Regisztráció  Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/31 oldal   Bejegyzések száma: 307 
A hőlégballonos
  2018-07-31 23:40:45, kedd
 
  Schäfer István: A hőlégballonos

Egy férfi eltéved a hőlégballonjával.
Lejjebb ereszkedik, lenn a földön meglát egy nőt, és odakiált hozzá:
- Elnézést, tudna nekem segíteni? Megígértem egy barátomnak, hogy találkozom vele egy órával ezelőtt, de eltévedtem, és most
azt sem tudom, hogy hol vagyok.

A nő a földön így felel:
- Ön egy hőlégballonban tartózkodik, körülbelül 10 méterrel a talaj felett. Az északi szélesség 40. és 41., illetve a nyugati hosszúság
59. és 60.foka között van.
- Maga biztosan mérnök - mondja a hőlégballonos férfi.
- Az vagyok - feleli a nő - Honnan tudta?
A hőlégballonos férfi így válaszol:
- Minden, amit mondott nekem, technikailag korrekt, de fogalmam sincs, hogy mit kezdjek az Öntől kapott információkkal, és az a
helyzet, hogy még mindig nem tudom, hol vagyok. Őszintén szólva, nem volt túlzottan segítségemre. Csak feltartott az utamban.
A nő erre így vélekedik:
- Maga pedig szerintem politikus.
- Igen, - bólint a hőlégballonos férfi egyetértően - de ezt honnan tudta?
A nő azt feleli:
- Nem tudja, hogy hol van, sem azt, hogy hová tart. Jelenlegi pozíciójába a kedvező széljárás sodorta. Olyan ígéretet tett,
amiről fogalma sincs, hogy hogyan fogja betartani, és a maga alatt lévő emberektől várja, hogy megoldják az Ön problémáit.

Igazság szerint pontosan ugyanabban a helyzetben van, mint mielőtt találkoztunk, de állítása szerint most már én tehetek róla.....!
 
 
0 komment , kategória:  Írások  
Csak magyarul beszélőknek...
  2018-07-12 23:51:50, csütörtök
 
  A Tál család.


Tudjátok, hogy hány tagja van a mi családunknak ?


Először is itt van az öreg Dik Tál, aki mindent irányítani akar, aztán ott van Protes Tál bácsi és fivére Szabo Tál, akik folyton ellenszegülnek és mindent meg akarnak változtatni.

A húguk, Irri Tál, nyughatatlan baj keverő a két fiával, Inzul Tállal és Molesz Tállal együtt. Valahányszor felmerül egy új kérdés, Hezi Tál és felesége, Vege Tál, meg annak a testvére Lamen Tál várni akar vele még egy évet.

Aztán ott van Imi Tál, aki folyton arra törekszik, hogy a mi családunk pontosan olyan legyen, mint az összes többi.

A kényeskedő Affek Tál néni túl sokat képzel magáról. Iker öccsei, Garan Tál és Han Tál pedig hamis ígéretekkel próbálnak elkábítani mindenkit.

De azért nem minden család tag rossz. Asszisz Tál rokonunk például kifejezetten segítőkészen intézi az ügyes-bajos családi ügyeket. Ros Tál és Szelek Tál viszont már nem mindenben vesznek részt szívesen.

A dúsgazdag üzletember nagybácsi, Invesz Tál anyagi hozzájárulására mindig lehet számítani, csak az a zsugori öccse, Limi Tál folyton igyekszik visszafogni adakozó kedvét.

A remek politikai érzékkel megáldott Reprezen Tál kiválóan képviseli a családot különféle rendezvényeken. Az elkötelezett Agi Tál nővérem élen jár a meggyőzésben, de Reflek Tál igyekszik folyton ellentmondani neki. Medi Tálhoz bármikor fordulhatunk átgondolt és megnyugtató tanácsokért.

Szalu Tál unoka öcsém éppen katona idejét tölti a hadseregben.

Bevásárolni Kós Tál nagynéném szokott a piacon, mert ő mindig tudja, hogy mi mennyibe kerül, és általában Lici Tál is elkíséri, mert nagyon szeret alkudozni a kofákkal.

