Regisztráció  Belépés
zsuzso3.blog.xfree.hu
Itt egy kicsit máshogy én: www.zsuzso3.freeblog.hu pappzsuzsi .
1978.12.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Egy cikk...
  2006-12-10 18:33:00, vasárnap
 
  Mi a közös Newton, Darwin és Andy Warhol génjeiben? Az emberiség történelmének nagy géniuszai közül többen az autizmus egy speciális formájában, az úgynevezett Asperger-szindrómában szenvedtek - vélekedik a dublini Trinity College egyik kutatója.


Michael Ftizgerald professzor történelmi személyiségek és híres művészek, alkotók, tudósok életét tanulmányozva jutott arra a következtetésre, hogy közülük az eddig véltnél jóval többen hordozták az Asperger-szindrómát okozó genetikai rendellenességet.

Az ír kutató szerint Isaac Newton, Albert Einstein, Charles Darwin és Andy Warhol egyaránt az Asperger-szindrómának (AS) nevezett betegséggel született. Az Asperger-szindrómára alapvetően jellemző az igen gyenge szociális alkalmazkodó-képesség, illetve valamilyen bonyolult terület vagy téma iránti megszállott érdeklődés. Jellemzői részben megegyeznek az autizmus jellemzőivel, az előbbi állapot azonban egyfajta pluszt is ad: kreatívabbá teszi az embereket.

Az Asperger-szindrómások - a betegség egy bécsi pszichológusról kapta a nevét 1944-ben - rendkívül intelligensek, és átlagon felüli verbális képességekkel rendelkeznek. Rendkívül nagy munkabírásúak, az átlagot felülmúló összpontosítási készséggel bírnak, és képesek arra, hogy az összefüggéseket a részletekből az egész felé haladva lássák, szemben azzal, ahogy az átlagember gondolkodik, aki az összképből visszafelé következtetve vonja le következetéseit a részletekre vonatkozóan.


Az Asperger-szindrómával születettek közül sokan olvasás- és írástanulási problémákkal küzdenek gyermekkorukban, rosszul teljesítenek az iskolában, azt a benyomást keltve, hogy semmire sem viszik majd az életben. Nem tudnak beilleszkedni a közösségbe, kilógnak a sorból, és gyakran ugratják őket társaik. Így járt sok - a tudósok mai álláspontja szerint - ebben a betegségben szenvedő történelmi személyiség vagy híresség, köztük W. B. Yeats költő, Lewis Carroll író, valamint Albert Einstein is.

Különös, szokatlan viselkedésüket, mániás szokásaikat általában felnőttkorukban sem vetkőzik le. Andy Warhol például, aki minden bizonnyal ugyancsak Asperger-szindrómával született, mániákus módon vásárolt tárgyakat, de többnyire ki sem bontotta ezeket a csomagolásból.

"Newton tipikus Asperger-szindrómás eset. Keveset beszélt, úgy el tudott merülni a munkájában, hogy enni is elfelejtett, kevés barátjával pedig közömbös vagy zsémbes volt" - állítják a kutatók.

Einstein magának való, magányos ember volt, aki gyerekként rögeszmésen ismételgetett bizonyos mondatokat. Bár voltak barátai, és politikai témákkal kapcsolatban hallatta a hangját, rajta is felfedezhetők az Asperger-szindróma tüntetei.

Az Asperger-szindróma átkaival és áldásaival születetteknek reményt adhat a számos nagy előd sikere, a társadalom számára pedig arra figyelmeztet, hogy megtanuljuk elviselni az átlagostól eltérő, különös viselkedésű társaink furcsának tűnő szokásait - vélekedett Michael Fitzgerald.


Autizmus

Az autizmus az agyi működés súlyos, alapvető fejlődésterületeket érintő, egész életen át tartó zavara.
Egymástól függetlenül Kanner amerikai pszichiáter 1943-ban, Asperger bécsi pszichiáter pedig 1944-ben írta le az autizmust, s annak két csoportját: a súlyosabb változatot, amely Kanner-szindrómaként és az enyhébb változatot, amely Asperger-szindrómaként vált ismertté.


