Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/160 oldal   Bejegyzések száma: 1592 
Mi történhet, ha eltűnik a sarki jég?
  2017-12-12 19:51:07, kedd
 
  A sarki jégtakarók olvadásának felgyorsulását 1988-óta aggódva követjük, egyre több kérdés merül fel és csak az utóbbi évtizedekben kezdtük megismerni a folyamatok hátterét.




Egy kisebb jéghegy úszik Grönland partjainál

Csak a legutóbbi időszakban értettük meg azokat a komplex folyamatokat, amelyek a jégtakaró változásait a legnagyobb mértékben befolyásolják. Minden jel arra utal, hogy fordulóponthoz érkeztünk. Az elmúlt években az Északi-sark egyes részein bizonyos novemberi napokon a hőmérséklet 20 fokkal magasabb volt az átlagosnál (NSIDC). Bár az Északi-sarkon a felmelegedés legalább kétszer olyan gyors, mint a kontinentális területeken, a hőmérséklet emelkedése önmagában nem ad magyarázatot a grönlandi jég csapadékos eróziójának jelenlegi ütemére. A kutatók részben a jégalap megváltozásában és a jégen élő mikrobák és algák aktivitásában vélik megtalálni a magyarázatot. Utóbbiak olyan pigmenteket hoznak létre, amelyek elősegítik a jég napenergia elnyelését. Az Egyesült Királyság Sheffield Egyetemének szakemberei mérésekkel igazolták, hogy a jégfelszín már nem annyira fehér, mint néhány évvel ezelőtt, így jobban elnyeli a látható és közeli infravörös spektrumú napsugárzást. Ugyanakkor a felolvadó és visszafagyó jégkristályok elveszítik tüskés alakjukat, ezzel tovább csökken a fényvisszaverő képességük. A műholdas adatok azt mutatják, hogy a jég a peremterületeken 5 százalékkal sötétebb (Kintisch 2017). Ez arra vezethető vissza, hogy az évszázadok során csapdába esett részecskék koncentrálódtak a jégtakaró olvadási zónájában. Az úgynevezett ,,dark ice" jelenséghez például az európai gyárak por és füst jellegű szennyezőanyag-kibocsátása és a kanadai erdőtüzek is hozzájárultak.
A felmelegedés öngerjesztő folyamat, az algák és baktériumok virágzása a melegebb hőmérséklet következménye, ugyanakkor a legjelentősebb tényező a jég sötétedésében. A sötét baktériumok és algák által fedett foltokon elnyelt napenergia segít fenntartani a víz fagypont feletti hőmérsékletét, így egyre mélyebb vizes foltok jelentkeznek a felszínközeli régióban. A kutatók számos különleges fajjal találkoznak (például Ancylonema nordenskiöldii, vagy Mesotaenium berggrenii) (Lutz 2016). Mivel a létformáknak itt szélsőséges viszonyokat kell elviselniük, a hidegen és fagyás-kiolvadás periódusokon kívül az erős ultraibolya sugárzást is le kell küzdeniük (Yallop et al. 2010; Anderson et al. 2017). De a szélsőséges körülményekhez történő alkalmazkodás is gyorsítja a folyamatot: A barna pigmentek megvédik a növényeket az UV káros hatásaitól, ugyanakkor megnövelik a jég energia felvételét, hozzájárulva az olvadás radikális felgyorsulásához. Az olvadék állandó jelenléte további, szélsőségeket kevésbé tűrő fajok megtelepedését eredményezi.




Vörös színű alga a hómezőn. Az albedó csökkenése gyorsítja az olvadást

A speciális időjárási mintázatok meleg, nedves levegőt irányítanak a térségbe, amely a sérülékeny jég felett szinte állandóan kifejti hatását, így a sötét, téli időszakban sem tud az északi sarkvidék a korábbi mértékben visszajegesedni. A felmelegedést tehát számos fizikai és biológiai faktor is erősíti, de ezek még nincsenek mindenre kiterjedően leírva. A vizsgálatok fő iránya a műholdas távérzékelési adatok pontosítása, validálása irányába mozdult el. A kutatók mintaterületeket jelöltek ki, amelyeket csak ,,pixel"-ként emlegetnek, utalva a műholdfelvétel elemi részecskéjére, a spektrális és felszínjeleket leíró legkisebb képi egységre. A csaknem napi rendszerességgel gyűjtött űrfelvételek pixelei 500 m szélességű terepi foltot képeznek le, és ehhez igazították a különböző elhelyezkedésű mintaterületeket. Rendszeresen készülnek nagyfelbontású légifelvételek repülőgépekről, amelyek 3 - 20 cm részletességűek és a nyári időszakban 0,4 - 10 cm részletességgel kis területekről UAV felvételek (pilóta nélküli repülőeszközökkel). A felmérések elsősorban a rádióhullámokkal (radar távérzékelés), aktív (lézeres letapogatás) és passzív (multispektrális fényképezés) optikai módszerekkel gyűjthető információk elemzésén alapulnak.

