Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 113 
Baranyi Ferenc: EPIPROLÓGUS
  2016-11-11 19:10:36, péntek
 
  Baranyi Ferenc:

EPIPROLÓGUS


Boldog vagyok, hogy kortársa lehettem
Tersánszkynak, Ladányinak és néhány
hónapig József Attilának is.
Boldog vagyok, hogy láttam ezt a népet
kinyílni rom-hegyek csúcsán gyopáros
szívóssággal még rosszkedvünk telén is.
Boldog vagyok, hogy tanúja lehettem
annak a történelmi mozdulatnak,
mely azokat próbálta felemelni,
kiket porig alázott s megtiport a
századokon átcsörtető szegénység.

A háborúk, gazságok ellenére
nem szégyellem, hogy a huszadik század
költője voltam, amikor e földön
korántsem volt lángoszlop már a dalnok,
legföljebb rőzsetűz a melegedni
vágyó didergők millióinak
szolgálatában - ám sok köszönet
nem volt ezért azok között, akiknek
fárasztó volt a szent fa pengetése,
ezért gyújtóssá felaprítva önnön
pecsenyéjüket sütve eltüzelték.
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc  
Baranyi Ferenc: Menedék
  2016-07-06 04:34:21, szerda
 
  Baranyi Ferenc:

Menedék


Hiába csitítasz, vigasztalsz,
hogy tűrjem, hogy nem nagy dolog;
beteg vagyok s áltatni azzal
nem mersz te sem: meggyógyulok.
Halálos nyavalyába estem,
nem tegnap s nem tegnapelőtt
és nincs mód rá, hogy kiheverjem,
öröklött baj, mitől nyögök,
és gyógyszer sincs, hogy csillapítsa
kínját, pedig be nagy, be sok -
kit ez gyötör, arról előre
lemondanak az orvosok;
egy napra bár elhessegetni
rémképét, nincs arra se szer;
nincs hátra csak a szembenézés,
a belenyugvás: veszni kell.

Mert ez az ősbaj az öregség.
Annak lepnek tünetei,
olyan riasztón, szinte félek
tükör felé tekinteni.
Így érezhet, akinek arcát
sárgítani kezdi a rák,
így, akinek vérbaj-fekély üt
homlokára szentenciát;
minden nap elérhet a vég. Így
nézem magam; így nézz reám;
lassúbb-gyorsabb agonizálás
minden élet ötven után.

Nem erősítesz engem azzal,
ha eltakarod szememet
az elől, amitől talán már
nem is oly nagyon rettegek.
Tudjam nem elgyávulva nézni,
mit elkerülni nem tudok,
erre használd, édes csitítóm,
asszonyi tudományotok;
tudjak, ha meglep ama végső
ebtámadás, a végzeté,
hátrálni úgy, hátra se nézve,
mint rég anyánk térde közé;
tudjam, - halld a szép, régi verset:
te spectem suprema mihi
cum venerit hora - ,,utolsó
órám, ha majd távozni hí:
szememet tereád emelnem"
és - te teneam moriens
deficiente manu - ,,téged
fogjon bukó kezem." Te ments...

Mert angyali fölényetekkel,
asszonyok, ti, ti értitek
kezelni a vérébe mocskult
hőst is úgy, mint a kisdedet,
s mert halál és szerelem egy ágy,
s mert végezzük bárhogy is itt,
lemeztelenít a halál és
tisztátalanná aljasít,
s mert régtől fogva te előtted
a titkom se csak az enyém,
segíts át anya-türelemmel
elpusztulásom szégyenén.
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc  
Baranyi Ferenc: Visszaút hozzájuk
  2015-05-09 06:09:12, szombat
 
  Baranyi Ferenc:

Visszaút hozzájuk

"A harmadik napon a legnehezebb, a harmadikon"

(Juhász Ferenc)

A negyedik napon még nehezebb,
amikor a csodák szavatossága lejár
s az addig csodált csodatévő
a sorba visszaáll,
hol tapsifülesek sokasága
ordítja fülébe: szamár!

Mert nincs nagyobb kéj, mint különbről
elhinni, hogy csaló,
hogy aki három szép napon által
napba röpített minket: a ló
is csak közülünk, lomha és csökönyös
szamarak közül való.

A negyedik napon a legnehezebb,
a negyediken,
amikor rájössz, hogy fölébük nőve
nem segíthetsz a tieiden,
s a visszaút hozzájuk immár
a semmibe viszen.

Köztük maradva tedd a csodát hát,
fölöttük soha,
s észrevétlenül, csökönyös-lomhán
naponta épül bennük a csoda,
egyetlen csillagot sem hoz le az égről,
de a miénket, meglehet, végül
felszegzi oda.
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc  
Baranyi Ferenc: "...Magyarnak számkivetve"
  2015-03-16 06:40:08, hétfő
 
  Baranyi Ferenc:

"...Magyarnak számkivetve"


Két év se kell s a hatvanat
- ha tetszik, nem tetszik - betöltöm,
adósságom alig maradt
e hitelét-vesztette földön,
s ha most a nyelvemet kiöltöm:
megilletődötten teszem,
végül is ringott a bölcsőm
és itt lelem meg sírhelyem.

Magyarország a hon neve,
hová lepottyantott a gólya,
népem nyilazva jött ide -
és máig sem szokott le róla,
a lovat eladták alóla,
mégis oly peckesen feszít,
minthogyha egész Európa
félné ma is nyílvesszeit.

