Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Most tanultam meg, hogy nem arra kérem Istent, hogy teljesítse azt, amit én elterveztem, hanem hogy segítsen megérteni, mi az értelme annak, amit ő tesz velem. ... Ballán Mária
1957.12.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/23 oldal   Bejegyzések száma: 225 
Gondolatok a magyar paraszt tudásáról
  2017-07-27 16:16:25, csütörtök
 
  Szeretettel megosztom az alábbi gondolatokat:

A Táltos oktatja fiát

Fiam, te azt mondod nekem, hogy a zsidók vitték előre az országunkat, mert azok mind tanult emberek voltak, így ők lettek a tudósok és művészek? Mint mondod, a zsidók azt tartották, hogy: "Taníttasd a fiad, mert másképpen gazember lesz belőle", addig a paraszt buta volt, mert nem járt iskolába.
Akkor beszélgessünk, fiam!

Tudod, az a buta paraszt állatot nevelt, tenyésztett és nemesített. Minden hazai tájegységnek megvolt az rá jellemző állatállománya, ami követte a helyi adottságokat, úgy mind növényzet, csapadék, talajviszonyok és hőmérséklet. Ez így, kimerít vagy kettő egyetemi diplomát! Érdekességként: a magyar tarka szarvasmarhának ötven éve még 12 tájfajtáját tartották nyilván, mára már csak magyar tarkát ismer a szakirodalom. Tehát amit ez a buta paraszt kétszáz év szorgalmas nemesítő tevékenységével létrehozott, azt a te tanult fajtád az 1972-től kezdődő felelőtlen összevissza keresztező tevékenységével mára teljesen tönkretette!

Az a buta paraszt ez mellett gabona és zöldségnövényt, továbbá gyümölcsöt termesztett, nemesített. Érdekességként elmondanám neked, hogy ezeket a buta paraszt által nemesített gyümölcsöket például nem kellett permetezni és jól tárolhatók voltak, míg a mai okos professzorok által újított növények, úgynevezett növényvédelem nélkül nem hoznak termést, mert elviszik a betegségek, továbbá hűtőház nélkül szinte azonnal tönkremennek. Szóval a buta parasztnak itt is kioszthatsz néhány egyetemi diplomát: növénytermesztő, növényorvos, nemesítő, kertész, stb.. A hiba csak ott van, hogy nem ismeri a latin nevét.

Ez a buta paraszt ezen kívül még gazdálkodni is tudott a terméssel, egyik évről a másikra meg kellett terveznie, hogy a leendő termésből megéljenek. Továbbá tartalékot kellett képeznie. Az állatállomány ellátására is kellett gondolnia és ami a legfontosabb, megfelelő minőségű és mennyiségű vetőmagról kellett gondoskodnia, hogy a jövő évben mindezt újra megtehesse. Nos ezért jár egy közgazdász diploma és egy raktározási, raktárkezelési, logisztikai végzettség is.

De itt még korán sincs vége, az állatok levágása, feldolgozása, tartósítása és a hús modern eszközök nélküli tárolása, a növények tárolása, feldolgozása, még egy hentes szakmunkás bizonyítványt, további konzervipari ismereteket is feltételez és legalább egy élelmiszeripari technikusi bizonyítvány kiosztását is megköveteli.
Az állatokkal folyamatosan fellépő betegségeket is gyógyítani kellett valakinek. Egy személyes élmény: kisgyermekként az egyik tehén benyelt egy almát, ami megakadt a torkán és fuldoklott. Az állatorvos azt tanácsolta, hogy metsszék el a torkát és mérjék ki az állatot, mert menthetetlen. Nos, az egyik öreg tanulatlan buta paraszt, amikor ezt meghallotta megfogta a Dr. úr gallérját és kivágta az istállóból, kért egy kicsi kést, benyúlt az állat szájába és szétvágta az almát. Ez a tehén utána még számtalan borjúval ajándékozta meg a gazdáját.
Tehát a buta parasztnak jár egy állatorvosi diploma is!

De ez a buta paraszt régen csak nagyon indokolt esetben fordult orvoshoz, ma ilyenkor megyünk kórházba. Mert a kisebb betegségeket odahaza kezelte, otthon szült, a kertben megtermelte a gyógynövényeket. Szinte minden faluban volt egy bába, vagy egy javasember, javasasszony, aki gyógyított embert és állatot egyaránt. Tehát jár egy orvosi és egy gyógyszerészi diploma is ennek a buta parasztnak.

Saját maguk készítették a mosó, mosdó, mosogatószerüket, ruha, fa, falfestékeiket. Talán ez megér egy vegyészmérnöki diplomát?
Fiatal házasoknak, ha nem örököltek, pénzük sem volt a mesteremberekre, akkor a rokonság felépített egy házat. Hopp: építészmérnök, kőműves, téglakészítő, (vályogvető) ács, tetőfedő szakmák kerestetnek.
Ma, ha valaki megtanulja a vályogvetést és a nádazás mesterségét, akkor művész úrnak szólíttatja magát és mutogatják a TV-ben, mint valami nagy tudású csodabogarat.

Gyermekkoromban, nagyanyám felnézett az égre (Nem az órájára!) és mondta, mennyi az idő. Rég az öreg paraszt ránézett az égre és mondta: most kell vetni, most aratni, most kaszálni, most haza kell hajtani az állatot, most sietni kell, mert jön az eső, a jég, vagy a hó. Napszaktól függetlenül, arra van észak, arra dél és hogy mennyi az idő. Tehát, ennek a buta parasztnak jár egy csillagász és egy meteorológus diploma is!

Míg napjainkban magukat művészeknek, celebeknek szólíttató emberek tucatjaival van teli a média, addig ezeket az embereket száz évvel korábban a legutolsó csárdából is elhajtották volna a zenészek, mint csepűrágó, tehetségtelen kontárokat! Ugyanis zeneművészeti főiskola nélkül is csodálatos zenészei voltak a vidéknek, akik nem gőgösen pöffeszkedtek, hanem szolgálták a művészetükkel a népet. Népünk zeneiségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a kétszázezernél is több népdal, ami kinyomtatva is megtalálható, az olyan valóban tehetséges és elkötelezett művészeknek köszönhető, mint Kodály Zoltán. De soha ne felejtsük, ezek a remekművek a nép ajkán keletkeztek!

De tudod fiam, ha a fajtád valamelyike elvégzi a képzőművészeti főiskolát és az ott elsajátított tudásával a kétszáz évvel korábban élt, férjhez menni szándékozó tizenhét éves "buta" parasztlány kelengyéjének csupán tizedrészét képes megcsinálni, akkor már művésznek nevezi magát, saját stílusirányzatot indít, a saját kreálmányait a divatbemutatók kifutóira viszi. Mondd fiam, hol itt az igazság?

Mondd fiam, összeszámoltad, hogy hány diplomát és különböző végzettséget kellene szétosztanod minden egyes buta paraszt között, akiket te leszólsz, míg a te tanult, művelt zsidód csupán egyetlen tudományágban jeleskedik? Feltéve, ha tényleg jeleskedik és nem valami kókler, aki csak azért kapott valami tudományos címet, mert a családba tartozik és összehoztak neki is egyet, mert ugye "ő is megérdemli".

Tudod fiam, az a buta paraszt, aki nem járt iskolába, kisgyermekkorától járta az élet iskoláját a nap huszonnégy órájában és mindent eltanult az öregektől. Így amikor Ő maga is öregember lett, többet tudott, mint száz egyetemi professzor, akik egymásnak jól hangzó titulusokat osztogatnak a felületes tudásukra és lenéznek mindenkit, akiknek nem jutott az ő szedett-vedett címeikből, mert nem tartoznak az ő köreikbe!
Ezek után, ugye elhiszed nekem, hogy a te tanult zsidód, aki a tudását az én buta magyar parasztomtól lopta, sok ezerszer többel tartozik az én népemnek, mint amivel bármelyik magyar tartozna neki, vagy neked?






