Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/164 oldal   Bejegyzések száma: 1630 
Egy óriási tévedés, amit a reklámok okoztak: a legtöbben
  2018-04-25 22:24:34, szerda
 
  Egy óriási tévedés, amit a reklámok okoztak: a legtöbben ebben a hitben vannak

Sokan nem is tudják, hogy a legismertebb, legkarizmatikusabb vadállatok valójában veszélyeztetettek.





A népszerűség nagy átok bizonyos állatok, például az oroszlánok, elefántok és tigrisek számára, melyek gyakran szerepelnek reklámokban vagy egy-egy márka arcaként és logóján, így az emberek hajlamosak azt hinni, hogy sok él belőlük a vadonban, és nem tartoznak a veszélyeztetett fajok közé - írták a kutatók a PLOS Biology című folyóiratban publikált tanulmányukban.

A kutatást vezető Franck Courchamp és csapata felmérést végzett a nagyközönség körében annak kiderítésére, hogy mely vadon élő állatokat tartják karizmatikusnak az emberek. A kutatók azt is megnézték, hogy milyen állatok szerepelnek leggyakrabban az állatkertek honlapján, valamint a Disney és a Pixar animációs filmjeinek borítóin - írta a BBC News.

A legkarizmatikusabb állatok veszélyeztetettek

Az eredmények szerint a tíz legkarizmatikusabbnak tartott állat a tigris, az oroszlán, az elefánt, a zsiráf, a leopárd, a panda, a gepárd, a jegesmedve, a farkas és a gorilla. Egy önkéntesekből álló csapat Franciaországban egy héten át dokumentálta, hogy hányszor találkozik ennek a tíz állatnak a virtuális másaival. Az önkéntesek naponta átlagosan 4,4 oroszlánnal futottak össze logókon, rajzfilmekben, magazinokban és egyéb felületeken, ami azt jelenti, hogy az emberek valószínűleg kétszer-háromszor több virtuális oroszlánnal találkoznak évente, mint amennyi valójában él Nyugat-Afrikában.





Courchamp szerint ennek jelentős tudat alatti hatása lehet, noha erre egyelőre nincsen közvetlen bizonyíték. "Úgy gondolom, hogy, mivel az emberek az életük minden napján látnak zsiráfokat és oroszlánokat, öntudatlanul is azt hiszik, hogy sok él belőlük" - mondta a szakember. Annak ellenére, hogy a médiában ekkora súllyal jelennek meg, a tízes listán szereplő állatok közül kilenc sebezhetőként, veszélyeztetettként vagy súlyosan veszélyeztetettként szerepel a Természetvédelmi Világszövetség - IUCN - vörös listáján.

Az emberek fele nem is sejti

Amikor a kutatók arról kérdezték a résztvevőket, hogy szerintük egyes állatok veszélyeztetettek-e, igencsak meglepő eredményt kaptak. A válaszadók majdnem fele például még csak fenyegetettnek sem gondolta a súlyosan veszélyeztetett gorillát. Sarah Durant biológus szerint ugyanakkor más tényezők is befolyásolhatják, hogy az emberek mit gondolnak egy faj természetvédelmi besorolásáról, és milyen mértékben vállalnak szerepet a természetvédelmi erőfeszítésekben.

"Azt gondolom, hogy nagyon sok ember érezheti gyakran nyomasztónak mindezt, mert a problémák hatalmasak" - tette hozzá a londoni Zoológiai Társaság tagja. Courchamp szerint hatékony megoldás lehet például, ha a természetvédelmi erőfeszítéseket a sebezhető vagy veszélyeztetett állatok képeinek reklám- vagy más célú felhasználásából eredő pénzekkel támogatnák.

Mint elmondta: "a Lacoste például nemrég olyan kampányt csinált, melyben veszélyeztetett állatok sziluettjeivel helyettesítette a logóját". A tízes listán szereplő néhány állat esetében nagyon szorít az idő. Ökológusok előrejelzései szerint fenntartható természetvédelmi erőfeszítések híján az elefántok egy évszázadon belül kipusztulhatnak a vadonban. A gepárdok száma pedig akár 70%-kal is csökkenthet, miközben az állatok már most az eredeti élőhelyük mindössze 9%-ára szorultak vissza Afrikában.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Magányosan szenvednek, és hiába halnak meg: az emberiség
  2018-04-25 22:19:44, szerda
 
  Magányosan szenvednek, és hiába halnak meg: az emberiség névtelen hősei

Több mint 500 millió állatkísérletet végeznek évente.





Kutyák, macskák, emberszabásúak, egerek, patkányok, hörcsögök és nyulak, de még hosszan folytathatnánk a sort, mennyi ártatlan áldozatot követelnek évente az állatkísérletek, melyeket az esetek 70-80%-ában érzéstelenítés nélkül végeznek.

Sokan úgy tekintenek erre, mint valami szükséges rosszra, ehhez képest az állatkísérletek egyáltalán nem garantálnak sikeres végeredményt: az AFDA és a National Institutes of Health jelentése szerint 100, az állatkísérleteken megfelelt gyógyszerből átlagosan 95 megbukik az emberi teszteknél.

Link

Idejétmúlt, felesleges, kegyetlen módszer

A Safer Medicines Trust Kutatóintézet korábbi tanulmányából kiderül, hogy a gyógyszeripari állatkísérleteknek vajmi kevés hasznát vesszük, ezért az erre fordított pénzt okosabb lenne alternatív technikák kifejlesztésre költeni.





