Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/36 oldal   Bejegyzések száma: 359 
Nagyboldogasszony ... a magyar nép hivatásá­nak őrangyala.&#
  2020-10-08 09:20:35, csütörtök
 
  Szent István 1038. Nagyboldogasszony napján Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. ,,Nagyboldogasszony ... hitünknek asszo­nya. Az a kereszténység hódította meg a magyart, amely a Szent Szűz alakjával, tiszteletével és szere­tetével köszöntött be a világba.. " - írta Prohászka Ottokár.
Rügyeket hajtottam, mint a szőlőtőke,
virágaim pompás gyümölcsöt termettek.
Anyja vagyok én a szép szeretetnek,
az istenfélelemnek, a beismerésnek és a szent reménynek. (Sir 24, 23-24)

A ,,Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk..." kezdetű Mária-énekünk ,,boldog" jelzője nem csak a latin ,,beata" egyszerű fordítása. A XIII. században ,,gazdag" jelentése volt e szónak; a múlt század végén pedig az áldott állapot jelzésére is használták.
Szent István királyunk halála előtt elmerülvén a gondban, hogy kire maradjon halála után az ország, a nép s az egyház vezetése, védelme, 1038. Nagyboldogasszony napján Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Őseink ezt a fel­ajánlást szent örökségként adták tovább nemzedékről nemzedékre.
A Mária és hazánk népe között élő kapcsolatot a Szent István halálát követő belső villongások sem tudták elhomályosítani. Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új virágzásba borult. Tatárral, törökkel szemben egyaránt Jézus és Mária nevét kiáltva védték életüket, hitüket és övéiket a középkori magyarok. 1693-ban I. Lipót király a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország Szent István-i fölajánlását Máriának.
Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét, s XIII. Leó 1896-ban külön ünnepet engedé­lyezett október második vasárnapjára. Szent X. Piusz az ünnepet október 8-ra tette.
1980-ban II. János Pál pápa október 8-án a Szent Péter-bazilika altemplomában a Magyarok Nagyasszony tiszteletére kápolnát szentelt.
A Napba öltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae jellegzetes ikonográfiája, amelyen a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája került - olvashatjuk Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában.
Mi, magyarok elsőként, ám nem egyedül tiszteljük nemzeti Patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát: Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti patrónaként tisztelni Máriát, s 1916-tól ünneplik; Franciaországot XIII. Lajos király ajánlotta Máriának 1638-ban, és Nagyboldogasszony napján emlékeznek rá; Ausztriát III. Ferdinánd ajánlotta föl Máriának 1647-ben, december 8-ára helyezve ünnepét; Lengyelország Királynőjévé János Kázmér király nyilvánította 1656-ban; 1754-ben a Mexikói Alkirályságot, 1821-ben Mexikót, 1910-ben egész Latin-Amerikát a Szűzanya oltalma alá helyezték, XIII. Leó adta jóváhagyását ahhoz, hogy a Szűzanyát Katalónia és Dél-Ázsia Patrónájaként tiszteljék; valamint hogy az angol püspökök 1893-ban fölajánlják Angliát, melyet attól fogva Mária hozományának tartanak.

