Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/28 oldal   Bejegyzések száma: 274 
Juhász Gyula: Öreg költőnek.
  2017-11-23 08:33:40, csütörtök
 
  Juhász Gyula:

Öreg költőnek.


Mint sudár fa, mely a tarka réten
Majd eleped az egyedüllétben,
Egyre vár, vár valami más fára : -
Te is olyan bús vagy, olyan árva

Egyedül vagy, körülötted százan
Énekelve, versenyezve lázban,
Csendül a rim, cafrangos a nóta,
Ó de mennyit változott azóta !

Uj időknek uj nótája támadt.
Más manapság a gyönyör s a bánat.
Valamikor a haza volt - minden,
De manapság osztoznak a kincsen ;
Önös érdek, taszigálás járja,
Megtépve az élet bokrétája !

Ó de azért ne tedd le a lantod.
Megcsendül még azon egy-két akkord.
Szomorú bár, borongós a hangja,
Tán szemedből könyed is kicsalja;
Énekelj csak egyszerűn, merengőn,
Mint a madár éjszaka az erdőn.

Lesz idő még, mikor újra éled,
Ami még volt, ami semmivé lett,
Tavasz csókja átszáll a világon,
Rügy fakadzik a letartott ágon,
Régi nótád lángra gyújtja bennünk
Azt az érzést, amit elfeledtünk.

Békésmegyei közlöny, 1909. szeptember 16.
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Juhász Gyula: Uj Faeton.
  2017-11-17 07:53:42, péntek
 
  Juhász Gyula:

Uj Faeton.


A csillagok közé suhanva
- Bús árnyam száll e tájon át -
Az élet egyre hidegebb lesz
És nem lelem tűnt örömök nyomát.

Szállok a kékes Sziriuszba
- Hideg fény, ó de úgy ragyog -
S a magasságban sorra gyúlnak
Dalaim, ez uj, büszke csillagok.

Csak néha szédül a fejem még,
- Ó régi, édes, bús mesék -
Mikor a mélyből feltör egy hang,
Mely egykor szerelmes szivemben élt!

Mely egykor úgy csendült szivemben,
- Letört szerelmek, csönd legyen ! -
Mint orgonaszó lágy zenéje
A májusvégi, régi ünnepen !

. . . De ekkor a Nap kocsijának
Gyeplőit érczesen fogom,
Ne szédülj, dalok Faetonja,
Törj csillagokba, homlokom !

a_het_1907.
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Juhász Gyula: A himnusz
  2017-10-25 07:18:36, szerda
 
  Juhász Gyula:

A himnusz


Gyermekkoromban már dúdolta ajkam,
Mikor nem tudtam még, hogy mit dalol,
Csak éreztem, hogy e borús szavakban
Ezer év gyásza búg a hant alól.

A végeken, hol mély magányban éltem
S Rodostó búja szállt lelkem felett,
Rokontalan és árva szenvedésben,
Fajom keserve, megértettelek!

És mint a lég királya a magasban,
Lelkemben úgy ujjongott e magyar dal,
Kárpátok ormán ülvén egyedül.

És gondolkoztam a költő felül,
Ki félszemével nagy jövőnkbe látott:
Áldott félszem, teljék be látomásod!

magyar_lelek 1942.
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Juhász Gyula: Tiszai csönd
  2017-09-22 08:43:14, péntek
 
  Juhász Gyula:

Tiszai csönd


Hálót fon az est, a nagy barna pók,
Nem mozdulnak a tiszai hajók.

Egyiken távol harmonika szól;
Tücsök felel rá csöndben valahol.

Az égi rónán ballag már a hold:
Ezüstösek a tiszai hajók.

Tüzeket raknak az égi tanyák,
Hallgatják halkan a harmonikát.

Magam a parton egymagam vagyok,
Tiszai hajók, néma társatok !