A kitűnő hanggal megáldott Kán Tál folyton dalol, zenész fivére Trombi Tál pedig hangszeren kíséri (a kamasz Mu Tál átmenetileg nem énekel velük.)

Sajnos a múlt év során három család taggal is kevesebben lettünk: két unokatestvér, Dezer Tál és Konver Tál külföldre távozott, a kilencven éves Exi Tál néni pedig végelgyengülésben elhunyt. Őt az utolsó időkben már csak Ágy Tál vigasztalta.

(A világ melyik nyelve tud még ilyeneket?)
 
 
0 komment , kategória:  Írások  
Minden kapcsolat...
  2018-07-12 23:47:33, csütörtök
 
  Minden kapcsolat, történés valahonnan valahová tart.
Erre kell figyelni. Úton vagyunk-e még? Vagy már csak ismételjük magunkat?
Mit "hoz ki" belőlünk az együttélés? Jót?
Előre lépést, derűt, szabadságot, munka képességet?
Rosszat? Idegességet, beszűkülést, rosszkedvet?
A kapcsolat változik, és benne változunk mi is.
Előfordulhat, hogy az utak szétágaznak.
Ha tartósan úgy érezzük, hogy már nincs dolgunk egymással,
harag és gyűlölet nélkül is el lehet búcsúzni.
Azonban sokszor a másikra haragszunk, mert nem olyan vagy nem vált olyanná,
amilyennek elképzeltük.
Pedig nem tehet arról, hogy nem vagyunk elég jó ember ismerők, és olyat kértünk,
amit nem tud megadni.
Elmenni könnyen kell, ahogy a levél leválik a fáról.
Elmenni egyszer szabad csak és véglegesen.
Egy fog húzás rossz, de elviselhető.
De ha mindennap húznának rajta egy keveset - azt nem lehetne kibírni.
Az ilyenfajta szétválásban tönkremegy két ember.

Popper Péter
 
 
0 komment , kategória:  Írások  
Fohász
  2018-06-29 23:11:27, péntek
 
  Antoine de Saint-Exupery: Fohász


Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak
erőt kérek a hétköznapokhoz.
Taníts meg a kis lépések művészetére!

Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és
forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és
tapasztalatokat!
Segíts engem a helyes időbeosztásban!

Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú
vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!
Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak
átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem
a váratlan örömöket és magaslatokat!

Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,
kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó
ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!

Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő
bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások
mondják meg nekünk.

Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit.
Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.

Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb
és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!

Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és
a megfelelő helyen - szavakkal vagy szavak nélkül - egy kis jóságot
közvetíthessek!

Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől!
Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!
Taníts meg a kis lépések művészetére!
 
 
0 komment , kategória:  Írások  
Unicornis
  2018-06-21 23:40:40, csütörtök
 
  Hamvas Béla: Unicornis(részlet)





Életem legnagyobb nehézségéről szeretnék beszámolni.
Reggel, amikor felébredek, önkéntelenül a tegnapi napot akarom
megismételni.
Minden nyáron a tavalyit.
Minden gondolatomban az előbbit. Életemben az apámét.
Ismételni. Örökké ismételni.

A világegyetem keringésében élünk és mindnyájan örökké
keringeni akarunk.
Fölkelni, mint a nap, és lenyugodni és ismét fölkelni.
Kitavaszodni és megérni és a hó alatt szundikálni és megint
kitavaszodni.
Élni, a halálban erőt gyűjteni és újra születni.

Életem legnagyobb összeütközése a mindig újjal volt.
A pillanattal. A váratlannal, a kényelmetlennel, a
kiszámíthatatlannal, a meghökkentővel.
Ez volt az, ami gondolkozásra kényszerített.
A thaumedzein - a megrendítő. Mindig ismételni akartam.
Keringeni.
És a pillanatban levő mindig új rázott fel.

Amíg rájöttem, hogy két különböző világról van szó.
Az ismétlés világa a törvényé, a kiszámíthatóé, a reinkarnációé.
A körben való mozgás.

