Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/22 oldal   Bejegyzések száma: 216 
Terembura a Kárpát-medence felett
  2018-07-02 21:59:38, hétfő
 
  Feltételezések szerint a Naprendszert egy rugalmas felületű, áthatolhatatlan védőpajzs, dimenzióbuborék övezi, mely a Plútó pályavonalán túl húzódik. Teremburának is hívják, mivel elválasztja a benti háromdimenziós téridőt a kinti négydimenzióstól. Ezt a fényességet fenntartó istenségek működtetik hosszú évmilliók óta, s feladata igen sokrétű. Visszatartja a test nélkül bolyongó lelkeket, mint valami kerítés, s egyben megakadályozza, hogy idegen lelkek hatolhassanak be ide. Megfogja a nekirepülő kisebb porszemeket, aszteroidákat, üstökösöket, létrehozva ezzel az Oort-felhőt a dimenzióhatárnál. Jelentős mértékben tompítja a kintről érkező fényt, s emiatt sötétnek látjuk a kozmoszt magunk körül. Mindkét irányban szűri a mágneses hullámok hírközlő hatását, részleges árnyékolóként akadályozva a gondolatátvitel lehetőségét a kinti társadalmakkal és rontva a csillagközi távolbalátás hatékonyságát. Ennek fő célja az, hogy az emberiség kezdetleges, elmaradott gondolatainak a zsibongása ne zavarja a környező fejlettebb világokat és ők se tudjanak ránk hatni. A pajzs sem képes azonban bármekkora nyomásnak ellenállni. Egy bolygó vagy csillag átszakíthatja a felületét, ami komoly következményekkel jár. Többször történt már ilyen az elmúlt évezredek során, főként a Marduk bolygó ciklikus betörései 3600 évenként, amit a sumér krónikák részletesen feljegyeztek. Égszakadásnak nevezik a pajzs sérülését, amikor a résen át betör a kinti negyedik dimenziós világegyetem fénye, komoly térrendellenességek kíséretében. Az égszakadás a Földről nézve felér egy közeli szupernóva robbanással.

A Teremtő búrája, mint védőernyő, ha nem is ugyanebben a formában és értelemben, de a Földön is fellelhető, amely itt az emberiség fejlődéséhez legalkalmasabb területet óvja. Az élet ugyanis akkor van a legnagyobb biztonságban, ha védve van a természet pusztító káros hatásaitól, földrengésektől, földcsuszamlásoktól, vulkánkitörésektől, gyakori viharoktól, és a terület rendelkezik a fejlődéshez szükséges természeti adottságokkal, tiszta forrásokkal, bővizű folyókkal, termékeny földdel, legelőkkel, nyersanyagokkal, változatos növény- és állatvilággal és a hely katonailag is jól védhető. A bolygónkon csak egyetlen terület van, amely mindezeknek még ma is megfelel, a Kárpát-medence, amit a Kárpátok gyűrűje, mint egy áldást adó tenyér ölel körbe. Ennek a területnek a formáját hasonlítják még az emberi agyra, cipóra, anyaölre és a túlélés egyik jelképére a bárkára is. A Kárpát-medencében ráadásul elég nagy terület állt rendelkezésre, hogy az élet minden irányba megfelelően fejlődni tudjon. A gyors fejlődést segíti, segítené elő még ma is a rendkívül jó minőségű termőföld, mely világviszonylatban is itt található meg a legnagyobb arányban. Mindez valamint a különleges éghajlat pedig nagyon ízletes és egészséges gyümölcsök, zöldségek és gabonák termesztését teszi lehetővé, melyekkel egykor szinte egész Európát elláttuk. A magyar mezőgazdaság ellehetetlenítése miatt azonban lecsökkent hazánk növénytermesztése, amivel együtt járt a silány, éretlen, ízetlen, génkezelt, romlott és vegyszerrel mérgezett külföldi termékek behozatala. Ugyanez vonatkozik az állattartásunkra is ahol háttérbe szorult az őshonos, ridegen tartott, betegségeknek jobban ellenálló állatok, a mangalica, a szürkemarha, a rackajuh stb. tenyésztése az agyonkeresztezett állatokkal szemben. A biztonságos növénytermesztéshez és állattenyésztéshez szükség van megfelelő mennyiségű és minőségű, ásványi anyagokban gazdag ivóvízre is. Ezt a szolgálják folyóvizeink és forrásaink, ráadásul európai viszonylatban mi rendelkezünk a legnagyobb földalatti ivóvíz- és gyógyvízkészlettel. Mivel hazánkban legvékonyabb a földkéreg nagy mennyiségben található a mélyben magas hőmérsékletű víz is, ami lehetőséget ad hőenergiaként való felhasználására.

Nyersanyagokban is bővelkedik, és jelentős tartalékokkal rendelkezik a medencénk. A Kárpátok erdői mindig ellátták a lakosságot a szükséges famennyiséggel, bányái nemes és drágakövekben, ércekben igen gazdagok, a sóbányák pedig Európa szükségleteinek 75%-át elégítették ki. Katonai szempontból hazánk nagyon jól védhető, mert a magas hegyek és a keskeny völgyek rendkívüli módon korlátozzák a mozgást. Ezt bizonyítja a II. világháborúban kiépített Árpád-vonal, ami majd 1 hónapig tartotta vissza a szovjet túlerőt, és csak a délről jövő, a Kárpátokat megkerülő támadás miatt kellet azt feladni.

A Kárpátok, ami fedezéket, menedéket jelent, egy megduzzadt csírázni készülő magra is hasonlít. Ez a mag, melynek héját a hegyek láncolata adja, két elkülönülő részre bontható. A magfehérjében mi magyarok a mag népe élünk, a csírában pedig, aminek részei a gyököcske, a rügyecske és a sziklevelek, a szik népe a székelyek. Mindez egy működő egységet képez, azaz ha a magban valamilyen rendellenesség lép fel, mint például a török időkben az Alföld elnéptelenedése, akkor a szikből visszatöltődik mindaz, amire a magnak szüksége van és táplálja azt. Napjaink legjobb példája minderre országunk tragikus helyzete, melyre válasz a székelyek önrendelkezési törekvése, ami újból erőt ad a magnak, így az ismét csírázásnak indul s nemzetünk felemelkedik.

