Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/159 oldal   Bejegyzések száma: 1588 
A vízimadarakat SOHA NE ETESSÜK!
  2017-11-11 22:41:23, szombat
 
  A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak teljesen felesleges etetésének - bármennyire nem szeretnénk is ezt hallani - semmi köze a madarak segítéséhez. Éppen ellenkezőleg, tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli pusztulásra az állatokat!




A madár- és természetvédelmi hatóságok és szervezetek világszerte küzdenek a vízimadarak etetése ellen, ami az egyik legrosszabb dolog, amit jó szándék címén vadon élő állatokkal tehetünk (Forrás: Internet)

A harminc éve nem tapasztalt keménységű fagyokat hozó 2016/2017-es tél szomorú tapasztalatai, a tömeges madárelhullások és a közösségi fórumokon sajnálatos módon terjedő téves híresztelések rávilágítottak arra, hogy a madarak és az emberek védelme érdekében Magyarországon is beszélni kell a témáról.

ÖSSZEFOGLALÁS

A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól. Ezért etetésük:

- a hónapok, sok madárnál akár évek óta tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen "táplálék" diéta megbetegíti a madarakat, ezek egyik formájának külön neve is van ("angyalszárny-betegség");
- a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést;
- növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből is eredő sérülésveszélyt;
- önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz;
- elősegíti a fertőző betegségek terjedését, ami különösen a madárinfluenza kapcsán jelent óriási kockázatot;
- szennyezi a környezetet, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő eutrofizációt ("elmocsarasodás");
- növeli a fajok közötti hibridizációt;
- rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket;
a közvetlen fizikai érintkezés ránk, emberekre nézve is veszélyt jelent.

Gyakorlati megvalósulását, hatásmechanizmusát tekintve a vízimadarak etetése öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik:

1.
az etetés többnyire nyáron kezdődik, amikor az emberek keresik a hűsítő víz közelségét, így a madár-ember találkozások száma is nagyobb;
2. az itt etetett madarak ősszel nem vonulnak el;
3. így az emberek látják a ,,sok szegény, éhes", valójában lusta vagy már beteg, röpképtelen madarat, ezért tovább etetik őket;
4. a fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő;
5. ez tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását;
6. amit helyenként sajnos a járókelőket hamis információkkal megtévesztő kacsaetető automatákat kihelyező vállalkozások is erősítenek (holott az ezekben felkínált táplálék ugyan olyan felesleges, értéktelen és viselkedéstorzító hatású, mint az összes többi), pusztán a bevételszerzés érdekében, viszont a madarak és az emberek kárára;
7. az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet;
8. így nő a nyári kunyerálók száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat.

Mit szólnának a szülők, nagyszülők, pedagógusok, ha a járókelők ,,szeretet" címén csokit, chipset, popcornt adnának az udvaron, a játszótéren játszadozó ovisoknak, kisgyerekeknek? Ők ugyan úgy kiszolgáltatottak a felnőtteknek, mint a vízimadarak az embereknek. Meg kellene értenünk, hogy a vadon élő állatoknak nem a "szeretetünkre", hanem értő, a saját szabályaik szerint élni hagyó, szemlélődő tiszteletünkre van, lenne szükségük!

Éppen ezért a vízimadarak esetében a SOHA, SEHOL, SEMMIVEL NE ETESSÜK őket alapelv betartása jelenti az egyedül helyes magatartást.


Természetesen nem szeretnénk elvitatni senki döntési jogát attól, hogy mikor és mit tesz,
és ami még fontosabb, nem kérdőjelezzük meg senki jó szándékát!

Egyetlen célunk a szakmai érvekkel alátámasztott tájékoztatás, remélve, hogy az
olvasottaknak köszönhetően a jövőben kevesebb madár kerül bajba.

Az ő nevükben is köszönjük megtisztelő figyelmét!

Különleges életmód - speciális szabályok

Az etetés kapcsán leginkább érintett hattyú-, réce- és lúdfajok változatos, alapvetően zöld növényi részekből: füvek, levelek, hajtások, gyomok, vízi- és kultúrnövények magjából álló táplálékukat a gyepeken, szántókon legelészve, nyárom a víz felszínéről és a víz alatt is keresgélve szerzik meg.




Őszi szántón legelésző, természetes viselkedésű vízimadarak


A TELJES CIKK KÉPEKKEL, VIDEÓKKAL A MAGYAR MADÁRTANI EGYESÜLET HONLAPJÁN OLVASHATÓ AZ ALÁBBI LINKEN:

Link





A 2016/2017-es tél egyik legszomorúbb tapasztalata rámutatott arra, hogy a tájékozatlan, alapvetően nyilván jó szándékú lakosságot milyen mértékben tudja félrevezetni, rossz cselekvésre ösztönözni néhány megalapozatlan, szakmaiatlan felhívás a Facebookon. A vízimadarak ugyanis nem valamiféle elháríthatatlan vagy különleges időjárási esemény, hanem a felelőtlen emberek miatt kerülnek bajba. Téli túlélésüket egyedül az szavatolja, ha ösztöneikre hallgatva időben fagy- és hómentes területre vonulnak.

