Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Most tanultam meg, hogy nem arra kérem Istent, hogy teljesítse azt, amit én elterveztem, hanem hogy segítsen megérteni, mi az értelme annak, amit ő tesz velem. ... Ballán Mária
1957.12.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/141 oldal   Bejegyzések száma: 1409 
Kiderült, hogy a mai tizenévesek inaktívabbak, mint a
  2017-08-15 21:27:35, kedd
 
  Kiderült, hogy a mai tizenévesek inaktívabbak, mint a hatvanévesek





A fiatalok manapság nem túlságosan energikusak. Sőt, egyáltalán nem.

“19 az új 60"


A Wall Street Journal múlt heti számában írtak arról, hogy a mai tinédzserek aktivitása és életstílusa leginkább a nyugdíjasokéhoz hasonlít. Lenore Skenazy szerint eltűntek az energikus fiatalok.

A Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola által nemrégiben végzett kutatásban 12 500 különböző életkorú embert követtek nyomon, hogy mennyi időt tölt dinamikus fizikai aktivitással. A kutatók azt találták, hogy a tinédzserek ez irányú teljesítménye lényegesen rosszabb, mint a húszas éveit betöltött fiataloké. A feladatok gyakoriságának és intenzitásának függvényében elmondható, hogy terhelés hatására egyre rosszabbul teljesítettek.

A tanulmányt vezető Vadim Zipunnikov szerint a serdülőkor végén “riasztóan alacsony", illetve a 19 éves korosztály körében a 60 évesekkel azonos az aktivitás szintje.

“Az általános iskolában a fiúk egynegyede és a lányok fele naponta egyetlen" mérsékelten-erőteljes tevékenységet “sem végez. 12 és 19 évesen ezek a számok még rosszabbak."

Mi történik?

Skenazy a hiper-szülői kultúrát hibáztatja, amiben a gyerekek életének minden órája betáblázott, ráadásként a szülők túl sok időt töltenek a gyerekek körül, így nem hagyva nekik kellő időt és lehetőséget az aktív mozgásra. Rámutattak arra, hogy ha a gyerekek felnőtt vezetésével végzik a gyakorlatokat, akkor sokkal kevesebb fizikai aktivitást érnek el, mintha a gyerekek felügyelet nélkül, önállóan játszanak.

Az inaktivitás okai között említhetjük a számítógépek és okostelefonok nagy népszerűségét. Itt lenne szükség nagyobb szülői kontrollra, mert ha egy gyerek addiktív videójátékot játszik, akkor nehéz lesz őt futásra vagy bármilyen mozgásra csábítani. Ha a család egységesen nem korlátozza szigorúan az ilyen tevékenységeket, akkor az örömet kereső tinédzsereknek nehézségei lesznek.

A tanulmány szerzője, Vipunnikov úgy gondolja, hogy az aktivitásra, mozgásra szánt időt a gyerekek napirendjéhez kell igazítani.

Az iskolás korú gyermekek számára az aktivitás optimális ideje kettő és hat óra között van. Nem kérdés, hogy ebben az időszakban kellene az iskolákban beiktatni olyan fakultatív programlehetőségeket, amelyekkel elősegíthetik a fizikai aktivitás növelését.
Megoldási javaslatként felmerült, hogy az iskolákat tartsák nyitva este 6 óráig. Ez olcsó, biztonságos, és a gyerekek már eleve ott vannak, így lehetőségük lenne a szabad mozgásra.

Ami a szülőket illeti!

Minden szülőnek meg kell értenie, hogy nem azzal segíti a gyermekét, ha egyik különóráról a másikra viszi. Engedje szabadon játszani, mozogni, és járjon edzőterembe. Igaz, hogy itt nem tanul meg egy harmadik nyelvet, sőt hegedülni sem tanítják, de olyan kulcsfontosságú készségekre tehet szert, mint a koncentrálás, a kreativitás, koordináció vagy éppen vezetői attitűd. Megtanul szervezni, kooperálni, ötletelni, az érdekeit képviselni úgy, hogy közben élvezi a játékot és a mozgást.

A kutatók mind e mellett hozzáteszik, hogy nincs nagy valószínűsége annak, hogy a szülők nagy része változtat az eddigi rutinon, mert minden abba az irányba mozdul, hogy tanulni és haladni kell a felgyorsult világgal. Ugyanakkor bízhatunk abban is, hogy ha a serdülők egészsége, fizikai állapota tendenciózusan romlik, akkor a szülők felébrednek, és rájönnek arra, hogy a szabadidőre, a kontroll nélküli játékra, mozgásra minden gyereknek szüksége van.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Veszélyes szúnyogok kezdtek megtelepedni Magyarországon
  2017-08-15 21:11:11, kedd
 
 



A hazai szúnyogok csípése ma már leginkább csak múló kellemetlenséget jelent, de aggodalomra ad okot, hogy nálunk is megjelent néhány nagyágyú. Egy veszélyes idegen szúnyogfaj meg is telepedett.

A szúnyogok közel 2000 faja közül mindössze 53 a potenciális vérszívó, közülük is csak a nőstények, és nem is mindegyik. Van, amelyik megelégszik a nektárral, de az igazán rámenős anyák a táplálóbb vért választják tojásaiknak. Támadásukat tökéletes arzenál és módszerek segítik - erről szólt cikkünk első része.

Most a hazai szúnyogok által terjesztett betegségekkel és három veszélyes, behurcolt fajjal folytatjuk: Soltész Zoltán biológussal, a Magyar Természettudományi Múzeum muzeológusával, a kétszárnyúak szakértőjével beszélgettünk.

Terjesztik, de nem kell félni

A viszketés és a szúnyogcsípés összes kellemetlen tünete valójában szervezetünk immunválasza, és
csak itt, a hidegebb égövön vagyunk olyan szerencsések, hogy általában ennyivel megússzuk.
Legalábbis ezt hisszük.

Kevesen tudják, hogy a hazánkban őshonos szúnyogfajok is nagyon komoly betegségeket hordozhatnak:

A nyugat-nílusi lázat. Ez egy szúnyog terjesztette vírusos megbetegedés, idegrendszeri problémákat okozhat.

- Az Usutu vírust, ami a nyugat-nílusi lázhoz hasonló.
- A maláriát pedig nem kell bemutatni.
- Az emberi maláriával hazánkban nincs gond, ezt az 1960-as években sikerült kiirtani Magyarországról, napjainkban csak a madarakat fertőző fajok vannak jelen.

Az emberi malária jelenleg csak külföldön megfertőződött beteg emberekkel jut be Magyarországra, a fertőzés továbbadása könnyen megakadályozható: olyan helyiségbe kell gyógyítani a maláriás beteget, ahol nem fér hozzá csípőszúnyog.

A csípőszúnyogok által terjesztett kórokozók közül a nyugat-nílusi vírusnak van a legnagyobb jelentősége fajunk szempontjából.

Ez alapvetően egy madárvírus, de emlősöket is megbetegíthet. Az emlősökben viszont csupán olyan kis koncentrációban jelenik meg a vírus, hogy azt a csípőszúnyog már nem tudja továbbadni, tehát a vírus szempontjából az emlősök zsákutcát jelentenek - emeli ki a szakértő.

A madarak közt azonban sűrű sorokat vághat: az elmúlt években például valószínűleg a nyugat-nílusi vírus tizedelte meg a karvalyállományunkat, és egyes területeken a házi libákat kellett miatta tömegesen elpusztítani.





Azért a frász kerülgethet

Tőlük továbbra is “csak" észbontó döngicsélést és mindent lekaparós csípésekre számíthatunk, de a behurcolt, invazív fajok már komolyabb fenyegetést jelenthetnek. Jelenleg hárman állnak a tudósok fókuszában. Annyira újak, hogy még rögzült magyar elnevezésük sincs: a zebraszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog.