A Föld egy élő rendszer, amely az emberhez hasonlóan egynemű erőtérrel rendelkezik. Vannak erős és gyenge erőközpontjai, amik az emberi szervezet akupunktúrás pontjaihoz illetve a csakrákhoz hasonlíthatók. A nagy központok közül egy a Pilisben, Dobogó-kő alatt található, amit a bolygó szív-csakrájának tartanak. A Jin és Jang energiák egyensúlyára, valamint az Öt Elem tanára épülő életvezetési és gyógyítási rendszer szempontjai szerint a Kárpát-medence energetikailag a legjobb adottságokkal rendelkező területek közé tartozik. Egyes elképzelések szerint mindez látható is, hiszen a Duna folyása a közismert Jin-Jang jelképben lévő, a két ellentétet elválasztó vonal formáját veszi fel. A sötét oldalon megjelenő fényt ebben az esetben, a Pilisben egykor volt Fehérvár jelentette. Őseink mindezt tudták, az ide érkező erőt működtették, használták és építményekkel irányítani is tudták.




Tűz és víz, fény és árnyék a Kárpát-medencében




Székely kapuk (Jin-Jang) mintái




Hun szíjvégek hasonló díszítéssel

Mindezeket ismerve kimondható, hogy a Kárpát-medence bolygónk különleges adottságokkal megáldott területe. Egyedülálló egységet képez, hiszen itt egyszerre, nagy mennyiségben található meg mindaz, ami az élet fennmaradásához és gyors fejlődéséhez szükséges. Ennek az egységnek a védelme és az erőrendszer működtetése mindig a magyar nemzet feladata volt, és az lesz a jövőben is.

Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
Szent Iván éjszakája
  2018-06-24 12:45:05, vasárnap
 
  Június 21-e a nyári napforduló napja. Ilyenkor a legrövidebb az éjszaka, és a Nap az égbolton a legmagasabb delelési ponton áll. A világ minden táján megünneplik ezt a napot. Mind a pogány, mind a keresztény kultúrkörben jelentős ünnep, noha a keresztény hagyomány június 24-én Keresztelő Szent János, Jézus megkeresztelőjének születésére emlékezik.




A Nap Ekliptikán megtett útja

A Nap ünnepe

A Nap, amely a téli napfordulótól kezdve fokozatosan egyre magasabban járt az égen, ezen a napon éri el pályájának csúcsát. Ez a Nap életének felezőpontja, amit majd a hanyatlás féléves periódusa követ. Ez a nap nem csak a legrövidebb éjszaka, hanem a leghosszabb nappal, a fény forrása, az éltető égitest, a Nap ünnepe is. Erről szinte minden nép tűzrakással, örömtüzek gyújtásával és virrasztással emlékezik meg. Számos babona kötődik ehhez a naphoz. Abban minden népszokás egyetért, hogy ezen a napon csodás, varázslatos dolgok történhetnek, teljesülhetnek régi kívánságaink.

A fény és a sötétség harca

Szinte minden pogány kultúrában az a hiedelem élt, hogy a világ a sötétség és a fényesség örök küzdelmének színtere. Ennek a harcnak a győztes pillanata a nyárforduló. Az ünneplők a tűzgyújtással nem csak a nap melegét és fényét idézték fel, hanem az ártó szellemeket is távol akarták tartani ilyenkor maguktól. A keresztény felfogásba is beletartozott a fény és a sötétség küzdelméről szóló tanítás, ezért végül ezt a napot Keresztelő Szent János napjává tette, aki ,,égő és világító fáklya volt" a hagyomány szerint. A magyar nyelvben Szentivánéj néven rögzült a nyáreleji ünnep, melynek oka, hogy az Iván név a Jánosból alakult át: Joann-Jovan-Ivan, így lett ez a nap Szent Iván napja.

Csalóka naptárak

Noha a nyári napforduló napja június 21-e, mi mégis 24-én tartjuk a nyár ünnepét. Ennek oka a juliánus naptár bevezetése előtti naptár sajátossága és a tényleges naptári évek közti különbség. Régen a nyár csillagászati értelemben vett kezdete korábban valóban június 24-ére esett, de erre ma már az eltolódás miatt három nappal korábban, június 21-én kerül sor, és évszázadok vagy egy évezred múlva a napfordulók még korábbi dátumra fognak esni.

Ünnepi szokások

Az ünnepi szokások között mindenütt fő szerephez jut a tűzgyújtás, és az ehhez kapcsolódó játékok, varázslások. Magyar nyelvterületen a Szent Iván naphoz fűződő hiedelmek és szokások miatt a júniust mint hónapot is Szent Iván havának nevezték. A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását Szent Iván napi dalok éneklésével kísérték. A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel, aminek gyógyhatást tulajdonítottak.
Mivel a nap mindenütt a termékenységgel kapcsolatos égitest, ezért nem csoda, hogy számos szerelmi praktika és jóslás is fűződik a naphoz. A szalmából és a többféle fából megrakott tűz fölött a hagyomány szerint a lányok átugráltak, amíg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából is sokféle jövendölést olvastak ki.