A TELJES TANULMÁNY AZ ALÁBBI LINKEN OLVASHATÓ:


Link




 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Haldokló jegesmedve a globális éghajlatváltozás szimbóluma
  2017-12-10 20:55:36, vasárnap
 
 



Paul Nicklen, a National Geographic fényképésze és a Sea Legacy természetvédelmi csoport tagjai szívszorító jelenséggel találták magukat szemben az északi sarkkörön lévő Baffin-szigeten: egy éhező jegesmedvével a halálos ágyán.

Nicklen kiválóan ismeri a medvéket, hiszen Kanada északi részén nőtt fel és több mint háromezer példányt látott már belőlük a vadonban. Ugyanakkor a napokban publikált videón látható éhező állat az egyik legszörnyűbb dolog volt, amivel valaha dolga volt.

Ott álltunk, és sírva videóztunk. Könnyek csorogtak le az arcunkon
- mesélte.

A felvételen az látszik, hogy az élethez ragaszkodó jegesmedve bőrén meglátszanak csontjai és szőre is alig maradt már. Egyik hátsó lábát alig bírja mozgatni, amit feltehetően izomsorvadás okoz.

Az állat élelmiszert keresve odavergődött egy eszkimó halászok által használt kukához, de nem talált benne semmit és elkeseredetten csuklott össze a földön.

Videó: Haldokló jegesmedve Link

Nicklent a videó közzététele óta sokan arról kérdezték, hogy miért nem avatkoztak közbe.

Természetesen megfordult a fejünkben. De nem nyugtatólövedékkel és kétszáz kilogramm fókahússal a hátunkon mentünk forgatni
- magyarázta a National Geographic munkatársa.

Ráadásul hiába is segített volna a jegesmedvén, csak meghosszabbította volna az állat szenvedését. Mi több, Kanadában illegális a vadon élő jegesmedvék etetése.

Mint fogalmazott, azért filmezték le az állat lassú, kínkeserves halálát, mert nem akarták, hogy hiába veszítse életét.

Amikor a tudósok azt mondják, hogy a medvék ki fognak halni, az emberek látni akarják, miként történik mindez. A jegesmedvék éhen fognak halni. Ez pedig így néz ki
- mondta.

Nicklen a jegesmedve szomorú történetének elmesélésével abban reménykedni, hogy jelzést küld a világnak a globális klímaváltozás halálos következményeiről.

A jegesmedvék első kézből érzik a klímaváltozás hatásait, hiszen csak sarkvidéki területen élnek, ahol a tengerszint folyamatosan emelkedik, nő a hőmérséklet és olvadnak a jégtáblák.

Ha így folytatjuk, unokáink már sosem találkozhatnak a jegesmedvékkel.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Komplett fajokat irthatnak ki a vadászok, és nem is tudnak
  2017-12-02 20:10:31, szombat
 
  Komplett fajokat irthatnak ki a vadászok, és nem is tudnak róla
Pedig éppen az ellenkezője lenne a cél.






A látványos szarvuk vagy sörényük miatt feltűnő hímek vadászata a jó gének kiiktatásával növeli a fajok kihalásának veszélyét egy új tanulmány szerint. A veszélyeztetett fajok jó adottságú hímjei 5%-ának kiirtása az egész populációt elpusztíthatja a Biological Sciences című tudományos lap friss számában megjelent kutatás alapján.

A trófeavadászok kedvelt célpontjai ugyanis általában a legjobb génállománnyal rendelkező hímek - idézte a tanulmányt a BBC News. Komoly vita folyik a világban a trófeavadászatról, vannak, akik a betiltást követelik, mások szerint viszont jelentős jövedelemforrás.

A szelektív vadászat is káros

"Az a feltételezés, hogy az úgynevezett szelektív vadászat nem különösebben fenyegeti az egyes állatpopulációkat, nem veszi figyelembe a friss eredményeket: ezek a feltűnő külsejű hímek általában számos utódot nemzenek, jó génjeik gyorsan terjednek, így a populációk gyorsan alkalmazkodhatnak a változó körülményekhez" - magyarázta Rob Knell, a Queen Mary Egyetem tudósa, a kutatás vezetője.