Mindhárom fajt az ember hurcolta be Európába, komoly trópusi betegségeket képesek terjeszteni és félő, hogy a klímaváltozás következményeként megvetik lábukat a Kárpát-medencében.

A chikungunya-lázat terjesztő koreai szúnyog Dél-Magyarországi megjelenéséről
tavaly mi is beszámoltunk.

Tigrisszúnyogként ismeri a hazai közvélemény a szakértő által zebraszúnyogként említett fajt, és neki kell igazat adnunk, hiszen fekete és fehér csíkokkal díszített rovarról van szó. Európai szemmel minden bizonnyal beszédesebb a tigris elnevezés, hiszen olyan betegségek terjesztője, mint

- a nyugat-nílusi vírus,
- sárgaláz vírus,
- St. Louis encephalitis,
- dengue-láz,
- chikungunya-láz,
- és hordozója a nemrég nagy pánikot keltő Zika-vírusnak is.





Hazánkban 2015-ben és 2016-ban is kimutatták egyedeit, de “csak" késő nyáron, július második felében és augusztusban. Ez pedig a szakember szerint annyit tesz, hogy behurcolt egyedekről van szó, ma még a tigris- vagy zebraszúnyog sem képes áttelelni Magyarországon.

Aggodalomra az ázsiai bozótszúnyog ad okot. Nyugat-nílusi vírust terjeszthet, és
stabil populációt hozott létre Magyarországon, amelyik nyugatról kelet felé terjeszkedik.


Ok nincs okozat nélkül. A globális felmelegedés negatív hatásait az időjárás mellett bőrünkön érezzük ebben a formában is: soha nem látott “trópusi" betegségek bukkanhatnak fel nálunk is, mert a terjesztőik lassan, de úgy tűnik egyre biztosabban megvetik a lábukat Közép-Európában (is).


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Georg Spöttle:Migránsok üdültetése a Balaton-parton
  2017-08-12 20:24:59, szombat
 
  Sok kormánypárti szavazó rémült meg a felröppenő hírektől, hogy a Migration Aid nevű, nem átlátható, Soros Györgyhöz köthető civil szervezet bevándorlókat akar táboroztatni a Balaton környékén. Többen megszólítottak az utcán és a metróban, mivel attól tartottak, hogy egy burkolt betelepítés vette kezdetét. Nehezen tudtam őket megnyugtatni, hogy a kormány semmit nem változtatott a politikáján, nem volt és nem lesz sem kvóta, sem betelepítés.

A hír annyiban igaz, hogy a civil szervezet valóban néhány, már védett státusú, ergo legálisan itt tartózkodó gyermekes család nyaraltatását tervezi egy általuk titokban tartott településen. Szerintük azért, hogy ,,kipihenjék" a tranzitzónában átélt szörnyűségeket. Ezek az emberek úgymond áldozatok, akiknek kis üdülésre van szükségük. Ezek a családok valóban áldozatok. Áldozatai Brüsszelnek, az Európai Unió hibás bevándorláspolitikájának, Merkel kancellár asszony meghívásának és nem utolsósorban áldozatai az embercsempészeknek, akik hamis ígéretekkel, sok ezer dollárral lehúzták őket azért, hogy áthozzák őket a Földközi-tengeren. Arról nem is beszélve, hogy ezek a pénzek részben hadurak és az Iszlám Állam terroristáinak a számláira folynak be.

Brüsszel indirekt módon támogatja a terrorizmust és az áldatlan líbiai állapotokat, mivel nem zárja le határait az illegális bevándorlók előtt. Ezzel naponta dollárszázezrekkel finanszírozza az iszlamista betelepítést. Soros György pedig marionettbábukként mozgatja brüsszeli embereit és az NGO-kat, akik migránsok százezreit hozzák át hajóikon Líbiából. Az illegális bevándorlók legtöbbször gyökerüket vesztve, csalódva, segélyeken fogják tengetni az életüket. Hamar kiderül számukra, hogy nyelvtudás és iskolázottság nélkül sanszuk sincs egy jobb életre Európában. Sokan lecsúsznak a bűnözésbe.

Pár nappal ezelőtt én is jártam a tranzitzónában, hogy megbizonyosodjak az ott uralkodó állapotokról. Őszintén, ha választanom kellene egy berlini vagy a röszkei tranzitzóna között, én gondolkodás nélkül a röszkeit választanám. Kulturált lakókonténerek, modern, célszerű bútorzattal, hűtőszekrény, tévé, klíma, oktatás a gyermekeknek, krea­tív foglalkozások, játszótér, mecset. Persze ,,halal" tisztasággal készült élelmiszerek, orvosi ellátás és jogsegély is jár a menedékkérőknek.

Az ENSZ-szervezeten kívül még hat segélyszervezetnek van bejárása a tranzitzónába. A jórészt afgán családok láthatóan jól érzik magukat, és remekül viselik azt a néhány hetet, amelyet ott kell tölteniük az eljárásuk elbírálása miatt. A vidáman mosolygó, focizó és integető gyermekek sem voltak traumatizálva a létesítményben. Az idén már 300 személy kapta meg a védett vagy a menekültstátust. Ők szinte azonnal el is hagyták hazánkat Németország vagy Skandinávia felé. Akik státust kapnak, értelemszerűen legálisan eltölthetnek nyaralás céljából pár napot akár a Balatonnál is, mielőtt jórészt családegyesítésre hivatkozva letelepedési engedélyt kérnek Németországban. A német kormány az idén 300 ezer családegyesítési vízumot ad ki a migránsok családjainak.

A kormány, természetesen, árgus szemmel figyeli a nyaraltatást és egyéb szervezkedéseket. Kik nyaraltatnak? Kiket, milyen státussal? Milyen pénzekből? Milyen jogi hátterük van? Ha tábort szervezek vagy üdültetek, meg kell felelnem rengeteg jogi és egészségügyi előírásnak, engedélyek kellenek, és van a NAV felé is vonzata, az adózás vagy a turisztikai adó formájában a település felé. Nyilvánvaló, hogy Soros alapítványai nem akarják ezeket a normákat betartani és ellenzik, hogy átlátható legyen a munkálkodásuk. Viszont a hatóságok ezt nem fogják hagyni, hiszen senki nem helyezheti magát a jogállamiság fölé. Akkor sem, ha látszólag humanitárius célokat követ. Nem az aranyos, pancsoló afgán gyermekkel van a baj, hanem az NGO-k módszereivel. A hatóságok és a rendőrség figyeli ezeket a folyamatokat.

A szerző biztonságpolitikai szakértő


Forrás: Link

"A Menedék Egyesület 44 menekültnek szervezett egynapos kirándulást Tihanyba. Az idősebb férfiak nem akartak a bikinis lányokkal fürödni, így ők a parton maradtak, a nők azonban nem voltak ilyen szégyenlősek: burkinit húztak és csobbantak" - számol be a jó hírről az Abcúg nevű migránsbarát oldalacska. Közlik azt is, hogy az efféle programok rendszeresek, tehát jobb, ha hozzászokunk a látványhoz...





A cikkből megtudjuk, jogy július utolsó szombatján "menekültekkel" teli busz kanyaradott be Tihanyba, nem sokkal később pedig agfán, perzsa és szír férfiak, nők és gyerekek álltak a bencés apátság előtt, és hallgatták, ahogy az idegenvezetőjük arról beszél, mennyi idős a magyar állam.









Az apátság előtti téren szó volt például arról, hogy a magyar állam több mint ezer éves. “Csak ezer éves?" - kérdezett vissza egy perzsa lány, majd hozzátette, hogy a perzsa államiság több mint ötezer éves. (Mi is megkérdeznénk tőle, hogy ha ennyire büszke rá, akkor miért jött el onnan, főleg hogy még véletlenül sem dúl háború Iránban.)