Látva teljesen felesleges etetésük veszélyeit, valóban olyan nehéz mellőzni ezt és tiszteletben tartva őket, csendes szemlélőként ,,csak" megfigyelni őket? Köszönjük!



Orbán Zoltán
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Sivatag születik a Kárpát-medencében?
  2017-11-06 22:16:22, hétfő
 
  Drámai változás zajlik a Kárpát-medence természetes élővilágában, aminek nemcsak a klímaváltozás az oka. Az ember is évtizedek óta rombolja a tájat - rövid távú céljainak oltárán áldozza fel saját jövőjét. Hagyunk-e élhető Földet utódainkra? A kutatók erre keresik a választ.





Mérések, fizikai és kémiai vizsgálatok igazolják, hogy a légkör széndioxid-tartalmának drasztikus növekedése emeli Földünk átlaghőmérsékletét. Az emelkedés az elmúlt száz évben 0, 8 Celsius fok volt, melyből 0, 6 az utóbbi 30 év számlájára írható. A prognózisok szerint, ha ez a folyamat tovább folytatódik, 2100-ra a Föld átlaghőmérséklete további 2-4 Celsius fokkal emelkedik majd.

A melegedés hatásait éghajlatunk változásában már napjaikban is érezhetjük. Európában a tavasz előbb köszönt be, a nyár szárazabb, a telek enyhébbek. Fokozódnak az időjárási szélsőségek: gyakoribbak a rendkívül száraz, forró nyári periódusok és az intenzív zivatarok. A világ más tájain is hurrikánok, árvizek, hőhullámok figyelmeztetnek arra, hogy Földünk éghajlati rendszere kibillent korábbi egyensúlyából. Hogy mi történik e közben a földi élet alapjául szolgáló, évmilliók alatt kialakult - az emberi tevékenység által már amúgy is erősen megbolygatott - ökológiai egyensúllyal, a természetes rendszerek stabilitásával és anyagforgalmával? Számos országban keresik erre a választ a kutatók.

Kísérleti sivatag a Kiskunságban

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének kutatói évtizedek óta vizsgálják a Kárpát-medence természetes növénytakarójának változásait. Kísérleteik egyik központi területe a Kiskunságban lévő Fülöpházi buckavidék, ahol európai összehasonlításban is jelentős nagyságú területen maradt fenn az eredeti, természetközeli száraz gyep és erdőssztyepp-vegetáció. Itt kezdték el kutatni évtizedekkel ezelőtt a gyepek struktúráját és dinamikáját, a felhagyott szántók beerdősülésének folyamatát.

2001-ben az Európai Unió támogatásával a klímaváltozás ökológiai hatásainak kísérletes vizsgálata indult el Fülöpháza mellett. Az Európa hat országában azonos módszertan alapján indított VULCAN projekt keretében kísérleti telep létesült, ahol 20 m2 -es parcellákon szárazság- és hőkezelést alkalmaznak. A hőkezelt parcellákban éjszakai fóliaborítással csökkentik az éjszakai hőkisugárzást. A szárazságkezelt parcellákban pedig májusban és júniusban eső esetén egy behúzódó fólia vezeti el a csapadékot. Ezzel szimulálják a klímaváltozást, vagyis az átlaghőmérséklet emelkedését és a csapadék csökkenését. Így prognosztizálható, hogy a globális felmelegedés milyen hatással lesz a természetes növénytakaróra, milyen változások következnek be a gyep és cserjés társulásokban. A kutatás vezetője, dr. Láng Edit az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója kísérleteik tapasztalatait így összegezte:





,,Vannak olyan növények, amelyek jól tűrik az átlaghőmérséklet emelkedését, és vannak, amelyek kevésbé. Így a klímaváltozás egyes növények elszaporodását idézheti elő, míg más növények háttérbe szorulnak. Ennek eredménye lehet, hogy a ma koordináltan működő rendszerek megbomlanak: eltűnhet az a szervezettség és rendezettség, ami napjainkban egy természetközeli ökoszisztémában még létezik. Még nagyobb veszélyt jelent az élővilágra és annak stabilitására az időjárási szélsőségek gyakoriságának fokozódása. Az egymást követő extrém száraz évek, - amire már volt példa 2001-2003 között -, fokozottabban károsítják az élővilágot, az anyagforgalom menetét és a biodiverzitást (a biológiai sokféleséget). Hiszen a földi élet folyamatossága a természetes rendszerek ciklusokba szervezett anyagforgalmán múlik. Ha a termelők, fogyasztók, lebontók hármas funkcionális sokszínűsége megszűnik, vagy valamelyik nagy komponens kiesik, akkor veszélybe kerül a földi élet fennmaradása."

Futóhomok és aszály

Ám nemcsak azt kutatják a tudósok, hogy a kontinensünkön és a Kárpát-medencében a klímaváltozás miatt miként alakul át a természetes vegetáció, hanem azt is, hogy az emberi tevékenység, a tájhasználat miként fokozhatja, vagy csökkentheti a klímaváltozás negatív ökológiai hatásait.