A mindig új világa pedig a szabadságé, a személyiségé a
kiszámíthatatlané, a kegyelemé.
Egyszer. Mindig csak egyszer. Mindig először, mindig utoljára.

Nem a törvényt keresni. Szabadnak lenni.
Nem alkalmazkodni. Elhatározni.
Nem a megszokás.
A váratlan. A kaland. A veszély. A kockázat. A bátorság.

Azt hiszem, az ismétlés világa és a mindig ú j világa között az az
egymást kizáró viszony áll fenn, mint a nem-keresztény és a
keresztény világ között. A nem-keresztény világ a törvényen és
az ismétlések szabályosságán nyugszik. A keresztény világot a
kegyelem meghökkentő betörése tartja fenn.

A törvény embere a szabály embere.
A kiszámítható. A karakter. A szám.
A szabadság embere az infinitezimális szubjektum.
A kiszámíthatatlan. A szabad.
 
 
0 komment , kategória:  Írások  
A tavasz nem csak önmagában szép
  2018-05-24 23:50:55, csütörtök
 
  A tavasz nem csak önmagában szép




"A tavasz nem csak önmagában szép, nem csak önmagáért szereted. (...) A tavaszban ugyanis már ott van a nyár ígérete. A ragyogó napsütésé, a melegé, az életé. Még nincs nyár, de már tudod, hogy jön, hogy az következik. Így a boldog várakozás ideje is a tavasz. És így kétszeresen szép. De van egy még szebb tavasz. Ami a szívedben, a lelkedben ébred. És ez a tavasz a legszebb, a legfontosabb. Mert ha a szívedben, a lelkedben tavasz él, akkor az ablakon túl lehet tél, lehet vihar, lehet bármi... ha kinézel, te csak virágzó magnóliát, nyíló virágokat, repdeső katicákat, csörgedező patakot látsz. Mert a lelkedből látod. A tavaszt. Szíved tavaszát. "
( Csitáry-Hock Tamás )

Forrás:http://istenszeretet1janos.blogspot.hu/
 
 
0 komment , kategória:  Írások  
Mese egy gondolatról
  2018-03-16 23:37:35, péntek
 
  Mese egy gondolatról.

Ott feküdt magányosan a Mamut fenyők óriás magas lombjai közt. Világos gyöngyhaja fátyolként omlott a fűre s mint a kavicsokon átbukó patak, csillogott a hold naptól lopott ragyogásában.
Karjait tárva szórta szét lelkét a tisztáson. A csendzajt csak szívverésének hangja törte meg. - Mintha a déli Indiánok dobjait hallaná...
Süvítő hűvös szelek szelídítették a tornyos fák éles, karmoló tűleveleit.
Az égi fények tánca megbűvölt mindent mi élt s mi szerelmes volt lényében. - Tűzijáték, szikrát szóró szekerek, ezüstös füst, SZERETET! Örvendezik az ég! Boldog s mulat! Mily szép... S az éjszaka kormos sötétjében küzdenek, mert látszani s fényleni szeretnének. Mennyi kitartás, akarat s erő...
Aranyló por hullott alá a fenti bálból, beterített mindent mi földi s halandó.
S a tisztás volt és létezett. Ő teremtette... magának.
Forrás:tearofjoy.blog.hu



 
 
0 komment , kategória:  Írások  
Légy ajándéka Mindenkinek!
  2018-03-16 23:24:01, péntek
 
  Légy ajándéka Mindenkinek!


"Keresd az Isteniséget. Csak igazat szólj. Csak szeretet jegyében cselekedj. A szeretet Törvénye szerint élj, most és mindörökké. Adjál mindent, de semmit ne kérj. Kerüld azt, mi evilági. Ne fogadd el azt, mi elfogadhatatlan. Tanítsd mindazokat, akik Rólam akarnak tudni...