Az emberek űzte vadászat különbözik az állatvilág természetes zsákmányejtésétől, hiszen a trófeagyűjtők a nagy testű állatokra, rendszerint a hímekre hajtanak. Az orvvadászok, akik az elefántcsontért gyilkolják az állatokat, szintén a legnagyobb agyarúakat keresik. Számítógépes modellkísérlettel a tudósok megjósolták, milyen hatással jár, ha a hímeket szelektíven, másodlagos nemi jellegzetességeik miatt vadásszák."Azok a gének fognak hiányozni a populációból, melyek a könnyebb alkalmazkodást teszik lehetővé, ami kihaláshoz vezethet" - mondta Knell. A vadászatot sok országban engedélyezik, a trófeagyűjtés Fekete-Afrika nagyobb területén legális, mint amekkorát a rezervátumoknak tartanak fenn. A tudósok szerint a korhatáros trófeavadászat csökkentené a kihalás kockázatát, mert így a hímek szaporodhatnának, mielőtt elejtenék őket. Az oroszlánok vadászatát már életkori korlátozás szabályozza.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Egészen elképesztő, ahogyan a kutyák látják világot
  2017-11-25 22:42:08, szombat
 
 



Ha eddig csodálattal néztünk a kutyákra, akkor ezután még inkább így fogunk.

Bármilyen hihetetlen a kutyák inkább beazonosítanak egy virágot az illatáról, mint a látványáról. Amit mi szépnek látunk, azt ők maximum illatosnak.

Ma már azt is bebizonyították, hogy a kutyák nem ismerik fel a piros színt. Egy 2017-es tanulmány is ezt támasztja alá. Az Ishihara színmegjelenítési vizsgálat során a kutatók azt vették észre, hogy a kutyák színtévesztők, a piros színt zöldnek látják. Mind e mellett a kutya látásélessége 4-8-szor kisebb, mint az emberé. Ez nagyjából 20/75 látás, vagyis a kutyák már 600 cm távolságnál már elveszítik a kontúrokat, míg az embereknél ez a távolság általában több, mint 2 méter.





Mivel a kutyák nem látják a vörös színt, a tudósok úgy vélték, hogy a színek helyett inkább színárnyalatokat használják vizuális jelzésként. A világos és sötét színek tökéletes azonosítása segíti a kutyákat, hogy távolról is felismerjék egymást, természetesen mindehhez kapcsolva az egyéb jeleket, és társuk méretét, alakját. Egy vöröses bunda például zöldnek tűnhet a kutya számára, de az árnyalat még mindig segíthet neki abban, hogy megkülönböztesse egy másik fajtól az utcán, legalább addig, amíg elég közel nem jutnak a megfelelő szagmintához.





A kutyák kommunikációja nagyon sokoldalú, gondoljunk csak a hegyezett fülre, a behúzott farokra vagy egyéb jelzéseire. Ez a testbeszéd is jelzi, hogy egy kutya képes azonosítani a gazdájának arcát akár egy tömegben is, de mindezen túl a kutatás arra is rámutatott, hogy meg tudja különböztetni azt is, ha egy idegen mosolyog. Az Egyesült Államok volt elnöke, Barack Obama széles körben felismerhető, és ennek a módosított képnek a nézete hasonlít arra, ahogyan a kutyák látják az ismerős emberi arcot.





A látásélesség és a színek korlátozottságának ellenére a kutyák hihetetlen gyorsan érzékelik a mozgást. Ha a kutya területére betéved egy mókus, azt akár több száz méterről is érzékeli. A kutyák retinái fényérzékeny “rúd" sejtekbe vannak csomagolva, amelyek segítenek észlelni a legkisebb mozgást nappali fényben vagy akár a sötétben is.





A bacon még az emberi orrnak is nagy kihívás, és most képzeljük el a kutyákat. Körülbelül 50-szer annyi szaglóreceptoruk van, mint nekünk, és 100.000-szer erősebben lépnek működésbe ezirányú érzékei. Szóval, lehet, hogy a szalonna zöldebbnek és homályosabbnak tűnik a kutyák szemén keresztül, de szaglószervükkel nem kelhetünk versenyre. És még akkor nem is beszéltünk a hallásukról.






Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
A vízimadarakat SOHA NE ETESSÜK!
  2017-11-11 22:41:23, szombat
 
  A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak teljesen felesleges etetésének - bármennyire nem szeretnénk is ezt hallani - semmi köze a madarak segítéséhez. Éppen ellenkezőleg, tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli pusztulásra az állatokat!




A madár- és természetvédelmi hatóságok és szervezetek világszerte küzdenek a vízimadarak etetése ellen, ami az egyik legrosszabb dolog, amit jó szándék címén vadon élő állatokkal tehetünk (Forrás: Internet)

A harminc éve nem tapasztalt keménységű fagyokat hozó 2016/2017-es tél szomorú tapasztalatai, a tömeges madárelhullások és a közösségi fórumokon sajnálatos módon terjedő téves híresztelések rávilágítottak arra, hogy a madarak és az emberek védelme érdekében Magyarországon is beszélni kell a témáról.