A jégkorszak óta eltelt tízezer évben stabil növényzet jött létre a Kárpát-medencében. Ezt számos bennszülött, endemikus faj is bizonyítja. Ám legalább hatezer éve az ember is része e vidéken kialakult mozaikos tájnak. A kiskunsági homokbuckás területen a túllegeltetés miatt mozgásba lendült a homok a 16. és a 18-19. században. És míg ötszáz évvel ezelőtt természetes úton települt vissza a növényzet, kétszáz éve fásítási program indult a futóhomok megkötésére Ekkor került ide az észak-amerikai eredetű akác, amely akkoriban jó megoldásnak tűnt. Ám azóta tudjuk, hogy drasztikusan megváltoztatja a környezetét - nitrogénban dúsítja az amúgy sovány homoktalajt - és kiszorítja az eredeti növényzetet. Ökológiai szempontból szintén rossz döntés volt 40-50 évvel ezelőtt a feketefenyő tömeges telepítése is. Ezek és más behurcolt tájidegen fajok veszélyeztetik a buckás vidéken évezredek alatt kialakult változatos, mozaikos vegetációt, és növelik a tüzek kockázatát.





Kiváló vizsgálati terület a Fülöpházi homokbuckák központi része, hiszen ezt 1945-től katonai gyakorlótérként használták, majd 1975-tól a Kiskunsági Nemzeti Park védett területe lett. Így a természetes vegetáció és annak változásai jól tanulmányozhatók. Dr. Rédei Tamás, a MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének tudományos munkatársa azt vizsgálja itt, hogy a Kiskunságban az ismétlődő aszályok hogyan hatnak a vegetáció hosszabbtávú változásaira.

,,A szélsőségesen aszályos 2000-es és 2003-as év nagy pusztítást okozott a vegetációban. Ám a természetesebb állapotú, erdőfoltokkal mozaikos gyepekben a gyeppusztulás jóval kisebb mértékű volt, a regeneráció pedig gyorsabb, mint ahol átalakították a terület eredeti vegetációját. A baj csak az, hogy a természetes vegetációval borított területek között nincs elég kapcsolat. Így nem tudnak vándorolni a fajok, és nem találhatják meg azokat a menedékeket, ahol átvészelhetik a számukra kedvezőtlen időszakot."

Vízhiány és özönnövények

Nem csak az aszályos időszakok szaporodása, hanem emberi tevékenység is próbára teszi a vegetáció túlélési képességét. Az elmúlt évtizedekben a szikes tavak és időszakosan vízzel feltöltődő laposok tucatjai száradtak ki, nádasok tűntek el a Homokhátságon. Ott, ahol 50 éve még Európa legsósabb szikes tava, a Szappanszék volt - partján fürdőházakkal, vízén csónakázó emberekkel - már csak port kavar a szél.





De nemcsak a vizes élőhelyek százait ítélte halálra a csatornázás, a belvízelvezetés és a szénhidrogének utáni kutatások közben felelőtlenül átszakított vízzáró rétegek, hanem a kutakból is eltűnt a víz. Általános jelenség lett a vízhiány. Az egyre gyorsabb ütemben kiszáradó területről növényfajok tűnnek el, vízi- és gázlómadarak vándorolnak más vidékre.

A vízhiány miatt a talaj termőképessége is változik, az agrárgazdálkodás háttérbe szorul. Egy évszázaddal ezelőtt több mint másfélszáz tanyán gazdálkodtak a buckavidéken, napjaikban már csak néhányon laknak. A változó klíma, a csökkenő talajvíz és az emberi tájátalakítás együttes hatására megritkulnak az őshonos növény- és állatfajok, csökken a biodiverzitás, miközben behurcolt gyomnövények tucatjai özönlik el és rombolják a tájat.

Az ismétlődő aszályok következtében az évelő növények visszaszorulása és az egyévesek felszaporodása, egyfajta elsivatagosodás figyelhető meg a kiskunsági homokbuckák területén. Intő jelként medvekaktusz virul az orgoványi buckák között. Betelepedése azt is jelzi, hogy olyan növények jelennek meg, amelyek inváziójukkal a mediterrán vidékeken már sok problémát okoztak.

Az utódok öröksége

A kutatók a Duna-Tisza-közi Homokhátság 16, ötször öt kilométeres területén azt is vizsgálják, hogy a tájhasználat és annak jelenleg is zajló átalakulása miként befolyásolja a biodiverzitást. Arra is kíváncsiak, hogy az élővilág sokféleségének megőrzése milyen gazdasági haszonnal vagy veszteséggel járhat - magyarázza dr. Kröel-Dulay György, a MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

,,Napjainkban az agrárgazdálkodás visszaszorul a térségben, növekednek a felhagyott szántók, szőlők. Számos helyen azonban még az erdészeti ültetvényeket sem lehet gazdaságosan fenntartani. Ezeket a művelésből kikerülő, vagy jelenleg is csak gazdaságtalanul hasznosítható területeket - amelyeken sok esetben regenerálódik a természetközeli vegetáció - fel lehetne használni arra, hogy növeljük a természetes vegetáció kiterjedését, az elszigetelt foltok közötti kapcsolatokat, és ezáltal a fajok vándorlási lehetőségét. Hiszen a természetközeli állapot és a biológiai sokféleség megőrzése csökkenti a klímaváltozás drámai hatásait, és esélyt teremt arra, hogy fennmaradjon az élővilág évmilliók alatt kialakult stabilitása"