*

Részlet Prohászka Ottokár püspök egy beszédéből:
,,Magyarország kis sziget idegen népáradatban, hul­lámok csapdossák; aggodalmak, remények járnak fölöt­tünk... Kilencszázados törté­netünk verőfényében éppúgy, mint mély árnyaiban ott látom alakját, amely az égből leszáll, s megáld; hallom nevét, amely a királyok és hősök nevei mellett és fölött hangzik, mint angyalének; ez az alak, ez a név: Mária. Szent István neki ajánlja föl életének esthajnalán a ko­ronát, hogy valamint neki esti csillaga volt, úgy nemzetének hajnalcsillaga legyen; neki adja át népet, hogy Nagyboldogasszonya, Úrnője legyen.
Nagyboldogasszony ... hitünknek asszo­nya. Az a kereszténység hódította meg a magyart, amely a Szent Szűz alakjával, tiszteletével és szere­tetével köszöntött be a világba. Az az evangélium hódí­totta meg a magyart, amely az angyal köszöntésével kezdődik, amely a Szent Szűz alázatával lép a világba, és amelynek első híve a Szűz, boldog, aki hitt. Nagyasszonynak hívtuk, mert nagy hatalmat föl­ értettük. Hatalmas méltóságából s belső kitűnőségéből (Szeplőtelen, kegyelemteljes, páratlan Szűz, mennybe fölvitt) folyik, ő valóban királyi lélek: Istenhez legkö­zelebb, frigy szekrénye; szívébe vette bele magát az Úr; szeretetét anyai tejjé, bánatát istenanyai könnyé forral­ta. Őt szereti az Úr leginkább... Légy a mi Úrnőnk új századokra, hogy míg Istent keressük, általad megtaláljuk...

Nagyboldogasszony ... a magyar nép hivatásá­nak őrangyala."
Magyar Kurír

 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20  
Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország főpatrónája
  2020-10-07 15:24:01, szerda
 
  Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország főpatrónája 10.08
1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában.
...... ........



...... ........... .....



- Igenaptár oldalon Link

- Útravaló Link

- - Magyar kurír oldalon Link

- Erdő Péter bíboros a 40 éves vatikáni magyar kápolnában: Közös az Anyánk, testvérek vagyunk.
Itt olvasható Link

- Google oldalon írások Link

*
- Böjte Csaba gondolatai
Magyarok Nagyasszonya búcsú, a dévai gyermekotthon ünnepe,
...... ............