ÖSSZEFOGLALÁS

A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól. Ezért etetésük:

- a hónapok, sok madárnál akár évek óta tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen "táplálék" diéta megbetegíti a madarakat, ezek egyik formájának külön neve is van ("angyalszárny-betegség");
- a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést;
- növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből is eredő sérülésveszélyt;
- önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz;
- elősegíti a fertőző betegségek terjedését, ami különösen a madárinfluenza kapcsán jelent óriási kockázatot;
- szennyezi a környezetet, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő eutrofizációt ("elmocsarasodás");
- növeli a fajok közötti hibridizációt;
- rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket;
a közvetlen fizikai érintkezés ránk, emberekre nézve is veszélyt jelent.

Gyakorlati megvalósulását, hatásmechanizmusát tekintve a vízimadarak etetése öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik:

1.
az etetés többnyire nyáron kezdődik, amikor az emberek keresik a hűsítő víz közelségét, így a madár-ember találkozások száma is nagyobb;
2. az itt etetett madarak ősszel nem vonulnak el;
3. így az emberek látják a ,,sok szegény, éhes", valójában lusta vagy már beteg, röpképtelen madarat, ezért tovább etetik őket;
4. a fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő;
5. ez tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását;
6. amit helyenként sajnos a járókelőket hamis információkkal megtévesztő kacsaetető automatákat kihelyező vállalkozások is erősítenek (holott az ezekben felkínált táplálék ugyan olyan felesleges, értéktelen és viselkedéstorzító hatású, mint az összes többi), pusztán a bevételszerzés érdekében, viszont a madarak és az emberek kárára;
7. az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet;
8. így nő a nyári kunyerálók száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat.

Mit szólnának a szülők, nagyszülők, pedagógusok, ha a járókelők ,,szeretet" címén csokit, chipset, popcornt adnának az udvaron, a játszótéren játszadozó ovisoknak, kisgyerekeknek? Ők ugyan úgy kiszolgáltatottak a felnőtteknek, mint a vízimadarak az embereknek. Meg kellene értenünk, hogy a vadon élő állatoknak nem a "szeretetünkre", hanem értő, a saját szabályaik szerint élni hagyó, szemlélődő tiszteletünkre van, lenne szükségük!

Éppen ezért a vízimadarak esetében a SOHA, SEHOL, SEMMIVEL NE ETESSÜK őket alapelv betartása jelenti az egyedül helyes magatartást.


Természetesen nem szeretnénk elvitatni senki döntési jogát attól, hogy mikor és mit tesz,
és ami még fontosabb, nem kérdőjelezzük meg senki jó szándékát!

Egyetlen célunk a szakmai érvekkel alátámasztott tájékoztatás, remélve, hogy az
olvasottaknak köszönhetően a jövőben kevesebb madár kerül bajba.

Az ő nevükben is köszönjük megtisztelő figyelmét!

Különleges életmód - speciális szabályok

Az etetés kapcsán leginkább érintett hattyú-, réce- és lúdfajok változatos, alapvetően zöld növényi részekből: füvek, levelek, hajtások, gyomok, vízi- és kultúrnövények magjából álló táplálékukat a gyepeken, szántókon legelészve, nyárom a víz felszínéről és a víz alatt is keresgélve szerzik meg.




Őszi szántón legelésző, természetes viselkedésű vízimadarak


A TELJES CIKK KÉPEKKEL, VIDEÓKKAL A MAGYAR MADÁRTANI EGYESÜLET HONLAPJÁN OLVASHATÓ AZ ALÁBBI LINKEN:

Link





A 2016/2017-es tél egyik legszomorúbb tapasztalata rámutatott arra, hogy a tájékozatlan, alapvetően nyilván jó szándékú lakosságot milyen mértékben tudja félrevezetni, rossz cselekvésre ösztönözni néhány megalapozatlan, szakmaiatlan felhívás a Facebookon. A vízimadarak ugyanis nem valamiféle elháríthatatlan vagy különleges időjárási esemény, hanem a felelőtlen emberek miatt kerülnek bajba. Téli túlélésüket egyedül az szavatolja, ha ösztöneikre hallgatva időben fagy- és hómentes területre vonulnak.

Látva teljesen felesleges etetésük veszélyeit, valóban olyan nehéz mellőzni ezt és tiszteletben tartva őket, csendes szemlélőként ,,csak" megfigyelni őket? Köszönjük!



Orbán Zoltán
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Sivatag születik a Kárpát-medencében?
  2017-11-06 22:16:22, hétfő
 
  Drámai változás zajlik a Kárpát-medence természetes élővilágában, aminek nemcsak a klímaváltozás az oka. Az ember is évtizedek óta rombolja a tájat - rövid távú céljainak oltárán áldozza fel saját jövőjét. Hagyunk-e élhető Földet utódainkra? A kutatók erre keresik a választ.





