otthont adva ezzel. Több milliónyi ember munkája az erdőhöz kötött, ennek ellenére 30 millió hektártól is több erdőt vágnak ki évente a Földön.

2012 végén, az ENSZ március 28.-át az Erdők Nemzetközi Napjának nyilvánította, ezzel az erdők fontosságát kívánták hírül adni a világnak.





Ennek tiszteletére itt egy rövid lista, hogy miért fontosak a fák, az erdők:

1. Végy egy nagy levegőt!


Az erdők kibocsájtják az oxigént, és elnyelik a szén-dioxidot, amit kilégzünk, ezzel állandóan frissítik levegőnket, ami lehetővé teszi, hogy a Földön élni tudjunk. Egy ,,nagyra nőtt" lombos fa képes annyi oxigént termelni egy évszakban, amennyit 10 ember belélegez egy év alatt.

2. Több mint fák

Az összes ismert élőlény közel fele az erdőkben él. Erre a sokszínűségre rendkívül jó példa az esőerdő világa, amely a ritka papagáj fajoktól kezdve az emberszabásúakig rengeteg állatfajt vonultat fel. A lombhullató erdők szintén az élettől bővelkednek: a bogarak, giliszták és különböző férgek a tápanyagban gazdag talajért felelősek, a madarak szórják szerteszét a magokat az erdőben és a kulcsfontosságú fajok, mint a farkasok vagy a nagymacskák (hiúz, puma) tartják kordában a növényevők túlzott elszaporodását.

3. Emberek az erdőben

Világszerte több százmillió ember él az erdőkben, ebbe a számba beletartoznak az őslakosok is, akiknek életük teljes mértékben az erdőtől függ, de további milliók élnek az erdők mellett, távol a zajos városoktól.

4. Hűvösen tartás

Lombkoronájuk segítségével létfontosságú ,,árnyékoázisokat" képesek létrehozni a közvetlen közelükben, emellett a városokban az épületek hűvösen tartásában játszanak fontos szerepet. A fáknak megvan a módszerük a hő megfékezésére, a globális felmelegedésben nagy szerepet játszó szén-dioxid elnyelésére. A növényeknek szükségük van egy kis szén-dioxidra a fotoszintetizálásukhoz.





5. Előidézik az esőt

A nagyobb kiterjedésű erdők befolyásolni tudják az időjárást és sajátos mikroklímát alakítanak ki. Remek példa az Amazonas mentén elterülő erdők, amelyek a rendszeres esőzéseket segítik elő a környéken.

6. Harc az árvíz ellen

A fák földben elnyúló gyökerei kulcsfontosságúak a nagymennyiségű eső ellen, főleg az alacsonyan fekvő vidékeken, mint például a folyóvölgyekben. Segítenek a talajban elnyelni a vizet, illetve csökkentik a talajerózió kialakulását.

7. Felszín alatti víztározók

Az erdők hatalmas szivacsok módjára működnek. A leeső csapadékvíz nagy részét elnyelik, amit nem tudnak a fák, bokrok, növények magukba szívni azok tovább folynak egészen a víztároló rétegbe. Ez alapján pótolja a felszín alatti vízkészletet, amely fontos az ivóvíz és öntözés szempontjából.

8. Szélblokkolók

Természetes előnyben részesülnek azok a mezőgazdaságok, amelyek az erdő mellett fekszenek: az énekesmadarak és denevérek a rovarokat, míg a rókák és baglyok az egereket pusztítják a földekről. A környéken lévő fák szolgálhatnak szélfogóként, védve ezzel a szélérzékeny növényeket, illetve a méhek beporzásában is segítségükre lehetnek azzal, ha lefogják a nagy szeleket.





9. Talajtisztítók

Képes különböző méreganyagokat lekötni vagy lebontani egy kevésbé mérgező formára.

10. Állj a szennyező levegővel!