Ismail Szomáliából származik, két éve érkezett Magyarországra, és nagyon meglepődött, amikor kiderült, hogy Magyarországon a strandok többsége belépődíjat kér. (Természetesen előtte is nyitva áll a lehetőség, hogy hazamenjen, és újra ingyen úszkálhasson, amennyit csak akar.)









A fürdőzést a tihanyi strandon nem volt egyszerű összeszervezni. “Az, hogy fürdőruhában vannak sokan, az az ő kultúrájukban nem egy elfogadott dolog" - magyarázta Faragó Renáta, a Menedék Egyesület munkatársa. (Mi is szívesen elmagyaráznánk, hogy ha nem tetszik, ami itt van, akkor mi a teendő...)









Az idősebb férfiak tartózkodtak a víztől: nem akartak idegen, fürdőruhában lévő nőkkel együtt fürdeni. A csoporthoz tartozó nők közül azonban többen is bementek a vízbe. “Minden tetszik, a víz nagyon jó" - mondta egyikük. Ő Budapesten is el szokott járni úszni, akkor is burkiniben. Azt mondta, előfordul, hogy ilyenkor a helyiek beszólnak neki, de ezekre nem figyel oda, és sok a kedves ember is. A tihanyi strandon például nem kapott megjegyzést.









Az ebéd pizza, lángos és sült krumpli volt. Hús, főleg sertéshús egyáltalán nem lehetett az étlapon.









Faragó Renáta szerint újabban az érkezésüket sokszor előre bejelentik, nehogy félreértés legyen az ottlétükből. “Ha gyerektábort szervezünk, akkor bejelentjük a megyei rendőrségnél, hogy érkezik egy menekült csoport gyerekekkel, mert sajnos előfordult már, hogy ránk hívták a rendőröket" - mondta. Ez Budapesten történt, szerinte azért, mert valakiben félelmet keltett, hogy “kendős nők ültek egy pokrócon és kártyáztak". Hozzátette, hogy korábban ilyen sohasem történt, hasonló tapasztalataik csak az elmúlt időszakból vannak.

Érthetetlen, hogy miért...


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Az Iszlám Állam feltámadhat hamvából
  2017-08-12 19:59:07, szombat
 
  Amikor az Iszlám Állam 2014 nyarán a virágkorát élte és Irak területének egyharmadán, valamint Szíria dél-keleti részén kikiáltotta kalifátusát, közel 100 ezer harcossal rendelkezett. Mindemellett több ezren érkeztek külföldről, hogy az ISIS-szel harcolhassanak, vagy hogy megkapják a szükséges ideológiai fejtágítást és technikai kiképzést a külföldi merényletek végrehajtásához. Most, hogy Moszult már visszafoglalták és a még az ISIS kezén lévő területek visszaszerzésére is megindult az előkészület, felvetődik, mi lesz az otthontalan dzsihadistákkal.

Az Egyesült Államok úgy becsülte, hogy 2017 februárjáig több mint 60 ezer ISIS-harcos esett el Irakban és Szíriában.

A Moszult felszabadító iraki erők parancsnoka arról számolt be, hogy csapatai körülbelül 10 ezer harcossal végezhettek a 9 hónapos művelet során; a csatatereket sűrűn borító holttestek igazolják az állításokat.





Az életben maradt ISIS-harcosok elmenekültek, vagy börtönbe kerültek.

Menekültek közé vegyülve

Az orosz és iráni hivatalos jelentések, valamint a londoni székhelyű megfigyelőközpont, a Syrian Observatory for Human Rights szerint az iszlám Állam vezetője, Abu Bakr Al-Bagdadi is életét vesztette. Ha ez igaz, az súlyos csapás a csoportra, ami már nem definiálhatja magát politikai és katonai erőként, hiszen vezetőségéből alig él valaki és csupán néhány kisebb erődítménnyel rendelkezik.Úgy tűnhet, az Iszlám Államnak befellegzett, de ez nem teljesen igaz.Számolni kell az életben maradt, még szabadlábon lévő dzsihadistákkal. Alig néhány napja a Moszultól észak-nyugatra eső Tal Afarban az ISIS-harcosok bejelentették: a város a kalifátus egyik független állama és a vezetőség mindenkit megbüntet, aki nem engedelmeskedik az utasításaiknak.

Ha az Iszlám Állam teljesen szétforgácsolódik is, van esély, hogy más terrorista csoportok veszik át szerepét. Vagyis az Iszlám Állam mozgalom formájában tovább élhet, korábbi anyagi forrásai és hálózata segítségével újraszerveződik, új stratégiát dolgoz ki.

A múlt héten a londoni székhely Al-Arab újság arról számolt be, hogy a menekültek közé vegyülve számos ISIS-harcos szivárgott át az iraki védelmi vonalakon.Iraki tisztek nyilatkozták, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek átvilágításánál alkalmazott biztonsági intézkedések nem voltak megfelelőek. Hadi Al-Amiri, egy jelentős iraki milícia vezetője múlt szombaton arra figyelmeztetett, hogy az ISIS alvó iraki sejtjei támadásba lendülhetnek, ha a kormány nem deríti fel őket időben. Az iraki dzsihadisták eddigi tevékenységét tekintve azonban úgy tűnik, sem a moszuli katonai vereség, sem a vezetők elvesztése nem hat megsemmisítően a csoportra. Hogy teljesen felszámolják az ISIS-t, a politikai vezetőknek vissza kell foglalniuk a kalifátus minden területét és meg kell akadályozniuk, hogy a félholt szervezet támogatókra találjon a kiábrándult szunnita lakosság körében. A katonai győzelemnél is fontosabb, hogy kezeljék azokat a politikai és gazdasági problémákat, melyek évek óta táplálják a szunniták elégedetlenségét és lehetővé tették az ISIS felemelkedését. E vállalkozás azonban csak akkor lehet sikeres, ha az iraki vezetők felülemelkednek az országot felszabdaló etnikai ellentéteken, és megtalálják a módját, hogy együtt dolgozzanak a a valódi problémák megoldásán.

Ugyanaz megy

Erre azonban nem látni szándékot sem Irakban, sem Szíriában.

Amikor a helyszínen jártunk, javában zajlott a szunnita mecsetek átnevezése és elfoglalása, a kollektív bosszúállás a szunnita lakosságon.





Ráadásul borítékolható, hogy a közelgő iraki választásokon a szunniták kevés képviselőt küldhetnek a parlamentbe, és még az Iszlám Állam előtti időkhöz képest is kevesebb forrást kapnak majd a központi kormányzattól.

Ne felejtsük, hogy a szunnita felkeléshez elsősorban ez vezetett. Pedig fontos lenne, hogy Irak nagyszámú szunnita kisebbsége politikai szerephez jusson. A felszabadított területek csak úgy úszhatják meg, hogy újra szélsőséges csoportok irányítása alá kerüljenek, ha a bagdadi vezetés engedi, hogy a szunniták legyenek a tartományaik képviselői. Decentralizált kormányzati rendszerre lenne szükség, ahol a szunnita többségű tartományok rendelkezhetnek maguk felett. Ilyenről azonban szó sincs. Az iraki kormányzat azon van, hogy megakadályozza a kurd autonómia független állammá nyilvánítását és kiszakadását az országból. Pedig autonómia nélkül a szunniták újraradikalizálódása biztosra vehető.A bagdadi kormánynak ki kell dolgoznia azt is, hogyan intézkedik az Iszlám Állam által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, különös figyelmet fordítva a civileket ért atrocitásokra. Az átmeneti igazságszolgáltatási folyamatok középpontjában ISIS áldozatai kell álljanak.