A néphit úgy tartotta, hogy Szent Ivánkor virágzik a páfrány. Az aranyosan pompázó virág kárász életű, elhervad és elenyészik. Aki viszont rálel a pillanatra, amikor kitárulkozik, érteni fogja az állatok nyelvét és meglátja a földbe rejtett kincseket. A páfrány virágát láthatatlanná tevő varázsszernek tartották. A néphit szerint lehetetlen megszerezni, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre.
Palócföldön a lányok miután kialudt a tűz, a kenderföldre mentek és ott egyenként a kenderre feküdtek. Azt tartották, amelyikük helyén a letiport kender feláll, egy éven belül férjhez megy.
A tűz különféle maradványait kitűnő amulettnek tartották. Hamuját a földekre szórták, távol tartandó a kártevőket. A félig égett nagyobb faágakat az eresz alá erősítették, hogy megoltalmazza a házat a villámcsapástól és a tűzvésztől, az elszenesedett kisebb gallyakat pedig az emberek és az állatok rontásának elhárítására használták.
Az összetartozást erősítő szokás volt, hogy ezen az éjszakán a gazda kioltotta otthon a tüzet a házi tűzhelyén, és a közös nyárközépi máglyáról hazavitt zsarátnokkal gyújtotta meg újra.






Forrás: Link


Videó: A legrövidebb éjszaka Link




 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
Az ablak, MINT SZIMBÓLUM
  2018-04-14 20:09:22, szombat
 
 



Az ablak a belső és külső világ, valamint a földi lét és a túlvilág közötti kapcsolat kifejezője. Az ablak válaszfalat alkot a valóságos és a szellemi világ között, a fény, az isteni üdvösség közvetítője.

A néphagyomány az ablakot a halállal hozta összefüggésbe. Ma is él néhol az a szokás, hogy a halál pillanatában a ház összes ablakát kinyitják, hogy a lélek akadálytalanul távozhasson. Rövid idő múlva az összes ablakot becsukják, hogy a halott lelke ne jöhessen vissza kísérteni.

A lakóház biztonsága érdekében és a halál félrevezetése miatt az ablakok valaha befelé, a kertre nyíltak. Amióta az ablakok többnyire az utcára néznek, a külső ablakokat sok helyen faragások díszítik, így védelmezve a ház lakóit a démonok ellen.

Az emberi lélek az ablakon keresztül tud kapcsolatot teremteni a fénnyel és Istennel.

A szegedi öregek szerint nem jó az ablakot éjszakára nyitva hagyni, mert a halott lelkek könnyen betévedhetnek. Az ablak gyógyító erővel bír, elmúlik a szemölcs, ha azt az ablakra lecsapódott párával kenegetjük.





Az álomfejtők szerint a nyitott ablak az időjárás rosszra fordulására utal, míg a csukott ablak azt üzeni, hogy pletykálnak az álmodóról. Ha az ablak törött, a tervezett utazást el kell halasztani.

Felhasznált irodalom: Rosta Erzsébet-Rábai Attila: Hiedelmek, hagyományok babonák a világ minden tájáról


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
Ötvös Zoltán:MEGHATÁROZTÁK A CSODASZARVAS HÚSZEZER GÉNJÉT
  2018-04-12 22:50:00, csütörtök
 
  MEGHATÁROZTÁK A CSODASZARVAS HÚSZEZER GÉNJÉT

Elkészült a gímszarvas genomjának leírása. Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa és Horn Péter, a Kaposvári Egyetem professzora vezetésével határozták meg a gímszarvas teljes DNS-szekvenciáját. Az eredmények a Molecular Genetics and Genomics című folyóiratban jelentek meg.

A magyar kutatók nemcsak húszezer gént különítettek el, hanem a gének kromoszómák szerinti rendjét is, így elkészült a gímszarvas teljes genomjának leírása. A genetikai mintát egy hatalmas szarvasbika szolgáltatta, amely a Kaposvári Egyetem vadgazdálkodási központjának telepén, Bőszénfán élt, természetközeli körülmények között. Bana Nóra, a közlemény első szerzője azt emelte ki, hogy az általuk készített gímszarvasgenom-szekvencia helyességét a napokban egy független vizsgálat is megerősítette.

Egy angol-új-zélandi kutatócsoport által meghatározott gímszarvasgéntérkép tökéletes fedésbe volt hozható a magyar kutatók által készített géntérképpel. Ez a térkép folyamatosan bővíthető az új ismeretek függvényében, ez pedig lehetővé teszi a hazai gímszarvas-populáció nyomon követését, evolúciós vizsgálatok elvégzését, de segíti a természetvédelem és a vadgazdálkodás munkáját is.





Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője szerint a kutatással olyan genetikai vizsgálatok elvégzésé­re is lehetőség nyílik, amelynek révén felderíthető bizonyos gének szerepe az agancs egyes tulajdonságainak meghatározásában. Az orvostudomány is profitálhat e kutatásból, hiszen az agancs növekedésének genetikai szabályozása közelebb vihet a csontritkulás, a szervfejlődés, a szöveti regeneráció vagy egyes tumoros folyamatok molekuláris hátterének pontosabb megértéséhez.

Az ELTE közleménye idézi Orosz László, az ELTE professor ­emeritusa szavait, aki szerint a gímszarvasok kutatása nem csak a várható genetikai eredmények hasznosíthatósága miatt fontos. Történetek, mondák, barlangrajzok is jelzik, hogy a szarvas milyen sok szállal kötődik az emberi kultúrához. Több nép mitológiájának szereplője, köztük a magyar mitológiának is központi alakja a ,,csodaszarvas".

A gímszarvas genomjának feltárása számos hasonló, természetvédelmi célú kutatás sikeres elindításához jelentett és jelent bátorítást, hiszen a szekvenciaelemzés tapasztalatait a kutatók más fajok, köztük, ragadozók (medve, farkas, hiúz) magyarországi előfordulásának és vándorlásának igazolására is fel tudják használni. A szarvas esetében alkalmazott eljárás a vaddisznóállományok nyomon követésére is alkalmas lehet.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
Lelki megtisztulás
  2018-03-31 01:06:18, szombat
 
  A nagyhéti ünnep telis tele van az ősi táltos hagyomány tavasz jövetelével kapcsolatos szokásokkal, ami a természet újjászületését kívánja elősegíteni.