Link
 
 
0 komment , kategória:  Autizmus  
Az autizmusról
  2006-12-10 15:46:13, vasárnap
 
  Nos, álljon itt - csupán magamnak igazolásul az előző cikkhez vonatkozó megjegyzésemhez - az Autizmus Alapítvány és Kutatócsoport Link oldalán található 'kérdések és válaszok' az autizmusról című rész:
(zs)



Alapvető kérdések az autizmusról


Mi az autizmus?

Az autizmus pervazív fejlődési zavar, amely elsősorban három területen okoz jellegzetes tüneteket: a kommunikációban, a társas kapcsolatokban és a rugalmas viselkedésszervezésben. Az autizmus típusos esetéről akkor beszélhetünk, ha e három terület sérülése egyértelműen azonosítható és a tünetek már igen korán, hároméves kor előtt jelentkeztek. Mivel mindhárom készségcsoport meghatározó a körülöttünk lévő világ megértésében, a hatékony alkalmazkodásban, így az élet szinte minden területén megjelenhetnek nehézségek (pervazív = átható).


Létezik-e többféle autizmus?

Az utóbbi évtizedekben jelentősen módosult az elfogadott ,,autizmus felfogás". Napjainkra az autizmusról mint spektrum zavarról gondolkodunk. Azaz, a fejlődési zavart egy spektrum mentén képzelhetjük el, amely a súlyos, mély értelmi sérüléssel élő esetektől az egészen enyhe, jól beszélő, jó képességű érintettekig terjed. Megjelenési formái tehát igen változatosak lehetnek az autizmussal élő emberek személyiségének, értelmi képességeinek, autizmusuk súlyosságának, valamint az őket érő környezeti hatások különbözőségeinek függvényében.


Mi okozza?

A legtöbb szülő fejében megfordul, esetleg azt sugallják neki, hogy elkövetett valamilyen nevelési vagy gondozási hibát, aminek következménye, hogy gyermeke autizmussal él. Az autizmust azonban nem okozhatja nevelési hiba. Hiszen veleszületett - legnagyobb részt genetikailag meghatározott - agyi funkciózavar következményéről van szó.


Megtanul-e beszélni?

Gyakori a megkésett nyelvi fejlődés - nem ritka az 5 éves korban induló beszéd sem. Ugyanakkor még a jól beszélő gyermekek esetében is feltűnő a kommunikációs sérülés. Tehát nem elegendő a beszédet fejleszteni, sokkal inkább a megfelelő és érthető kommunikáció formáit kell tanítani. Nagyon hasznos, ha alternatív, ,,kézzelfogható" kommunikációs eszközt kínálunk fel (pl. képek, fotók vagy tárgyak), amit, ha a nem vagy csak rosszul beszélő gyermek megtanul használni, kifejezheti szükségleteit és megértheti környezetét. Ezek az eszközök elősegíthetik, megalapozhatják a beszéd beindulását is.


Elnézően vagy szigorúan bánjunk vele?

Az autizmussal élő gyermek számára a beszéd, az emberek viselkedése, a környezet változása többnyire érthetetlen, nehezen követhető, kiszámíthatatlan.
Sok szülő úgy érzi, akkor tesz jót, ha megpróbálja átsegíteni gyermekét a nehézségeken, kiszolgálja, igyekszik kitalálni minden kívánságát. Igazi segítséget azonban az jelent, ha egyértelműen és következetesen jelezzük a gyermeknek, mit várunk tőle, illetve szabályok kialakításával segítünk ,,rendet tenni" a zűrzavaros világban. Azokat a módszereket, eszközöket kell kiválasztanunk, amelyek segítségével biztosan megérti, hogy az adott helyzetben mit várunk tőle, meddig fog tartani és mi lesz azután, így csökkenteni tudjuk a magatartásában előforduló furcsaságokat, megelőzhetjük a problémás viselkedéseket és növelhetjük rugalmasságát. Vigyázat, a következetesség nem jelenthet melegség és szeretet nélküli, merev rendszert.


Milyen óvodába / iskolába vigyem?