Szembetűnő példa a módszer sikertelenségére a 2006-os, elnevezésű teszt, amikor is hiába bizonyultak sikeresnek az állatkísérletek, az emberi tesztek során rengetegen kötöttek ki az intenzív osztályon, méghozzá életveszélyes tünetekkel. Sőt, olyan tesztalanyok is akadtak, akik emiatt elvesztették lábujjaikat, ujjperceiket.

Mi a helyzet Magyarországon és az EU-ban?

A NÉBIH információi szerint Magyarországon 2008-tól 2015-ig mintegy 60%-kal csökkent az állatkísérletek száma, illetve hazánkban az elsők közt tiltották be a kozmetikai termékek, a hadászati eszközök és egyéb élvezeti cikkek állatokon való tesztelését.

A 2010/63/EU irányelv kimondja, hogy kísérleti és tudományos célokra csak akkor megengedett az állatok felhasználása, ha a folyamat más módszerrel nem kiváltható. Illetve a kísérletnek ilyen esetben is a lehető legkevesebb fájdalommal kell járnia. Így szól a 3R elve - replacement, reduction, refinement -, amit magyarul szokás 3CS elvnek - cserél, csökkent, csillapít - is fordítani.

2013-ban a NATO tagállamai szintén megkezdték az állatkísérletek megszüntetését egy közös egyezmény megalkotásával. Üröm az örömben, hogy a hadi kísérletek száma és kegyetlensége jóval túlmutat a kozmetika- és a gyógyszeripar tesztelésein, a hadiiparra jellemző "top secret" besorolás miatt ugyanakkor pontos adatokkal szolgálni szinte képtelenség.

Az egyezményt 28-ból 23 tagállam írta alá, így Magyarország is. Bár ehhez képest a Magyar Honvédség 2016. július 7-én táborfalvai lőtéri gyakorlatán 85 sertés életét oltotta ki sebészeti beavatkozások során. Az egyezményt Dánia, Norvégia, Kanada, Nagy-Britannia és az USA sem írta alá.

Vajon hány emberélet megmentése hozhat lelki békét?

Sajnálatos és erkölcsileg abszolút megkérdőjelezhető, hogy joga van-e a társadalomnak csupán tárgyként vagy egyszer használatos eszközként tekinteni az állatokra, és következetesen elnyomni az szabadságukhoz és életükhöz való jogot, mindezt az emberi faj felsőbbrendűségére hivatkozva.





Merthogy hiába van adatgyűjtési kötelezettség, az Egyesült Államokban a kísérleti állatok több mint 90%-a nem szerepel a hivatalos statisztikákban, mert számukra a madarak, a kétéltűek, az egerek és a halak nem számítanak állatnak.

De több olyan ország is van a világon, ahol a kísérleti célokra tenyésztett állatokat nem számítják bele az adatokba, ha végül mégsem használják fel őket. Természetesen többségükre ilyenkor is halál vár. Pedig tisztán látszik, hogy ma már nemcsak erkölcsileg, de tudományosan sem tekinthetőek megalapozottnak az állatkísérletek.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Az egészségre is veszélyes az ilyen csomagolás: nemcsak a
  2018-04-25 22:02:58, szerda
 
  Az egészségre is veszélyes az ilyen csomagolás: nemcsak a környezetet mérgezzük vele

Bő tíz év, és papírüvegből isszuk majd az üdítőt is.





A Föld napján, április 22-én világszerte különböző eseményekkel hívják fel a figyelmet a természeti környezet megóvásának fontosságára, a műanyagok káros hatására. Ezen a téren már a 24. órában vagyunk, így a közös fellépés nem várathat magára: az Európai Unió nemrég közzétett környezetvédelmi stratégiájának tervezete hadat üzen az egyszer használatos műanyag palackoknak. Lehet, hogy 2030-ban már papírüvegből töltjük a kólát is?

20 ezer darab PET-palack másodpercenként. Ennyit vásárolnak az emberek világszerte, és továbbra is előszeretettel használnak plasztikzacskókat, műanyagból készült evőeszközöket, tányérokat és szívószálakat. Alig néhány perc után a kukában landolnak, mégsem szabadulunk meg tőlük gyorsan, sőt. Több száz évbe is beletelik, amíg a műanyagok lebomlanak - addig viszont jelentős pusztítást végeznek élő környezetünkben.

Elképesztő mennyiségű műanyag hulladék keletkezik

Minden évben csak Európában 25 millió tonna keletkezik, melynek mindössze 30%-át hasznosítják újra, 8 millió tonna pedig egyenesen az óceánokba és a tengerekbe jut, mérhetetlen károkat okozva a tengeri ökoszisztémában. Ám téved, aki azt hiszi, hogy a következmények megállnak az állatvilágnál, hiszen a mikroméretű műanyagok a halakon keresztül a tányérunkra kerülnek, ami számos egészségügyi problémához vezethet.





Az Európai Bizottság januárban közzétett, az Unió teljes területére kiterjedő, az egyszer használatos műanyagok és a tengeri műanyag hulladék felszámolására vonatkozó stratégiájának részeként közel 100 millió eurót fektetnének új technológiák és anyagok kifejlesztésébe, a visszagyűjtés és a feldolgozás modernizálásába. A tervezet célja, hogy 2030-ra a műanyagok 55%-a újrahasznosított legyen, és a fejenként évente felhasznált műanyag zacskók száma a tagállamok mindegyikében negyvenre csökkenjen az átlagos kilencvenről.

