Regisztráció  Belépés
yaskane.blog.xfree.hu
EZ AZ ÉV AZ ÉN ÉVEM. AMIRE VÁGYOM, AZT ELÉREM. SIKERES ÉS BOLDOG VAGYOK. A CSODÁK ÚTJÁN HALADOK. yaskane :)
2008.10.16
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
Ki volt tulajdonképpen és honnan származott Atilla felesége?
  2015-11-24 14:14:58, kedd
 
  Kutatások a Rika gyönyörű vidékén

Ki volt tulajdonképpen és honnan származott Atilla
felesége? Mi köze volt Réka királynénak a székelységhez, miért eleven az emléke ma is tudatukban? Mivel magyarázható, hogy Székelyföld egyes részein legendák, földrajzi nevek őrzik a nagy hun királynak és hitvesének emlékét? Íme, néhány a téma kapcsán felvetődő kérdések tömkelegéből, melyekre a sepsiszentgyörgyi Kósa Ferenc hosszú évek óta könyvtárakban és a helyszíneken keresi a választ.

Az ily módon felhalmozott ismeretanyagból fakadó bátor gondolatait és merész következtetéseit azzal a meggyőződéssel hozzuk nyilvánosságra, hogy újabb felfedezések csak a meredek ötletek kimondásából és a belőlük fakadó célkitűzések megfogalmazásából születtek és születhetnek továbbra is. Elmondása szerint a hunok iránti érdeklődést Kósa Ferencben elsősorban egykori tanára, Kónya Ádám, valamint a Kisgyörgy Zoltán szájából elhangzó mondák, legendák, történelmi események és velük kapcsolatos vélemények keltették fel, de ilyen irányú kutatásait is a tőlük hallottak ösztökélték. Mindezek hatására Atilla nagykirály és szeretett felesége életének egyes mozzanatairól sajátos véleményt alakított ki, melyet egy, a Székely Kalendárium számára írt tanulmányban meg is fogalmazott. Ennek név- és helynévelemzésen, illetve összehasonlításon alapuló legfontosabb feltételezései a következők:

- A Felsőrákos környéki Rika erdeje, Rika vára, Rika patak és Réka sírja elnevezések Atilla hun király feleségére, Csaba királyfi édesanyjára utalnak, akinek udvara valahol a közelben lehetett (ezt a gondolatsort támasztja alá Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvész véleménye is, aki szerint a név, viselőjének származását tükrözve, eredetileg a görög nőt jelentő Greka volt, mely idővel Reka, Rika, majd Rékává alakult). A környéken napjainkban is szájról-szájra keringő és róla szóló mesék, mondák és legendák is ezt a gondolatsort látszanak igazolni.

- A szerző szerint mindezt figyelembe véve, a környéken régészeti kutatásokba kellene kezdeni, a gyönyörű vidék, a már említett szájhagyomány és még létező romok vonzóerejét kihasználva pedig a turizmust is fel lehetne lendíteni.

A képzeletbeli nyomokon elindulva valóban szükséges lenne azok alapját felkutatni és megvizsgálni, mert annak ellenére, hogy (krónikáinkon kívül) korabeli kül- és belföldi források, régészeti leletek és örökléstani vizsgálatok is minden kétséget kizáróan igazolták, a Kárpát-medence őslakói mi vagyunk - a magyar tudomány hivatalosnak kikiáltott köreiben mai napig tartja magát a bizonyítékokat nélkülöző, csupán feltételezésekre alapozott finnugor származáselmélet.

A két német származású nyelvész által, bécsi megrendelésre 1821-ben összefércelt hipotézisnek pedig egyetlen célja volt és van: a dicső és ősi magyar múltból táplálkozó nemzeti öntudat és ellenállás lassú felőrlése.

Ha sikerül ugyanis velünk elhitetni, hogy szülőföldünkön betolakodók vagyunk, akkor tartásunk megbicsaklik és a szabadságvágy lelkünk mélyére rejtett parazsa talán örök álomra szenderül.

Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, fel kell karolni és támogatni minden olyan kezdeményezést, mely közelebb visz a történelmi igazság megismeréséhez, illetve ismertetéséhez. Remélhetőleg szép számmal akadnak majd olyanok, akik ezt meg is teszik.

