Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/28 oldal   Bejegyzések száma: 271 
Juhász Gyula: Tiszai csönd
  2017-09-22 08:43:14, péntek
 
  Juhász Gyula:

Tiszai csönd


Hálót fon az est, a nagy barna pók,
Nem mozdulnak a tiszai hajók.

Egyiken távol harmonika szól;
Tücsök felel rá csöndben valahol.

Az égi rónán ballag már a hold:
Ezüstösek a tiszai hajók.

Tüzeket raknak az égi tanyák,
Hallgatják halkan a harmonikát.

Magam a parton egymagam vagyok,
Tiszai hajók, néma társatok !

Ma nem üzennek hívó távolok,
Ma kikötöttünk itthon, álmodók.

a_tisza_1936.
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Juhász Gyula: A búcsúzás szonettje
  2017-09-15 08:31:42, péntek
 
  Juhász Gyula:

A búcsúzás szonettje


Búcsút veszek ma fájón tőletek
Nyugodt, ó formák, zárt gyűrűk, szonettek,
Mik rejtve rejtik a szép mérgeket,
Keserveit megölt, megtört szívemnek.

Búcsút veszek ma fájón tőletek,
Szonettek, ötvözöttek és kizengők,
Nékem ez ékes forma elveszett,
Én eltévedve járok már nagyerdőt.

Hol immár végtelen dallam lebeg,
Mely csillagok felé tör s mélybe zendül
S míg egy talányos és új félelemtül

Szívem remeg, a végtelen egek
Szelíden és örökre rámhajolnak
S én társa lettem a holt csillagoknak.

a_tisza_1936.
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Juhász Gyula: Alkony a Tisza hídján
  2017-09-14 07:32:55, csütörtök
 
  Juhász Gyula:

Alkony a Tisza hídján


E nagy nyugalmat és csöndes derűt
Szeretném én elvinni, ha megyek,
A nap korongja már a tengerbe tűnt,
De fénye még a felhőkön remeg;
E búcsúzó fény éljen boldogan
S szelíden a szivemben, ha megyek
És minden bánatom oly nyomtalan
Suhanjon éjbe mint e fellegek!

Most, hallga, a ligetben egy madár
dalolni kezd és egy tücsök vele,
És velük énekel a méla táj;
Magyar mezők alkonyi éneke!
Ó, igy zengjen emlékem tovább
E csöndes rónaságon ha megyek
S mint csillagfény az alkony bíborát,
Ragyogja tul a vérző életet!

a_tisza_1937.
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Juhász Gyula: Borok
  2017-08-20 10:12:32, vasárnap
 
  Juhász Gyula:

Borok


Én ittam őket. Ifjúság borából
Késő szürettel ittam, ám mohón.
Éreztem, nem soká tart ez a mámor,
Csak amíg önfeledten álmodom.
Szegény szobákban, messze a világtól,
Hol nem talált rám ellen, sem rokon,
A kis falukról a nagy égre néztem
S gyönyörbe ringattam száz szenvedésem.

Én ittam őket. Szerelem borának
Arany nedűjét szürcsölgettem én,
Nehéz bor volt, mélyén keserű bánat
És égető vágy és semmi remény.
Ó szőke bor, mely Anna lágy hajának
Színét idézted őszök éjjelén.
A porba vágta sorsom a kupámat
S üres lett asztala az ifjúságnak.

Én ittam őket. Feledés borát is,
Amelybe könny hull és üröm pereg,
És benne gyöngyözik az elmúlás is
S a búcsú, élet, szépség, tőletek!
Az öröm húrjának azt mondod: ácsi
És minden kortytól a szíved remeg
És minden kortytól józanulva látod:
Nincs már szerelmed és nincs már barátod.