A stratégia részeként a tagállamoknak monitorozniuk kell a műanyag feldolgozását, és csökkentenie kell a műanyag hulladékot, emellett pedig nagyobb hangsúlyt kell helyezni a lakosság edukációjára a szelektív hulladékgyűjtésre és a hulladék feldolgozására vonatkozóan. A szabályozás a tervek szerint új üzleti lehetőségeket teremt majd az újrafeldolgozás piacán.

Környezetbarát csomagolás

Az egyszer használatos műanyagok kiszorulása egyben azt is jelenti, hogy előtérbe kerülnek majd az olyan környezetbarát csomagolóanyagok is, mint a hullámkarton. A 100%-ban újrahasznosítható, ráadásul költséghatékony hullámpapír a fenntarthatósági követelmények növekedésével egyre népszerűbb, a fejlesztéseknek köszönhetően pedig hosszabb távon már az üdítőitalos palackokat is helyettesítheti.

"A csomagolóiparnak alapjaiban kell megváltoznia, ha nem szeretnénk, hogy előbb-utóbb ellepjen minket a műanyag" - mondta Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője. "A műanyagot hatvan-hetven éve használjuk igazán, de ez idő alatt a legtöbb iparágban kulcsfontosságú szerepe lett, annak ellenére, hogy megközelítőleg ötszáz év alatt bomlik le - ez azt jelenti, hogy minden műanyag, amit eddig a világon előállítottak, még mindig létezik.

Nagyon örülünk annak, ha megszületik egy olyan tervezet, mely elősegíti az egyszer használatos műanyagok megszüntetését, támogatja a hullámkarton és az ehhez hasonló, versenyképes, környezetbarát csomagolóanyagok felhasználását, és hozzájárul a csomagolóipar fenntarthatóvá tételéhez. Bízom benne, hogy 2030-ban már tapasztalhatjuk ezt a változást a Föld napján."

Forrás: Link

Szemétből épített házat a 78 éves férfi

A projekt célja felhívni a figyelmet a mértéktelen pazarlásra. Nézd meg képeken, hogy néz ki a szemétház kívül, és milyen belül - az alkotó még a szobák berendezésére, a bútorokra és dísztárgyakra is gondot fordított.





A teljes cikk képekkel az alábbi linken olvasható:


Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
A férfi, akit farkasok neveltek fel a vadonban
  2018-04-23 22:38:50, hétfő
 
 



Marcos Rodríguez Pantoja egykoron Spanyolország Mauglija volt a Sierra Morena hegyvonulatban, de az élete sokat változott azóta.

A most 72 éves férfi egy apró, hűvös házban él Rante falujában. A legutóbbi telet nehezen viselte, még most is gyakran csúnya köhögés szakítja meg a beszédben, írja az El Pais.

Legutóbbi boldog emlékei gyerekkorához vezetnek vissza, amikor farkasokkal élt. A farkaskölykök testvérként fogadták őt be, az anyafarkas pedig saját fiaként tekintett rá. Egy barlangban aludt denevérek, kígyók és szarvasok közelében. Együtt tanították meg őt, hogyan kell túlélni. Nekik köszönhető, hogy Rodríguez rájött, melyik bogyók és gombák ehetők.





Az egykori farkasfiút - akire 19 éves korában talált rá a vadonban a polgárőrség - ma az emberi világ hidegsége aggasztja. Ez olyasvalami, amivel anno, amikor még félmeztelenül, mezítláb futkározott a farkasokkal, nem kellett foglalkoznia.

"Csak akkor pihentette a lábamat, amikor a hó miatt már fájni kezdett. Bőrkeményedések voltak rajta, így amikor a sziklákba rúgtam, olyan volt, mintha labdáznék" - emlékezett vissza.

Miután rátaláltak, Rodriguez világa darabokra hullott, és sosem volt képes ebből kikecmeregni. Átverték, kihasználták a főnökei a vendéglátó- és építőiparban, és nem tudott tökéletesen beilleszkedni az emberi társadalomba. De legalább a szomszédai egyenrangúként kezelik őt.

Most egy spanyol környezetvédelmi csoport összefogott érte és gyűjtést szerveztek, hogy kazánt vehessenek a lakásába, ezt ugyanis nem engedheti meg magának a nyugdíjából.





Rodriguez egy azon kevesek közül a világon, akit állatok neveltek fel. 1946-ban született Anora településén. Anyja szülés közben életét vesztette hároméves korában, apja pedig elhagyta a családot egy másik nőért. A férfi csak a visszaélésekre emlékszik élete ezen szakaszából.

Később a hegyekbe vitték, hogy átvegye egy öreg kecskepásztor helyét, aki 300 állatot felügyelt. A mentora megtanította neki, hogyan kell tüzet gyújtani és hogy kell használni az eszközöket, majd hirtelen meghalt, vagy eltűnt, egyedül hagyva az akkor mindössze hétéves kisfiút. Amikor a hatóságok rábukkantak, Rodriguez nem beszélt, csak morgott, sírni viszont sírt.

"Az állatok is sírnak" - magyarázza.