Bedő Zoltán
Székely Hírmondó

Forrás: erdely.ma

 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Attila nagy királyunk és Árpád apánk sírja a Pilisben ?
  2013-12-17 15:03:07, kedd
 
  Megtalálták Attila nagy királyunk és Árpád apánk sírját a Pilisben?
(Nemzeti Internet Figyelő 2012. 03.28.)

...
A magyarságot évszázadok óta foglalkoztató rejtély most megoldódhat: ha beigazolódik Lánszki Imre feltételezése, akkor a Budakalász közelében fekvő hegyek rejtik Attila és Árpád fejedelem sírját. Lánszki tizenkét évvel ezelőtt a lányával gombászott a Nagy-Kevély-hegy keleti oldalán. A tudós ekkor fedezett fel szabályos formájú, emberi kéz nyomát őrző épületmaradványokat...

Arra következtetett, hogy valaha itt egy vár állhatott, s kutatásai alapján arra jutott: itt állhatott a hunok birodalmi központja, Sicambria, ahol később ős Buda vára szerveződött. Néhány évvel ezelőtt műholdas felvételek készültek, amelyeken kirajzolódnak az U alakú udvar és a várfal maradványai. A középkori leírások és metszetek alapján is jól azonosítható a várfal. Ráadásul nemrég Törökországban előkerült Mátyás király egyik eltűnt krónikájának törökre lefordított változata, a Tarih-i Üngürüsz, amely a magyarok történetével foglalkozik.

A krónika olyan támpontokat adott, amelyeket korábban nem ismertünk, értekezik Attila temetésének körülményeiről és a helyszínről is. Lánszki azután megtalálta az Attila temetkezési helyéül szolgáló barlangrendszert, közelebbről pedig az egyik szikla kiszélesedő bejáratát, amit fedőlappal zártak el.
...

Egy korábbi, bővebb ismertető 2005-ből:

Attila sírja

"Anonymus és a Kézai leírásai tökéletesnek bizonyultak"

A nemzettudat nélküli népek pusztulásra vannak ítélve. Ezt a számukra végzetes állapotot csak úgy kerülhetik el, ha hagyományaikat és dicső őseik emlékét megőrzik. A magyarság szempontjából ez a szellemiség - többek között - a hunokat jelenti, így aztán nem véletlen, hogy Attila várának és sírjának megtalálása úgy híveinek, mint ellenségeinek létkérdéssé vált.

Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Remélem Ti is mosolyogtok majd :)
  2013-07-15 17:05:25, hétfő
 
  Cochrane egy kisváros Kanadában, 24 km-re Calgary-től. Ott látni ezt a gyönyörű falat csempékből kirakva. Mindegyik csempe más és más. Megközelíthető, kinagyítható. Valaki összerakta és egy hihetetlenül lenyűgöző képet alkotott belőle. A csempék mérete 30cmx30cm és mindegyiket más művész készítette, s nincs kettő egyforma, s mégis egy hatalmas műalkotás, művészi fal.

Kattintsatok csak a ló szemére (vagy bármely más csempére) és meglepődtök, hogy még az is egy külön kép. Link





forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Holt–tengeri tekercsek
  2010-10-22 08:39:44, péntek
 
  Ha a kopár dombokról letekintünk erre a forró katlanra, olyan, mintha egy gigászi kútba néznénk, amelynek alján higanyos csillogással bukkan elő a Holt-tenger vize.
Történelmi hely ez: a parttól nem messze emelkednek Jerikó romjai, a szemközti Nebo-hegy csúcsáról pillantotta meg Mózes az Ígéret Földjét. A közelben hirdette igéit bűnbánó hallgatóságának Keresztelő János, és Jézust is ezen a zordon vidéken kísértette meg a sátán.Itt kerültek elő ötven évvel ezelőtt a XX. század egyik legjelentősebb régészeti felfedezésének tartott holt-tengeri tekercsek.

Link



 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
A mi Királynénk- anekdoták
  2009-11-19 08:52:45, csütörtök
 
  A mi Királynénk

Mikor 1866-ban északról a porosz, délről az olasz fenyegette Ausztriát, az uralkodó-családnak menekülnie kellett Bécsből. Erzsébet királyné gyermekeivel együtt Budára jött s a zúgligetben lakott egyszerű villában.

Az udvar emberei megrémültek. Azt hitték, a magyar nemzet megbosszulja hosszas elnyomatását, tengernyi szenvedését. Kérték a királynét, hogy ne menjen a magyarok közé.