Ha a bagdadi vezetés nem tud megbirkózni a kihívásokkal, valószínűsíthető az ISIS feltámadása.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Egyszerűen tragédia
  2017-08-12 19:50:22, szombat
 
  Apponyi gróf jóslata működik

A befejező mondat frappánsan fejez ki egy természeti alaptörvényt, amit most teljesülni látunk. Apponyi gróf jóslata működik.

Nem kell aggódnunk az Angliában dolgozók miatt - hacsak nem akarnak az iszlámra áttérni - hamarosan hazajönnek...... (vagy besegítenek a polgárháborúban, ha maradnak!)
Az a gondolkodó ember, akit a politikai hírek nem érdekelnek, azt gyermekei, unokái jövője sem érdekli!

EGYSZERŰEN TRAGÉDIA...

Talán a Brexit majd ezen is változtat, bár nincsenek illúzióim. Tragédia, mivé lett a Nyugat, mivé lettek a nyugati társadalmak. Igen, ezredszer is el kell mondani, ezredszer is le kell írni: ha ma egy marslakónak meg kellene mutatni, mi is az az Európa, a mi derék marslakónkat nem lehetne máshová vinni, mint Prágába, Pozsonyba, Krakkóba, Varsóba, Kassára, Zágrábba, Dubrovnikba, Egerbe, Kőszegre, Budapestre, a Balaton mellé, "le" a Délvidékre, "fel" a Felvidékre, talán még Burgenlandba, a Tátrába, Erdélybe és vége is.
Olvassák ezt itt alább, és gondolkodjanak. És ennek tükrében ítéljék meg, mit jelent a "liberális" társadalom, s hogy miért kell bármi áron megvédeni magunkat ettől az önpusztító, rettenetes, beteg és rothadó iszonyattól, és mindazoktól, akik ezt képviselik, akik ezt akarják ránk erőltetni.

A kereszténység romjain épül a muzulmán London

Csaknem ötszáz templom zárt be a brit fővárosban 2001 óta, sokat közülük muszlimok vásároltak fel és alakítottak át mecsetté. A legnépszerűbb fiúnév ott már a Mohamed, a saría bíróságok szaporodnak, miközben a muzulmánok harmada nem tekinti magát a brit kultúra részének.

Az amerikai Gatestone Institute arról számolt be vasárnapi publikációjában, hogy Londonban rohamtempóban zárják be a keresztény templomokat, miközben majdnem ugyanennyi mecsetet fel is húznak.
Az egyik ottani muszlim hitszónok úgy jellemezte a jelenséget, hogy "London már muzulmánabb, mint sok iszlám ország együttvéve". Wole Soyinka Nobel-díjas nigériai író szerint a brit főváros már az iszlamisták "pöcegödre", egy ottani újságíró pedig csak szimplán Londonisztánnak hívja a várost.

A westminsteri terrortámadás után, London muzulmán polgármestere, Sadiq Khan azt mondta: a terroristák nem tűrik a multikulturalizmust, a Gatestone szerint épp az ellenkezője igaz: maga a multikulturalizmus az, ami táplálni tudja a terroristákat. "Londonisztán a 423 mecsetjével az angol kereszténység romjaira épül" - írják.
A Hyatt United Church nevű templomot például egy egyiptomi közösség vette meg korábban azzal a céllal, hogy mecsetté alakítsák át. A londoni Szent Péter templom pedig ma már Medina mecsetként ismeretes. A mai Brick Lane úti mecset pedig korábban egy metodista közösségé volt.
Nem csak templomokat alakítanak át a helyi muzulmánok, hanem az ott élőket is. Egy felmérés szerint az utóbbi időben megduplázódott az iszlámra áttértek száma, sokan pedig gyakran már az új vallásuk felvételekor a radikális nézetekkel szimpatizálnak.

Üresen konganak a templomok, teltház a mecsetben

A Daily Mail összehasonlító fotókat tett közzé két, egymáshoz közel eső belvárosi templom és mecset gyülekezetét vizsgálva. A keresztény, több mint 1200 ember befogadására is képes Szent György templomban tíznél is alig többen jelentek meg szentmisét hallgatni, miközben tőle nem messze egy 100 férőhelyes mecsetben már nem fértek el az emberek, az utcára kellett kivonulniuk, hogy imádkozhassanak.
Birminghamben, a második legnagyobb brit városban egy minaret "uralja az eget". Tavaly októberben pedig már 25 ezernél járt az a petíció a brit kormány oldalán, amiben azt akarják elérni, hogy naponta háromszor (!) engedélyezzék, hogy például hangosbeszélő megafonnal hívhassák imára a muzulmán hívőket.
A Gatestone Institute szerint, ha a jelenlegi trendek tovább folytatódnak, a kereszténység csak emlék marad Angliában, a jövő vallása pedig az iszlám lesz.

Pár év és kevesebben lesznek az aktív keresztények

Számítások szerint az Egyesült Királyságban 2020-ra nagyjából 687 ezer muszlim jár majd imákra rendszeresen, miközben a keresztényeknél a misét látogatók száma 679 ezer lesz. Ceri Peach, az Oxfordi Egyetem munkatársa szerint az angol városok új kulturális felépítése már kialakulóban van, a keresztény államvallás pedig erősen visszaszorul majd.
Miközben a muszlimok több mint fele 25 év alatti, a keresztény templomba járók negyede 65 év feletti. Keith Porteous Wood, a Nemzeti Szekuláris Közösség vezetője szerint 20 éven belül már kevesebben lesznek a vallásukat valamilyen szinten gyakorló keresztények.
2001 óta ötszáz londoni templom alakult át valamilyen privát ingatlanná, miközben a magukat anglikán vallásúnak vallók aránya 21 százalékról 17 százalékra esett - ez körülbelül 1,7 millió embert jelent. Ezzel párhuzamosan a muzulmánok száma több mint egymillióval emelkedett.





Mohamed a leggyakoribb gyereknév

Egy 2015-ös kutatás szerint Angliában és Wales-ben is a leggyakoribb név, amit a kisfiú újszülötteknek adnak, az a Mohamed és annak variációi.
Manchesternek 15,8, Birminghamnek 21,8, Bradfordnak pedig 24,7 százaléka muzulmán. Bradfordban és Liverpoolban a gyerekek fele muszlim.

Radikálisok kezén van a mecsetek nagy része

Innes Bowen író szerint az 1700 brit mecsetből mindössze kettő olyan van, amelyik "követi az iszlám modern értelmezését", az Egyesült Államokban ugyanez a szám 56 százalék. A radikális vahabiták tartják kontroll alatt 6 százalékukat, miközben a szunnita-fundamentalista Deobandi mozgalom a 45 százalékát.
A Knowledge Center kutatása szerint az Egyesült Királyság muszlimjainak harmada nem érzi magát a brit kultúra részének. Londonban pedig "hivatalosan" 100 saría bíróság működik, amelyek ténykedése nehezen összeegyeztethető az emberi jogok európai értelmezésével.





A canterbury érsek is méltatta a saríát

A brit kulturális közegben ráadásul egyre többen hajlanak meg a fundamentalista iszlám törekvések előtt. Rowan Williams, canterbury korábbi érseke, az anglikán egyház első számú vallási méltósága és Lord Nicholas Addison Phillips, aki a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt 2009 és 2012 között, azt is javasolta évekkel ezelőtt, hogy a brit jogrendszernek át kellene emelnie bizonyos elemeit a saríának, például a válások terén. Sir James Munby az ország egyik legbefolyásosabb bírája korábban pedig azt mondta, a kereszténységnek immár semmilyen befolyása nincsen az ítélkezésre.
Az egyetemeken is megjelent már a változás. Nagy kritikákat váltott ki, hogy egyes vallási csoportok szeparálhatják a férfiakat és a nőket bizonyos eseményeken: a Queen Mary University of Londonon például külön bejáraton kellett bemenniük a nőknek egy rendezvényre, nem kérdezhettek, de még csak a kezüket sem emelhették fel. Az ottani Iszlám Közösség pedig szervezett egy gálát a London School of Economicsra, ahol a férfiakat és a nőket egy 7 méteres panel választotta el egymástól.
Közben Simon Collis, a Szaúd-Arábiába delegált brit nagykövet tavaly áttért az iszlámra, azóta megjárta a mekkai zarándoklatot és ma már Haji Collisként él."

