Regisztráció  Belépés
brozsika.blog.xfree.hu
"Ne arra áhítozz, hogy könnyebb legyen, hanem arra, hogy ügyesebb légy! Ne kevesebb gondot, hanem több hozzáértést kívánj! Ne kevesebb kihívásra számíts, h... brozsika Rózsamama
1954.12.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
nem csak a tinédzsereket érin
  2008-11-01 10:11:32, szombat
 
  A pattanások kialakulása az egyik leggyakoribb bőrelváltozás, amelynek alapja a bőrben található faggyúmirigyek túlzott váladéktermelése. A kórkép kialakulásával és megelőzésével kapcsolatban azonban számos kérdés, tévhit és feltételezés él. Cikkünkben áttekintjük ezeket az állításokat, felvetéseket, és egyben ismertetjük az ilyenkor megfelelő arcápolás és tisztítás alapvető szabályait.
A pattanás nem csak a tinédzsereket érinti

Az emberi bőr felépítése és funkciói
Korpásodás
Serdülőkorban a bőr elszarusodásának mértékét jelentősen fokozó androgén hormonok szintje nagymértékben megváltozik, így a faggyúmirigy- túlműködés - orvosi nevén: akne - képe ekkor kezd el kialakulni. Ennek megfelelően a 12 és 24 év közöttiek több mint 85%-ának van pattanása. Számos tanulmány azt mutatja, hogy a legtöbb érintett iskoláskorú családjában is gyakoriak a bőrproblémák, ezért akiknek a szülei fiatalon hasonló gondokkal küzdöttek, az maga is komoly akne problémákra számíthat. A bőr ilyen irányú elváltozása egyébként 20, illetve 30 év fölött is elkezdődhet, amit jól mutat, hogy becslések szerint hazánkban jelenleg minden negyedik 25 és 44 év közötti felnőtt - férfiak és nők egyaránt - küzd pattanásokkal.

Nem az arcon lévő szennyeződések felelősek a pattanásokért
Az arc szennyezettségének mértéke nem befolyásolja a faggyúmirigy-túlműködés kialakulását. A pattanások létrejöttét ugyanis elsősorban a hormonok, a faggyútermelés, a bőr elszarusodásának menete, a bőr járulékos baktériumflórája és az esetleges bakteriális felülfertőződés együttesen határozzák meg. A betegség első lépéseként még csak mikroszkopikus, a bőr mélyében kiinduló elváltozásról van szó, amikor a kóros mértékű elszarusodás elzárja a faggyúmirigyek kivezetőcsövét. A faggyúmirigyek működéséről és szerepéről korábbi cikkünkben részletesebben olvashat.
Mitesszerek és pattanások

Az előbbiekben leírt folyamat során kialakuló aknét megjelenése alapján a felszínes és a mély típusokba soroljuk. Az előbbi esetben a fehér (zárt) vagy fekete (nyitott) mitesszerek a jellemzőek, amelyek képződése során az elhalt hámsejtek a faggyúval összekeveredve - egy dugóhoz hasonlóan - eltömítik a faggyúmirigy kivezetőcsövét. Ez az elzáródás a bőr mélyébe zárja a faggyúból, elszarusodott hámból és baktériumokból álló együttest, amelyben a kórokozók a faggyút alkotóelemeire, vagyis zsírsavakra kezdik bontani. Az utóbbi folyamat miatt gyulladás, majd a mitesszereknél nagyobb méretű, vörös színű és érintésre gyakran fájdalmas pattanások jönnek létre.

Pattanásos, gyulladt fejbőr a homlokon
A mitesszerek és a pattanások az arc mellett megjelenhetnek a vállon, a törzsön, a nyakon, illetve ritkább esetben a mellen is. Kezelés nélkül a pattanások elfertőződése olyan mértékű lehet, hogy nagy mennyiségű genny is a bőr alá záródhat. Ez utóbbi esetben beszélünk a mély akne kialakulásáról, amely feltétlenül bőrgyógyászati kezelést igényel.

A túlzottan gyakori arctisztítás csak rontja a tüneteket

Ha túlzásba visszük az arcmosást, akkor a természetes faggyúréteget is lemossuk az arcunkról, és emiatt a faggyúmirigyek még több olajszerű váladékot fognak termelni, sőt a bőr pórusai is kitágulnak, hogy a termelt olajtartalmú váladék könnyebben a bőr felszínére kerülhessen. A bőrgyógyász szakemberek ezért naponta legfeljebb kétszer ajánlják az arcmosást.