Ebben a kérdésben a leghasznosabb kikérni a gyermeket ismerő, korábban vizsgáló szakemberek véleményét. Ideális esetben olyan kis létszámú, a gyermek értelmi színvonalához igazodó óvoda- illetve iskolatípust javaslunk, ahol lehetőség nyílik megfelelő, speciális támogatásra és fejlesztésre. Az autizmus-specifikus módszerek alkalmazására még abban az esetben is nagy szükség van, amikor a gyermek kiemelkedő értelmi képességekkel bír. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy az autizmussal élő gyermeknek a szociális beilleszkedés és a megtanult ismeretek gyakorlati alkalmazása nehezebb feladat lehet, mint a tananyag elsajátítása.


Meg lehet-e gyógyítani?

Mivel az autizmus nem betegség, hanem egy, az átlagostól eltérő fejlődésmenet következtében kialakuló állapot, a szó orvosi értelmében nem gyógyítható (jelenlegi tudásunk szerint). Ez azonban nem jelenti azt, hogy megfelelő fejlesztéssel, terápiával ne lehetne igen nagy eredményeket elérni.

Link
 
 
0 komment , kategória:  Autizmus  
Újszerű orvosi vizsgálatok...
  2006-12-10 12:16:24, vasárnap
 
  Tájékoztató a MA Alapítvány által támogatott, az autizmus kezelésében újszerű orvosi vizsgálatokról

Link

Az elmúlt években egyre több, az orvosi szakirodalomban megjelent tudományos eredmény azt mutatja, hogy a kellő időben elkezdett és megfelelő ideig alkalmazott, kombinált, egyénre szabott orvosi kezelés eredményeképpen az autisták állapotában javulás érhető el. A kezelés hatására a gyermekek sokkal nyitottabbak és fogékonyabbak lesznek a környezetükre és a különféle fejlesztő terápiákra, magatartászavaraik mérséklődnek, kommunikációs készségük javul.

Az Egyesült Államokban az Autizmus Kutató Intézet (ARI) évtizedek óta gyűjti a megfigyeléseket és tudományos tapasztalatokat, melyek alapján az autizmus kezelésében újabb és újabb lehetőségeket próbálnak ki. Azok a szülők, kutatók, orvosok, szakemberek, akik erre nyitottak, a ,,Defeat Autism Now!'' (,,Győzd le az autizmust most!'') programban dolgoznak együtt.

Egyfelől a jelentős javulást eredményező különféle biológiai kezelések hatására, másfelől pedig felismerve azt, hogy az autista gyermekek a legtöbb esetben a hiányzó, egységes, megbízható kezelési rendszer hiánya miatt nem kapnak megfelelő orvosi ellátást. 2005. februárjában, az Egyesült Államokban hat jelentős, gyermekgyógyászati ellátást nyújtó kórház és egyetemi intézmény illetékesei elhatározták, hogy kidolgozzák az autizmus biológiai kezelésének protokollját (www.autismtreatmentnetwork.org). A programban a Harvard és a Columbia Egyetem kórháza is részt vesz.

Az autizmus korábbi ,,modellje''

A tudományos gondolkodás nagyot lépett előre, mikor az autizmus tüneteit az agy működészavarára vezette vissza és elvetette azt az elméletet, mely az autizmust lélektani problémákkal magyarázta.

Ezt követően a szakemberek arra a feltételezésre jutottak, hogy az autizmus genetikai sérülés eredménye. Mivel a genetikai adottságok megváltoztatása elképzelhetetlennek tűnt, kizárták az autizmus gyógykezelésnek elvi lehetőségét.

Orvosi szempontból csak bizonyos tünetek gyógyszeres kezelése látszott reális célnak, a fejlesztő terápiák pedig alapvetően a magatartás megváltoztatásán dolgoztak.


A régi modell hiányosságai

Már a 70-es évektől gyűlnek azok a megfigyelések, melyek szétfeszítik a nem sokkal azelőtt született elmélet kereteit.

Az első meghökkentő adatot egy norvég kutatócsoport tette közzé, miszerint autisták vizeletében morfin hatású vegyületeket találtak, melyek táplálék eredetűek. A lisztből és tejből származó anyagok bomlástermékei befolyásolják a központi idegrendszer működését.

Más területen évtizedek óta lezáratlan vita tárgya, hogy a különféle környezeti hatások, így a széles körben használt vegyi anyagok, élelmiszer adalékanyagok, bizonyos oltások hozzájárulhatnak-e az autizmus kialakulásához.