A recept tehát egyszerűnek tűnik: a sokszínű, eredeti növényzet és egy ökológiai szempontokat figyelembe vevő tájgazdálkodás csökkentheti a klímaváltozás negatív hatásait. A kérdés már csak az, hogy a kutatások eredményeit figyelembe veszik-e egy-egy vidék tájhasználati döntéseiben. Ezek mentén születnek-e meg az országos és a regionális szintű támogatási rendszerek például extenzívebb gazdálkodásra, erdőtelepítésre. Az idő sürget: egyre több kutató szerint nem évtizedeink, hanem csupán néhány évünk van rá, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyekkel a változások sebessége az elviselhető szintre mérsékelhető; ha már meg nem is állítható.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Tűvel ÁTSZÚRT FELVÁGOTTAT SZÓRTAK SZÉT A KUTYÁKNAK
  2017-11-06 22:06:34, hétfő
 
  TŰVEL ÁTSZÚRT FELVÁGOTTAT SZÓRTAK SZÉT A KUTYÁKNAK A BIKÁS PARKBAN

Újbudán korábban fagyállóba áztatott kenyérdarabokat és fasírtot, most tűvel átszúrt felvágottat szórtak szét egy parkban. Madarak, kutyák látják kárát ennek a kegyetlenkedésnek. A feljelentés megtörtént.

Videó: "Nem tudom elgondolni, állatot ki bánt"


Link




 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Természetbarát komposztkitermelés
  2017-11-05 13:59:00, vasárnap
 
  Az ősz a fa- és bokorültetések fő időszaka is, ami jó alkalom az éveken át érlelt komposzt kitermelésére. Eközben is érdemes természetbarát módon eljárni és a legtermetesebb lakókat az újra induló komposztálóba átmenteni, hogy folytathassák életüket és munkájukat.





A komposztáló

A többfunkciós komposzt lényege, hogy miközben lehetővé teszi a konyhai és kerti zöldhulladék (lenyírt fű, hullott lomb, ledarált gally) környezetbarát elhelyezését, különleges élőhelyoázist jelent a bomló növényzettel táplálkozó vagy ebben szaporodó gerinctelen élőlények sokaságának, melyek tevékenységének köszönhetően mi pedig magas tápértékű termőtalajhoz jutunk.




A hulladékdeszkából is összeállítható, egyszerű komposztáló kis alapterületen is
hatalmas mennyiségű zöldhulladék befogadására, helyi kezelésére
képes biológiai lebontó "szerkezet".




Sajnos a városi ember egyre inkább elfeledkezik erről, vagy már nem is ismeri ezt.
Ezért a települési szinten keletkező rengeteg növényi hulladékot központilag
szállítják el, ami teljesen felesleges és könnyen elkerülhető környezeti
terhelést jelent - gondoljunk csak az ehhez szükséges rengeteg
szállítási kilométerre, útterhelésre és üzemanyag-használatra
(Fotók: Orbán Zoltán).

Komposztálót akkor is érdemes létesíteni, ha egyébként nincs szükségünk termőföldre - ilyenkor eszközünk teljes munkaidőben természetvédelmi és természetbúvárkodási funkciót lát el, különleges lakókkal.

Videó: Sötétszárnyú tőrösdarazsak komposztnál vadásznak


Link

Ilyenek például a rendkívül látványos, ugyanakkor az emberekre, a házi- és
társállatokra veszélytelen, ugyanakkor hasznos tőrösdarazsak






A teljes cikk az alábbi linken olvasható:


Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Vadon élők, házi- és haszonállatok napja
  2017-10-04 23:02:04, szerda
 
  Október 4-e az Állatok Világnapja. E világnap célja felhívni a figyelmet a vadon élő, valamint a házi- és haszonállatok életkörülményeire és a felelős állattartásra.





Assisi Szent Ferenc, az állatok és a természet védőszentje 1226. október 3-án az itáliai Porciunkulában halt meg. 1228. július 16-án IX. Gergely pápa szentté avatta, és ünnepét azonnal felvették a római naptárba, október 4-i dátummal, majd jó 700 évvel később az állatok világnapjává vált a dátum.

Ferenc békeszeretetéről az egyik legenda így tanúskodik: Gubbió környékén egy rendkívül vad farkas garázdálkodott - a farkas akkoriban a rablólovagok jelképe volt. Kegyetlenül pusztított, széttépett állatokat és embereket egyaránt, és az egész vidék rettegett tőle, ám semmi módon nem tudtak a fenevadtól megszabadulni. Akkor jött Ferenc, és minden figyelmeztetés ellenére odament a vadállathoz és így beszélt hozzá: ,,Igen nagy bajokat okoztál, megérdemelnéd, hogy úgy bánjanak el veled mint a gonosztevőkkel, azaz kivégezzenek. Ellenségeddé tetted az egész várost. Én azonban szeretnék békét kötni közted és köztük.'' Akkor a rettenetes vadállat magába szállt, követte Ferencet, és bement vele együtt a városba. Ott a piacon, az egész nép jelenlétében ünnepélyesen megkötötték a békét.