Nem tehetek róla, de ilyen hírek olvasása közben a kortársak szerint a "Legnagyobb élő magyar", gróf Apponyi Albert prófétai szavai jutnak eszembe, melyeket négy nyelven mondott - a trianoni Magyar Delegáció vezetőjeként - amikor átvette a békediktátumot:





"Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját."


Forrás: Link

 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
60 évet élt az USA-ban, majd rendőrök jelentek meg nála és
  2017-08-12 19:28:55, szombat
 
  60 évet élt az USA-ban, majd rendőrök jelentek meg nála és kitoloncolták az '56-os menekültet

Hatvan év után küldtek haza egy 1956-os magyar szabadságharcos menekültet Amerikából. A nyolcvanadik életévében járó Párdi Sándor jó eséllyel a legidősebb kiutasított az Egyesült Államok történetében.

Párdi Sándor 1938-ban született Vésztőn, de a család hamar felköltözött a fővárosba, így Kispesten nőtt fel. Tizennyolc évesen az iskolatársaival együtt belekeveredtek az Üllői úti harcokba, így 1956 novemberében Szombathelynél ő is átlépte a magyar határt.

Osztrák oldalon, a traiskircheni menekülttáborban az amerikaiak asztalánál jelentkezett: szeretne az USA-ba menni. Három hónap után utazhatott, és az amerikai magyarság egyik legnagyobb központjában, Clevelandben állt munkába mosogatófiúként, angol tudás nélkül. Rövid időn belül megkapta a zöldkártyáját, amelynek a hátoldalán ez állt: legal permanent resident, vagyis törvényes állandó lakos.

Teltek az évek, megtanult angolul, jogosítványt szerzett, átköltözött a Tennessee állambeli Knoxville-be, ahol 1967-ben megnősült. Egy amerikai nőt vett feleségül. Séfként dolgozott egy helyi étteremben, fizette az adót és a társadalombiztosítást, született egy fia és egy lánya, viszont nem kért amerikai állampolgárságot.

"I was stupid (hülye voltam). Szavazni nem akartam, a politika nem érdekelt, minden másra elegendő volt a zöldkártya. Még Mexikóba is át tudtam menni vele, voltam ott párszor - a határon elég volt felmutatni a jogosítványt és a green cardot"

- mondta a férfi a Magyar Nemzetnek.


65 évesen nyugdíjba ment. Arra számított, hogy olyan gondtalan öregkori évek várnak rá, mint amerikai társaira általában. Felesége és lánya időközben elhunyt, fia jól kereső programozó lett egy távoli városban. Nem volt mitől tartania, hiszen még Medicare biztosítással is rendelkezett, ami azt jelenti, hogy ha nagyobb orvosi beavatkozásra szorul, akkor a költségek nyolcvan százalékát fizeti a biztosító - ez jó aránynak számít arrafelé.

2001. szeptember 11. után a Bush-adminisztráció elkezdte felülvizsgálni a zöldkártyásokat, és szigorúbban vették a letelepedési engedéllyel járó regisztrációs kötelezettségeket is. A törvény ugyanis előírja: akinek zöldkártyája van, annak évente be kell mennie egy hivatalba regisztrálásra, hogy tudják, hol lakik. Párdi Sándor viszont azt is olvasta annak idején az újságban, hogy aki régóta ott van, annak nem kötelező a regisztráció. Ráadásul ő nyugodt volt: a társadalom- és a nyugdíjbiztosítási díjakat rendszeresen fizette, és ezen intézmények a lakcímén érték el őt, tehát a hatóságok tudták a tartózkodási helyét. Soha nem kapott levelet arról, hogy bármit elmulasztott volna és emiatt fáradjon be egy hivatalba.

2014. december tizedikén négy fegyveres egyenruhás jelent meg a lakóhelyén. A helyi bevándorlási hivataltól jöttek, és az akkor 76 éves férfit azonnal letartóztatták mint illegális migránst. Louisiana államba vitték egy táborba, ahol négyezer latinó (döntő többségükben mexikói) volt és egyetlen magyar, vagyis ő. És még egy dologban kilógott a sorból: ő volt a legidősebb a kitoloncolásra váró illegális bevándorlók közül.

Párdi Sándor nem tudta elhinni, hogy kiutasíthatják: életének több mint háromnegyedét az Államokban élte le, Magyarországon nincs senkije (édesanyja rég meghalt, testvére nem volt, távoli rokonokról nincs tudomása). A fia Amerikában él: legutóbb, mikor meglátogatta őt a táborban, tízpercnyi beszélőt engedélyeztek számára.

Az immár nyolcvanadik életévében járó férfit júliusban két hatósági ember közrefogta, felültek vele egy Európába tartó gépre, majd július tizenharmadikán Ferihegyen átadták a magyar hatóságoknak. Az amerikai idegenrendészeti hivatal a washingtoni magyar nagykövetségtől kért egy ideiglenes útlevelet a férfi számára, azzal léptették be őt Európába. Amerikai iratait, vagyis jogosítványát, zöldkártyáját és Medicare-igazolványát nem adták vissza.

A magyar hatóságok alaposan átnézték a csomagját, kihallgatták, majd szélnek eresztették. Amerikában élő fia egy hétre foglalt neki szállást a belvárosban, de aztán jött a Forma-1, és nem tudta meghosszabbítani a foglalást, mert a szobákat már korábban eladták másnak. A férfi pánikba esett, csomagjával együtt kivillamosozott Kispestre, ahol felnőtt. Ott egy roma pár segített ötvenezer forintért havi kvártélyt ígérve neki. A Keleti pályaudvar mellé mentek, egy szörnyen lelakott lakásba, ahol első éjjel ellopták a pénztárcájából az összes pénzt, majd reggel - teátrálisan felháborodva azon, hogy őket gyanúsítja lopással - kirakták a lakásból.

Párdi Sándor újra Kispestre ment, mert azt érezte az otthonának. Órákig ült a városháza előtt, amikor jóérzésű emberek megtalálták. Végül egy kispesti família fogadta be. - írja a Magyar Nemzet.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Magyar robotsiker Amerikában
  2017-08-01 23:06:38, kedd
 
  Magyar robotsiker Amerikában - vannak azért olyanok, akik bejutnak Trumphoz





Vannak magyarok, akik kezük-lábuk törik, hogy Trump fogadja őket a Fehér Házban, ám mégis hoppon maradnak. Ezzel szemben a budapesti Fazekas Gimnázium diákjainak sikerült bejutniuk az elnöki rezidenciára. Igaz, ehhez az kellett, hogy megnyerjék a világ egyik legnagyobb robotépítő versenyét Washingtonban.

Ha a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium szakkörös tanulói elmesélik valakinek, hogy az iskolában legózni szoktak délutánonként, talán megmosolyogják őket. Pedig a dán építőjáték tökéletes alapanyagot biztosít a legbonyolultabb gépezetek, például robotok építéséhez, amelyeket aztán számítógép-vezérelte motorok mozgatnak, hogy távvezérelve vagy programozott algoritmusok parancsait követve a legkülönfélébb feladatokat hajtsák végre.