Ajánlok szíves figyelmükbe egy objektív hozzászólást:
Hasulyó Péter:
Nem is értem, miért kell egyből zsidózásról beszélni, valahányszor felbukkan az a szó, hogy zsidó. Ez a nevük, így szokták hívni őket. Én se hisztizem, ha azt látom, hogy valaki leírja, hogy magyar, vagy katolikus. Pláne nem osztok érte fekete pontot, mint a dedóban. A népi tudás és műveltség évezredeken keresztül jelentette a túlélést az emberiségnek. Manapság a fene nagy tudomány mindössze néhány száz év alatt eljutott oda, hogy a bolygónk (ami a mi élőhelyünk, illetve az ismert élet többi képviselőjének is) haláltusájához asszisztál. Semmit nem kezdenek ezzel, csak számolják a kipusztult fajokat, meg a tizedfokokat a felmelegedés kapcsán. Nagyon jó, hogy ezeket meg tudják mérni, ki tudják számolni, csak épp nem érnek el vele semmit. Nem tudják vele megállítani azt a szakadék felé száguldó vonatot, amelyen mind együtt ülünk. De legalább van mindenféle mesterséges lóf@sz, ami nagyon hasznos, például a világ legmagasabb épülete, a világ legnagyobb marhatelepe (már ha a zsidózásnál tartunk: az az igazi holokauszt, ami naponta zajlik élelmiszeripar címén a világban), a világ legnagyobb olajfúró tornya, stb. aztán tapsolnak hozzá, hogy mekkora mérnöki teljesítmény. Gratulálok hozzá az összes tudósnak, orvosnak, építésznek. Ugyanis egy dolgot felejtettek el, amit a paraszt még tudott: harmóniában élni a természettel, nem pedig kizsákmányolni, hogy aztán toronyházat, hidat, vegyi üzemet (más néven gyógyszergyárat) meg a többi fölösleges, természetellenes dolgot fel lehessen építeni, amit a haladás szimbólumaként szoktak emlegetni. Nem biztos, hogy több ezer évig fordítva ültek a lovon, mi meg most hú de jól csináljuk az elmúlt pár évtizedben. Nem azt mondom, hogy menjünk vissza évszázadokat, meg haszontalan a sok tudományos vívmány, csak azt, hogy ezt kicsit túltoltuk, és ahelyett, hogy igyekeznénk helyrehozni, inkább bizonygatjuk, hogy milyen f@szagyerekek vagyunk, mert már ezt is, meg azt is tudjuk, hála a tudománynak. Ahogy Kassai Lajos mondta: nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek. De azt elfelejtettük megkérdezni, hogy mire jó ez a hatalmas összegyűjtött tudás. Mert szerintem most nem épp a legjobbra használjuk. Persze a kőkorszak sem azért ért véget, mert elfogyott a kő. A fejlődésre szükség van, de annak irányát is figyelembe kell venni. Azért a régiek tudtak valamit, amit manapság el szoktak felejteni: együtt élni a környezetükkel, nem pedig felélni azt. Szerintem erről szól ez a bejegyzés, ezért is osztottam meg.

Engedjék meg, hogy ezt a hozzászólást megosszam:
Judit Szakonyi
A szüleim fiatalon élték át a 2.világháborút.Heten,nyolcan voltak testvérek.Mindig az önfenntartás volt a család gyakorló tudománya,nemsokkal az első világháborút követően.A két nagyapám a fronton szolgált.Az éhezésbe haltak bele.Az édesapám a 2. Világháborúban leventeként került orosz fogságba.Amikor hazaküzdötték magukat ,az önfenntartás, a gabonatermesztés lett a feladat.Mire megvette a bérelt földet,sok nélkülözés árán, jött a tsz.Mindent elvettek!!!A testvéremmel őrt álltunk,hogy az állatainkat ne hajtsák el!Apukánk könnyes szemmel küldött el bennünket a strázsaságból.Még a lekaszált szénát is a tsz .lovai elé tették.Hosszú éveken át éltünk öten az anyukánk munkaköreiből-ben.Besegített az egész család.Sajnos szegény szüleim ilyen nehéz élet után alig, vagy nem élhették meg a nyugdíjas kort.Nekem --felmérhetetlen tudást, és gyakorlati inteligenciát vittek magukkal.!Ha adna valaki egy kiscsibét nem tudnám mivel kell etetni,hogy egészségesen növekedjen.Bármilyen állattal/kutyát,cicát kivéve/ ugyanígy lennék!Apukám értett a palántaneveléshez.Nekem a palántáim törékeny,a naptól azonnal lehervadó esetleg szobafíszek lettek. Rengeteg figyelmesség,teendő van mindennel, hogy életrevaló legyen!Ez csak egy cserépgazdaság.Nekik a családot kellett nevelni, eltartani évről--évre,ha fagyott, ha jégverés volt,ha aszályos nyár lett, ha a gabonát egy szélvihar beverte a földbe akkor is!........Sehol sem vagyunk a saját fenntartásunkhoz,a természet ismeretéhez diplomával sem!!!!Sokan, csak annyira sem jutnak el,hogy ezt felismerjék.Talán a csacsit sem tudnák megkülönböztetni egy kiscsikótól.A baj, hogy tapasztalatlanul, inteligencia nélkül ítélkeznek!Egy évet egy kertes házban teljes magányban kellene élniük a fiataloknak!Semmi bolti árú.Talán közelebb kerülnének valós világunkhoz és az ŐSEIKHEZ!Nekik is voltak!



Forrás: Link



 
 
0 komment , kategória:  Élet  
Boldog nomádként élnek a magaslatokon
  2017-07-14 17:22:50, péntek
 
 



Sok család költözik ki a nyári időszakban a hegyekre.

Aki Kirgizisztánba utazik, az akkor tesz jót igazán, ha a vidéki részeket látogatja meg, és elsősorban a tájra, valamint a hagyományos életmódra kíváncsi. Aki az ilyesmihez vonzódik, annak Kirgizisztán valóságos paradicsom.

Erjesztett lótej az éltetőjük

Kirgizisztánban nagyon sok család állít jurtát a nyárra, és a hideg beálltáig a hegyekben élnek. Lovat, tehenet és juhot tartanak. A juhot a húsért tartják, lótejből készítik a tejtermékeket - a kurutot (szárított túrógolyó), a tejszínt és a kumiszt. Utóbbi erjesztett tej, savanyú és füstös utóíze van. A kirgizek állításuk szerint ettől bírják a kemény munkát.
Igor Kovalenko gyönyörű fotói a kirgiz fővárostól, Biskektől 250 km-re délre, a 3000 méter tengerszint feletti magasságban fekvő Szuszamir-völgyben lévő nomád táborban készültek.





































Fotók: MTI/EPA/Igor Kovalenko

Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Élet  
Jó lenne, ha minden városi gyereknek lenne vidéki nagyija!
  2017-07-08 19:47:54, szombat
 
  "Jó lenne, ha minden városi gyereknek lenne vidéki nagyija!" - Nyári élmények egy kislány szemével





Boncser Orsolya, fényképész, nem csupán kislányáról készült fotóival, hanem Szuzi nagyiéknál töltött élményteli gondolataival meséli el, milyen is a nyaralás nagyiéknál.