A magyar néphagyományban ezért nagyhét első három napjában nagytakarításé a főszerep, hogy az ünnepre az emberi lelken kívül a környezet is megtisztuljon.

A palócoknál régen az asszonyok az egész portát kitakarították, kihordták az istállóból a trágyát, kijavították és kifestették a melléképületeket, és felseperték az udvart. A férfiak pedig a szerszámokat fényesítették ki.

Az asszonyok a családi hajlékot is teljesen újjávarázsolták. Nemcsak az élők környezetét tették rendbe, hanem a halottakét is, a családtagok elzarándokoltak a temetőbe és kitisztították őseik, rokonaik sírját.

Volt olyan hely, ahol barkakoszorúkat aggattak elődeik nyughelyére, hogy az elhunytak lelki üdvét is óvja. A nagyhéten megfigyelhetjük az ősi tűz-és vízkultusz nyomait, amely a kereszténység előtti időből való.

A sonka és a húsvéti ételek megszenteltetésének hagyománya sem a kereszténységhez kötődik, hiszen keleti rokonnépeink is meg szokták áldatni ünnepi ételeiket. A húsvéti körmenetek az ősi határkerülés mágikus szokását vitték tovább, ahol a régi bálványszobrok helyére állított feszületeket látogatnak meg.

A régi falusi közösségek ezzel a módszerrel akarták biztosítani a szerencsét és a jó termést arra az évre.






Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
Húsvéti hagyományok Erdélyből
  2018-03-31 00:45:38, szombat
 
 



A magyar erdélyi húsvét színesebb, népszokásokban gazdagabb, mint gondolnánk. A hagyományos, városi ember által is ismert elemek vegyülnek a népi hiedelmekkel, így alakítván ki a székelyföldi ünnepet. A passiójáték, a tojásajándékozás és a locsolkodás nem meglepő hagyományai mellett helyet kapnak a tűz-, étel- és vízszentelés, a határkerülés, a zöld ág ajándékozás és a rituális testvérré fogadás. Lássuk, hogyan is néznek ki ezek a tradíciók élesben.

Tűzzel, vízzel, étellel az áldásért

Az egyik mágikus rituálé a tűz-, víz- és ételszentelés, melyek még a pogány korokból maradtak fenn, ám a katolikus közösségben azóta gyakorolják őket. Főként a család és a közösség oltalmazása, egészségének megőrzése a célja a különböző szenteléseknek.






Telihold és boszorkánytánc

A másik bűvös hagyomány pedig a határkerülés, amit leginkább a boszorkányok korához lehetne kötni. A kutatók szerint régre visszanyúló gyökerekkel bír e varázslatot életre keltő körtánc, amelyet a mágikus kör elnevezéssel is szoktak illetni. A régiek hittek abban, hogy ha meghatározott körülmények között egy bizonyos időpontban járják körbe a földterületüket, akkor azt meg tudják óvni a kártékony állatoktól, a puszítitó időjárástól és természeti katasztrófáktól, valamint a természetfeletti lényektől. Ezért aztán a mezőgazdaság kollektivizálásig a parasztok szégyen nélkül vetkőztek meztelenre teliholdkor pontban éjfélkor, és járták körbe a len- és kendertábláikat. A leírás alapján elképzelt képhez könnyebben társítanánk boszorkányokat székelyföldi földművesek helyett, nem igaz? Hiszen számtalanszor hallottuk már, hogy a feslett, általában vörös hajú, gonosz nőszemélyek magával az ördöggel lejtenek táncot éjfélkor, miközben vadul énekelnek. Hogy könnyebb legyen elgondolnunk az erdélyi magyarok e különös szokását, elárulom, hogy ők néma csendben, egyfajta transzban vitték véghez szertartásukat.






Zöld ággal a szerelemért

Evezzünk hagyományosabb vizekre a szokások tengerében, és ismerkedjünk meg a zöld ág ajándékozással. Bevett dolog, hogy húsvét vasárnapján a legények zöld ágakat ajándékoznak a szívüknek kedves leányoknak. Kisfiúk és nagyfiúk egyaránt elindulnak hajnalban, hogy feldíszítsék zöldellő ágakkal a lányok tornácait. Számos faluban a nyírfaág vagy fenyőgally mellé színes szalag vagy tojás is kerül. Mindezzel rendszerint szépséget és jó egészséget kívánnak a megajándékozottnak.






Ima, bál és pálinka

Húsvét vasárnapján a későbbi órákban mindenki istentiszteleten vesz részt, majd a legények bálba hívják a lányokat. A bál után, éjfél tájt a leányok hazamennek, és terülj-terülj-asztalkámat készítenek elő a legények számára. Amazok házról házra járnak, énekelnek, felköszöntik a lányokat, és nagyon örülnek a süteménynek, bornak és pálinkának.

Erdély teljes területén jellemző, hogy a legények a felköszöntés keretében vízzel locsolják meg a lányokat, akik tojást ajándékoznak nekik. Azonban a romániai magyar területeken maradt csak fenn a rituális testvérré fogadás szokása. A lányok húsvét vasárnapját követő fehér- vagy mátkáló vasárnapon a legjobb barátnőiket hímes tojással lepték meg, s innentől kezdve ,,véremnek", ,,testvéremnek“, ,,vésárnak" nevezték egymást.






A szokások mellett had említsem meg az ünnepi étkeket, hiszen nincs húsvét hagyományos húsvéti ételek nélkül. Erdélyben a legtöbb finomság bárányból készül, mégpedig olyan tejes bárány húsából amely még nem evett füvet. Ettől húsa omlós és rendkívül ízes lesz, különleges alkalmakhoz tökéletesen illik.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
HÚSVÉTI SZOKÁSOK a KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
  2018-03-31 00:37:50, szombat
 
  A kereszténység legnagyobb ünnepéhez rengeteg népszokás kapcsolódik. A húsvét a tavaszi ünnepkör bevezetője, amelynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. A népszokások közül mindenkinek ismerősen cseng a locsolkodás és a tojásfestés, de a húsvéti hagyományok ennél sokkal színesebbek.