- Másfél évtizede tanított nálunk egy amerikai tanár, aki megismertette az akkori diákokat a Lego-robotokkal, illetve a First Lego League nevű Lego-robotépítő versennyel. Az első csapatunkat is ő vitte el egy angliai versenyre. Mióta az alapítónk elhagyta a gimnáziumot, én vettem át a szakkört - kezdi a Fazekas Gimnázium és a robotok közös történetét Karsai Zsuzsanna gépész-műszaki tanár, aki elkísérte a diákokat a washingtoni versenyre. - A szakkör első fázisában a diákjaink egyetemista instruktorok segítségével sajátíthatják el a robotépítés- és programozás alapjait, majd, ha megtetszik nekik, önállóan is dolgozhatnak különféle projekteken.

Az efféle viadalok legtöbbje nem pusztán programozási ismereteket igényel - bár ilyenre is van példa -, az induló csapatok ugyanis maguk készítik a robotokat is. Általában hónapokkal a verseny előtt kiadják a feladatot a jelentkezőknek, ők pedig több száz munkaórán keresztül dolgoznak a megoldáson. Ezután kiutaznak a helyszínre, ahol bizonyítaniuk kell a gép képességeit.

A washingtoni versenyre egyébként 162 országból jelentkeztek 15 és 19 év közötti diákok alkotta csapatok. A feladat a víztisztítást szimulálta. Egy ötször négyméteres, folyót jelképező, kék (víz) és narancssárga (szennyeződés) labdákkal megtöltött arénából kellett a robotoknak kiszűrniük a szennyeződést szimbolizálókat. A gyakorlatban a robotok kiemelték a labdákat, szín szerint szétválogatták, majd eljuttatták őket a pálya meghatározott helyére. A versenykiírásban nem határozták meg, hogy mennyire kell önállóan dolgoznia a robotnak. A Fazekas Gimnázium robotjának mozgását a diákok vezérelték egy távirányító segítségével, de a labdák szín szerinti válogatása automatikusan zajlott a beépített színérzékelő segítségével.





A szakkör résztvevői számára a versenyekre történő folytonos felkészülés a mindennapok része, de a washingtoni robotversenyre való kijutás nem ment simán. - Amerikában már sok éve megrendezik ezt a megmérettetést, és most először nemzetközivé tették, afféle robotolimpiává változtatták. Először úgy tűnt, nem tudunk indulni rajta, mert egy országból csak egy csapatot fogadnak, és a balatonalmádi két tannyelvű gimnázium csapata már megelőzött minket - folytatja a szakkörvezető tanár. - Ebbe bele is nyugodtunk, de aztán a szervezők megkerestek minket, mert annyira tetszett nekik a bemutatkozásunk, hogy felkértek, képviseljük Európát. Így Magyarországról két csapat indult, mi hivatalosan az egész kontinens színeiben.

Videó: Link

- A verseny hat fordulóból állt. Mindegyikben hat csapat robotjai dolgoztak, két darab háromtagú szövetségbe sorsolva. Előtte két napig tesztelhettünk a helyszínen, de akkor már csak apróbb változtatásokat kellett végrehajtanunk - emlékszik Zalán.

A győzelem után a csapat tagjai meglátogathatták a Fehér Házat, ahová azonban Karsai Zsuzsanna és az egyik résztvevő diák nem léphetett be, mert véletlenül elírták az adatait, miközben az egyik bevásárlóközpontban mobiltelefonon keresztül regisztráltak. Attól remélhetőleg nem kell azonban tartani, hogy ez a kellemetlenség eltántorítja a műszaki pályától vagy a robotoktól, mivel a csapattagok legtöbbje szinte biztosan ebben az irányban fog továbbtanulni.

- A hat tagból öt speciális matematikatagozatra jár, és a robotépítéssel ők már alaposan meg lettek fertőzve. Két tanuló (Martinák Zalán és Molnár-Sáska Zsófia) eleve járatos volt a Java programnyelvben, így ők írták a programot, a többiek inkább a gyakorlati építésben vettek részt - mondja Karsai Zsuzsanna. - A munka nagy részét önállóan végezték a gyerekek, alig valamit kellett nekik most, kifejezetten e verseny előtt megtanítani. Nagyon strapabíró robotot építettek - büszkélkedik a Fehér Házat is meglátogató győztes csapat felkészítő tanára.

Burundi robotosok

A First robotverseny azt volt hivatott hirdetni, hogy a tehetség a világ minden táján megtalálja az utat az érvényesülésre, illetve hogy a technológiai fejlődés megoldást jelenthet a világ környezeti és társadalmi problémáira. Ennek ellenére a versenyszervezők és a résztvevők nem függetleníthetik magukat a realitásoktól. A verseny előtt arról érkeztek hírek, hogy a csupa lányból álló afgán csapat nem kapott vízumot, és így jártak a gambiai diákok is. Az amerikai hatóságok a tiltakozás hatására mindkét esetben felülvizsgálták első, elutasító határozatukat, és mindkét csapat bemutathatta a robotját, írja a Quartz.

Mégsem ők, hanem a burundi hatos okozott problémát az idegenrendészet számára. A csapat mentora jelentette a hatóságoknak, hogy a 15-18 éves diákok a verseny záróünnepsége után nem érkeztek vissza a szállásukra. A szobáikat később kiürítve találták, a szobakulcsot pedig - jólneveltségről téve tanúbizonyságot - titokban betették a mentor táskájába. A hat ismeretlen helyre távozott diák közül kettő nem sokkal később már át is lépett az amerikai-kanadai határon.

Az incidens hátteréről érdemes tudni, hogy Burundiból április óta 400 ezer ember menekült el (főként a szomszédos országokba), miután a hatalmához ragaszkodó Pierre Nkurunziza elnök bejelentette, hogy harmadszor is indul a választásokon, ez pedig véres tiltakozásokat és hatalmi megtorlást váltott ki.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Az idegenek ne csak úgy bandázzanak az országban...
  2017-08-01 22:56:55, kedd
 
  A Belügyminisztérium olyan salátatörvényt terjesztett a kormány elé, amely erősen kihat az állampolgárok személyes adataira, azok kezelésére. Központi adattároló szervezetre bíznák a különféle szervek által készített kép- és hangfelvételeket. Emellett a szállásadókra és a mobilszolgáltatókra is plusz kötelezettségeket róna a tervezet.

A keddi Magyar Nemzet a tervezet tartalmát ismertetve azt írta, hogy a Belügyminisztérium által benyújtott salátatörvény részeként átírnák a polgárok személyi adatairól szóló törvényt: így a jövőben a különböző szervek (rendőrség, közútkezelő, közterület-felügyelő stb.) által készített kép- és hangfelvételeket egy központi helyen tárolhatnák, ahonnan egyes szervezetek ki is kérhetnék az adatokat például bűnüldözési, nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési, sőt közlekedésszervezési céllal.

Az adatokat a tárhelyszolgáltató nem láthatná, és ha nem használják fel azokat, akkor 15 napon belül törlik őket - derül ki a tervezetből.

A kormány rendeletben jelölhetné ki, mely szervezet láthatja el a tárhelyszolgáltatást.

A tervezet kötelezettségeket ró a szálláshely-szolgáltatókra: a szállásadóknak el kell kérni, és tárolni is kell a vendégek nevét, nemét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, valamint az anyjuk nevét. A legfurcsább, hogy kötelesek lennének lemásolni a vendég személyazonosító okmányát, emellett rögzíteniük kellene az érkezés és a távozás várható időpontját.

A mostani tervezetben említett adatokat a nemzetbiztonsági szolgálatok kikérhetik a vendéglátóhelyektől, ha feladatuk indokolja. A szolgálatok azt is meghatározhatják, hogy a szállásadó milyen műszaki feltételek közepette továbbítsa a kért adatokat, és a szállásadó köteles az ehhez szükséges rendszert kiépíteni, ha nincs neki. Ha ez elmarad, 500 ezer forintos bírságra számíthat - derül ki a rendeletből.