Nagymértékben képesek megtisztítani a levegőt a szennyeződésektől, és nemcsak a fentebb említett szén-dioxidtól, hiszen ide tartozik a szén-monoxid, kén-dioxid és a nitrogén-dioxid.

11. A zajszennyezés tompítása

Az erdőben a hangok eltompulnak, ugyanis a fák természetes zajvédők. A tompító hatás nagyban köszönhető a susogó faleveleknek - ide tartozik más erdei fehér zaj, mint a madárcsicsergés- és csak néhány jól elhelyezett fa tudja a háttérzajt 5-10 decibelre csökkenteni, ami körülbelül az 50 százaléka annak, amit az ember képes meghallani.

12. Bennünket táplálnak

A fák nemcsak a gyümölcsöket, dióféléket, magvakat és nedveket képesek nyújtani, hanem termékennyé teszik az erdő talaját, az ehető gombáktól, bogyóktól és bogaraktól egészen a nagyobb vadakig, mint a szarvas, vaddisznó, fácán és nyúl.

13. Gyógyszertárasok

Az erdők biztosítják a természetes gyógyszerek gazdagságát.





14. A fa, mint anyag

Hol lennénk mi emberek a faanyag nélkül? Régóta használjuk a fát, mint megújuló forrást, hogy mindent előállítsunk a papírtól a ruházaton át egészen az otthonainkig. A történelem során tapasztaltuk, hogy túlzásba estünk a használatával, ami túlhasználathoz és elerdőtlenítéshez vezetett. Napjainkra, köszönhetően a fásításnak és az erdészet munkájának, az őrült folyamat megállni látszik.

15. Fenségesség

A természetes szépség lehet a legnyilvánvalóbb és mégis a legkevésbé kézzelfogható előnye az erdőnek. Elvont keveréke az árnynak, a zöldnek, az aktivitásnak és nyugalomnak. Pompájával emlékeztet minket, hogy értékeljük és őrizzük a régi erdőket az eljövendő generációknak.

16. Felderítés és pihenés

Az erdők iránti vonzódásunk velünk született, amely a biofília - az élő rendszerek, maga az élet szeretete - nevezetű jelenséggel magyarázható. A biofília vonzza az embereket a vízhez, az erdőkhöz és más természetes tájakhoz. Kimutatták, hogy az erdőnek kitett állapot erősíti a kreativitást, felgyorsítja a felépülést és elősegíti a meditációt és a figyelmességet.

17. A közösség tartóoszlopai

Sokszor nem értékeljük az erdőket, míg el nem tűnnek. Mi, emberek bizonyára nélkülük nem tudnánk létezni, így rajtunk áll, hogy a nélkülük való életet soha meg ne tapasztaljuk! Minél jobban megértjük az erdőket, annál kevésbé lesz igaz, hogy nem látjuk a fától az erdőt.

Ha még mindig nincs erdőlázad, nézd meg az ENSZ Élelmi- és Mezőgazdasági szervezete által készített alábbi animációs videót az, hogy felkeltsük az Erdők Nemzetközi Napja iránti figyelmet.

Link

Kovács Ádám írása.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Mielőtt gyűjtögetni kezdenénk a természet kincseit
  2017-09-23 20:41:41, szombat
 
  Mielőtt gyűjtögetni kezdenénk a természet kincseit, ezekre figyeljünk





Az erdőt járva sok vonzó dologgal találkozhatunk. Jó tudni, hogy ezek közül mit vihetünk haza, és mit nem.

Az erdei kirándulások során sokan kíváncsiságból vagy éppen gyűjtögetési szenvedélyüknek hódolva hazavisznek olyan természeti értékeket is, amik gyűjtése tilos. Az alábbiakban a Turista magazin segítségével megmutatjuk, mire figyeljünk, ha az erdőt járjuk.