Ne használjunk zsíros kozmetikumokat!

A mitesszereket és pattanásokat tartalmazó bőrfelületet bőrbarát, lehetőleg illatszermentes, nem allergizáló arctisztító tonikkal vagy folyadékkal mossuk le naponta két alkalommal, ébredés után és lefekvés előtt. A szappanos arcmosás csak árthat a bőrnek, mert túlzott zsírtalanítása révén fokozza a bőr faggyútermelését. A zsíros, olajos alapú kozmetikumok is bizonyítottan rontják ezt az állapotot, hiszen szintén fokozzák az arcbőr elzsírosodásának mértékét. A bőr zsírosodásánál fontos és praktikus tényező a haj hosszúsága, a lelógó hosszú haj ugyanis könnyen zsírosodik és tömíti el a pórusokat, valamint a faggyúmirigyek kivezető csöveit, ezért ezt is figyelembe kell vennünk, mint a pattanások kialakulásának egyik lehetséges tényezőjét.
A baktériumok is felelősek a pattanások kialakulásában

Az egészséges bőr felszínén betegséget nem okozó (apatogén) hasznos baktériumok élnek. Ezt a jellegzetes mikroflórát különböző Staphylococcus- és Propioni-baktériumtörzsek alkotják, amelyek segítik a bőr normális működését, illetve a gombák elleni védekezésben is jelentős a szerepük. A "hasznos" baktériumflóra megszűnése vagy túlszaporodása azonban komoly bőrbetegségek , illetve az akne kialakulását vonhatja maga után. Az oxigénmentes környezetet kedvelő Propionibacterium acne a szőrtüszőkön át a faggyúmirigyekbe jutva gyulladáskeltő, irritáló anyagokat termel, amelyek jelentősen rontják a már meglévő tüneteket is.
nyomkodás, dörzsölés csak ronthat a helyzeten


 
 
0 komment , kategória:  betegségek  
A marihuána hatóanyaga
  2008-08-16 10:03:36, szombat
 
  A marihuána hatóanyaga megfékezheti a vastagbélrákot

A marihuánában lévő vegyületek megfékezhetik a vastagbélrákot a Cancer Research című tudományos folyóiratban megjelent új tanulmány szerint. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy néhány füves cigaretta elszívása meggyógyítaná a rákos betegeket, hiszen a növényben lévő vegyületek önmagukban nem gyógyítják a rákot, csak részei lehetnek egy jövőbeli terápiának.
A houstoni Texas Egyetemen dolgozó Raymond DuBois és kollégái fedezték fel, hogy a marihuánában is jelen lévő kannabinoidok kulcsreceptora (CB1) a legtöbb vastagbélrákos betegnél egyáltalán nem működik: az említett "jelfogó molekula" nélkül a programozott sejthalált megakadályozó survivin nevű fehérje mennyisége kontrollálatlanul nő, ami daganatképződést válthat ki. Ahhoz, hogy a kutatók jobban megértsék a CB1 receptornak a rák kialakulásában játszott szerepét, megváltoztatták a receptor kifejeződését olyan genetikailag módosított egerekben, amelyeknél spontán vastagbélrák alakult ki. "Amint inaktiváltuk a CB1 receptort, a daganatok száma rögtön drámai módon nőni kezdett, a normál receptorszintű egerek kannabinoid vegyületekkel történő kezelésére viszont csökkent a daganatok mérete"- számolt be DuBois az eredményekről a NewScientist weboldalán.

Az eredmények alapján kétlépcsős kezelési tervet dolgozhatnak majd ki a vastagbélrákra és más olyan rákfajtákra, amelyek ezzel a receptorral hozhatók összefüggésbe. Első lépésként a CB1 receptorokat kellene "visszakapcsolni", majd a marihuána aktív hatóanyagát utánzó, de tudatmódosító hatást mellőző gyógyszerekkel lehetne aktiválni őket (ilyen irányú gyógyszerkutatások egyébként jelenleg is folynak, többek között berkeley-i Kalifornia Egyetemen).