Elismerte, hogy szeretett volna visszatérni a hegyekbe, de már nem olyan, mint régen volt. A farkasok nem tekintik többé testvérnek.

"Mondhatja bárki, hogy a közelünkben élnek, hiszen hallani a zihálásukat, amitől libabőrös leszek... De nem könnyű meglátni őket. Ha jelzek nekik, válaszolnak, de nem fognak megközelíteni. A szaglásom pedig olyan, mint az embereké, koponyát viselek" - mondta sóhajtva.

A története számtalan antropológiai tanulmány témáját adta, könyvet írtak róla, sőt, a 2010-ben készült Among wolves című film is az ő sztoriját dolgozza fel.





Állítja, az élete sokkal nehezebb azóta, hogy visszatették őt a modern világba.

"Úgy gondolom, röhögnek rajtam, mert nem értek a politikához vagy a focihoz"
- fogalmazott korábban, mire az orvosa azt tanácsolta: "röhögj vissza, mindenki kevesebbet tud nálad."

Útját rengeteg rossz ember keresztezte, de olykor szolidaritással is találkozik. Xosé Santos erdőtiszt például előadásokat szervez iskolákban, ahol Rodriguez elmondhatja, mennyire imádja az állatokat, és milyen fontos odafigyelni a természetre.

Végezetül Rodriguez elmondta, az emberek közül csak a gyerekek közt érzi jól magát.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Hulladékból építenek fészket a koppenhágai hattyúk
  2018-04-23 22:27:44, hétfő
 
  A madarak gyakran természetes anyagnak nézik a műanyagot.





A madarak részben a Lujza királyné hídjáról bedobált hulladékból készítk fészküket - számol be a helyi sajtó. A népszerű híd az Indre By és a Nørrebro városrészeket köti össze.

Hasonló jelenséget már 2017-ben is megfigyeltek. A természetvédők már 2017-ben is felhívták a figyelmet a problémára, úgy tűnik azonban, hogy egyelőre nem sikerült visszaszorítani a szennyezést. A Dán Természetvédelmi Társaság szerint a szemét komoly fenyegetést jelent a hattyúkra és más, Koppenhága területén élő állatokra.

Maria Reumert Gjerding, a társaság elnöke kiemelte, a fő problémát a nem lebomló hulladékok, például a műanyagok jelentik. Ezeket az élőlények könnyedén összekeverik a szerves anyagokkal, ha lenyelik, halálos lehet számukra. A műanyagok ráadásul általában igen erősek és tartósak, így az állatokat a hulladékba gabalyodva is elpusztulhatnak.

Reumert Gjerding szerint a jelenség komoly aggodalomra ad okot. A szakértő kiemelte, fontos lenne eltávolítani a műanyagot a természetes területekről, és olyan helyekre szállítani, ahol újra tudják hasznosítani.

A Dán Természetvédelmi Társaság éves hulladékgyűjtő kezdeményezése 2018. április 23-án kezdődött. Az egy héten át tartó projekt során mintegy 141 000 gyermek gyűjt szemetet országszerte.

A programmal 2017-ben nagyjából 110 000 konzervdobozt és 155 000 kilogramm műanyaghulladékot szedtek össze Dánia különböző természetes környezeteiből.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Kutatók véletlenül bukkantak rá arra az enzimre, ami képes
  2018-04-21 22:10:27, szombat
 
  Kutatók véletlenül bukkantak rá arra az enzimre, ami képes felfalni a műagyagot

Véletlenül bukkantak rá a kutatók arra a műanyagfaló enzimre, mely képes lehet megszabadítani minket az óceánokban felhalmozódott műanyagmennyiségtől!





Világszerte számtalan kutatócsoport specializálódott a természetben felhalmozódott műanyag problémájának megoldására és most végre úgy néz ki, hogy az egyik ilyen csoport megvalósítható ötlettel állt elő - és mindezt csupán a véletlennek köszönhetjük!

Kutatók egy olyan új enzimfajtát fedeztek fel, mely egy bogárban található meg, és ezt génmódosítva olyan mutáns enzimet képesek előállítani, ami napok alatt képes felemészteni a műanyagot.

Erre a meglepő felfedezésre egy japán kutatócsoport jött rá akkor, amikor tanulmányozni kezdték a hulladéktárolókban található baktériumok szerkezetét. Ez a speciális bogár olyan enzimet képes termelni, mely a röntgensugaraknál 10 billiónyival erősebb. Elsőre ez az enzim is hasonlóan viselkedett, mint a többi természetes polimert (a növények külső, védőrétegét képző anyag) megsemmisítő baktériumkultúra, de a későbbiekben elvégzett génmanipulációk által a csapat tulajdonképpen egy olyan anyagot hozott létre, mely képes ,,megenni" a PET típusú műanyagokat.

A The Guardian szerint a kutatást irányító Prof. John McGeehant először sokkolták az eredmények, de azt is hozzátette, hogy ez óriási előrelépést jelent a globálisan felhalmozódott műanyagok problémájának ügyében. Az igaz, hogy a PET palackokból már egy ideje képesek újrahasznosítás révén ruhaneműket és egyéb textíliákat létrehozni, de ez a mutáns enzim az eredeti alkotóelemeire képes bontani a műanyagot.

,,Ez azt jelenti, hogy nem szükséges további olaj kiszipolyozása a földből, és alapjaiban tudjuk csökkenteni a természetben felhalmozódó műanyagmennyiség számát." - mondta MCGeehan.