Nagyinak és Papónak vannak csirkéi. Kicsik és puhák. Nagyon óvatosan kell bánni velük, és úgy rezegnek, mint egy mobiltelefon. Aztán nagyobbak lesznek, és akkor már meg lehet őket simogatni. Végül megnőnek, és már csak etetgetni lehet őket, meg fogadni, hogy melyikük nyeri a futóversenyt a zöldért. Tojásokat is tojnak, amiket össze kell minden nap gyűjteni - persze csak óvatosan.










Van cica is, méghozzá kettő. Bagira és Rózsabimbó. Bagira sosem áll meg, mert igazi vadmacska, de Rózsabimbó szereti, ha ölben lehet. Nagyon jó vadászok, hoznak egeret, kismadarat és néha gyíkot is.





A németjuhász mindig a kert végéig kísér. Olyan gyakran bolházza a cicákat, hogy néha kikopik a szőr a hátukon, sőt Rózsabimbót meg is szoptatja néha. A többi macskát viszont elkergeti, mert ő az úr a háznál - pedig lány.





A fecskék még nem döntötték el, hogy fészket raknak-e. Odajárnak, és mutogatják a családjuknak, hogy vajon jó lenne-e lakásuk alapjának a kis fa pöcök, amit Papó szerelt fel nekik, hogy kényelmesebben tudjanak építkezni. Valószínűleg nem lesz jó a macskák miatt.

Van cseresznye, és Nagyiék mindig odakészítik a létrát, hogy mindenki elérje. Ribizli is van, sok, de savanyú, és jó sok eper. Amíg nincs szezonja Nagyi néha suttyomban odacsempész néhányat, amit a zöldségesnél vett, hogy olyan legyen, mintha már lenne termés.

A medence szép nagy és kék. Beleférünk mindannyian, bár a Nagyinak és Papónak vennünk kell fellépőt, mert fáj a derekuk, és nehezen másznak bele. A medence a legjobb dolog, ami a nyárral történhet. Olyan, mintha mindig a strandon lennénk. Aztán a fagyiskocsi hangja hallatszik, és néha két gombóc is lehet.





A fű puha, és mezítláb a legjobb. Koszosak is lehetünk, és nem baj. A pocsolyákban itt mezítláb lehet tapicskolni, mert sokkal ezek tisztábbak, mint a városban - pedig nem is látszik különbség.

Egy igazi varázserdő is van az udvaron:
ha bebújok a fűzfa alá, senki sem lát, és én sem látszom: úgy működik, mint a szekrény, ami Narniába visz.

A slagozás tiszta dili: a földre spriccelünk, aztán jön a mezítlábas sárdagasztás, de csak ott, ahol nincs ültetve semmi.

Az, hogy Papó ennek hogy tud ellenállni locsolás közben, az nem világos. Ilyenkor a szomszéd néni is mindig locsol, és közben beszélgethetünk a kertről, hogy kinek nő a krumplija magasabbra és miért...a sárról, és a krumplibogarakról, amiket ő a kezével gyűjt össze, mert nagyon bátor.









A másik szomszédban libák vannak, és szemben pedig két ló lakik, birkákkal és kecskékkel. Övék az egész ház, a gazdáik csak vendégségbe járnak át hozzájuk. Vágtázni is szoktak a gyepen, és lehet őket tisztogatni kefével, mert hagyják. A sörényük szép és dús.

Néha szalonnát és kolbászt szoktunk sütni igazi tűzön, amit Papó gyújt be a kis kék lángszórójával. Nagyon ügyes, mert mindig sikerül neki.

Az utcán szabad biciklizni,
és az udvaron pedig sikítani teli torokból naponta többször is, sőt még pucérkodni is.





Van ugráló és egészen addig játszhatunk az udvaron, amíg nem jönnek meg a szúnyogok. Az egyetlen állat, amit nem szeretünk...de hát ezt eszi a béka, a békát pedig a gólya, akinek a Nagyi szerint hamarosan kis gólyái lesznek.





Néha fáklyázni is lehet, és piknikezni a gyepen. Nincsenek boltok, sok autó és sok ember, ezért villamos és metró sincs, így sosem kell sietni sehová. Mindenki hangosan köszön, és még egy-egy lovaskocsi is megjelenik néha.

Szerencsére Nagyi és Papó mindig otthon van,
és mindig egyformán boldog, ha megyünk. Sőt, még Marókát (a macskánkat) is vihetjük hozzájuk, akit a Télapó hozott. Még a házba is beengedik, ahová Bagira és Rózsabimbó nem mehet be. Megtanult fára mászni, és ő is bámulja már a kismadarakat. Egyszer talán igazi vadmacska lesz belőle.





Az lenne a legjobb, ha minden városi gyereknek lenne vidéki Nagyija és Papója.

Nagyival és Papóval amúgy csak egyetlen baj van, hogy nagyon messze laknak...ezért az lenne a legjobb, ha haza sem kellene menni tőlük soha.

Szerző: Boncser Orsolya


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Élet  
Bagdy Emőke a szerelemről
  2017-07-03 22:25:27, hétfő
 
  Bagdy Emőke a szerelemről: A mosogatólány nem lehet párja egy királynak





Sok nő a félreértett emancipáció okán a saját nemére jellemző lényt fojtja meg. Ők udvarolnak, határozzák meg a döntéseket, és ezzel elpusztítják magukban a nőt, és ezáltal tönkreteszik a férfiban a férfit. Rivalizálnak a férfiakkal, a férfiak pedig lágyan körülölelik egymást. Ez a görög-római dekadens kultúrához vezet, akik bele is pusztultak ebbe - mondta az Igennek Dr. Bagdy Emőke pszichológus.

Bagdy Emőke az Igennek adott interjúban felhívja a figyelmet: ,,az a párkapcsolat időt állóbb, amelyben az illetők szerelemből kerültek össze és kötöttek szövetséget. És az is magától értetődő, hogy a párkapcsolatnak szüksége van a szerelemre, szenvedélyre. A szenvedély mellett az intimitás az, ami egy nagyon fontos feltétel."

,,Egy különleges magasabb rendű minőség az intimitásban a gyöngédség, az egymásra figyelés, az érdeklődés, a beszélgetések, a hosszú meghitt órák, a játékosság, a szex, a kreativitás és még sok minden van ebben." A harmadik tartópillér az elköteleződés a pszichológus szerint. Az elköteleződéstől való félelmet szerinte az önkéntesség tudja feloldani.

A szakember felhívja a figyelmet a beszélgetés fontosságára is: ,,Ismerjétek meg jól egymást, meséljétek el egymásnak a gyerekkorotokat, milyenek voltak a szüleitek, mit tartasz róluk? Mik azok az érzelmi és döntő tapasztalataid, amit majd máshogy csinálnál? Milyen szokásaitok vannak, mik a családi mítoszok, legendák? Aztán, mit mesélnek rólad, mikor kicsi voltál? Mindenképpen érdemes kérni a párt, hogy avassák be egymást egymás addigi életébe. Nagyon szeretünk arról beszélni, hogy mit mond a család, te kire ütöttél, kitől mit örököltél? Valójában a temperamentumot örököljük, hogy mennyire vagyok tűzről pattant, vagy egy kicsit álmatagabb, ráérősebb."

Emellett meg kell ismerni a másik karakterét is, hiszen azon sem lehet változtatni. A különbözőségek miatti nézeteltéréseket, a más látásmódot tudatosítani kell, ,,a tudatosság nagyon fontos része egy párkapcsolatnak". Fontos, hogy tudatosítsuk, ha nem értünk egyet, alakuljanak ki a szabályok a vitás kérdések megbeszélésére, és találjuk meg a közös pontokat - az viszont nem baj, ha nem értünk mindenben egyet. ,,Ne kritizáljuk egymást, ne minősítsük egymást, senkinél nincs a bölcsek köve. Ezért egyrészt tárgyközpontúan vitázzunk, mert mi a vita: érvek egymás mellé helyezése. Ezt hívjuk asszertív kommunikációnak."