A ferences rend megalapítója baráti módon szólt az állatokhoz, számára igazán kedvesek a madarak voltak, akiknek így prédikált: ,,Ti nem vettek, sem arattok, és Isten titeket eléltet, és ad folyóvizet és kútforrásokat innotok, fészekre hegyet és halmot. És mert sem fonni nem tudtok, sem szőni, de maga ad tinektek és ti fiaitoknak kellemetes öltözést. Azért igen szeret titeket Teremtő, ki tinektek ezenne jót adott. Azért óggyátok magatokot, én húgim, madaracskák, hogy ne legyetek hálátlanok, de mendenkoron kellemetest dicsérjétek Istent. Ez bódogságos atyának beszédire mend az madarak kezdék megnyitni orrokat, kiterjeszteni szárnyokot, kinyújtani nyakokot, és tisztesen fejeket lehajták földiglen. És ő éneklésekvel és mívelkedésekvel mutaták, hogy az beszéden, kiket szentatya mondott vala nekik, sok képpen örvendeznek vala."
Részlet a Jókai-kódexből, 1430

Ahhoz, hogy egy terület életközössége egészségesen működjön a baktériumoktól a csúcsragadozókig valamennyi fajnak jelen kell lennie. Az egyik legnagyobb veszélyben a tápláléklánc tetején található csúcsragadozók vannak. Az ő feladatuk természetes úton szabályozni a növényevők állományait, amelyek a ragadozók fogyatkozása miatt túlszaporodnak, hatalmas károkat okoznak a növényzetben és ezzel további állatfajok helyi fennmaradását veszélyeztethetik. A nagyragadozók azonban világszerte veszélyben vannak, élőhelyük csökkenése és az orvvadászat miatt, számuk egyre fogy.




Súlyosan veszélyeztetett hiúz

A világnapon ma már nem csak a vadon élő, hanem minden állat védelmére felhívják a figyelmet. A haszonelvűségnek sok állat esik áldozatul és a kedvtelési állattartás pedig nem mindig alapul a felelősségen.
Az év többi napján is figyeljünk környezetünkre és az ott élő állatokra!

Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Bíróság előtt Fülöp kutya gyilkosai
  2017-10-04 22:55:54, szerda
 
  Nem is kínozták halálra Fülöp kutyát az igazmondó cigányok, már félholtan ment haza szegény pára

A nagycserkeszi állatkínzás ügyében tartott tárgyalást a nyíregyházi bíróság. A vádlottak mindent tagadtak, de a tárgyalás után már nem voltak a gyilkosok olyan bátrak, amikor a Szurkolók az Állatokért Mozgalom tagjai számon kérték őket.

A valójában állatbarát cigányok csak a sötét és a fáradtság miatt nem vették észre, hogy a távollétében az állat feje deformálódott, és a nyakán régóta rothadó hús harminc méterrel is émelyítő szaga sem tűnt fel nekik. Ha mást nem is, ezt hihetőnek találjuk a putrilakó cigánybűnözőktől.

Forrás: Link

Megrázó videó: ELŐZETES - Bíróság előtt Fülöp kutya gyilkosai (+18)


Link


A nagycserkeszi állatkínzás ügyében tartott tárgyalást a nyíregyházi bíróság. A vádlottak mindent tagadtak, de a tárgyalás után már nem voltak a gyilkosok olyan bátrak, amikor a Szurkolók az Állatokért Mozgalom tagjai számon kérték őket. (A műsor, a nyugalom megzavarására alkalmas képsorokat tartalmaz.)





A HVG így ír róla: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Mit csinálnak a madarak hurrikán idején?
  2017-09-24 20:53:32, vasárnap
 
  Kritikus időjárási körülmények esetén az emberek elmenekülnek, vagy menedéket keresnek. De vajon mit csinálnak a madarak? Hová mennek, és vajon egy nagy vihar változtat a vonuló madarak szokásain?





Az Irma nevű hurrikán képe egy műholdról (Fotó: NOAA)
Mivel az elmúlt két hétben már a második rekord erősségű hurrikán éri el az Egyesült Államokat, többekben felmerült a kérdés, hogy vajon mi történik a madarakkal hurrikán esetén.

A madárfajok különböző stratégiákat alkalmaznak nagy viharok, mint pl. a hurrikánok esetén is: elhagyják a területet, folyamatosan menekülnek a vihar elől, de az is előfordul, hogy egyenesen belerepülnek abba, vagy esetleg egy védett helyen próbálják átvészelni a viszontagságokat.

A madarak egy része már jóval a vihar megérkezte előtt elrepülhet

Kutatások bizonyítják, hogy a madarak hallanak az infrahang tartományban és érzékenyek a légnyomás változásokra is, ezért már előre érzékelik, ha egy vihar közeleg, főképp, ha az egy hatalmas hurrikán. A vihar útjában lévő madarak a saját életútjuknak megefelelő ismeretek birtokában és az évszaknak megfelelően megváltoztathatják vonulási útvonalukat. Például a fehértorkú verébsármányok (Zonotrichia albicollis) egy hatalmas vihar közeledtével a tavaszi vagy őszi vonulásuk idejét átütemezik. Érdekességként kell említeni, hogy a kutatások szerint a faj előbbre hozza az őszi vonulás időpontját, ha a légnyomás csökken (de a hőmérséklet csökkenése miatt nem), míg a tavaszi vonulásuk időpontját eltolják ha a hőmérséklet csökken (de a légnyomáscsökkenés miatt nem).