Számomra a legszebb női ideál a Boldogságos Szűzanya, ki fiatalon határozottan igent mond az Istennek, vállalkozik a világtörténelem legnagyobb kihívására. Meri vállalni Józseffel az ő férjével a kis Jézust, és a mostoha körülmények dacára, Magnificatot éneklő jó kedvvel végzi feladatát! Mária, minden idők kereszténye számára az örök asszony ideál, aki szeretettel segít a bajban lévőn, férjét szeretve gondoskodik a gyermekéről, ki észreveszi még az idegeneknek is a gondját, baját, nehézségét. Mária elmegy Erzsébethez, a veszélyeztetett kismamához, segít hosszú hónapokon keresztül az ő rokonának. Férjével egyetértésben óvja, védi gyermekét, menekülnek Egyiptomba, s mikor szeme fénye elveszik, mindent félretéve keresi amíg családja újból nem lesz egységes! A kánai menyegzőn kéretlenül segítségére siet a fiatal párnak, hittel megtesz mindent amit tehet! Mária ma is az ő Szent Fia oldalán áll anyai féltő szeretettel, a teológusok egyöntetűen a XX. század prófétájának tartják mindazért, mit a jelenéseivel világszerte tesz értünk!
Istennek hála sok ilyen nagyszerű nőt ismerhettem meg, gondolok itt nagymamámra, édesanyámra és az én sok - sok nagyszerű munkatársamra, akik önzetlenül, nem a saját anyagi érdekeiket, testi kényelmüket, örömüket hajszolták, hanem nagy lélekkel a szolgáló szeretet útján jártak, járnak! Úgy láttam, hogy az a nő, ki vállalja a családjáról való gondoskodó törődést, a vér szerinti vagy fogadott gyermeke mellett az Istentől kapott, Mária által megélt női hivatását, olyan, mint a szélben ringó érett, aranyló búzatábla, bármilyen idős is, öröm vele találkozni!
Néhány ilyen Máriás lelkületű asszonyt, mint lelkipásztor felkészítettem életük utolsó nagy útjára! A haldoklókkal való találkozások számomra ünnepnapok, egy - egy ilyen találkozás egy életre kiható tanulságul szolgálnak! Előttem van egy ilyen több gyermekes nőnek az arca, szinte most is hallom a hangját ahogy szelíden megszólal és mondja: "atya, én nem ártottam se testemnek, se lelkemnek, Istennel megbékélve megyek el ha hív, de ha hagy még néhány évig, akkor szívesen szolgálom gyermekeimet, unokáimat!" Jó volt vele együtt imádkozni, aztán egy pár nap múlva újból meglátogattam, beszélni már nem tudott, én mondtam mellette a rózsafüzér tizedet: "Aki a halottaiból föltámadt!" Rózsafüzér helyett a néni kezét a kezembe véve, az ujjain számoltam az "Üdvözlégy Mária" kezdetű imákat! A puha, meleg kéz ujjait nem kellett én mozgassam, mert minden ámen után, a néni jelezte ujjával, hogy kezdhetem az új imát! A tizedik ima után a keze lehanyatlott, majd néhány órával később drága tiszta lelkét visszaadta a teremtőjének!
Voltam sajnos olyan haldokló nő ágya mellett is, aki ötven valahány évesen, roncsként feküdt elhagyottan egy kis szobában! Nem ismertem őt, egy nagyvárosban lakott, a szomszédok hívtak, hogy hallgassam meg a panaszát! Ültem az ágya mellett és sehogy sem indult a beszéd, ezért körbenéztem, hogy miről is tudnánk szót váltani!? A feje fölött ott volt egy gyönyörű nőnek a fényképe a falon. Rákérdeztem: ő a kedves leánya? "Nem - jött a válasz - az én vagyok, táncosnő voltam, gyermekem soha nem volt, nem engedtem meg, hogy megszülessenek, 28 kaparáson estem túl!" És azzal fal felé fordult és elkezdett keservesen zokogni! Természetesen vigasztaltam! Kértem, hogy bízzon az Istenben, mert Ő aki meghalt értünk a kereszten, nem fog elítélni bennünket! Hallgatott egy darabig, aztán indulatosan felém fordult, csontos reszkető kezével megfogta a csuklómat, ma is érzem hideg, kemény szorítását, és szinte kiáltva mondta: "nem az Isten ítél el, hanem én saját magamat!" És mint egy vulkán tört fel belőle az önmarcangoló, kegyetlen vád, amit én itt nem akarok megosztani! Hosszú percekig hallgattam, vigasztaltam, bátorítottam! Haza felé magamban bandukoltam a teher alatt és úgy éreztem, hogy már ezért a délutánért érdemes volt elvégezni a hat év teológiát!
Az egyetlen, számunkra mindennél drágább életre visszanézni, biztos, hogy nem egyszerű dolog, de tudnunk kell, hogy ez a nap mindannyiunk számára eljön! Ezért, bármennyire megrázó is, minden fiatalt el kellene vinni néhány ilyen haldokló ember ágyához! Ott az elmúlás kapujában lehull mindenről minden fátyol, ott senki nem hazudik se magának, se másnak, mindennek felragyog a maga igazi értéke, vagy hiábavaló, értéktelen semmissége! Nagyon fontos lenne elgondolkodni azon, hogy a múló, buta örömökért megéri odaadni testi, lelki tisztaságunkat, békénket, hogy ne is beszéljünk az örök boldogságunkról!?
A döntés ma még a mi kezünkben van! Alázattal, bölcsen döntsünk a szeretet, a tiszta, maradandó örömök mellett, induljunk el Mária Magnificátot éneklő, az életet gondoskodó jósággal felkaroló, őszinte tisztesség útján. Kisebb testvéri szeretettel, Csaba t.
Videó Link