Bagdy Emőke megjegyzi: a férfiak nem szeretnek sokat beszélni, lényegre törőek és gyorsan döntenek. Ezzel úgy lehet mit kezdeni, ha a másik fél azt mondja: a te szemszögedből igazad van, de itt van az én szemszögem is. Az igazság szubjektív dolog, nézzük meg a másik szemszögből is a dolgokat. ,,Ha pedig közös döntés születik, akkor nagyon odafigyelve- a pszichológia nyelvén - pozitív megerősítéssel jutalmazzuk a másikat. A párom a szövetségesem, és nem az ellenfelem."

,,Sok nőt ismerek, akiknek nagyon jólesik támaszkodnia a férjére, mert így látta otthon is. Ők a komplementer pár. Sokan ma is úgy mondják: az Uram. De hát az igazi női természet - mondja a pszichológus, hozzátéve: ,,a női odaadás, a gondoskodó attitűd, az alárendelődés egy extrém formája, de a komplementer kapcsolatokban ez önként történik, mellesleg meggyőződésem, hogy erre a legtöbb férfi alapvetően vágyik."

Sok nő azonban a félreértett emancipáció miatt férfiként szeretne viselkedni, ahelyett, hogy ,,az okos nő azt mondaná: rendben van, te vagy a király, de én teszem fel a fejedre azt a koronát. Én tudlak királyommá tenni, ha te engem királynővé teszel. Mert a mosogatólány nem párja egy királynak. És máris ott vagyunk, hogy add meg nekem mindazt, ami egy nőnek szükséges, és akkor én is mindent megadok, ami egy férfinak szükséges" - mondta Bagdy Emőke pszichológus az Igennek.


Magyar Kurír

Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Élet  
Kötter Tamás: A nyugati globalista elit elárulja a saját
  2017-06-19 22:51:26, hétfő
 
  Kötter Tamás: A nyugati globalista elit elárulja a saját népét

Kötter Tamás élet közepi válságról, az erkölcsösség definíciójáról és a nők megbecsüléséről





,,A migrációt például nem támogatom, és mivel ma közép- és hosszú távon ez a legfontosabb kérdés, amelyről döntenünk kell, minden más a migrációhoz képest értékelhető. Ez egy eldöntendő kérdés, igen vagy nem".

Regényeivel megteremtette a ,,kapitalista realizmus" műfaját, új könyvében ismét azt a társadalmi réteget veszi szemügyre, amely már csak a fogyasztásban és az örök fiatalságban hisz, miközben végtelenül önző. Pedig, állítja Kötter Tamás író, Európa tényleg azé lesz, aki teleszüli.

- Az IKEA, vasárnap című könyvében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy nyakon csípje a korszellemet; olyan társadalmat ír le, amelyben az embereket rabul ejtette a fogyasztás, örök fiatalságra vágynak, és annyira önzők, hogy már gyerek sem kell nekik. Nem didaktikus ez kicsit?
- Ez vitathatatlanul tézisregény. A fiatalságkultuszról szól, amelyben élünk, és a középosztálybeli férfi élet közepi válságáról. Ezt a válságot mindenki megéli általában, de a középosztálynak a legkeservesebb ez a kitörési kísérlet. A globalizmus hatalmas gépezetében dolgoznak. Felettük van egy hét-nyolc százalékos réteg, a globalizmus nyertesei; ez széles skála, a milliárdostól egészen egy nagyobb multi vezetőjéig terjed. A hőseim működtetik ezt a gépezetet. Számukra a legszörnyűbb ez az élet közepi válság, mert nap mint nap közel kerülnek a lehetőségek végtelen tárházához, amelyet a globalista elit élvez. Közel ugyanazt az életstílust próbálják élni, és próbálnak önmagukat kizsákmányolva feljebb kerülni, de ez nem sikerülhet, hiszen piramisszerűen épül fel minden társadalom, minden multi is.

- Biztos, hogy ugyanazt értjük középosztály alatt? Ezek a regényhősök budai lakóparkokban laknak, évente kétszer drága külföldi nyaralásra mennek, pár évente lecserélik a lakás teljes berendezését, és a plasztikai sebészek visszatérő vendégei. Az ő hóbortjaik adnának magyarázatot olyan, egész társadalmat érintő jelenségekre, mint mondjuk a népességfogyás?
- Én ezeket az embereket ismerem, róluk tudok írni. Nem ragadnék le a középosztály meghatározásánál: az élet közepi válság egy pszichológiai állapot. Arról szól, hogy a sikerért az embernek fel kell adnia az álmait, és ha úgy érzi, már elég sikeres az életben, előhúzhatja ezeket az álmokat. Én gyerekkoromban például író szerettem volna lenni. Esetemben az élet közepi válság úgy nézne ki, hogy feladnám ezt az irodát, itt hagynék csapot-papot, és csak írnék.

- De ez nem történik meg, mert ragaszkodik a Porschéjához. Ezt mondta egy korábbi interjúban.
- Tisztában vagyok a korlátaimmal. Tudom, hogy ez szörnyű bukáshoz vezetne az életemben.

- Az hogy nézne ki?
- Nyilván irodalomból nem lehet megélni, emiatt egyre lejjebb kellene adnom az életszínvonalamból. Talán sikeres lennék, de a vége valószínűleg alkoholizmus lenne. Az egzisztenciális bizonytalanság felőrölne.

- Próbálta már?
- Ügyvéd vagyok, sok ilyet láttam. A kedves olvasóknak is csak azt tanácsolhatom, hogy ne próbálják meg, mert bízvást állíthatom, úgyse fog sikerülni. Ha valakinek húsz éve van egy jó munkahelye, szerintem semmilyen, divatos szóval élve ,,új kihívásért" ne hagyja ott.

- Nem az a bajuk véletlenül ezeknek a főhősöknek, hogy nem akarnak eléggé dolgozni, és helyette mással foglalják el magukat? Nekem nem úgy tűnik, mintha őrülten érdekelné őket a munka.
- Ezzel nem értek egyet. Előző könyveimnek valóban vannak ilyen mihaszna hősei, de itt a narrátor főszereplő és a másik férfi főhős is nagyon rendes ember, aki biztos pont a cégnél, és próbálja tartani a tempót a fiatalabbakkal. Meg is van mindene, de mégsem éri el azt a színvonalat, hogy megvalósítsa álmait, mert nem sikerült akkora anyagi erőfölényt, hatalmat vagy extremitást összegyűjtenie. Ez a három kell ahhoz, hogy az ember megkapja a fiatal testeket. Főhőseim pedig erre vágynak: megbolondítja őket az újrakezdés lehetősége. Ha valaki sikeres a szakmájában, akkor igényt tart rá, hogy szociálisan is sikeres legyen; jelen esetben könnyedén felkeltse a fiatal nők figyelmét. Hogy szeressék, és felnézzenek rá. De nem néznek fel. Michel Houellebecq ezt úgy mondja, hogy Puff Daddy gazdag, Bill Gates pedig nagyon gazdag, mégis mindenki Puff Daddyvel akar lefeküdni. Nála van a szociális előny. Ha az ember jó fizetésért dolgozik egy multinál, akkor nincs hatalma, nem rocksztár, és nincs akkora anyagi ereje sem, amekkora ahhoz kellene, hogy ezeket a fiatal testeket magához vonzza. Ezért összeomlik. Az európai őslakosok nagy része már csak szórakozni akar, újra és újra megélni a fiatalságot. Abban a tévhitben ringatja önmagát, hogy sikerrel tolja ki a fiatalságot a negyvenes évei végéig, másrészt abban az illúzióban él, hogy minden sarkon újabb csoda vár rá, pedig nem. Egész életünkben talán ha kétszer történik meg velünk, hogy igazán szerelmesek leszünk. A főhős eljátssza mindkét esélyét. A feleségével tönkremegy a kapcsolata, és amikor végre feladná az illúzióit, és visszamenne a nőhöz, aki szerelmet tudott volna adni neki, addigra az a nő a csapások alatt megerősödik és meg is változik. Cinikus lesz, és keményen tekint a világra.