Léteznek példák olyan enzimekre, melyek hosszas laboratóriumi kezelés után 1000-szer jobban teszik a dolgukat, legyen szó a mosószerekben vagy bioüzemanyagokban megtalálható enzimekről. MCGeehan szerint ezzel, az újonnan felfedezett enzimmel is hasonlóképpen fog történni. Lehetőség nyílik arra, hogy jó pár év laboratóriumi munka által szupergyors enzimet hozzanak létre. A csapat szerint ez az enzim permetezés útján potenciális megoldást kínál az óceánokban hánykolódó nagy mennyiségű műanyagdarabok a lebontására, megsemmisítésére.

Azt nem is kell mondanunk, hogy napjainkra milyen égető kérdéssé vált a felhalmozódott műanyagszennyezés, de most végre megszülethet a megoldás, és ez az enzim teljesen új megvilágításba helyezi majd ezt az ügyet.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
A pilisi kikeletnél alig van szebb látvány: kirándulóhelyek
  2018-04-21 22:05:19, szombat
 
  A pilisi kikeletnél alig van szebb látvány: kirándulóhelyek, amiket muszáj megnézned

A Pilis tökéletes helyszín az idei év első túrázásához.





A fákon már kibomlottak a rügyek, élénken zöldellnek az első, friss hajtások. A vadvirágok tarkította táj napfényben fürdőzik, az egyik legszebb arcát mutatja a hosszú, téli szürkeség után.

Ha eddig elrettentett a rossz idő és a hideg, akkor most végre itt az alkalom, hogy elindulj az idei év első túrájára, amihez tökéletes helyszínt biztosít a Pilis.

Túrák a Pilisben

A Pilis javarészt mészkő ormai a Duna jobb partján emelkednek 650-750 méteres magasságban. A változatos, lankás táj sokféle különböző nehézségű és hosszúságú túrára kínál lehetőséget. A Budapest határához közeli a hegyeket ráadásul a fővárosiak számára is könnyű elérni, hiszen autóval alig 30-60 perc, sőt, tömegközlekedéssel sem sokkal több, mint egy óra. Ha pedig nekivágsz az útnak, akkor ezeket mindenképpen érdemes megnézni.





Pilisszentkereszt felől könnyen megközelíthető a Dera-patak vágta festői szurdok, mely körül több barlang is található.





A 756 méteres Pilis-tető a legmagasabb csúcs. A kilátóból pompás panoráma tárul fel. Érdemes a Budai-hegység felé is elnézni innen.





A Pilis-tető keleti oldalában található, jellegzetes formájú szikla a Vaskapu, mely mellett jólesik egy kicsit megpihenni.





Ugyancsak egy érdekes formájú kőalakzattal találkozhatsz, ha Pilisborosjenőről vágsz neki az útnak. A Teve-szikla a Nagy-Kevély lábánál, a kék jelzésen közelíthető meg.





A Nagy-Kevély 534 méteres sasbércére is sok túrázó kapaszkodik fel szívesen.





A Nagy-Kevélyen a zöld jelzés az egri vár másolatához visz, de a néhány barlangot is érdemes megnézni a csúcsra vezető út közben.





Pilisszentlélek háromszáz fős falucskája mellett találhatóak egy egykori pálos kolostor romjai, melyek körül jókora füves terület található, ahol le lehet ülni egy kicsit beszélgetni, piknikezni.





A Pilis aprócska falvai közül is érdemes betérni néhányba. Ez Klastrompuszta, Kesztölc külső, üdülőrésze, de Pilisszentlélek, Pilisborosjenő, Csobánka és Pilisszentkereszt is jó célpontok többek közt.





A tavasz tökéletes lehetőséget kínál, hogy a Pilis vadvirágaiban is gyönyörködj. A vidék flórája a bükkös, tölgyes erdők árnyékában is tarkállik. A különböző, ritka kökörcsinek mellett pilisi lennel is találkozhatsz.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Nem minden fa alszik, de mindegyiknek van pulzusa
  2018-04-20 22:16:07, péntek
 
 



A fákról eddig úgy tudtuk, hogy nem mozognak, legfeljebb passzívan alkalmazkodnak a környezetükhöz, így a nappal és éjszaka váltakozásához is.

Magyar és dán kutatók egy új kísérlettel kimutatták, hogy a fákban a víz nyomása néhány órás időközönként változik. Az eredmények a fák vízszállításának egy eddig ismeretlen mechanizmusát sejtetik: a fák ,,pumpálják" a vizet.

A fák a gyökerükkel felszívják a vizet, végigáramoltatják a törzsön, és a nagy részét elpárologtatják a levelük gázcserenyílásain. Mindmáig tudományos viták tárgya az a kérdés, hogy a gravitáció ellenére hogyan juttathatja fel a növény ilyen nagy magasságba a vizet. Ugyanakkor az élőlények nappali és éjszakai (úgynevezett cirkadián) ritmusát is intenzíven vizsgálják: 2017-ben éppen ennek a témának a kutatásáért adták az élettani Nobel-díjat.