Agancsok és egyéb trófeák

A vadászterületen elejtett, elfogott vad és annak trófeája, a hullatott agancs, a szárnyas vad gyűjtött tojása, az elhullott vad teteme a vadászatra jogosult tulajdona. Ebből adódóan lopásnak minősül, ha például talált agancsot viszünk haza. Trófeának minősül az elejtett gímszarvas, dámszarvas, valamint az őz agancsa, a muflon csigája, továbbá a vaddisznó agyara.





Gomba, moha, bogyó, rőzse

Erdei haszonvételnek minősül


- az elhalt, fekvő fa és gally -,
- toboz és díszítőlomb -,
- gomba-,
- vadgyümölcs -,
- virág, gyógynövény -,
- a fenyőgyanta gyűjtése,
- a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása

Ezen erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az erdőgazdálkodó határozza meg.

- Az erdőből az akácmag engedélyezett gyűjtésének kivételével erdei avar vagy a talaj humuszos termőrétegének összegyűjtése és elszállítása tilos.
- A mohagyűjtés is tiltólistán van.
- A föld alatti gombafajok kizárólag az erdőgazdálkodó engedélyével, az erdőtörvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint gyűjthetők.





A jó hír az, hogy az erdőgazdálkodó köteles tűrni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a gomba, vadgyümölcs és gyógynövény egyéni szükségletet meg nem haladó volumenű, hangsúlyozottan állami erdőben való gyűjtését. Ez a gyakorlatban napi 2 kilogrammnak felel meg személyenként (2 kg gomba + 2 kg vadgyümölcs + 2 kg gyógynövény), és kizárólag állami erdőkre vonatkozik.

Fontos tudni, hogy a természet védelméről szóló törvény értelmében védett természeti területen csakis a természetvédelmi hatóság engedélyével folytatható gyűjtés és még egy sor egyéb tevékenység.

Védett természeti területek és értékek

Kutatás, gyűjtés és kísérlet kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető védett természeti területen. Az erdőtörvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez, nád és más vízi növényzet égetéséhez, irtásához, aratásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakó hely kivételével - erdőterületen tűz gyújtásához szintén engedélyt kell beszerezni a természetvédelmi hatóságtól.

Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. Ugyanez vonatkozik a védett gombákra, illetve a zuzmókra.





Tilos a védett állatfajok egyedeinek zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése. Védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének, gyűjtéséhez, valamint védett állatfaj egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához és idomításához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

Ásványok

Tilos az ásványok, az ásványtársulások és az ősmaradványok károsítása, gyűjtése, elvitele. Védett ásványok, ősmaradványok gyűjtéséhez, forgalomba hozatalához, külföldre viteléhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

Forrás: Link

 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Embereket veszélyeztet a gleccserek olvadása
  2017-09-09 21:24:07, szombat
 
  Mindössze négy százalékára csökkenhet az Alpok évszázad elején mért jégterülete 2100-ra, az olvadás veszélyezteti a vízellátást és a folyók élővilágát is.




Kép: Óriási takarókkal borítanak be egy gleccsert Svájcban az olvadás megfékezésére. MTI/EPA/Urs Flüeler

A Föld területének jelenleg tíz százalékát borítják gleccserek, kiterjedésük azonban folyamatosan csökken - hívta fel a figyelmet egy nemzetközi kutatócsoport.

A legtöbb figyelem az olvadás egyik következményére, a tengerszint emelkedésére irányul, a gleccserek eltűnésének egyéb hatásait, például a lakosság vízellátását fenyegető veszélyeket jóval kevésbé veszi figyelembe a világ - írta az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában megjelent tanulmányában a kutatócsoport.

Az eltűnő jégtömegek legnagyobb részét az Alaszkai-öböl, az északi-sarkvidék kanadai része, a grönlandi és az antarktiszi jégtakaró jege alkotja. A saját területükhöz mért legnagyobb veszteség az Alpokban és az Andokban tapasztalható.