- Régen minden jobb volt?
- Egyszerűbb. Van egy erdélyi közmondás, hogy az erkölcsösség a lehetőség hiánya. De régen sem volt feltétlenül jobb. Ha az ember elolvassa Miskolczi Miklós Színlelni boldog szeretőt című szociográfiáját, akkor ugyanezt látja, csak a bomló Kádár-rendszer slampos világában. De kevesebb tér volt az álmodozásra. Amikor egy társadalomban az egyéni és a csoportérdek között megbomlik az egyensúly, és az egyéni elsőbbséget élvez, akkor bizony ilyen álmodozásokra ragadtatjuk magunkat, aminek rossz vége lesz. Főhőseim még ahhoz az utolsó generációhoz tartoznak, amelyik áldozatokat tudott hozni a gyerekeiért. Az egyetem után megházasodtak, és mert összeköttetések híján nem tudtak önálló egzisztenciát teremteni, alkalmazottként gürcölték végig az életüket. Gyerekeik már nem vállalják ezt az áldozatot: sem a gürcölést, sem a családalapítást.

- A tradicionális női szerep hívének vallja magát. Ez mit jelent?
- Azt, hogy becsüljük meg a nőket. Olyan társadalmat szeretnék felépíteni, amelyben a nők bármikor vállalhatnak gyereket, és ha úgy döntenek, akkor főállású anyák lehetnek, mert a férfi képes egyedül eltartani egy nagyobb családot is.

- De azért amikor besétál egy bírósági tárgyalásra, és az ellenérdekű fél ügyvédje vagy a bíró történetesen nő, csak nem az jut eszébe, hogy őt is miért nem küldte haza valaki inkább, hogy szüljön még egy gyereket?
- Nem, ezt mindenkinek jogában áll eldöntenie. De sok olyan nő van, aki jellegtelen, érdektelen, lélekölő munkát végez, mert szükség van két fizetésre. Azok, akik engem a hasonló gondolatok miatt kritizálni szoktak, általában jól szituált nők, irodai munkát végeznek. De annak a nőnek, aki a sörgyárban üveget mos, biztosan jobb lenne, ha a férje eltartaná a családot. Persze mindenki maga választja meg a sorsát. De azzal szembe kell néznie mindenkinek, hogy akinek nincs gyereke, annak véget ért a történelem. Nem folytatódik senkiben. Sajnos ez a férfiak hibája is, sőt felelősség tekintetében 51 százalék az ő javukra a nőkkel szemben. A férfiaknak kellene felvállalniuk azt, hogy mától fogva csak egy nővel vannak, és nem várnak újabb csodákra.

- Honnan jön ez a csodavárás?
- Szerintem a gyökere az egésznek a felvilágosodás: Isten és az egységes világkép meggyilkolása. Ha a világot megfosztjuk az istenitől, akkor is kell egy koordináta-rendszer, amelyiknek értelemszerűen van egy középpontja, ez lett a minden felett álló egyén, az emberi vágy. Ennek meg az lett a vége, hogy ma már a legkülönbözőbb egyéni vágyakat próbáljuk emberi jogokká transzformálni. A Nyugat elveszítette a céljait. Az egyéni vágyak kerültek a középpontba a csoport érdeke helyett. A törvényhozó már csak kapkodja a fejét. Eddig a természet törvényeit foglaltuk jogszabályokba, most már a vágyainkat, amelyek ezerfélék. Miért ne házasodhatnánk emberszabású majmokkal vagy robotokkal? Bármit ki lehet találni.

- És ez baj?
- Ez az önzés kultúrája, ami mindig bukással végződik.

- Amennyiben?
- Röviden: Európa azé lesz, aki teleszüli. De mielőtt megint félremagyarázzák, kiragadják a szövegkörnyezetből a véleményem, szeretném leszögezni, hogy ez egy ténymegállapítás, amely kijelentő módban hangzott el. Senkit sem akarok semmire sem kényszeríteni, sem felszólítani. Kérem, hogy ne jöjjenek A szolgálólány meséje című tévésorozattal! De nálam tanultabb emberek, demográfusok, történészek, szociológusok, teológusok - és még sorolhatnám - figyelmeztetnek bennünket, hogy ennek rossz vége lesz. Szép eszményeink könnyedén elbukhatnak, mert Európa ma világítótorony, de maholnap csupán földrajzi fogalommá válhat, harmadik világbeli körülményekkel. Vegyük tudomásul, ha meghívjuk Afrikát Európába, akkor az Afrika lesz. Valószínűleg Franciaország fog elvérezni először a demográfiai küzdelemben. Az iszlám fogja a saját képére formálni. És minden olyan társadalmat, ahol nagyobb lélekszámmal fog rendelkezni, mint az őslakosok. A Nyugat kivéreztetése folyik, és az elitek semmit sem tesznek ez ellen. Azt hiszem, a világtörténelemben példátlan, ahogy a nyugati globalista elit elárulja a saját területét, népét. Persze valahol ,,érthető" az álláspontjuk, a Four Seasons mindenhol ugyanazt a steril luxust adja számukra. Legjobb példa erre a francia elnökválasztás. A globalista elit olyan elnököt épített fel, aki azt sugallja az átlagfogyasztónak, hogy nem kell a problémákkal szembenézni, se a bevándorlással, se a terrorizmussal, nem kell áldozatokat hozni. ,,Én, az ügyes bankár, az elegáns világfi megoldom egyedül helyetted a problémáidat. Te csak maradj szépen nyugton, ne izgulj, semmi sem fog változni, ugyanúgy fogyaszthatsz tovább, kényelemben és viszonylagos jólétben, nyugalomban fognak telni napjaid" - sugallta Macron a választási kampányában. A változatlanság illúzióját adta el, azt ígérte, hogy minden úgy marad, mint eddig, miközben a valóság súlyos viharfelhők kíséretében már ott topog az ajtó előtt. Ha a magyar történelemből keresnék párhuzamot erre a jelenségre, akkor a Mohácsot megelőző bő két évtizedet mondanám. A kertek alatt az oszmán szuperhatalom, mi meg ,,lepkéket kergetünk". A Macron mögött álló gazdasági és szellemi elitek zseniális módon felismerték, hogy a régi pártok már nem tudják elkendőzni a bajokat, ezért előhúzták a kalapból ezt a megkonstruált alakot; valaminek meg kellett változnia, hogy semmi se változzon. Vele szemben egy szuverenista elnökjelölt állt, aki azt mondta, változtatni kell, sajnos rövid távon lesznek nehézségek. Ezt képtelen a nyugati ember elfogadni. ,,Mindent akarok, de azt most rögtön!" - ez az egyszerű filozófiája.