De Erzsébet nyilt lelke felháborodottan utasította vissza a magyar nemzet gyanusitását:

- Sokkal jobban ismerem a lovagias magyar nemzet lelkét, semhogy a szerencsétlenen bosszút álljon. Védtelen asszonyt, ártatlan gyermeket nem bánt a magyar.

Nem is bántotta senki. Még a lába nyomát is megcsókolták; áldották, dicsőítették és mindennapi imáikba foglalták hű magyarjai.[2]

Anekdoták Sisiről Link



 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Sisi
  2009-11-19 08:44:26, csütörtök
 
  Hogyan lett Sisi a magyarok királynéja?





Magyarország valami folytán mindig is érzékeny volt a női példaképek iránt, az Erzsébet-kultusz is hazánknak köszönhetően született meg, melynek központja a gödöllői Grassalkovich-kastély. A magyarok királynéjaként aposztrofált Erzsébet önállóságával inkább egy magyar nőt testesített meg, mint a korabeli osztrák nőideál ,,Kinder, Küche, Kirche" hármasát. A világ legszebb asszonyaként már a 19. században megelőzte korát, emancipált nőként forgolódott a világban, a politikában, több nyelven beszélt: az angol, francia, olasz és cseh mellet magyarul is. Miközben alakja a magyar Szent Erzsébet legendájával forrt össze és a magyarok védasszonyaként, Patrona Hungariae-ként élt tovább a hunok emlékezetében, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach bajor hercegnő inkább áldozat volt a csillogó bécsi ,,aranykalitkában", mint irigylésre méltó királykisasszony.
Sisi a szó szoros értelmében foggal, körömmel született meg 1837. karácsony első napján Münchenben. Szülei unokatestvérek voltak: II. Miksa bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő házasságkötése szerelem nélkül indult. A családfő excentrikus életmódot élt: a világban utazgatott, kocsmákban rangrejtve citerázgatott, menyecskéket hajkurászott, állandó barátaival Arthurt és kerekasztal lovagjait játszott, míg neje csendesen tűrte férje bohém életvitelét. A gyerekek megszokták, hogy apjuk sosincs otthon, amikor hébe-hóba feltűnt, abbamaradt a tanulás, és irány az erdő, napokig bóklásztak és hancúroztak a bozótosban, amit az udvari életvitelébe is átmentett, nyolcórás sétáival őrületbe kergetve udvarhölgyeit.
A nyolcgyermekes család a legtöbb időt a possenhofeni kastélyban töltötte. A kor bigott felfogásával szemben a kézimunkázás mellett az olvasást is hasznos elfoglaltságnak tartották. Sisi Heine, Shakespeare, Homérosz műveit olvasta eredeti nyelveken. Verseit rendelkezése szerint csak a 20. században publikálhatták. Erzsébet 1853-ban passzióból kémiaórákat vett a müncheni egyetemen. Itt ismerkedett meg Liebig professzorral, aki a radikális fiatalító- és fogyasztókúrákat kedvelő Sisi kérésére egy speciális, hihetetlen mennyiségű húsból készített, állati vérrel dúsított erőlevesfőzetet írt elő neki - az úrhölgy legendás karcsúságát megőrizendő. Mindemellett Sisi férfiakat megszégyenítő módon tudott lovagolni, saját tornaterme korabeli ,,kondigépekkel" volt felszerelve.
Erzsébet nővérét, Ilonát szemelték ki a huszonhárom éves Ferenc József császár feleségének, így míg Nené a protokollórákkal kínlódott, addig Sisi hegyet mászott, lovagolt és pecázott a Starnbergi-tónál. Az eladósorban álló hercegnők egytől egyig felvonultak a jóképű császár előtt. Sisit csak azért vitték magukkal, hogy éppen ne otthon tébláboljon. A Wittelsbach család késve érkezett, így utazóruhában voltak kénytelenek megjelenni, és zavarukban egyedül a rátermett és szépséges Sisi volt képes felelni a császár kérdéseire, így el is dőlt a háztűznéző. Bár Sisi Ferenc József első unokatestvére volt, mégsem ez, hanem katolikus mivolta számított. A házasság jó partinak indult, így 1854 áprilisában az Ágoston-rendi templomban a mindössze tizenöt éves leány egyenesen a gyerekszobából került a trónra.