- A történelmi Magyarország különböző tájékain rengeteg húsvéttal kapcsolatos népszokás létezik - kezdte az ünnepi tradíciók ismertetését Bali János etnológus. Nagyböjt alatt a felvidéken található Ipolyvarbón a mancsozás volt a lányok és legények kedvelt játéka, amelyet csoportosan játszottak, a játék eszközei pedig botok és golyók voltak.

A magasba dobott golyót kellett az ütővel eltalálni, akinek nem sikerült, kiesett a játékból. A cifra mancsozóbotot a legények faragták a nekik tetsző lányoknak.

Virágvasárnapon, ha nagy vihar tombol, az andrásfalvi székelyek a mai napig szentelt barkát gyújtanak, hogy a házat ,,megfüstölje", és ,,akkor nem csap be a menkő". Szintén a mai Románia területén található Péterfalván a rontás ellen szentelt barkával füstölik meg az ólak belsejét, míg a felvidéki Tajtiban a kert földjébe tűzik le a barkát, hogy elűzze onnan a férgeket.

A néprajzkutató szavai szerint vasárnap nagy szerepe volt a víznek is: innen alakult ki a locsolkodás szokása is. A locsolóvers és a kölni használata azonban már új keletű szokás.
Moldvában a napfelkelte előtt keresztútra öntött vizet hasznosnak tartották a jégeső és veszedelem ellen.




Viasszal írnak tojást az erdélyi Csobotfalván

Szokás volt ilyenkor piros tojást tenni a mosdóvízbe és úgy mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen. Moldvai magyaroknál ezt a piros tojást mindenkinek a másik homlokához kellett ütni, hogy ne fájjon a feje.

Az ünnepi hétfőn helyileg kialakított hagyományos formái voltak a húsvéti locsolásnak. Például az Ipoly vidékén már előző este jártak a legények, ez volt az úgynevezett tojáshajtás. Lányos házanként 8-10 tojást szedtek össze. Előre megbeszélt háznál szalonnát kaptak, ott a tojásrántottát elkészítették és megették.

A héjat annak a lánynak a háza elé szórták, akire valamilyen oknál fogva haragudtak. Ezután indultak el locsolni. Külön jártak locsolni a még legényszámba nem vett fiúk a kereszt­anyjukhoz és a rokon lányokhoz. Erdélyben zászlós felvonulást is rendeztek ezen a napon.

Az ünnepkör zárása a fehérvasárnap - mutat rá Bali -, amelyhez szintén sok érdekes szokás kapcsolódik: a moldvai magyaroknál is a szertartásos barátságkötés szokása, a komálás, mátkálás.

A komatálon többnyire hímes tojás vagy piros tojás, sütemény, gyümölcs és bor volt. A komatálat a nagyobb lányok küldték el a választott barátnőjükhöz, verssel beköszöntve. A kapott ajándékokat, ha elfogadták, kicserélték, a kapott bort megitták, és az üveget a sajátjukkal töltötték fel, és úgy küldték vissza.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
10+1 dolog, amit nem biztos, hogy tudtál a húsvéti ünnepről
  2018-03-31 00:33:46, szombat
 
  Avagy, mi van a nyúlon túl?

Kultúránkban a húsvét az egyik legnagyobb ünnepünk az évkör folyamán, melyhez számtalan hagyomány, szokás és történet fűződik. A kereszténység elterjedése óta szorosan összekapcsolódik a vallással, de a tavaszi ünnep eredete sokkal régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk. Melyek ezek a szimbólumok, amik körülvesznek ilyenkor minket, és mit ünneplünk? Kedves Olvasóim, egy kicsit körbejártam a témát, és sok érdekességre bukkantam!




Csók István: A tavasz ébredése (1900. olaj, vászon)

Juhász Gyula: Húsvétra
(részlet)

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!

1. Mitől függ, hogy milyen dátumra esik a Húsvéti ünnep?


Az ünnep kiszámításának módját Kr. u. 325-ben, az első niceai zsinaton határozták meg, miszerint: "Húsvét napja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap." Ezek alapján a pontos dátuma évente más és más napra esik, valamikor március 22. és április 25. között.




Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora (1494-1498) A falra festett szekkó Milánóban, a Santa Maria delle Grazie-templomban található. / Kép forrása: wikipedia

2. Mit jelent a tojás szimbóluma Húsvétkor?


A Húsvét jelenleg Európában leginkább a keresztény hagyományokhoz kapcsolódó ünnepünk, de az évnek ebben a szakaszában a tavasz és ezzel együtt a természet újjászületésének ünneplése ennél még ősibb korokra mutat vissza. A tojást, mint szimbólumot szinte az egész világon megtaláljuk az élet, az újjászületés és a termékenység megtestesítőjeként. A tojások festése és díszítése valamikor pogány szokás volt, Kr. u. 200 körül kapcsolták össze a rómaiak a keresztény hagyományokkal.




A díszített tojások sokszor már művészi munkának is tekinthetőek, annyira szépek és magával ragadóak. Sokféle régi technika létezik: viaszolás, karcolás, csipkézés, berzselés, patkolás. / Fotó: videkielet.hu, Schauermann Tamás




Pirostojást író asszony, Hugyag, Nógrád megye, 1937. A régi időkben a leggyakoribb a piros tojás volt, mely színnek védelmi erőt is tulajdonítottak. / Kép forrása: keptelenseg.hu

3. Miért húsvéti nyuszi, ki volt Ostra és hogyan kapcsolódik mindehhez?


A húsvéti nyúl tipikusan nyugat- és közép európai hagyomány, és a tojás mellett szintén termékenységi szimbólumnak számít, mivel a nyúl rendkívül szapora és sok utódot nevel.