- Nem unja még a regényei szereplőit? Mind ugyanonnan érkeznek, amelyet ön középosztálynak nevez, én inkább a társadalom szűk, tehetős rétegének.
- Én itt vagyok otthon. Úgy érzem, hogy vannak tartalékok a témában. Egyébként A harcból nincs elbocsátás című könyvemben eltávolodtam ettől a közegtől, amikor a valóságshow világát próbáltam megírni exszereplők és producerek szemszögéből.

- Egy kollégám azzal köszönt el tőlem az interjú előtt, hogy üdvözli Bret Easton Ellist, ön majd biztos átadja neki. Ilyen szoros a rokonságuk ön szerint is?
- Az első két könyvemen tagadhatatlan Ellis hatása, de azóta inkább Michel Houellebecqé. Most az IKEA, vasárnap szektavezér mellékszereplőjének az életét szeretném megírni, aztán egy második világháborús regényt tervezek.

- Az IKEA, vasárnap főhőseinek gyerekei tüntetésekre járnak meg hajléktalanokról szóló kiállításokra, és mindkettő elég őszintétlennek tűnik a regényben, gyakorlatilag unatkozó belvárosi hipszterek pótcselekvéseként ábrázolva. Őszinte tiltakozás nem is létezhet ma Magyarországon? Nincs olyan, aki azért megy ki az utcára, mert valamiből tényleg elege van?
- Én nem mennék ki tizenhat százalékos szja és tízszázalékos társasági adó, gyerekek után járó kedvezmények és csok mellett. Miért mennék ki? ,,Fizessenek a gazdagok!" - ez most komoly? Van olyan kedves olvasó, aki még ezt elhiszi? Hogy ki fogja az osztogatást fizetni, ha ne adj' isten a baloldal hatalomra kerül? Természetesen a középosztály, akik tanultak, dolgoznak, gyereket vállalnak és nevelnek, betartják a törvényt, és a gyerekeiket is erre nevelik. Na, ugyan még nem tudnak róla, de ők a gazdagok.

- Amikor annyi mondanivalója van a kormánynak nekem mint választópolgárnak, hogy állítsuk meg Brüsszelt, másrészt hogy Soros György egy démon, az nem aggasztó? És amúgy is: ilyen egyszerű lenne a világ működése?
- Igen, szerintem az. Ha azt akarjuk, hogy valaki ne értse, akkor bonyolítjuk túl. Belemegyünk a részletekbe. A migrációt például nem támogatom, és mivel ma közép- és hosszú távon ez a legfontosabb kérdés, amelyről döntenünk kell, minden más a migrációhoz képest értékelhető. Ez egy eldöntendő kérdés, igen vagy nem. Nevetséges, amikor egyesek az európai civilizáció megmentéséről papolnak, de amikor szóba kerül például a fal, az egységes határvédelem, a görög határ lezárása, az embercsempészflotta elsüllyesztése stb., egyszóval minden, amit a magyar kormány a kezdet kezdetén javasolt, akkor azt mondják: ,,Na, ezt azért már mégse! De hát ez nem európai!" - nyilván azért mondják ezt, mert az ő köreikben soha semmilyen körülmények közt sem lehet Orbánnak igaza, ezt tudjuk. Én viszont azt mondom, ha nem hozunk jó és határozott válaszokat az alapkérdésre, akkor felesleges arról vitatkoznunk, hogy hányféle nemi identitás van, ki melyik mosdóba mehet be, és még sorolhatnám, mert a szép új világunkban ezeket a problémákat még felvetni is bűn lesz.

- Több pszichológus is szerepel a könyveiben, de a hősök nem sok hasznukat látják. Nem hisz abban, hogy a pszichológia gyógyíthatja ezeket az egyéni és társadalmi betegségeket?
- Nem.

- Akkor mi gyógyítja?
- Isten. Isten nélkül hosszú távon egyetlen civilizáció sem maradhat fenn. Fel kell tennünk a kérdést, hogy mire építjük a morált. Ha Istenre épül - mivel Isten végtelen és abszolút -, akkor van egy abszolútum mint alapkő, egy végső, megkérdőjelezhetetlen alapkő. Ha az erkölcsileg helyesről társadalmi szerződés dönt, akkor teljesen szubjektív döntés tárgyává válik, hogy mi a jó és a rossz. Ha elhagyjuk Istent, akkor abszolút sem tud lenni a létünkben. Ott minden csak relatív - és ennek nagyon csúnya vége lesz.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.06.17.


Forrás: Link
 
 
1 komment , kategória:  Élet  
A csendes meditáció 8 jótékony hatása!
  2017-05-27 22:09:13, szombat
 
  Te is egy ZEN SZERZETES vagy: A csendes meditáció 8 jótékony hatása!

Feltehetjük magunkban a kérdést, hogy miért nem szentelünk időt, akár csak 5 percet, hogy csendben, önmagunk gondolataiba mélyedve meditáljunk, rendszerezzük az elménkben zajló folyamatokat, megnyugtassuk a ziháló lelkünket, a feszült testünket. Talán már nincs naponta 5-10 percünk? Vagy inkább mással foglalkozunk? Ki-ki döntse el maga.





Most következzen a csendes meditáció 8 jótékony hatása, amelyet érdemes a hétköznapok részévé tenni!

1. Csend, nyugalom

A meditáció során megtanuljuk uralni a gondolatainkat, az elménk működését, így elkerülhetjük az úgynevezett “majom agy" kialakulását, amely arra utal, hogy életünk legnagyobb része azzal telik el, hogy a múlt és jövő problémáinak megoldásán agyalunk. Ezt szinte lehetetlen elkerülni, mégis meg kell próbálni, minél többet gyakorolunk, annál kevésbé lesz zavaró ez az állandó gondolati káosz, zűrzavar.

2. Erősödő koncentrációképesség

A meditáció segít abban, hogy önmagunkra figyeljünk, ami könnyűnek tűnik, de próbáljuk ki, hogy hány másodpercig tudunk úgy nyugton ülni, hogy gondolataink ne kalandozzanak el másfele, csak arra a pillanatra összpontosítsunk amelyben éppen akkor vagyunk. Nem olyan egyszerű. Ez a módszer azért is hasznos, mert így képesek leszünk meggátolni a negatív gondolatok kialakulását, hatását, de a pozitívokat viszont meg tudjuk őrizni.

3. Javul az érzelmi állapotunk

A csend hatására az agyban olyan folyamatok indulnak be, amelyek jótékonyan hatnak a testünkre, érzelmi állapotunkra. Fontos, hogy odafigyeljünk a légzésünkre, zárjuk ki a hanghatásokat, a negatív érzelmi hatásokat. Ez a módszer a kezdő és a haladó meditálóknak is remek praktika, hogy érzelmileg egyensúlyba kerüljenek önmagukkal.

4. Megszabadulunk a méreganyagoktól

Mikor elmélyülünk a csendben, megindul a lelkünk és a testünk tisztulási folyamata is. Minél mélyebb gondolati rétegekbe jutunk be, annál erőteljesebb a méregtelenítés, annál hatékonyabban szabadulunk meg az ártó gondolatoktól.

5. Boldogságot okoz

Minél többször sikerül meditálnunk, annál nagyobb az esélye annak, hogy csodás dolgok következnek be az életünkben, mert egyszerűen megváltozik a látásmódunk, olyan szép, csodás dolgokat is észreveszünk, amelyek mellett korábban elmentünk. Jobban fogjuk értékelni emberi kapcsolatainkat, ami örömet, boldogságot okoz.

6. Rugalmasabbak leszünk

Az első törökülés nem biztos, hogy jól fog esni, de már a negyedik, ötödik ilyen pozitúra, valamint a nyugtató meditációnak köszönhetően sokkal jobban fog menni, mozgékonyabbnak, rugalmasabbnak fogjuk érezni magunkat.