Egy lézerszkenneléssel dolgozó magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport szerint a két folyamat szorosan összefügg. A lézerszkenner olyan eszköz, amellyel néhány perc alatt többmillió pontban, néhány milliméteres pontossággal lehet méréseket végezni, így lehetővé teszi nagyon lassú folyamatok nyomon követését is.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék együttműködésében végzett vizsgálat során egy éjszakán keresztül óránként mértek fel 22 facsemetét, szorosan ellenőrzött körülmények között. A korábban megismert alvómozgást csak a fák egy részén lehetett kimutatni, de történt egy új, nem várt felfedezés is.

Ritmikus vízpumpálás

"Adataink azt mutatták, hogy a fák ágai egy-két centimétert mozognak fel-le, kettőtől hat óráig terjedő, tehát az éjszaka hosszánál lényegesen rövidebb ciklusban ismétlődve"

- mondta Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatója.

"Korábban az volt az általános szemlélet, hogy a fákban egyenletesen áramlik a víz, és a legrövidebb, a növényeket érintő periodikus folyamat a cirkadián ritmus. Az eredményeink ezt látványosan cáfolják.

"Megtaláltuk az összefüggést az ágak mozgása és a víznek a törzs mentén való áramlása között, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fa ritmikusan pumpálja a vizet."





2015-ben már megjelent egy elmélet az Erdészeti Lapok című folyóiratban Török András erdőmérnök tollából, amely leírja, hogy a fákban a vízszállításnak időben periodikusnak kell lennie. Ebben a kísérletben publikáltuk az első mérési eredményeket, amelyek hasonló jelenségre engednek következtetni."

A növényi mozgások mindig a sejtek víztelítettségével függenek össze. Ha a fák ágai akár napszakos, akár ennél rövidebb ritmusban helyzetet változtatnak, annak az kell legyen az oka, hogy a törzsben periodikusan változik a víz áramlása, nyomása. Az eredmények publikálása során a kutatók áttekintettek korábbi, független méréseket is.

A fák aktuális víztelítettségét a törzsátmérő finom változásain keresztül lehet mérni, és ennek a napszakos ingadozását jól ismerjük. Számos, korábban publikált mérési adatsorban ugyanakkor tetten lehet érni ugyanezt a napszakosnál rövidebb periódusú, pulzushoz hasonló átmérőváltozást is, amelyeket korábban egyszerűen mérési zajnak tekintettek a kutatók.

A korábbi szemlélettel gyökeresen ellentmond, de az eredmények alapján elképzelhető, hogy a vízszállításban a perisztaltikához hasonló aktív összehúzódási folyamatok is szerepet játszanak.Természetesen további kísérletekre van szükség ahhoz, hogy a pulzálás okát és pontos mechanizmusát feltárják, de az már biztos, hogy a fák éjszaka is mozognak.

A vizsgálat eredményeit két cikkben publikálták a kutatók.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Az etetés befejezésének időzítése
  2018-04-04 21:44:46, szerda
 
  Magyarország természeti környezetének, biológiai sokféleségének jelenlegi állapota nem igényli (és azért dolgozunk, hogy ez a jövőben is így maradjon) az egész éves etetést, áprilistól-októberig másként lehet és kell segíteni a madarakat. Azonban a téli madáretetés befejezésének megfelelő időzítésével és az utolsó hónap madáreleség kínálatának némi átalakításával különösen a települési madarak számára nyújthatunk kora tavasszal is segítséget.




Az etetési időszak utolsó hónapjában növeljük az aprómagvak arányát az eleségkeverékben

A kora tavasz biológiai kihívásai

A madarak tavaszi vonulásának és költéskezdésének időzítésében az egyik legfontosabb szempont a megfelelő táplálékellátottság. Ez azért nélkülözhetetlen, mert a vonulás utáni kondíció-visszaállítás, a fészeképítés, majd különösen a tojásrakás jelentős többletenergiát igényel.

Éppen ezért a március közepétől április közepéig tartó időszak − különösen elhúzódó tél és hűvös tavasz esetén − kritikus periódus a korán fészkelni kezdő madarak, és ezek azévi (első költésből származó) szaporulata számára. Ez különösen a települési, főleg a városi, belvárosi madarakra igaz, ahol a természetes növényzet területi aránya az épületek, az utak és utcák miatt a természetesnél jóval alacsonyabb.

Bármilyen meglepőnek tűnik is, a kora tavasz elsősorban nem a rovarevők, hanem a magevők számára jelent kihívást. Ennek oka, hogy ekkorra szinte teljesen kiürülnek az előző ősszel képződött természetes magraktárak (hullottmag-bázisok, érett virágzatok, vadföldek), miközben a növényi élet sem indul még be. Ezzel szemben a rovarok akár télen is repülnek, ha süt a nap és a hőmérséklet +10 C° környékére emelkedik, ami kora tavasszal már általánosnak számít.

Ezzel az eltérő természetes táplálékkínálattal magyarázható, hogy az etetési időszak végén a cinegék és más rovarevők száma gyakran drasztikusan csökken, vagy ezek a fajok el is tűnnek az etetőkről, miközben a magevők nagyobb számban és olyan etetőhelyeken is megjelenhetnek, ahol akár egész télen egyet sem lehetett látni.

A TELJES CIKK KÉPEKKEL, VIDEÓKKAL itt olvasható: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
A globális felmelegedésre a válasz Afrikában van
  2018-03-30 12:21:50, péntek
 
  Engem korábban gyakran kerített hatalmába az az érzés, hogy mi itt és most tönkretesszük ezt a bolygót. Hiába dobálod a PET-palackot a sárga kukába, aztán csak felülsz a repülőre, és a vége egy környezeti katasztrófa.