Pintér Sándor belügyminiszter indoklása szerint jelenleg nincs arra szabályozás, hogy a magyar és külföldi szállóvendégek kötelesek megadni személyes adataikat, a szálláshelyeknek így nincs törvényi felhatalmazásuk, hogy elkérjék.

A jogszabálytervezet emellett a mobilszolgáltatókat kötelezi arra, hogy veszélyhelyzet esetén a saját költségükön tájékoztassák SMS-ben az ügyfeleiket. Az ehhez szükséges hálózatfejlesztésre hat hónapot ad a tervezet.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
A muszlim világ ellensége a Nyugat - kihasználni aztán
  2017-08-01 22:51:05, kedd
 
  A muszlim világ ellensége a Nyugat - kihasználni aztán széjjelzúzni





Az osztrák külügy- és integrációs minisztérium muszlim fiatalok szélsőségessé válásáról mutatott be egy tanulmányt kedden, amely elsődlegesen azt vizsgálta, hogy milyen szerepe van a vallásnak az iszlamista radikalizálódásban. A tanulmány szerint a Nyugatnak a muszlim világ ellenségképeként való meghatározása központi szerepet játszik a radikalizálódott személyek önmeghatározásában.

Az ellenzéki liberális Neos párt egyik parlamenti interpellációja kapcsán bemutatott tanulmány a Menekültügyi, Bevándorlási és Integrációs Alap (AMIF) megbízásából készült, a bécsi egyetem iszlám vallástudományi intézete professzorának, Ednan Aslannak a vezetésével. Aslan állítja majd össze az ausztriai iszlám óvodákról készülő értekezést is, amelynek előtanulmányáról nemrég heves vita bontakozott ki Ausztriában. A bírálók szerint a megrendelő külügyi tárca politikai célzattal manipulálta a tanulmányban leírtakat.

Az iszlamisták radikalizálódási folyamatáról készült vizsgálatot 2016 tavaszán végezték börtönökben fogva tartott, illetve fiatalkorúak intézetében élő, zömében 18 és 30 év közötti férfiak körében. Az összesen 29 interjúalany közül 15-en terrorcselekmény miatt kirótt büntetésüket töltötték. A kikérdezettek a radikalizálódás különböző fokán álltak.

A kedden ismertetett tanulmány szerint nem igazolódott be az a feltevés, hogy a szélsőségessé vált fiatalok javarésze csekély vallási ismeretekkel rendelkezne. A megkérdezettek nagy része vallásos családból származik, és már szélsőségessé válása előtt is voltak ismereteik az iszlámról. Az interjúalanyok aktívan foglalkoztak az iszlám tanítások tartalmával, előírásaival és értékeivel. Sok megkérdezett ezt az élményt élete fordulópontjának nevezte, többségük pozitívan tekintett vissza rá.

Az iszlám teológia radikális, szalafista irányzatát a megkérdezettek mindannyian egységes vallási és társadalompolitikai koncepcióként fogták fel, amelynek az élet minden területét, a személyes kapcsolatokat és az állam működését is meg kell határoznia. Elmondásuk szerint ez hatja át saját törekvéseiket, a vallásgyakorlást, a nyelvhasználatot és a megjelenésüket is. A tanulmány szerint a szalafista nézeteknek ugyanakkor az iszlám tanítás általánosan elismert, klasszikus művei szolgálnak alapul.

A vizsgálat szerint a radikalizálódásukban kulcsszerepet játszottak tekintélyes vallási vezetők és azok a mecsetek, ahol ezeket a szalafista tanokat hirdetik. Mint kiderült, hogy az érintettek többnyire nem elszigetelten, hanem radikális környezetben válnak szélsőségessé.

Az interjúk alapján a tanulmány megállapítja, hogy ugyan a szélsőségesség az interneten terjed, azonban a személyes kapcsolatok sokkal mérvadóbbak. Fontos elem továbbá a missziós munka, hiszen a fiatalok meggyőzés által válnak követőkké vagy maguk is térítőkké. Akik nagyobb fokú teológiai tudással rendelkeznek, azoknak tekintélyes központi szerepük van a szélsőséges környezetben.

A szélsőségessé válás további tényezője az elidegenedés érzése, ugyanis a radikális csoportok és egyének magukat az egyetlen igaz muszlimnak tartják. A csoporthoz tartozás a többségi társadalomtól, valamint a többi muszlimtól való elszigetelődést, akár lenézést eredményezi. Elutasítják továbbá a demokráciát, s azzal szemben a saríát, vagyis az iszlám törvénykezést tekintik társadalmi jogalapnak.

A tanulmány szerint a Nyugatnak a muszlim világ ellenségképeként való meghatározása központi szerepet játszik a radikalizálódott személyek önmeghatározásában.

Hivatalos becslések szerint Ausztria 8,5 millió lakosa közül 600 ezer a muszlim.

Az osztrák belügyminisztérium legutóbbi közlése szerint mintegy háromszáz feltételezett szélsőséges indult Ausztriából a Közel-Keletre, hogy részt vegyen az ottani harcokban. A kiutazók 20 százaléka nő volt. A szélsőségesek közül ötvenet már a határon feltartóztattak, negyvenen a harcok során vesztették életüket, mintegy kilencvenen pedig azóta visszatértek az országba.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Európa lelkét vesztette, nincs tartása
  2017-07-30 13:09:45, vasárnap
 
  Interjú: Kocsis Fülöppel, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitájával

,,Európa lelkét vesztette, nincs tartása"

Ha nem történik változás, a metropolita szerint a kontinensre húsz év múlva rá se fogunk ismerni.





Kocsis Fülöpöt unokaöccse, Király András, a Görögkatolikus Szemlélet szerkesztője kísérte el az útra, és Speidl Bianka orientalista is sokat segített nekik a kommunikációban.

Az emberközpontúság mellett kőkemény realizmus cseng ki Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek szavaiból, aki tízmillió forintnyi adományt, napelemről működtethető számítógépeket vitt egy szíriai faluba június első felében. Útjáról a keddi Naplóban olvashattak bővebb cikket. De arról is beszélgettünk vele, hogy vajon miért esik kevés szó a keresztényüldözések áldozatainak megsegítéséről és valódi veszélyt jelenthet-e Európára az iszlám befolyás erősödése.

Mi az oka annak, hogy olyan kevés szó esik a szíriai és iraki keresztények üldözéséről?
KOCSIS FÜLÖP: Ami nagy baj, holott a szíriai egyházi vezetők lépten-nyomon üzeneteket küldenek, felszólalnak. De nem kapnak figyelmet. Talán mert a nagy nemzetközi médiumok jelentős része olyanok kezében van, akiknek érdeke, hogy a káosz folytatódjék. A hazai újságíróknak is van felelőssége abban, hogy kevésbé figyelnek oda erre a témára. Lehet azért, mert úgy vannak vele, hogy ez kisebb hírértékkel bír.

Vagy talán mert a szíriai keresztények érdekérvényesítő képessége csekély, és szinte nincs is, aki tolmácsolja sanyarú helyzetüket az európai közönségnek.
KOCSIS FÜLÖP: A szíriai főpapok fájó szívvel fogalmazzák azon véleményüket, mely szerint Európa megfeledkezett róluk. Még maguk az európai egyházfők sem feltétlen mérik fel, hogy a migránsok egységes problémahalmazkénti kezelésével pont a keresztények azok, akik ,,kipotyognak a rendszerből". A keresztények ugyanis nem vegyülnek a muszlimok közé, azaz nagyrészt a menekülttáborokban sem jelennek meg. Ennek oka, hogy arányaiban jóval kevesebben vannak, ami a táborok feszült közegében, ahol ráadásul a saria, az iszlám vallásjoga érvényesül, veszélyes helyzeteket teremtene számukra. Így azonban a segélyekből nem részesülnek. A mostani támogatás rendszer és politikai szemlélet nem kedvező a nehéz sorsú közel-keleti keresztények számára. Az aleppói melkita érsek, Jean-Clément Jeanbart azt mondja, a politikai korrektség leple alatt őrült hazugságokat engedünk meg magunknak, miközben prófétai igazságokat kellene kimondani.