Az anyóssá előlépett Zsófia a fiatal meny minden lépését figyeltette, és neveltetésének hiányosságait is pótolta: a merev etikettszabályok mellett fújnia kellett Ausztria történelmét, a szövetséges tartományok nyelveit. Megszületett az első gyerek, akit természetesen Zsófi ángyiról neveztek el, majd jött a második, szintén lány, Gizella; csalódás, mindenki trónörököst várt. A gyereknevelést megtiltották Erzsébetnek, mondván, gyerek ne neveljen gyereket, mindemellett anyósa folyamatosan kritizálta fiatal menyét, kezében tartotta a dolgok irányítását, az a hír is járta róla, hogy ő az egyetlen ,,férfi" a palotában.
A megszeppent Erzsébet ekkoriban csupán párnájába és füzetébe vésett verseibe sírta fájdalmát és csalódottságát. Végszóra megszületett a trónörökös, Rudolf, aki szigorú és kegyetlen nevelést, kiképzést kapott. Erzsébet néhanapján láthatta csak gyermekeit, így 1857-es magyarországi útjukra is erőszakkal tudták csak magukkal vinni Zsófia lányukat, aki debreceni tartózkodásuk alatt tífuszban meghalt. A történtek hatására a fiatal anya nem állhatott meg önigazult anyósa előtt, és átadta neki a gyereknevelést. Erzsébet sajnálta, hogy férje nem egyszerű szabólegény, a korlátolt abszolutista gondolkodásmód, a szalonhiénák besúgásai, a sznob udvartartás és leginkább a két gyermek halála mély depressziót eredményezett. Valószínűleg lelkiállapota miatt alakult ki betegsége, amit Madeirán és Korfu szigetén kúrált. Itt önmagára talált, majd érett asszonyként tért vissza Európa legkonzervatívabb udvarába. Rádöbbent, hogy tulajdonképpen ő a birodalom első számú asszonya, így megújult szellemi erővel lépett fel gyermekei ügyében, és mivel anyósa nem szívelte a magyarokat a forradalom óta, Erzsébet mindent megtett, hogy a magyarok helyzetbe kerüljenek a politikai porondon.
Férje imádta Erzsébetet, ezért kérésére olyan liberalizációs intézkedéseket tett, mint a politikai foglyok idő előtti szabadon bocsátása vagy amnesztiában részesítése. Erzsébet átlagon felüli intelligenciájával, egészen kiváló politikai ítélőképességével non plus ultrának számított az európai közéletben. Elmondhatjuk, hogy többet tett az osztrák birodalomért, mint bármelyik másik asszony, kivéve természetesen Mária Teréziát. Az 1867-es kiegyezés után Andrássy Gyula közreműködésével még az év júniusában Magyarország királyi párjává koronázták őket a Mátyás-templomban. Koronázási ajándékként kapták meg az építőről elnevezett Grassalkovich-kastélyt a hozzá tartozó birtokkal, plusz százezer aranyat, amit a királyi pár a szabadságharc rokkantjai, özvegyei és árvái számára ajánlott fel. A Bécsben csak ,,magyar asszonynak" csúfolt Erzsébet negyedik gyermekét, Mária Valéria főhercegnőt a Budai Várban szülte meg.
A koronázást követően teljesen visszavonult a politikától, kizárólag az önmegvalósításnak élt: utazott, lovagolt, nevelte Mária Valériát. 1889-ben tragikus esemény, Rudolf fiának öngyilkossága sokkhatással volt rá. Bokáig érő haját levágatta, innentől kezdve csak fekete ruhában, mater dolorosaként Hohenembs grófné néven inkognitóban utazgatott. Megtanult görögül, és felépítette magának az Achilleion-kastélyt kedvenc hőse után. Házassága plátói levelezésben folytatódott, és nem titkolta, sőt protezsálta férje szeretőjét, Stratt Katalint. Genfben 1898. szeptember 10-én hajókirándulásra igyekezett, melynek során egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista az uralkodóház iránti ellenszenvtől vezéreltetve egy éles reszelővel halálosan megsebesítette.





(Zsurkán Mariann: Az Udvar áldozata)
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Magyar nemzeti gyásznap
  2009-10-06 08:20:54, kedd
 
  Aradi vértanúk: 160 éve ontották vérüket

Százhatvan éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították.

Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor):
* 1. Lázár Vilmos, főtiszt (ezredes),
* 2. Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok,
* 3. Kiss Ernő, tábornok,
* 4. Schweidel József, tábornok,

12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek.

Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után):

* 5. Lovag Poeltenberg Ernő, tábornok,
* 6. Török Ignác, tábornok,
* 7. Lahner György, tábornok,
* 8. Knezić Károly, tábornok,
* 9. Nagysándor József, tábornok,
* 10. Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok,
* 11. Aulich Lajos, tábornok,
* 12. Damjanich János, tábornok,
* 13. Gróf Vécsey Károly, tábornok,

Vécsey Károly büntetését azzal súlyosbították, hogy végig kellett néznie társai kivégzését, mert őt akasztották fel utolsónak. A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ezért Damjanich holttestéhez lépett és megcsókolta Damjanich kezét.

A kivégzést követően elrettentésül az elítéltek holttetemét közszemlére tették ki. Október 6-án este az agyonlőtt tábornokokat a sáncárokban, a felakasztott vértanúkat pedig a vesztőhelyen temették el. Mivel a kivégzettek ruhái a hóhért illették, ezért a felakasztottak testét levetkőztetve a bitófa tövébe helyezték, majd melléjük döntötték a bitófák oszlopait.






A szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de ez nem büntetlenséget jelentett, mivel sokukat a császári seregbe sorozták be. A magasabb rangú tisztek, tisztviselők és képviselők hadbíróság elé kerültek, a tárgyalások sorrendjét a "bűnösség" foka határozta meg.

Először Pesten Batthyány Lajos volt miniszterelnök, Aradon pedig a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perére került sor. Batthyányt még 1849 januárjában letartóztatták, és végül az olmützi törvényszék ítélte - felsőbb utasításra - kötél általi halálra. Esetében a bíróság a Bécsben hozott szabályt is megsértette, hiszen a felelősségre vonás csak az Országgyűlés feloszlatása után elkövetett cselekményekre vonatkozott, Batthyány viszont ekkor már lemondott tisztségéről. Haynau október 5-én erősítette meg az ítéletet.

Aradon a 13 tábornokot és egy ezredest szeptember 26-án ítélték felségsértés és lázadás miatt halálra. Haynau ezt 30-án jóváhagyta, de Gáspár András - Ferenc József egykori lovaglómestere - büntetését végül börtönre változtatták.

A kivégzéseket október 6-ára, a bécsi forradalom évfordulójára időzítették. Batthyány előző éjjel egy becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, ezért nem lehetett felakasztani. A helyi parancsnok saját hatáskörben "porra és golyóra" változtatta az ítéletet, ami miatt Haynau idegrohamot kapott. A gróf nem engedte, hogy bekössék a szemét, és maga vezényelt tüzet, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: "Allez Jäger, éljen a haza!"

Aradon ugyancsak október 6-án végezték ki a 13 honvédtábornokot: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leininger-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. (Lázár Vilmos csak ezredes volt, de a köztudat őt is tábornokként tartja számon.) Előbb a vár északi sáncában a golyó általi halálra "kegyelmezett" Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt lőtték agyon, majd a többi kilencet akasztották fel a vártól délre egy sebtében összetákolt bitófára. A holttesteket elrettentésül estig az akasztófán hagyták, de ezzel éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé lett.

Az ellentmondó statisztikák szerint a megtorlás során mintegy 500 halálos ítélet született, és körülbelül 110-et hajtottak végre. A legismertebb emigránsokat "in effigie" - távollétükben - végezték ki, azaz nevüket egy akasztófára szögelték. Másfélezer embert ítéltek sokévi börtönre vagy változtatták erre a halálos ítéletüket, a honvédsereg állományának 25-30 százalékát pedig besorozták, és hét évet kellett szolgálniuk távol a hazától. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.









Az Aradi vértanúk emlékműve Aradon. 1925-ben a Ion I. C. Brătianu vezette kormány rendeletére eltávolították. A szobrot, román és magyar hivatalos személyek jelenlétében, 2004. április 25-én a román-magyar megbékélésnek szentelt emlékparkban újra felállították


 
 
2 komment , kategória:  Történelem  
137 éve létrejött Budapest
  2009-09-23 18:12:53, szerda
 
  1872 Szeptember 23. (137 éve történt)
Létrejött Budapest.
Link



 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Regnum Marianum
  2009-09-23 18:03:43, szerda
 
  58 éve történt
1951. szeptember 23.
Budapesten Rákosi Mátyás utasítására felrobbantották a Városliget szélén álló Regnum Marianum templomot.