Ma nem üzennek hívó távolok,
Ma kikötöttünk itthon, álmodók.

a_tisza_1936.
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Juhász Gyula: A búcsúzás szonettje
  2017-09-15 08:31:42, péntek
 
  Juhász Gyula:

A búcsúzás szonettje


Búcsút veszek ma fájón tőletek
Nyugodt, ó formák, zárt gyűrűk, szonettek,
Mik rejtve rejtik a szép mérgeket,
Keserveit megölt, megtört szívemnek.

Búcsút veszek ma fájón tőletek,
Szonettek, ötvözöttek és kizengők,
Nékem ez ékes forma elveszett,
Én eltévedve járok már nagyerdőt.

Hol immár végtelen dallam lebeg,
Mely csillagok felé tör s mélybe zendül
S míg egy talányos és új félelemtül

Szívem remeg, a végtelen egek
Szelíden és örökre rámhajolnak
S én társa lettem a holt csillagoknak.

a_tisza_1936.
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Juhász Gyula: Alkony a Tisza hídján
  2017-09-14 07:32:55, csütörtök
 
  Juhász Gyula:

Alkony a Tisza hídján


E nagy nyugalmat és csöndes derűt
Szeretném én elvinni, ha megyek,
A nap korongja már a tengerbe tűnt,
De fénye még a felhőkön remeg;
E búcsúzó fény éljen boldogan
S szelíden a szivemben, ha megyek
És minden bánatom oly nyomtalan
Suhanjon éjbe mint e fellegek!

Most, hallga, a ligetben egy madár
dalolni kezd és egy tücsök vele,
És velük énekel a méla táj;
Magyar mezők alkonyi éneke!
Ó, igy zengjen emlékem tovább
E csöndes rónaságon ha megyek
S mint csillagfény az alkony bíborát,
Ragyogja tul a vérző életet!

a_tisza_1937.
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Juhász Gyula: Borok
  2017-08-20 10:12:32, vasárnap
 
  Juhász Gyula:

Borok


Én ittam őket. Ifjúság borából
Késő szürettel ittam, ám mohón.
Éreztem, nem soká tart ez a mámor,
Csak amíg önfeledten álmodom.
Szegény szobákban, messze a világtól,
Hol nem talált rám ellen, sem rokon,
A kis falukról a nagy égre néztem
S gyönyörbe ringattam száz szenvedésem.

Én ittam őket. Szerelem borának
Arany nedűjét szürcsölgettem én,
Nehéz bor volt, mélyén keserű bánat
És égető vágy és semmi remény.
Ó szőke bor, mely Anna lágy hajának
Színét idézted őszök éjjelén.
A porba vágta sorsom a kupámat
S üres lett asztala az ifjúságnak.

Én ittam őket. Feledés borát is,
Amelybe könny hull és üröm pereg,
És benne gyöngyözik az elmúlás is
S a búcsú, élet, szépség, tőletek!
Az öröm húrjának azt mondod: ácsi
És minden kortytól a szíved remeg
És minden kortytól józanulva látod:
Nincs már szerelmed és nincs már barátod.

Én ittam őket. Művészet borából
Maradt még pár pohárral, gondolom,
És fejfájást se hoz e tiszta mámor,
Ha torozom a napi gondokon.
Kiszállok véle e cudar világból
És kikötök azúros partokon.
És szőke ákác bólint, csöndes béke
S ez szebb, mint minden Annák szőkesége!
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Juhász Gyula: Io Peán!
  2017-08-19 09:07:09, szombat
 
  Juhász Gyula:

Io Peán!

1.

Az esti szürkületben
Fehérlik még az abrosz
S opálos szőke bor vár.
Anakreon, poétám,
Hadd olvasok ma tőled!
Valaha rég sok őszöm
És nyaram tovaszállott
S vén bibliotekában
Olvastalak - tanulván.
Hej ezer éves, édes
Mámor borát nem érzém,
Csak a görög igéknek
Nemes szépsége vonzott!
Most forr a drága újbor,
Most csókra vár az élet,
Szemem ma nem betűkön,
Formákon fog legelni!
Ma szám nem holt igéket,
De meleg szájat érez!
Anakreon, poétám,
Megkésve, megcsalódva,
Keresztény búsulással,
De régi, régi tűzzel,
Mely verseidben ég még,
Sietek egyszer élni,
Mert megkéstem nagyon!