Az elmúlt 30 évben az Alpok térsége különösen erőteljesen melegedett. A havazás csökkenő mértékét is figyelembe véve a jégtakaró 1850 óta több mint a felével, 54 százalékkal csökkent. A jelenlegi számítások szerint az Alpok a 2003-ban mért jégtakarója 4-13 százalékával fog rendelkezni a 21. század végére.

A világszintű gleccserzsugorodásnak a folyókra is nagy hatása van - áll a szakértői elemzésben. Vízellátásuk megjósolhatatlanná válik, mert kevésbé táplálja őket az olvadékvíz, egyre inkább az esetleges csapadék befolyásolja a vízmennyiséget. Ez kihat a vízi élővilágra is.

Az olvadó jégből káros, ipari termelésből vagy növényvédő szerekből származó, hosszú távon ható anyagok szabadulnak fel, melyek bekerülnek az olvadékvízzel a patakokba, folyókba és a talajvízbe. A gleccserek olvadása így a lakosságot is veszélyezteti.

Az emberek életét több szinten is befolyásolják a gleccserek táplálta folyók: a vízellátástól és a mezőgazdaságtól kezdve a halászaton át egészen a folyóknak a társadalomban játszott kulturális és vallási szerepéig.

"Az élővilág faji sokszínűségétől a turizmusig, a vízerőművektől az ivóvízellátásig az életmódunkat érintő kockázatok skálája igen széles" - véli Alexander Milner, a Birminghami Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

A szakértők szerint több kutatásra van szükség a kockázatókról és többet kell dolgozni azon, hogy a jelenlegi és a jövőben várható változásokhoz alkalmazkodhassunk.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
10 éve kerültek elő a 7 millió éves bükkábrányi ősfák
  2017-09-02 21:02:30, szombat
 
 



Hatvan méter mélyen találtak a fákra a bányászok.

Tíz éve kerültek elő a bükkábrányi ősfák, az évforduló alkalmából e leletek köré szervezi programjait az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület - tájékoztatta az MTI-t Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

Az évfordulóhoz kapcsolódóan Ipolytarnócon már augusztusban elkezdődtek a bemutató programok, és minden hétvégén több százan voltak kíváncsiak a témához kapcsolódó tematikus túrákra, de az igazi programkavalkád szeptember közepén, a Kulturális Örökség Napjaihoz időzítve kezdődik - írják a közleményben.

Október végéig minden hétvégére más-más programot kínálva filmvetítésekkel, gyerekfoglalkozásokkal és VR-szemüveges bemutatókkal idézik meg a 7 millió évvel ezelőtti Pannon-tenger világát. Az Ősfenyő Belépő Látogatóközpontban szeptember közepétől - az MTA SZTAKI szakmai támogatásával - érintőképernyős terminálok segítségével, játékos feladatokon keresztül ismerhetik meg a gyerekek és a felnőttek a Pannon-tenger korát, de interaktív bemutatókat és feladatokat kínálnak azoknak is, akik a természetben szeretnék próbára tenni tudásukat.





A bükkábrányi bányából tíz éve, mintegy 60 méter mélyről kerültek elő azok az ősfák, amelyekből öt az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen, három a miskolci Pannon-tenger Múzeumban tekinthető meg.

A bükkábrányi lelet őslénytani világszenzáció, hiszen szerves anyagként maradt meg az egykor a Pannon-tenger partján álló, 300-400 éves korukban elpusztult fák néhány része. Az öt-hat méter magas, másfél-három méteres átmérőjű tizenhat fatörzs eredeti, álló helyzetében konzerválódott.





A programok sorában Ipolytarnócon szeptember 10-én nyitják meg Galbács Tamás fotókiállítását, 23-án pedig Palóc Termelői Napot tartanak, ahol a környék termelői és termékei mutatkoznak be. Az igazgatóság közölte: az őszi időszakban a 4DX mozivetítés és a kombinált belépők díját is csökkentették a Nógrád megyei területen.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
A csuklyás vöcskök utolsó tánca?
  2017-08-26 22:57:13, szombat
 
  Súlyosan veszélyeztetett patagóniai vöcsökfaj hipnotikus násztáncát vették filmre először és talán utoljára. De vajon meddig tart még a tánc, ha a veszélyeztetett madárfaj létét invazív ragadozók és egy tervezett duzzasztó gát építése is veszélyezteti?