Sok madár azt választja, hogy átrepül a viharon

Egy kutatási projekt keretében kis pólingokra (Numenius phaeopus) került műholdas jeladó. A jeladók segítségével rendkívül hasznos adatokat kaptunk a madarak viselkedéséről. A ,,Chinquapin" nevű madár 2011-ben, a vonulása során belerepült az Irene hurrikán veszélyes észak-keleti részébe, ahonnan szerencsésen folytatta útját Kanadából dél-amerikai telelőterülete felé. Ugyanez a madár előző évben a Colin nevű trópusi vihar peremén repült át, egy másik jeladós kis póling azonban elpusztult ugyanebben a viharban.





A viharok mellett azonban más veszélyek is fenyegetik a vonuló madarakat. ,,Machi" és ,,Goshen", két másik jeladós kis póling is átrepült hurrikánokon 2011-ben (,,Goshen" ,,Chinquapin"-hoz hasonlóan átrepült az Irene hurrikán peremterületein). Ez a két madár azonban a vihar után leszállt megpihenni a Karib szigetvilág Guadeloupe szigetén, ahol mindkettőt néhány órán belül lelőtték. (Ez sajnos gyakran megtörténik a Guadeloupe szigeten landoló, hurrikánt túlélő madarakkal).

Ugyanebben az évben a ,,Remény" elnevezésű kis póling belerepült a Gert nevű trópusi viharba Új-Skócia partjainál, Kanadában. Elképesztően erős szembeszélben repült 27 órán keresztül, mindössze 11 km/óra sebességgel haladva. Amikor sikeresen átrepült a vihar középpontján, erős hátszelek miatt hirtelen 145 km/órára nőtt a sebessége, majd újra kiindulási helyének közelében landolt, így a megerőltető repülésnek sajnos nem volt sok haszna.

Kisebb vonuló madarak csapdába eshetnek a hurrikán belsejében. Ez történt 2016-ban, amikor egy hatalmas csapat kéménysarlósfecske (Chaetura pelagica) került a Matthew hurrikán középpontjába. A madarak akkora csoportban repültek, ami már a radarfelvételen is jól látható.

A TELJES CIKK VIDEÓKKAL, KÉPEKKEL AZ ALÁBBI LINKEN OLVASHATÓ:


Link




 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Kevesebb mint 460 északi simabálna maradt
  2017-09-23 21:02:39, szombat
 
  A NOAA és a New England-i Akvárium munkatársai új módszert fejlesztettek az északi simabálna populációjának felmérésére.





1990-2010 között a faj egyedszáma évente kevesebb mint 3 százalékkal nőtt: 1990-ben még csak 270, 2010-ben viszont már 482 példányról tudtak a kutatók. 2010-2015 között azonban ismét csökkent a populáció.

2015-ben már csak 458 egyed maradt - számol be a NOAA Északkeleti Halászati ​​Tudományos Központja. A felnőtt nőstények számának zuhanása különösen aggodalomra ad okot: 2010-ben 200, de 2015-ben már csupán 186 példány volt életben.

Richard Pace, NOAA Északkeleti Halászati ​​Tudományos Központjának munkatársa és a kutatás vezetője szerint a faj annak ellenére komoly bajban van, hogy az elemzés aránylag kis csökkenést mutatott ki.

Az új statisztikai módszer időszerűbb és egyértelműbb képet fest az északi simabálna populációjáról, mint az eddigi felmérések. Bár a korábbi eljárásokkal kapott becslések is csökkenésre utaltak, az új adatokat nem befolyásolták az olyan tényezők, mint amilyen a bálnák eloszlásának változása.

Az elmúlt időkben az állatok nem olyan időszakokban és helyeken gyűltek össze, mint korábban. Mivel a felmérések akkor a leghatékonyabbak, amikor a bálnák csoportokban úsznak, a viselkedésük megváltozása hatással volt az eredményekre.

A New England Akvárium több mint három évtizede vizsgálja a simabálnákat, és katalógust is vezet róluk. Az adatok közt az elmúlt 25 évben azonosított egyedekre vonatkozó legfontosabb információk szerepelnek. Az eddigi becslések mind erre a nyilvántartásra támaszkodtak.

Az új kutatásban az 1990-2015 közötti megfigyeléseket használták fel, ezzel összesen 658 példányt sikerült közvetett módon elemezni.

A NOAA halászati szervezete a hajózási társaságokkal és halászokkal együtt dogozva igyekszik csökkenteni a bálnákat fenyegető tényezőket, illetve felmérni a populáció helyzetét.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
17 ok, amiért tisztelnünk kell az erdőket
  2017-09-23 20:59:52, szombat
 
 



Szárazföldünk egyharmad részét az erdő uralja, számos állat és növényfajnak otthont adva ezzel. Több milliónyi ember munkája az erdőhöz kötött, ennek ellenére 30 millió hektártól is több erdőt vágnak ki évente a Földön.