Mérések, fizikai és kémiai vizsgálatok igazolják, hogy a légkör széndioxid-tartalmának drasztikus növekedése emeli Földünk átlaghőmérsékletét. Az emelkedés az elmúlt száz évben 0, 8 Celsius fok volt, melyből 0, 6 az utóbbi 30 év számlájára írható. A prognózisok szerint, ha ez a folyamat tovább folytatódik, 2100-ra a Föld átlaghőmérséklete további 2-4 Celsius fokkal emelkedik majd.

A melegedés hatásait éghajlatunk változásában már napjaikban is érezhetjük. Európában a tavasz előbb köszönt be, a nyár szárazabb, a telek enyhébbek. Fokozódnak az időjárási szélsőségek: gyakoribbak a rendkívül száraz, forró nyári periódusok és az intenzív zivatarok. A világ más tájain is hurrikánok, árvizek, hőhullámok figyelmeztetnek arra, hogy Földünk éghajlati rendszere kibillent korábbi egyensúlyából. Hogy mi történik e közben a földi élet alapjául szolgáló, évmilliók alatt kialakult - az emberi tevékenység által már amúgy is erősen megbolygatott - ökológiai egyensúllyal, a természetes rendszerek stabilitásával és anyagforgalmával? Számos országban keresik erre a választ a kutatók.

Kísérleti sivatag a Kiskunságban

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének kutatói évtizedek óta vizsgálják a Kárpát-medence természetes növénytakarójának változásait. Kísérleteik egyik központi területe a Kiskunságban lévő Fülöpházi buckavidék, ahol európai összehasonlításban is jelentős nagyságú területen maradt fenn az eredeti, természetközeli száraz gyep és erdőssztyepp-vegetáció. Itt kezdték el kutatni évtizedekkel ezelőtt a gyepek struktúráját és dinamikáját, a felhagyott szántók beerdősülésének folyamatát.

2001-ben az Európai Unió támogatásával a klímaváltozás ökológiai hatásainak kísérletes vizsgálata indult el Fülöpháza mellett. Az Európa hat országában azonos módszertan alapján indított VULCAN projekt keretében kísérleti telep létesült, ahol 20 m2 -es parcellákon szárazság- és hőkezelést alkalmaznak. A hőkezelt parcellákban éjszakai fóliaborítással csökkentik az éjszakai hőkisugárzást. A szárazságkezelt parcellákban pedig májusban és júniusban eső esetén egy behúzódó fólia vezeti el a csapadékot. Ezzel szimulálják a klímaváltozást, vagyis az átlaghőmérséklet emelkedését és a csapadék csökkenését. Így prognosztizálható, hogy a globális felmelegedés milyen hatással lesz a természetes növénytakaróra, milyen változások következnek be a gyep és cserjés társulásokban. A kutatás vezetője, dr. Láng Edit az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója kísérleteik tapasztalatait így összegezte:





,,Vannak olyan növények, amelyek jól tűrik az átlaghőmérséklet emelkedését, és vannak, amelyek kevésbé. Így a klímaváltozás egyes növények elszaporodását idézheti elő, míg más növények háttérbe szorulnak. Ennek eredménye lehet, hogy a ma koordináltan működő rendszerek megbomlanak: eltűnhet az a szervezettség és rendezettség, ami napjainkban egy természetközeli ökoszisztémában még létezik. Még nagyobb veszélyt jelent az élővilágra és annak stabilitására az időjárási szélsőségek gyakoriságának fokozódása. Az egymást követő extrém száraz évek, - amire már volt példa 2001-2003 között -, fokozottabban károsítják az élővilágot, az anyagforgalom menetét és a biodiverzitást (a biológiai sokféleséget). Hiszen a földi élet folyamatossága a természetes rendszerek ciklusokba szervezett anyagforgalmán múlik. Ha a termelők, fogyasztók, lebontók hármas funkcionális sokszínűsége megszűnik, vagy valamelyik nagy komponens kiesik, akkor veszélybe kerül a földi élet fennmaradása."

Futóhomok és aszály

Ám nemcsak azt kutatják a tudósok, hogy a kontinensünkön és a Kárpát-medencében a klímaváltozás miatt miként alakul át a természetes vegetáció, hanem azt is, hogy az emberi tevékenység, a tájhasználat miként fokozhatja, vagy csökkentheti a klímaváltozás negatív ökológiai hatásait.