Táncoló csuklyás vöcskök (Fotó: Pablo Hernandez)
Kezdjük azzal a videófelvétellel, amely az elmúlt időszakban bejárta az internetet: a csuklyás vöcsök (Podiceps gallardoi) hipnotikus, fejbólogatós udvarlási táncát bemutató kisfilm részletével (Living Wild in South America felvétele):

Link

A csuklyás vöcsköt 43 évvel ezelőtt fedezték fel a távoli Patagónia külvilágtól elszigetelt és nagyrészt megközelíthetetlen tavaiban. A viszonylag későn felfedezett faj sok titkot tartogathat még számunkra.

A fenti videórészlet, amely a ,,Tango in the Wind" című dokumentumfilmben látható, korábban soha nem látott részletességgel mutatja be a csuklyás vöcsök násztáncát. Csupán szűk fél évszázada ismerjük ezt a fajt, de már most a kihalás szélére sodródott a káros emberi hatások, többek között az invazív ragadozók betelepítése következtében. A szárazföldön és a vízben is egyaránt kényelmesen mozgó amerikai nyérc (Neovison vison) eredetileg Észak-Amerikában honos menyétféle. Patagóniában az 1930-as években kezdték el tenyészteni azzal a céllal, hogy a bundájából szőrmekabátokat készítsenek. Mindez még azelőtt történt, hogy a csuklyás vöcsök létezéséről egyáltalán tudomást szereztünk volna.

A fogságból megszökött nyércek később sok kárt tettek a csuklyás vöcsök populációiban, mivel a madarak felkészületlenek voltak az idegen fajjal szemben. Ennek eredményeként egyedszámuk drasztikusan csökkenni kezdett. A csuklyás vöcsök eredeti egyedszáma néhány évtized alatt a töredékére csökkent. Az 1980-as évek közepén még 3000-5000 madarat számláltak, ma már legfeljebb csak 400 költőpár él a tavakban. Ez a helyzet ösztönözte az Aves Argentinas szervezetet (BirdLife Partner) arra, hogy kutatási, oktatási és természetvédelmi programok segítségével felgyorsítsák a csuklyás vöcsök, vagy ahogy Argentínában hívják, ,,Macá Tobiano" megmentését.




Szomorú látvány: csupán egy amerikai nyérc kellett ahhoz, hogy 33 fészken ülő felnőtt madár elpusztuljon (Fotó: Ignacio Roesler)

A 2009-ben indított Macá Tobiano Project keretében szakadatlanul dolgoznak azon, hogy megállítsák a faj gyors ütemű hanyatlását, amelyet nemcsak a nyércek okoznak, hanem a tó környékén élő haszonállatok is, amelyek lelegelik a tóparti növényzetet.

Azonban a természetvédők több éves fáradozása kárba veszhet, ha a Santa Cruz-folyó gátakkal történő felduzzasztása tényleg megvalósul. Az argentin kormány, kínai vállalatokkal együttműködve, két hatalmas duzzasztógátat szeretne építeni a folyóra, amely valószínűleg tönkretenné Argentína utolsó gleccserfolyóját. A folyó ökoszisztémájának legalább a felét súlyosan károsítaná. A gátak módosítanák a folyó természetes áramlását és pusztítanák az élővilágát, így kevesebb táplálék jutna a csuklyás vöcsök tengerparti telelőhelyeire, amelyek fennmaradása ezáltal veszélybe kerülne.