De hogyan kapcsolható ki a receptor? DuBois és kollégái rájöttek, hogy a receptort előállító gént egy metilációnak nevezett folyamat blokkolja, amelynek során kisméretű kémiai oldalláncok - egy szénatomból és három hidrogénatomból álló metilcsoportok - kapcsolódnak az örökítőanyaghoz, vagyis a DNS-hez. Ezzel kialakítják az úgynevezett metilációs mintázatot, ami meghatározhatja, hogy mely gének működjenek és melyek ne (részletesebben lásd korábbi cikkünket és a Tudomány rovat új anyagát: Nagyszüleink életmódja ránk is hatással lehet, Öröklődhetnek a szerzett tulajdonságok).

"A metilcsoportokat eltávolító - a sejteket demetiláló - gyógyszerrel eltávolíthatjuk a metilcsoportokat, vagyis bekapcsolhatjuk azokat a géneket, amelyek elkezdik a receptortermelést. Bár a jelenlegi kísérleteink nem terjedtek ki a marihuánát utánzó gyógyszerek kipróbálására, így a receptorok aktiválására sem, de talán már az eddigi eredményeik is új reményt adhatnak a vastagbélrákban szenvedőknek" - tette hozzá DuBois.

A számos helyen - így Magyarországon is - illegális kábítószernek számító marihuána adagolásával több országban, például az USA-ban is egyre gyakrabban könnyítenek a súlyos betegek szenvedésein: a marihuána emberi egészségre gyakorolt hatása máig vitatott, az azonban nem, hogy a növény aktív hatóanyaga (tetra-hidro-kannabinol; THC) rendelkezik olyan tulajdonságokkal, ami miatt az orvostudomány felfigyelt rá (ezekről részletesebben lásd kapcsolódó anyagainkat a keretes dobozban, illetve az Üzleti Negyed legutóbbi cikkét: A kender hajtja föl Kalifornia új aranylázát). Többek között egy 2005-ös tanulmány számolt be róla, hogy a szervezet által termelt, a kannabisz hatóanyagához hasonló vegyületek (úgynevezett endokannabinoidok) fontos szerepet játszanak a komolyabb sérüléseket követően fellépő fájdalmak enyhítésében. Az említett kutatás szerint olyan tablettát lehetne létrehozni, amely hasonló hatékonysággal enyhítené a fájdalmat, mint ha marihuánát fogyasztanánk, azzal a különbséggel, hogy pszichoaktív mellékhatások nélkül, közvetett módon hatna a szervezetre (bővebben: Kannabisz és fájdalomcsillapítás: új eredmények).

Az eredeti cikk kivonata a Cancer Research online változatában olvasható.



 
 
0 komment , kategória:  betegségek  
Kemoterápia
  2008-07-16 07:18:49, szerda
 
  Kemoterápia: eddig ismeretlen veszélyek

Döbbenetes hír látott napvilágot egy amerikai orvosi szaklapban: kutatók azt találták, hogy a kemoterápia során alkalmazott gyógyszerek mérhetetlenül károsak, többek között az agysejtekre is.
Ezért kerestem meg dr. Somogyiné dr. Ezer Évát, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház onkológusát. A doktornőtől sok fontos dolgot tudtam meg, amit feltétlenül szükségesnek láttam az olvasókkal megosztani, a korrekt tájékoztatás céljából. Lássuk azonban először az eredeti amerikai cikket!
Nehéz elképzelni, hogy a kemoterápiás gyógyszerek sokkal károsabbak, mint hinnénk. Kutatók (Mark Noble és munkatársai a New York-i Rochester Egyetemen) mindenesetre arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a gyógyszerek megtámadják az agysejteket, és komoly károkat okoznak a központi idegrendszerben.

A kemoterápiás szerek átjutnak a vér-agy gáton
A Journal of the American Medical Association című tekintélyes orvosi szaklap cikkében emlékeztet rá: betegek évek óta tapasztalták, hogy a rákellenes kezelés elkezdése után hamarosan sokkal feledékenyebbé váltak és csökkent a koncentrációs képességük. Az orvosok azonban tagadták, hogy bármilyen kapcsolat volna a terápia és a feledékenység között, és úgy gondolták, hogy a gyógyszerek nem juthatnak át a vér-agy gáton, vagyis nem kerülhetnek be az agyba.
A kutatók viszont azt állapították meg, hogy igenis átjutottak. A ,,kemoterapizált agy" - ahogy a kételkedő orvosok nevezik -, nagyon is valós probléma. Érdekes, hogy bár a betegeiknek nem mondták el, néhány orvos csendben dokumentálta az eseteket. A szakértők most attól tartanak, hogy a kemoterápia veszélyesebb az agysejtekre, mint magukra a rákos sejtekre.