A Regnum Marianum templom (1930 körül)



A Regnum Marianum (magyarul: Mária Országa) a Rákosi-rendszer által lerombolt templom. Hivatalos neve Magna Domina Hungarorum, azaz Magyarok Nagyasszonya volt, népszerűbb nevét az építést kezdeményező szervezetről kapta.

A templom alapkövét 1925-ben rakták le, a tényleges munkálatok 1926 nyarán kezdődtek Kotsis Iván tervei alapján. Az épület, amely a budapesti Városliget szélén, a Dózsa György úton állt, 1820 négyzetméter volt, kupolás, erősen emlékeztet a jeruzsálemi Szent Sír templomára. Tornyát, egyedülálló módon a Szent Korona másolata díszítette.
A templomot 1931. június 14-én szentelték fel, Serédi Jusztinián hercegprímás közreműködésével.

A templomot 1951-ben Sztálin születésnapjára szánt ajándékként kezdték lebontani. Emberek élőlánca próbálta megakadályozni a pusztítást, ám az ÁVH tagjai szétoszlatták a tömeget, és a templomot felrobbantották.
A templomnak még a nyomait is igyekezett eltüntetni a szocialista kultúrpolitika, fényképeit még az építészeti szakirodalomban sem engedték megjelentetni, mintha nem is létezett volna.
A lerombolt templom helyét hamarosan elfoglalta a szocialista dísztribün és a Sztálin-szobor (amit később, 1956-ban ledöntöttek), majd a Magyarországi Tanácsköztársaság emlékműve.

2000. november 5-e óta egyszerű fakereszt jelzi a volt templom helyét, amit felállítása óta többször megrongáltak.
A templom jogutódjaként épült fel Zuglóban a Zoborhegy téri Regnum Marianum templom és közösségi ház. Itt - a regnumos szellemiségnek megfelelően - kiemelt hangsúlyt kap a fiatalokkal és közösségeikkel való foglalkozás, dr. Hajnal György kanonok-plébános vezetésével.
Kisharangja 2005 óta a dióspusztai (Somogyapáti) Szent Mihály Kápolnában van használatban.


A Regnum Marianum Magyarország régi katolikus elnevezése. Jelentése: Mária Országa (Királysága). A név abból a hagyományból ered, mely szerint az örökös nélkül maradt Szent István király halála előtt a Szent Koronát és az országot Szűz Máriának ajánlotta fel. A Mária (mint védőszent) iránti vallásos tisztelet mindig jelentős volt Magyarországon, elképzelhető, hogy bizonyos kereszténység előtti hagyományokból is táplálkozva. Ez a pogány hagyomány lehet a forrása Mária Magyarországon használt különleges elnevezésének, a Boldogasszony-nak. Az Üdvözlégy, Mária imádság magyar változatában az Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent anyja szöveg szerepel az eredeti Szent Mária, Isten anyja helyett. Más országok is vannak, ahol Máriát Mi Asszonyunkként tisztelik.

A Regnum Marianum nevet gyakran használják arra, hogy hangsúlyozzák Magyarország és a katolicizmus szoros kapcsolatát. Néhány közösség saját maga elnevezésére is használja, hogy kifejezzék szándékukat, hogy életük méltó legyen Máriához.

 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Ha magyar vagy, tudd !
  2009-07-15 17:08:40, szerda
 
  Világszenzáció! - Interjú Szakács Gáborral
2009. Július 13. 13:49:16

Világszenzáció látott napvilágot a tegnapi nap folyamán, ám sem a Blikk, sem a Retekklub, sem a Telaviv2 nem számolt be róla, holott a magyarság ügyét régen látott módon ragyogja be ez az új remekbeszabott régészeti felfedezés. A világ legrégebbi ismert piramisáról tudniillik most már 100%-os bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a hun-magyarok, azaz elődeink, a mag (tudás) urai építették.