A Santa Cruz-folyót Patagónia olvadó gleccserei táplálják. A folyó 385 km-en át kanyarog, mire eléri az Atlanti-óceánt. Számos ritka fajnak ad otthont, többek között a csuklyás vöcsöknek is, amely bennszülött faj és egyben Patagónia szimbóluma is. Néhány évvel ezelőtt az argentin állam azért hozta létre a Patagónia Nemzeti Parkot, hogy a veszélyeztetett madárfajt megóvja a kihalástól. Most ugyanez az állam ítéli halálra a tervezett gáttal.

A faj sérülékenységét az okozza, hogy az 518 madáregyed igen kis területre koncentrálódik: a folyó környezetében lévő 100 kisebb tó közül csupán hatban található meg.

A faj megőrzését szolgáló projekt elindulása óta sok mindent tettek annak érdekében, hogy helyreállítsák a madárpopulációkat. Ennek eredményeként, sikeresen megfékezték a csuklyás vöcsökre leginkább leselkedő veszélyeket. Az amerikai nyérc mellett a szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) tenyésztését is kontroll alatt tartják, valamint más, a madarakra szintén veszélyt jelentő fajokat, például a déli sirályt (Larus dominicanus), amely a csuklyás vöcsök tojásait és fiókáit pusztítja.

Az amerikai nyérc patagóniai populációjának kordában tartásán már négy éve dolgoznak. A madárfajra leginkább veszélyes ragadozó a Patagóniai Nemzeti Parkban található Buenos Aires-fennsíkon végzi a legnagyobb pusztítást, így a munkák elsősorban ide összpontosulnak. A természetvédők negyven csapdát helyeztek ki négy vízfolyás mentén 120 napra. Ennek eredményeként 26 nyércet sikerült eltávolítani a területről, számukat 114-re csökkentve.

Emellett a haltenyésztés hatásait is igyekeznek felmérni a Santa Cruz-folyó nyugati részén található magas fennsíki tavakban. A lazacféléknek, köztük a szivárványos pisztrángnak, nincsenek természetes ragadozói a folyókban és a tavakban, így túlszaporodva jelentős mértékben módosítják a folyó természetes viszonyait. A természetvédők először a Del Isolate-tavat állították helyre és mentesítették a szivárványos pisztráng tenyésztésének káros hatásaitól. Ennek a tónak a rehabilitációja azért volt fontos, mert az 1980-as években a csuklyás vöcsök összpopulációjának 20 %-a, több mint 1000 felnőtt egyed, élt itt. A ragadozó madarak, főleg a sirályok, kontrollálása a ,,Guardians of Colonies" nevű program, valamint monitoring és madárszámlálás keretében történik.

Azonban az eddigi erőfeszítések mit sem érnek, ha a gátak miatt elpusztulnak a vöcsökfajnak menedéket adó élőhelyek. Ezért fontos, hogy a Santa Cruz-folyóra tervezett duzzasztógátak megépítése ellen tovább folytatódjon a küzdelem.




Más vöcsökfajokhoz hasonlóan a csuklyás vöcsök is a hátán hordozza fiókáit (Fotó:Living Wild in South America)

A madarak ügye sok embert megmozgatott az elmúlt hónapokban. Számos argentin környezetvédelmi szervezet csatlakozott a küzdelemhez és állt ki határozottan a létesítmény megépítésével szemben. Egy rövid dokumentumfilm is készült ,,Killing the River" címmel, amelyet több mint 600 ember előtt mutattak be Buenos Aires-ben. A nemzeti kongresszus, az ország történelme során először, nyilvános meghallgatást is tartott a gátépítés ügyében. A két napos meghallgatás során valamennyi környezetvédő szervezet képviseltette magát, hogy kifejezze tiltakozását, amely végül sikerrel járt. A legfelsőbb bíróság döntése értelmében le kellett állítani a gátépítési munkálatokat. Nem tudni azonban, hogy ez a döntés véglegesnek tekinthető-e vagy csak elodázza az építkezéseket. Egyelőre tehát folytatódik a tánc, de senki nem tudja, hogy meddig tart.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Új fecskefaj - vörhenyes fecske fészkelt Magyarországon
  2017-08-26 22:49:07, szombat
 
  2017 nyarán új madárfaj, egy vörhenyesfecske-pár fészkelt Balatonfüreden. A fészekből három fióka repült ki július első hetében. A helyszíni megfigyeléskor ráadásul egy, a madarászok előtt eddig nem ismert, korábbi évekből származó fészek is előkerült.