Állásfoglalás nélkül is megállapítható, hogy ezek a kérdések csak úgy merülhetnek fel, ha a kutatók az autizmus hátterében immunológiai/gyulladásos (autoimmun) folyamatokat és toxikus hatásokat is feltételeznek.


Az új modell

Kétségtelen, hogy a ,,klasszikus'' autisztikus tüneteket a központi idegrendszeri működészavarok produkálják. Ezeknek a működészavaroknak a hátteréről egyre többet tudunk, több tényező alakítja ezeket, sőt ezeknek a tényezőknek az egymásra hatását is külön vizsgálat tárgyává tehetjük.

Az új modell nem veti el a genetikai magyarázatot, de a kérdést sokkal árnyaltabban láttatja: valószínűleg több, egyénenként változó számú génterület működésbéli variációi hajlamosítják az egyént arra, hogy - ha az idegrendszer fejlődésének korai szakában szerencsétlenül találkozik bizonyos betegségekkel, káros környezeti hatásokkal, egyéb tényezőkkel, akkor - elindul a szervezet kóros reakcióinak sora, melyek végül az autizmus tüneteinek különböző mértékű kifejlődéséhez vezetnek.

Sok kutatási eredmény arra enged következtetni, hogy az autisták szervezetében alapvető problémák vannak a sejt ,,energia-gazdálkodási'' rendszerében, néhány életfontosságú vegyület sejt szinten történő, kellő mennyiségű előállításában és a toxikus hatású anyagok megfelelő tempójú kiválasztásában, eltávolításában.

Addig a pillanatig, amíg egy gyermek egészségesnek látszik, a szervezet képes a veleszületett hátrányait - az őt érő hatásokkal szemben - kompenzálni. Az egyensúly felborulásának jeleit a legérzékenyebb szervrendszer - a központi idegrendszer - tüneteiként látjuk. A kóros folyamatok azonban ekkor már megvannak az immunrendszer működésében is és - ha nincs is észlelhető tünet vagy panasz - az emésztőrendszer is érintett.

Számos mód létezik arra, hogy a szervezetet segítsük a kompenzációban
Több beavatkozástól még akkor is lehet eredményt remélni, ha a központi idegrendszeri elváltozások már nagyon előre haladottak, bár az időtényező szerepe is fontos.

Tehermentesítés
Magától értetődő, hogy fel kell számolni minden olyan lehetőséget, amely a szervezetet terhelheti és törekedni kell arra, hogy a mesterséges, nem természetes, potenciálisan mérgező hatású anyagokat kizárjuk, legyenek azok légzéssel, tápanyagokkal vagy más módon a szervezetbe jutó vegyületek, kémiai anyagok.

Gasztro-enterológiai kezelések
Sok vizsgálat erősíti meg, hogy a gyomor-bélhuzam betegségeit az orvosszakma szabályai szerint gyógyítani kell.

Étrend
A sokszor elsőként ,,bevetett'' glutén- és kazeinmentes étrend viszont nem gasztro-enterológiai célt szolgál - a lisztféleségek és tej, tejtermékek elhagyása abban segít, hogy a morfin-hatással rendelkező kóros bomlástermékek kialakulását meggátoljuk.

Vitaminok
Vitaminok, vitamin természetű anyagok pótlása, a szokásosnál nagyobb dózisban történő adagolása legalább két szempont miatt indokolt: egyrészt a tápcsatorna kóros működése folytán sok vitaminnak nem kielégítő a biohasznosulása, másrészt a sejten belüli anyagcsere-folyamatok a genetikai érintettség és toxikus anyagok hatásának következtében több lépcsőben messze nem a megfelelő tempóban működnek. A vitaminok általában ,,kofaktorként'' egy-egy enzimhez kapcsolódóan biztosítják az anyagcsere folyamatok optimális sebességét. (Az enzimek, miként a mosóporban, úgy a sejteken belül is, az anyagok, vegyületek átalakításán dolgoznak.)

A DAN! doktorok gyakorlatában több vitamint annak aktív származékaként visznek be a szervezetbe. Az elv hasonló ahhoz, amit csecsemőkorban a D-vitamin pótlás terén követünk: azért jobb a vitamin aktív módosulatát használni, mert akkor semmi más feltétele sincs már annak, hogy a vitamin működőképes legyen a szervezetben, ugyanis a már említett anyagcsere folyamatbéli rendellenességek több vitamin átalakítását, aktivizálását is érintik.