A jégkorszak óta eltelt tízezer évben stabil növényzet jött létre a Kárpát-medencében. Ezt számos bennszülött, endemikus faj is bizonyítja. Ám legalább hatezer éve az ember is része e vidéken kialakult mozaikos tájnak. A kiskunsági homokbuckás területen a túllegeltetés miatt mozgásba lendült a homok a 16. és a 18-19. században. És míg ötszáz évvel ezelőtt természetes úton települt vissza a növényzet, kétszáz éve fásítási program indult a futóhomok megkötésére Ekkor került ide az észak-amerikai eredetű akác, amely akkoriban jó megoldásnak tűnt. Ám azóta tudjuk, hogy drasztikusan megváltoztatja a környezetét - nitrogénban dúsítja az amúgy sovány homoktalajt - és kiszorítja az eredeti növényzetet. Ökológiai szempontból szintén rossz döntés volt 40-50 évvel ezelőtt a feketefenyő tömeges telepítése is. Ezek és más behurcolt tájidegen fajok veszélyeztetik a buckás vidéken évezredek alatt kialakult változatos, mozaikos vegetációt, és növelik a tüzek kockázatát.





Kiváló vizsgálati terület a Fülöpházi homokbuckák központi része, hiszen ezt 1945-től katonai gyakorlótérként használták, majd 1975-tól a Kiskunsági Nemzeti Park védett területe lett. Így a természetes vegetáció és annak változásai jól tanulmányozhatók. Dr. Rédei Tamás, a MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének tudományos munkatársa azt vizsgálja itt, hogy a Kiskunságban az ismétlődő aszályok hogyan hatnak a vegetáció hosszabbtávú változásaira.

,,A szélsőségesen aszályos 2000-es és 2003-as év nagy pusztítást okozott a vegetációban. Ám a természetesebb állapotú, erdőfoltokkal mozaikos gyepekben a gyeppusztulás jóval kisebb mértékű volt, a regeneráció pedig gyorsabb, mint ahol átalakították a terület eredeti vegetációját. A baj csak az, hogy a természetes vegetációval borított területek között nincs elég kapcsolat. Így nem tudnak vándorolni a fajok, és nem találhatják meg azokat a menedékeket, ahol átvészelhetik a számukra kedvezőtlen időszakot."

Vízhiány és özönnövények

Nem csak az aszályos időszakok szaporodása, hanem emberi tevékenység is próbára teszi a vegetáció túlélési képességét. Az elmúlt évtizedekben a szikes tavak és időszakosan vízzel feltöltődő laposok tucatjai száradtak ki, nádasok tűntek el a Homokhátságon. Ott, ahol 50 éve még Európa legsósabb szikes tava, a Szappanszék volt - partján fürdőházakkal, vízén csónakázó emberekkel - már csak port kavar a szél.





De nemcsak a vizes élőhelyek százait ítélte halálra a csatornázás, a belvízelvezetés és a szénhidrogének utáni kutatások közben felelőtlenül átszakított vízzáró rétegek, hanem a kutakból is eltűnt a víz. Általános jelenség lett a vízhiány. Az egyre gyorsabb ütemben kiszáradó területről növényfajok tűnnek el, vízi- és gázlómadarak vándorolnak más vidékre.

A vízhiány miatt a talaj termőképessége is változik, az agrárgazdálkodás háttérbe szorul. Egy évszázaddal ezelőtt több mint másfélszáz tanyán gazdálkodtak a buckavidéken, napjaikban már csak néhányon laknak. A változó klíma, a csökkenő talajvíz és az emberi tájátalakítás együttes hatására megritkulnak az őshonos növény- és állatfajok, csökken a biodiverzitás, miközben behurcolt gyomnövények tucatjai özönlik el és rombolják a tájat.

Az ismétlődő aszályok következtében az évelő növények visszaszorulása és az egyévesek felszaporodása, egyfajta elsivatagosodás figyelhető meg a kiskunsági homokbuckák területén. Intő jelként medvekaktusz virul az orgoványi buckák között. Betelepedése azt is jelzi, hogy olyan növények jelennek meg, amelyek inváziójukkal a mediterrán vidékeken már sok problémát okoztak.

Az utódok öröksége

A kutatók a Duna-Tisza-közi Homokhátság 16, ötször öt kilométeres területén azt is vizsgálják, hogy a tájhasználat és annak jelenleg is zajló átalakulása miként befolyásolja a biodiverzitást. Arra is kíváncsiak, hogy az élővilág sokféleségének megőrzése milyen gazdasági haszonnal vagy veszteséggel járhat - magyarázza dr. Kröel-Dulay György, a MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