*
- C. Horváth István Sándor gondolatai
A mai napon Szűz Máriát, a Magyarok Nagyasszonyát ünnepeljük. A magyar nép vallásosságában különleges helyet foglal el a Jézus édesanyja iránti tisztelet, amely egyidős kereszténységünkkel. A keresztény hit terjedésével együtt a Mária-tisztelet is mélyen gyökeret vert népünk lelkében. A Magyarok Nagyasszonya elnevezés azt sugallja, hogy földi hazánk vezetőjének, úrnőjének tartjuk Jézus édesanyját, Máriát. Legyen valóban lelkünk vezetője földi életünk során és mutasson utat számunkra a mennyország felé!
Az ünnep evangéliuma az angyali üdvözlet eseményét, annak kezdetét írja le röviden. Jézus születésének hírüladásakor az angyal ,,kegyelemmel teljesnek" nevezi Máriát. Ez a cím azért illeti meg őt, mert engedelmesen együttműködött az isteni kegyelemmel, nem távolodott el Isten akaratától. Szűz Mária bűntelen élete elsősorban nem a saját érdemének tekinthető, hanem Isten elhalmozta őt kegyelmével és tette őt mindenben alkalmassá arra, hogy a Megváltó anyja legyen. Ugyanakkor mégsem mondhatjuk azt, hogy Mária passzív módon eltűrte, hogy Isten azt tegyen vele, amit akar. Jézus édesanyja emberi akaratát átengedte Istennek, hogy ne a maga erejéből vagy képességeiből történjen vele bármi, hanem Isten segítségével felelhessen meg hivatásának. Mária megérti és elfogadja kiválasztottságát, beleegyezik az isteni akaratba és az Úr alázatos és engedelmes szolgálója lesz. Tanuljuk meg tőle ezt a lelkületet

Imádság
Istenem! Adj szeretteimnek jó egészséget és boldogságot, hitet és szeretetet, igaz lelki életet, ajándékozd nekik békédet, amelyet nem kaphatnak meg a világtól. Engedd, hogy védelmed alatt boldog közösséggé váljunk; hogy mindig szeretettel és hűséggel viseljük el, ami ér bennünket; hogy mindig osztozzunk egymás örömében és bánatában. Adj erőt, hogy amikor szeretteim elcsüggednek és keserű csalódás éri őket, mindig vigasztalást, menedéket, támaszt jelenthessek számukra.

Hanganyag Link

*
Dr. Szederkényi Károly videó Link
...... ........... .......



.........




- Csíksomlyó videó Link
 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20  
Szent István király ünnepe Székesfehérváron
  2020-09-16 17:09:04, szerda
 
  Rövid film összefoglaló Videó Link

Szent István király ünnepén, a város papságával együtt celebrált szentmisét első uralkodónk fejereklyéjének jelenlétében Spányi Antal megyéspüspök. A főpásztor beszédében hangsúlyozta, hogy a szent király olyan keresztény erényeket gyakorolt, amely a magyarok öröksége és amivel az életet, a jövőt szolgálta.
...... ..............

 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20  
Ima Szent István királyhoz!
  2020-08-23 09:17:00, vasárnap
 
  Nemzetünk apostola és hatalmas pártfogója, szeretett királyunk, Szent István király!
Te őseinket a hit világosságára hoztad, megtért népednek templomokat és iskolákat emeltél, szegényeit, árváit és özvegyeit szerető atyaként tápláltad és így műveltté, boldoggá iparkodtál tenni nemzeteket.
A te tömérdek fáradozásod, kiállott küzdelmeid és mindezekkel szerzett nagy érdemeid miatt gyermeki és most is alattvalói bizalommal fordulunk hozzád, ó, apostoli szent királyunk.
Kérünk, ne vond meg hathatós pártfogásodat a te magyar népedtől, melyet annyi munkával megtérítettél.
Kérj számára buzgó apostolokat; eszközöld ki a hit egységét, az erkölcsös életet, hogy üdvösséges törvényeid és az igaz atyai szívedből fakadt intelmeid szerint, a szeretetben egyesülve az egy igaz hitben állhatatosan megmaradjunk, szent életed nyomdokait kövessük és így egykor veled együtt az örök boldogságban Urunkat, Istenünket vég nélkül áldjuk és dicsérjük.
Ámen.
Szent István király és Csíksomlyói Segítő Szűz Mária.
Oltalmazd magyar népünket.
 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20  
Számos nehéz harcot vívott meg Szent István, hogy
  2020-08-23 09:14:06, vasárnap
 