Életed minden pillanatát tedd a szeretet forrásává.
Minden pillanatodat fordítsd a legmagasztosabb gondolatokra, a legmagasztosabb
Szavakra, a legmagasztosabb cselekedetekre. Ezáltal dicsőisd Szent Önmagadat, és ezáltal dicsőíts Engem is.
Hozz békességet a földre azáltal, hogy békességet hozol mindazok számára, kiknek életét megérintetedd.
Légy maga a békesség.
Érezd át és fejezd ki Isteni Kapcsolatodat a Mindennel, és minden személlyel, hellyel és dologgal.
Ragadj meg minden körülményt, mondj magadénak minden vétket, oszd meg örömödet, elmélkedj minden titkon, képzeld magad mindenki helyzetébe, bocsáss meg minden sértést ( beleértve a sajátodat is ) gyógyíts meg minden szívet, tiszteld minden egyes ember igazát, imádd minden egyes ember Istenét, oltalmazd minden egyes ember jogait, vigyázd minden egyes ember méltóságát, segítsd minden egyes ember érdekét, elégítsd ki minden egyes ember szükségletét, fogadd el minden egyes ember isteniségét, ossz áldást minden egyes ember számára, és hirdesd meg minden egyes ember jövőbeli világosságát Isten Szeretetének bizonyosságában.
Légy élő és lélegző példája a Legmagasztosabb Igazságnak, amely tebenned lakozik.
Szerényen szólj önmagadról, különben Legmagasztosabb Igazságodat hencegésnek fogják venni.
Halkan szólj, különben azt fogják hinni, hogy csak figyelmet követelsz.
Gengéden szólj, hogy mindenki megismerje a szeretetet.
Nyiltan beszélj, különben azt fogják hinni, hogy rejtegetnivalód van.
Őszintén szólj, hogy senki se érthessen félre.
Gyakran szólj, hogy szavaid eljussanak mindenkihez.
Tiszteletteljesen szólj, hogy senki se fosztassék meg a tisztelettől.
Szeretetteljesen szólj, hogy minden szavad gyógyíthasson.
Énrólam szólj minden szavaddal.
Tedd egész életedet ajándékká. Soha ne feledd, te magad vagy az ajándék.
Légy ajándéka mindenkinek, aki életedbe lép, és akinek életébe te belépsz.
Óvakodj attól, hogy bárkinek az életébe lépj, ha nem lehetsz ajándéka is egyben.
( Mindig lehetsz ajándék, mert mindig az ajándék vagy, de néha nem veszed ezt tudmásul. )
Amikor valaki váratlanul lép az életedbe, mindig keresd az ajándékot, amiért eljött hozzád.


Milyen csodálatos megfogalmazás.


Mi egyébért jönne hozzád bárki ?
Mondom néked: mindenki, aki hozzád jön, azért jön, hogy ajándékot kapjon tőled.
Miközben így tesz, ő is ad neked egy ajándékot, azt az ajándékot, hogy megtapasztalod és teljesíted azt, Aki Vagy.
Amikor meglátod ezt az egyszerű igazságot, amikor megérted, meglátod a legnagyszerűbb igazságot, ami létezik:


NEM KÜLDTEM RÁTOK SEMMIT,
CSAK ANGYALOKAT."


Neal Donald Walsch : Beszégetések Istennel
(Forrás: Ahogy érzed - Pemke)



 
 
0 komment , kategória:  Írások  
Hazatérés
  2018-03-16 22:59:07, péntek
 
  Hazatérés

Egy kép margójára megírt pici történet... Olvassátok sok szeretettel!


Heten voltak.

Nem tudta hányad magával van ebben a kellemes meleg és sötét kuckóban, csak azt érezte hogy nincs egyedül.
Aztán furcsa sikamlós érzés élményét élte át, és hirtelen világosság támadt. A túl erős fénytől ki sem tudta nyitni a szemét.Mikor ezt a fényt kis szemhéján át megszokta, lassan kinyitotta ablakocskáját a nagyvilágra. Hat fekete szőrcsomó volt rajat kívül a meleg anyaölben. Finom volt az anyatej, és a meleg test amihez simulhatott, biztonságot nyújtott neki.

Eggyel többen vannak - hallotta többször az emberi hangot. Telt-múlt az idő. Lassan kicsit már ugatni is megtanult, mint a testvérei is. Majd eljött a nap, mikor dobozba tették - s elvitték a biztonságos helyről - hiába tiltakozott nyüszítve. Valamit a nyakába kötött a Gazda, és egy elhagyatott parkban egy kerítéshez kötötte.
Az ismert parancsszó is elhangzott: Maradsz! és a Gazda elment...