A kérdést legutóbb az indukálta, hogy a viharos erejű orkán épp le akarta szedni a házunk tetejét, de mivel ez nem ment neki, hozzánk vágott egy 15 méteres fenyőfát. Melynek sebessége 300 000 km/sec. Össze is dőlt a kerti szaletli.

"Örömmel jelenthetem, hogy a Föld nevű bolygó meg fog menekülni. Az más kérdés, hogy az emberiség megmarad-e."

Ezekkel a szavakkal biztatott a Szent István Egyetem docense, amúgy általános iskolai évfolyamtársam, akinek felvetettem ezt a világmegmentési témát. A tudományos álláspont az, hogy összességében az életet nem kell félteni ezen a bolygón, az egyes fajokat annál inkább. És a veszélyeztetett fajok közé a Homo Sapienst is besorolhatjuk, bár ez egy furfangos állat, a jég hátán is megél.

Hát kösz szépen. Nincs ennél jobb?

DE VAN!

Január elején Londonban voltunk a NetAcademia csapatával egy oktatási konferencián (ahol a Deutsch Tamás is, jól kell helyezkedni na, még ha véletlenül is), és - nem meglepő módon - zuhogott az eső. Mit csinál ilyenkor a művelt magyar ember városnézés helyett? Elmegy a British Múzeumba, ingyenes a belépő, meleg is van, kávé is van, és az eső sem esik.

Én már kilencvenhatodszor voltam a British Múzeumban (sokat esik az eső), úgyhogy "bennfentesként" az asszír részleget és Egyiptomot ajánlottam.

Ha az ember jó végén kapja el az egyiptomi kiállítást, tehát a tizenkétezer évvel ezelőtti részen indul, egy meglepő Szahara-térképpel szembesül. A Szahara ugyanis zöld volt. I.E. 10 000-ben.





A szaharai népek tehát nem a Nílus völgyében, vagy a sivatagban próbáltak megélni, hanem a buja zöld Szaharában. Ahol a homok a fekete föld alatt volt, csakúgy, mint mondjuk Magyarországon sok helyen. Ha idehaza leásol egy métert, homokot találsz. Aztán történt valami, amitől a Szahara kiszáradt, ezek a szerencsétlenek meg beszorultak a Nílus völgyébe, az egyetlen helyre, ahol még maradt víz. Időszámításunk előtt 10 000 tájban beindult, majd roham tempóban lezajlott az elsivatagosodás, egyben véget ért a legutolsó jégkorszak, melynek szinte a mai napig senki nem tudja az okát.

Kitérő: Mi is a "fekete föld"? Talajba zárt CO2. Brutális mennyiségű CO2-t tárol egy jól megtermett, kifejlett bioszféra! És brutális mennyiségű CO2-t ereget a levegőbe a talaj megszűnése, hisz minden, ami ott volt, szénvegyület volt, ami már nincs ott. Hol van most a Szahara talaja? A levegőben.

Ma már tudjuk. Sőt, még többet tudunk! A világ legnagyobb "globális felmelegedését" a szaharai népek okozták. A bolygó hőmérséklete az emberi tevékenység hatására több fokkal megemelkedett, véget ért a jégkorszak, Európa kizöldült, a Szahara megsárgult. És mi most ezt a klímát tekintjük alapnak, helyesnek, megőrzendőnek. A Wikipedián egyelőre ennyit mernek "biztosan" állítani:

"The introduction of domesticated animals correlates in many places to a rapid change from grassland to scrubland vegetation, and it is hypothesized that Neolithic humans may have potentially played a role in stripping vegetation from the landscape, which induced cascading effects to the ecosystem and climate." (https://en.wikipedia.org/wiki/Neolithic_Subpluvial)

Vagyis hogy az állatok háziasítása valahogy tökre egybeesik (időben korrelál) a növényzet eltűnésével, a neolitikum embere pedig valamiképpen szerepet játszott a vegetáció eltüntetésében.

Vannak már olyan tudósok, akik ennél bátrabbak, és kijelentik, hogy ezt és ezt tették a szaharai népek, és ezzel kiirtották a növényzetet, a talaj lepusztult, felszínre került a homok, és lőn globális felmelegedés és a ma ismert Szahara. És a ma ismert európai éghajlat, ne feledjük. Azért ilyen bátrak ezek a tudósok, mert reprodukálni tudják mind az elsivatagosodást, mind pedig a bezöldítést. A vezető tudós ebben a brancsban Allan Savory.

Ismerkedjünk meg a munkásságával!

Talán a legmeggyőzőbb az a fénykép, ahol Allan Savory a sivatag egyik felét zöldbe borította, de nem ám öntözéssel, hanem annak a módszernek az ellenkezőjével, amit a szaharai népek csináltak.





A kerítéstől balra - elakad a damilos fűkasza. A kerítéstől jobbra - menthetetlen sivatag. És ez így megy több száz kilométeren át, a kerítés egyik és másik felén. Nincs különbség az öntözésben (nincs öntözés), nincs különbség az esőzésben. A kerítéstől balra több milliárd tonna CO2 "szilárdult meg" a felszínen fű formájában. Nincs még egy módszer, amivel hatékonyabban ki lehet vonni a CO2-t a légkörből, mint az élőlénnyé alakítás.