Én ittam őket. Művészet borából
Maradt még pár pohárral, gondolom,
És fejfájást se hoz e tiszta mámor,
Ha torozom a napi gondokon.
Kiszállok véle e cudar világból
És kikötök azúros partokon.
És szőke ákác bólint, csöndes béke
S ez szebb, mint minden Annák szőkesége!
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Juhász Gyula: Io Peán!
  2017-08-19 09:07:09, szombat
 
  Juhász Gyula:

Io Peán!

1.

Az esti szürkületben
Fehérlik még az abrosz
S opálos szőke bor vár.
Anakreon, poétám,
Hadd olvasok ma tőled!
Valaha rég sok őszöm
És nyaram tovaszállott
S vén bibliotekában
Olvastalak - tanulván.
Hej ezer éves, édes
Mámor borát nem érzém,
Csak a görög igéknek
Nemes szépsége vonzott!
Most forr a drága újbor,
Most csókra vár az élet,
Szemem ma nem betűkön,
Formákon fog legelni!
Ma szám nem holt igéket,
De meleg szájat érez!
Anakreon, poétám,
Megkésve, megcsalódva,
Keresztény búsulással,
De régi, régi tűzzel,
Mely verseidben ég még,
Sietek egyszer élni,
Mert megkéstem nagyon!

2.

Bár nincs görög derű már
S a magyar ég is álmos
És fátyolos az alkony
És fázékony az estve,
Azért mi, cimboráim
A borban és a búban,
Próbáljuk áldomással
Köszönni az életet!
A habár vinkó a bor ma
S a nóta egyre gyérül,
Gondoljunk most az őszre,
Mely biztos elmúlását
Bíbor pompába vonja!
És nézzünk áhítattal
A sárgás napsütésre,
A nászra, mely az ősszel
A nyarat összehozza.
Múlóban szép az élet,
Szürettel szép a mámor
S ha egyre nő az árnyék
S a lomb is egyre hervad,
Legyen a dal harsogóbb,
Legyen a bor tüzesebb!
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Juhász Gyula: Io Peán!
  2017-08-19 09:07:07, szombat
 
  Juhász Gyula:

Io Peán!

1.

Az esti szürkületben
Fehérlik még az abrosz
S opálos szőke bor vár.
Anakreon, poétám,
Hadd olvasok ma tőled!
Valaha rég sok őszöm
És nyaram tovaszállott
S vén bibliotekában
Olvastalak - tanulván.
Hej ezer éves, édes
Mámor borát nem érzém,
Csak a görög igéknek
Nemes szépsége vonzott!
Most forr a drága újbor,
Most csókra vár az élet,
Szemem ma nem betűkön,
Formákon fog legelni!
Ma szám nem holt igéket,
De meleg szájat érez!
Anakreon, poétám,
Megkésve, megcsalódva,
Keresztény búsulással,
De régi, régi tűzzel,
Mely verseidben ég még,
Sietek egyszer élni,
Mert megkéstem nagyon!

2.

Bár nincs görög derű már
S a magyar ég is álmos
És fátyolos az alkony
És fázékony az estve,
Azért mi, cimboráim
A borban és a búban,
Próbáljuk áldomással
Köszönni az életet!
A habár vinkó a bor ma
S a nóta egyre gyérül,
Gondoljunk most az őszre,
Mely biztos elmúlását
Bíbor pompába vonja!
És nézzünk áhítattal
A sárgás napsütésre,
A nászra, mely az ősszel
A nyarat összehozza.
Múlóban szép az élet,
Szürettel szép a mámor
S ha egyre nő az árnyék
S a lomb is egyre hervad,
Legyen a dal harsogóbb,
Legyen a bor tüzesebb!
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Juhász Gyula: Gyászpompa.
  2017-07-10 06:31:03, hétfő
 
  Juhász Gyula:

Gyászpompa.


A képzelt utazás villámröptü vonatján,
Mely légen s égen át új álmokat keres,
Nem érdekel a táj, a tiroli, a talján,
Nápoly se. Moszkva se, mert én, vén szekeres

Nagyon is jól tudom, hogy minden földi tájon
Egy nagy fájdalom él és egy nagy unalom,
És minden romokon csak magamat találom,
Merengő Máriust kartágói romon!