7. Javul a memória

A Proceeding of the National Academy of Science szaklapban megjelent 2011-es tanulmány szerint, azok a felnőttek, akik hetente háromszor, 40 percet meditáltak, jelentősen javítottak a memóriájukon, és sokkal jobban tudtak összpontosítani különböző dolgokra.

8. Elmúlik az álmatlanság

Már napi pár perc meditáció javítja az alvás minőségét, és ezáltal megszüntethető az álmatlanság és az azzal járó kellemetlen tünetek, amilyen a kimerültség, nyugtalanság, stressz. Ahogy a meditációban mindig, a légzésre való odafigyelés most is nagyon fontos.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Élet  
Szüljetek magyar gyermekeket!
  2017-05-13 22:16:19, szombat
 
 



Megélte a világháborút, a menekülést, férje bebörtönzését. A legnehezebb időkben sem adta fel, öt gyermeket szült és nevelt fel. Erős asszony, egy élő történelemkönyv. Alapítványt működtet, és 49 dédunokának örül. Ugron Istvánné Bánffy Mária történelmi idők tanúja, az utolsó erdélyi nagyasszony.

Terjedelmes interjút közölt Ugron Istvánné Bánffy Máriával, az utolsó élő erdélyi nagyasszonnyal a noileg.ro portál. A 90. életévéhez közelítő hölgy - akinek élete valódi történelemkönyv - ma is olyan friss, hogy akár negyven évet is letagadhatna korából.

Az Ugron házaspár Erdélyből érkezett a második világháború idején Magyarországra. Bár a háború után a feleség visszamehetett volna Erdélybe, katona férje viszont nem, így itt maradtak. Férje, István 1997-ben elhunyt, az idős asszony Solymáron él.

"A katolikus Marianumban tanultam Kolozsváron, ma ez a Babes-Bolyai Tudományegyetem épülete. Nyolc gimnáziumot végeztem, de a nyolcadikat nem fejeztem be, mert férjhez mentem "- mondta a portálnak az utolsó élő erdélyi nagyasszony.
1944-ben érkeztek Magyarországra. Pápára, majd később Bakonybélbe költöztek. Összesen öt gyermekük született, s ahogy Marika néni viccesen szokta mondani: négy az első, majd az ötödik a második házasságukból.

"A negyedik és az ötödik gyermek születése között a férjem 10 évig börtönben volt, hazaárulás, kémkedés és még egyéb koholt vádakkal - említette. - Abszolút koncepciós per volt, ahogy akkoriban csinálták, ha valaki útban volt."
A család azonban minden időben példás egységet alkotott és alkot. Manapság, ha családi ünnep van, akkor kilencvenketten jönnek össze, ez a teljes családi létszám.

Marika néninek negyvenkilenc dédunokája van, s mivel nem tudja kívülről a nevüket, listába szedte a kicsiket.






Mivel pedig sokan vannak, egy-egy összejövetel megszervezése alapos logisztikát kíván, mert egyikük házában sem férnek el. Ugron Istvánné Bánffy Mária 2017 júliusában tölti be 90. életévét, ezért a szervezés már most megkezdődött.

Történelmi gyökerek

Két család sorsa fonódik egybe Ugron Istvánné báró Bánffy Mária sorsában, aki életének nagyobbik részét Magyarországon élte, mégis erdélyinek tartja magát. Édesapja Bánffy István báró, édesanyja zabolai Mikes Emma grófnő. Közvetlen felmenői a Bánffy, Mikes, Ugron, Béldi, Bethlen családokból származnak, férje után pedig az Ugron családot viszi tovább. Gyermekkorának Erdélyében a magyar politika és közélet kiemelkedő képviselőitől kapott történelmi leckét. Nagyszülei nemzedéke '48-as forradalmárokat, főispánokat, miniszterelnököt, minisztereket, politikusokat, diplomatákat és kuktúrmecénásokat adott.

Az Ugron család 2005-ben létrehozott egy alapítványt Székelyudvarhelyen, mellyel az erdélyi fiatalokat támogatják.

"Férjem, István találta ki, hogy ha visszakapunk valamit Erdélyben, olyan sokan vagyunk rá, hogy nem érdemes szétaprózni, tegyük bele egy alapítványba. Én örültem ennek a gondolatnak, hiszen úgy nőttem fel, hogy normális volt például, hogy a családom eltartja a tanítót, hogy legyen a faluban, aki megtanítja a gyerekeket írni, olvasni. Most főleg Béla fiam intézi az ügyeket, de a családból többen besegítenek "- mondta az asszony.

Sipos Betti interjúja teljes terjedelmében az alábbi linken olvasható :


Link
 
 
0 komment , kategória:  Élet  
Így működik egy idős ember agya!
  2017-05-02 20:44:22, kedd
 
  Így működik egy idős ember agya! - Igencsak elgondolkodtató felfedezést tett egy amerikai tudós!

Gene Cohen, a George Washington Egyetem gerontológusa, több kutatás eredményeire támaszkodva azt állítja, hogy az idős emberek agya sokkal jobban, rugalmasabban, kreatívabban működik, mint azt korábban gondolták. És ennek oka az évek száma.






Amikor valaki elmúlt 60, 70, 80 éves, az agya rengeteg információt, tapasztalatot halmozott fel. Ebben a korban az agyi idegsejtek számtalan olyan külső ingert képesek kódolni, megfejteni, amit a fiatalabbak nem értenek még. A szakértők azt is megfigyelték, hogy az idősebb emberek jobb és bal agyféltekéje harmonikusabban együttműködik, jobban kiegészítik egymást, ezért sikeresebbek az intellektuális képességeket mérő teszteken.

Egy idős embere agya lehet, hogy nem képes olyan gyorsan kapcsolni, és felfogni a helyzetet, viszont a fontos döntések meghozatalakor átfogóbban gondolkodik, összefüggésekben látja a helyzetet, ezért születnek bölcsebb, megfontoltabb gondolatok. Azt is megfigyelték, hogy az idős személyek agya kevésbé reagál a negatív gondolatokra, történetekre, ezért az illető sokkal nyugodtabb, mint a vehemens gondolkodású fiatal.

Egy ember intellektuális kapacitásának csúcsára 70 éves korába jut el, hiszen ekkor termelődik a legtöbb mielin nevű nevű anyag, aminek hatására az agyi idegsejtekben felgyorsul az információ áramlás, ezért akár 3000 százalékkal is javulhat a központi idegrendszer teljesítőképessége.

Az is érdekes, hogy 60 éves kor előtt a két agyfélteke nagyon elkülönülten működik, 60 éves kor után kezdik kiegészíteni egymást, ami azért csodás, mert így komplexebb feladatokat is képes az agy megoldani, amit kísérletekkel is igazoltak.

A Montreal-i Egyetem professzora, Monchi Oury szerint az idősebb emberek agya hatékonyan képes kiszűrni az információ áradatból a fontos tudnivalókat, a haszontalanokat meg egyszerűen nem veszi figyelembe.

Íme, pár sajátosság a 60-70 éves agyműködésére vonatkozóan!

- az agysejtek nem halnak el, hanem egyszerűen elvesztik információ-továbbító szerepüket, ha az illető nem dolgoztatja a szürke állományát;

- a koncentráció- és memóriazavarok a felhalmozódott információ mennyiségének tudhatók be;

- ebben az életkorban az illető hatékonyabban tud dolgozni, jobban bírja a stresszt és racionálisabban gondolkodik is;

- ha valaki odafigyel az egészségére, a mozgásra és agytornára, idősebb korára sokkal bölcsebben gondolkodik és szebbnek látja a világot.