Egy magyar onkológus így látja. Dr. Ezer Éva nem is tagadja ezeket, függetlenül attól, hogy munkája során közvetlenül nem találkozott a fent említett agykárosodással. Ennek egyik oka lehet, hogy az általa kezelt tüdődaganatos betegeknél ezt a tényt vagy elnyomják más mellékhatások, vagy a beteg sajnos nem éri meg annak kialakulását. A másik ok az lehet, hogy ezt a mellékhatást nem tudják olyan egyszerűen lemérni, mint például a vese vagy a szív működésének romlását. A megkérdezett orvos ugyanakkor hozzátette, hogy a kognitív funkciók romlásában nagyon sok tényező szerepet játszhat, pl. a betegség miatti szorongás vagy a megváltozott szociális helyzet stb.
Dr. Ezer egy esetben viszont hallott/olvasott a fenti állításhoz hasonló tényről: daganatos gyermekeknél figyelték meg, hogy közülük azok, akik fiatalabb korukban kemoterápiás kezelésen estek át, rosszabb iskolai teljesítményt produkáltak, mint egészséges társaik.
Ettől függetlenül nem szabad megfeledkezni arról a tényről, hogy bizonyos esetekben a betegnek ez (vagyis a kemoterápia) az egyetlen esélye a túlélésre, illetve életének meghosszabbítására.
Az életet meghosszabbító és a gyógyulást ígérő kezelés
Jómagam laikusként most tudtam meg, hogy a kemoterápiás kezelésnek két nagy csoportját különböztetjük meg:
1. A palliatív kezelés. Ezeknek a betegeknek semmi esélyük a gyógyulásra, de a kemoterápiával a betegség átmeneti időre stabilizálható, a beteg élete meghosszabbítható. Például egy áttétes tüdődaganatos beteg várható átlagos túlélése kezelés nélkül 4 hónap, a kezeléssel viszont háromszor ennyi.
2. Az adjuváns kemoterápia. Erről akkor beszélünk, ha a daganatot műtéttel eltávolították, és ,,csak" a feltételezett ,,elkószált", a szervezetben maradt daganatsejteket kell elpusztítani. Ezzel a kezeléssel az orvos teljes gyógyulást tud ígérni a betegnek.
Vannak még olyan kemoterápiák - például heredaganat, gyerekkori daganat vagy vérképzőszervi daganat esetében -, ahol a kezeléssel szintén teljes gyógyulás várható, de számolni kell a kemoterápia késői mellékhatásaival (szívkárosodás, vese- és halláskárosodás, a perifériás idegek károsodása, tüdőkárosodás, második daganatot okozó hatás - kb. 10 év után jelenik meg).

Elengedhetetlen a beteg korrekt tájékoztatása
Dr. Somogyiné Dr. Ezer Éva nagyon fontosnak tartja az onkológusokra háruló korrekt betegtájékoztatást a kezelés várható eredményeiről és annak mellékhatásairól. Ezek után a beteg dönt a kezelés elkezdéséről. További fontos feladat egyre pontosabban kiválasztani azokat a betegeket, akiknél műtét után ténylegesen szükség van kemoterápiára. Nehezíti a munkát, hogy ha csak néhány ,,elkószált" daganatsejt van a szervezetben, azt szinte lehetetlen kimutatni. A prognosztikai faktorok (daganat mérete, szövettani mintázat) alapján statisztikai valószínűséggel dől el, hogy kell-e ,,elkószált" daganatsejttel számolni és a kemoterápiát elkezdeni.
Nem szabad azonban elfeledkezni a gyógyszeripar feladatáról sem, hangsúlyozta a doktornő. Ugyanolyan hatékony, de kevesebb mellékhatással járó gyógyszerek kifejlesztésére van szükség. Szerinte áttörést jelentenek majd a kezelésben az úgynevezett biológiai szerek, melyeknek lényegesen kevesebb a mellékhatásuk.
Mindabból, amit a doktornő elmondott nekem, azt szűrtem le: ő lenne a legboldogabb, ha kevésbé ártalmas szerekkel lehetne gyógyítani a betegeket. Reméljük, hogy a fejlődés ebben az irányban halad.

forrás: Natursziget
 
 
1 komment , kategória:  betegségek  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 6528 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 66
  • e Hét: 811
  • e Hónap: 10599
  • e Év: 68756
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.