Mit mond erre a Docens Úr?

"Igen, ismerjük Allan Savory munkásságát. Valójában már csak arra kell figyelni, nehogy túl sok CO2-t szedjünk ki a levegőből, újabb jégkorszakot okozva!"
Miután a fenti fényképet láttátok, belemehetünk a részletekbe. Nem, nem öntöz. Nem, nem szór ki semmiféle vegyi anyagot vagy talajképzőt vagy csodaszert. Nem csinál semmi mást, mint - rengeteg növényevő állatot pakol a visszafordítani kívánt területre! Ennyi.

Miért működik ez? Mert ha van fű, és azt az állatok letapossák, talajtakarást valósítanak meg, így az a kevés eső, ami esik, nem párolog el fél órán belül, hanem hetekig (hónapokig?) tartja a nedvességet. Allan Savory vezette be a sima "eső" helyett a "hatékony eső" fogalmát. A hatékony eső a talajban marad. Ezen túlmenően az állatok trágyázzák is a talajt. Ökoszisztéma van ottan, kérem szépen! Amíg meg nem bolygatják. Ha leszeded az állatokat a fűről, ilyen száraz környezetben pár éven belül megdöglik a fű, és szép lassan eltűnik a talaj.

Mit tettek tehát a szaharai népek, amivel felborították a neolitikum klímáját? Kiirtották az állatokat a Szaharából. Nem az a lényeg, hogy állatokat háziasítottak, hanem az, hogy az óriási csordákat levadászták. Nem kell messzire menni a bizonyítékért, hogy ez így igaz. A bölények kiirtásával szuper elsivatagosodás történt az USA pampáin is, és ennek nincs 500 éve. Senki nem gondolhatja, hogy az óriási bölénycsordák homokot meg kavicsokat ettek anno. Ahol megszűnt a bölény, megszűnt a fű, megszűnt a talaj is.

Most jön a Google Earth a képbe. Amióta a Föld felszíne bárki számára bármikor megtekinthető, a civil lakosság rengeteg olyan felfedezést tett, amit korábban senki nem vett észre. Boszniai piramisok, szaharai papírsárkányok stb.

A Szaharában közel ezer óriási, csak légi felvételről kivehető, papírsárkánynak nevezett "rajz" található, amiknek látszólag semmi értelmük sincs, mert nincs ott semmi. Pont, mint a Nacza-vonalak! De ezek nem rajzok, hanem tízezer év alatt a talajig leomlott, szétszóródott kőfalak. Aki azokat építette, homokot kellett, hogy egyen évtizedeken át, ha itt nem volt vegetáció. Allan Savory azonban rávilágított, hogy ezek óriási csordakivégzőhelyek, több kilométeres beterelőfallal, a végén mészárszékkel, ahol naponta akár több tízezer állatot lehetett lemészárolni - amíg volt állat.

És amíg volt állat, ezek a mega - mészárszékek egyáltalán nem a sivatagban voltak.

Idézzünk talán erről egy hitelesnek tekintett forrást, a The New York Timest:

"Archaeologists think ancient nomadic tribes used the kites, which can be more than a mile long, for hunting. The structure's two long converging walls would funnel stampedes of gazelles into the body of the kite, where they would be slaughtered."

(https://www.nytimes.com/2017/10/19/science/saudi-arabia-gates-google-earth.html)

Link





Nos, ez történt anno, és nemcsak a Szaharában, hanem a földgömb összes pampáján Dél-Amerikától Mongóliáig. Most már mindent tudunk, csak az a kérdés, elfogadjuk-e. És persze idővel elfogadjuk. Akkor a második kérdés az, visszacsináljuk-e, amit őseink elrontottak? Melyik éghajlat a "helyes"? A mostani? Vagy a zöld szaharai? Jégkorszakkal Európában?

Addig is, amíg ez a vita lezajlik, Allan Savory és csapata a mai napig 40 millió hektár sivatagot változott át zöld mezővé az elmúlt években Afrikában. Ennek egyelőre éghajlat változtató hatása nincs, mert kevés a visszahódított terület. De az eljárás ismert, publikus, és könnyen megvalósítható, és ráadásul az afrikai népek éhezésének egyetlen létező, valós ellenszere. Nem a fűevés, hanem az állattenyésztés.

Hogy hogyan indul be a semmi közepén, a porsivatagban az állattenyésztés, ez maga a "know how". (Amúgy ehhez sem kell semmiféle csodaszer, csak egy kevés víz.) Ha már beindult, nem kell csinálni semmi különöset, csak fenntartani a csordák létszámát és okosan (=tudományosan) legeltetni őket. A talaj meg kialakul. Visszanő.

A villanyautó sem hülyeség, de az nem veszi ki a vízből az oxigént, sem a CO2-t a levegőből. A fű az igen.

Ha hasznosnak tartottad ezt a cikket, oszd meg, kérlek. Szerintem érdemes ilyesmiről is tudni a nagyvilágból.

Ennyi a történet. Most azt javaslom, mindenki nézze meg Allan Savory előadását a TED-en. Érdemes!

Videó:
Link


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
     1/164 oldal   Bejegyzések száma: 1630 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 152 db bejegyzés
e év: 520 db bejegyzés
Összes: 23461 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1826
  • e Hét: 44127
  • e Hónap: 206928
  • e Év: 861984
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.