A vitaminokkal kapcsolatos másik nagyon fontos szempont, hogy a vitaminkészítményeknek nagyon nagy tisztaságúaknak kell lenniük. Apró szennyeződés - ami ez esetben azt jelenti, hogy a vitaminkészítményben kicsiny arányban a vitaminnak valamilyen módosult, nem működőképes variációja van jelen - az amúgy is nehézkesen dolgozó enzimhez kapcsolódva, annak működését blokkolhatja, és akkor hiába van a vitamin egészséges, működő formája nagyobb mennyiségben a sejten belül, nem képes segítséget nyújtani, azaz a kívánt anyagcsere folyamatot felgyorsítani.

Ásványi anyagok
Számos fém - mint a vas a hemoglobinban - az enzimek fontos alkotórésze, de az idegingerület átviteli folyamatokban, az immunrendszer működésében is szerepet játszik. A mineráliák gondos, tervezett pótlása, a szervezet ellátottságának ellenőrzése különösen a detoxifikáló kezelések idején fontos.

Detoxifikálás
Az autisták számára potenciálisan mérgező hatású anyagok egy része zsíroldékony vegyület. A szervezet úgy képes eltávolítani őket, hogy egy vagy több lépésben gyökök, vegyületszármazékok kapcsolásával az eredeti anyagot vízben oldhatóvá alakítja; ekkor már vizelettel vagy széklettel kiürül a toxikus anyag. Ezek a folyamatok egyrészt energiaigényesek, másrészt több hasznos vegyületet ,,beáldoz'' a szervezet a méregtelenítés során. Előfordulhat, hogy ezek az anyagcsere folyamatok autisták szervezetében hiányosan működnek, így a potenciálisan toxikus hatású anyagok olyan mennyiségben, melyben az átlagos populációban semmiféle hatást nem fejtenek ki, az autisták szervezetében az anyagcserefolyamatokat lassítva tüneteket okoznak. A ,,detoxifikálás'' összetett értelmű: egyrészt segíteni kell a szükséges energia folyamatokat (ez részben ismét vitamin adagolását jelent), másrészt pótolni lehet az elhasználódott hasznos anyagokat.

A potenciálisan mérgező hatású anyagok másik nagy csoportja a nehézfémek. Számtalan vizsgálat azt mutatja, hogy a fentiekhez hasonlóan az autisták anyagcsere folyamatai másként reagálhatnak a nehézfémekre, ill. alapvető megfigyelés, hogy a nehézfémek lassan, nehezen ürülnek, a szervezet bizonyos szöveteiben tárolódhatnak, felhalmozódhatnak, ezáltal működészavarokat idézhetnek elő. Amennyiben egy autista bizonyos tesztek elvégzése során nehézfémeket ürít, meg lehet kezdeni a szervezetből a nehézfémek kivonását. A nehézfémektől másfél-kétéves, gondosan megtervezett, rendszeres ellenőrzések mellett végzett kezelés során lehet megszabadítani a szervezetet, biztosítani kell a kezelés hatására ürülő nyomelemek pótlását.

Immunológiai kezelések
A cél a laborvizsgálatokkal feltérképezett autoimmun folyamatok (az immunrendszer saját szervezet ellen irányuló működései) befolyásolása. Ez részben klasszikus orvosi tevékenység, melynek szigorú szakmai szabályai vannak a mellékhatások kiküszöbölésének érdekében, másrészt olyan természetes anyagok használatát jelenti, melyekhez táplálék kiegészítők vagy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek formájában már ma is bárki hozzájuthat Amerikában vagy Európában.

Figyelmeztetés
Felhívjuk a figyelmet, hogy ez a tájékoztató nem adhat választ minden olyan kérdésre, amely az autizmus biológiai kezelésével kapcsolatban felmerülhet. Nem pótolja az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést, a gondos kivizsgálást, gyermekével minden esetben keressen fel szakembert. Az ennek elmulasztásából fakadó következményekért sem az anyagok szerzője, sem közzétevője nem vállal felelősséget.