  Számos nehéz harcot vívott meg Szent István, hogy maradandó államot hozzon létre.
Első királyunk, Szent István, a magyar állam alapítójának alakja immár egy évezrede a magyar államiság jelképe. Személyéhez legendák sora kötődik, kis és nagy legendáriuma a szentté avatás előzménye volt. Jobb karja egyházi kultusz tárgya, akárcsak koponyacsontjai. Első királyunk legfőbb történelmi érdeme a magyar állam megalapítása, kiépítése, megszilárdítása és európai integrálása, sikereinek titka egyensúlyteremtő képességében rejlett. Intelmeinek legtöbbet idézett gondolata: az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és erőtlen.
969-ben született Esztergomban Vajk néven. Apja, Géza nagyfejedelem a hagyomány szerint Árpád vezér dédunokája, anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák leszármazottja volt. Géza felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól. Ottó Bruno Sankt Gallen-i szerzetest küldte Magyarországra térítő püspökként, aki megkeresztelte Gézát és udvarának tagjait, ám a fejedelem még holtáig áldozott a pogány isteneknek is.
Vajk a keresztségben - Szent István vértanú nyomán - az István nevet kapta. (Vajkot a hagyomány szerint Vojtech prágai püspök, a későbbi Szent Adalbert keresztelte, más források szerint bérmálta.) Géza a fiát a bajor herceg - a későbbi II. Henrik császár - nővérével, Gizellával házasította össze; ekkor számos német lovag érkezett az országba, akik István seregének a magvát alkották.
István atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, amit a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi örökösödési rend alapján fegyverrel vitatott. István a veszprémi csatában legyőzte Koppányt, tetemét felnégyeltette, és egyes tagjait az ország legfontosabb erősségeinek - Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár - kapujára függesztette ki.
István 1000 karácsonyán vagy 1001. január elsején koronáztatta meg magát Esztergomban. A koronát II. Szilveszter pápától kérte, ami azt is jelentette, hogy az országot a római egyház és nem a német-római császár védnöksége alá helyezte. Lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, létrehozta a várispánságokat (megalapozta a megyerendszert), kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi érsekséget és a püspökségeket latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Megújította a 996-ban alakult pannonhalmi apátság kiváltságait, bencés monostorokat alapított, amelyek idővel az írásbeliség műhelyeivé váltak.

A cikk folytatása és az ide tartozó írások Link
 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20  
A Szent Jobb-körmenet története
  2020-08-22 19:29:59, szombat
 