2012 végén, az ENSZ március 28.-át az Erdők Nemzetközi Napjának nyilvánította, ezzel az erdők fontosságát kívánták hírül adni a világnak.





Ennek tiszteletére itt egy rövid lista, hogy miért fontosak a fák, az erdők:

1. Végy egy nagy levegőt!


Az erdők kibocsájtják az oxigént, és elnyelik a szén-dioxidot, amit kilégzünk, ezzel állandóan frissítik levegőnket, ami lehetővé teszi, hogy a Földön élni tudjunk. Egy ,,nagyra nőtt" lombos fa képes annyi oxigént termelni egy évszakban, amennyit 10 ember belélegez egy év alatt.

2. Több mint fák

Az összes ismert élőlény közel fele az erdőkben él. Erre a sokszínűségre rendkívül jó példa az esőerdő világa, amely a ritka papagáj fajoktól kezdve az emberszabásúakig rengeteg állatfajt vonultat fel. A lombhullató erdők szintén az élettől bővelkednek: a bogarak, giliszták és különböző férgek a tápanyagban gazdag talajért felelősek, a madarak szórják szerteszét a magokat az erdőben és a kulcsfontosságú fajok, mint a farkasok vagy a nagymacskák (hiúz, puma) tartják kordában a növényevők túlzott elszaporodását.

3. Emberek az erdőben

Világszerte több százmillió ember él az erdőkben, ebbe a számba beletartoznak az őslakosok is, akiknek életük teljes mértékben az erdőtől függ, de további milliók élnek az erdők mellett, távol a zajos városoktól.

4. Hűvösen tartás

Lombkoronájuk segítségével létfontosságú ,,árnyékoázisokat" képesek létrehozni a közvetlen közelükben, emellett a városokban az épületek hűvösen tartásában játszanak fontos szerepet. A fáknak megvan a módszerük a hő megfékezésére, a globális felmelegedésben nagy szerepet játszó szén-dioxid elnyelésére. A növényeknek szükségük van egy kis szén-dioxidra a fotoszintetizálásukhoz.





5. Előidézik az esőt

A nagyobb kiterjedésű erdők befolyásolni tudják az időjárást és sajátos mikroklímát alakítanak ki. Remek példa az Amazonas mentén elterülő erdők, amelyek a rendszeres esőzéseket segítik elő a környéken.

6. Harc az árvíz ellen

A fák földben elnyúló gyökerei kulcsfontosságúak a nagymennyiségű eső ellen, főleg az alacsonyan fekvő vidékeken, mint például a folyóvölgyekben. Segítenek a talajban elnyelni a vizet, illetve csökkentik a talajerózió kialakulását.

7. Felszín alatti víztározók

Az erdők hatalmas szivacsok módjára működnek. A leeső csapadékvíz nagy részét elnyelik, amit nem tudnak a fák, bokrok, növények magukba szívni azok tovább folynak egészen a víztároló rétegbe. Ez alapján pótolja a felszín alatti vízkészletet, amely fontos az ivóvíz és öntözés szempontjából.

8. Szélblokkolók

Természetes előnyben részesülnek azok a mezőgazdaságok, amelyek az erdő mellett fekszenek: az énekesmadarak és denevérek a rovarokat, míg a rókák és baglyok az egereket pusztítják a földekről. A környéken lévő fák szolgálhatnak szélfogóként, védve ezzel a szélérzékeny növényeket, illetve a méhek beporzásában is segítségükre lehetnek azzal, ha lefogják a nagy szeleket.





9. Talajtisztítók

Képes különböző méreganyagokat lekötni vagy lebontani egy kevésbé mérgező formára.

10. Állj a szennyező levegővel!

Nagymértékben képesek megtisztítani a levegőt a szennyeződésektől, és nemcsak a fentebb említett szén-dioxidtól, hiszen ide tartozik a szén-monoxid, kén-dioxid és a nitrogén-dioxid.

11. A zajszennyezés tompítása

Az erdőben a hangok eltompulnak, ugyanis a fák természetes zajvédők. A tompító hatás nagyban köszönhető a susogó faleveleknek - ide tartozik más erdei fehér zaj, mint a madárcsicsergés- és csak néhány jól elhelyezett fa tudja a háttérzajt 5-10 decibelre csökkenteni, ami körülbelül az 50 százaléka annak, amit az ember képes meghallani.

12. Bennünket táplálnak

A fák nemcsak a gyümölcsöket, dióféléket, magvakat és nedveket képesek nyújtani, hanem termékennyé teszik az erdő talaját, az ehető gombáktól, bogyóktól és bogaraktól egészen a nagyobb vadakig, mint a szarvas, vaddisznó, fácán és nyúl.

13. Gyógyszertárasok

Az erdők biztosítják a természetes gyógyszerek gazdagságát.





14. A fa, mint anyag

Hol lennénk mi emberek a faanyag nélkül? Régóta használjuk a fát, mint megújuló forrást, hogy mindent előállítsunk a papírtól a ruházaton át egészen az otthonainkig. A történelem során tapasztaltuk, hogy túlzásba estünk a használatával, ami túlhasználathoz és elerdőtlenítéshez vezetett. Napjainkra, köszönhetően a fásításnak és az erdészet munkájának, az őrült folyamat megállni látszik.