 
 
0 komment , kategória:  Autizmus  
Egy génmutáció hajlamosít...
  2006-12-10 11:42:55, vasárnap
 
  Egy génmutáció hajlamosít az autizmusra


Amerikai kutatók azonosítottak egy olyan génmutációt, amely fokozza az autizmus kockázatát, és magyarázatul szolgálhat az autista gyermekek néhány tünetére is.

Bár az autizmus és a hozzá hasonló betegségek egyértelműen öröklődhetnek, ez az első vizsgálati eredmény, amely határozott genetikai kapcsolatot talált a 175-ből 1 amerikai gyermeket érintő betegség esetében.

Dr. Pat Levitt és munkatársai, a Vanderbilt-egyetem kutatói 743 családot tanulmányoztak, amelyekben 1200 családtag érintett volt az autizmus spektrum rendellenességei által, ide tartoznak az autizmus súlyos fajtái és az Asperger-szindróma is.

Az agy fejlődésében, az immunrendszer szabályozásában, valamint a gyomor- és bélrendszer kijavításában szerepet játszó MET nevű gén egyetlen mutációját sikerült azonosítani. A fenti rendszerek mindegyike sérülhet az autista gyermekek esetében. -Ez a sebezhetőség génje - mondja dr. Levitt. - Az autizmust nem okozza ténylegesen egyetlen gén sem, csak a kockázatát növeli.

Azoknál, akiknél a mutáns gén két másolata van jelen, 2-2,5-ször nagyobb az autizmus kockázata a normálisnál, az egy mutáns génnel rendelkezőknél pedig ez a szám 1,7.

Az autizmus sok tünetben nyilvánulhat meg, az egészen enyhe szociális diszfunkciótól a súlyos tanulási és társas kapcsolatokban tapasztalt károsodásokig.

A kutató szerint a mutáció nem a gén funkcióját, hanem az expresszióját, azaz az aktivitását változtatja meg.

A következő lépésben a kutatók ilyen mutáns gént hordozó egeret vagy patkányt akarnak előállítani, és azt tanulmányozni, milyen környezeti tényező okozhat autizmust a mutáns gént hordozó embereknél. Ez lehet valamilyen vegyi anyag, de tanulmányozni kívánják az oltásoknak az autizmusra gyakorolt hatását is.


Egy másik tanulmány azt állapította meg, hogy a kisgyermekkorban a TV-nézésnek szintén köze lehet az autizmushoz, azaz környezeti kiváltó okként működhet az arra hajlamos embereknél.


(Aj, de nem értem ezt az utolsó bekezdést. A tévénézésnek köze lehet az autizmushoz, mint környezeti kiváltó ok?? Az arra hajlamos embereknél??
Kik az autizmusra 'hajlamos' emberek?
Az autizmus egy fejlődési rendellenesség. Még nem tudják pontosan mi okozhatja, persze vannak újabbnál újabb kutatások erre vonatkozólag.
Hogy valakinél x éves korában autizmust diagnosztizáljanak - egész addig "tünetmentesen" élt -, és a kisgyermekkori tévénézésre vezessék vissza?
Számomra ez úgy hangzik, mintha az autizmus egy betegség (de nem az!!!) lenne, ami bizonyos dolgok hatásaként (itt a tévézés) alakul ki... Legalábbis az cikk utolsó mondatát én így értelmezem. Hm.
Vagy értelmezzem úgy, hogy a kisgyermekkori tévézés környezeti kiváltó okként szerepelhet, ha az egyén évek múlva autista kisgyermeknek ad életet?
Uuhhh.
Mindenesetre kíváncsi lennék a tanulmányra, ami ezt a kérdéskört vizsgálta!
zs)


Link
 
 
0 komment , kategória:  Autizmus  
Közelebb az autizmus rejt-hez
  2006-12-10 11:16:04, vasárnap
 
  Közelebb az autizmus rejtélyéhez


Budapest, 2006. október 16. (MTI) - A agykéreg bizonyos részein a sejtek nem kommunikálnak megfelelően az autistáknál - jelentették be amerikai kutatók.

EEG-felvételeket elemezve a Washington Egyetem kutatói arra jöttek rá, hogy az autistáknál az agysejtek kommunikációs mintázata eltér a normálistól - olvasható a BBC News honlapján.