A kereszténység előtti időkben Ostrát, a tavasz, az újjászületés, a termékenység és a megújulás istennőjét ünnepelték a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. (Ostra nevéből ered a német Oster és az angol Easter elnevezés is, mindkettő jelentése húsvét.) A történet szerint Ostrának volt egy különleges madara, mely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat nyúllá változtatta a gyerekek szórakoztatására.




Húsvéti nyuszi 1940-ből. A nyúl és a Húsvét összekapcsolásának miértjére sokféle elmélet létezik, az európai kultúrában a XII.-XIII. századi Németországból eredeztethető, az első húsvéti nyuszis történet 1680-ban jelent meg. / Fotó forrása: keptelenseg.hu

4. Mióta küldünk képeslapot szeretteinknek Húsvétkor?


A húsvéti képeslapok Európában az 1890-es évek végétől terjedtek el, és a történet szerint először Angliában postázták azt a képeslapot, amelyen a húsvéti üdvözlet mellett egy nyúl rajza is ott díszelgett. A húsvéti képeslapok kedvelt szimbólumai a nyúl, csirkék, tojás, kereszt, bárány, tavaszi tájak, gyermekek voltak számtalan variációban és különböző szituációkban megrajzolva.










Húsvéti képeslapok különböző stílusokban, ki-ki megtalálja a kedvére valót! / Képek: sokszinuvidek.24.hu

5. Mi az a kiszebábu és miért végezte a folyóban?


A téltemetésnek ezt a régi ünnepét már nagyon kevés helyen ismerik, pedig igazán látványos szokásaink közé tartozott. A kiszebábut (más nevén kisze, kiszi, kiszőce, kiszice, kice, kicice, kicevice, banya, villő ) a falubeli lányok Virágvasárnapon (Húsvétvasárnap előtti vasárnapon) szalmából készítették, és menyecskeruhába öltöztették. Ezek után nagy zajkeltés (sípok, dobok, dudák) és különböző rigmusok kántálása közepette végigvonultak a bábuval a falu utcáin, egészen a folyóig, ahol a bábut levetkőztették és a szalmát a vízbe dobálták. (Ahol nem volt a közelben folyó, ott a szalmát elégették.)




A kiszehajtás célja a magyarázatok szerint, egyrészt a lányok férjhez menetelével kapcsolatos, továbbá hogy a bábuval együtt kivigyék a faluból a dögöt, a betegséget. / Fénykép: nemzetikonyvesblog.hu




Készül a kiszebábu
"Kicevice, villő! / Maj' kiviszük kicevicét, villő! / Maj' behozuk a ződ ágat, villő! / A lányokrë jó szerencsét, villő!"
/ Fotó: felvidek.ma

6. "A harangok Rómába mennek." Mit jelent ez a mondás?


A XV.-XVI. században alakult ki az a szokás a keresztény hagyományban, hogy Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok az esti misén, és legközelebb csak Nagyszombaton szólalnak meg. A csend a Jézus iránti gyászt szimbolizálja, egyben teret ad a befelé fordulásra, és a Húsvétra való lelki felkészülésre is. Az elnémult harangokat a régi időkben a fiúk kereplővel helyettesítették.







A harangok hallgatása alatt a falubeli gyerekek kereplőkkel jelezték az idő múlását, az ünnepi szertartások kezdetét a harangozó irányításával. / Fotó forrása: ldm.hu

7. Milyen tilalmak léptek életbe Húsvétkor?


A Krisztus kereszthalálára emlékező Nagypéntek a nagyböjt ideje, amikor legfeljebb egyszer étkeztek, akkor is csak valami "böjtöset". Ezen a napon nem volt szabad udvarolni sem, és más babonákkal is riasztgatták a népet: egyes vidékeken úgy tartották, hogy a nagypénteken kimosott ruha viselőjébe belecsap a villám, annak a gazdasszonynak pedig, aki nagypénteken kenyeret süt, a kenyere kővé válik.

Húsvétvasárnap a sepregetés mellett számos munka elvégzése tilalom alá esett, így nem lehetett főzni, varrni, az állatokat nem hajtották ki, és nem is fogták be őket.




A hagyományos böjti ételek egyszerű alapanyagokból készülnek, nem tartalmaznak húst, és nem terhelik meg a gyomrot. Ilyen pl. a Zöldséges árpakásaleves, Lekváros köleskása, Olajos törött paszúr (szárazbabból) / Fénykép: magyarkurir.hu

8. Mely ételeket vitték a hagyomány szerint Húsvétvasárnap ételszentelésre?


Ez a szokás igen régi, már a VII. századtól nyomon követhető. A böjt utáni első nap reggelén, azaz Húsvétvasárnap kosarakban vitték az immáron már nem böjtös ételeket szentelésre: sonkát, kalácsot, tojást, bort, egyes helyeken kolbászt, tormát, túrót, hagymát és még sót is. Ezeknek a megszentelt ételeknek aztán mágikus erőt is tulajdonítottak a népi hagyományok: pl. a szentelt sonka csontját az eresz alá tűzték védekezésül, vagy a gyümölcsfára akasztották, hogy sokat teremjen; a kalács morzsáiból, pedig úgy vélték, hogy apró fehér virágok fejlődnek ki.




Szentelésre váró kosarak tele minden földi jóval. A kosarakba sokszor gyertyát is tesznek, melynek később szintén különleges jelentőséget tulajdonítanak / Kép forrása: keptelenseg.hu




Az ételszentelés a mai napig gondosan őrzött hagyomány sok keresztény faluban / Fotó: alterirsa.hu

9. Miért locsolkodunk Húsvéthétfőn?


A Húsvéthétfőt elődeink "vízbevető", "vízbehányó" hétfőként is emlegették, szimbolikája a megtisztuláson túl a megújulást is jelenti, hogy a lányok "ne hervadjanak el", szépek és egészségesek legyenek az elkövetkező évben is. Nem utolsósorban pedig a locsolkodás remek alkalomnak bizonyult, hogy a legények a kiszemelt lánnyal tudassák tetszésüket és meglocsolják őket egy nagy adag vízzel. A lányok a hímes tojások kiosztása mellett viszonzásul virágot tűztek választottjuk ruhájára, így amelyik legény a nap végére a legtöbb virágot szerezte, igencsak népszerűségnek örvendett.