,,Napjainkban az agrárgazdálkodás visszaszorul a térségben, növekednek a felhagyott szántók, szőlők. Számos helyen azonban még az erdészeti ültetvényeket sem lehet gazdaságosan fenntartani. Ezeket a művelésből kikerülő, vagy jelenleg is csak gazdaságtalanul hasznosítható területeket - amelyeken sok esetben regenerálódik a természetközeli vegetáció - fel lehetne használni arra, hogy növeljük a természetes vegetáció kiterjedését, az elszigetelt foltok közötti kapcsolatokat, és ezáltal a fajok vándorlási lehetőségét. Hiszen a természetközeli állapot és a biológiai sokféleség megőrzése csökkenti a klímaváltozás drámai hatásait, és esélyt teremt arra, hogy fennmaradjon az élővilág évmilliók alatt kialakult stabilitása"

A recept tehát egyszerűnek tűnik: a sokszínű, eredeti növényzet és egy ökológiai szempontokat figyelembe vevő tájgazdálkodás csökkentheti a klímaváltozás negatív hatásait. A kérdés már csak az, hogy a kutatások eredményeit figyelembe veszik-e egy-egy vidék tájhasználati döntéseiben. Ezek mentén születnek-e meg az országos és a regionális szintű támogatási rendszerek például extenzívebb gazdálkodásra, erdőtelepítésre. Az idő sürget: egyre több kutató szerint nem évtizedeink, hanem csupán néhány évünk van rá, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyekkel a változások sebessége az elviselhető szintre mérsékelhető; ha már meg nem is állítható.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Tűvel ÁTSZÚRT FELVÁGOTTAT SZÓRTAK SZÉT A KUTYÁKNAK
  2017-11-06 22:06:34, hétfő
 
  TŰVEL ÁTSZÚRT FELVÁGOTTAT SZÓRTAK SZÉT A KUTYÁKNAK A BIKÁS PARKBAN

Újbudán korábban fagyállóba áztatott kenyérdarabokat és fasírtot, most tűvel átszúrt felvágottat szórtak szét egy parkban. Madarak, kutyák látják kárát ennek a kegyetlenkedésnek. A feljelentés megtörtént.

Videó: "Nem tudom elgondolni, állatot ki bánt"


Link




 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Természetbarát komposztkitermelés
  2017-11-05 13:59:00, vasárnap
 
  Az ősz a fa- és bokorültetések fő időszaka is, ami jó alkalom az éveken át érlelt komposzt kitermelésére. Eközben is érdemes természetbarát módon eljárni és a legtermetesebb lakókat az újra induló komposztálóba átmenteni, hogy folytathassák életüket és munkájukat.





A komposztáló

A többfunkciós komposzt lényege, hogy miközben lehetővé teszi a konyhai és kerti zöldhulladék (lenyírt fű, hullott lomb, ledarált gally) környezetbarát elhelyezését, különleges élőhelyoázist jelent a bomló növényzettel táplálkozó vagy ebben szaporodó gerinctelen élőlények sokaságának, melyek tevékenységének köszönhetően mi pedig magas tápértékű termőtalajhoz jutunk.




A hulladékdeszkából is összeállítható, egyszerű komposztáló kis alapterületen is
hatalmas mennyiségű zöldhulladék befogadására, helyi kezelésére
képes biológiai lebontó "szerkezet".




Sajnos a városi ember egyre inkább elfeledkezik erről, vagy már nem is ismeri ezt.
Ezért a települési szinten keletkező rengeteg növényi hulladékot központilag
szállítják el, ami teljesen felesleges és könnyen elkerülhető környezeti
terhelést jelent - gondoljunk csak az ehhez szükséges rengeteg
szállítási kilométerre, útterhelésre és üzemanyag-használatra
(Fotók: Orbán Zoltán).

Komposztálót akkor is érdemes létesíteni, ha egyébként nincs szükségünk termőföldre - ilyenkor eszközünk teljes munkaidőben természetvédelmi és természetbúvárkodási funkciót lát el, különleges lakókkal.

Videó: Sötétszárnyú tőrösdarazsak komposztnál vadásznak


Link

Ilyenek például a rendkívül látványos, ugyanakkor az emberekre, a házi- és
társállatokra veszélytelen, ugyanakkor hasznos tőrösdarazsak






A teljes cikk az alábbi linken olvasható:


Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Vadon élők, házi- és haszonállatok napja
  2017-10-04 23:02:04, szerda
 
  Október 4-e az Állatok Világnapja. E világnap célja felhívni a figyelmet a vadon élő, valamint a házi- és haszonállatok életkörülményeire és a felelős állattartásra.





Assisi Szent Ferenc, az állatok és a természet védőszentje 1226. október 3-án az itáliai Porciunkulában halt meg. 1228. július 16-án IX. Gergely pápa szentté avatta, és ünnepét azonnal felvették a római naptárba, október 4-i dátummal, majd jó 700 évvel később az állatok világnapjává vált a dátum.