A hüledezéskeltő hír röviden ismertetve a következő: a szénizotópos mérések alapján 34.000 évesre saccolt híres boszniai Nap Piramisban székely-magyar rovásírással íródott feliratokat talált egy magyar kutató, Szakács Gábor, s már egyértelműen azonosított húsz rovásbetűt is, melyek egy az egyben megegyeznek a manapság általunk is ismert székely ABC jeleinek vonásaival. Nemsokára talán megindul a rendkívüli izgalmat, s talán historikus paradigmaváltást hozó pontos vizsgálódás. Remélhetőleg nem fogják elhallgatni, eltüntetni a valós eredetünket ország-világ elé táró, kárpát-medencei életterünk ősiségét bizonyító táblákat és rovásmaradványokat a szélsőséges globális eszmeiség jegyében cselekvő főideologizátorok csicskacsatlósai.

A monumentalitásával szemeket lenyűgöző Kínai Nagy Fal alig több, mint kétezer éves, a gízai piramisok még nincsenek ötezer évesek, s a Stonehenge kövei is csak maximum pár évszázaddal idősebbek Egyiptom csodáinál. A mi pompázatos piramisunk azonban közel 30.000 évet ver az összes előbb felsorolt földi remekre, ami egyenesen lenyűgöző, nemzeti büszkeségünket sokszorosára duzzasztó adat. A nonplusszultra pedig a megtalált rovásírás kora. A hivatalos, vaskalapos és megamaterialista 'tudomány' szerint a legrégebbi ismert írás Mezopotámia területéről származik, s az i.e. IV. évezred végén, avagy az i.e. III. évezred elején alakulhatott ki. Erre előkerül egy amazoknál majd tízszer ősibb székely rovásírás... atomcsapásszerű pofon lehet ez a finnugor blődlit szajkózók számára éppúgy, ahogy a 'majomemberes', 'Mezopotámia az első civilizációs' sületlenségeket sulykoló mesekutatók lelkületének is. Ismét a vadliberális körökben csak 'sumerpárthus nagymagyaroknak' csúfolt tudós hazafiak igazsága bizonyosodott be a ténynek hazudott műanyag agylúgozó elméletkupacok ellenében! Félő azonban, hogy a mai liberális nevelés atyaúristenei elhallgatják ezt a szenzációs felfedezést.

Ha valamikor a Jóisten kegyelméből igazi nemzeti kormány kerül majd sokat szenvedett Magyarországunk élére, akkor az első feladatai egyikeként kell majd a történelemoktatást korrigálnia, hogy a műveletlen retekklubita rétegek ne fitymálhassák többé le ezt a neoliberálanarchista szavakkal élve 'kurva országot'. Ne a kétszáz éves mammonimádó multikultifellegvár, a tenyérbemászó antihumánus törtetés Mekkája, a háború- és terrorpárti USA legyen a példa gyermekeink előtt 'demokratikus és modern' berendezkedésével, sokkal inkább őseink ideológiája és remekei! Vona Gábor történész végzettségű személy, így remélem kulcskérdésként fogja kezelni a problémát. Szeretném, ha a magyar őstörténet nem Árpádnál, esetleg az 'uráli őshaza' felemlegetésénél kezdődne, hanem a Kárpát-medence hungár életterének ősiségénél. Szeretném, ha a históriaoktatás szempontjából fontos tankönyvek címoldalán a Nap Piramis, valamint a rovásírás virítana, s ugyancsak ezen magyar csodák ismertetésével kezdődne a történelemtanítás a fiatal magyar gyerekek számára. Várom a Nap Piramis kutatásának újabb eredményeit, s bízom továbbra is a szebb magyar jövőben!
(Tor Salqvist)

Helyesbítés:

'Sajnálom, hogy a hír pontatlanul jelent meg. A rovásjeleket én és feleségem, Friedrich Klára azonosítottuk a helyszínen és nem szláv régészek értesítették a magyarokat.'

(Szakács Gábor - rovásírás szakértő, a lelet megtalálója)


Az interjú a Nap Piramis rovásírásainak azonosítójával, Szakács Gábor úrral az alábbi helyen olvasható Link
illetve itt is Link
 
 
3 komment , kategória:  Történelem  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 22 db bejegyzés
e év: 286 db bejegyzés
Összes: 8074 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 501
  • e Hét: 8340
  • e Hónap: 26055
  • e Év: 460336
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.