15. Fenségesség

A természetes szépség lehet a legnyilvánvalóbb és mégis a legkevésbé kézzelfogható előnye az erdőnek. Elvont keveréke az árnynak, a zöldnek, az aktivitásnak és nyugalomnak. Pompájával emlékeztet minket, hogy értékeljük és őrizzük a régi erdőket az eljövendő generációknak.

16. Felderítés és pihenés

Az erdők iránti vonzódásunk velünk született, amely a biofília - az élő rendszerek, maga az élet szeretete - nevezetű jelenséggel magyarázható. A biofília vonzza az embereket a vízhez, az erdőkhöz és más természetes tájakhoz. Kimutatták, hogy az erdőnek kitett állapot erősíti a kreativitást, felgyorsítja a felépülést és elősegíti a meditációt és a figyelmességet.

17. A közösség tartóoszlopai

Sokszor nem értékeljük az erdőket, míg el nem tűnnek. Mi, emberek bizonyára nélkülük nem tudnánk létezni, így rajtunk áll, hogy a nélkülük való életet soha meg ne tapasztaljuk! Minél jobban megértjük az erdőket, annál kevésbé lesz igaz, hogy nem látjuk a fától az erdőt.

Ha még mindig nincs erdőlázad, nézd meg az ENSZ Élelmi- és Mezőgazdasági szervezete által készített alábbi animációs videót az, hogy felkeltsük az Erdők Nemzetközi Napja iránti figyelmet.

Link

Kovács Ádám írása.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Mielőtt gyűjtögetni kezdenénk a természet kincseit
  2017-09-23 20:41:41, szombat
 
  Mielőtt gyűjtögetni kezdenénk a természet kincseit, ezekre figyeljünk





Az erdőt járva sok vonzó dologgal találkozhatunk. Jó tudni, hogy ezek közül mit vihetünk haza, és mit nem.

Az erdei kirándulások során sokan kíváncsiságból vagy éppen gyűjtögetési szenvedélyüknek hódolva hazavisznek olyan természeti értékeket is, amik gyűjtése tilos. Az alábbiakban a Turista magazin segítségével megmutatjuk, mire figyeljünk, ha az erdőt járjuk.

Agancsok és egyéb trófeák

A vadászterületen elejtett, elfogott vad és annak trófeája, a hullatott agancs, a szárnyas vad gyűjtött tojása, az elhullott vad teteme a vadászatra jogosult tulajdona. Ebből adódóan lopásnak minősül, ha például talált agancsot viszünk haza. Trófeának minősül az elejtett gímszarvas, dámszarvas, valamint az őz agancsa, a muflon csigája, továbbá a vaddisznó agyara.





Gomba, moha, bogyó, rőzse

Erdei haszonvételnek minősül


- az elhalt, fekvő fa és gally -,
- toboz és díszítőlomb -,
- gomba-,
- vadgyümölcs -,
- virág, gyógynövény -,
- a fenyőgyanta gyűjtése,
- a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása

Ezen erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az erdőgazdálkodó határozza meg.

- Az erdőből az akácmag engedélyezett gyűjtésének kivételével erdei avar vagy a talaj humuszos termőrétegének összegyűjtése és elszállítása tilos.
- A mohagyűjtés is tiltólistán van.
- A föld alatti gombafajok kizárólag az erdőgazdálkodó engedélyével, az erdőtörvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint gyűjthetők.





A jó hír az, hogy az erdőgazdálkodó köteles tűrni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a gomba, vadgyümölcs és gyógynövény egyéni szükségletet meg nem haladó volumenű, hangsúlyozottan állami erdőben való gyűjtését. Ez a gyakorlatban napi 2 kilogrammnak felel meg személyenként (2 kg gomba + 2 kg vadgyümölcs + 2 kg gyógynövény), és kizárólag állami erdőkre vonatkozik.

Fontos tudni, hogy a természet védelméről szóló törvény értelmében védett természeti területen csakis a természetvédelmi hatóság engedélyével folytatható gyűjtés és még egy sor egyéb tevékenység.

Védett természeti területek és értékek

Kutatás, gyűjtés és kísérlet kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető védett természeti területen. Az erdőtörvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez, nád és más vízi növényzet égetéséhez, irtásához, aratásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakó hely kivételével - erdőterületen tűz gyújtásához szintén engedélyt kell beszerezni a természetvédelmi hatóságtól.

Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. Ugyanez vonatkozik a védett gombákra, illetve a zuzmókra.





Tilos a védett állatfajok egyedeinek zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése. Védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének, gyűjtéséhez, valamint védett állatfaj egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához és idomításához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

Ásványok

Tilos az ásványok, az ásványtársulások és az ősmaradványok károsítása, gyűjtése, elvitele. Védett ásványok, ősmaradványok gyűjtéséhez, forgalomba hozatalához, külföldre viteléhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

Forrás: Link

 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
     1/159 oldal   Bejegyzések száma: 1588 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 71 db bejegyzés
e év: 1304 db bejegyzés
Összes: 22752 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 746
  • e Hét: 17246
  • e Hónap: 152956
  • e Év: 2051984
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.