  Bár a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében az idén elmarad a hagyományos augusztus 20-i Szent Jobb-körmenet a Szent István-bazilika körül, idézzük fel a nagy múltú szokás történetét.
Bár a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében az idén elmarad a hagyományos augusztus 20-i Szent Jobb-körmenet a Szent István-bazilika körül, idézzük fel a nagy múltú szokás történetét.
A XIX. század második felében kezdett kialakulni a Szent István-kultusz lényeges eleme, a Szent Jobb ereklyéjének körmeneten való körülhordozása. Ez a szokás amúgy az ereklyekultuszhoz szervesen hozzátartozik; a Szent Jobbal kapcsolatban valószínűleg azért jelentkezett viszonylag későn, mivel nem egy állandó helyen őrizték, sőt folyton az eltűnésétől, elrablásától rettegtek. A körmenetek a várkápolnabeli őrzés idején kezdődtek meg: az 1862-től a ma is használt Lippert-féle rekeszzománcos ereklyetartóban vitték a Szent Jobbot a Mátyás-templomig és vissza.
A Szent Jobb első magyarországi ,,körútja" az 1771-es Raguzából (Dubrovnik) történő hazahozatalakor kezdődött, amikor Győrött és Pannonhalmán több napig mindenki által megtekinthető és tisztelhető volt. Rendszeressé azonban csak 1891. augusztus 20-a után váltak, miután Szent István napját hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánították.
1944 őszén a koronázási jelvényekkel együtt a Szent Jobbot is elvitték Budáról, sőt az országból is. 1945. augusztus 19-én a salzburgi érsek segítségével hozták vissza az ausztriai Mattsee-ből, így a második világháború utáni első augusztus 20-án már ismét körmenetben vitték végig a romos utcákon - ezúttal azonban nem a budai várban, hanem Pesten, a Ferencesek temploma és a Szent István-bazilika között. A következő évben ismét a bazilika környékén volt a körmenet útja.
1947-ben maga Mindszenty József bíboros vezette a tömeget a bazilikától a Hősök teréig. Ekkor közel félmillió ember vett részt a Szent István-napi körmeneten. A következő évben a kommunista vezetők már nem engedélyezték a felvonulást vallási és nemzeti tartalma miatt. 1950 és 1989 között ez a nap a népköztársaság ünnepe volt, és az ,,Alkotmány napjának", ,,az új kenyér ünnepének" nevezték.
Több mint negyven évi szünet után, 1989. augusztus 20-án rendezték meg újra a Szent Jobb-körmenetet. Többet jelentett ez akkor egy vallásos rítus fölelevenítésénél, mert nemcsak a hívek vettek részt az ünnepségen, hanem állami vezetők is.
1988-ban a 950. évfordulón a Szent Jobb ismét elkerült őrzőhelyéről, s az ország minden székesegyházába, valamint Pannonhalmára is eljutott.
1990 óta augusztus 20-a ismét Szent István ünnepe Magyarországon. Az egyik legfontosabb budapesti esemény, a Szent Jobb-körmenet immár hagyományosan a bazilika elől indul: elöl István király jobb kezének ereklyéje, mögötte pedig keresztény hívők és vallásukat nem gyakorlók ezrei a Szent István tér - Zrínyi utca - Október 6. utca - József Attila utca - Nádor utca - Október 6. utca - Zrínyi utca - Szent István tér útvonalon.
A 17 órakor kezdődő ünnepi szentmisét idén is megtartják, de a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében nem a bazilika előtti téren, hanem zárt körben magában a Szent István-bazilikában. A hívek és az érdeklődők a Duna Televízió és a Magyar Katolikus Rádió élő közvetítésén keresztül kapcsolódhatnak be a szertartásba, amelyen Kovács Gergely gyulafehérvári érsek mond szentbeszédet. A szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, aki a magyar nemzetért könyörgő liturgiát követően a Szent Jobb-ereklyével áldást ad a templomban lévőkre és mindazokra, akik a televízión vagy a rádión keresztül kapcsolódnak be az ünnepbe.


Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, MK
Magyar Kurír 2020.08.22

Ide tartozó cikk Link
 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20  
Horváth Piroska: Új kenyér köszöntő…
  2020-08-22 08:21:08, szombat
 
  Örökségünk

Parányi sóhajt nyög, megzizzen a szalma,
hegyes tarló szusszan - aratásnak vége...
...becsület, kitartás, a munka szorgalma -
beragyogja tiszta Magyar égnek kékje.

Magyar föld gazdájáé szeretne lenni,
szorgos emberé, kinek kérges a keze -
jobban senki nem tudja a kaszát fenni...
...mint borotva vág, józan paraszti esze,

felőrölte a gond - megtörte erejét,
mint aranyszemeket a morajló malom,
roppant a gyémántcsont - tűrte a nehezét...
...ember legyen földjén, ne egy igás barom,

ragyogó, friss hajnalfény harmatot fakaszt,
reggel illatára dalolnak a rigók,
magyar asszony, kerek kenyereket dagaszt,
cipók sorakoznak - kövér, formás cipók,

aranyszínre sülnek, mint a nap korongja,
mosolygós, ropogós, jó magyar kenyerek,
a kemence izzik - hangosan morogja...
... nyíltszívű emberek, dolgos a kezetek...