A tudósok 36 EEG-t - az agyi idegsejtek aktivitását mérő elektroenkefalogramot - elemeztek, s köztük 18 autistáét, s úhgy találták, hogy az autizmusban szenvedők agykéregében bizonyos sejtek túl sok kapcsolatot létesítetnek egymással, míg mások túl keveset, vagyis az autistáknál eltérések mutatkoztak az egészséges vizsgáltakhoz képest az agysejtek koordinált tevékenységében

Dr. Michael Murias kutatásvezető azt mondta, hogy a felfedezés révén remélhetőleg az eddiginél korábban kimutathatóvá válik az autizmus.

Richard Mills, a Nemzeti Autizmus Társaság kutatási részelgének vezetője viszont kijelentette: ,,Ma már nagyon sokat tudnak a kutatók az autizmussal járó strukturális és funkcionális agyi eltérésekről, sajnos azonban ezekkel az ismeretekkel nem mindig lehet közvetlen kapcsolatba hozni gyógyítási, kezelési eljárásokat."

Az autizmus, ez a pervazív, azaz átható fejlődési zavar különböző mértékben minden 116. gyermeket érint. Elsősorban három területen okoz jellegzetes tüneteket: a kommunikációban, a társas kapcsolatokban és a viselkedésszervezésben. Az autizmus típusos esete akkor áll fenn, ha e három terület sérülése egyértelműen azonosítható, és a tünetek hároméves kor előtt jelentkeznek.

(MTI-Panoráma)

Link
 
 
0 komment , kategória:  Autizmus  
Autizmus és az agy...
  2006-12-10 11:10:45, vasárnap
 
  Az autizmus és az agy gyulladásos folyamatának összefüggése


Sikerült meggyőző bizonyítékokat találni arra, hogy az autizmus egyes esetekben az agyban lezajlott gyulladáshoz köthető. A kutatók azonosítottak bizonyos immunrendszeri összetevőket, amelyek az autistáknál rendszeresen aktiválódnak.

Az autizmus a fejlődő agynak a korai gyermekkorban megjelenő rendellenessége. Becslések szerint ezer gyermekből 2-5-nél fordul elő, négyszer annyi fiúnál, mint lánynál. A betegség erősen genetikai jellegű, egypetéjű ikreknél például rendszerint mindkettőt érinti.

A kutatóknak feltűnt azonban, hogy ahhoz képest, hogy genetikai rendellenességről van szó, egyre nagyobb számban fordul elő az autizmus. Ez arra utal, hogy a genetikai rendellenességeknek egyéb tényezőkre is szükségük van a betegség kialakulásához. Felmerült már mint megoldás a szülési komplikáció, a toxinok, az étrend és a vírusfertőzés, ám ezek egyikére sem találtak a kutatók meggyőző bizonyítékokat.

Az elmúlt évek során tapasztaltak arra utaló jeleket, hogy az autista gyermekeknél bizonyos immunrendellenességek vannak, de ezt nem minden tanulmány tudta bizonyítani. A Johns Hopkins-egyetem kutatócsoportja nem az egész immunrendszert vizsgálta, hanem annak az idegrendszeren belüli, viszonylag elhatárolt környezetében szerepet játszó immunösszetevőket. Tizenegy autizmusban szenvedő és valamilyen balesetben elhalálozott személy agyszövetének vizsgálatakor kiderült, hogy a kontrollmintákkal ellentétben az autisták agyában a citokineknek és kemokineknek nevezett immunrendszeri fehérjék eltérő mintát mutatnak.

Dr. Carlos Pardo-Villamizer kutató szerint: - Ezek a felfedezések megerősítik azt az elméletet, miszerint az autizmusnál szerepet játszik az agy immunaktivitása, bár az még nem világos, hogy ez romboló, vagy épp ellenkezőleg, jótékony hatású-e, esetleg mindkettő. A kutatók úgy vélik, lehetővé válhat egy olyan diagnosztikai teszt kifejlesztése, amellyel a gyulladás jeleire alapozva kimutatható a betegség, és hogy a gyulladás kezelésével az autizmus tüneteit is enyhíthetik.

BBC News

Link
 
 
0 komment , kategória:  Autizmus  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 611 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3
  • e Hét: 103
  • e Hónap: 1032
  • e Év: 29120
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.