Vörhenyes fecske - Balatonfüred 2017. (Fotó: Bajor Zoltán)

Legújabb fészkelő fajunk

A vörhenyes fecske a füsti fecskénkre emlékeztető megjelenésű és viselkedésű madár. Repülő rovarokra vadászik, sárgolyókból álló fészkét sziklafalak, épületek esőtől védett párkányzata alá építi. Utóbbi könnyen elkülöníthető a hazai fajokétól, zárt, molnárfecskeszerű fészkének bejáratához ugyanis hosszú félcsövet tapaszt.

Hatalmas elterjedésű madár, elsősorban Ázsiában, de Afrikában és Európában is költ. Kontinensünkön a Földközi-tenger partvidéki régiójában, Spanyolország, Portugália és a Balkán országainak belső területein fészkel.

Magyarországi költési adata eddig nem volt, és egyes kóborló példányok is nagyon ritkán, 1999-2015 között csak nyolc helyen kerültek elő hazánkból. Idén április 16-án két, egymástól valószínűleg független megfigyelése is volt Tatán, illetve a magyar-román-ukrán hármas határ közelében. A balatoni madarak első megfigyelési adata 2017. május 5-éről, a Grand Anna Hotel közeléből származik. Ezt követően a madarászok 35 alkalommal figyelték meg a fecskéket (részletek és számos további fotó a hazai madármegfigyelők oldalán, a birding.hu-n található [adatkeresés regisztrációt követően lehetséges]).





A nagy érdeklődés oka az is volt, hogy ez a madár sok ,,fajvadász" listájáról hiányzott, így számukra jó, ráadásul hazai lehetőség kínálkozott a hiány pótlására (beszámoló, amikor a madármegfigyelők Naumann-rigót keresnek, illetve szibériai szürkebegyet figyelnek meg).

A vörhenyesfecske-pár fészke a Hotel mélygarázsának mennyezetére, a faj mediterráneumi élőhelyén klasszikusnak számító helyre épült. Külön meglepetés volt, hogy az idén épült fészek mellett egy korábbi években, valószínűleg 2016-ban készült fészek is előkerült, amiről eddig nem volt tudomásunk (ezért nem tudjuk, hogy abban volt-e sikeres költés).




Az idei ...




... és az előző években épült vörhenyesfecske-fészek Balatonfüreden

A fiókák első megfigyelése 2017. július 5-éről származik, ekkor négy repülő madarat: három fiatalt és egy felnőtt példányt láttak a madarászok. A sikeres költés azért is számít különlegesnek, mert az egyik szülő a fiókanevelési időszakban valószínűleg elpusztult, így a fiatalok etetése a magára maradt madárra hárult. Tegnap, augusztus 22-én az egyik vörhenyes fecskét még sikerült megfigyelni Balatonfüreden, a fészkelőhely közelében.

2018 érdekes madártani eseménye lesz annak kiderítése, hogy a faj két évet követően visszatér-e a balatoni fészkelőhelyre. A fecskék jelentős területhűségét ismerve ennek esélye nagy. Gratulálunk és köszönjük a faj megtalálásában és folyamatos megfigyelésében résztvevő madarászok munkáját!

Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
     1/159 oldal   Bejegyzések száma: 1584 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 40 db bejegyzés
e év: 1186 db bejegyzés
Összes: 22634 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2348
  • e Hét: 38966
  • e Hónap: 148323
  • e Év: 1807690
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.