E nyilazós - nyilas? - modor
híján találom idegennek
magam hazámban, hol a bor
eleve pimpósodva erjed.
Mert fabatkát sem ér a helyjegy
a kisiklott gyorsvonaton -
hiába ég a tűz, amelynek
nincs más terméke, csak korom.

Elvégeztem, amit kirótt
a sors és meglehet: talán van
felelet a kérdésre, hogy
miért ragadtam meg hazámban?
Család, magántulajdon, állam
bennem magyarmód ütközik,
hol csillagunkat hullni láttam:
kigyúlni se lássam, csak itt!

Két év se kell s a hatvanat
- ha tetszik, nem tetszik - betöltöm,
adósságom alig maradt
e hitelét-vesztette földön,
saját sírversem még kiötlöm -
mást holtomban se terhelek,
amit elértem, megköszönnöm
úgysem lehet már.
Nincs kinek.
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc  
Baranyi Ferenc: Ahogy
  2015-02-18 07:06:44, szerda
 
  Baranyi Ferenc:

Ahogy

Ahogy az éltető esőre
vár a lehorgadt rozskalász,
ahogy frissítő fuvalomra
vár a kihamvadó parázs,
ahogy az esküvője napját
várja mohón a mátkapár-
úgy várni mindig gyönyörüség,
úgy minden perc reménysugár.

Ahogy a szemaforra várunk,
hogy fénye zöldre váltson
ahogy a tévelygő kívánja
meglelni végre önmagát,
ahogy folyamok hűs vizére
vár a kormot szelő sirály-
úgy várni mindig gyönyörűség,
úgy minden perc reménysugár.

Ám ahogy ítéletére
vár a vádlott, bírák előtt,
ahogy a végső merülésre
vár hánykodó hajótörött,
ahogy a korsó várja sorsát,
amíg balgán a kútra jár-
úgy váni mindig nyomorúság.

Úgy minden perc külön halál.
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc  
Baranyi Ferenc: Vigyázz, ne késs!
  2014-12-15 08:52:51, hétfő
 
  Baranyi Ferenc:

Vigyázz, ne késs!


Végső fokán a fájdalom
megszünteti saját magát
testet lelket kinőve holt
időtlen űrben fáj tovább

midőn a jaj már ultrahang
a fülnek már akár a csend
midőn ibolyántúli rég
a sebek sugárzása bent

midőn a kín már "ultra-kín"
a lüktetése végletes
idegekkel nem fogható
nem érzed már ha tönkretesz

miattad már megőrülök
míg fájok érted élj velem
az ideg-mérte létezés
nélküled egészségtelen

vigyázz ne késs a szerelem
túlfáj a szívemen s az űr
térségein lebeg tovább
tompán és személytelenül
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc  
Baranyi Ferenc: Árnyéktánc
  2014-12-14 12:26:11, vasárnap
 
  Baranyi Ferenc:

Árnyéktánc


Emlékeiddel küzdenem
nehezebb, mint hús-vér személlyel,
volt városodban hirtelen
szökellő kedvem födretérdel,
a járásom bizonytalan:
a múltad utcájába csaltál,
kevésnek érzem itt magam
ahhoz, hogy mellettem maradjál.

Egy járdaszeglet áll elénk:
egykor körmét tördelve várt rád
valaki ott - s már azt a fényt
látom szemedben s azt a párát,
amivel adózott szemed
a jöttödért rég szurkolónak -
szorításom lazulni kezd
velem vagy és ki tudja, hol vagy?

Amott megzörren egy bokor,
szeretők neszezése megcsap
s úgy érzem: könnyű krétapor
szíved kőtábláján nevem csak,
tavalyi bokorrezdülés
spongyája törli azt le onnan,
s előtűnik a régi név
bevésve, jól olvashatóan.

Csatát itt nyernem nem szabad,
itt győz a testetlen vetélytárs,
a vágyam béklyózott lovak
gyanánt szérűre csapva szénáz,
hagyd magad elcsábítani
oda, hol keleten a nyírfák
fehérben állva már a mi
csupasz fehérségünk takarták,

ahol a szél a mi közös
testmelegünkkel száll tovább, még
a fény is arra úgy köröz,
hogy mögénk ne vetődjön árnyék,
boldogok nem leszünk mi itt,
csak ha szíved már nyírfakéreg-
szívósan őrzi majd, amit
rozsdátlan eskünk belevésett.
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc  
Baranyi Ferenc: Hétköznapi Istenhozzád
  2014-03-13 08:44:54, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc  
Baranyi Ferenc: Küszöbön
  2014-03-10 18:26:16, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc  
Baranyi Ferenc: Utóirat az evangéliumhoz
  2014-03-01 03:43:22, szombat
 
  Baranyi Ferenc:

Utóirat az evangéliumhoz


Mondád, Uram, hogy ELVÉGEZTETETT -
és ez vala egyetlen tévedésed,
Te betöltötted küldetésedet
s mennybe mentél, ránk hagyva az egészet.

A megváltás nem egyszeri kudarc,
de folyamatos megfeszíttetés, mely
- ha tömegesen csődöt mond a harc -
elaprózott ellenpéldákkal érvel.

Utódod nálunk is akadt elég,
ki tüzes trónuson, karóba húzva,
felkötve, holtra verve avagy ép
elméjét vesztve végezé be újra.

Hát így állnak a dolgok, Krisztus Úr.
A messiásnak mondott munkakörben
- mert a világ csak holtakból tanul -
nincs vér szerint egyetlen örökös sem.
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc  
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 113 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 262 db bejegyzés
e év: 1392 db bejegyzés
Összes: 27828 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2124
  • e Hét: 8506
  • e Hónap: 137112
  • e Év: 616579
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.