Görögország egén az istenekre vágyom,
A Szajna partjain Musset sirhalma faj,
Itáliában én a mély Pokolt találom,
Mely Dantéban lobog és minden árva táj

És minden drága rom, nekem csak furcsa álom,
Melynek színes ködén a bús való czikáz,
A semmi íve von szivárványt mind e tájon
És minden táj üres, egyforma és hibás,

Ha vérzőn égető lelkünk éjébe nézünk,
Mely bús örvényeit kitárja szüntelen
S melytől, hiába, nincs többé menekülésünk
Sem tűnő tájakon, sem tündöklő egen.

Vasárnapi Ujság 1912. augusztus 11.
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Juhász Gyula: Hamu
  2017-06-30 06:28:57, péntek
 
  Juhász Gyula:

Hamu


Nagyon megszürkült bennem a világ
És benne nagyon megszürkültem én.
Elnémultak a szelíd áriák,
Elapadott forrásuk, a remény.
Tán csak magam hallom még néha őket,
Mint aki rossz álomból fölügyel,
A dolgok tőlem rendre elköszönnek
És nem tudok felelni semmivel.

Lassan hamvaz a köd, hull a homály
És elfakul borult tekintetem,
A lelkemen száz temetői árny,
Idegen a világ s én idegen.
Mosolyra és derűre félve nézek,
Mint tűrt koldus az utak szögletén
És oly halványak bennem az emlékek,
Mint a fogyó hold a kút fenekén.

Elalvó mécses jeltelen síron,
így darvadozom életem felett,
Már hallgatagon vár a nagy titok
És az élet lassanként elfeled.
Feledjen és lobogjon, tündököljön,
Övé az ország, hatalom, jövő.
Enyém a bánat most és mindörökkön,
Enyém a temető és szemfödő.

(Szeged, 1932 febr. 6.)

szephalom 1932.
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Juhász Gyula: Idegen sírok közt.
  2017-06-21 07:38:05, szerda
 
  Juhász Gyula:

Idegen sírok közt.


Idegen sírok közt botorkál a lábam,
Idegen ősz fázós, öreg avarában.

Idegen táj néz rám, hűvös őszi szántás,
Idegenül kong egy távoli kiáltás.

Nézem a sok kis sírt, egyszerű kis lelkek,
- Itt aludják át az őszt, a gyászt, a csendet.

Minden második hant keresztje tudatja,
Hogy alatta alszik egy idegen Anna.

Milyenek lehettek? Szelíd, szláv leányok,
Szívükben viseltek egy bús mennyországot,

Csönddel, áhítattal jártak a mezőben,
Amíg elpihentek a kis temetőben.

Hol egy idegen és halálos bús szív vár
Távoli Annára, ki messzebb a sírnál.

(Szudomericz.)
a_het_1913.
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Juhász Gyula: A bűnös barát
  2017-05-12 08:28:12, péntek
 
  Juhász Gyula:

A bűnös barát


A szöges örveket hiába hordom,
A vér zajog a szöges örv alatt.
Parázs a párnám, égő szén a combom,
Remegve vár egy távoli tavaszt.

Hiába olvasom Kempist könyörgőn,
Öl a betű. Szemem sorvadva lát
Fiatal némbert templomi könyöklőn,
Ki víg és büszke, finom és galád.

Mikor hamut szórt a prior fejemre
S a rekviemet rekedten rebegte,
Sírtam, de én az életet sirattam

S érzem, fölöttünk a vak, láthatatlan
Erők kara kereng kegyetlenül
S az örök múlás szele hegedül.
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
     1/28 oldal   Bejegyzések száma: 271 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 204 db bejegyzés
e év: 2746 db bejegyzés
Összes: 29175 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3693
  • e Hét: 33518
  • e Hónap: 114011
  • e Év: 1506228
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.