Ferenc békeszeretetéről az egyik legenda így tanúskodik: Gubbió környékén egy rendkívül vad farkas garázdálkodott - a farkas akkoriban a rablólovagok jelképe volt. Kegyetlenül pusztított, széttépett állatokat és embereket egyaránt, és az egész vidék rettegett tőle, ám semmi módon nem tudtak a fenevadtól megszabadulni. Akkor jött Ferenc, és minden figyelmeztetés ellenére odament a vadállathoz és így beszélt hozzá: ,,Igen nagy bajokat okoztál, megérdemelnéd, hogy úgy bánjanak el veled mint a gonosztevőkkel, azaz kivégezzenek. Ellenségeddé tetted az egész várost. Én azonban szeretnék békét kötni közted és köztük.'' Akkor a rettenetes vadállat magába szállt, követte Ferencet, és bement vele együtt a városba. Ott a piacon, az egész nép jelenlétében ünnepélyesen megkötötték a békét.





A ferences rend megalapítója baráti módon szólt az állatokhoz, számára igazán kedvesek a madarak voltak, akiknek így prédikált: ,,Ti nem vettek, sem arattok, és Isten titeket eléltet, és ad folyóvizet és kútforrásokat innotok, fészekre hegyet és halmot. És mert sem fonni nem tudtok, sem szőni, de maga ad tinektek és ti fiaitoknak kellemetes öltözést. Azért igen szeret titeket Teremtő, ki tinektek ezenne jót adott. Azért óggyátok magatokot, én húgim, madaracskák, hogy ne legyetek hálátlanok, de mendenkoron kellemetest dicsérjétek Istent. Ez bódogságos atyának beszédire mend az madarak kezdék megnyitni orrokat, kiterjeszteni szárnyokot, kinyújtani nyakokot, és tisztesen fejeket lehajták földiglen. És ő éneklésekvel és mívelkedésekvel mutaták, hogy az beszéden, kiket szentatya mondott vala nekik, sok képpen örvendeznek vala."
Részlet a Jókai-kódexből, 1430

Ahhoz, hogy egy terület életközössége egészségesen működjön a baktériumoktól a csúcsragadozókig valamennyi fajnak jelen kell lennie. Az egyik legnagyobb veszélyben a tápláléklánc tetején található csúcsragadozók vannak. Az ő feladatuk természetes úton szabályozni a növényevők állományait, amelyek a ragadozók fogyatkozása miatt túlszaporodnak, hatalmas károkat okoznak a növényzetben és ezzel további állatfajok helyi fennmaradását veszélyeztethetik. A nagyragadozók azonban világszerte veszélyben vannak, élőhelyük csökkenése és az orvvadászat miatt, számuk egyre fogy.




Súlyosan veszélyeztetett hiúz

A világnapon ma már nem csak a vadon élő, hanem minden állat védelmére felhívják a figyelmet. A haszonelvűségnek sok állat esik áldozatul és a kedvtelési állattartás pedig nem mindig alapul a felelősségen.
Az év többi napján is figyeljünk környezetünkre és az ott élő állatokra!

Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Bíróság előtt Fülöp kutya gyilkosai
  2017-10-04 22:55:54, szerda
 
  Nem is kínozták halálra Fülöp kutyát az igazmondó cigányok, már félholtan ment haza szegény pára

A nagycserkeszi állatkínzás ügyében tartott tárgyalást a nyíregyházi bíróság. A vádlottak mindent tagadtak, de a tárgyalás után már nem voltak a gyilkosok olyan bátrak, amikor a Szurkolók az Állatokért Mozgalom tagjai számon kérték őket.

A valójában állatbarát cigányok csak a sötét és a fáradtság miatt nem vették észre, hogy a távollétében az állat feje deformálódott, és a nyakán régóta rothadó hús harminc méterrel is émelyítő szaga sem tűnt fel nekik. Ha mást nem is, ezt hihetőnek találjuk a putrilakó cigánybűnözőktől.

Forrás: Link

Megrázó videó: ELŐZETES - Bíróság előtt Fülöp kutya gyilkosai (+18)


Link


A nagycserkeszi állatkínzás ügyében tartott tárgyalást a nyíregyházi bíróság. A vádlottak mindent tagadtak, de a tárgyalás után már nem voltak a gyilkosok olyan bátrak, amikor a Szurkolók az Állatokért Mozgalom tagjai számon kérték őket. (A műsor, a nyugalom megzavarására alkalmas képsorokat tartalmaz.)





A HVG így ír róla: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
     1/160 oldal   Bejegyzések száma: 1592 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 70 db bejegyzés
e év: 1403 db bejegyzés
Összes: 22851 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1235
  • e Hét: 29986
  • e Hónap: 97233
  • e Év: 2226761
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.