2.

Bár nincs görög derű már
S a magyar ég is álmos
És fátyolos az alkony
És fázékony az estve,
Azért mi, cimboráim
A borban és a búban,
Próbáljuk áldomással
Köszönni az életet!
A habár vinkó a bor ma
S a nóta egyre gyérül,
Gondoljunk most az őszre,
Mely biztos elmúlását
Bíbor pompába vonja!
És nézzünk áhítattal
A sárgás napsütésre,
A nászra, mely az ősszel
A nyarat összehozza.
Múlóban szép az élet,
Szürettel szép a mámor
S ha egyre nő az árnyék
S a lomb is egyre hervad,
Legyen a dal harsogóbb,
Legyen a bor tüzesebb!
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Juhász Gyula: Io Peán!
  2017-08-19 09:07:07, szombat
 
  Juhász Gyula:

Io Peán!

1.

Az esti szürkületben
Fehérlik még az abrosz
S opálos szőke bor vár.
Anakreon, poétám,
Hadd olvasok ma tőled!
Valaha rég sok őszöm
És nyaram tovaszállott
S vén bibliotekában
Olvastalak - tanulván.
Hej ezer éves, édes
Mámor borát nem érzém,
Csak a görög igéknek
Nemes szépsége vonzott!
Most forr a drága újbor,
Most csókra vár az élet,
Szemem ma nem betűkön,
Formákon fog legelni!
Ma szám nem holt igéket,
De meleg szájat érez!
Anakreon, poétám,
Megkésve, megcsalódva,
Keresztény búsulással,
De régi, régi tűzzel,
Mely verseidben ég még,
Sietek egyszer élni,
Mert megkéstem nagyon!

2.

Bár nincs görög derű már
S a magyar ég is álmos
És fátyolos az alkony
És fázékony az estve,
Azért mi, cimboráim
A borban és a búban,
Próbáljuk áldomással
Köszönni az életet!
A habár vinkó a bor ma
S a nóta egyre gyérül,
Gondoljunk most az őszre,
Mely biztos elmúlását
Bíbor pompába vonja!
És nézzünk áhítattal
A sárgás napsütésre,
A nászra, mely az ősszel
A nyarat összehozza.
Múlóban szép az élet,
Szürettel szép a mámor
S ha egyre nő az árnyék
S a lomb is egyre hervad,
Legyen a dal harsogóbb,
Legyen a bor tüzesebb!
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Juhász Gyula: Gyászpompa.
  2017-07-10 06:31:03, hétfő
 
  Juhász Gyula:

Gyászpompa.


A képzelt utazás villámröptü vonatján,
Mely légen s égen át új álmokat keres,
Nem érdekel a táj, a tiroli, a talján,
Nápoly se. Moszkva se, mert én, vén szekeres

Nagyon is jól tudom, hogy minden földi tájon
Egy nagy fájdalom él és egy nagy unalom,
És minden romokon csak magamat találom,
Merengő Máriust kartágói romon!

Görögország egén az istenekre vágyom,
A Szajna partjain Musset sirhalma faj,
Itáliában én a mély Pokolt találom,
Mely Dantéban lobog és minden árva táj

És minden drága rom, nekem csak furcsa álom,
Melynek színes ködén a bús való czikáz,
A semmi íve von szivárványt mind e tájon
És minden táj üres, egyforma és hibás,

Ha vérzőn égető lelkünk éjébe nézünk,
Mely bús örvényeit kitárja szüntelen
S melytől, hiába, nincs többé menekülésünk
Sem tűnő tájakon, sem tündöklő egen.

Vasárnapi Ujság 1912. augusztus 11.
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
     1/28 oldal   Bejegyzések száma: 274 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 150 db bejegyzés
e év: 3307 db bejegyzés
Összes: 29736 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 6898
  • e Hét: 34543
  • e Hónap: 86349
  • e Év: 1860048
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.