Hogyan próbálnak túlélni? Mit várnak Európától?
KOCSIS FÜLÖP: Óriási erőfeszítéseket tesznek, az egyházi vezetők a támogatásunkat kérik abban, hogy a hazájukban maradhassanak. Vagy ha el kellett menekülniük akkor azt, hogy az életkörülmények vonzóbbá tételével segítsük a visszatérésüket. Hiszen a háború lerombolta a házaikat, elvette a munkahelyeiket, mire menjenek akkor vissza? A legtöbben persze még ennek ellenére is hazatérnek, a föld, az otthon, a múlt, az őseikhez való kötődéseik miatt. Nem mellékesen a magyar kormány az utóbbi években sokat tett értük, talán erről többet kellene beszélni állami szinten, mert a magyar és a nemzetközi közvélemény sem igazán tud róla. Vajon a mai plakátháborúban ezt miért nem mutatják meg? Úgy sejtem azért, mert ezért kevésbé lehet lelkesedni... Ugyanakkor a mostani gyűjtéssel sokakat sikerült megmozgatni, a katolikus egyház például egész országra kiterjedő akciót hirdetett. Az emberekben megvan a jóság és szeretnének segíteni, de egymásra kell találjon e kettő.
Szíriában nagyra értékelték, hogy egy kicsi és távoli ország foglalkozik velük. További fontos tanulság, hogy a személyes jelenlétem nem volt hiábavaló, örülök, hogy nem hagytam magamat lebeszélni. Ugyanis a személyes kapcsolat az, amire az ottani keresztényeknek szintén óriási szüksége van.

Korábban járt háborús zónában?
KOCSIS FÜLÖP: Ukrajnában néhány évvel ezelőtt. Megrendítő volt. Nem voltam kíváncsi se a harckocsik, se az egyenruhás katonák látványára, nem mondhatom, hogy ez a fajta érdeklődés akár minimálisan is bennem lett volna. Azért kellett elmennem, mert felelősségem volt az adományokért és vágytam a személyes találkozásra. Ez vezetett. S nem az érdeklődés vitt bele abba sem, hogy az életükről kérdezzem őket. Hanem hogy minél inkább osztozhassak az együttérzésben. Szíriáról én is láttam romos felvételeket. De a helyszínen ez más, a családok egykori szép lakóháza szétrombolva iszonyú élmény... A szétlőtt homszi püspöki székesegyházban például a szintén felkelő, iszlamista an-Núszra Front hozott létre katonai bázist. A drasztikus, barbár pusztítás nyomai...! Azért ez megint árulkodó: a kereszténység építeni akar, az erőszak rombolni. Miért volt érdekük a kivonuláskor mindent felégetni, szétrombolni? Mi ez a gonosz erő?

És milyen volt az ottani keresztényekkel beszélgetni?
KOCSIS FÜLÖP: Egyáltalán nem láttam bennük gyűlöletet, vagy indulatot. Szomorúságot a szemükben igen, de derűt és életerőt is a tovább élésre. Érdekes, ott fel sem merült bennem, hogy az esetleges gyűlöletükről érdeklődjek, erre csak itthon kérdeztek rá többen is.

És ön szerint mi a magyarázata, hogy a történtekre nem gyűlölködéssel reagálnak?
KOCSIS FÜLÖP: Egyértelműen a kereszténységgel átitatott gondolkodás. Az iszlámban benne van a bosszú, míg Jézus azt tanítja, hogy ha megütik a jobb arcodat, tartsd oda a másikat is. Ezt mi sose merjük szó szerint venni, legfeljebb poénból. De ott él, hogy a gyűlöletre nem gyűlölettel válaszolok. Boulad atya az alexandriai virágvasárnapi prédikációján kifejezetten ezt fogalmazta meg: nem fogtok rávenni minket a gyűlöletre. Nem adjuk a gyűlöletünket, mert mi a szeretet istene vagyunk.

Miért erősebb a keresztény hit Szíriában, mint Európában? Vagy egyáltalán a vallás, hiszen Öntől az isztambuli oda úton muzulmán fiatalok kértek áldást a papi ruháját látva?
KOCSIS FÜLÖP: Tényleg áldást kértek, döbbenetes volt! Európában elhagytuk a kereszténységet. Ez már nem keresztény Európa, sajnos deklaráltan nem az. Szlovákiában, Romániában, vagy Magyarországon lehet találni elszigetelt falvakat, ahol még él a hit. A keresztény ember alapvetően befogadásra, segítőkészségre, szelídségre törekszik. Amikor Krisztus nevében tesznek szélsőséges dolgokat, az nem kereszténység, mert annak alapüzenete a béke, az elfogadás, Jézus is így jött közénk. Ha törekszünk az evangélium megélésére, a krisztusi életre, akkor megtapasztalhatjuk, hogy a békét a legszörnyűbb körülmények között is meg lehet élni. Ahogy Szíria háborús vidékein, családokban, amelyekben gyermekeket erőszakoltak meg, családtagokat raboltak el, gyilkoltak meg, és mégsem a gyűlölet a válasz.

Mennyire látja valós veszélynek Európára az iszlamizációt? Egyszerre látjuk a muzulmánt, aki az asztalához ülteti a vadidegen keresztényt (mint önnel is megtörtént az útja során) és a terroristát.
KOCSIS FÜLÖP: A mérleget sajnos meg kell vonni. Azt mondom, mint sok más gondolkodó, hogy ha ez a folyamat valami egészen különleges hatásra meg nem fordul, akkor húsz év múlva Európa muszlim lesz. Nincs megállás, mert egyrészt tömegek érkeznek, másfelől náluk sokkal több gyermek születik, egy-kettő ellenében nyolc-tíz. Hangsúlyozandó, ez nem valami muszlim sajátosság, a szíriai keresztényeknél szintén nagyon sok a gyermek. Ez a mi kilúgozódott, elkereszténytelenedett, kényelmességre törekvő életünknek a következménye. Félünk a nagycsaládtól, Európa iszlamizálódásának folyamatához ez is hozzátartozik.

Komolyan ennyire súlyosan látja?
KOCSIS FÜLÖP: Mégis mi állítaná meg ezt a tendenciát, ahol a kereszténységnek már semmi tartása nincs, elenyészően, szigetszerűen látjuk csak megvalósulni?! Európa lelkét vesztette, nincs tartása, miközben az iszlám a maga módján hihetetlen erős lelki tartással rendelkezik. Ha mi, keresztények fel nem ébredünk, és azt nem mondjuk, amiről Böjte Csaba is beszél, hogy helyben meg akarjuk élni a hitünket, akkor nem lesz változás. Akkor be tud beférkőzni az iszlám, mert nem csak számokról, földrajzi helyzetről van itt szó, hanem egyfajta spirituális hadviselésről is: ha vákuum van, azt valami ki fogja tölteni. Ha nem a keresztény hit, akkor majd az iszlám.

Ratalics László
laszlo.ratalics@naplo.hu






Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
     1/141 oldal   Bejegyzések száma: 1409 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 57 db bejegyzés
e év: 1001 db bejegyzés
Összes: 22449 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 912
  • e Hét: 36969
  • e Hónap: 119878
  • e Év: 1378056
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.