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Élet  
A liberális nevelés megbukott! Ez tény!
  2017-04-22 22:30:57, szombat
 
 



A liberális nevelés megbukott!
Ez tény!

Minden szakember egyetért ezzel, bár nem kell szaktudás ahhoz, hogy mi is lássuk a boltban, az utcán, az oviban, iskolában, hogy egyre több a "hisztis" gyerkőc.

Miért?

Mert, ha egy gyerkőc életében nincsenek szabályok, nincs rendszer és főleg következetesség, akkor jön a "hiszti"!
Éppen nem azt a zoknit akarja felvenni, nem abból a bögréből szeretne inni, nem akar még lefeküdni, nem akar összepakolni.

Nagy hiba és önbecsapás, hogy amikor a gyerkőc nem fogad szót, irányíthatatlan, goromba a környezetével, azt mondjuk: "csak gyerek"!

Pedig nem!

Ennél sokkal többre képes a gyermeked! Hidd el!

Többre képes, ha megtanítod a tiszteletre, a fegyelemre, az önuralomra.

Legyintesz, amikor nem tud végigülni egy közös vacsorát. De, ha elviszed egy moziba, akkor végigüli az előadást. Hát akkor miért nem képes végigülni a vacsorát?

A válaszom egyszerű:
mert nem tanítottad meg rá!

Hiszen hogyan tanulta meg a fogmosást, az öltözködést, az evőeszközzel való evést? Megtanítottad! És rengetegszer gyakoroltad vele. Nem így született!

Gyermek nem születik rossznak, szófogadatlannak, "hisztisnek"!
Minden, amit tesz, amivé válik az a mi munkánk gyümölcse vagy munkánk hiánya!
Fájdalmas, amit most olvasol? Igen!
De így igaz? Igen!
És a lelked mélyén ezt Te is tudod. Hiszen ezért vannak kétségeid, hogy jól csinálod-e?

Tudom Kedves Szülők!

Én vagyok a szószólója annak, hogy a 21. században bizony másképpen kell élnünk és gyermeket nevelnünk. Nem akarom visszahozni a poroszos nevelési elveket. A világ megváltozott, fejlődött és fejlődik nap, mint nap, rohamléptekkel.
De 21. század ide vagy oda, a türelmet és a fegyelmet minden gyerkőcnek meg kell tanulnia! És nem máshol, mint otthon, a szüleitől!
Nincs könnyebb út!
Ha nem vagy határozott és következetes a gyermeknevelésben, akkor a gyerkőc irányít téged, irányítja a családot!

Soha ne feledjük, hogy mi a szülő feladata?
Hogy a gyerkőcök határozott, magabiztos felnőtté váljanak. Ehhez pedig az első lépcső a fegyelem és ezen belül is az önfegyelem megtanulása.
Itt a hangsúly a megtanuláson van. Gyermek nem születik úgy, hogy van vagy nincs önfegyelme. Ezt meg kell tanulnia, vagyis meg kell tanítani neki!
Ehelyett a mai gyerkőcök követelőznek, terrorizálják környezetüket, mert a szülő képtelen nemet mondani akkor, amikor a legfontosabb lenne!
Ahhoz, hogy egy gyermekben egészséges énfejlődés menjen végbe, meg kell tanulnia, hogy hol vannak a határok és mik ezek a határok. Különben kontrollhiányban, önállótlanságban fognak szenvedni. Állandóvá válik a frusztráció, melynek következménye az agresszió vagy éppen a szorongás.

Így a végére szeretnék egy örömhírt is megosztani veletek!
Soha nincs késő elkezdeni a következetes, fegyelemre való nevelést. Az igaz, hogy minél később kezded, annál több munka van vele, de megéri! Mert a gyermeknevelés egy hosszú távú és életünk legnagyobb és legfontosabb projektje.
Hát bánjunk vele ehhez méltóan:)

Én bízom Bennetek!

Üdvözlettel: Gyerkőcökkel Suttogó



Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Élet  
Nick Vujicic: Amikor a kisfiam sír, nem tudom átölelni.
  2017-04-21 22:05:02, péntek
 
  Nick Vujicic: "Amikor a kisfiam sír, nem tudom átölelni. Ilyenkor ő jön engem átölelni!"

Nick Vujicic nem csak egy nagyszerű ember, ennél jóval több. Nick Vujicic 1982-ben született az ausztráliai Melbourne-ben, végtagok nélkül, sem kezekkel, sem lábbakkal nem rendelkezik. Ennek ellenére Nick jelenleg a világ egyik legismertebb motivációs trénere, szónoka. A szülei azonban mindig ott voltak mellette és erősítették az önbizalmát, így Nick-ben a remény sosem halt meg.





- Nehéz kezek és lábak nélkül élni, de még nehezebb, ha az ember nem érzi a szeretet erejét, magányos, és még úgy érzi, hogy a remény is elhagyta. Ennek ellenére mindig erősnek kell lennünk, bármilyen betegek is legyünk, bármilyen problémával is küzdjünk. Egyszer egy férfi odajött hozzám, és megkérdezte, hogy mi történt velem. Én azt feleltem, hogy a dohányzás áldozatává váltam. Az életben sosem szabad megengedni, hogy kivesszen belőlünk a humorérzék - mesélte Nick.

- Mikor kicsi voltam, nem szerettem magam, az életemnek semmi értelmét nem láttam. Más gyerekek kikacagtak, én meg közben azon gondolkoztam, hogy sosem fogok majd megházasodni. Ma már a feleségemmel élek 4 éve, és két kisfiam született. Nem cserélném el semmire a jelenlegi életemet. Ugyan korábban kételkedtem, hogy egy nap lesz feleségem, de ma már itt van velem, és mindig ott lesz a szívemben - közölte Nick.

- Amikor a kisfiam sír, nem tudom átölelni. Ilyenkor ő jön engem átölelni! - tette hozzá Nick.





Nick 10 éves korában öngyilkos akart lenni, mert úgy érezte, hogy az életének nincs értelme.

- Ma már tudom hogy ha akkor megteszem, ma nem ismerném a feleségem, nem lennének gyerekeim - mondta.

Nick szerint akkor bátor igazán valaki, ha úgy cselekszik, hogy közben van benne félelem.

- Ma is születnek olyan gyerekek, mint én. Az egyik előadásom alkalmával egyszer egy apuka felállt a székéből, majd feltartotta a gyereket, aki pont olyan volt, mint én: nem voltak végtagjai. Arra kértem, hogy hozza fel a színpadra. Miközben ránéztem a 19 hónapos babára, ő rám mosolygott, én meg vissza mosolyogtam, a közönség meg sírni kezdett. Mindig hálásnak kell lennünk az életért, az álmainkért. Én mindig arról álmodtam, hogy szónok leszek, de a szüleim a könyvelési pálya felé irányítottak, így végül könyvelő lettem, de ezzel párhuzamosan szónoknak is tanultam, nem adva fel az álmom. 52 iskolát hívtam fel, hogy tarthatnék-e előadást, de mind az 52 helyről nemleges választ kaptam, viszont az 53. próbálkozás bejött. Ha kétsébeesett vagy, ne feledd, hogy a remény mindig él, és végül meg tudod valósítani az álmaidat - véli Nick.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Élet  
     1/23 oldal   Bejegyzések száma: 225 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 2 db bejegyzés
e hónap: 69 db bejegyzés
e év: 1013 db bejegyzés
Összes: 22461 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4596
  • e Hét: 4596
  • e Hónap: 135859
  • e Év: 1394037
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.