Húsvéti locsolkodás minden mennyiségben / Fényképek forrása: keptelenseg.hu

10. Mi az a siba, és mire használták?


Néhány vidéken a hétfői locsolkodás mellett a lányokat fűzfavesszőből font ostorral meg is vesszőzték. Egy percig se aggódjanak, ez pusztán jóakaratból történt, hogy messze kerülje őket mindenféle betegség. "Keléses ne légy, bolhásos ne légy, esztendőre frissebb légy!" - mondogatták a legények, miközben a sibának nevezett, négyszögűre font korbáccsal csapkodták a lányokat.




A Húsvét hétfői "sibálást", s ezzel a betegségek elűzését a lányok a sibára kötött szalaggal, és leginkább borral vagy piros tojással hálálták meg. / Fotó: feol.hu




"Sibálás - Suprikálás", avagy hogyan űzzük messzire a betegségeket Húsvét hétfőn, illetve hogyan csapkodjunk lányokat úgy, hogy még jutalmat is kapunk érte / Tinnye, Pest megye 1963; Fotó: keptelenseg.hu

10 + 1. Hol láthatunk manapság igazi, húsvéti vödrös locsolkodást?


Az ország északi részében, Hollókőn évente megrendezik a Húsvéti Fesztivált, ahol Húsvét Hétfőn visszacsöppenhetünk egy nap erejéig a régi idők igazi locsolkodós hangulatába. Népviseletbe öltözött lányok és férfiak a gyönyörű, hagyományos parasztházak között, vödrök és víz, víz, víz minden mennyiségben!




Húsvéti locsolkodás Hollókőn, egy biztos: itt aztán ruha nem marad szárazon! / Fotó: www.holloko.hu


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
Így nézett ki nagyanyáink korában a karácsonyi menü
  2017-12-19 19:32:18, kedd
 
 



Karácsonyi hagyományaink között nem csak a már korábban megjelent cikkünkben említett, tágabb közösséget érintő megmozdulások szerepelnek. A következőkben bemutatott hiedelmek elsősorban a karácsonyböjti ünnepi étkezés körül tömörülnek, de ezek a tradíciók a betlehemezéssel, regöléssel, csobánolással ellentétben szigorúan csak családi jellegűek volt, ez teszi azokat még inkább személyessé és meghitté.

A karácsonyi vacsoráról minden bizonnyal állíthatjuk, hogy háromnapos ünnepünk fénypontja. Azt gondolnánk, korábban ugyanolyan elterjedt és megszokott volt a halászlé, a rántott hal, a hideg sültek fogyasztása karácsonyeste, mint manapság. Egykor azonban szigorú böjti hagyományok kötődtek a december 24-i vacsorához.

A böjti szokások jegyében karácsonykor a hal kivételével elhagyták a húst. Ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy a régebbi korok emberei szenteste szegényes vacsorát tálaltak volna szeretteiknek.

Karácsonykor az asztalra kerültek olyan csemegék is, amelyek ritkaságnak számítottak. Ezek általában a következők lehettek: alma, dió, méz, fokhagyma vagy ostya. Az efféle ínyencségekhez babonák, hiedelmek fűződtek, ezért igen fontos részét képezték a karácsonyi étrendnek.





De hogy is nézhetett ki régebben egy karácsonyi menü?

Déjtárban, Nógrád megyében például fokhagymát ettek kenyérrel, diót, almát, túrós lepényt, túrósdedellét, mákosdedellét, szőlőt, mákos kalácsot, káposztalevest és bort.

A jellegzetes karácsonyböjti ételek fontos alapanyagai voltak a zöldségek és a gyümölcsök, közülük is leginkább a bab, a lencse, a káposzta, a gomba, az aszalt gyümölcsök, az alma, a dió és a sült tök. A szokás szerint a zöldségekből és az aszalt gyümölcsökből készült leves vagy sűrűbb étel volt a főfogás. Az aszalt gyümölcsök és a káposzta kivételével mindegyik zöldséghez fűződik egy-egy hiedelem

A babot és a lencsét egyaránt azért fogyasztották, hogy sok pénzt, gazdagságot hozzanak az elkövetkezendő évre, ám a babhoz több más hagyomány is kapcsolódik. Egyes helyeken azért ették, hogy sok csibéjük legyen az újévben, máshol lencsével kevert babot kentek az ökrök és a tehenek hátára, hogy szép kövérek és értékesek legyenek. A gombafogyasztás szintén a baromfineveléssel volt kapcsolatos, a babona szerint ugyanis, aki nem eszik gombát karácsonykor, nem lesz baromfia az újévben.

A karácsonyesti vacsoránál fontos szerepet kapott az alma, a dió és a sült tök is. Az almához szerelmi jóslások és szépségvarázslatok is tartoztak.





A lány az éjféli misére hívó első harangszókor a kútból húzott aranyvízbe tett almáról mosdik, hogy szebb legyen, aztán magával viszi a gyümölcsöt a misére, másnap pedig ha a ház előtt, az utcán eszi meg, megláthatja jövendőbelijét. Más helyeken az almát az állatok ételébe vagy vizébe tették, hogy ugyanolyan gömbölyűek és egészségesek legyenek. Szokás volt az is, hogy szenteste a családfő felvágta az almát annyi cikkre, ahányan az asztalnál ültek és együtt megették a gyümölcsöt, ezzel szimbolizálva kívánságukat, hogy a család összetartó maradjon.