Várt... már éhes, szomjas volt de nem jött érte az ember. A kötél fogva tartotta, pedig biztos hazatalálna - érte sem kéne jönni! Később elaludt... Puha kezek simogatására ébredt. Kedves kis hang szólt hozzá és egyre Buksikámnak nevezte őt. Jó illata volt, olyan IGAZI GAZDI-szagú volt a kislány. S az orra nem csapta be!
A kislány elkötötte a kerítéstől a rabságot okozó spárgát, kis karjaival ölbe vette és csak annyit mondott:
Most Hazamegyünk!

(Forrás: Ahogy érzed - Wágner Veromika)



 
 
0 komment , kategória:  Írások  
A farkas és a rózsa
  2018-03-04 23:16:12, vasárnap
 
  A farkas és a rózsa.



Hogy került oda, senki sem tudta, de egyszercsak ott volt a tisztáson. Egy
gyönyörű virág. Egy fehér rózsa.


A farkas vette észre először. " Milyen szép ! " - gondolta - " Milyen kecses ! "
Aztán lassan a többi állat is felfedezte.


- Milyen egyszerű ! - mondta a páva - Semmi szín, semmi különlegesség !


- Közönséges ! - rikácsolta az öreg, csúf és kopasz keselyű - Hát hogy néz ez ki ?


" Mind ilyenek vagytok. " - hgondolta a frakas a fák közül - " Nem veszitek
észre magatok körül a szépet és a jót. " A társasághoz hamarosan csatlakozott a
vaddisznó, a róka és a medve is.


- Ez meg micsoda ? - fanyalgott a róka - Semmi keresnivalója nincs itt.


- Csúnya ! - röfögte a vaddisznó - És ráadásul útban van.


A rózsa bánatosan lehajtotta fejét. Szirmai közül, mintha csak egy könnycsepp
lenne, egy vízcseppecske hullott a földre. " Hát nem látjátok, hogy fáj neki ? "
- gondolta a farkas - " Miért kell bántani ? "


- Nem szeretem a virágot ! - dörmögte a medve - Tépjük ki !


Azzal lehajolt, hogy leszakítsa a rózsát, de egy tövis megszúrta az ujját.


- Nézzétek ! - bömbölte, és magasba tartotta a mancsát - Megszúrt !


- Szóval még veszélyes is ! - jegyezte meg a róka - Ki kell írtani !


A vaddisznó felhorkant, rávetette magát a virágra, és kíméletlenül a
földbetaposta. A többiek megtapsolták.


A farkas üvölteni tudott volna tehetetlen dühében. " Elpusztították, csak azért,
mert más volt mint ők ! " Megvárta amíg az utolsó állat is távozik a tisztásról,
aztán előjött a fák közül. Odament az összetört, meggyalázott virághoz,
gyengéden felemelte a földről. Óvatosan a szájába vette, és elügetett vele.


Otthon, az odúja előtt egy kis gödröt kapart a rózsának, és belefektette.


- Isten veled, kis virág ! Nem érdemelték meg, hogy nekik nyíljál ...


Miközben betemette a sírt, úgy érezte, lelkének egy darabja is ottmaradt a
földben, a rózsa mellett.


Másnap reggel, amikor kilépett szerény hajlékából, nem akart hinni a szemének. A
fehér rózsa ott pompázott az odúja előtt, szirmain apró gyémántokként csillogtak
a harmatcseppek. A farkas csak állt némán, a virágot nézve. Hirtelen furcsa
melegséget érzett a szemében : életében először, sírni kezdett.



 
 
0 komment , kategória:  Írások  
     1/31 oldal   Bejegyzések száma: 307 
2018.07 2018. Augusztus 2018.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 21 db bejegyzés
e év: 2001 db bejegyzés
Összes: 32046 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 610
  • e Hét: 7737
  • e Hónap: 36344
  • e Év: 1111653
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.