...szomjukat oltsa a piros bor zamata,
hófehér kenyérbél testüket táplálja,
smaragdzöld legyen az új világ tavasza -
jó, kövér Magyar föld biztos meghálálja!

Csöpp, nap-szívta hajú, maszatos gyermekek,
ropogós vekniből nagyokat harapnak,
pufók, rózsás-arcú - acélos jellemek...
magyarnak születtek, magyarnak - szabadnak,

gazdájáé lenne a kövér, Magyar föld,
azé, ki megöntözte verejtékével,
táplálta kitartás a vetést - tengerzöld,
átfestette a tarlót bíborvérével,

talpuk alatt lüktet az otthonunk lelke,
ó, édes, szép hazánk - nőjön a gabona,
áldja meg munkájuk - magyarok Istene,
övék e drága föld - nemzetünk vagyona,

...piros vér buggyant ki megfeszült eréből -
hófehér sifonnal kötözte az asszony,
húzta az igáját - zöld lett a reménytől
a tiszta, Magyar föld - örökül maradjon!

Forrás Meglepetésvers
 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20  
Mészárosová Melinda: Augusztus 20.
  2020-08-22 08:15:28, szombat
 
  Új lett a kenyér,
jó magyar, vegyél,
összeér két tenyér,
szentelt, egyél!

István fejére korona,
magyarnak, ej, otthona,
Szent lett István,
magyar király!

Él az állam,
ünnep a várban,
szikrázó tűzijáték
magyar hazában!

Forrás Meglepetésvers
 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20  
Szilágyi Domokos: Új kenyér
  2020-08-22 08:14:33, szombat
 
  Mosolyog a nyári dél,
az asztalon friss, fehér
új kenyér-
Honnan van az új kenyér?

Három traktor földet szántott,
a vetőgép búzát vetett,
felhő hullatta az esőt,
nap hullatta a meleget.

Szökkent a szár szép magasra,
jött a kombájn, learatta,
learatta, kicsépelte,
a gőzmalom megőrölte,
teherkocsi hazahozta,
anya pedig megsütötte

Mosolyog a nyári dél,
az asztalon friss, fehér
új kenyér.

Forrás Meglepetésvers
 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20  
Kovács Sándor - A Nemzet kenyere
  2020-08-22 08:13:41, szombat
 
  Érkezik a búza,
Jön minden irányból!
Kárpát-medencének
Távoli sarkából.

Ott termett e búza,
Hol magyarok élnek.
Búzavetés közben,
Magyarul beszélnek.

Boldogan adják ők,
Tettük szív és lélek.
Azt is jelzik ezzel,
Hogy még vannak, élnek.

Magyar ember veti,
Majd később aratja.
Magyar ez a búza,
Senki nem tagadja!

Háromszínű szalag
Díszít minden zsákot.
Gyorsabban ver szívem,
Mikor ilyet látok.

Messziről jött búzák,
Egy malomba mennek
És az őrlés folytán
Összekeverednek.

Összekeverednek
És együtt maradnak.
Nem válnak szét soha -
Egymásba porlanak.

Kenyér illat terjeng
Es pékség melege -
Kemencében van már
A Nemzet kenyere.

Oly szép ez a kenyér -
Mintha álom lenne.
Tizenötmillió
Búzaszem van benne.


Forrás Meglepetésvers
 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20  
     1/36 oldal   Bejegyzések száma: 359 
2021.03 2021. április 2021.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 745 db bejegyzés
Összes: 47466 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2326
  • e Hét: 6935
  • e Hónap: 16828
  • e Év: 311390
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.