A diófogyasztáshoz leginkább egészségvarázslatok kötődtek. A hiedelem szerint a diótörés megmutatja, hogy a család egészséges vagy beteg lesz-e a jövő évben, attól függően, hogy egészséges vagy férges volt a dió.

A sült tök esetében szintén egészségvarázsló hagyományokról kell említést tennünk, ugyanis a torokfájás megelőzése érdekében fogyasztották. Voltak azonban olyan szokások, melyek úgy tartották, ha édeset esznek karácsonykor, nem lesznek szomorúak az újévben.

A karácsonyi ételek egy újabb fontos csoportja az egykor országszerte jelentős szerepet betöltő öntött, főtt és sült tészták voltak.

Előbbiek mindegy, hogy milyen módon készültek, leggyakrabban mákkal ízesítették, de főleg a Dunántúlon gyakori volt a túrós töltelék is. Hiedelem viszont általában a mákos vagy a mézes-mákos tésztákhoz kapcsolódtak.





A hagyományok a tészták esetében majdnem mindig szerelmi jóslások voltak. Úgy tartották, hogy a karácsonyi vacsoránál, ha a fiatal lány lekapja a család egyik férfitagja villájáról az első falat mákos tésztát és kiszalad vele a ház elé, olyan nevű lesz a férje, amilyen nevű férfi először a ház felé jár. A tésztafélék közé tartozott a kenyér, a fonott kalács, a pogácsa és a perec is.

A kalácssütéshez is tartozik egy igen kedves szokás. A régiek vagy minden állatnak sütöttek egy cipót kalácstésztából, vagy egyet sütöttek kilenc szem borssal, kilenc gerezd fokhagymával, sóval, és ezt osztották szét köztük, mondván

ha mi kedvezünk nekik, ők is kedveznek nekünk.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
Ezért tulajdonítottak mágikus erőt a karácsonyi asztalnak
  2017-12-14 21:06:38, csütörtök
 
 



Régen a hagyományos karácsonyi asztal nem csupán az ünnepi ételek miatt kapott központi szerepet a családok életében. A karácsonyi asztal állításával igyekeztek elérni, hogy a következő év termékeny legyen, a család bőségben éljen.

Cél volt az is, hogy a karácsony éjjelén betérő angyalok, halottak, s a Kisjézus szállást és ennivalót találjanak a háznál.





A karácsonyi ételeknek, az asztalra került tárgyaknak mágikus erőt tulajdonítottak, később egész évben használták őket a baj elhárítása vagy megelőzése érdekében.

Alma, só, tojás, fokhagyma és vöröshagyma az asztalon

Először az erre a célra készített abroszt terítették fel. Tálban sült hús, kolbász, hurka, szalonna, frissen sült kenyér, kalács, dió, de méz és bor is került az asztalra. Kistányérban magvakat, kosárkában hagymát, fokhagymát, tököt, almát tettek rá. Utóbbi a család összetartozását jelképezte. A gazda felvágott egy almát annyi felé, ahányan vannak a családban, és egyszerre megették, hogy együtt maradjanak.

A karácsonyi asztalra helyezett só a néphagyomány szerint alkalmassá válik tehenek, méhek megvarázslására, gyógyítására, a tojás az állatok egészségét biztosítja. A fokhagymát éjfélkor az állatoknak adták, hogy a rontást távol tartsák vele.





A vöröshagymával a következő év időjárását jósolták meg. A tököt azért helyezték az asztalra, hogy jó módban, egészségben éljenek. Az asztalon lévő bort torok- és fülfájás gyógyítására használták.

Ekevas és patkó is kerülhetett az asztal alá

Az asztal alá szénát, szalmát szórtak, gazdasági eszközöket helyeztek. Ezek lehettek ekevas, járom, lószerszám, borona, asztal lába köré csavart tehénlánc, kaszakő, néhol sodrófa, mángorló, ácsszerszámok... Így próbálták biztosítani, hogy jó legyen a termés, az eszközök tartósak, jól használhatóak maradjanak egész évben.

Az abrosz varázsereje

A karácsonyi abrosz általában fehér, díszítése fehér vagy piros; szőtt, vagy hímzett. A karácsonyi abrosszal kizárólag ekkor terítettek, de évközben is előkerült más céllal. Varázs- és gyógyerejébe vetett hit annyira fontos volt, hogy a beteg embert megdörzsölték vele, átkötötték, betakarták, így gyógyították. Az abrosszal megelőzésképpen is betakaróztak, így próbálták elérni, hogy ne legyenek betegek. A jó termés érdekében ebből az abroszból vetették a búzát.





Kenyérsütéskor sütőabrosznak használták, hogy szépen keljen a kenyér. Úgy tartották, ha kimossák, elmegy a varázsereje; s azt csak a következő karácsonykor kaphatja vissza. A jobb termés reményében a gyümölcsfákra kötözték vagy alájuk szórták a szénát, szalmát.

Az asztalra helyezett magvak célja a jövő évi jó termés, a bőség bevonzása volt. A leszedés után a baromfinak adták a magokat, hogy jobban tojjanak.

Ez lett az ételmaradék sorsa

A karácsonyi abroszon felhalmozódott ételmaradéknak, morzsának mágikus erőt tulajdonítottak, ezért az állatok elé szórták, hogy azok egészségét, termékenységét megőrizzék. Azt tartották, hogy a karácsonyi morzsával együtt az egész év szerencséjét kidobnák. Az asztal leggyakrabban aprószentek napjáig érintetlen maradt. Külön esemény volt az asztalbontás. Miután mindent összepakoltak, a morzsákat egy külön zsákocskába tették. Ezzel visszaállt a hétköznapok rendje, véget ért az ünnep.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
     1/22 oldal   Bejegyzések száma: 216 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 5 db bejegyzés
e hónap: 67 db bejegyzés
e év: 882 db bejegyzés
Összes: 23823 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5593
  • e Hét: 5593
  • e Hónap: 81766
  • e Év: 1366721
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.